A Bizottság közlemenye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A Zöld könyv nyomon követési cselekvései - Jelentés a megújuló energia terén történt előrehaladásról {SEC(2007) 12} /* COM/2006/0849 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 10.1.2007 COM(2006) 849 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A zöld könyv nyomon követési cselekvéseiJelentés a megújuló energia terén történt előrehaladásról {SEC(2007) 12} TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés és előzmények 3 2. Átfogó kép. Hová jutunk a jelenlegi megvalósított politikákkal? 3 3. A nemzeti szinten történt előrehaladás értékelése. MS értékelés. 5 4. A villamos energiára vonatkozó fejlesztések a különböző megújuló ágazatokban: szél-, biomassza-, vízi, geotermikus és napenergia 10 4.1. Szél. A három vezető csoportjának kiszélesítése és a globális piac megcélzása 11 4.2. Biomassza. 12 4.2.1. Szilárd biomassza 13 4.2.2. Biogáz 15 4.3. Fényelektromos napenergia 16 4.4. Kisléptékű vízi energia 16 4.5. Geotermikus energia 17 5. Az irányelv jogi végrehajtása 18 6. Következtetések és jövőbeli cselekvések 20 MELLÉKLET 23 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A zöld könyv nyomon követési cselekvései Jelentés a megújuló energia terén történt előrehaladásról 1. Bevezetés és ELőZMÉNYEK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK STRATÉGIAI FEJLőDÉST ÍGÉRNEK AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG TERÉN, CSÖKKENTIK A HOSSZÚ távú árfolyamingadozást, amelynek az EU mint árelfogadó ki van téve a fosszilis fűtőanyagok terén, továbbá megnövelt versenyelőnyt kínálhatnak az EU energiatechnológiai ipara számára. Ezen túlmenően a megújuló energiák csökkentik a levegőszennyezést és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Elősegítik továbbá a gazdasági és szociális kilátások javulását az iparosodott országok vidéki és elszigetelt régióiban, és segítik az alapvető energiaigények kielégítését a fejlődő országokban. Mindezen előnyök összegzett hatása indokolttá teszi a megújuló energiák támogatását. A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia (RES-E) támogatásáról szóló 2001/77/EK irányelv[1] 3. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság felméri, hogy milyen mértékű előrelépést értek el a tagállamok a nemzeti célelőirányzataik megvalósításában, és felméri a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 21%-os részaránya célkitűzésének elérését. Ez ennek a jelentésnek a fő célja. 2. ÁTFOGÓ KÉP. HOVÁ JUTUNK A JELENLEGI MEGVALÓSÍTOTT POLITIKÁKKAL? Az EU célja az, hogy 2010-re a 25 tagállamában előállított villamos energia 21%-át megújuló energiaforrásból nyerjék. Ezt a célkitűzést az EU megújuló energiaforrásokról szóló 2001/77/EK irányelve tartalmazza, amely meghatározza a differenciált nemzeti célokat. A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv történelmi lépés volt a megújuló energia fejlődésében. Ez a megvalósuló új szakpolitikák fő hajtóereje. A két évvel ezelőtt közzétett legutóbbi bizottsági jelentés[2] óta további 50%-kal több megújuló (nem vízi) villamos energiát állítottak elő. A jelenlegi szakpolitikák és erőfeszítések alapján várhatóan 2010-re 19%-os részesedés érhető el. Más szóval: Európa 2010-re minden valószínűség szerint közel kerül a megújuló villamos energia részarányát illető célkitűzéséhez. A nagy- és kisléptékű vízi villamosenergia-termelés még mindig a legnagyobb megújuló energiaforrás a villamos ágazatban. 2005-ben a teljes villamosenergia-fogyasztás 10%-ához járult hozzá. Mivel a vízi energia függ a szárazságtól vagy a magas csapadékszinttől, a jelentés átlagos esőzésű évvel számol, az éghajlati tényezők hatásának kiküszöbölésére. Léteznek olyan megújuló energiaforrások, amelyeket ez a jelentés nem tárgyal, mivel elterjedtségük jelenleg nem jelentős. A naphőből származó villamos energia és a hullám- és árapályenergia azonban bizonyára szerephez fognak jutni a következő években[3]. [pic] 1. ábra: A villamosenergia-előállítás történeti fejlődése a megújuló energiaforrásokból származó összes energia vonatkozásában az Európai Unióban (EU-25) 1990-től 2005-ig[4] 2005-ben a megújuló villamos energia az Európai Unióban az EU teljes villamosenergia-fogyasztásának 15%-ához járult hozzá[5]. Ezt az adatot a vártnál magasabb szintű európai villamosenergia-összfogyasztás tükrében kell figyelembe venni. Az EU-ban a villamosenergia-fogyasztás évi 2%-kal nő[6]. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyors haladást mutató országok – Németország és Spanyolország kivételével – az EU piacának csak viszonylag kis hányadát képviselik. Számos tagállamban a megújuló energia részesedése még csökken is. | 1990 óta az új megújuló energiaforrásokból 148 TWh energiát állítottak elő, ami megfelel Írország, Ausztria és Portugália teljes villamosenergia-fogyasztásának. Így a teljesítmény pozitívnak értékelhető néhány aktív tagállam komoly erőfeszítésének eredményeként, de összességében nem elég jó, mivel sok tagállam mesze elmaradt nemzeti célelőirányzatától. Többet kell tenni, ha Európa meg akarja fordítani azt a tendenciát, amely egy egyre inkább fenntarthatatlan energiajövő felé tart. [pic] 2. ábra: A villamosenergia-előállítás történeti fejlődése az „új” megújuló energiaforrásokból származó energia vonatkozásában az Európai Unióban (EU-25) 1990-től 2005-ig[7] 3. A nemzeti szint EN TÖRTÉNT ELőREHALADÁS ÉRTÉKELÉSE. MS ÉRTÉKELÉS. Kilenc tagállam csatlakozik a „jól teljesítő” országok klubjához, közülük néhányan már korábban elérik a kitűzött célt. Tizenegy tagállam azonban feltehetően nem tudja teljesíteni nemzeti kötelezettségvállalását. Az EU-15 tagállamainak 2003 októberéig kellett átültetniük a 2001/77/EK irányelvet. A tíz tagállamnak, amely 2004 május 1-én lépett be az EU-ba, a csatlakozás napjáig kellett ezt megtennie. A legutóbbi jelentés óta számos különböző szakpolitikát folytattak, energiatörvényeket fogadtak el, és új szabályozások születtek. A villamos energia megújuló energiákból történő előállítására vonatkozó mennyiségi eredményeken túl e jelentés bemutatja a tagállamok azon eredményeit, amelyeket a