Brüsszel, 6.4.2005

COM(2005) 121 végleges

2005/0050 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról

(előterjesztő: a Bizottság){SEC (2005) 443}

INDOKOLÁS

1. BEVEZETÉS

A lisszaboni Európai Tanács 2000 márciusában kitűzte azt a célt, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasága legyen. Hangsúlyozta a KKV-k számára kedvező feltételek megteremtésének fontosságát, valamint fontosnak tartotta a tagállamok között a legjobb gyakorlat terjesztését és a nagyobb konvergencia megvalósítását. A 2001. júniusi göteborgi Európai Tanács meghatározta a fenntartható fejlődés európai uniós stratégiáját a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem egyidejű biztosítása érdekében. A vállalkozások termelési tevékenységének megoszlása jelentős szerepet játszik a fenntartható fejlődésben.

A lisszaboni stratégia új kezdetéről szóló, 2005. februári közleményében a Bizottság javasolja, hogy az „erősebb és tartósabb növekedés megvalósítására, valamint a több és jobb minőségű munkahely teremtésére”[1] fektessék a hangsúlyt. A növekedés, a versenyképesség megteremtése és az az igény, hogy Európát a beruházások és a munkahelyek szempontjából vonzóbbá tegyék, cselekvéseket tesz szükségessé. A közlemény hangsúlyozza a vállalkozói kezdeményezések ösztönzésének, a vállalkozások indításához szükséges kockázati tőkének és egy szilárd európai ipari alap fenntartásának szükségességét, miközben előmozdítják az innovációt és különösen az ökoinnovációt, az oktatásba és képzésbe történő több és jobb beruházást, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását és az erőforrások fenntartható felhasználását.

A lisszaboni stratégia a versenyképességet egyértelműen a politikai figyelem középpontjába helyezte. Az elmúlt években nőtt a lisszaboni célok eléréséhez szükséges közösségi programok és eszközök nagyobb koherenciájára és szinergiájára vonatkozó igény. 2003. tavaszi ülésén az Európai Tanács[2] „a versenyképesség érdekében a Bizottság által kidolgozandó, a horizontális és ágazati kérdéseket rendszeresen felülvizsgáló, integrált stratégiát” tűzött ki. A Bizottság a válaszában[3] bemutatta a vonatkozó tevékenységi területek előzetes elemzését, de kifejezte azon szándékát is, hogy az előkészítő munkák keretén belül a következő költségvetési időszakra vonatkozóan javaslatokat tegyen, amelyek meghatározzák a kibővített Unió számára a politikai programot a 2007–2013 időszakra. A Bizottság ezért 2004 júliusában a következő költségvetési évre vonatkozó javaslataival összefüggésben egy, a versenyképességre és az innovációra vonatkozó keretprogramot javasolt[4].

2. A VERSENYKÉPESSÉGI ÉS INNOVÁCIÓS KERETPROGRAM

A versenyképességi és innovációs keretprogram (VIK) egyedi közösségi támogatási programokat és az európai produktivitás, innovációs kapacitás és fenntartható növekedés fellendítéséhez szükséges területeken működő más közösségi programok vonatkozó részeit fogja össze egy közös keretprogrammá, miközben ezzel egy időben figyelmet fordít a kapcsolódó környezetvédelmi érdekekre. Ez a következő, jelenleg hatályos közösségi intézkedéseket érinti: az európai ipar versenyképességét erősítő intézkedésekről szóló 96/413/EK tanácsi határozat[5], a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó többéves programról szóló 2000/819/EK tanácsi határozat[6], a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE) szóló 1655/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7], az e Europe 2005 cselekvési terv figyelemmel kísérésére, a helyes gyakorlatok terjesztésére, valamint a hálózati és informatikai biztonság javítására vonatkozó többéves programról szóló 2256/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a globális hálózatokon található európai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönző, és az információs társadalomban a nyelvi sokféleséget támogató többéves közösségi programról szóló 2001/48/EK tanácsi határozat, a közösségi pénzügyi támogatás transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól szóló 2236/95/EK tanácsi rendelet, a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[8] és az energia területére vonatkozó, „Intelligens energia – Európa” (2003–2006) többéves cselekvési programról szóló 1230/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[9] az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is, történő támogatása érdekében.

A VIK biztosítja azon közösségi cselekvések fontos és koherens jogalapját, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség és az innováció fokozásának átfogó célkitűzéséhez, és kiegészíti a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs közösségi keretprogram által támogatott kutatásközpontú tevékenységeket. Ebből fakadóan a nyilvánosság számára nyilvánvalóbb és érthetőbb lesz. A VIK többféle célkitűzésre irányul és többféle célcsoportot céloz meg, ennek megfelelően felépítése tükrözi az egyes összetevők felismerhetőségének igényét. A VIK ezért egyedi alapprogramokból fog állni: a vállalkozási és innovációs programból, az IKT-politika támogatásának programjából és az „Intelligens energia – Európa” programból.

A VIK nyitva áll az EGT tagjai, a tagjelölt államok és a nyugat-balkáni országok számára a részvételre. Más harmadik országok, különösen a szomszédos országok vagy az innovációval kapcsolatban a Közösséggel történő együttműködésben érdekelt országok részt vehetnek a keretprogramban, ha a velük kötött kétoldalú megállapodások erről rendelkeznek.

A vállalkozási és innovációs program

2004-es tavaszi ülésén az Európai Tanács hangsúlyozta[10], hogy a „versenyképesség, az innováció és a vállalkozási kultúra támogatása a növekedés meghatározó feltételei – lényegesek a gazdaságra mint egészre nézve –, és különösen fontosak a kis- és középvállalkozások számára”. Nyomatékosította azt is[11], hogy „a növekedés fenntarthatósága érdekében annak környezetvédelmi szempontból is megfelelőnek kell lennie. A növekedésről le kell választani a negatív környezeti hatásokat. A tiszta technológiák rendkívül fontosak a vállalkozások és a környezet közötti szinergiák teljes kiaknázása érdekében.”

A Szerződés[12] előírja, hogy Közösség és a tagállamok biztosítják a közösségi vállalkozások versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az ilyen tevékenységek magukba foglalják a strukturális változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítését, a vállalkozási kezdeményezések, a kis- és középvállalkozások, valamint a vállalkozások közötti együttműködés számára kedvező környezet kialakításának ösztönzését és a vállalkozások innovációs képessége jobb kihasználásának elősegítését.

A közösségi támogatások jelenleg a vállalat- és vállalkozáspolitika fejlesztésére, az üzleti vállalkozást támogató szolgáltatásokra és a többéves program értelmében a KKV-kra vonatkozó közösségi pénzügyi eszközökre terjednek ki. Ezenkívül a Közösség elemzést készít és cselekvéseket hajt végre az európai iparra és szolgáltatási ágazatra vonatkozó versenyképességi stratégiák meghatározása és támogatása érdekében, beleértve az ipari versenyképesség ágazati meghatározóit. A hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram számos olyan cselekvést támogat, amely szükséges Európa technológiai adottságainak erősítése és annak innovációs teljesítményének a fejlesztése érdekében[13]. A LIFE program rendelkezik a környezetvédelemben az innovatív technikák és módszerek támogatásáról. A támogatások nagy része a KKV-kra irányul, különösen a különféle tiszta technológiák demonstrációjára olyan kulcsfontosságú területeken, mint a vízminőség és a hulladék újrahasznosítása.

A vállalkozási és innovációs program a vállalkozásra, a KKV-kra, az ipari versenyképességre és az innovációra vonatkozó tevékenységeket foglalja magában. Különösen a kis- és középvállalkozásokat célozza meg[14], a csúcstechnológiával működő vállalkozásoktól kezdve a hagyományos mikro- és családi vállalkozásokig, amelyek a vállalkozások nagy többségét jelentik Európában. Magában foglalja az ipari és a szolgáltatási ágazatokat. Továbbá általában és a különös célcsoportokra irányulóan ösztönzi a vállalkozásokat és a potenciális vállalkozókat, valamint különös figyelmet fordít a nemek egyenlőségének kérdésére. Hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok vállalkozási szelleme kialakuljon, és támogatja a fiatal vállalkozók felemelkedését, ahogy azt az európai ifjúsági paktum[15] előmozdította. Az „Európa ütemterve a vállalkozások érdekében”[16] című dokumentumban meghatározott stratégiai politikai területek kulcsfontosságú cselekvései végrehajtásának és a tagállamoknak a Kisvállalkozások Európai Chartája törekvései[17] érdekében végrehajtott cselekvései közösségi szintű támogatásának fontos, de nem egyetlen eszköze lesz. Bár különösen a vállalkozási és innovációs program célozza meg, a KKV-k érdekei az egész VIK-en át tükröződni fognak.

