[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.11.2006

COM(2006)674 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Éves jelentés az előcsatlakozási strukturális politikák eszközéről (ISPA) 2005

SEC(2006)1430

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az ISPA költségvetése 3

3. Projektfinanszírozás 3

3.1. Új ISPA-projektek 3

3.2. 2000 és 2005 között támogatott projektek 4

3.3. Kifizetések 5

4. Technikai segítségnyújtás 5

4.1. Kedvezményezett ország kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 5

4.2. A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 6

5. Irányítás és végrehajtás 7

5.1. Projektfelügyelet 7

5.2. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés – beleértve az EDIS-t 8

5.3. Kockázatértékelés 9

5.4. Az Európai Számvevőszék megállapításai 9

5.5. A társfinanszírozásban részt vevő partnerek – az EBB, az EBRD és a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) 9

6. A közösségi politikákhoz való hozzájárulás 10

6.1. Közbeszerzés 10

6.2. Környezetvédelmi politika 10

6.3. Közlekedéspolitika 10

7. Az előcsatlakozási eszközök közötti koordináció 11

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Éves jelentés az előcsatlakozási strukturális politikák eszközéről (ISPA) 2005

A jelentés az ISPA-ról szóló rendelet 12. cikkével összhangban készült el. E dokumentum az ISPA keretében a 2005. év során végzett tevékenységekről szóló 6. éves jelentés.

Az e jelentésben szereplő információkat a Bizottság munkadokumentuma (a jelentés melléklete) tartalmazza részletesebben.

Bevezetés

Az Európai Tanács 2004. júniusi ülésének eredményeképpen – amelyen Horvátországot tagjelölt országnak fogadták el – a jelentés Bulgária és Románia mellett magában foglalja Horvátországot is, mely ország 2005. január 1-je óta jogosult ISPA-segítségnyújtásra.

Az ISPA költségvetése

A 2005. évre 525,7 millió eurót különítettek el a Bizottság költségvetéséből az ISPA-eszközre. A kedvezményezett országokban a környezetvédelem és a közlekedés terén az előirányzatok a társfinanszírozási projektek (intézkedések) minden költségét fedezték, éppúgy, mint a technikai segítségnyújtás biztosítását, tekintet nélkül arra, hogy a technikai segítségnyújtási intézkedéseket a kedvezményezett országok vagy a Bizottság kezdeményezte-e.

1. táblázat: Az ISPA 2005-ös költségvetése – euróban

Költségvetési tétel | Kötelezettségvállalási előirányzatok | Végrehajtott kötelezettségvállalások | Végrehajtott kifizetések |

B13.01.04.02 működési költségvetési tétel | 3 763 290 | 3 251 762 | 1 414 187 |

B13.05.01.01 operatív költségvetési tétel | 521 950 000 | 521 950 000 | 231 243 551 |

Összesen | 525 713 290 | 525 201 762 | 232 656 738 |

PROJEKTFINANSZÍROZÁS

Új ISPA-projektek

2005-ben a Bizottság 24 új ISPA-intézkedést fogadott el, amely 11 beruházást érintett a környezetvédelem és 4 beruházást a közlekedési ágazat terén, beleértve 8 technikai segítségnyújtási projektet – hetet a közlekedési és egyet a környezetvédelmi ágazatban –, valamint egy horizontális technikai segítségnyújtási intézkedést. Az ISPA összes hozzájárulása abban az évben megközelítette a 493 millió eurót, ami a 705 millió euró összegű összes támogatható projektköltséget tekintve átlagosan 70%-os támogatási arányt jelent. Az összesen 521,9 millió euró összegű kötelezettségvállalásokat új (312 millió euró), illetve a korábbi években elfogadott, folyamatban lévő projektekre fordították.

A környezetvédelmi ágazatban az ISPA keretében túlnyomórészt csatornázási és szennyvízkezelési projekteket, továbbá két szilárdhulladék-projektet támogattak. A közlekedési ágazat legfontosabb projektje egy kombinált vasúti-közúti projekt volt.

