[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.10.2006

COM(2006) 638 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

17. éves jelentés a strukturális alapok végrehajtásáról – 2005 {SEC(2006) 1373}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A végrehajtás elemzése 3

3. Összhang és koordináció 8

4. Értékelés 10

5. Pénzügyi ellenőrzés 10

6. A Bizottság munkáját segítő bizottságok 12

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

17. éves jelentés a strukturális alapok végrehajtásáról - 2005

A jelentés a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK rendelet 45. cikke (2) bekezdésében foglaltak szerint készült. E dokumentum a strukturális alapok keretében a 2005. év során végzett tevékenységről szóló 17. éves jelentés.

A jelentésben szereplő információkat a Bizottság munkadokumentuma (mely e jelentés mellékletét képezi) részletesebben tartalmazza.

1. BEVEZETÉS

A 2005-ös évben egyrészt fokozott erőfeszítéseket tettek a 2000-2006-os programozási időszak sikeres lezárása, másrészt pedig a 2007-13-as új generációs kohéziós politika programjainak előkészítése érdekében. Az utóbbi tekintetében júliusban nyújtotta be a Bizottság a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval kapcsolatos közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló közleménye tervezetét[1]. Az iránymutatások közösségi prioritásokat fogalmaznak meg az új programok számára. A Bizottság továbbá 2005 folyamán tárgyalásokat kezdett az Európai Befektetési Bankkal és más, nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki a kohéziós politika céljainak megvalósítása érdekében. Két kezdeményezésről született megállapodás 2005-ben: a JASPERS-kezdeményezés (európai régiók beruházásait támogató közös program) célja, hogy a kohéziós politika főbb kedvezményezettjei számára segítséget nyújtson kiváló minőségű projektek előkészítésében, a JEREMIE-kezdeményezésé (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) pedig, hogy megkönnyítse a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését[2]..

2. A VÉGREHAJTÁS ELEMZÉSE

2.1. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

2.1.1. ERFA

A 2005-ös költségvetés végrehajtása általában véve kiválónak mondható. A kötelezettségvállalási előirányzatok 99,96 %-át használták fel összességében 2005-ben (a 2004-es 99,70 %-hoz képest). A kifizetések esetében a felhasználási arány 99,65 % (2004-ben 99,03 %). 55,4 milliárd EUR volt az előző évekből származó azon kötelezettségvállalások összege, amelyek alapján még 2005 folyamán is történtek[3] kifizetések (a 2004-es 48,97 milliárd EUR-hoz képest), és amely összegből 39,9 milliárd EUR az ERFA-t illeti (35,9 milliárd EUR 2004-ben). Az összes kötelezettségvállalás 2005-ben elérte a 27,1 milliárd EUR-t (26,5 milliárd EUR 2004-ben).

Figyelembe kell venni, hogy a kohéziós politika tekintetében – amely támogatja például a jelentős projektekbe való befektetéseket – természetes, hogy a forrásokra vonatkozó kötelezettségvállalások jóval megelőzik a kifizetéseket, hiszen a kifizetések már a gyakorlati megvalósítást jelzik.

A strukturális alapok pénzügyi irányítására vonatkozó szabályok meghatározzák, hogy az előzetes kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kifizetéseket mely határidőig kell teljesíteni: az úgynevezett „n+2 szabály”[4].A 2000-2003-as időszakban keletkezett kötelezettségvállalások nyitóegyenlege 3,4 milliárd EUR volt 2006 elején. Az „n+2 szabály” alóli kivételek vizsgálatát követően (állami támogatás, jelentős projektek stb.) 42 milliárd EUR a visszavonás kockázatával érintett források becsült összege.