A vállalkozási és innovációs program az egyik eszköze lesz a Környezettechnológiai Cselekvési Terv végrehajtása támogatásának[18] is, amely megcélozza az akadályok leküzdését a környezettechnológiák lehetőségeinek a környezetvédelem érdekében történő teljes kiaknázása céljából, miközben hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez és biztosítja, hogy az elkövetkezendő években az Európai Unió vezető szerepre tegyen szert a környezetvédelmi technológiák fejlesztésében és alkalmazásában, valamint e célkitűzések támogatása érdekében minden érdekelt fél mozgósításában. A 2004. tavaszi ülésén az Európai Tanács üdvözölte a Cselekvési Tervet, és elrendelte annak végrehajtását. Felszólította különösen a Bizottságot és az Európai Befektetési Bankot (EBB), hogy az ilyen technológiák támogatása érdekében vizsgálják meg a mozgósítható pénzügyi eszközök körét. A Bizottságnak az Európai Tanács 2005. tavaszi ülésére elkészült közleménye[19] hangsúlyozta továbbá az ökoinnováció erős támogatásának szükségességét, és kijelentette, hogy a Bizottság fokozni fogja a környezetvédelmi technológiák támogatását.

Az innováció olyan üzleti folyamat, amely összekapcsolódik az új termékekre, szolgáltatásokra és üzleti folyamatokra vonatkozó piaci lehetőségek kiaknázásával. Valójában az erős versenypiaci nyomás elengedhetetlen a vállalatok számára, hogy azok folyamatosan készek legyenek az innovációra és a KTF-re. Ez szoros kapcsolatban van a kockázatvállalás és az új ötletek piacon való kipróbálásának hajlandóságával, és ehhez a kockázati tőkéhez való hozzáférés rendkívül fontos. A nem megfelelő innováció lényeges oka Európa csalódást keltő növekedési teljesítményének. A Vállalkozási és Innovációs Program ezért horizontális tevékenységeket fog támogatni, hogy fejlessze, bátorítsa és elősegítse a vállalkozások innovációját (beleértve az ökoinnovációt is). Ez magában foglalja az ágazatspecifikus innováció, a klaszterek, az állami-magán innovációs partnerségek és az innovációirányítás alkalmazásának előmozdítását. Továbbá hozzájárul a regionális szintű innovációt támogató szolgáltatások biztosításához, különösen a tudás és a technológia nemzetközi átadása, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogok kezelése területén.

2003. május 13-án a versenyképességi tanács felhívta a tagállamokat, hogy határozzanak meg politikai célkitűzéseket az innováció területén, amelyek tükrözik innovációs rendszereik egyedi jellemzőit. A vállalkozási és innovációs program támogatni fogja az innovációirányítás és kultúra fejlődését az innovációs teljesítmény elemzésén és folyamatos ellenőrzésén, valamint az innovációs politika kidolgozásán és koordinációján keresztül. A program támogatni fogja a nemzeti és regionális szintű innovációs politika döntéshozatalában felhalmozodó tapasztalatok cseréjét javulási célból, bátorítani fogja az innovációban résztvevő állami és magánszereplők közötti együttműködést, továbbá támogatni fogja az innováció tudatosítását és a helyes innovációs gyakorlat terjesztését.

A pénzügyi támogatás megfelelő formáihoz való nehéz hozzáférést tartják sokszor a vállalkozás és vállalatok innovációja fő akadályának[20]. Ezt a problémát súlyosbíthatják az új számviteli standardok, amelyek a bankokat érzékenyebbé teszik a kockázatokra, és egy minősítési kultúrához kialakulásához vezetnek. A vállalkozási és innovációs program azon ismert tartós piaci hiányosságokat célozza meg a Közösségnek a KKV-k számára kockázati tőke és garanciaeszközök biztosítására szakosodott intézménye, az Európai Befektetési Alap (EBA), által a Bizottság nevében működtetett közösségi pénzügyi eszközökön keresztül, amelyek a KKV-k sajáttőkéhez, kockázati tőkéhez és kölcsönökhöz való nehéz hozzáférésével kapcsolatosak. A többéves program alapján elvégzett független értékelések a legjobb gyakorlatként határozták meg a piacalapú megközelítést és ezen eszközök EBÁ-n keresztül történő alkalmazását[21]. Ezért ezeket az új program folytatja és kiigazítja.

A KKV-kra vonatkozó közösségi pénzügyi eszközök megkönnyítik a magvető tőkéhez illetve a korai stádiumban történő befektetéshez szükséges tőkéhez való hozzáférést a kezdő vagy fiatal innovatív vállalkozások számára. A gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatásán (GIF) keresztül megoszlik a kockázat és a nyereség a magán tőkebefektetőkkel, biztosítva az innovatív vállalatok számára a tőke-ellátás jelentős javítását. A GIF-eszközök a korai stádiumban és a bővítési fázisban lévő innovatív KKV-k számára a fejlesztésitőke-ellátást növelik a „follow-on” tőke bevonásával, amely segíti a vállalkozásokat, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a piacon értékesíthessék és kutatási, fejlesztési tevékenységeket végezzenek.

A KKV-garanciakeret továbbra is viszont- vagy társgaranciákat biztosít a támogatásra jogosult országokban működő garanciaprogramok számára, és közvetlen garanciákat a pénzügyi közvetítők számára. Ez a piaci működőképesség hiányára helyezi a hangsúlyt (i) a növekedési potenciállal rendelkező KKV-k hitelekhez (vagy hitelhelyettesítőkhöz, pl. lízing) való hozzáférése, (ii) a mikrohitelek biztosítása és (iii) a sajáttőkéhez vagy kvázi tőkéhez való hozzáférés területén. Egy (iv) új értékpapírosítási lehetőség mozgósítja a kiegészítő hitelfinanszírozást a KKV-k számára a célintézményekkel kötött megfelelő kockázat-megosztási megállapodások alapján.

A kapacitáskiépítési rendszer támogatja, hogy a pénzügyi közvetítők kapacitásukat kiegészítő beruházásokra és technológiai szempontokra összpontosítsák. Intézkedést hoznak annak érdekében is, hogy megkönnyítsék a KKV-finanszírozást az olyan országokban, ahol a banki közvetítés az EU-átlagnál jóval alacsonyabb szinten áll.

A vállalkozás és innováció támogatására vonatkozó európai szolgáltatások fontos szerepet játszanak a KKV-k számára az áruk és szolgáltatások közös piacának működéséhez és lehetőségeihez kapcsolódó információkhoz való hozzáférés biztosításában, valamint az innováció, az ismeretek és a technológia nemzetközi szintű átadásában. E szolgáltatások döntő szerepet játszhatnak különösen a közösségi programokról szóló információk és eredmények előmozdításában és terjesztésében, valamint a Bizottság és a KKV-k közötti párbeszéd kialakításában.

A vállalkozási és innovációs program támogatja továbbá a pozitív politika kialakítását a teljesítményértékelésen, a tanulmányokon, valamint a regionális, a nemzeti hatóságok és a vállalat-, vállalkozás-, innováció- és a versenyképességi politika területén működő szakemberek közötti tapasztalatcserén keresztül. Együttműködik a tagállamokkal és más résztvevő országokkal a vállalkozások szabályozási és igazgatási feltételeinek a javítása érdekében. A nemzeti és regionális hatóságok között twinning intézkedéseket lehet kezdeményezni az ilyen politikafejlesztési tevékenység ajánlásainak a nyomonkövetése érdekében.

Az IKT-politika támogatásának programja

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) üzleti vállalkozásban, igazgatásban és a közszolgáltatásban való bevezetésének támogatásához szükséges cselekvéseket nagyrészt a tagállamok cselekvései koordinálásának előmozdítására létrejött e Europe kezdeményezés keretében hajtják végre[22]. Ezek magukban foglalják az eTEN rendszer (transzeurópai távközlési hálózatok)[23] számára nyújtott közösségi finanszírozást, amely elősegíti az IKT-alapú transzeurópai szolgáltatások jóváhagyását és telepítését. Magában foglalja továbbá az e Content programot[24], amely az innovációs európai digitális tartalom fejlesztésének az előmozdítását célozza, valamint a MODINIS-t, amely közvetlen támogatást biztosít azon teljesítményértékelési tevékenységek, tanulmányok, fórumok, támogatási és tudatosságnövelő intézkedések számára, amelyek segítik az e Europe végrehajtását.

Az IKT alkalmazása mind a magán-, mind az állami szektorban kulcsfontosságú eszköz az innovációs teljesítmény és a versenyképesség fejlesztésében. Az IKT adja a tudásalapú gazdaság gerincét. Továbbá ez jelenti az intézményi változás és az innováció katalizátorát is. A gyors növekedés mellett az IKT minden termék és szolgáltatás hozzáadott értékének jelentős és növekvő részét teszi ki. Az EU-ban például az 1995 és 2000 közötti körülbelül 1,4 %-os éves termelékenységnövekedésből becslések szerint körülbelül 0,7 % köszönhető az IKT-nek.

