[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.10.2006

COM(2006) 563 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Jelentés az Írországért Nemzetközi Alapról a 177/2005/EK tanácsi rendelet 5. cikke értelmében

{SEC(2006) 1226}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az IFI tevékenységeinek felmérése 4

2.1. Az IFI általános leírása 4

2.1.1. Célkitűzések és prioritások 4

2.1.2. Szervezet és működés 4

2.1.3. Költségvetés 5

2.1.4. Tevékenységek 5

2.2. Az EU tevékenységei az IFI kapcsán 5

3. Az IFI tevékenységeinek ellenőrzése 5

4. Az IFI tevékenységei és az EK strukturális alapok 6

4.1. A célkitűzések elérése 6

4.2. Az IFI és az EK programjai közötti koordináció megszervezése 7

4.3. „Sharing this Space” – az IFI utolsó öt évének stratégiája 8

5. Nyilvánosság és tájékoztatás 9

6. Következtetések és javaslatok 9

1. BEVEZETÉS

Az Írországért Nemzetközi Alap (International Fund for Ireland, IFI) tevékenységeiről szóló jelentést a 177/2005/EK tanácsi rendelet (I. melléklet – „Az IFI-rendelet”)[1] írja elő, amely az IFI finanszírozásának folytatásáról rendelkezik a 2005–2006 időszakra. A jelentés fő célja, hogy áttekintse az IFI tevékenységeit az említett időszak során. Az áttekintés tartalmazza az IFI és tevékenységeinek leírását, pénzügyi forrásait, tevékenységeinek múltbeli értékeléseit, népszerűsítő intézkedéseit és más EK-programokkal való komplementaritását. Ezen túlmenően ez a jelentés előre is tekint az IFI új ötéves stratégiájára, amely 2010-ig, előre látható felszámolásáig fog tartani – ami egyben létrehozásának 25. évfordulója is –, valamint körvonalaz egy javaslatot az EU részvételéről ebben a végső szakaszban.

A ’60-as évek óta politikai megosztottság és a közösségek közötti erőszak uralkodott Észak-Írországban, mely kihatással van az Ír Köztársaságra is.

1985-ben, 13 évvel a Belfasti/Nagypénteki megállapodás előtt (1998. április), az angol-ír szerződés előírta, hogy a két kormány „előmozdítja az együttműködést a gazdasági és szociális fejlődés elősegítése érdekében Írország mindkét részének azon területein, amelyek az elmúlt évek során az instabilitás következményei miatt legtöbbet szenvedtek” és „mérlegeli annak lehetőségét, hogy nemzetközi támogatást biztosítson ehhez a munkához” .

Ennek alapján jött létre 1986-ban az Írországért Nemzetközi Alap, amely saját irányító szervvel rendelkező független nemzetközi szervezet.

Az Európai Közösség 1989 óta járul hozzá az IFI-hoz. Az Európai Unió támogatása 2006 végén az Alap éves hozzájárulásainak 57 %-át, és az addigi halmozott hozzájárulások 39 %-át fogja kitenni.

A 2005. és 2006. évi közösségi hozzájárulások jelenlegi jogalapját az IFI-rendelet jelenti. A rendelet 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság jelentést nyújt be az EK költségvetési hatóságnak (vagyis az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának), amelyben megvizsgálja a 2006. év után nyújtandó támogatás szükségességét.

E jelentés és a hozzá tartozó mellékletek az Írországért Nemzetközi Alapról szóló 2004-es jelentésre[2] épülnek és megfelelnek a fent említett vizsgálat feltételeinek. A legutóbbi jelentés óta eltelt időben Észak-Írországban fel vannak függesztve az átadott jogkörök, és a békefolyamat állandó törékenységére tekintettel ez a jelentés a hozzájárulások 2006 utáni folytatásának szükségességét értékeli.

2. AZ IFI TEVÉKENYSÉGEINEK FELMÉRÉSE

2.1. Az IFI általános leírása

2.1.1. Célkitűzések és prioritások

Az IFI-t egy az Egyesült Királyság és Írország kormánya közötti megállapodás alapította 1986-ban (II. melléklet), és az Alap ugyanazon év decemberében jött létre. A megállapodás az IFI fő célkitűzéseit is meghatározta, mégpedig:

- a gazdasági és társadalmi haladás előmozdítása, és

- a nacionalisták és az unionisták közötti kapcsolat, párbeszéd és megbékélés bátorítása Írország-szerte.