2.1.2. ESZA

A költségvetés végrehajtása 2005-ben kiválónak mondható. Összességében a kötelezettségvállalási előirányzatok 99,93 %-át hajtották végre 2005-ben (a 2004-es 99,07 %-kal ellentétben). A kifizetéseket illetően pedig az előirányzatok 99,86 %-a (2004-ben 99,31 %) került felhasználásra, beleértve azt a 720 millió EUR további előirányzatot, amelyet az ESZA átfogó átcsoportosítás és a költségvetés módosítása révén kapott. A 2005. év végére a RAL (fennálló kötelezettségvállalások) összege elérte a 20,74 milliárd eurót (a 2004-es 19,35 milliárd EUR-hoz képest), amelyből 20,44 milliárd EUR az ESZA jelenlegi programozási időszakára szólt (18,59 milliárd EUR 2004-ben). A fennálló kötelezettségvállalások összege az előző programozási időszakokhoz képest csökkent, a 2004. év végi 762,1 millió EUR-ról 2005 végére 304,7 millióra (60 %-os csökkenés).

A „n+2 szabálynak” a 2000-es, 2001-es, 2002-es és 2003-as kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos alkalmazása 2005 végén 17 programra vonatkozott, 125 131 596 EUR ESZA-összeget érintve (a vonatkozó lekötött összeg 0,35 %-a).

2.1.3. EMOGA Orientációs Részlege

A költségvetés végrehajtási aránya 2005-ben kiválónak mondható, 99,37 % a kötelezettségvállalási előirányzatok és 99,93 % a kifizetési előirányzatok tekintetében. A 2004. évihez képest 8,8 %-kal többet kötöttek le és 4,7 %-kal többet fizettek ki. A kifizetések összege elérte a 3 587 millió EUR-t, amelyből 3 099 milliót a 2000-2006-os programokra fordítottak (1. célkitűzés: 2 753 millió EUR; Leader+ 334,5 millió EUR; PEACE 11,5 millió EUR) és 487,4 millió pedig az 1994-1999-es programozási időszakban indult 78 program zárására. A 2005. év végén fennálló kötelezettségvállalások összege 7,085 millió EUR (a 2004-es 7,657 millióhoz képest).

Az „n+2 szabály” alkalmazását követően 37,2 millió EUR-t vontak vissza (a vonatkozó részre szóló összes kötelezettségvállalás 1,28 %-a).

2.1.4. HOPE

Összességében a kötelezettségvállalási előirányzatok 99,57 %-át, a kifizetési kötelezettségvállalások 94,16 % hajtották végre 2005-ben. A 2005. év végén fennálló kötelezettségvállalások összege 222 millió EUR (a 2004-es 165,5 millióhoz képest).

Az „n+2 szabály” alkalmazásával kapcsolatban 2005-re a visszavonások összegét körülbelül 50 millió EUR-ra becsülték (az összes 2003-as kötelezettségvállalás 8,9 %-a).

2.2. Programok végrehajtása

2.2.1. 1. célkitűzés

A tagállamok által igazolt kiadásvisszatérítési igénylések formájában szolgáltatott információk alapján (lásd a melléklet 5. részét) 2005-ben az 1. célkitűzésbe tartozó programok továbbra is az alapvető infrastrukturális projektekbe való befektetésre helyezték a hangsúlyt (40,1 %), továbbá az e kategóriába tartozó beruházásoknak több mint felét közlekedési infrastruktúrára fordították (az összes infrastrukturális beruházás 54,3 %-a). Az 1. célkitűzés forrásainak több mint harmadát (34,5 %) a termelési környezetbe fektették be, továbbra is hangsúlyt helyezve a KKV-k és a kisipar (30,4 %) támogatására. A humán erőforrással kapcsolatos projektekre vonatkozó beruházások az 1. célkitűzésbe tartozó régiók forrásainak 23,8 %-át használták fel. Az e területen végrehajtott intervenciók csaknem egyenlő mértékben oszlottak meg a munkaerő-piaci politikák – fiatalok és tartósan munkanélküliek érdekében hozott intézkedések (32,1 %), oktatás és szakképzés (30,8 %) – és egyéb intézkedések között.