Az IKT segít kielégíteni a jobb egészségügyi ellátás ( e -egészség), a hatékony oktatás és élethosszig tartó tanulás ( e Learning), az idősödő korban a jobb életminőség, a nagyobb biztonság, a társadalmi integráció és részvétel iránti növekvő igényt. Az IKT lehetővé teszi a közszolgáltatások és az új digitális tartalom hatékonyabb, célirányosabb, igényre szabott és könnyebben hozzáférhető módon történő eljuttatását. Az IKT-ba való beruházások értéke és az online szolgáltatások használata Európában azonban alacsonyabb és lassabb, mint a legnagyobb versenytársaknál, különösen a szolgáltatási ágazatban. 1995 és 2001 között az IKT-tőkejavakba történő beruházások a GDP 1,6 %-át – kevesebbet, mint amennyit az Egyesült Államokban – tették ki[25]. Bár a beruházási programokért elsősorban az üzleti vállalkozások és a nemzeti hatóságok maradnak felelősek, a Közösség is szerephez jut. A Távközlési Tanács ezért 2004 decemberében egy átfogó IKT-politika megvalósítására szólított fel. Ezt megerősítette az Európai Tanács a 2005. márciusi ülésén, ahol felszólította a Bizottságot, hogy készítsen el egy új, az információs társadalomra vonatkozó kezdeményezést.

Az IKT-politika támogatásának programja az egyik eszköze lesz a lisszaboni stratégia új kezdetéről szóló, 2005. februári bizottsági közlemény[26] által bejelentett, „i2010: Európai Információs Társadalom” elnevezésű új kezdeményezésben meghatározott támogatási cselekvéseknek. A program ösztönözni fogja az IKT polgárok, üzleti vállalkozások és kormányok által történő szélesebb körű alkalmazását, és megcélozza az IKT-ba való állami beruházás fokozását. A program épít az eTen, az eContent és a MODINIS programokból gyűjtött tapasztalatokra, miközben fejleszti az ezek között meglévő szinergiákat és azok hatásait. A program támogatja az egységes európai információs tér kialakítása, valamint az információs termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése érdekében végrehajtott cselekvéseket. Megcélozza az innováció ösztönzését az IKT szélesebb körű használatán és az abba történő beruházások növelésén keresztül egy integrált információs társadalom létrehozása, a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása, valamint az életminőség javítása érdekében. A program foglalkozik az európai digitális tartalom piaca felaprózódásának kérdésével, az online európai tartalom készítésének és terjesztésének előmozdításával, valamint Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének támogatásával, és 2008-től kezdődően továbbviszi a Tanács és az Európai Parlament által nemrég elfogadott eContentplus programot.

Bár a legtöbb támogatás az IKT terjesztésére és legjobb felhasználására a magánszférából és a tagállamoktól érkezik, a közösségi támogatás lehetővé teszi különösen a közös megközelítések és az összehangolt cselekvések kialakítását, a helyes gyakorlat továbbadását és az Unióban az interoperábilis megoldások létrehozását. Kulcsszerepet játszik a kulturális sokféleséget tiszteletben tartó többnyelvű környezet megteremtésében. A közösségi cselekvés elengedhetetlen a más EU politikákkal – beleértve az elektronikus hírközlésre és a határok nélküli televíziózásra vonatkozó keretszabályokat, a belső piaci, a foglalkoztatási, az oktatási és az ifjúságpolitikát, a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikát, a biztonságpolitikát és a kereskedelmi politikát – való együttműködés biztosítása érdekében.

Az „Intelligens energia – Európa” program

Az „Intelligens energia – Európa” programot (2003-2006)[27] a VIK keretében folytatják és kibővítik. A Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése alapján a program célkitűzése, hogy az energia szempontjából támogassa a fenntartható fejlődést, és hozzájáruljon a környezetvédelem, az ellátás biztonsága és a versenyképesség általános céljainak megvalósításához.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának közel 94 %-a az energiafogyasztásnak tulajdonítható, míg a közlekedés a CO2-kibocsátás növekedésének 90 %-áért felelős. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazása elengedhetetlen a kiotói követelmények betartásához és Európának az energiaimporttól való növekvő függősége csökkentéséhez, amely 2030-ban akár a 70 %-ot is elérheti. Az Unió azon ambiciózus cél elérésén dolgozik, hogy 2010-re a bruttó belföldi energiafogyasztás 12 %-a származzon megújuló energiából[28], és hogy tovább csökkenjen a végső energiafogyasztás, de ezeket a célokat csak akkor lehet elérni, ha a tagállamok és a Közösség szintjén további figyelemre méltó intézkedéseket hoznak. Az Unió 2010-re elérendő, világos mennyiségi célokat tűzött ki a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozóan. Ezek magukban foglalják az európai energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részesedésének a megduplázását, vagyis a 12 % elérését, a megújuló energiaforrások által termelt villamosenergia részesedésének 21 %-ra való növelését, és a közlekedésben használt minden benzinből és gázolajból a bioüzemanyagok részesedésének 5,75 %-ra történő növelését. Számos minőségi cél is elérendő, úgymint az energiatakarékos termékek/gépek eladásának növelése és a nagy energiahatásfokú kapcsolt energiatermelés bővítése. Két fontos javaslat készült a tagállamok számára, amelyek szerint évente 1 %-kal kell még csökkenteniük a végső energiafogyasztást és az energia felhasználásával működő termékek energiafelhasználását, valamint számos terméknek meg kell felelnie az ökotervezés követelményeinek.

E jogszabályi intézkedésekkel párhuzamosan a Közösség programokat működtet a közösségi jogszabályok végrehajtásának támogatására. Az „Intelligens energia – Európa” program a Közösség nem technológiai jellegű programja az energiaágazatban, amely a nem műszaki jellegű akadályok felszámolását, piaci lehetőségek teremtését és a környezettudatosság növelését célozza meg.

Az „Intelligens energia – Európa” utódprogram előzetes értékelése szerint a jelenlegi program költséghatékony, és az új programnak biztosítania kell a folytonosságot.

A VIK keretében az „Intelligens energia – Európa” program ezért megcélozza a fenntartható energia területén kölcsönösen elfogadott közösségi stratégiához és célokhoz kapcsolódó cselekvések felgyorsítását, különösen: az energiára vonatkozó keretszabályozás továbbfejlesztésének és végrehajtásának elősegítését, az új és legjobb teljesítményű technológiákba történő beruházások szintjének növelését, valamint az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energiadiverzifikáció – beleértve a közlekedési ágazatot is – alkalmazásának és az irántuk való keresletnek a növelését, a környezettudatosságnak és a tudásnak az európai uniós kulcsszereplők körében való fokozásán keresztül. A program segít áthidalni az innovatív technológiák sikeres demonstrációja és a tömeges alkalmazás érdekében való tényleges piaci bevezetése közötti távolságot. Segít az igazgatási kapacitás erősítésében mind a stratégiák és politikák kidolgozása, mind a meglévő szabályozás végrehajtása vonatkozásában, különösen az új tagállamokban. A program további célja a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása a munkahelyteremtésen, a nagyobb társadalmi kohézión és a jobb életminőség megteremtésén keresztül a természeti erőforrások elpazarlásának megelőzésével egy időben.

A program három egyedi területre irányul: (i) energiahatékonyság és az energia racionális felhasználása, különösen az épületekben és az iparban („SAVE”); (ii) az új és a megújuló energiaforrások alkalmazása a villamos energia és a fűtés centralizált és decentralizált előállításában, valamint ezek integrálása a helyi környezetbe és az energiarendszerekbe („ALTENER”); (iii) a közlekedési ágazat energiaspecifikus szempontjai, a tüzelőanyagok diverzifikációja, pl. új, fejlesztés alatt álló és megújuló energiaforrásokon keresztül, valamint a megújuló tüzelőanyagok és az energiahatékonyság alkalmazása a közlekedésben („STEER”). Ezenkívül a program támogatást biztosít a gazdaság különböző ágazataiban az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat integráló és/vagy a különböző eszközöket és szereplőket egyazon cselekvésben vagy projektben összefogó horizontális kezdeményezésekre.

Az Intelligens energia – Európa program nemzetközi dimenziói („COOPENER”) a Bizottság által a 2004 szeptemberében javasolt[29] új külső támogatási eszközök keretén belül folytatódnak.

A program két fő projekttípust támogat: egyrészről olyan népszerűsítési és terjesztési projekteket, amelyek célja a fenntartható energetikai technológiáknak kedvező általános feltételek előmozdítása, beleértve az igazgatási struktúrákat, az általános környezettudatosságot, a horizontális és a vertikális együttműködést és hálózatokat, valamint a keretszabályozás jobb végrehajtását; másrészről olyan replikálási projekteket, amelyek szisztematikusan előmozdítják a fenntartható energiákhoz kapcsolódó új technológiák alkalmazását.