Az IFI forrásainak körülbelül 75 %-át Észak-Írországban kell szétosztani.

2.1.2. Szervezet és működés

Az Egyesült Királyság és Írország kormányai közösen nevezik ki az elnököt és a hattagú igazgatótanácsot , amely felügyeli az IFI vezetését és működését. Az igazgatótanácsban Írország mindkét részének közösségei vannak képviselve, és átlagosan évente négyszer ülésezik. Az EU és az adományozó országok[3] képviselői megfigyelőként vesznek részt az igazgatótanács ülésein. A III–V. mellékletek további részletekkel szolgálnak az IFI szervezetéről.

A róla szóló legutóbbi jelentés óta az IFI összesen 580 projektre további 103 millió €-t bocsátott rendelkezésre. A VI. melléklet felsorolja ezeket a projekteket, amelyek a 2004-es előző jelentés óta támogatást kaptak. Az IFI különböző támogatási programok keretében közel 6 000 projekthez összességében több mint 830 millió €-t bocsátott rendelkezésre.

Az IFI igazgatótanácsa rendszeresen felülvizsgálja tevékenységeit, és – ahogyan és amikor helyénvaló – új kezdeményezéseket vezet be, hogy megfeleljen az azonosított szükségleteknek. Jelenleg az IFI tevékenységeit különböző programok keretében fejti ki, amelyek három fejezetbe csoportosíthatók: hátrányos helyzetű területek újjáélesztése, közösségek kapacitásainak kiépítése és gazdasági fejlesztés.

Az IFI az évek során folyamatosan igazodott a változó környezethez. Míg a korai években kifejezetten jelentősebb tőkebefektetéseket támogatott, manapság erőforrásait növekvő arányban (nagyjából 30 %) ember-központú projektekre összpontosítja. Így egyre általánosabbak az oktatáshoz kötődő beavatkozások, és az IFI reményei szerint egy a régió két fő hagyományát egyesítő, integrált iskolai ágazatot érintő kezdeményezés is az igazgatótanács elé kerül döntésre.

2.1.3. Költségvetés

Az IFI jogállása a vagyonkezelői alapokéhoz vagy az alapítványokéhoz hasonlít.

Létrehozása óta az IFI megközelítőleg 743 millió eurót kapott (folyó áron). Az IFI élettartama során az Egyesült Államok volt a legnagyobb hozzájáruló (59,9 %), míg az EU hozzájárulása nagyjából a kötelezettségvállalás alá eső források 39 %-a. A maradék összeg Kanadától, Ausztráliától és Új-Zélandtól származik (VII. melléklet).

A 2006. évre az Egyesül Államok hozzájárulása 42 % (13,8 millió USD), az EU- 57 % (15 millió EUR), Kanadáé pedig 0,6 % (0,5 millió CAD) Új-Zéland és Ausztrália 2006-os hozzájárulásai felől nincs bizonyosság.

Az általános adminisztratív kiadásokat, a szervezési költségeket és a titkársági tartalékokat az Egyesült Királyság és Írország kormánya fedezi.

2.1.4. Tevékenységek

A legutóbbi jelentés óta az IFI 103 millió €-t bocsátott rendelkezésre 580 projekthez különböző programok és támogatási rendszerek keretében (VIII. melléklet), amelyek három fejezetbe csoportosíthatók: hátrányos helyzetű területek újjáélesztése, közösségek kapacitásainak kiépítése és gazdasági fejlesztés. Ezek közül 424 projektre Észak-Írországban került sor 70,8 millió euró kiadással, míg 156 írországi helyszínű vagy közös projekt volt, 32,9 millió euró hozzájárulással.

2.2. Az EU tevékenységei az IFI kapcsán

Az IFI különbözik az EK strukturális alapok szokásos támogatási formáitól (mint pl. a PEACE-program), amennyiben az független nemzetközi szervezet. Más adományozó országokhoz hasonlóan – a regionális politikai főigazgató révén – az Európai Bizottságnak is megfigyelői jogállása van az IFI igazgatótanácsában.