2.2.2. 2. célkitűzés

A 2. célkitűzésbe tartozó régiókban a programok továbbra is főként a termelési környezetre fektették a hangsúlyt, ezen belül a pénzügyi forrásoknak több mint felét (57 %) fordították erre a kategóriára. E területen belül a KKV-k és a kisipar számára nyújtott támogatás volt nagyobb mértékű, 57,2 %. A második legfontosabb intervenciós terület az infrastruktúra, amelyre a 2. célkitűzés forrásainak 28,7 %-át fordították. Az 1. célkitűzésbe tartozó programokkal ellentétben az e területen jelentkező kiadások nem az alapvető infrastrukturális beruházások – például közlekedés és környezet – területén fordulnak elő. Ehelyett a pénzügyi tekintetben legjelentősebb terület a szennyezett talajú területek és más hanyatló térségek rehabilitációja. A humán erőforrás kategóriában (a 2. célkitűzés régióiban az összes beruházás 10,1 %-a) a fő beruházási terület a munkaerő-rugalmasság, vállalkozási tevékenység, innováció, információs és kommunikációs technológiák (az összes 31,2 %-a).

2.2.3. 3. célkitűzés

Az ESZA-beruházások középpontjában 2005-ben továbbra is az Európai Foglalkoztatási Stratégia támogatása áll – különösen a munkaerőpiaci foglalkoztathatóság, az egész életen át tartó tanulás és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében tett intézkedések; másrészt azonban a vállalkozási tevékenység támogatására hozott intézkedések jelentősége csökkent. Pénzügyi értelemben véve a programok végrehajtásában különbségek mutatkoztak az EU15-ök – ahol a programok már régebb óta működnek –, illetve az EU10-ek között – ahol egyes tagállamoknak problémát okozott bizonyos projektek és intézkedések elindítása 2005 folyamán – amely a 2004 májusi csatlakozást követő első teljes év volt a programok végrehajtása szempontjából.

2.2.4. Az 1. célkitűzésen kívül eső halászat

A pénzügyi lebonyolítás tükrében a halászati és akvakultúra-ágazatban 2005-ben javult a strukturális politika végrehajtása. Nevezetesen a támogatott intézkedések összhangban voltak a közös halászati politika 2002-es reformjának célkitűzéseivel.

2.2.5. Közösségi kezdeményezések

2.2.5.1. Interreg

A 81 INTERREG III/Szomszédság program végrehajtása 2005-ben továbbra is jelentős előrehaladást mutatott. A programok egyik fontos szempontja a félidős értékelések naprakésszé tétele. Ennek következtében szinte valamennyi programot módosították 2004-ben, hogy tükrözzék az értékelések eredményét. A bővítést követő új programokért – amelyek közül sok a szomszédsági program – felelős hatóságok különös erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a programok zökkenőmentesen indulhassanak el. Emellett az INTERACT támogatási program számos legjobb gyakorlatról (best-practice) szóló esemény szervezésével, valamint vezetői kézikönyvek készítésével továbbra is elősegítette az INTERREG III program eredményes és hatékony végrehajtását.

2.2.5.2. Leader

A 2000-2006 közötti időszakra megközelítőleg 73 LEADER+ programot hagytak jóvá. A javasolt 938 helyi cselekvési csoportból (Local Action Group, LAG), amelyek a cselekvések irányítására szolgálnak, végül 892-t választottak ki. A „Természeti és kulturális erőforrások felhasználása” elnevezésű helyi fejlesztési stratégia bizonyult a legnépszerűbbnek. A 2005-ben benyújtott monitoring jelentésekből kitűnik, hogy 26 és 178 között van azon programok száma, amelyeket a programozási időszak kezdete óta jóváhagytak. A fő támogatási területek: idegenforgalom, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás, falvak és a vidéki kulturális örökség felújítása és fejlesztése, a vidéki népesség számára nyújtott alapvető szolgáltatások, valamint a vidéki gazdaság.

