[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 15.2.2006

COM(2006) 59 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Az „Intelligens autó” kezdeményezés „A gépjárművek intelligenciájának, biztonságának és tisztaságának fokozása érdekében alkalmazott információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos ismeretterjesztés”

1. A KÖZLEMÉNY CÉLKITűZÉSEI ÉS TÁRGYA

Ez a közlemény válasz a polgárok, a vállalatok és a tagállamok azon kérésére, amely a közlekedéssel összefüggő szociális problémák megoldására, illetve az információs és kommunikációs technológiák elterjesztésének ösztönzésére vonatkozik. A közlemény bemutatja az „Intelligens autó” kezdeményezést, mint az e területtel kapcsolatos politikai cselekvési keretet. Az „Intelligens autó” kezdeményezés 3 alappillére: az eBiztonsági fórum, az információs és kommunikációs technológiák kutatási programja, valamint az ismeretterjesztési kampányok.

2. BEVEZETÉS

A Bizottság 2005. június 1-én elfogadta az „i2010: európai információs társadalom 2010 a növekedésért és a foglalkoztatásért”[1] kezdeményezést, amely a digitális gazdaság fejlődését ösztönző átfogó stratégia az EU politikai eszközeinek modernizálására és kibővítésére. Az i2010 három alappillére: az egységes európai információs térség, innováció és beruházás, valamint a befogadó európai információs társadalom. Az „Intelligens autó” kezdeményezés egyike a harmadik pilléren belül javasolt 3 „zászlóshajó”-kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az információs és kommunikációs technológiáknak az életminőség javításában betöltött kiemelt szerepére . Az intelligens, biztonságos és tiszta közlekedésről szóló „Intelligens autó” kezdeményezés a közúti járművekre koncentrál, és a növekvő közúti forgalom által okozott biztonsági és környezeti kihívásokat tárgyalja.

3. INDOKLÁS: MIÉRT VAN SZÜKSÉG EURÓPAI KEZDEMÉNYEZÉSRE AZ INTELLIGENS AUTÓKKAL KAPCSOLATBAN?

Az EU tagállamaiban becslések szerint 300 millió járművezető van, akik azt szeretnék, hogy a járművezetés könnyebb legyen, kevesebb gonddal és késéssel, illetve sérülésveszéllyel járjon. A napi tevékenységek között különösen fontos a járművezetés szerepe, hiszen egy közlekedési baleset bárki életét egy pillanat alatt megváltoztathatja, vagy akár halálhoz is vezethet. A jelenlegi fellépés elébe kíván menni annak a képzeletbeli igénynek, hogy ne legyenek többé ütközéses közlekedési balesetek és csökkenjenek a forgalmi dugók. A környezetszennyezés, a közlekedésbiztonság és a forgalmi dugók jellegzetesen európai problémák, amelyek mind a 25 tagállamok érintik, ezért európai megoldásokat kell találni rájuk.

3.1. A probléma leírása

A modern társadalmak jelentős mértékben függenek a mobilitástól, ugyanakkor a közlekedés súlyos problémákat vet fel, például az úthálózat és a városi területek forgalmának feltorlódását, a környezetkárosítás és egészségkárosodás hatásait, az energiapazarlást, és mindenekelőtt a baleseteket, amelyek haláleseteket, sérüléseket és anyagi károkat idéznek elő.

Az Unióban a forgalmi torlódások költségei évente 50 milliárd eurót tesznek ki, ami a közösségi GDP 0,5%-ának felel meg, és ez a szám 2010-re akár az uniós GDP 1%-át is elérheti. Az ezer lakosra jutó gépkocsik száma az 1975-ös 232-ről 2002-re 460-ra emelkedett. Az utóbbi 30 évben háromszorosára nőtt a közúti járművek által megtett átlagos távolság, a legutóbbi évtizedben pedig 35%-kal növekedett a közúti teherszállítás volumene, ami ahhoz vezetett, hogy naponta 7500 km, vagyis az úthálózat 10%-a érintett a mindennapos forgalmi dugók által [2].