Amióta az EU úgy döntött, hogy hozzájárul az IFI-hoz, pénzügyi hozzájárulása 1989–1994-ig évi 15 millió €, 1995–1999-ig évi 17 millió €, 2000-től kezdődően pedig évi 15 millió € volt. Valamennyi kifizetést megelőzi az éves jelentés és zárszámadás elemzése, illetve egy pénzügyi szükségletelemzés. Az igazgatótanácsi ülésekre való felkészülés során a Bizottság képviselője elvégzi az IFI pénzügyi helyzetének további ellenőrzését.

3. AZ IFI TEVÉKENYSÉGEINEK ELLENőRZÉSE

Az Európai Közösség szolgálatai (az Európai Számvevőszék és a Regionális Politikai Főigazgatóság) végeztek pénzügyi ellenőrzéseket és helyszíni szemléket az IFI-nál, amint ez az EK költségvetési hatóságának benyújtott 1999., 2001. és 2002. évi jelentésekben is megtekinthető.

A legfrissebb pénzügyi ellenőrzés 2003 novemberében megállapította, hogy az IFI lépéseket tett a korábbi ellenőrzések során felmerült nehézségek megoldására; ilyen például a titkársági és ügynöki szintű eljárások értékelése és egy új számítógépes informatikai rendszer közelgő megvalósítása, ami a kézzel írott főkönyveket lesz hivatott lecserélni.

Ugyanakkor más ügyek továbbra is lekötötték az igazgatótanács figyelmét:

- Hiányzik az IFI-programok irányításához szükséges egységes iránymutatás és egy kézikönyv az Alaphoz.

- A kettős finanszírozás elkerülése érdekében rendszeres információcserét kellene végezni az IFI és a strukturális alapokat irányító szervek között.

- Gyakrabban – és különösen az éves zárszámadás előtt szigorúbban – kellene megszüntetni kötelezettségvállalásokat. Erősíteni kell a kötelezettségvállalások megszüntetésének eljárásait.

Az IFI válaszában kijelentette, hogy az összes programra vonatkozó egységes irányelvek kidolgozása nem lenne megvalósítható és költséghatékony, és úgy ítélte meg, hogy a kötelezettségvállalások megszüntetésének hatályban lévő eljárásaiban nincsenek hiányosságok. Elfogadta azonban, hogy szükség van az IFI és a finanszírozók közötti jobb együttműködés lehetőségeinek megvizsgálására.

A költségvetési hatóságnak benyújtott legutóbbi jelentés óta a Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri ezeket a pontokat, különösen azt a lehetőséget, hogy a fel nem használt pénzeszközöket fel kell szabadítani. Az igazgatótanácsi ülésekre az IFI most rendszeresen jelentéseket készít a lehetséges kötelezettségvállalások megszüntetéséről, és arra ösztönzi a projekteket, hogy jelezzék, igényt fognak-e tartani az IFI által nyújtott teljes összegre.

Ezen túlmenően az IFI-t saját könyvvizsgálói (PricewaterhouseCoopers) és a két kormány is ellenőrzi. Az ellenőrzések eredményeit az éves jelentés tartalmazza, melyet az igazgatótanács hagy jóvá.

4. AZ IFI TEVÉKENYSÉGEI ÉS AZ EK STRUKTURÁLIS ALAPOK

4.1. A célkitűzések elérése

Az IFI-nak és az EC PEACE-programjának prioritásai és célkitűzései[4] kiegészítik egymást. A PEACE stratégiai célja – vagyis hogy megerősítse a békés és stabil társadalom felé történő haladást és előmozdítsa a megbékélést – egyben az IFI egyik fő célkitűzése is, míg mindkét kezdeményezés számos egymást kiegészítő területen osztozik, és az alábbiakra összpontosít:

Az IFI-rendelet kiköti, hogy az EK-hozzájárulás odaítélésénél prioritást kell adni a határon vagy közösségeken átnyúló projekteknek, így kiegészítve a PEACE II. tevékenységeit vagy támogatását. Ugyanakkor valamennyi, PEACE-támogatásra pályázó projektnek be kell mutatnia, hogyan kívánja fejleszteni a közösségek közötti megbékélést és a kölcsönös megértést, viszont a közösségeket összekötő dimenziót csak néhány IFI-programtól követelik meg kifejezetten.