2.2.5.3. Urban

2005-ben 20, különböző témákkal foglalkozó tematikus hálózatot hagytak jóvá. 179 város között jött létre partnervárosi kapcsolat, közülük 36 város az új tagállamokban található. A miniszterek 2005 decemberi bristoli informális találkozóján mutatták be az „ Városfelmérés 2005: az európai városok életkörülményeinek legfontosabb mutatói” címet viselő dokumentumot [5].

2.2.5.4. EQUAL

Az EQUAL második fordulója keretében 2005-ben kezdte meg operatív működését az a 2000 fejlesztési partnerség projekt[6], amelyet nemzeti szinten választottak ki 2004 folyamán; ezekből körülbelül 400 projekt az új tagállamoké. A fejlesztési partnerség második fordulójának körülbelül egyharmada a foglalkoztathatóság témájára összpontosít.

Számos szeminárium foglalkozott helyi, nemzeti és európai szinten azon megközelítőleg 1400 fejlesztési partnerség eredményeivel, amely 2004 és 2005 folyamán fejeződött be.

2.2.6. Innovációs tevékenységek

2.2.6.1. ERFA

A regionális hatóságok 51 innovatív tevékenységre vonatkozó pályázatot nyújtottak be 2005-ben. A legjobb 28 részesül támogatásban, és ezek közül már 22 vonatkozásában az év végéig megszülettek a finanszírozási határozatok. A következő témák köré csoportosulnak a programok: tudás és műszaki fejlesztés, információs társadalom és fenntartható fejlődés.

2.2.6.2. ESZA

Az év folyamán 38 helyi foglalkoztatási stratégiai vonatkozású projektet véglegesítettek. A „Változáskezelés innovatív megközelítései” című ajánlattételi felhívás második körében 28 projektet választottak ki. Hetet választottak ki az „ESZA-rendelet 6. cikke értelmében az innováció átadása és terjesztése” témájára vonatkozó projektek közül, amelyet azért hoztak létre, hogy elősegítse a fő programokban megjelenő ötletek felhasználását.

2.2.6.3. HOPE

2004-ben és 2005-ben intézkedéseket hoztak a 2002-ben és 2003-ban közzétett ajánlattételi felhívások során kiválasztott projektek végrehajtására. A halászati ágazat területén végzett innovációs tevékenységek transznacionális projektjeinek utólagos értékelésére 2005-ben került sor. Az értékelés utalt rá, hogy az eredményesség, hatékonyság, a monitoring rendszer minősége és a fenntarthatóság szempontjából a fő operatív programok által támogatott projektek jobb eredményeket mutatnak, mint az innovációs tevékenységre irányuló projektek.

3. ÖSSZHANG ÉS KOORDINÁCIÓ

3.1. Más közösségi politikákkal való összhang

3.1.1. Verseny

Az 1260/1999/EK rendelet értelmében a tagállamoknak igazolniuk kell, hogy minden intézkedés megfelel a közösségi jogszabályoknak, beleértve az állami támogatásra vonatkozó szabályokat is. Amennyiben a Bizottság értesül a közösségi jogszabályok bármilyen megsértéséről, illetve amennyiben pénzügyi ellenőrzés alátámasztja, hogy az előbbi eset áll fenn, megteszi a megfelelő intézkedéseket. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok programjaikban ismertetik azon állami támogatási rendszereket, melyekhez a strukturális alapok által nyújtott támogatást is igénybe veszik. E lista bármilyen lényegi módosítása csak új bizottsági határozattal lehetséges. Mindezek ellenére 2005-ben nem jutott jogsértő eset a Bizottság tudomására.

3.1.2. Környezet

A Bizottság 2005-ben a Kohéziós Politika által továbbra is ösztönözte a környezeti befektetéseket. Középpontban a városi szennyvíz, a vízellátás és a hulladékgazdálkodás területén nagymértékű anyagi ráfordítást igénylő közösségi vívmányok támogatása állt, különösen az új tagállamokban. A stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvnek a jövőbeni operatív programokban az előzetes értékelés részeként való alkalmazása jelentős kihívás a tagállamok számára. Az ERFA által e területen támogatott jelentős projektek listáját lásd a melléklet 3. részében.