megújuló energia fejlesztése érdekében elfogadott aktív intézkedések terén értek el. E jelentés metodológiáját illetően fontos megjegyezni, hogy a megújuló energia piaci elterjedtségét normalizálva vették figyelembe[8], azaz egy átlagos esőzésű és átlagosan szeles év számításba vételével, kiküszöbölve ezzel az éghajlati feltételek (pl. szárazság vagy nagyon sok csapadék) hatását. Másodsorban, az elemzés a célkitűzés elérésnek százalékos arányában mutatja be az előrehaladást. Például ideális esetben egy ország 2004-ben a célkitűzés 40%-át érte el, 2005-ben pedig 50%-át[9]. Nem minden tagállam rendelkezik 2005. évi adatokkal, így a jelentés 2004. és 2005. évi adatokat egyaránt tartalmaz. A támogatási keretterv 2005-re és 2006 első félévére vonatkozó elemei szintén figyelembe lettek véve. A hivatalos szakpolitikákon túl a befektetők kilátásai is figyelmet kapnak, mivel ez jó alapot ad annak értékeléséhez, hogy egy adott országban mennyire életképes a megújuló energiák piaca, és hogy mennyire egészséges a piac[10]. A piaci elterjedtség jelenlegi szintje és a megvalósított szakpolitikák alapján a tagállamok öt csoportba sorolhatók: 1. Tökéletes: jó úton a 2010-es célkitűzés eléréséhez (( 2. A jelenlegi fejlődés ésszerű alapot ad a 2010-es célkitűzés eléréséhez ( 3. További erőfeszítések szükségesek a 2010-es célkitűzés eléréséhez ( 4. További komoly erőfeszítések szükségesek a 2010-es célkitűzés eléréséhez (( 5. Távol esik a kötelezettségvállalás teljesítésétől (( Az egyes tagállamok jelenlegi helyzetének rövid áttekintése az alábbiakban található. További részletek az országprofilokban találhatók. [pic] 3. ábra: A megújuló energiákra vonatkozó célkitűzés elérése országos szinten: az elterjedtség tényleges és normalizált változása (1997 és 2004 között). [pic] 4. ábra: A megújuló energiákra vonatkozó célkitűzés elérése országos szinten azokban az országokban, ahol már van 2005-ös adat: a megújuló energiák elterjedtségének tényleges és normalizált változása 1997 és 2005 között ACTUAL additional RES-E penetration (2005 versus 1997) | A megújuló energiák elterjedtségének TÉNYLEGES változása 1997 és 2005 között | NORMALISED additional RES-E penetration (2005 versus 1997) | A megújuló energiák elterjedtségének NORMALIZÁLT változása 1997 és 2005 között | Additional RES-E penetration (2005 versus 1997) as share of RES-E directive target for 2010 [%] | A megújuló energiák elterjedtségének változása 1997 és 2004 között az irányelv szerinti 2010-es célkitűzés százalékos arányában | Interim target for 2004 | Időközi célkitűzés 2004-re | Interim target for 2005 | Időközi célkitűzés 2005-re | 1. Tökéletes: jó úton a 2010-es célkitűzés eléréséhez (( Dánia. A megújuló energia erős fejlődése, különösen a szélenergia terén. A tengeri szélenergia hasznosításban világelső. Ha a jelenlegi fejlődés folytatódik, Dánia könnyen meghaladhatja a 2010-re kitűzött 29%-ot. A célt valószínűleg már 3–4 évvel korábban eléri. Németország. Erős fejlődés a megújulóenergia-iparban. Az új kormány fenntartja a megújuló energiák piaca iránti elkötelezettséget, így megőrzi a piaci stabilitást. Magyarország. Erős növekedés 2004 óta, a szilárd biomasszának (együttégetésnek) köszönhetően. 2005-ben az ország elérte a 2010-re kitűzött 5,8%-os célkitűzést. A kormány által tervezett új intézkedések várható eredményeképpen 2010-re ez az arány a villamosenergia-termelés 7,9%-ára nő[11], ami túllép a célkitűzésen. 2. A jelenlegi fejlődés jó alapot ad a 2010-es célkitűzés eléréséhez ( Finnország. Energiájának negyedét megújuló energiaforrásokból állítja elő: ennek fele vízi, másik fele pedig biomassza-energia. Az új szakpolitika a helyi biomasszaforrások fokozott használatára helyezi a hangsúlyt.[12] Írország. A megújuló energiák mérsékelt, főként a szélenergiának köszönhető fejlődése. Az új kötelező átvételi támogatási rendszer várhatóan pozitívabb befektetési feltételeket biztosít, mint a korábbi pályázati eljárás, így Írországnak továbbra is jó esélye van, hogy elérje 2010-es célkitűzését. Luxemburg. Jól terjed a megújuló energia, különösen a biogáz és a fényelektromos energia terén. A megnövelt kötelező átvételi árak bevezetése várhatóan javítja a megújuló energia elterjedtségét. Spanyolország. A megújuló energia növekvő mértékű, főként a szélenergiának köszönhető elterjedtsége. Spanyolország a világ második legnagyobb szélenergia-termelője, és helyes szemléletmódot követ a szakaszos szélkapacitás nagyarányú hálózatba táplálásában. A villamosenergia-fogyasztás jelentős növekedése azonban beárnyékolja a megújuló energiák kiemelkedő szintű terjedését. Svédország. Erős biomassza-politika az utóbbi néhány évben: az országban 3 TWh szilárd biomasszát állítottak elő, és további 3 TWh előállítását tervezik, a biomasszának a meglévő erőművekben való együttégetésével. Az új energiatörvény és a 2030-ig terjedő szakpolitikai horizont javíthat a helyzeten. Hollandia. Jelentős növekedés a megújuló energiák terén, különösen a biomasszát illetően, a kötelező átvételi árak támogatási rendszerének és a magas olajáraknak köszönhetően. Mindazonáltal a nagyüzemi tiszta biomassza és a tengeri szélenergia támogatásának 2006. augusztusi határozatlan idejű befagyasztása destabilizálhatja a megújuló energiával kapcsolatós kezdeményezések piacát. Nagyobb biztonság és támogatás szükséges a 2010. évi 9%-os célkitűzés eléréséhez. 3. További erőfeszítésekkel jó esély van a 2010-es célkitűzés elérésére ( Cseh Köztársaság. A megújuló energiák mérsékelten fejlődnek a pénzügyi támogatás bizonytalansága miatt. A felülvizsgált támogatási rendszer várhatóan 2006-tól nagyobb támogatást nyújt. Gyorsabb növekedés szükséges a megújuló energiákra vonatkozó 2010. évi 8%-os célkitűzés eléréséhez. Litvánia. Mindeddig a haladás mérsékelt volt. A megújuló energia támogatási rendszerén 2005-ben végrehajtott módosításoknak gyorsan kézzelfogható eredményeket kell hozniuk ahhoz, hogy teljesüljön a 2010. évi 7%-os célkitűzés. Lengyelország. A zöld bizonyítvány alacsony ára és a meg nem felelés szankcióinak hiánya együttesen oda vezettek, hogy a megújuló energia növekedése nagyon mérsékelt volt. A biomassza-energia és a szélenergia lassan nyer teret. A megnövelt kvótakötelezettségek miatt 2007-től magasabb bizonyítványárak és a megújuló energia gyorsabb növekedése várható. Szlovénia. Az éves villamosenergia-fogyasztási kereslet jelentős növekedése (4,5%) beárnyékolja a megújuló energia mérsékelt fejlődését. A támogatási rendszer azonban jó esélyt ad Szlovéniának arra, hogy elérje a 2010-re kitűzött 33,6%-ot. Egyesült Királyság. Látható bizonyos fejlődés, különösen a biogáz terén, de a megújuló energiával kapcsolatos kormányzati politikának változnia kell a 2010-es célkitűzés elérése érdekében. 