A program végrehajtása és igazgatása tekintetében a Bizottság megfontolja az újonnan létrehozott „Intelligens Energia Végrehajtási Ügynökség” hivatali idejének meghosszabbítását és a politikai döntést nem igénylő programigazgatási feladatoknak e testületre történő átruházását.

3. AZ ÚJ VERSENYKÉPESSÉGI ÉS INNOVÁCIÓS KERETPROGRAM IGAZGATÁSA

Bár a VIK egyes programjai saját irányítóbizottságokkal rendelkeznek és munkaprogramjaikat maguk dolgozzák ki, a VIK biztosítja az átfogó célkitűzések koherens megközelítését. A végrehajtási eszközök gyakran több programot szolgálnak, miáltal működésük egyértelműbbé válik a felhasználók számára. A VIK ezért egyszerűbb lesz a jelenlegi intézkedéseknél, amelyek esetében több finanszírozási rendszer és eszköz létezik egymás mellett.

Például:

- A közösségi finanszírozási eszközök a hagyományos ágazatokban működő és azon KKV-kat támogatják, amelyek az IKT-ba, az innovációba és a környezetvédelmi technológiákba fektetnek be.

- A vállakozást és az innovációt támogató szolgáltatások fontos szerepet játszanak a KKV-k számára a közös piac működéséhez és lehetőségeihez kapcsolódó információkhoz való hozzáférés biztosításában, a KKV-któl a politika kialakítására és a hatásvizsgálatokra vonatkozó visszacsatolás biztosításában, valamint a vállalkozások határon átnyúló együttműködésének a támogatásában. De szerepet játszanak az innovációhoz kapcsolódó politikákra, jogszabályokra, és támogatási programokra vonatkozó információk terjesztésben és a tudatosság növelésében is, támogatják a kutatási programok eredményeinek a kiaknázását, és közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak a technológia- és az ismeretátadás, valamint az innovációban résztvevők közötti partnerség kiépítése során[30].

- Az érdekeltek közötti hálózatok központi részét képezik a programnak. Ez megkönnyíti az ismeretek és az ötletek áramlását, ami már önmagában rendkívül fontos feltétele az innovációnak.

Az egyedi programokhoz kapcsolódó egyes feladatokat a Bizottság új ügynökségeken és/vagy a meglévő végrehajtó ügynökségek kiigazításán keresztül, közvetetten igazgatja. Ez különösen az energiaágazaton belül azon projektekre érvényes, amelyek igazgatását és végrehajtását a kibővített „Intelligens Energia Végrehajtási Ügynökség” fogja végezni. A KKV-k részére létrehozott közösségi pénzügyi eszközöket főleg az EBA igazgatja. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködésben részt vesznek a nemzetközi fejlesztési bankok, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

4. ÖSSZEHANGOLÁS MÁS POLITIKÁKKAL

A VIK, a strukturális alapok és a vidékfejlesztés

A regionális dimenzió kiemelkedő fontosságú az európai versenyképesség és innováció javítása szempontjából. A Bizottság által javasolt új kohéziós politika azáltal, hogy a versenyképességet és az innovációt a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésben a strukturális alapok igénybevételének explicit és központi elemévé teszi, figyelmet fordít az említett területeken mutatkozó tartós regionális egyenlőtlenségekre. A Bizottság javaslatot tesz továbbá a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásra, amely meghatározza, hogy az EU-szintű elsőbbségi területeket – beleértve a versenyképességet és az innovációt – miként kell figyelembe venniük a strukturális alapok igazgatásáért felelős nemzeti és regionális hatóságoknak. Az iránymutatással lehetőség nyílik az irányító hatóságok határozott ösztönzésére, hogy azok bátorítsák az EU versenyképességi és innovációs politikáját kiegészítő beruházásokat. E célkitűzések hatékony és eredményes megvalósításához a strukturális alapok működését a KKV-k szükségleteinek, a vállalkozások támogatására vonatkozó hatékony politikáknak, az innováció és az IKT alkalmazásának, a környezetvédelmi technológiákat, az energiafelhasználást, a hiteleszközök és a tulajdoni részesedést megtestesítő eszközök helyes gyakorlatát, valamint a technológiaátadást célzó beruházások ismeretében kell meghatározni.

Hasonló meggondolások vonatkoznak az új vidékfejlesztési politika végrehajtására. Fő célkitűzéseit követve – az agrárélelmiszer-lánc versenyképességének javítása, fenntartható földgazdálkodás, gazdasági diverzifikáció és helyi fejlesztés – a vidékfejlesztési politika hozzájárul a vidéki területek Európa-szerte megvalósuló fenntartható fejlődéséhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Különös hangsúlyt fektet az innovációra. A vidéki területeken a legtöbb vállalkozás KKV, ezen belül is nagy a részaránya a mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek számára életfontosságú az innovációhoz és az IKT-hoz való hozzáférés.

A strukturális alapok konvergencia-célkitűzése alapján támogatásra jogosult régiókat a VIK keretében szervezett cserefolyamatokban való részvételre ösztönzik, hogy egyedi körülményeiket figyelembe lehessen venni a szükségleteikhez igazított helyes gyakorlat meghatározásakor.

Míg a VIK az említett területeken a legjobb gyakorlatot és kiválósági szintet határozza meg és támogatja, a kohéziós alapokat és az új vidékfejlesztési alapot a nemzeti és regionális hatóságok ideális esetben a fejlődésben lemaradt régióknak az említett kiválósági szintre történő felzárkóztatására, a regionális versenyképesség javítására, az innováció előmozdítására és ezáltal az egyenlőtlenségek csökkentésére használják. A regionális szervezetek a regionális finanszírozás tekintetében saját szükségleteiknek és céljaiknak megfelelő javaslatokat dolgoznak ki (a szubszidiaritás és az arányosság megerősített alapelveinek megfelelően). Ennek megfelelően ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön a kohéziós alapelv és a strukturális alapok fordított irányítási szerkezete. A VIK mindazonáltal aktívan ösztönzi a tagállamokat és a régiókat annak biztosítására, hogy az ERDF és az EARDF (Európai Vidékfejlesztési Alap) által támogatott intézkedések a legjobb gyakorlati példákat kövessék az adott területen a VIK-cselekvések keretében kidolgozottak és meghatározottak szerint, különösen a hálózati tevékenységeken keresztül.

A VIK és a 7. KTF-keretprogram

Az európai versenyképességet és innovációt a 7. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramon (7. KTF-KP) kívül a VIK is támogatja. Ezek a programok a lisszaboni célkitűzések támogatása tekintetében kiegészítő jellegűek és kölcsönösen erősítik egymást.

A VIK az innovációnak mind a technológiai, mind a nem technológiai szempontjaira figyelmet fordít. A technológiai innováció tekintetében középpontjában a kutatási és innovációs folyamat downstream részei állnak. Konkrétabban: támogatja az innovációt előmozdító szolgáltatásokat a technológiaátadásban és felhasználásban, az IKT, az energia és a környezetvédelem területén a már létező új technológiák alkalmazására és piaci befogadására irányuló projekteket[31], valamint a nemzeti és a regionális innovációs programok és politikák kidolgozását és koordinálását. Ugyancsak javítja külső finanszírozási források rendelkezésre állását és az innovatív KKV-k ezen forrásokhoz való hozzáférését, különösen a K+F és az innovációs tevékenységek területén, valamint ösztönzi a KKV-k 7. KTF-KP-ban való részvételét.

A maga részéről a 7. KTF-KP továbbra is támogatja és erősíti a transznacionális együttműködést a kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstráció területén – különös tekintettel a vállalkozások és az állami kutatási szervezetek közötti együttműködésre –, a KKV-k javára szervezett egyedi KTF-programokat és a kutatóknak a vállalkozások és az egyetemi intézmények közötti mobilitását. Mindeközben nagyobb hangsúlyt fektet az ipar technológiai innovációs igényeire, és új intézkedéseket hoz közös technológiai kezdeményezések formájában az ipari szempontból kulcsfontosságú területeken. Ugyancsak támogatja a kutatási eredmények terjesztését és felhasználását a projekteken és az egyedi tematikus területeken belül, valamint a nemzeti kutatási programok és politikák koordinálását. A VIK innovációt ösztönző regionális politikákra és cselekvésekre vonatkozó tevékenységei kiegészítik a kutatásalapú regionális klaszterek közötti transznacionális együttműködés támogatását.