3.1.3. Belső piac

Az európai egységes piac területén különösen fontos a közbeszerzési szabályok betartása. Amennyiben a Bizottság hatáskörében áll az egyéni projekt jóváhagyása, az gondoskodik e szabályok betartásáról, vagy a tagállam maga vállalja, hogy betartja azokat. A programozás tekintetében a Bizottság a tagállamoktól a programokról szóló éves jelentésekben kér tájékoztatást. 2005-ben a Regionális Politikai és a Belső Piaci Főigazgatóság kidolgozta eljárási rendjét, hogy összehangolja a Bizottság fellépését a szabályok megsértése esetén.

3.1.4. Közlekedés

A transzeurópai hálózatok fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatások felülvizsgálatát követően a kohéziós politikában a közlekedési megfontolások vették át a vezető szerepet. A 2007-2013-as időszakra való felkészülés keretében sok új európai közlekedéspolitikai kezdeményezés – mint az ERTMS, tengeri gyorsforgalmi utak, vagy a 30 prioritást élvező TEN projekt – jelenik meg a kohéziós politikára vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások tervezetében. Az ERFA által e területen támogatott jelentős projektek listáját lásd a melléklet 3. részében.

3.1.5. Nemek közötti egyenlőség

A Bizottság továbbra is közreműködik a nemek közötti egyenlőség előmozdításában a strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében. A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport kétszer ülésezett, mely ülések témája a végrehajtás megvitatása és a legjobb gyakorlat egymással való megosztása volt.

3.2. Az eszközök koordinációja

3.2.1. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap

Az Európai Unió 2004 májusi kibővülése óta a tíz új tagállam is részesül a Kohéziós Alapból. Jelenleg 13 kedvezményezett tagállam van. Gazdasági növekedésének köszönhetően Írország 2004. január 1-jétől már nem támogatható az Alapból. Az egy főre eső GDP-je – amely a közösségi átlag 138 %-a[7] – lényegesen magasabb, mint a 90 %-os támogathatósági küszöbérték.

A Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból juttatott támogatások közötti koordináció legfontosabb eszköze a tagállamok által benyújtott stratégiai referenciakeret (SRK), amely a környezet és a közlekedés területére vonatkozó általános stratégiát tartalmazza. Az SRK lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ellenőrizze a Kohéziós Alap által társfinanszírozott bármely projektet, hogy ezáltal elkerülje a strukturális alapok által finanszírozott programok kettős finanszírozását.

3.2.2. A strukturális alapok és az EBB/EBA

2005-ben az ERFA és a Kohéziós Alap által nyújtott támogatások, valamint az EBB tevékenységének a jelenlegi programozási periódusban való összehangolása érdekében folyó erőfeszítéseken túl a Bizottság és az EBB 2005 folyamán megkezdte a következő programozási időszak során való szorosabb együttműködés előkészítését. A következő időszak célkitűzései nagyobb hangsúlyt fektetnek a programozási munka minden szakaszában való szorosabb együttműködésre, valamint a projektek és programok végrehajtása ellenőrzésének koordinált megközelítésére.

A JASPERS (európai régiók beruházásait támogató közös program) új, szakmai segítségnyújtási eszköz, melyet az EBB fog irányítani. A JASPERS a Bizottság és az EBB megállapodása révén jött létre 2005-ben, az EBRD-vel együttműködésben, hogy segítse a kohéziós támogatásban részesülő tagállamokat. A lisszaboni menetrend fontos eleme, hogy az EU régióiban javítsa a kis- és középvállalkozások hozzáférését a finanszírozáshoz és a kockázati tőkéhez. Ezzel összefüggésben a Bizottság és az EBB-csoport (EBB-EBA) 2005-ben elindította az angol rövidítés alapján „JEREMIE”-nek nevezett (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) közös kezdeményezést, hogy a következő költségvetési időszakban a strukturális alapokból támogatásban részesülő kis- és középvállalkozások számára könnyebben hozzáférhetővé tegye a finanszírozást és fejlessze a mikrohitelt.