4. További komoly erőfeszítések szükségesek a 2010-es célkitűzés eléréséhez (( Belgium. Mérsékelt növekedés. A kvótakötelezettség jelentősen megnövelte a zöld bizonyítványok számát. A megújulóenergia-termelésre való átállás azonban mérsékelt volt. További erőfeszítések szükségesek a 6%-os célkitűzés eléréséhez. Görögország. A megújuló energia mérsékelt növekedése, főként az adminisztratív akadályok miatt, bár nemrég elfogadtak egy új szabályozást e korlátok csökkentéséről. A szélenergia közelmúltbeli jelentős növekedése (1000 MW üzembe állítása 2005-re) lökést ad a megújuló energia piacának. A megújuló energia erőteljesebb növelése szükséges a 2010-es 20,1%-os célkitűzés eléréséhez. Portugália. Jó előrehaladás 2004-óta. A kormányzat jelenleg írt ki pályázati felhívást egy 1500 MW-os szélerőműparkra. Ennek ellenére jelentős erőfeszítésekre van szükség a 2010-es célok eléréséhez, valamint a villamos energia iránti igény visszafogásához. 5. Távol esik a kötelezettségvállalás teljesítésétől (( A megújuló energiára vonatkozó irányelv megfelelő végrehajtásának hiányáról vagy lassúságáról gyakran árulkodik, hogy a célkitűzések teljesítését mennyire veszik komolyan. A megújuló energia lassú növekedése gyakran tervezési késedelmek, adminisztratív akadályok, a korlátozott hálózati hozzáférés (a hálózati csatlakozásra és a megerősítésre vonatkozó szubjektív, homályos és diszkriminatív szabályok) és finanszírozási okok eredménye. Ausztria. A megújulóenergia-előállítást a nagy léptékű vízi energia túlsúlya jellemzi (a teljes energiafogyasztás 60%-a). Az elmúlt években a kedvező kötelező átvételi áraknak köszönhetően jelentős növekedés volt a szél- és a biomassza-ágazat kapacitásában. Azonban a jelenlegi befektetési feltételek gyengék a felülvizsgált támogatási rendszer következtében, ami a megújuló energia fejlődésének stagnálását eredményezi. Ciprus. A megújuló energiában lényegében nincs előrelépés. 2006-ban a kötelező átvételi árak új rendszerét indítják el. Észtország. A vízi energia és a biomassza növekedése a megújuló energia mérsékelt növekedését eredményezte. A jelenlegi támogatási rendszer azonban nem tűnik megfelelőnek más források, például a szélenergia fejlesztéséhez. Franciaország. Mindezidáig nincsenek a megújuló energia további elterjedésére utaló látható eredmények. A biomasszából származó megújuló energiára vonatkozó pályázati rendszert ismét elhalasztották. A közigazgatási eljárások fejlesztése a jövőben jobb eredményekhez vezethet. Olaszország. Az Olaszországban megvalósított kvótakötelezettség az elmúlt években néhány új megújulóenergia-beruházáshoz vezetett. Ezt azonban teljes egészében ellensúlyozta a villamosenergia-fogyasztás bruttó növekedése. Nagy szakadék mutatkozik a megújuló energia jelenlegi elterjedtsége és a 2010. évi 25%-os célkitűzés között. Továbbra is az adminisztratív problémák jelentik a növekedés egyik legjelentősebb akadályát a megújuló energiaforrások terén jó adottságokkal rendelkező országban. Lettország. A megújuló energia elterjedtsége nagyon mérsékelt a stabil támogatási rendszer hiánya miatt. Málta. A megújuló energiában lényegében nincs előrelépés. Nincs megvalósított megújulóenergia-stratégia. Szlovák Köztársaság. Kis mértékű előrelépés a megújuló energia terén. Sokkal komolyabb támogatások szükségesek a 2010-re kitűzött 31%-os cél eléréséhez. A célkitűzések elérését nem lehet a támogatások szintjétől függetlenül tárgyalni. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia támogatása jelentősen eltér az EU tagállamaiban. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló előző bizottsági jelentés[13] részletesen elemezte a különbségeket. A 25 tagállamból kilencben a szélenergia támogatása alacsony. Ahol a termelők által kapott összes támogatás alacsonyabb mint az előállítási költség, nem várható a megújuló energiák terén fellendülés. A biomassza-erdészet esetében a tagállamok fele nem nyújt elegendő támogatást a termelési költségek fedezéséhez. A biogáz esetében a tagállamok közel háromnegyedében a támogatás nem elegendő a kiaknázáshoz. A támogatási rendszerek kérdését össze kell kapcsolni az adminisztratív akadályok problémájával. Ahhoz, hogy a megújuló energiával kapcsolatos elterjedési célkitűzések költséghatékony módon valósuljanak meg, olyan eljárást kell létrehozni, amely a fokozott megújulóenergia-termelést gyorsan és egyszerűen segíti elő. 4. A VILLAMOS ENERGIÁRA VONATKOZÓ FEJLESZTÉSEK A KÜLÖNBÖZő MEGÚJULÓ ÁGAZATOKBAN: SZÉL-, BIOMASSZA-, VÍZI, GEOTERMIKUS ÉS NAPENERGIA A vízi energia marad a domináns forrás[14], de újabb megújuló források is szerepet kapnak, mint például a szél vagy a biomassza. A nagyléptékű vízi villamosenergia-termelés jól bevált technológia, amelynek lehetőségeit az EU 25 tagállama csaknem teljesen kihasználja. Így ez az elemzés ezzel nem foglalkozik. 4.1. Szél. A három vezető csoportjának kiszélesítése és a globális piac megcélzása 60%-os világpiaci részesedésével az Európai Unió továbbra is a világ vezető hatalma a szélenergia-termelésben. A globális szélenergia-piac erőteljesen növekszik, jelentős a növekedés az ázsiai piacon (különösen Indiában), és komoly fejlődés tapasztalható az észak-amerikai létesítmények terén[15]. 2002-ben a világ kapacitásainak 80%-a Németországban és Spanyolországban működött. 2005-ben ez az arány már csak 56% volt. A látványos német éves növekedés lelassulását ellensúlyozta más európai piacok, például az Egyesült Királyság, Portugália[16] és Olaszország fellendülése. 