A VIK és az élethosszig tartó tanulás

Az oktatás és a képzés kiemelkedő fontosságú annak biztosításában, hogy az európai humán tőke az innovációhoz szükséges adottságok és ismeretek tekintetében megfelelően felkészült legyen. A magasan képzett munkaerő könnyebben reagál a vállalkozások gyorsan változó igényeire, és könnyebben vált munkahelyet. Az oktatás és a képzés hozzájárul továbbá az ismeretek terjesztésében és abban a folyamatban, amely révén a szervezetek tanulhatnak tapasztalataikból és fejleszthetik eljárásaikat, termékeiket és szolgáltatásaikat. Európának több és hatékonyabb beruházásra van szüksége az oktatás és a képzés területén, és az „élethosszig tartó tanulásra vonatkozó integrált cselekvési program”[32] elfogadása előmozdítja a vállalkozási hajlamot, támogatja a folyamatos szakképzést, valamint hozzájárul a szervezetek „tanuló szervezetté” válásához.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) szintén kiemelten, a dolgozók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére vonatkozó elsőbbségi terület részeként támogatja az élethosszig tartó tanulási rendszereket, különösen a vállalkozások (ezen belül is a KKV-k) és a munkavállalók humán erőforrásba történő befektetéseinek előmozdításán keresztül.

A VIK, az ESZA és az élethosszig tartó tanulás programja, különösen a Leonardo da Vinci program keretében indított cselekvések tehát kölcsönösen erősítik egymást.

A digitális írástudást előmozdító cselekvések figyelembe veszik a „Tanulás és Képzés 2010” támogatásával megvalósított, az alapismeretekről szóló politikai munkákat, valamint a digitális írástudásnak az „élethosszig tartó tanulás programja” alapján történő támogatását.

A VIK és a transzeurópai hálózatok

Az Európai Unió versenyképessége és társadalmi-gazdasági kohéziója szempontjából kiemelkedő fontosságú a közlekedési, az energiaügyi és a távközlési transzeurópai hálózatok kiépítése és működése. A hálózatokhoz való hozzáférés olyan kulcsfontosságú tényező, amely elsőrendű fontosságú a KKV-k sikere szempontjából a belső piacon, amint arra a Szerződés 154. cikke hivatkozik. A VIK és a transzeurópai hálózatokra vonatkozó politika kölcsönösen erősíti egymást a vállalkozások versenyképességének ösztönzésével: például az „Intelligens energia – Európa” program racionálisabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb módszereket támogat az energiafelhasználás területén, az igazgatási, a kommunikációs és az egyéb, nem technológiai jellegű akadályok meghatározásával és felszámolásával. A VIK tehát megkönnyíti a transzeurópai energiahálózatok összekapcsolódását és az azokhoz való hozzáférést.

5. KONZULTÁCIÓK ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

A Bizottságnak a VIK-re vonatkozó javaslatán hatásvizsgálatot végeztek, és a javaslatot nyilvános vitára bocsátották. Az érintett felek véleményét a javasolt VIK-ről egy konzultációs dokumentum alapján gyűjtötték össze 2004 decembere és 2005 februárja között. Ebben a hangsúlyt azokra az előnyökre és hozzáadott értékekre helyezték, amelyek a különböző elemek egy egységes programban történő összevonásából származnak, valamint arra, hogy a program miképpen kapcsolódik a versenyképességre és az innovációra vonatkozó más közösségi intézkedésekhez. A VIK néhány egyedi eleméről az érintett felekkel külön egyeztettek.

Az alapötlet, hogy a versenyképesség és az innováció ösztönzésére irányuló cselekvések számára egy keretprogramot kell létrehozni, általánosan pozitív visszhangra talált, bár egyesek tartanak attól, hogy az egyedi programok meghatározása, átláthatósága és stratégiai összpontosítottsága gyengülhet. A program fő célkitűzései szintén széles körű támogatásra leltek, különös tekintettel az innováció előmozdítására. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az említett területeken egyértelmű igény van európai szintű beavatkozásra, mindamellett, hogy az elsődleges felelősség a tagállamokra hárul. Az érintett felek többsége úgy ítélte meg, hogy a javasolt keretprogramban lehetőség nyílik arra, hogy a VIK-et alkotó programokat a KKV-k számára használhatóbbá és könnyebben hozzáférhetővé tegyék.

A konzultációk során számos hasznos vélemény és javaslat került felszínre; ezek azonban inkább a programozási és a megvalósítási szakaszokban hasznosíthatóak, mint a jogszabályra, és azokat majd a megfelelő időben célszerű figyelembe venni.

6. SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalapjaival összhangban a program a meghatározott feladatokat arányos módon, a szubszidiaritási alapelvnek megfelelően kezeli[33]. A VIK által szabályozott minden terület a tagállamok és a Közösség megosztott felelőssége alá tartozik[34]. A VIK csak abban az esetben avatkozik be, ha a közösségi eszközök alkalmazása kimutatható európai hozzáadott értéket jelent a nemzeti és a szubnacionális szinten az eredmények javításában, illetve a közösségi célkitűzések elérésében. A program egyes elemeihez létrehozott irányítóbizottságok biztosítják, hogy a program által támogatott tevékenységek összhangban álljanak a tagállamok prioritásaival. Az arányosságot elsődlegesen az biztosítja, hogy a beavatkozást a piaci zavarok esetén alkalmazzák.

A program eszközei ugyancsak összhangban állnak a szubszidiaritás és az arányosság elvével:

- A KKV-k rendelkezésére álló közösségi pénzügyi eszközök, az EBA AAA minősítésének támogatásával további segítséget nyújtanak a nemzeti eszközök számára. Az említett eszközök arányosságát a piacon működő közvetítőkön keresztül biztosítja. Az eszközök a pénzügyi szolgáltatások piacán az integráció ellenére folyamatosan jelen lévő, az ismert és tartós piaci zavarok miatt kialakuló problémák megoldását célozzák, és az EBA más (saját forrásból történő) beavatkozásának, illetve más nemzetközi pénzügyi intézmények tevékenységének kiegészítéseként szolgálnak. Az európai dimenzió biztosítja a helyes gyakorlat terjedését az említett eszközök rendelkezésre bocsátásában, és egyben ösztönzőleg hat az összehangolt tevékenységre. Számos tagállamban a rendelkezésre bocsátás nem működik tökéletesen, és a megfelelő pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés továbbra is akadály marad a vállalkozási kedv erősítése, az innováció előmozdítása, az információs társadalom kiépítése, valamint a környezetvédelmi technológiák kifejlesztése és alkalmazása tekintetében.

- Az európai vállalkozásokat és az innovációt támogató szolgáltatások közösségi támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a tagállamokban működő partnerszervezetek a KKV-k számára további vállalkozást és innovációt támogató szolgáltatást nyújtsanak, illetve, hogy a vállalkozásokat együttműködésre ösztönözzék az EU egész területén. Egy közös támogatási struktúra révén az egyes központok képesek lesznek decentralizált információs és tanácsadási szolgáltatást nyújtani. Az arányosságot az adott régió gazdasági életébe megfelelően integrálódott partnerszervezetekkel történő együttműködés biztosítja.

- A politika kialakítására irányuló cselekvések, mint például a tapasztalatcsere, a teljesítményértékelés és a nemzeti politikák összehangolása segítik a hatóságokat a vállalkozásokat, a KKV-fejlesztést, az innovációt, az ökoinnovációt, valamint az IKT fejlesztését és bevezetését érintő eljárási módszereik tökéletesítésében. Ezek a cserék a nyílt koordinációs mechnizmus részét képezik, és a nemzeti hatóságok számára saját politikájuk javításának eszközeként szolgálnak. Nyomon követhetők olyan, intézményközi együttműködésekre irányuló cselekvésekkel, amelyek közösségi hozzáadott értéke a határokon átnyúló jellegükből adódik.

- Európában a vállalkozások innovációs projektjeinek támogatását elsősorban nemzeti és regionális programokon keresztül biztosítják. A programok mindazonáltal az ország- és régióhatárok szerint még mindig széttagoltak, és így gyakran nem tudnak hasznot húzni a más EU-országokban rendelkezésre álló kreatív potenciálból. E probléma megoldását a vállalkozásokat és az innovációt előmozdító nemzeti és regionális programok együttműködésének támogatása célozza, különös tekintettel a legjobb gyakorlat terjesztésére és fejlesztésére.

- A innováció előmozdítását, az érintett felek hálózatba szervezésének ösztönzését és az új technológiák átadását és piaci befogadását a megvalósítási, a kísérleti és a piaci replikálási projektekhez hasonló megosztott költségű projektek célozzák, gyakran határokon átnyúló alapon. Az ilyen projektek pénzügyi támogatását a cselekvés közösségi hozzáadott értéke alapján és az adott program célkitűzéseivel és munkaprogramjával összhangban határozzák meg.

7. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Az e határozathoz mellékelt „jogszabályi pénzügyi kimutatás” meghatározza az előirányzott költségvetési hatásokat. A kimutatás összhangban áll a Bizottság javaslata szerinti, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi programmal.[35]

2005/0050 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére, 157. cikke (3) bekezdésére és 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[36],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[37],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[38],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[39],

mivel:

(1) A lisszaboni Európai Tanács 2000 márciusában kitűzte azt a célt, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalma legyen. Hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára kedvező feltételek megteremtésének fontosságát, valamint fontosnak tartotta a tagállamok között a legjobb gyakorlat terjesztését és a nagyobb konvergencia megvalósítását. A 2001. júniusi göteborgi Európai Tanács meghatározta a fenntartható fejlődés európai stratégiáját a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem egyidejű biztosítása érdekében. A vállalkozások termelési tevékenységének a megoszlása jelentős szerepet játszik a fenntartható fejlődésben.

(2) A Közösségben a versenyképesség és az innovációs kapacitás fokozása, a tudásalapú társadalom haladása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődés érdekében létre kell hozni a versenyképességi és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: „keretprogram”).

(3) Ez összhangban van a tavaszi Európai Tanácsnak benyújtott, a „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete”[40] című bizottsági közleménnyel, amely megállapítja, hogy a növekedés és a versenyképesség megteremtése, valamint az az igény, hogy Európa a beruházások és a munkahelyek szempontjából vonzóbbá váljon, cselekvéseket tesz szükségessé; emlékeztet, hogy a vállalkozói kezdeményezést ösztönözni kell, a vállalkozások indításához elegendő kockázati tőkét kell rendelkezésre bocsátani, és a szilárd európai ipari alapot fenn kell tartani, miközben támogatni kell az innovációt és különösen az ökoinnovációt, vagyis a környezetvédelmi technológiák használatához kapcsolódó vagy azokat alkalmazó innovációt, továbbá az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását és az erőforrások fenntartható használatát. Míg a versenyképességet föként a nyitott és versenyfeltételek között működő piacon jelen lévő és a megfelelő keretfeltételek, különösen az innovációt elősegítő szabályozó környezet által támogatott, aktív vállalkozások határozzák meg, a közösségi finanszírozás szerepet játszik a multiplikátorhatás és a kiegészítő finanszírozás biztosításában a piaci működőképesség hiányának leküzdése érdekében.

(4) A keretprogram a vállalkozások, a KKV-k, az ipari versenyképesség, az innováció, az információs és kommunikációs technológia (IKT), a környezetvédelmi technológiák és az intelligens energia területén hozott közösségi intézkedéseket foglalja magába, amelyeket eddig az európai ipar versenyképességét erősítő közösségi cselekvési program végrehajtásáról szóló, 1996. június 25-i 96/413/EK tanácsi határozat[41]; a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kre) vonatkozó többéves programról szóló, 2000. december 20-i 2000/819/EK tanácsi határozat[42]; a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE) szóló, 2000. július 17-i 1655/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[43]; az e Europe 2005 cselekvési terv figyelemmel kísérésére, a helyes gyakorlatok terjesztésére, valamint a hálózati és informatikai biztonság javítására vonatkozó többéves (2003–2005) (MODINIS) program elfogadásáról szóló, 2003. november 17-i 2256/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[44]; a globális hálózatokon található európai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönző, és az információs társadalomban a nyelvi sokféleséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról szóló, 2000. december 22-i 2001/48/EK tanácsi határozat[45]; a transzeurópai távközlő hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 1997. június 17-i 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[46] valamint az energia területére vonatkozó, „Intelligens energia – Európa” (2003–2006) többéves cselekvési program elfogadásáról szóló, 2003. június 26-i 1230/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[47] szabályozott.

(5) A keretprogram közös célkitűzéseket, az e célkitűzések végrehajtásához szükséges teljes költségvetési keretet, a végrehajtási intézkedések különböző típusait, a monitoringra és értékelésre, valamint a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó intézkedéseket határozza meg.

(6) A keretprogram nem foglalja magában a Szerződés 166. cikkével összhangban végrehajtott kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeket, ellenben kiegészíti a …-i […] európai parlamenti és tanácsi határozattal[48] létrehozott kutatási és technológiafejlesztési közösségi keretprogramot.

(7) A keretprogram közös célkitűzéseit a vállalkozási és innovációs program, az IKT-politika támogatásának programja és az „Intelligens energia – Európa” program elnevezésű egyedi programokon keresztül kell megvalósítani.

(8) E határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy pénzügyi keretet, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1999. május 6-i intézményközi megállapodás[49] 33. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára a fő hivatkozási alapot jelenti.

(9) Minden egyedi programhoz külön indikatív költségvetést kell készíteni.

(10) Biztositani kell, hogy a finanszírozás csak a piaci hiányosságok kiküszöbölésére korlátozódjon, ezért a piac torzulásainak elkerülése érdekében a keretprogramból történő finanszírozásnak összhangban kell lennie a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályaival, a kapcsolódó eszközökkel és a KKV-k fogalmának érvényes közösségi meghatározásával.

(11) Az Európai Gazdasági Térség (EGT) létrehozásáról szóló megállapodás és a társulási megállapodások kiegészítő jegyzőkönyvei rendelkeznek az egyes országoknak a közösségi programokban való részvételéről. Más országok akkor vehetnek ezekben részt, ha a megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik.

(12) A keretprogramot és az egyedi programokat rendszeresen felül kell vizsgálni és értékelni kell a folyamatos kiigazítás érdekében.

(13) A szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[50], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel[51] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[52] összhangban az elveszett, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált támogatások visszakövetelésére vonatkozóan.

(14) Az ipari és a szolgáltatási ágazatban működő vállalkozások növekedése és versenyképessége a vállalkozások azon képességétől függ, hogy milyen gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz, és mennyire használják ki innovációs potenciáljukat. E kihívás a vállalkozások minden méretét érinti, de különösen fontos a kisebb vállalkozások számára. Ezért helyénvaló a „vállalkozási és innovációs program” elnevezésű egyedi program létrehozása.

(15) A Közösség a katalizátor és a koordinátor szerepét töltheti be a tagállamok erőfeszítéseiben. A Közösség hozzájárulhat a tagállamok sikeréhez, és a tagállami cselekvéseket elsősorban azzal tudja kiegészíteni, hogy támogatja a nemzeti és regionális tapasztalatok és gyakorlat cseréjét, meghatározza és terjeszti a legjobb gyakorlatot, és a vállalkozásokat és az innovációt előmozdító szolgáltatások széles skáláját teszi elérhetővé az európai vállalkozások, különösen a KKV-k számára.

(16) A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott, „A fenntartható fejlődést szolgáló technológiák ösztönzése: az Európai Unió környezettechnológiai cselekvési terve” című bizottsági közlemény[53] a környezetvédelmi technológiák fejlesztésének és befogadásának támogatására közösségi programok létrehozását és a környezetvédelmi technológiákat érintő befektetési kockázat megosztására pénzügyi eszközök mozgósítását tartja szükségesnek.

(17) A KKV-knak szóló piacalapú közösségi pénzügyi eszközök kiegészítik és erősítik a nemzeti pénzügyi rendszereket. A közösségi pénzügyi eszközök ösztönözhetik a magánbefektetések növekedését az új innovatív vállalkozások létrehozásában, és segíthetik a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat abban, hogy a bővítési fázisban a sajáttőke-hiány csökkenjen. Elősegíthetik továbbá a meglévő KKV-k hitelfinanszírozáshoz való hozzáférését olyan tevékenységek számára, amelyek erősítik versenyképességüket és növekedési potenciáljukat.

(18) Az Európai Befektetési Alap (EBA) a Közösség KKV-k számára nyújtható kockázatitőke-beruházással és garanciaeszközökkel foglalkozó speciális szerve. Az EBA hozzájárul a közösségi célkitűzések megvalósításához, többek között a tudásalapú társadalom, az innováció, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a vállalkozási kedv ösztönzése terülétén. Az EBA biztosítja a közösségi programok irányításához szükséges folyamatosságot, amely tekintetben széles körű tapasztalattal rendelkezik. Ezért a KKV-kat célzó közösségi pénzügyi eszközöknek a Bizottság nevében az EBA által történő működtetését a független értékelések jó gyakorlatnak minősítették. Az EBA egyben megfelelő technikai eszközökkel rendelkezik azon új, állami-magán partnerségen alapuló tagállami projektek támogatására, amelyek célja ösztönözni a nagy kockázattal járó tőkepiaci befektetéseket az innovatív kisvállalkozások fejlesztése érdekében.

(19) A pénzügyi környezetben történő változások és az új számviteli standardok következtében a pénzügyi intézmények érzékenyebbé válnak a kockázatokra, minősítési kultúra alakul ki, és ezáltal szűkülhet a KKV-knak biztosított hitelellátás, legalábbis egy átmeneti időszakra. A vállalkozási és innovációs program ezért megoldást nyújt a KKV-k változó pénzügyi igényeire, beleértve a vállalkozásközeli finanszírozás és annak az új pénzügyi környezethez való hozzáigazításának az igényét, elkerülve egyidejűleg a piactorzulást.