4. ÉRTÉKELÉS

2005 folyamán a lisszaboni stratégia megvalósulásáról értékelés készült. Az értékelés megerősítette, hogy a strukturális alapokból támogatott programok jelentős mértékben hozzájárultak a lisszaboni célkitűzések megvalósulásához, annak ellenére, hogy nagyon kis mértékű – az Európai Szociális Alap kivételével – a saját programok és a lisszaboni menetrend közötti hivatalos koordináció. Számos régióban a kiadások több mint kétharmadát jelenleg a lisszaboni célkitűzések tekintetében is releváns tevékenységekre fordítják, és a mennyiségi célkitűzések megvalósulása terén egyértelműen érzékelhető ennek hatása. A programokra fordított kiadások kisebb hányadát a lisszaboni stratégiához közvetlenül kötődő célokra fordító régiókban jelentős az alapvető infrastruktúra számára nyújtott támogatás, amely érzékelteti a kevésbé prosperáló régiók sajátos befektetési igényeit.

2005 folyamán a 2007-2013-as programozási időszakról három stratégiai tanulmány készült. A Kohéziós és a strukturális alapok közlekedési befektetési prioritásainak stratégiai értékelése, a Környezet és a kockázat-megelőzés stratégiai értékelése, valamint az Innováció-alapú gazdaság stratégiai értékelése.

5. PÉNZÜGYI ELLENőRZÉS

5.1. ERFA

2005-ben tovább folytatódott a főbb programok tekintetében a tagállami irányítási és ellenőrzési rendszerek alapvető elemeinek hatékony működését vizsgáló ellenőrzés. Az év végére 52 programot ellenőriztek. Az eddig elvégzett munka alapján feltárt főbb problémák az elsőfokú irányítási ellenőrzésekben[8], illetve a kifizető hatóság által végzett kiadás-igazolási eljárásokban jelentkező hiányosságok.

Az új tagállamok tekintetében az ellenőrzés tárgya a 438/2001/EK rendelet 5. cikkének értelmében benyújtott rendszerleírások értékelése, valamint a rendszerek előírás szerinti működésének hitelesítési ellenőrzése. Az elvégzett ellenőrzések több gyenge pontot tártak fel, ilyen például a vezetés által végzett nem megfelelő minőség-ellenőrzés, továbbá a nemzeti ellenőrző szervek által végzett ellenőrzések hézagossága, illetve nem megfelelő minősége.

5.2. ESZA

Az összesen 214 ESZA operatív programból 55-öt (amelyből 34 új) ellenőriztek 2005 folyamán. Az ellenőrzés rávilágított egyes irányító hatóságok, illetve közvetítő szervezetek által végzett elsőfokú ellenőrzések nem megfelelő voltára, az ellenőrzési nyomvonal szakaszosságára, a gyenge vagy nem megfelelő igazolási eljárásokra, a feladat- és hatáskörök elválasztásának hiányára vagy nem megfelelő elválasztására, az informatikai rendszerek gyengeségeire, valamint az ESZA-támogatások nem megfelelő szintű nyilvánosságára.

A létező rendszerek alapján összeállított minta helyszíni ellenőrzése 25 ESZA programból 19-et érintett az összes új tagállamban.

Tizennégy záróellenőrzésre került sor, melynek során nyolc tagállamban az 1994-99-es időszakból 40 programot ellenőriztek.

5.3. EMOGA

Az 1994-1999-es időszakra vonatkozó utólagos ellenőrzési program végrehajtása keretében 2005-ben hét ellenőrzésre került sor.