Az energiahatékonyságot és a kibocsátást illetően a közlekedési ágazat fogyasztása 2002-ben kőolaj-egyenértékben (toe) 338 millió tonnának felelt meg, amely az EU összes energiafogyasztásának 31%-a volt. A közúti közlekedés fogyasztása 281 tonna kőolaj-egyenértékben, azaz a teljes közlekedési ágazat energiafogyasztásának 83%-a. A közúti közlekedés széndioxid-kibocsátása évente 835 millió tonna, ami az összes közlekedési kibocsátás 85%-a[3]. Kutatások szerint a forgalomtorlódások és a nem optimális gépjármű-használati gyakorlat akár 50%-ban is hozzájárulhatnak az üzemanyag-fogyasztáshoz .

Az összes közúti probléma közül a biztonság az, amelynek a legnagyobb a hatása a polgárok mindennapi életére. Szintén jelentős a hatása a társadalmi-gazdasági mutatók többségére. A 2001. szeptemberi „fehér könyvben[4]” a Bizottság az a célt tűzte ki, hogy 2010-re felére csökkenjenek a halálos kimenetelű közúti balesetek. Bár a helyzet a közlekedésbiztonsági cselekvési programoknak[5] köszönhetően javulást mutat, az EU-25-ök közútjain továbbra is minden egyes évben több mint 40 000 haláleset következik be az összesen1,4 millió baleseten belül, amelyek az EU GDP-jének 2 %-át kitevő nagyjából 200 millió euró éves költséggel járnak[6]. A balesetek okait vizsgálva a jelenlegi kutatások[7] megállapítják, hogy a balesetek csaknem 93%-ában szerepet játszik az emberi mulasztás, és hogy az esetek csaknem háromnegyedében kizárólag emberi hiba volt az előidéző ok. Példaként felhozható egy friss tanulmány[8] azon megállapítása, miszerint ha 50 km/h sebességnél balesetet szenvedünk és egy fél másodperccel előbb fékezhetnénk, az ütközés energiáját 50%-kal csökkenthetnénk, azonban egy a német balesetekről készült elemzés azt mutatta, hogy a személygépkocsi-vezetők 39% és a tehergépkocsi-vezetők 26%-a nem használja a féket az ütközést megelőzően, mintegy 40%-kal többen pedig nem fékeznek elég hatékonyan, ami megerősíti a járművezetési képességek határait .

3.2. Az intelligens autókban rejlő lehetőségek

Az intelligens autók gyártását lehetővé tevő információs és kommunikációs technológiák olyan új intelligens megoldásokat biztosítanak, amelyek hozzájárulhatnak a fentiekben vázolt alapvető szociális kihívások megoldásához azáltal, hogy növelik a közúti biztonságot, a közlekedési hálózatok általános hatékonyságát, illetve hogy javítják az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát. Ezek az intelligens rendszerek segíthetik a járművezetőt a balesetek megelőzését vagy elkerülését lehetővé tevő vezetési funkciókban, valós idejű adatokat szolgáltatathatnak a vezetők számára az úthálózat állapotáról a forgalomtorlódások elkerülése érdekében, továbbá az általános energiahatékonyság javításával optimalizálhatják az útvonalat vagy a motorteljesítményt. A szóban forgó intelligens rendszerek a vezető, a jármű és a közúti infrastruktúra közötti interakcióra összpontosítanak integrált megközelítésben, azaz az önálló fedélzeti rendszereket kiegészítik a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra kapcsolatot összehangoló technológiákkal, illetve a közúti forgalom hatékonyabb irányításával.

Milyen lehetőségek rejlenek ezekben az intelligens rendszerekben?

Miért szükséges, hogy az EU tervet javasoljon a velük kapcsolatos ismeretterjesztésre?

- Az SeiSS tanulmány[9] becslései szerint ha az összes jármű fel lenne szerelve eSegélyhívó rendszerrel (baleset esetén a jármű által automatikusan aktivált segélyhívás), 2010-re az EU-ban a halálesetek számát 5-15%-kal lehetne csökkenteni, ami akár 22 milliárd eurós megtakarítást is jelenthetne. Ezen kívül az eSegélyhívó segítségével a forgalomtorlódások idejét 10-20%-kal lehetne csökkenteni, ami további 2–4 milliárd eurós költségmegtakarítást eredményezne.

- Ugyanezen tanulmány becslése szerint a menetirány-vezérlést ellátó automatikus sebességszabályozó ( Adaptive Cruise Control – ACC) – amely elkerülhetővé teszi a belemenéses ütközéseket– használata 2010-ben akár 4000 baleset megelőzéséhez is hozzájárulhatna, ha csupán a járművek 3%-a fel lenne szerelve ezzel a berendezéssel.