2. táblázat: 2005-ben jóváhagyott új projektek – euróban

Közlekedés | 11 | 279 886 500 | 193 850 755 | 69,3 | 116 681 100 |

Horizontális technikai segítségnyújtás | 1 | 20 000 | 20 000 | 100,0 | 10 000 |

Közlekedés | 28 | 2 306 715 498 | 1 457 115 989 | 63,2 | 1 189 043 388 |

Horizontális technikai segítségnyújtás | 3 | 1 633 308 | 1 633 308 | 100,0 | 1 492 308 |

Környezetvédelem | 145 549 014 | 109 694 489 | 255 243 503 |

Közlekedés | 183 364 692 | 119 346 710 | 302 711 402 |

Technikai segítségnyújtás | 924 524 | 58 800 | 983 324 |

Összesen | 329 838 230 | 229 100 000 | 558 938 230 |

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Kedvezményezett ország kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás

A projektek előkészítésére irányuló technikai segítségnyújtási intézkedéseknek kell biztosítaniuk, hogy a kedvezményezett országok időben elegendő számú minőségi projektet terjesszenek elő finanszírozásra, beleértve a Kohéziós Alapból és az IPA-ból származó jövőbeli finanszírozást. Az intézményi fejlesztésre irányuló technikai segítségnyújtási intézkedések célja ehhez hasonlóan a kedvezményezett országok adminisztrációs kapacitásának javítása a széles körű infrastrukturális beruházások irányítása és ellenőrzése érdekében.

2005-ben 7, projekt-előkészítésre és/vagy intézményfejlesztésre irányuló pályázatot hagytak jóvá a közlekedési ágazatban, egy projekt-előkészítésre irányuló pályázatot pedig a környezetvédelmi szektorban.

5. táblázat : 2005-ben jóváhagyott új technikai segítségnyújtási projektek – euróban

Közlekedés | 7 | 74 675 500 | 62 199 075 | 83,3 | 46 141 710 |

Horizontális technikai segítségnyújtás | 1 | 20 000 | 20 000 | 100,0 | 10 000 |

Környezetvédelem | 7 | 67 481 000 | 47 448 500 |

Közlekedés | 11 | 84 461 560 | 70 126 620 |

Horizontális technikai segítségnyújtás | 3 | 1 633 308 | 1 633 308 |

Összesen | 21 | 153 575 868 | 119 208 428 |

A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás

A Bizottság e technikai segítségnyújtási tevékenységeket vagy az elmúlt években indított ad hoc fellépésekkel, vagy a technikai segítségnyújtási cselekvési programok keretében végzi.

- A technikai segítségnyújtási cselekvési programok hatáskörén kívül végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek magukban foglalják a Regionális Politikai Főigazgatóság számára a projektértékelés és a politikák kidolgozása során nyújtott technikai és pénzügyi szakértelmet biztosító szolgáltatási szerződéseket. Az EK-küldöttségekkel folytatott decentralizációs tevékenységekhez nyújtott segítségnyújtást 2004-ben lezárták.

- A „2001-es technikai segítségnyújtási cselekvési program” keretében finanszírozott technikai segítségnyújtási tevékenységek magukban foglalják az ISPA kötelező támogatásfelügyeleti bizottságainak megszervezését, a Via Baltica stratégiai elemzését, az ISPA által támogatott közművek jobb minőségének előmozdítását a vízügyi és hulladékágazatban, valamint a köz- és magánszféra partnersége terén nyújtott tanácsadást.

A „2004-2006-os technikai segítségnyújtási cselekvési program” keretében finanszírozott technikai segítségnyújtási tevékenységek a 2001-es cselekvési programot folytatják, csak Bulgáriára és Romániára koncentrálva, továbbá új keretszerződéseket építenek be a cselekvési terv hatáskörén kívül finanszírozott ISPA-projektjavaslatok értékelésére. E szerződéseken felül a tevékenységek támogatják a Bizottság küldöttségeinek felügyeleti feladatait, a környezetvédelmi és közlekedési projektek minőségi javulását a teljes projektcikluson keresztül, illetve az EBB projektértékelését és minőségellenőrzését is.