Az IFI mindig is különös hangsúlyt fektetett a leghátrányosabb helyzetű területek támogatására Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben. Ez számos program révén történik, amelyek „hátrányos helyzetű területek újjáélesztése” címen adnak prioritást az Alap kulcsfontosságú támogatóprogramjaiba tartozó projekteknek illetve speciális kezdeményezéseknek is. 2003 óta az Alap kötelezettségvállalásainak 85 %-át ilyen területeken található projektekre fordították. A PEACE-program ezzel szemben Észak-Írországban „hátrányos helyzetben lévő területeken”[5] alapuló hatásmutatókat, a határ menti régióban pedig a „szegénység elleni küzdelem” mutatót alkalmazza.

A kedvezményezetteket tekintve az IFI alapjában véve ugyanazokat a személyi kategóriákat támogatja, mint a PEACE II. program[6]. Amennyiben egy projektet mind IFI-, mind pedig EK-programok finanszírozhatnak, az IFI hozzáállása a „kétszer ad, ki gyorsan ad” elvet követi, habár ez alacsonyabb pénzügyi hozzájárulást[7] is jelenthet. Az EK programjaival összehasonlítva az IFI gördülékeny kiválasztási eljárások alkalmazásával gyorsabban dolgozza fel a pályázatokat, valamint – mivel költségvetését évente határozzák meg – rugalmasabban válaszol a felmerülő szükségletekre illetve lehetőségekre.

4.2. Az IFI és az EK programjai közötti koordináció megszervezése

Az IFI-rendelet előírja, hogy az EK-hozzájárulást oly módon kell felhasználni, hogy az „kiegészítse a strukturális alapok által finanszírozott tevékenységeket, és különösen az Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben a békéért és a megbékélésért indított különprogram tevékenységeit”. . A két kezdeményezés közötti koordináció a bevált gyakorlatok megosztása szempontjából fontos, és a 75 %-os EK-társfinanszírozási küszöb túllépésének elkerülése végett olyan projektek esetében, melyeket mind az IFI, mind valamely EU-program finanszíroz[8].

A jelenlegi koordinációs szabályozások azt tartalmazzák, hogy az Európai Bizottság részt vesz az IFI igazgatótanácsának minden ülésén, megkapja az IFI tanácsadó bizottsági üléseinek[9] dokumentációit, és hogy az IFI képviselői megfigyelőként részt vesznek a következők támogatásfelügyeleti bizottságaiban: Észak-Írország közösségi támogatási keretterve, PEACE II. program, a fenntartható fejlődés kialakításáért felállított operatív program (Building Sustainable Development Operational Programme), INTERREG III-A közösségi kezdeményezés Észak-Írországért és Írországért.

Felkérték a SEUPB-t[10], hogy nevezzen ki az IFI programcsoportjaiban is részt vevő személyzetet a projektkiválasztás és az információcsere jobb összehangolása végett.

Operatív szinten az IFI és a SEUPB gyakran ugyanazokat a személyeket veszi igénybe. Ahol ez lehetséges, a két szervezet a gazdasági értékeléseket is megosztja egymással. A társfinanszírozásos projektekre alkalmazzák a 75 %-os szabályt.

Az IFI és a SEUPB ezen kívül a megbékélés lehetőségeit feltérképező projektekkel is foglalkozik és azon igyekszik, hogy így felderítse az Észak-Írországban és a hat határ menti megyében a megbékélés terén található hiányosságokat.

A Bizottság úgy véli, hogy a két szervezetnek a projekt-kiválasztási eljárásokat és információkat átfogóbban kellene megosztania. Ez alapvető abban az esetben, amikor ugyanazok a projekttámogatók pályáznak támogatásért mind az IFI-nál, mind pedig egy EK-programnál. Az adatalkalmazások cseréje (pl. üzleti tervek vagy költség/haszonelemzések megosztása) felgyorsítaná a kiválasztási eljárást, és összehangolt válaszadást tenne lehetővé, így a pályázók nem egymást átfedő kiválasztási feltételekkel illetve követelményekkel találnák magukat szemben.

A jelenlegi EK-programok már kialakítottak fizikai és pénzügyi ellenőrző- és jelentőrendszereket, és a támogatott projektek esetében az IFI profitálhatna az ezekhez az ellenőrzési adatokhoz való rendszeres hozzáférésből. Ezzel kezelni lehetne a kettős elszámolás programra gyakorolt hatásának kockázatát, ami aláássa az összes arra tett kísérletet, hogy alapos és pontos értékelő tanulmányok szülessenek.