(20) A vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatások fontos szerepet játszanak a KKV-k számára az áruk és szolgáltatások közös piacának működéséhez és lehetőségeihez kapcsolódó információkhoz való hozzáférés biztosításában, valamint az innováció, az ismeretek és a technológia nemzetközi szintű átadásában. Döntő szerepet játszanak továbbá a KKV-k számára a rájuk alkalmazandó közösségi jogszabályokra, valamint a jövőbeli jogszabályokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítésében, hogy azokra a KKV-k költséghatékony módon felkészülhessenek és azokhoz igazodhassanak. A külső értékelések hangsúlyozták, hogy a vállalkozást támogató európai szolgáltatások horizontális szerepét erősíteni kell. Ez a közösségi programokra vonatkozó információk terjesztését és a KKV-k e programokban, különösen a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs közösségi keretprogramban való részvételét érinti. Az értékelések hangsúlyozták még a Bizottság és a KKV-k közötti párbeszéd megkönnyítésének fontosságát.

(21) A Közösségnek szilárd analitikai alapot kell kiépítenie a KKV-k, a vállalkozás, az innováció és az ipari ágazatok versenyképességének területein a politika kialakításának támogatása érdekében. Egy ilyen alap segíthet e területeken a nemzeti szinten rendelkezésre álló információk értékének növeléséhez. A Közösségnek gondoskodnia kell az ipari és a szolgáltatási ágazatok versenyképességi stratégiáinak közös kidolgozásáról, valamint a vállalkozási környezettel és kultúrával kapcsolatos legjobb gyakorlat előmozdításáról, beleértve a vállalkozások társadalmi felelősségét, a nemek egyelőségét és a fiatal vállalkozók kiemelkedését.

(22) A 2003. március 20-i és 21-i Európai Tanács elsőbbséget biztosított az innováció és a vállalkozások támogatásának, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Európa többet tegyen az ötletek valóságos hozzáadott értékké alakításában. A Tanács további intézkedéseket szorgalmazott a vállalkozások számára kedvező innovációs feltételek megteremtése érdekében. Az innováció lineáris modellje, amely abból indul ki, hogy a kutatás közvetlenül az innovációhoz vezet, alkalmatlannak bizonyult az innovációs teljesítmény magyarázatára és a megfelelő innovációs politikai reakciók kidolgozására. Felismervén, hogy az innovációs folyamat központi eleme a vállalkozás, a vállalkozások innovációs tevékenységeinek ösztönzésére és az innováció piaci befogadásának előkészítésére szolgáló finanszírozási eszközök, illetve az innovációirányítás és az innovációs kultúra a vállalkozási és innovációs program részét képezi. Ez hozzájárulhat annak biztosításához, hogy az innováció a versenyképesség javítását szolgálja, és hogy hatását a vállalkozások szintjén a gyakorlati alkalmazás során fejti ki. A 2004. március 25–26-i Európai Tanács hozzátette, hogy a tiszta technológiák létfontosságúak a vállalkozások és a környezetvédelem közötti szinergiák teljes körű kiaknázásához. Az ökoinnováció támogatása, amely az innovatív tiszta technológiákra is kiterjed, hozzájárulhat a technológiai potenciál kiaknázásához.

(23) A tudásátadás és a tudás felhasználás piaca gyakran nem átlátható, és az információ vagy a piaci kapcsolatok hiánya piaci akadályokat teremt. A vállalkozások számára nehézséget okoz a megszokott tevékenységi területükön kívül eső technológiák integrálása és az új kompetenciák kialakítása. Az innováció szempontjából magas lehet a pénzügyi kockázat, az innováció a fejlesztési nehézségek miatt csak később térül meg, és az adózás többnyire nincs tekintettel sikerre vagy sikertelenségre. A lehetőségek kiaknázásához szükséges képességek gyakran nem elegendőek. Az intézményi és szabályozási akadályok késleltethetik vagy alááshatják új piacok kialakulását vagy az azokhoz való hozzáférést. Ezenkívül a gazdasági körülmények is meghatározhatják, hogy sor kerül-e innovációra vagy sem.

(24) Az innovatív technológiák piaci bevezetésének említett akadályai különösen a környezetvédelmi technológiákat érintik. A piaci árak nagyon gyakran nem megfelelően tükrözik a termékek és szolgáltatások környezeti költségeit. A piaci árban nem tükrözött költségrész megtérítése nem a szennyezés okozójára, hanem a társadalom egészére hárul. A források megőrzésének, a környezetszennyezés megelőzésének és a környezetvédelemnek a leginkább költséghatékony módszerekkel történő megvalósítására vonatkozó közösségi érdekkel együtt ez a piaci hiányosság indokolja az ökoinnováció fokozott támogatását.

(25) Az innovációt előmozdító közösségi cselekvések célja a tagállamok és a régiók innovációs politikájának támogatása, valamint a nemzeti, a regionális és az európai innovációs politika és az azt támogató tevékenységek közötti szinergikus hatások kiaknázásának megkönnyítése. A Közösség képes a transznacionális cserefolyamatok, a kölcsönös tanulás és hálózati együttműködés megkönnyítésére, valamint ösztönözheti az együttműködést az innovációs politika tekintetében. Az érintett felek közötti hálózati együttműködés fontos eleme az innovációhoz nélkülözhetetlen ismeretek és ötletek terjesztésének.

(26) A 2004. december 9-i Távközlési Tanácsban elfogadott állásfoglalás lefekteti az információs társadalomra vonatkozó új kezdeményezésről szóló javaslat alapját az információs társadalom Európa teljesítményéhez való hozzájárulásának erősítése érdekében. „A lisszaboni stratégia új kezdete” címmel kiadott közleményében a Bizottság azt javasolja, hogy az erőfeszítéseket az „erősebb és tartósabb növekedés megvalósítására, valamint a több és jobb minőségű munkahely teremtésére” kell koncentrálni. A közlemény kiemeli, hogy az IKT mind a magán-, mind az állami szféra által történő alkalmazása kiemelkedő fontosságú Európa innovációs teljesítményének és versenyképességének előmozdítása szempontjából. Létre kell hozni ezért egy „IKT-politika támogatásának programja” elnevezésű egyedi programot.

(27) Az IKT a tudásalapú gazdaság gerince. A modern gazdaságokban a termelékenységnövekedés mintegy felerészben az IKT révén valósul meg, amely egyben sajátos megoldásokat kínál a legfontosabb társadalmi kihívások megoldására. Az állami és a közérdekű szolgáltatások javításának a vonatkozó közösségi politikákkal szoros együttműködésben kell történnie, különösen a közegészségügy, az oktatás és képzés, a környezetvédelem, a közlekedés és a belső piac kiépítése, illetve a versenypolitika területén.

(28) Ösztönözni kell az innovatív, IKT-alapú megoldások bevezetését és helyes alkalmazását, különösen a közérdekű szolgáltatások területén. A közösségi támogatás az információs társadalom kiépítését célzó cselekvések összehangolását és végrehajtását is megkönnyíti az összes tagállamban.

(29) Az eTEN (Transzeurópai Telekommunikációs Hálózatok) program félidős értékelése a közérdekű területeken a transzeurópai szolgáltatásokat támogató projektekre irányuló közösségi beavatkozásra a keresletorientált megközelítést ajánlja.

(30) Az eGovernmentről[54] és az eHealthről[55] szóló bizottsági közlemények, valamint a Tanács kapcsolódó következtetései fokozott erőfeszítéseket tartanak szükségesnek az innováció, a helyes gyakorlat cseréje és a kölcsönös interoperabilitás területén, valamint felhívják a figyelmet az említett területekre vonatkozó EU-programok közötti nagyobb szinergiák szükségességére.

(31) Az információs társadalomban a digitális tartalommal kapcsolatos kihívások kezelésére jogszabályi keretet hoztak létre. Ezt a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[56], az információs társadalomban a szerzői és kapcsolódó jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[57] és az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[58] határozza meg.

(32) A tagállamokban alkalmazott eltérő gyakorlat továbbra is olyan technikai akadályokat teremt, amelyek gátolják a közszféra információinak a Közösségben való széleskörű elérhetőségét és további felhasználását.

(33) A digitális tartalomra vonatkozó közösségi cselekvések során figyelembe kell venni a Közösség többnyelvű és multikulturális jellegét.

(34) A természeti erőforrások, amelyeknek körültekintő és ésszerű felhasználását a Szerződés 174. cikke írja elő, magukban foglalják a megújuló energiaforrások mellett a kőolajat, a földgázt és a szilárd tüzelőanyagokat, amelyek kiemelt fontosságú energiaforrások, de egyben a széndioxid-kibocsátás fő forrásai is.