2000 óta a szélenergia-kapacitás több, mint 150%-kal nőtt az EU-ban. A megújuló energiákra vonatkozó fehér könyvben[17] várt 40 000 MW mennyiséget öt évvel a tervezett időpont előtt elérték. Az üzembe helyezett összes szélerőmű-kapacitás 40 455 MW volt, amely 82 TWh-t állított elő 2005-ben. A szélenergia-ágazat kiváló teljesítménye lehetővé tette, hogy 2010-re szóló célkitűzését az ipar 75 000 MW-ra módosítsa. Az új szélenergia az EU új villamosenergia-termelő kapacitásának 33%-át teszi ki. A fennmaradó 67%-ot főként hagyományos hőerőművek biztosítják. A szélenergiából származó megújuló energia az Európai Unió teljes villamosenergia-fogyasztásának 2,6%-át teszi ki, ami Dánia és Portugália együttes villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Az elmúlt 5 évben a szélenergiából származó villamosenergia-termelés átlagos éves növekedése 26% volt. Amint az a 2005. decemberi bizottsági közlemény[18] is említette, az EU országok egyharmada nem támogatja eléggé a szélenergiát. Az EU tagállamainak felében a szélenergia kihasználása nem kielégítő. E lassú fejlődés fő oka nem az erre irányuló politika, hanem az engedélyezés lassúsága, a nem megfelelő hálózati csatlakozások, és a villamosenergia-hálózat megerősítésének és kiszélesítésének lassúsága. Ezek továbbra is fenyegetik a szélenergia jövőbeli növekedését. Az iparág új célkitűzése 2010-re 75 000 MW. Ez a kapacitás körülbelül 160 TWh-t állít elő, azaz a 2010-es európai villamosenergia-fogyasztásnak 4–6%-át. Ennek eléréséhez szélesíteni kell a „jól teljesítő” országok csoportját. Az elkövetkező néhány évben bizonyára a tengeri piac lesz a szélenergia fejlődésének kulcseleme. Megoldható a szélenergia legnagyobb részének a hálózatba történő intergálása. Például 2005-ben Dánia villamosenergia szükségletének 18%-át szélenergia elégítette ki. Az európai szélenergia-ipar lépést tartott a világpiac növekedésével. A német és spanyol ipari cégek egyre kevésbé függnek a saját belső piacukon tapasztalt növekedéstől, és egyre növelik exportrészesedésüket. Dánia az exportpiacainak köszönheti, hogy volt képes megtartani 20 000 fő foglalkoztatását a szélerőmű-ágazatban. A BWE (Német Szélenergia-társaság) szerint a német szélenergia-ipar 2005-ben 5,03 milliárd eurós forgalmat bonyolított le. Ennek fele, azaz 2,51 milliárd euró az exportforgalom. Ugyanez a helyzet a foglalkoztatás terén is, ahol a kivitel a német szélerőműipar 63 800 fős foglalkoztatásából 31 900 munkahelyet biztosít. A globális szélenergia piac növekedése együtt járt az iparág átszervezésével. Az átszervezés 2002 óta jelentősen módosította a szélerőműipar helyzetét. Az iparág jelentős konszolidáción esett át, amelynek során a résztvevők száma csökkent, méretük viszont megnőtt, főként a világpiacon. A közép- és kisvállalkozások inkább a regionális piac szintjén játszanak szerepet. [pic] 5. ábra: A szélből történő villamosenergia-előállítás történeti fejlődése az EU 25 tagállamában 1990-től 2005-ig.[19] 4.2. Biomassza. Három üzemanyagtípus járul hozzá a biomasszából történő összes villamosenergia-előállításhoz: a szilárd biomassza, a biogáz és a települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része. A további részletek a szilárd biomasszára és a biogázra vonatkoznak. A biomasszából származó villamos energia az EU teljes villamosenergia-fogyasztásának 2%-át teszi ki. Az összes biomassza 2002-ben 18%-kal, 2003-ban 13%-kal, 2004-ben 19%-kal és 2005-ben 23%-kal nőtt[20]. Világosan látható, hogy az előrehaladás az elmúlt években jelentősen felgyorsult. Ha a 2004. évi növekedési aránnyal lehetne számolni 2010-ig, akkor az összes biomassza-hozzájárulás mintegy 167 TWh-t tenne ki, ami a biomasszából történő energiatermelés tekintetében megfelel annak a mértékének, amely szükséges a 21%-os célkitűzés eléréséhez a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés terén[21]. Azonban a 2005. évi hollandiai biomassza-hozzájárulás lehetséges, hogy csak rövid távú siker.[22] [pic] 6. ábra: A szilárd biomasszából, biogázból és települési szilárd hulladékból történő villamosenergia-előállítás történeti fejlődése az EU 25 tagállamában 1990-től 2004-ig, és ennek kivetítése 2010-ig, 19%-os éves növekedési ütemet feltételezve[23]. 4.2.1. Szilárd biomassza A szilárd biomasszából előállított energia alapja erdészeti és mezőgazdasági termékek és hulladékok elégetése hőerőművekben. Az összes biomassza terén elért haladáshoz hasonlóan a szilárd biomassza fejlődése is jelentősen felgyorsult 2004-ben és 2005-ben. Az éves növekedési ütem az elmúlt években a 25 EU-tagállam szintjén 2002-ben 20%, 2003-ban 13%, 2004-ben pedig 25% volt. A 25 EU-tagállam fejlődését a 7. ábra mutatja. 2002 és 2004 között körülbelül 10 TWh további energiatermelés adódott hozzá az elektromos hálózathoz. Az összes biomassza alapú megújulóenergia-termeléshez a legnagyobb mértékben Finnország és Svédország járult hozzá, őket követi Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztria és Hollandia. A további növekedés infrastrukturális akadályai jelentősebbek mint a gazdaságiak. A biomasszával kapcsolatos, a biomassza-használat növelését célzó cselekvési terv[24] foglalkozik az Európa biomasszapiacain jelenleg érzékelt problémákkal. Ez a közösségi cselekvés koordinált programját is meghatározza. Ezen intézkedések célja a biomassza-kínálat és -kereslet fejlesztése; a technikai akadályok legyőzése; továbbá a kutatás és fejlesztés előmozdítása. Bizonyos, hogy az északi országok biomassza-villamosenergia ágazatának fejlődését jelentősen elősegítő tényező a biomassza-ágazat nagy múltja és az erdészet jelentősége, valamint az, hogy a legtöbb erőmű nagyméretű, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő módban (CHP) működő ipari egység. A németországi fejlődés fő hajtóerejét a közepes méretű erőművek képezik 20 MW-ig, és a CHP különtámogatásának köszönhetően a biomassza-erőművek egyre nagyobb számban működnek kapcsolt energiatermelési módban. A tagállamok csaknem felében szabad hagyományos erőművekben szilárd biomasszát égetni. Amint az különösen a brit és a magyar példából látható, ez a lehetőség igen magas növekedési arányt eredményez. Az Egyesült Királyságban az együttégetési eljárásokkal termelt biomassza-villamosenergia tette ki 2004-ben az összes szilárd biomassza alapú villamosenergia-termelés legnagyobb részét, és csaknem 75%-kal nőtt 2005-ben (+1,4 TWh). Jelenleg 630 000 tonna biomasszát használnak tüzelőanyagként Magyarország három legnagyobb együttégető hőerőművében. [pic] 7. ábra: A szilárd biomasszából (települési szilárd hulladék kivételével) történő villamosenergia-termelés történeti fejlődése az EU 25 tagállamában 1990-től 2005-ig[25]. A Bizottság nemrég hagyta jóvá és terjesztette a Tanács és az Európai Parlament elé az EU erdészeti cselekvési tervét[26]. A cselekvési terv támogatja többek között az erdészeti források energia-nyersanyagként való használatát. Ez különösen fontos a szilárd biomassza termeléséhez. 