- A sávelhagyásra figyelmeztető és a sávváltást segítő „ lateral support ” rendszer használatával 2010-ig 1500 baleset volna elkerülhető 0,6%-os elterjedtség mellett, míg 2020-ig 7%-os elterjedtség mellett 14 000.

- A vezetői éberségi rendszert kifejlesztő AWAKE projekt becslései szerint az elálmosodott vezetők figyelmének stimulálása jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy az autópályák halálos kimenetelű baleseteinek 30 százaléka, illetve az összes ilyen baleset 9 százaléka kiküszöbölhető legyen..

- A SMART NETS projekt bebizonyította, hogy a városi forgalomirányító központokban alkalmazott fejlett szoftverek és valós idejű forgalmi adatok használata hatékonyabb forgalomszabályozást eredményezhet, valamint lehetővé teszi a forgalomleállások és –torlódások akár 40%-os csökkentését, ami jelentős energiamegtakarításhoz vezethet.

- Bizonyos körülmények között az egyéb rendszerek, például a “speed alert”, az “ alcohol-lock ” vagy a “ charging systems ” is jelentősen hozzájárulhatnak a közlekedés tisztábbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá tételéhez.

3.3. Európai szintű fellépés szükséges

A fent vázolt problémákat figyelembe véve úgy tűnik, hogy az intelligens autós rendszerek lényeges hozzájárulást biztosíthatnak egyes aktuális közlekedési problémák megoldásához. A lehetőségekhez képest azonban ezen intelligens rendszerek többséges sajnos még nincs jelen a piacon, illetve a telematikai eszközökkel vagy új generációs aktív biztonsági funkciókkal felszerelt járművek többnyire olyan luxusautók, amelyek a piacnak csak egy kis szegmensét jelentik. Egyes sikeres aktív biztonsági rendszerek esetében például a széles körű elterjedést számos probléma hátráltatta, és sok időt vett igénybe. Ez volt a helyzet az ABS[10] bevezetésénél (20 év); az ESP-nél (10 év kellett a 40%-os piaci elterjedéshez) és az ACC-nél (a fejlesztési szakasz kezdete óta több mint 25 év telt el, elterjedtsége mégis alacsony). A fő okok a jogi akadályok, az autógyártásban tapasztalható, kis profitrátákat és alacsony befektetésarányos nyereséget eredményező éles verseny, az intelligens rendszerek magas költsége, a folyamatos fogyasztói kereslet hiánya, a társadalom hiányos tájékozottsága ezen rendszerek lehetséges előnyeivel kapcsolatban, valamint az átlátható üzleti lehetőségek.

Az EUROTEST[11] által egy csaknem 2800 járművezetőt tartalmazó reprezentatív mintán végzett felmérés eredménye szerint a megkérdezett járművezetők csupán felének voltak ismeretei a járművekben jelenleg megtalálható, alapvető aktív és passzív biztonsági technológiákról (például csak 50% volt tisztában a blokkolásgátló –ABS – funkciójával). Ugyanez a tanulmány megállapítja, hogy „ európai és nemzeti szinten is további lépéseket kell tenni a biztonságosabb, tisztább és gazdaságosabb autóvezetéssel kapcsolatos ismeretterjesztés területén ”. Az állampolgároktól és döntéshozóktól csak akkor várható el, hogy befektessenek a technológiába és támogassák azt, ha annak előnyei és hasznossága egyértelműen tisztázott. Éppen ezért az intelligens autós rendszerek iránti felhasználói kereslet élénkítése érdekében fontos egy összehangolt ismeretterjesztő program elindítása, amely ugyanakkor nem jár az utólagos értékesítésekre gyakorolt versenytorzító hatással, és nem kelt hamis elvárásokat a rendszer képességeit illetően.