A „Horvátországnak történő 2005-2006-os technikai segítségnyújtási cselekvési program” keretében finanszírozott technikai segítségnyújtási tevékenységek forrásokat biztosítanak a zágrábi EK-küldöttség a decentralizált irányítás keretén belüli ISPA-végrehajtással kapcsolatos (belső és külső) felügyeleti feladatai számára.

7. táblázat : A Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás 2000-2005 – euróban

Tevékenység | Indikatív felosztások | Kötelezettségvállalások | Kifizetések |

Cselekvési programokon kívüli tevékenységek | 4 210 000 | 4 210 000 | 2 885 726 |

2001-es cselekvési program (*) | 12 000 000 | 11 860 864 | 7 594 070 |

2004-2006-os cselekvési program | 10 067 680 | 6 419 950 | 3 650 397 |

2005–2006-os cselekvési program Horvátország számára | 1 200 000 | 400 000 | - |

Összesen | 27 477 680 | 22 890 814 | 14 130 193 |

(*) Beleértve néhány, a 2004-ben tagállammá vált kedvezményezett országokkal kapcsolatos tevékenységet is.

IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

Projektfelügyelet

Bár az első ISPA-projekteket a Bizottság 2000-ben hagyta jóvá, e projektek végrehajtása legkorábban 2001-ben kezdődött el általában úgy, hogy pályázatot írtak ki a végrehajtás felügyeletét ellátó szolgáltatási szerződésekre. A pályázat kiírása és a szerződések megkötése során bekövetkező rendszeres késések miatt az első tényleges munkaszerződéseket csak 2002-ben írták alá. Azóta haladást értek el e téren, amit a Bizottság által a nemzeti hatóságoknak eszközölt kifizetések előrehaladása is bizonyít.

Azonban Bulgáriában és Romániában, e két csatlakozó országban továbbra is az adminisztráció gyenge pontjai jelentik a legfőbb kihívást az ISPA 2005-ös végrehajtásával kapcsolatban. Bár a Bizottság 2005-ös ellenőrző látogatásai mutattak némi előrehaladást az ISPA végrehajtó szervei tekintetében, a személyzet, a közbeszerzés és a pénzügyi irányítás kulcsterületein elért eredmények folyamatos ellenőrzést és további fejlesztést igényelnek. Több esetben a projektek végrehajtása során előforduló késések a kezdeti tervekhez képest több mint két évre elhúzódtak. A Bizottság számos alkalommal szorgalmazta a nemzeti hatóságnál, hogy az ajánlatkérők és – a környezetvédelmi ágazatban – a végső kedvezményezettek proaktív hozzáállást tanúsítva vállaljanak tényleges felelősséget a projektciklus különböző szakaszaiért, és erősítsék meg a projekt résztvevői közötti koordinációt.

Horvátországban az első két, 2005 decemberében jóváhagyott projekt végrehajtása még nem kezdődött meg.

Pé nzügyi irányítás és ellenőrzés – beleértve az EDIS-t

Az ISPA a pénzügyi irányításra és ellenőrzésre – beleértve a szabálytalanságok kezelését – vonatkozó fő követelményei közel állnak a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok esetében alkalmazandó követelményekhez. Olyan belső pénzügyi ellenőrzési rendszerek és eljárások létrehozására vonatkoznak, amelyek képesek biztosítani a közbeszerzési eljárások átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes voltát, a feltüntetett kiadások pontosságát, a megfelelő belső ellenőrzési kapacitást, a kívánalmakat kielégítő eseménynaplókat és a szabálytalanságok megfelelő kezelését.

2005-ben a Bulgáriában és Romániában végzett ellenőrzési tevékenység 8 ellenőrző látogatást foglalt magában, amelyek nagyrészt a cselekvési tervek végrehajtásának, a nemzeti a hatóságokkal 2004-ben egyeztetett határidők betartásának, illetve a kiterjesztett decentralizáció (EDIS) tekintetében elért előrehaladásnak a helyszínen történő, szoros figyelemmel kísérésére összpontosultak, mely utóbbi befejezése után a Bizottság mentesülhet a ajánlatkérés és szerződéskötés előzetes ellenőrzése alól.