4.2.2. Biogáz A jelenleg oly magas kőolajárak és földgázárak mellett, nagy veszteség lenne biogázt előállítani, majd egyszerűen elégetni a levegőben. 2005-ben közel 5 Mtoe biogázt állítottak elő energiatermelésre az Európai Unió különböző országaiban. A teljes forrásmennyiség becsült mértéke több mint 20 Mtoe a jelenlegi hulladék-előállítás mellett. A biogáz energiájának kihasználása nem csak energiatermelési, hanem hulladékkezelési és környezetvédelmi kérdés is. Az európai hulladék közel felét egyszerűen lerakóhelyen tárolják. A biogáz körülbelül kétharmadát villamosenergia-termelésre, egyharmadát pedig fűtésre használják. 2004-ben a biogázból származó villamosenergia-termelés becsült mértéke 14,9 TWh. E villamos energia felét CHP-erőművek termelik. A biogáz számos különböző eljárással állítható elő. Származhat a szemétlerakóhelyek biológiailag lebomló hulladékából kinyert lerakóhelyi gázból – ez környezetvédelmi szempontból nem túl hatékony – vagy előállítható emésztőrendszer segítségével. A kezelés a szóban forgó hulladék típusától függ. Biogáz nyerhető ki a háztartási vagy olyan mezőgazdasági hulladékból, mint például a folyékony trágya és a növényi termékek aratási hulladéka. A biogáz kezelhető kisméretű, egy gazdaságra kiterjedő biogázegységekben vagy közös központi egységekben. Ezek az egységek, amelyeket főként Dániában fejlesztettek ki, képesek a különféle hulladékok – különösen trágya és folyékony trágya keverve különféle egyéb szerves hulladékokkal – egyidejű kezelésére. A kifejezetten biogáz-alapú erőművek a mezőgazdasági és ipari biohulladék kezelésének hatékony módjai, és ezen erőművek mérete azt is lehetővé teszi, hogy a hulladék energiatartalmát hatékonyan használják fel. E technológia jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. A biogázból származó villamosenergia-termelés éves növekedési üteme az elmúlt évtizedben magas volt, mértéke 2002-ben 24%, 2003-ban 13%, 2004-ben 22%, 2005-ben pedig 15% volt. [pic] 8. ábra: A biogázból történő villamosenergia-termelés történeti fejlődése az EU 25 tagállamában 1990-től 2005-ig[27]. A hulladéklerakás korlátozásaira és adóztatására vonatkozó európai környezetvédelmi előírások megerősítése arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy energia- és éghajlatbarátabb megoldásokat találjanak a szerves hulladék kezelésére, rögtön miután azt összegyűjtötték. Az európai települési hulladék közel felét azonban még mindig lerakóhelyre viszik, ami a hulladék és az értékes energia elherdálását jelenti. A hő- és villamosenergia előállításán kívül a biogáz közlekedési üzemanyagként is hasznosítható. Svédországban már 779 autóbusz működik biogázzal, több mint 4500 gépkocsi használja a benzin és biogáz vagy földgáz keverékét, és tavaly óta már egy vonat is ezen a módon üzemel. Az EU országok egynegyede ad megfelelő támogatást a biogáz fejlesztéséhez. 4.3. F ényelektromos napenergia Az EU összes üzembe helyezett fényelektromos kapacitása soha nem látott mértékben, átlagosan évi 70%-os ütemben növekedett az elmúlt öt évben, a 2000. évi 127 MWp-ről[28] 1794 MWp-re 2005 végére. Az összes üzembe helyezett európai kapacitás jelentős növekedésének motorja Németország: az EU jelenleg üzembe helyezett fényelektromos kapacitásának 86%-a Németországban található. A többi európai piac teljesen más léptékű. Hollandiában több mint 50 MWp-t helyeztek üzembe, Spanyolországban pedig 58 MWp-t. Egy másik jelzőszám, az Európai Unió 25 tagállamának „egy főre eső csúcsteljesítmény” aránya szintén jelentősen emelkedik. A 2004-es fejenkénti 2,5 Wp-ről 2005-re 3,9Wp-re emelkedett. Összehasonlításként: Japánban (128 millió lakos) az üzembe helyezett kapacitás 8,9 Wp/fő, míg az USA-ban (291 millió lakos) az üzembe helyezett kapacitás 1,3 Wp/fő. A fényelektromosság főként decentralizált technológiának tekinthető. Háztetőre felszerelve, az így előállított villamos energiának megvan az az előnye, hogy az elsődleges energia szintjének kétszeresét nyújtja, a hőalapú villamosenergia-termelés konverziós veszteségei, valamint az átviteli és elosztási veszteségek terén történő megtakarítások következtében. Ezen ágazatnak magas a technológiai komponense, moduláris jellegű és magas a hosszú távú potenciálja[29]. 4.4. Kisléptékű vízi energia A jelenlegi európai tendencia a kisléptékű erőművek kapacitásának fejlesztése terén adminisztratív és környezetvédelmi akadályok miatt nem igazán dinamikus. Mindazonáltal az ágazatban igazi lehetőségek rejlenek, ami tartós és virágzó gazdasági tevékenységet eredményezhet. A „kisléptékű vízi energia” kifejezést általában legfeljebb 10 MW teljesítményű vízi erőművekre használjuk. A világ más területein a „nagy” és „kicsi” vízi erőműveket megkülönböztető küszöbérték teljesen eltérő lehet. Például Kínában minden 50 MW-osnál kisebb létesítmény kis vízi erőműnek minősül. E megújuló energiaforrásban rejlő lehetőségek és a belőle termelt villamos energia költségei Európán belül jelentősen eltérnek. A kisléptékű vízienergia-kapacitás átlagosan évente 3,8%-kal nőtt az elmúlt négy évben az EU 25 tagállamában. A lassú fejlődésért a már kihasznált lehetőségek és a komoly adminisztratív akadályok (pl. környezetvédelmi engedélyek) felelősek. Az EU 15 régi tagállamához képest az EU-hoz 2004 májusában csatlakozó tagállamok dinamikusabb fejlődést mutattak ebben az ágazatban, különösen a Szlovéniában és Lengyelországban történt fejlesztések miatt. Az EU 10 új tagállamában a növekedési ütem magas, csaknem 8% volt 2000 és 2004 között. [pic] 9. ábra: Az üzembe helyezett kisléptékű vízienergia-termelő kapacitás történeti fejlődése az EU 25 tagállamában 1990-től 2004-ig[30]. 