Hozzá kell tenni, hogy az európai közlekedési problémákat összehangolt, európai szintű megoldásokkal kell kezelni. Fel kell számolni a piaci megvalósítással kapcsolatos szűk keresztmetszeteket, élénkíteni kell a termék iránti keresletet, és konszenzust kell teremteni a főbb érdekeltek között. Az eBiztonsági fórum hangsúlyozza, hogy az intelligens autós rendszerek széles körű elterjedése nem függhet kizárólag a magánszektor kezdeményezéseitől. A piaci térnyeréshez szükség van az állami szektor teljes körű támogatására, különösen az érett technológiák piaci bevezetésének kezdeti szakaszában, amennyiben azok hozzájárulnak Európai szociális problémáinak megoldásához, és ha kiválósági színvonalat jelentenek az innovációban. A 21. századi versenyképes autóipari szabályozórendszerre koncentráló Cars21[12] kezdeményezés is kulcsfontosságúnak tartja az eBiztonsági kezdeményezést azon célkitűzés elérése szempontjából, hogy Európa közútjain csökkenteni lehessen a halálos kimenetű baleseteket. Az „Intelligens autó” kezdeményezés kapcsolódik a Cars21-hez, továbbá egy sor ismeretterjesztő akcióval és kutatással egészíti ki. Az ebben a közleményben javasolt akciók is jelentősen hozzá fognak járulni a szennyezőanyag-kibocsátás átlagos szintjének csökkentéséhez és ahhoz, hogy az ágazat teljesíteni tudja azon kötelezettségvállalását, hogy az új autók átlagos szén-dioxid kibocsátását 2008-ra 140 g/km-re mérsékli.

A műszaki megoldások uniós szintű interoperabilitásának és harmonizálásának biztosításához átfogó európai megközelítésre van szükség. A szabványosításon kívül és a kooperatív rendszerekkel kapcsolatos jelenleg folyó munka mellett a közhatóságoknak kiemelt szerepük van a megfelelő infrastruktúrák kiépítésében, beleértve az intelligens funkciókat, és abban, hogy javaslatokat terjesszenek be az intelligens rendszerek nagyobb mértékű elterjedését célzó intézkedésekről.

További intézkedésekre van szükség a kutatás és fejlesztés területén. Az utóbbi évtizedekben – nem utolsósorban az európai keretprogramoknak köszönhetően – Európában jelentős befektetéseket eszközöltek az információs és kommunikációs technológiáknak az intelligens járműtechnológiák körében való alkalmazásába. E programok keretében számos olyan technológiát fejlesztettek ki és teszteltek, amelyek hozzájárultak a magasabb szintű közúti és járműbiztonsághoz, a forgalmi dugók csökkentéséhez, valamint az ésszerűbb energiafogyasztáshoz. További munkára van szükség az eddig megvalósított megfelelő kutatási prioritási tevékenységek nyomon követése terén, melynek keretében a technológiák és rendszerek intelligensebbé, olcsóbbá és megbízhatóbbá tétele érdekében az azok értékelését célzó programokra, illetve a finomításukra kell koncentrálni. Fontos megőrizni továbbá az európai ipar versenyképességét Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben, ahol szintén léteznek hasonló kutatási programok.

4. CÉLKITűZÉSEK

A fentiekben tárgyalt, az intelligens autókkal kapcsolatos három európai szintű intézkedési igény az alábbi célkitűzéseket határozza meg az „Intelligens autó” kezdeményezés számára:

1. Az érintett felek, a polgárok, a tagállamok és az iparági vállalatok munkájának összehangolása és támogatása az „Intelligens autó” kezdeményezés keretein belül.

2. Az intelligensebb, tisztább és biztonságosabb járművekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatása, illetve a kutatási eredmények elterjesztésének és használatának előmozdítása.

3. Az információs és kommunikációs technológián alapuló megoldásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés az e rendszerek iránti kereslet élénkítése, illetve társadalmi-gazdasági elfogadottságuk megalapozása érdekében.