A 2000-2006-os időszak tekintetében (EU15) hét ellenőrzést végeztek. A feltárt problémák közül jellemző a nem megfelelő irányítási ellenőrzés, a mezőgazdasági jogszabályok szerinti támogathatósági feltételeknek való megfelelés ellenőrzésének elmaradása, valamint az, hogy kevés a független ellenőrzés.

A 2004-2006-os időszakra vonatkozóan (EU10) befejeződött a rendszerleírások elemzése, és négy ellenőrzésre került sor.

5.4. HOPE

2005-ben összesen hét helyszíni ellenőrzésre került sor. E helyszíni ellenőrzések közül három érintette a 2000-2006-os programok irányítási és ellenőrzési rendszereinek hitelesítését három tagállamban, egy további ellenőrzés pedig egy 2000-2006-os program zárását. Három helyszíni ellenőrzés folyt innovációs tevékenységekkel kapcsolatban, amely keretében három tagállamban (Olaszország, Egyesült Királyság és Spanyolország) hét projektet ellenőriztek. A fő problémát bizonyos szabálytalanságok előfordulása jelentette, mint például a személyi jellegű ráfordítások, utazási és megélhetési költségek, HÉA valósnál nagyobb értékben való feltüntetése, illetve dokumentálatlan kiadások kifizetése. Végezetül az új tagállamok irányító és kifizető hatóságai működését és hatékonyságát küldetések során értékelték.

5.5. Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)

Az OLAF a strukturális alapok által finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatban 2005 folyamán 43 alkalommal vezetett küldetést a tagállamokba. Ebből körülbelül 24 esetben helyszíni ellenőrzést végzett, míg 19 esetben más célja volt, például információgyűjtés vagy a nemzeti hatóságok, illetve igazságügyi szervek számára való segítségnyújtás. A jellemző problémák között megtalálhatóak a hamis nyilatkozatok, hamis számlák, a közbeszerzési szabályok be nem tartása.

2005-ben az 1681/94/EK rendelet értelmében maguk a tagállamok közel 3 356 esetben tájékoztatták a Bizottságot összesen 466 617 970 millió EUR értékű szabálytalanságról, amelyek az 1994-1999 és a 2000-2006 közötti időszakban történt kifizetésekkel voltak kapcsolatosak. Mind az összegek, mind az esetek száma kismértékű emelkedést mutat 2004-hez[9] képest. Ezek az eredmények valószínűleg az 1994-1999-es időszak programjai zárásának véglegesítésén végzett munkának köszönhetőek, továbbá biztató jelei annak, hogy a tagállamok jobban tudatában vannak kötelezettségeikkel. Valószínűsíthető tehát, hogy ez a növekedés a fokozottabb éberségnek és javuló jelentéseknek, nem pedig a szabálytalanságok számában bekövetkezett tényleges növekedésnek köszönhető.

Az 1681/94/EK rendeletet 2005-ben a 2035/2005/EK rendelet[10] módosította annak érdekében, hogy egyszerűsítse az eljárásokat és tisztázzon néhány problémás kérdést, ezáltal biztosítva a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét.

6. A BIZOTTSÁG MUNKÁJÁT SEGÍTő BIZOTTSÁGOK

6.1. Régiófejlesztési és Szerkezetváltási Bizottság (CDCR)

2005 során a bizottsággal, mint irányítóbizottsággal konzultáltak a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet módosításáról. A bizottsággal konzultáltak az 1260/1999/EK rendelet 23. cikke alapján finanszírozott különböző technikai segítségnyújtási intézkedésekről szóló javaslatokkal kapcsolatban is.

6.2. ESZA-bizottság

A bizottság négyszer tartott teljes ülést, műszaki munkacsoportja pedig hatszor ülésezett. Az ESZA jelenlegi végrehajtásával és a következő programozási fordulóra való felkészüléssel kapcsolatos ügyek széles skáláját vitatta meg.

6.3. Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság (STAR)

Az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság 2005-ben nyolc alkalommal ülésezett, és kedvező véleményt fogalmazott meg az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 44. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési programokra vonatkozó 32 módosításról, valamint az 1268/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztés programokra vonatkozó 13 módosításról.