4.5. Geotermikus energia Világszerte a geotermikus ágazat a megújuló energiát használó negyedik legnagyobb villamosenergia-termelő ágazat a vízi energia, a biomassza-energia és a szélenergia után. Ez 2004 végén 8911 MW üzembe helyezett kapacitást jelentett világszerte. Európa képviseli a világ geotermikus kapacitásának 9%-át. Európában azonban a legfőbb geotermikus alkalmazás nem a villamosenergia-termelés, hanem a fűtés, amelynek legnagyobb része az építkezésben használt geotermikus hőszivattyúkkal történik[31]. Az EU-ban villamosenergia-termelésre jelenleg főként Olaszországban, Portugáliában (Azori-szigetek) és Franciaországban használják a geotermikus erőforrásokat. Nem vitás, hogy Európában Olaszországé a vezető szerep, ahol az összes üzembe helyezett kapacitás 790 MWe, amely az EU 25 tagállamában üzembe helyezett összes kapacitásnak több mint 95-.a. E vezető országok mellett új fejlődés figyelhető meg Ausztriában és Németországban a villamos energiát és hőt egyszerre termelő bináris ciklusú technológia terén. A hőszivattyú-ipar messze a legdinamikusabban fejlődő ágazata a geotermikus energiahasznosításnak, de a fűtési alkalmazások kívül esnek e bizottsági jelentés tárgykörén. A geotermikus villamos energia termelésének fejlődése nagyban függ a villamos energiát és hőt egyszerre termelő lehetőségektől. [pic] 10. ábra: A geotermikus forrású villamosenergia-termelés történeti fejlődése az EU 25 tagállamában 1990-től 2004-ig[32]. 5. Az irányelv jogi végrehajtása A megújuló energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának növelését célzó irányelv négy fő területet fed le: nemzeti célelőirányzatok meghatározása a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-fogyasztás terén; a közigazgatási eljárások összhangba hozása a megújuló energiaforrásokra vonatkozó új eljárásokkal; méltányos bánásmód biztosítása azon megújulóenergia-termelőkkel szemben, akik csatlakozni szeretnének az országos hálózatra; valamint kölcsönösen elismert származási garanciák bevezetése a megújuló energiaforrásból származó villamos energia számára. Ezen túlmenően a tagállamok és a Bizottság kötelesek jelentést készíteni a nemzeti célelőirányzatok és az általános uniós célok elérése irányában tett előrehaladásról a megújuló forrásból származó villamosenergia-fogyasztás részaránya tekintetében. A 3. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a tagállamok megfelelő lépéseket tettek-e nemzeti célelőirányzataik elérése érdekében[33]. Valamennyi tagállam hivatalosan átültette az irányelvet, ami azt jelenti, hogy a tagállamok legalább elsődleges jogszabályt fogadtak el az irányelv fő rendelkezései tekintetében. Számos tagállamban a teljes átültetéshez másodlagos jogalkotásra is szükség van. Az egyes tagállamokban változó az irányelv megfelelő átültetésének és végrehajtásának szintje. A Bizottság jogsértési eljárást kezdeményezett Ausztriával, Ciprussal, Görögországgal, Írországgal, Olaszországgal és Lettországgal szemben. E jogsértési eljárások fő okait az alábbi táblázat tartalmazza: Követelmények | A jogsértési eljárás okai | 9. cikk – általános átültetés – Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések. | Elégtelen átültetés a másodlagos jogalkotás hiánya miatt | 3. cikk – Célelőirányzatok meghatározása és megfelelő intézkedések a megújuló energia részesedésének növelésére | A célra vonatkozó kötelezettségvállalás hiánya | 5. cikk – Származási garancia | A származási garanciák rendszerét nem valósították meg teljesen | 6. cikk – Közigazgatási eljárások | Bonyolult, nem átlátható és/vagy diszkriminatív engedélyezési eljárások a megújuló energiát hasznosító erőművek építésének és üzemeltetésének engedélyezése terén. | 7. cikk – A hálózathoz való hozzáférés feltételei | Homályos és diszkriminatív feltételek a hálózathoz való hozzáférés, valamint a hálózati beruházásokra (kapcsolódás, bővítés, és megerősítés) vonatkozó költségmegosztás/-viselés terén. | A 2001/77/EK irányelvre vonatkozó jogsértési eljárásokat vagy a Bizottsághoz érkezett panasz alapozza meg, vagy a Bizottság maga kezdeményezi a tagállamok jelentései vagy a Bizottság szolgálatainak a rendelkezésére bocsátott, a megújuló villamos energia fejlesztésére vonatkozó más információk alapján. 6. Következtetések és jövőbeli cselekvések Az Európai Unióban egyre nagyobb figyelmet kap a megújuló energia három fő hajtóereje: a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság[34]. Az iparágat történetileg mindig is a felülről lefelé irányuló kezdeményezések mozdították előre, így például a makroökonómiai és környezetvédelmi célokat elősegítő támogatások és az adóügyi intézkedések. A megújuló energia iránti igény azonban egyre fontosabb „alulról felfelé irányuló” hajtóerejévé válik az iparnak. Az emelkedő energiaárak arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy különböző energiabeszerzési stratégiákat mérlegeljenek. Az energiahatékonysági intézkedéseket végrehajtó cselekvések nélkül az energia iránti igény tovább fog emelkedni. 