5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK

5.1. A tagállamok és más érdekelt felek munkájának támogatása és koordinálása.

Az „Intelligens autó” kezdeményezés első célkitűzését az eBiztonsági fórum támogatásával valósítják meg. Az eBiztonsági fórum tevékenységét az elektronikus biztonságról szóló két bizottsági közlemény[13] határozza meg. A fórum az érdekelt felek közötti konszenzusteremtéssel, valamint a tagállamoknak és az EU-nak szóló ajánlásokkal arra törekszik, hogy felszámolja az intelligens járműrendszerek piaci belépést akadályozó szűk keresztmetszeteket. 2003-as létrehozását követően mára már több mint 150 taggal rendelkezik a közúti biztonságban érintett összes érdekelt fél köréből. Eddig tizenegy, az autóipar vezetése alatt álló munkacsoportot hozott létre, amelyek egy-egy kiemelt témán dolgoznak. A fórum folyamatosan készítette el értékes jelentéseit, ami fontos kiindulást szolgáltatott az ágazati kezdeményezések és a szabályozási tevékenységek számára. A fórum párhuzamos és kiegészítő tevékenységekkel biztosítja hozzájárulását az intelligens közlekedési rendszerek, így a Cars21, az Európai közlekedésbiztonsági cselekvési program, különösen az Európai Közúti Biztonsági Charta[14], valamint a Közösség lisszaboni programjában bejelentett „Intelligens szállítási rendszerek a logisztika és intermodalitás területén” kezdeményezés keretében, illetve a környezetvédelem területén az európai éghajlatváltozási program könnyű járművekkel foglalkozó munkacsoportján[15] belül. Az „Intelligens autó” kezdeményezés fejlődésével párhuzamosan a Bizottság fontolóra fogja venni az eBiztonsági fórum tevékenységének kibővítését a közlekedés tisztábbá és biztonságosabbá tétele érdekében alkalmazható információs és kommunikációs technológiákkal.

A fórum a jövőben az „Intelligens autó” kezdeményezés egyik pillére lesz, és kiemelt partner a döntéshozók számára.

Az „Intelligens autó” kezdeményezés első célkitűzésén belül az eBiztonsági fórum munkacsoportjai révén továbbra is támogatja a Bizottságot. Az alábbi intézkedési javaslatok születtek:

4. A „2. eBiztonsági közlemény - az eSegélyhívó megismertetése a polgárokkal” című dokumentumban meghatározott egyes intézkedések nyomon követése és helyzetjelentések készítése, főként a tagállamok eSegélyhívóról szóló egyetértési nyilatkozatának aláírásával kapcsolatban, a 112 és E112 egységes segélyhívószámok megvalósításának állapotát illetően, a KBVP-k (közbiztonsági válaszpont) helyzetén belül a helyzet-információt tartalmazó E112 hívások és eSegélyhívások kezelésében való előrelépésről, valamint a pontos helyzet-információt tartalmazó segélyhívó szolgáltatások, illetve nyelvi támogatás nyújtásáról.

5. Bizottsági ajánlás készítése az intelligens járműrendszerekben használandó ember-gép interaktív eszközökről. Az ajánlás a Bizottság 1999. december 21-i, a biztonságos és hatékony járműbe épített információs és kommunikációs rendszerekről szóló ajánlását módosítja az utóbbi 5 évben bekövetkezett technológiai fejlemények figyelembe vételével.

6. Megfelelő nemzeti ösztönzőrendszerek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata arra vonatkozóan, hogyan támogatható a fejlett biztonsági funkciókkal felszerelt járművek vásárlása, illetve ezek utólagos felszerelése. A tagállamoknak uniós szinten összehangolt költségvetési ösztönzőrendszereket kell létrehozniuk a belső piac fragmentálódásának elkerülése érdekében, elsősorban adódifferenciálás formájában, amely a fogyasztói magatartást egy jól meghatározott járműkategória, nevezetesen a támogatandó fejlett biztonsági funkciókkal vagy utólagosan beépített eszközökkel felszerelt járművek felé tereli. Az ösztönzőrendszereket, beleértve az intelligens autós technológiákat támogató nemzeti programokat gondosan ki kell dolgozni, hogy megfeleljenek az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak.

7. A jármű-jármű kommunikációban használt rádióspektrum-szükséglettel kapcsolatos kérdések megválaszolása, valamint munkaértekezlet szervezése az „Intelligens autó” kezdeményezéshez kapcsolódó rádiófrekvencia kérdések[16] megvitatására. A frekvenciaszükségletek kezelése a megfelelő szervek együttműködését igényli a műszaki fejlesztés korai szakaszában, hogy biztosítható legyen a szükséges frekvenciasávok igénybe vételének lehetősége.

8. A fejlett gépjárművezetést támogató rendszerek[17] fejlesztésére és tesztelésére vonatkozó európai magatartási szabályzat létrehozásával kapcsolatos ajánlás nyomon követése.

5.2. Az intelligensebb, tisztább és biztonságosabb járművekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés

Az „Intelligens autó” kezdeményezés intézkedései az uniós kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramok[18] vívmányaira és eredményeire épülnek.