Románia esetében a meglévő rendszerek biztonsági foka a 2004-ben tapasztalt szinthez képest igen radikálisan emelkedett. A valamennyi ISPA végrehajtó szerv EDIS-akkreditációjára irányuló kérelem 2006 elején érkezett a Bizottsághoz. A végső ellenőrzést követően az ISPA EDIS átadására valamennyi szerv esetében 2006 júniusában került sor.

Bulgáriában, miután 2005-ben jelentős erőfeszítéseket tettek az irányítási és ellenőrzési rendszerekben feltárt hiányosságok pótlására, az EDIS-folyamat végül folytatódott. A valamennyi ISPA végrehajtó szerv EDIS-akkreditációjára irányuló kérelem 2006 áprilisának végén érkezett a Bizottsághoz, azt jelenleg a Bizottság szolgálatai értékelik. Mindazonáltal két komoly probléma továbbra is fennáll: a közbeszerzés, illetve a megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező személyzet problémája. Annak ellenére, hogy a közbeszerzést az EK-küldöttség szorosan figyelemmel kíséri, az ISPA tapasztalata az, hogy e téren gyakoriak a panaszok, az állítólagos jogsértések stb.

A szóban forgó országokban számos projektellenőrzést is végeztek, amelyek fő megállapításai általában a rendszerellenőrzések során tapasztalt hiányosságokat erősítették meg, nevezetesen az ajánlatkérési és szerződéskötési dossziék elégtelen minőségét, a közbeszerzési folyamat szabálytalan eljárásait, a kiadásigazoló nyilatkozatok fokozottabb ellenőrzésének szükségességét, a nem támogatható költségek igazolását, a (megfelelő) kiegészítő dokumentumok hiányát és a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek hiányos betartását. Ugyancsak visszatérő probléma, mint fent már említették, a képesítéssel és tapasztalatokkal rendelkező személyzet hiánya, beleértve annak nagymértékű cserélődését. Mivel ez a helyzet várhatóan komoly akadályt jelent a jövőbeli Kohéziós és Strukturális Alapok hatékony felhasználásának útjában is, az e téren történő előrehaladás szoros nyomon követését biztosítani fogják.

A horvát hatóságok a maguk részéről erőfeszítéseket tettek a Decentralizált Végrehajtási Rendszer (DIS) a PHARE-hoz és az ISPA vonatkozásában történő bevezetésének előkészítéséért. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy 2006 februárjában átadja az ISPA decentralizált irányítását (ennélfogva az EK-küldöttség továbbra is végez előzetes ellenőrzéseket).

Kockázatértékelés

Az előzetes jóváhagyás rendszerének keretében az ellenőrzési stratégia a kedvezményezett országok tekintetében elsősorban a megelőzésre összpontosít, biztosítva, hogy a projektek végrehajtása és a kifizetések vonatkozásában mindegyik ország elegendő ellenőrzési eljárást indítson. Az EDIS összes szakaszában végrehajtott ellenőrzési körök célja, hogy meghatározzák a felügyeleti és ellenőrzési rendszer felállításában jelentkező hiányosságokat, továbbá hogy megbizonyosodjanak arról: végrehajtották-e az ajánlásokat, és pótolták-e a hiányosságokat.

Az Európai Számvevőszék megállapításai

A Számvevőszék a 2004-es pénzügyi évről szóló éves jelentésében leírt átfogó véleménye a csatlakozás előtti eszközökről az volt, hogy a felügyeleti és ellenőrzési rendszerek alapvetően megfelelőek voltak és működtek a gyakorlatban, noha a végrehajtó szervek szintjén továbbra is állnak fenn kockázatok. E véleményt megerősítette a 2005-ös ISPA-tevékenységek részleges felülvizsgálata, amelynek eredményeképpen a Számvevőszék azt javasolta, hogy a Bizottság szorosan kövessen nyomon a szóban forgó rendszereket.

A társfinanszírozásban részt vevő partnerek – az EBB, az EBRD és a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW)

E hitelintézményekkel – a projekt-előkészítés és -végrehajtás terén meglévő szakértelmükre tekintettel – a Bizottság rendszeresen tartotta a kapcsolatot, és amennyiben lehetséges volt, közös projektazonosítási és értékelési küldetéseket szervezett olyan projektek esetében, amelyekhez hitelfinanszírozást terveztek. 2005-ben az EBB két projekthez, az EBRD 6 projekthez, a KfW pedig szintén 6 projekthez nyújtott hitelt.