4.3. „Sharing this Space” – az IFI utolsó öt évének stratégiája

2003-ban az IFI azzal az egyértelmű céllal indította el programjainak alapos stratégiai felülvizsgálatát, hogy „közösségalapúbb” tevékenységek felé „orientálja magát újra”. A felülvizsgálatot követően 2006 elején megindították a „Sharing this Space” („megosztani egymással ezt a teret”) című ötéves stratégiát, amely az IFI tevékenységének utolsó szakaszában fogja előmozdítani a megbékélést Írországban. Kiterjesztették az IFI közösségépítő programjait annak érdekében, hogy az IFI élettartamán túl is fenntartható infrastruktúra jöjjön létre a megbékéléshez. Következésképpen az IFI hagyományos, gazdaságra épülő tevékenységeinek jelentős része megszűnt az egyes emberek szintjén lévő közösségfejlesztés javára.

Az IFI utolsó öt évének célkitűzései a következőt tartalmazzák:

- Az Észak-Írország és a sziget mindkét részének közös jövőjéről szóló jövőkép kialakítása és megvalósítása;

- A megértés előmozdítása Írország különböző közösségei között;

- A közösségek között integráció megkönnyítése;

- Szövetségépítés más szervezetekkel, ami biztosítja az IFI hosszú távú működését 2010 után is, és a szakértelem megosztása más régiókban működő béketeremtőkkel.

Az IFI által támogatott programok a jövőben négy téma körül fognak csoportosulni: az alapok lerakása, hidak építése, integráció és tartós örökség építése. Ezek a programtémák a fent meghatározott célkitűzéseket támogatják.

Mivel az IFI-t 2010-ben vagy nem sokkal később felszámolják, az EK-hozzájárulását meghatározó valamennyi leendő rendeletnek biztosítania kellene, hogy megfelelő lépések történnek az IFI lezárására, tekintettel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveire. A rendeletnek leginkább a 2007–2010-ig terjedő négy évre kellene kiterjednie, hogy így szavatolja az IFI finanszírozásának bizonyosságát.

5. NYILVÁNOSSÁG ÉS TÁJÉKOZTATÁS

Az IFI sajtóközleményekben és kiadványokban (éves jelentés, információs füzetek és közzétett jelentések) található egységes hivatkozásokkal és saját weboldalán tünteti fel az összes adományozója által nyújtott támogatásokat (függetlenül a hozzájárulás mértékétől vagy a fizetés rendszerességétől). Az elnök vagy az igazgatótanács tagjai által tartott beszédekben, valamint az IFI-projektek látogatóihoz intézett eligazítások során is hivatkoznak az adományozókra. A Bizottság belfasti és dublini képviseleti irodái rendszeres kapcsolatban állnak az Alappal, és meghívást kapnak minden új IFI-projekt elindítására.

Mindazonáltal, mivel az IFI gyökerei a ’80-as évek közepére az USA-ba nyúlnak vissza, az Alapot mind az északi mind pedig a déli közösség továbbra is az USA által támogatott szervezetnek érzi, annak ellenére, hogy 1989 óta az EU nagyvonalú támogatással járul hozzá az Alaphoz, illetve az Alap is folyamatosan hangsúlyozza, hogy minden projekt a Közösség hozzájárulását hirdeti. A Bizottság növelni fogja az EU jelenlétének megjelenését az IFI tevékenységeiben, mindenekelőtt ott, ahol az EK és az IFI társfinanszírozása áll fenn.

6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

Az Európai Unió hosszú ideje támogatja az észak-írországi békefolyamatot, amit legjobban az IFI iránt 1989 óta és a PEACE-program iránt 1995 óta meglévő elkötelezettsége példáz. Ezáltal elismerte a békefolyamat célkitűzéseinek hosszú távú jellegét, amely évek óta élvezi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság széles körű támogatását élvezi.

A régió politikai és társadalmi helyzete továbbra is törékeny, és a folytatódó erőszak és megosztottság megköveteli, hogy az EU fenntartsa azon törekvéseit, amelyek az Unió ezen részében a béke és a megbékélés előmozdítására irányulnak. Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén a következő elnökségi következtetést fogadta el az Írországért Nemzetközi Alappal kapcsolatban[11]:

Az Európai Tanács megállapította, hogy az Írországért Nemzetközi Alap tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a béke és a megegyezés elősegítéséhez. Felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket az Alapnak biztosított folyamatos EU-támogatás céljából, mivel az 2010-ig tartó tevékenységének utolsó, döntő szakaszába lép.