Az „Intelligens autó” kezdeményezés hosszú távú célkitűzései csak kutatási együttműködéssel valósíthatók meg; e célkitűzések részei lesznek a hetedik keretprogram információs és kommunikációs technológiák és társadalmi kihívások elnevezésű prioritásának, amely hozzájárul az információs és kommunikációs technológiákon alapuló közlekedési és szolgáltatási rendszerek kifejlesztéséhez, lehetővé téve a személyek és áruk biztonságos, gazdaságos, kényelmes és hatékony mozgását. Az „Intelligens autó" kezdeményezés kutatási prioritásai teljes egészében támogatják az ERTRAC[19] (Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Tanács) stratégiai kutatási menetrendjét. Az „Intelligens autó” kezdeményezés második célkitűzésén belül a következő intézkedési javaslatok születtek:

9. Az európai kutatási együttműködés lehetővé teszi a rendszerszállítók és az autógyártók számára a balesetek megelőzését vagy azok következményeinek mérséklését célzó aktív biztonsági rendszerek kifejlesztését. Az e területet érintő jövőbeli kutatásnak folytatnia kell az eddig elvégzett munkát, és a vezetéstámogató rendszerek következő generációjával szemben támasztandó igényeket kell célba venniük, mint például jobb teljesítmény, megbízhatóság, biztonság és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás, beleértve az olcsóbb, intelligensebb és gyorsabb alkatrészek használata miatti elektromágneses összeférhetőségi kockázatokat.A hatodik keretprogramon belül elindult a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra kommunikáció lehetőségeit vizsgáló projektek első csoportja. További kutatásra van szükség a kooperatív rendszerekkel kapcsolatban , hogy az egyszerű fogalmi modelleket integrált rendszerekké lehessen továbbfejleszteni, amelyek lehetővé teszik a funkcionális tesztelés és ellenőrzés megvalósítását.A közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása szempontjából alapvető szolgáltatássá vált az utas- és forgalmi tájékoztatás . Folyamatban van olyan nyilvános platformok kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az utasok számára az információkhoz való zavartalan hozzáférést. A piacbővülés lassan halad, és további kutatásra és technológiai fejlesztésre van szükség a vállalati kezdeményezésekkel és a felhasználói elfogadottsággal kapcsolatos problémák megoldása érdekében.Az információs és kommunikációs technológiai kutatásnak hozzá kell járulnia továbbá az egyes közlekedési módozatok közötti szállítás megvalósításához, különösen az áruszállítás esetében, amelynél a növekvő kapacitáskezelésnek közvetlen hatása van az üzemanyag-fogyasztásra. Az információs és kommunikációs technológiáknak azáltal is hozzá kell járulniuk a multimodális szállítás gazdasági akadályainak leküzdéséhez, hogy javítják az általános információáramlást.Az említett kutatásnak ki kell egészülnie az intelligens járműrendszerek előnyeit és használatát demonstráló intézkedésekkel.

10. A hetedik keretprogramon belül egy átfogó, műszaki és társadalmi/gazdasági hatásvizsgálati program létrehozása helyszíni működésvizsgálat (FOT) alapján, az információs és kommunikációs technológiákon alapuló intelligens autós rendszerek vezetői viselkedésre és vezetési dinamikára gyakorolt hatásainak valós környezetben való értékeléséhez. A helyszíni működésvizsgálat alapul fog szolgálni a fejlett, intelligens rendszerek költség-haszon elemzéséhez, illetve ezen rendszereknek a közlekedésbiztonságra és a közlekedési hálózat hatékonyságára gyakorolt hatásainak általános értékeléséhez.E rendszerek elterjedéséhez szükség van az autóipar elkötelezettségére, valamint a közhatóságok felelősségi körébe tartozó infrastrukturális beruházásokra. E szereplők részvételét a hatásvizsgálati tanulmányok fogják megalapozni, amelyekben kiemelt súllyal szerepel a költség-haszon elemzés. Az elemzés elkészítéséhez a helyszíni működésvizsgálat fog valós működési adatokat szolgáltatni. A programnak olyan piacközeli rendszerekre kell irányulnia, amelyek gyorsan alkalmazhatók egy megfelelő nagyságú járműflotta esetében. A hatásvizsgálati program eredményei nagymértékben azon múlnak majd, hogy a tagállamok mennyire elkötelezettek, illetve képesek és hajlandók részt venni a tesztek meghatározásában, összeállításában és nyomon követésében. Ugyanez érvényes a kooperatív rendszerekkel kapcsolatos munkára, melyek esetében a városi és településközi közútkezelőknek kiemelt szerep jut a várható előnyök realizálása terén.