2004 és 2005 között a villamos energia költsége átlagosan 40%-kal emelkedett, és ez a kereskedelmi és ipari fogyasztókat érintette a leghátrányosabban. A megújuló energia termelői fontos szereplőkké léptek elő a villamosenergia-piacokon. Szükség van arra, hogy a megújuló energiák kellően beépüljenek a villamos energia belső piacába. A harmadik felek hozzáférésének alapelve alapvetően fontos ahhoz, hogy a megújuló energiák hálózatba táplálásába beruházzanak, és hogy a piac új befektetőket vonzzon. A megújuló energiákon alapuló energiatermelés működtetése és az ebbe történő befektetés hatékonyabb, ha a megújuló energiák ki vannak téve a piaci árjelzéseknek. A belső piac lehetővé teszi a termelés összpontosítását, így hatékonysági előnyöket kínál mind a nagyléptékű, mind pedig a kisléptékű energiatermelés számára. A határokon átnyúló kereskedelem lehetővé teszi, hogy a felesleggel rendelkező területekről származó energiát széles vevőkörnek értékesítsék, és hogy akár nagyobb távolságról importáljanak villamos energiát. Ez különösen fontos azon területek esetében, ahol fokozott szélenergia-termelés folyik. A megújuló energiák a villamosenergia-piac sérülékenységétől is megóvnak. Európa nem engedheti meg magának, hogy a megújuló energiákra vonatkozó politikájával kudarcot valljon. Úgy tűnik, hogy néhány tagállam – Dánia, Németország, Spanyolország, Írország, Magyarország, Hollandia és Luxemburg – el fogja érni az irányelv alapján meghatározott célkitűzését. Az EU főként e néhány ország erőfeszítéseinek köszönhetően érheti el – legjobb esetben –, hogy 2010-re a megújuló villamos energia részesedése 19%-ra emelkedjék. A többi tagállamnak erőteljesebb politikára lesz szüksége, hogy teljesíthesse nemzeti célkitűzését. A tagállamok jelentős részében azonban a megújuló energia termelésének részesedése csökken. A szélenergia határozott sikert hozott: e téren erős Európa növekedése és fejlődik a világpiac. A biomassza – az alvó óriás – most kezd ébredezni, és az elmúlt két évben a biogáz és az együttégetési források is növekedtek. A jelenlegi politika alkalmazásával a megújuló villamos energia általános részaránya 2010-re el fogja érni a 19%-ot. Ez részleges sikernek tekinthető, mivel közel jár a kitűzött célhoz, bár még mindig jelentős tere van a további fejlődésnek. A Bizottság folytatni kívánja erőfeszítését arra nézve, hogy a villamos energia terén fenntartható tendenciát érjen el, és a következő cselekvéseket ajánlja. Haladéktalanul fejleszteni kell a megújuló villamos energiára vonatkozó nyolc fő cselekvési területet: 1 A tagállamoknak megfelelően és teljes mértékben végre kell hajtaniuk a megújuló villamos energiára vonatkozó irányelvet. 2. Haladéktalanul fel kell számolni az adminisztratív akadályokat, a hálózathoz való hozzáférés méltánytalan szabályait, és a bonyolult eljárásokat. 3. A COM (2005) 675 végleges dokumentumban megjelölt támogatási rendszereket optimalizálni kell. A Bizottság 2007-ben újra megvizsgálja a tagállamok helyzetét a megújuló energiák támogatási rendszerei vonatkozásában, figyelemmel teljesítményük értékelésére és arra, hogy az EU belső villamosenergia-piaca harmonizált támogatási rendszert kíván meg a megújuló energiák terén. Bár a nemzeti rendszereknek továbbra is szükségük lehet átmeneti időszakra a belső piac teljes körű működéséig, a harmonizált támogatási rendszerek elérése a hosszú távú cél. 4. A biomassza-ágazat felélénkítése a biomasszával kapcsolatos cselekvési terv cselevései révén. Különös hangsúlyt kell fektetni a CHP-célú biomassza használatának növelésére. 5. Hosszú távú hitelesség: a Bizottság 2007-ben új jogi keretre tesz javaslatot a megújuló energiaforrások támogatása terén, a Megújuló energia útitervben meghatározottak szerint. 6. A Bizottság folytatja a szoros együttműködést a hálózati hatóságokkal, az európai villamosenergia-szabályozókkal és a megújulóenergia-iparral a megújuló energiaforrásoknak az energiahálózatba történő jobb integrációjának elősegítése érdekében, és különös figyelmet szentel a tengeri szélenergia sokkal nagyobb mértékű kiaknázásával összefüggő követelményekre, különösen a határokon átnyúló hálózati kapcsolatok terén. Meg kell vizsgálni a TEN-E rendszer által kínált lehetőségeket. El kell kezdeni egy európai tengeri szuperhálózat létesítését. 7. A belső villamosenergia-piacot oly módon kell fejleszteni, hogy az összhangban legyen a megújuló energiák fejlesztésével. A liberalizáció – különösen az átláthatóság, a szétválasztás és a kölcsönös kapcsolatok kapacitásának emelése – szintén lehetőségeket kínál az új innovatív résztvevők piacra való belépésére. 8. Gyorsan integrálni kell a megújuló energiákat az Európai Unió lisszaboni stratégiájába a versenyképességi és innovációs program (CIP), a regionális és kohéziós alapok, a vidékfejlesztés és a megerősített K+F útján a 2007-2013-as időszakban. MELLÉKLET [35] A tagállamok 2010-es célkitűzés irányába történő előrehaladásának értékelése (%) Referenciaév (1997 vagy 2000) | Elért elterjedtség 2004/2005 | Normalizált elterjedtség 2004/2005 | 2010-es célkitűzés | Osztályozás | Dánia | 8,7 | 25,8 (2005) | 27,3 (2005) | 29,0 | (( | Németország | 4,5 | 10,4 (2005) | 10,8 (2005) | 12,5 | (( | Magyarország | 0,7 | 4,4 (2005) | 4,0(2005) | 3,6 | (( | Finnország | 24,7 | 25,0 (2005) | 25,4(2005) | 31,5 | ( | Írország | 3,6 | 6,1(2005) | 8,0 (2005) | 13,2 | ( | Luxemburg | 2,1 | 3,6 (2005) | 4,0 (2005) | 5,7 | ( | Spanyolország | 19,9 | 17,2 (2005) | 21,6 (2005) | 29,4 | ( | Svédország | 49,1 | 53,2 (2005) | 52,0 (2005) | 55,2 | ( | Hollandia | 3,5 | 6,9 (2005) | 6,5 (2005) | 9,0 | ( | Cseh Köztársaság | 3,8 | 4,8 (2005) | 4,0 (2005) | 8 | ( | Litvánia | 3,3 | 3,7 (2004) | 3,3 (2004) | 7 | ( | Lengyelország | 1,6 | 2,8 (2005) | 3,2 (2005) | 7,5 | ( | Szlovénia | 29,9 | 29,1 (2004) | 29,4 (2004) | 33,6 | ( | Egyesült Királyság | 1,7 | 4,1 (2005) | 4,2 (2005) | 10,0 | ( | Belgium | 1,1 | 1,8 (2005) | 1,9 (2005) | 6,0 | ( | Görögország | 8,6 | 9,1 (2005) | 7,7 (2005) | 20,1 | ( | Portugália | 38,5 | 14,8 (2005) | 28,8 (2005) | 39,0 | ( | Ausztria | 70,0 | 54,9 (2005) | 57,5 (2005) | 78,1 | (( | Ciprus | 0,0 | 0,0 (2004) | 0,0 (2004) | 6 | (( | Észtország | 0,2 | 0,7 (2004) | 0,7 (2004) | 5,1 | (( | Franciaország | 15,0 | 11,0 (2005) | 14,2 (2005) | 21,0 | (( | Olaszország | 16,0 | 15,3 (2005) | 16,0 (2005) | 25,0 | (( | Lettország | 42,4 | 47,1 (2004) | 43,9 (2004) | 49,3 | (( | Málta | 0,0 | 0,0 (2004) | 0,0 (2004) | 5 | (( | Szlovák Köztársaság | 17,9 | 15,4 (2005) | 14,9 (2005) | 31 | (( | 25 tagú EU | 12,9 | 13,7 (2004) | 14,5 (2004) | 21,0 | [1] 2001. szeptember 27-i, 2001/77/EK irányelv a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról. H.L. 2001.10.27., L 283/33 [2] COM (2004) 366 végleges, „A megújuló energiák részesedése az EU-ban, 2004” [3] Spanyolország 11 MW-nyi naphőenergia-teljesítményt helyezett üzembe 2006-ban, és további 65 MW áll megvalósítás alatt. Jelenleg csak Portugália és az