6.4. Halászati és Akvakultúra-ágazati Strukturális Bizottság (CSFA)

A bizottsággal 2005-ben a következő ügyekben konzultáltak: HOPE 2005-re vonatkozó technikai segítségnyújtás; a I/0016/90/02 projektről szóló bizottsági határozattervezet – Azienda Agricola LE CANNE; a halászati szektorban tevékenykedő cégek megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtandó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások előkészítése; a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezet.

[1] COM (2005) 0299., 2005. július 5.

[2] A Bizottság, az EBB és a CEDB (Európa Tanács Fejlesztési Bankja) harmadik közös kezdeményezése, a JESSICA megbeszélés tárgyát képezi, és azzal a céllal jön létre, hogy támogatást nyújtson a városrekonstrukciós és fejlesztési projektek finanszírozásához, finanszírozási technikái alkalmazásával

[3] „RAL” (fennálló kötelezettségvállalások) Előző évekből származó nyílt kötelezettségvállalások.

[4] Az 1260/1999/EK rendelet 31. cikke (2) bekezdésének albekezdése állapítja meg az „n+2” szabályt: A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalásnak azt a részét, amelyet nem egyenlítettek ki előlegfizetéssel, vagy amelyre a Bizottság a kötelezettségvállalás évét követő második év végéig, vagy – szükség szerint és a szóban forgó összegekre vonatkozóan – egy későbbi, valamely intézkedés vagy művelet engedélyezése céljából hozott bizottsági határozat időpontját követően, vagy a 37. cikk (1) bekezdésében említett záró beszámoló megküldésére megállapított határidő lejártáig nem kapott a 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott, elfogadható kifizetési kérelmet; az alapokból az adott támogatáshoz nyújtott hozzájárulás az említett összeggel csökken.

A jelentés utal az „n+18 szabály”-ra is, amelyet az előbbiekben említett rendelet 32. cikkének (2) bekezdése állapít meg: „Az előleg egészét vagy egy részét – a támogatás végrehajtásának előrehaladásától függően – a kifizető hatóság visszafizeti a Bizottságnak, amennyiben a Bizottsághoz az alapokból történő hozzájárulásról rendelkező határozatától számított 18 hónapon belül nem érkezik kifizetés iránti kérelem. Ha az előleg kamatbevételt keletkeztet, azt a kifizető hatóság a szóban forgó támogatási formára fordítja”.

[5] További részletekért lásd: [3] (http://www.urbanaudit.org)

[6] A fejlesztési partnerségek az Equal kezdeményezés közreműködői, földrajzi és szektorális szinten foglalják magukba a kulcsszereplőket (helyi és regionális hatóságokat, nem kormányzati szerveket, vállalkozásokat, társadalmi partnereket), a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenség leküzdése érdekében.

[7] Az Eurostat 2005-re vonatkozó adata.

[8] A 438/2001/EK bizottsági rendelet 4. cikke előírja: „Az irányítási és ellenőrzési rendszereknek tartalmazniuk kell olyan eljárásokat, amelyek révén ellenőrizni lehet a társfinanszírozott termékek szállítását és az ilyen szolgáltatások nyújtását, továbbá a bejelentett kiadások valós voltát és biztosítani az 1260/1999/EK rendelet 28. cikke szerinti bizottsági határozattal megállapított feltételek tiszteletben tartását, a hatályos nemzeti és közösségi szabályokkal együtt, amelyek különösen az adott támogatás keretében a strukturális alapokból nyújtott támogatás kiadásainak támogathatóságára, a közbeszerzésekre, az állami támogatásokra (ideértve a támogatások halmozására vonatkozó szabályokat is), a környezetvédelemre és az esélyegyenlőségre vonatkoznak.”

[9] 2004 : 2004: a bejelentett esetek száma 3 037; a bejelentések által érintett összeg431 millió EUR.

[10] HL L 328., 2005.12.15., 8. o.