11. A főbb európai kutatóközpontokban rendelkezésre álló források és kapacitások felhasználásával támogatni kell és elő kell mozdítani egy független megfelelési tesztelési és teljesítményértékelési program Unión belüli elindítását. Míg a passzív biztonság és a károsanyag-kibocsátás terén egyértelmű teszteljárások léteznek a mintadarabok teljesítményének (például törésállóság) mérésére, nincsenek egységes teszteljárások az információs és kommunikációs technológiákon alapuló rendszerek teljesítményének mérésére. Ezért sürgősen el kell gondolkodni az utóbbiak teljesítménymérésével kapcsolatos követelményekről és módszerekről. Számos európai tesztközpont rengeteg tapasztalatot halmozott fel az információs és kommunikációs technológiákon alapuló közlekedésbiztonsági és -hatékonysági rendszerek teljesítményének tesztelése terén, így elindítható egy átfogó kezdeményezés szoros együttműködésben az autóipari vállalatokkal, a beszállítókkal, az európai szabványügyi szervezetekkel, a tagállamokkal és az EuroNCAP[20]-pal. A kezdeményezés magában foglalja egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, amely megvizsgálja a tesztelés legcélravezetőbb módszereit és a program szervezeti felépítését. A második szakaszban aztán a hetedik keretprogram keretében elindítható egy projekt a metodika helyes alkalmazásáról, valamint az előzetes teljesítményvizsgálatok végrehajtása és a szabványügyi szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében.

5.3. Az intelligens autókban alkalmazandó információs és kommunikációs technológiai megoldásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés

Az „Intelligens autó” kezdeményezés ismeretterjesztési pillére a széles nagyközönség aktív tájékoztatásának előmozdítására irányul annak érdekében, hogy növelje a járművezetők és a döntéshozók ismereteit az intelligens járműrendszerek lehetőségeivel kapcsolatban, élénkítse a felhasználói keresletet, illetve hogy megalapozza a társadalmi-gazdasági elfogadottságot. Az „Intelligens autó” kezdeményezés harmadik célkitűzésén belül a következő konkrét intézkedési javaslatok születtek:

12. Az igényeknek megfelelő, rendszeres események szervezése az „Intelligens autó” kezdeményezés keretében . E rendezvények célja a médiafigyelem maximalizálása eredményorientált tevékenységek révén, amelyek lehetnek demonstrációs napok, integrált projekt road show-k, árubemutatók vagy munkaértekezletek.

13. Az intelligens autós rendszerekkel kapcsolatos ismeretterjesztésre irányuló célirányos kezdeményezések támogatása és elindítása, például meghatározott információs-kommunikációs technológián alapuló rendszerekről szóló rövid, célcsoport-orientált tévésorozatok vagy dokumentumfilmek gyártása, illetve az intelligens járműrendszerek tagállamokon és ágazaton belüli promóciójához és piactámogatásához kapcsolódó, folyamatban lévő tevékenységekről szóló átfogó teljesítménymérési vizsgálat elindítása.

14. Egy eBiztonsági kommunikációs platform létrehozásának előmozdítása a különböző érdekelt felek végfelhasználói kommunikációjának javítása, koordinálása és harmonizálása érdekében. Erre a platformra az eBiztonsági fórum felhasználó-kapcsolati munkacsoportja tett javaslatot. E munkacsoporton belül az ipari partnerek egy csoportja kiállt amellett, hogy a felhasználói tudatosság uniós szintű növelésének szükséges előfeltétele egy formális szervezet létrehozása. E munka hasznosítani fogja a gyakorlati útmutatókat és a felhasználói kampányokra vonatkozó kísérleti projekteket, amelyeket több tagállamban is tesztelni fognak.

15. Az i2010 jelzésessel való ellátás és egyéb célirányos akciók révén támogatni kell és elő kell mozdítani azokat az érdekelt felektől kiinduló kezdeményezéseket , amelyek az „Intelligens autó” kezdeményezés célkitűzéseit szolgálják.