Ezen kívül a pénzügyi terv[12] biztosította a PEACE-program folyamatosságát Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben:

Elismerve az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítéseket, a 2007–2013-as időszakban a PEACE-program 200 millió EUR juttatásban részesül. E program végrehajtására a strukturális alapból történő beavatkozások addicionalitásának teljes mértékű tekintetbe vételével kerül sor.

Az Európai Bizottság jelentései egyhangúlag elismerik az IFI tevékenységeinek rendkívül pozitív hozzájárulását Észak-Írország és Írország határ menti régiójának békéjéhez és megbékéléséhez, és ezáltal azt is elismerik, hogy az IFI teljesíti célkitűzéseit, előmozdítva a gazdasági és társadalmi haladást, és Írország-szerte bátorítva a nacionalisták és az unionisták közötti kapcsolatot, párbeszédet és megbékélést.

Az EK strukturális alapjaihoz tartozó programok jelenlegi köre (különösen a PEACE II. program) – amelyek a régió gazdasági és szociális fejlődésének fő eszközei – új lehetőségeket jelentenek az IFI-nak. Az IFI és az EK-programok által egyaránt megfogalmazott prioritások kiegészítik egymást, és ezt a magas szinergia-potenciált még inkább ki kell kihasználni. A PEACE-program folytatódása és az IFI új stratégiája („Sharing this Space”) lehetővé teszi, hogy ezek a szinergiák továbbra is megvalósuljanak.

A Bizottság üdvözli a „Sharing this Space” stratégiát. Olyan megvalósítható stratégia, amely – az integráció és a megértés előmozdításával és annak szavatolásával, hogy az IFI munkája élettartamán túl is folytatódjék és fennmaradjon – biztosítani fogja, hogy egy közös jövő irányába történjenek lépések.

***

Mivel a tagállamok és népeik közötti szolidaritás erősítése az EU egyik legfőbb célkitűzése, ezért fontos, hogy más nemzetközi adományozókkal együtt az EU továbbra is elköteleződjék e célkitűzések mellett és megújítsa az IFI-nak nyújtott hozzájárulását.

Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a 2006 után nyújtott támogatást ezután is az e jelentésben tett megfigyelések alapján kell biztosítani, amelyeket vagy az IFI-nak nyújtott EK-hozzájárulásról szóló jövőbeli tanácsi rendelet vagy egyéb, a Bizottság és az IFI közötti megfelelő együttműködési eszközök jeleníthetnek meg.

[1] HL L 30., 2005.2.3., 1. o.

[2] A Bizottság közleménye: Jelentés az Írországért Nemzetközi Alapról a 214/2000/EK tanácsi rendelet 5. cikke értelmében – COM(2001) 548 és SEC(2001) 1579, 2001. október 1.

[3] Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália

[4] A PEACE II program a 2000–2006-os időszakra az 1. célkitűzés szerinti operatív programnak minősül, amely 609 millió euró teljes összeggel rendelkezik. A 2007–2013-as programozási időszakra új PEACE-program jön létre az Európai Regionális Fejlesztési Alap 200 millió eurós hozzájárulásával. Ez a program az új keretszabályozás szerint a területi együttműködés célkitűzés alá fog tartozni.

[5] Határterületek, erőszak sújtotta területek és hátrányos helyzetű területek keverékeként vannak meghatározva.

[6] A PEACE II. program kifejezetten a „konfliktus által leginkább érintett” területeket, ágazatokat, csoportokat vagy közösségeket célozza meg, amelyek gazdasági és szociális értelemben nem feltétlenül felelnek meg a leginkább rászorulóknak.

[7] A beavatkozás maximális arányait lásd a VIII. mellékletben.

[8] Az 1260/1999/EK rendelet 29. cikke.

[9] IFI/Bizottság levélváltás: levél C. Trojan-nak (1994. június 28.).

[10] Speciális EU-programok szerve (Special EU Programmes Body) – a PEACE II. program irányító hatósága.

[11] A dokumentum száma: 15914/05

[12] A dokumentum száma: 15915/05