Egyesült Királyság ösztönzi kifejezetten a tengeri energiát hasznosító rendszereket. Az angol és a walesi partokon jelentkező árapályváltozás az egyik legkedvezőbb az árapályenergia hasznosítása szempontjából. A Bizottságnak a jövőbeni uniós tengerpolitikára vonatkozó zöld könyve [COM(2006) 275 végleges] a hullám-, árapály- és tengeri szélenergiát úgy említi, mint a közeljövő lehetséges energiáit. [4] Forrás: 2004-ig Eurostat. A 2005. évnél a Nemzetközi Energiaügynökségtől (NEÜ) és a tagállamoktól származó ideiglenes adatok szerepelnek. [5] A 2005. évi adatok a NEÜ-től és a tagállamok ideiglenes adatai. Az öszesített Eurostat adatok 2004-re 14%-ot adnak meg. Az irányelv kiinduló adata 13% volt. [6] Ha az EU 25 tagállamában a villamosenergia-fogyasztás 1997-óta nem nőtt volna, akkor a megújuló villamosenergia részesedése ma 16% lenne. [7] Forrás: Eurostat 2004-ig. A 2005. év ideiglenes adatokat tartalmaz a NEÜ-től és a tagállamoktól. [8] Az eredmények elemzésének alapjai a „2001/77/EK irányelv szerinti 2010. évi nemzeti és közösségi célkitűzések elérésének elemzése” című előrehaladási projekt és az EurObserv'ER projekt voltak. [9] Általában az utolsó összegzett statisztikák 2004-re vonatkoznak. Néhány tagállam 2005-ös számokat is benyújtott, továbbá jól ismertek a 2005-ös adatok a szél-, fényelektromos energia és biogáz statisztikák vonatkozásában. A biomassza adatok átmeneti statisztikák a NEÜ-től. Ha tagállami szinten rendelkezésre álltak, a 2005-ös adatokat is figyelembe vettük. [10] Ernst &Young befektetési index referencia. [11] Országjelentés a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-előállítás helyzetéről. A Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztere , Budapest, 2006. február. [12] A vízi energia magas variabilitása és az a tény, hogy ez az energia nagy szerept játszik Finnországban magyarázza a különbséget a valós és a normalizált százalékok között az 1. ábrán. [13] COM (2005) 627 végleges, 2005.12.07. A Bizottság közleménye a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról. [14] A nagy- és kisléptékű vízi villamosenergia-termelés állította elő 2005-ben az összes megújuló villamos energia 67%-át. [15] Az amerikai termelési adóhitel (PTC) megújítása 2007-ig biztosította az USA-beli befektetőket, akik több, mint 2400 MW-ot helyeztek üzembe 2004-ben. AZ Európai Unió 6165,7 MW-ot helyezett üzembe 2005-ben. [16] Portugália lett a hetedik EU tagállam, amely átlépte az 1000 MW-os határt, mivel összes kumulált üzembe helyezett kapacitása 1021 MW volt 2005 végén. Portugália gyakorlatilag egy év alatt megkétszerezte üzembe helyezett kapacitását, 500 MW hozzáadásával. E nagyon jó eredmények oka az adminisztratív akadályok lebontása és a nagyon vonzó vételár-rendszer. [17] COM (1997) 599 final, 26.11.1997, Communication from the Commission "Energy for the future: renewable sources of energy, White Paper for a Community Action Plan. (A Bizottság közleménye – A jövő energiája: az energia megújuló forrásai, Fehér könyv egy közösségi cselekvési tervhez) [18] COM (2005) 627 végleges, 2005.12.07. A Bizottság közleménye a megújuló energiaforrásokból előállított villamos eneregia támogatásáról. [19] Forrás: Eurostat 2004-ig. A 2005. évnél a NEÜ-től és a tagállamoktól származó ideiglenes adatok szerepelnek. [20] A 2005-re vonatkozó adatok a NEÜ ideiglenes adatai. [21] Feltéve, hogy az összes biomassza 40%-kal, a szélenergia 50%-kal és az összes többi megújuló energia 10%-kal járul hozzá a további megújulóenergia-előállításhoz 2010-ig, 2001-hez képest. E becslések részleteiről lásd a COM (2004) 366 végleges dokumentumot. [22] A holland kormány befagyasztotta a biomassza-támogatási rendszert. A biomasszával kapcsolatos svéd siker meglévő erőművekhez és nem újonnan fejlesztett kapacitáshoz kötődik. [23] Forrás: Eurostat 2004-ig. A 2005. év ideiglenes adatokat tartalmaz a NEÜ-tól és a tagállamoktól. [24] Forrás: Eurostat 2004-ig. A 2005. évnél a NEÜ-től és a tagállamoktól származó ideiglenes adatok szerepelnek. [25] Forrás: Eurostat 2004-ig. A 2005. évnél a NEÜ-től és a tagállamoktól származó ideiglenes adatok szerepelnek. [26] COM (2006) 302 végleges, A Bizottság közleménye az EU erdészeti cselekvési tervéről, Európai Bizottság, 2006. [27] Forrás: Eurostat 2004-ig. A 2005. évnél a NEÜ-től és a tagállamoktól származó ideiglenes adatok szerepelnek. [28] A fényelektromos napenergia kapacitását wattpeak (csúcsteljesítmény) mértékegységben szokás kifejezni (jele: Wp). Ez a napcella egyenáramú kimeneti teljesítménye iparilag szabványosított körülmények között mérve. E körülmények: 1000 W/m2 megvilágítás, 25°C környezeti hőmérséklet, a színkép pedig megfelel a légkörön áthaladó napfény spektrumának (AM vagy légtömeg: 1,5). [29] Spanyolország jó példát szolgáltat a fényelektromosság további támogatására vonatkozó innovatív politikákra, ahol – Európában elsőként – nemzeti szinten előírták, hogy az építkezés során figyelembe kell venni az energiahatékonyságot és meghatározták a napenergia-hasznosítás (naphő- vagy fényelektromos energia) minimális szintjét az új vagy felújított épületekben. A szolgáltató ágazatban a bizonyos területet meghaladó új épületek esetében szabályozva van a fényelektromosságnak a teljes energiaellátáshoz való minimális hozzájárulása. [30] Forrás: Eurostat [31] Európában a geotermikus kapacitás 6589,8 MWth (ideértve a hőszivattyúkból szármzató 4531 MWth-t is). [32] Forrás: Eurostat [33] A tagállamok […] megteszik a szükséges lépéseket a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia fogyasztása fokozásának ösztönzésére. Ezeknek a lépéseknek arányban kell állniuk az elérendő céllal. [34] COM (2006) 105 végleges, 2005.03.08. A Bizottság közleménye – Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért . Európai Bizottság, 2005. március. [35] Románia és Bulgária 2010-re meghatározott célkitűzése fenntartja a bővített Unió 21%-os célját. Románia célkitűzése a 28%-ról 33%-ra való növekedés 2010-ig, Bulgária célja pedig a 6%-ról 11%-ra történő növekedés 2010-ig. 2008-ban a Bizottság következő jelentése megvizsgálja majd e nemzeti célkitűzések elérésének fokát.