A közösségi politikákhoz való hozzájárulás

Közbeszerzés

A kedvezményezett csatlakozó országok egyik legnagyobb kihívásának a megbízható, tisztességes és átlátható közbeszerzés jogi követelményeinek a gyakorlati útmutató szerinti teljesítése bizonyult. Ez abból következik, hogy a személyzet képesítése ezekben az országokban nem mindig éri el a komplex infrastrukturális projektek irányításához szükséges szintet, különösen az ajánlatkérés és a szerződéskötés tekintetében. Az e téren tapasztalt nehézségek miatt a Bizottság sok erőfeszítést tett a technikai segítségnyújtási tevékenységek fejlesztésére, amelyek a kedvezményezettek közbeszerzési képességeinek, rendszereinek és eljárásainak megerősítésére irányultak. Egyebek között folytatta a különböző szemináriumok és képzések szervezését, beleértve a kézikönyvek és gyakorlati útmutatók terjesztését.

Környezetvédelmi politika

Az ISPA a kiemelt fontosságú környezetvédelmi projekteknek való közvetlen segítségnyújtás biztosításával a kedvezményezett országokban felgyorsítja a környezetvédelmi politika megvalósítását és az uniós előírásoknak való megfelelést. Különösen a környezetvédelmi beruházások tervezéséhez és rangsorolásához kapcsolódó adminisztratív kapacitást erősítették meg, illetve szintén egyenletes fejlődést értek el a KHV-irányelv (környezeti hatásvizsgálat) előírásszerű végrehajtása terén, beleértve a nyilvános konzultációhoz kapcsolódó szempontokat is. Ezen országoknak ugyanakkor kezelniük kell a környezetvédelmi hatóságok a megfelelő finanszírozás és személyzet megszerzésével kapcsolatos nehézségeihez fűződő problémáit, továbbá a politikák és a stratégiai tervezés közötti koordináció hiányát is.

Közlekedéspolitika

A kedvezményezett országoknak – Bulgária és Románia esetében – a TINA-val ( a közlekedési infrastruktúra igényeinek felmérése ) összhangban megállapított közlekedési hálózatát a páneurópai közlekedési folyosók mentén alakították ki. E hálózatok alapján tervezték meg a nemzeti közlekedési stratégiákat az ISPA céljaira – azaz egy, a hálózathoz kapcsolódó szakasz, csomópont vagy kapcsolódási pont megépítésére vagy felújítására – vonatkozóan. A fent említett közlekedési folyosók közül hat Bulgária, Horvátország és Románia területén halad át. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére irányuló új közösségi iránymutatások keretében a hálózat kiemelt fontosságú projektjei közül három tengely érinti Bulgáriát és Romániát ( Igoumenitsa/Pátra-Athén-Szófia-Budapest autópályatengely, Rajna/Maas (Meuse)-Majna-Duna folyami csatorna és Athén-Szófia-Budapest-Bécs-Prága-Nürnberg/Drezda vasúti tengely ), egy pedig Horvátországot ( Lyon-Trieszt-Divača/Koper-Divača-Ljubljana-Budapest-ukrán határ vasúti tengely ).

Az előcsatlakozási eszközök közötti koordináció

Amint azt a koordinációról szóló rendelet előírja, a Bizottság szoros koordinációt biztosít a három előcsatlakozási eszköz, a PHARE, a SAPARD és az ISPA között. A rendelet pontosan meghatározza azon területeket, amelyek számára mindegyik eszköz nyújt támogatást, a lehető legkisebbre csökkentve ezáltal a különböző eszközök közötti átfedés lehetőségét.

A PHARE irányítóbizottsága szoros koordinációt biztosít a három előcsatlakozási eszköz között, a további összehangolás pedig a (PHARE) közös ellenőrző bizottsága, a szolgálatközi koordinációs bizottság és a kedvezményezett országokban lévő EK-küldöttségekkel való időszakos találkozók révén valósul meg.