5.4. Az „Intelligens autó” kezdeményezés ellenőrzése

Az „Intelligens autó” kezdeményezés terén elért eredmények mérése érdekében európai, nemzeti és ágazati szinten is olyan ellenőrzési gyakorlat megvalósítására kerül sor, amely a javasolt intézkedések érvényesülésének rendszeres értékelése érdekében meghatározott mutatókra fog koncentrálni.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

Ez a közlemény az i2010 kezdeményezés harmadik pillérére koncentrál, azaz egy olyan befogadó európai információs társadalom építésére, amely jobb életminőséget és magasabb színvonalú közszolgáltatásokat képes biztosítani. Javaslatot tesz az „Intelligens autó” kezdeményezésre, amelyhez három konkrét célkitűzést rendel: Az érdekelt felek munkájának koordinálása az eBiztonsági fórum keretében, a kutatás és fejlesztés támogatása, a felhasználók ismereteinek növelése az intelligens járműrendszerekkel és azok lehetséges előnyeivel kapcsolatban, valamint e rendszerek piaci elterjedésének felgyorsítása.

A közlemény hangsúlyozza az információs és kommunikációs technológiák stratégiai fontosságát, amelyek – az intelligensebb, biztonságosabb és tisztább járművek tervezésének lehetősége révén – hozzájárulnak a közúti közlekedéssel összefüggő szociális problémák megoldásához. A közlemény bemutatja az „Intelligens autó” kezdeményezést, mint az érdekelt felek e területtel kapcsolatos erőfeszítéseinek irányt szabó politikai keretet, amelynek célja az intelligens járműrendszerek európai és más piacokon való elterjedésének felgyorsítása olyan egyértelműen meghatározott intézkedések révén, amelyek kiterjednek a politikai, kutatási és kommunikációs eszközök használatára.

A tagállamok az „Intelligens autó” kezdeményezésben kiemelt partnerek. A Bizottság felkéri a tagállamokat az ebben a közleményben kifejtett célkitűzések támogatására, és hangsúlyozza az európai szintű együttműködés szükségességét. E célból felkéri a tagállamokat, hogy a Bizottsággal, az ágazattal és egyéb érdekelt felekkel együtt játszanak aktív szerepet a javasolt intézkedések végrehajtásában.

[1] COM(2005) 229 végleges: „i2010 – európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért”.

[2] forrás: Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság

[3] forrás: EUROSTAT

[4] COM(2001) 370 végleges ”FEHÉR KÖNYV: Európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni”

[5] COM(2003) 311 végleges: Európai közlekedésbiztonsági cselekvési program - a közúti balesetek áldozatai számának felére csökkentése az Európai Unióban 2010-ig: a megosztott felelősség; COM(2003) 542 végleges: A biztonságos és intelligens járművek információs és kommunikációs technológiái

[6] forrás: EUROSTAT

[7] GIDAS adatbázis

[8] forrás : HELLA prezentáció AMAA 2004

[9] Előkészítő tanulmány az intelligens biztonsági rendszerek közúti járművekben történő bevezetésének társadalomgazdasági hatásáról: SeiSS végeleges jelentés.

[10] ABS: blokkolásgátló fékrendszer; ESP: elektronikus stabilitásprogram; ACC: automatikus sebességszabályozó.

[11] http://www.eurotestmobility.net/eurotest.php?itemno=86&lang=EN

[12] A CARS 21 kezdeményezésről szóló részletesebb információk megtalálhatók, illetve a végleges jelentés letölthető a következő címen: http://europa.eu.int/comm/enterprise/automotive/pagesbackground/competitiveness/cars21.htm

[13] COM(2003) 542 végleges: A biztonságos és intelligens járművek információs és kommunikációs technológiái, illetve a COM(2005) 431 végleges: A 2. eBiztonsági közlemény az eSegélyhívó megismertetése a polgárokkal.

[14] http://europa.eu.int/comm/transport/road/roadsafety/rsap/charter.htm

[15] http://forum.europa.eu.int/Public/irc/env/eccp_2/library

[16] Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (rádióspektrum határozat) alapján.

[17] A PREVENT integrált projekt RESPONSE 3 részének eredményei: http://www.prevent-ip.org/

[18] http://www.cordis.lu/ist/so/esafety-road/home.html

[19] http://www.ertrac.org/

[20] Európai Újautó-értékelési program: www.euroncap.com