(35) Az „Útban az energiaellátás biztonságát célzó európai stratégia felé” című zöld könyv[59] megállapította, hogy az Európai Unió egyre inkább függ a külső energiaforrásoktól, és ez a függőség 20–30 év múlva elérheti a 70%-os mértéket. A zöld könyv ezért hangsúlyozta, hogy egyértelmű lépéseket kell tenni a kínálatorientált politikának a keresletorientált politikával szembeni ellensúlya felé, valamint felszólított a fogyasztás hatékonyabb irányítására és környezetbarátabbá tételére, különösen a közlekedés és az épitöipar területén. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az energia kínálati oldalán elsőbbséget kell biztosítani az új és a megújuló források fejlesztésének a globális felmelegedés hatásaira való megfelelő válasz és a korábbi cselekvési tervekben és állásfoglalásokban már meghatározott cél – 2010-re a bruttó belső energiafogyasztásban 12%-os megújulóenergia-felhasználási arány – teljesítése érdekében.

(36) A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[60] előírja a tagállamok számára, hogy határozzák meg a közösségi célelőirányzatokhoz igazodó nemzeti célelőirányzatokat, annak érdekében, hogy 2010-re a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12 %-a, és különösen a Közösség összes villamosenergia-fogyasztásának 21 %-a megújuló energiaforrásokból származzék. „A megújuló energiaforrások részesedése az EU-ban” című bizottsági közlemény[61] figyelmeztet arra, hogy a Közösség összes energiafogyasztásban a megújuló energia 12%-os részesedésének 2010-re való teljesítése nem valósítható meg további tettek nélkül.

(37) Az épületek energia teljesítményérõl szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[62] rendelkezéseinek megfelelően a tagállamoknak alkalmazniuk kell az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket az új és a már meglévő épületekre, gondoskodniuk kell az épületek energia teljesítményének igazolásáról és az épületekben lévő kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenőrzéséről.

(38) A közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[63] előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák, hogy a bioüzemenyagok és más megújuló üzemanyagok forgalomba kerülő mennyisége legalább egy bizonyos részarányt elérjen.

(39) A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[64] rendelkezéseinek megfelelően a tagállamoknak elemzéseket kell készíteniük a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési potenciáljukról, és támogatási rendszereket kell kidolgozniuk a megállapított nemzeti potenciáljuknak megfelelően.

(40) Az említett közösségi intézkedések végrehajtásának megkönnyítése, a megújuló energiaforrások szélesebb körű piaci bevezetése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében közösségi szintű egyedi támogatási programokra van szükség a fenntartható energiarendszerek feltételeinek megteremtéséhez, különösen a megújuló energiaforrásokat előállító vagy használó berendezések szabványosításának támogatására, a technológiai fejlesztések előmozdítására és a kereslet irányítására vonatkozó legjobb gyakorlat terjesztésére. Ugyanez vonatkozik az elektromos, elektronikus, irodai és kommunikációs eszközök energiahatékonysági címkézésére, illetve a világító, fűtő és légkondicionáló készülékek szabványosítására vonatkozó közösségi intézkedésekre. Ezért létre kell hozni az „Intelligens energia – Európa program” elnevezésű programot.

(41) A fenntartható energiafelhasználásra vonatkozó stratégia teljes hatásának elérése érdekében nemcsak folyamatos közösségi támogatást kell nyújtani a politikák fejlesztésére és végrehajtására, valamint a meglévő nem technológiai jellegű akadályok felszámolására hatékonyabb marketingkampányokon keresztül, hanem mindenekelőtt támogatni kell az innovatív technológiákra irányuló beruházások felgyorsítását és ösztönözni kell a piaci befogadást beruházásokat a Közösség egész területén.

(42) A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság nemcsak környezetvédelmi szempontból fontosak, hanem egyben a Közösség leggyorsabban fejlődő iparágai közé tartoznak, amelyek új és innovatív munkahelyeket teremtenek. A megújuló energiaforrások európai ipara a világon az első a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés technológiáinak fejlesztésében. Jótékony hatással vannak egyben a gazdasági és szociális kohézióra és a források megőrzésére.

(43) Az energia területére vonatkozó, „Intelligens energia – Európa (2003–2006)” többéves cselekvési program elfogadásáról szóló, 2003. június 26-i 1230/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[65] 2006. december 31-én hatályát veszti.

(44) Az 1230/2003/EK határozatban létrehozott program négy sajátos területéből három e program alatt folytatódik. Ezek a következők: (i) energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználása („SAVE”); (ii) az új és megújuló energiaforrások támogatása („ALTENER”); és (iii) a közlekedésben az energiahatékonyság javítása és az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása („STEER”).

(45) Az 1230/2003/EK határozatban létrehozott program nemzetközi dimenzióját („COOPENER”) a külső segítségnyújtásra vonatkozó új közösségi eszközök keretében kell folytatni[66].

(46) A felelősségteljes kormányzás és a szabályozás javítására vonatkozó alapelveknek megfelelően a Bizottság független szakértőket bízott meg az energia területén kidolgozandó új, többéves közösségi program előzetes értékelésével, amely 2006. december 31-e után a jelenlegi „Intelligens energia – Európa” programot folytatja. Jelentésükben a szakértők megállapították, hogy szükség van az „Intelligens energia – Európa” program 2006 után való folytatásának biztosítására és megújítására egy átfogóbb és ambiciózusabb eszköz keretében.

(47) Miután a közösségi versenyképesség és innováció előmozdítása érdekében hozandó cselekvések célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kellő hatékonysággal megvalósítani, mivel ahhoz többoldalú együttműködés, transznacionális mobilitás és közösségi szintű információcsere szükséges, és mivel ezért ezek a célok a szükséges cselekvések és intézkedések jellegéből adódóan sikeresebben valósíthatók meg közösségi szinten, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanezen cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket.

(48) Az e határozat végrehatásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[67] összhangban kell elfogadni.

(49) Az egyedi programok alá tartozó területek jellegéből adódóan a Bizottság munkáját az egyes egyedi programok végrehajtásában különböző bizottságok segítik.

(50) A(z) xxx/2005/EK európai parlamenti és tanácsi határozat az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé, használhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételére egy eContentplus nevű többéves programot hozott létre. Az említett határozat 2008 végén hatályát veszti. Ezt követően az európai digitális tartalom hozzáférhetőbbé, használhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételét célzó intézkedéseket az e határozatban[68] létrehozott IKT-politika támogatásának programja keretein belül kell folytatni.

(51) A 96/413/EK határozatban meghatározott intézkedéseket a vállalkozási és innovációs programba kell integrálni. A 96/413/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. CÍM KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet A versenyképességi és innovációs keretprogram

1. cikk Létrehozás

(1) A versenyképesség és az innováció területén a közösségi cselekvés keretprogramja (a továbbiakban: „keretprogram”) a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra létrehozásra kerül.

(2) A keretprogram hozzájárul a Közösség, mint fejlett tudásalapú társadalom, versenyképességi és innovációs kapacitásához, amely kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődéssel, valamint a környezet minőségének magas szintű védelmén és javításán nyugvó, rendkívül versenyképes szociális piacgazdasággal rendelkezik.

(3) A keretprogram nem foglalja magában a Szerződés 166. cikkével összhangban végzett kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeket.

2. cikk Célkitűzések

(1) A keretprogram célkitűzései a következők:

a) a vállalkozások és különösen a kis- és középvállalkozások (KKV) versenyképességének előmozdítása;

b) az innováció támogatása, beleértve az ökoinnováció támogatását is;

c) a versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása;

d) az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is.

(2) A keretprogram célkitűzéseit a következő, a II. címben megállapított egyedi programok (a továbbiakban: „egyedi programok”) végrehajtásán keresztül kell megvalósítani:

a) a vállalkozási és innovációs program;

b) az IKT-politika támogatásának programja;

c) az „Intelligens energia – Európa” program.

3. cikk Költségvetés

(1) A keretprogram végrehajtására biztosított pénzügyi referenciaösszeg 4 212,6 millió euro.

(2) Az egyedi programokra vonatkozó indikatív költségvetési bontást az I. melléklet tartalmazza.

(3) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretein belül.

4. cikk Harmadik országok részvétele

A keretprogram nyitva áll a következő országok részvételére:

a) azon EFTA országok, amelyek az EGT tagjai, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

b) az előcsatlakozási stratégiákból részesülő tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodás és a társulási tanácsi határozatok által az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

c) a nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások létrehozását követően az ezen országokkal meghatározandó rendelkezésekkel összhangban;

d) más harmadik országok, amennyiben megállapodások ezt lehetővé teszik.

II. fejezetA keretprogram végrehajtása

5. cikk Munkaprogramok

(1) A Bizottság az egyedi programokra vonatkozóan éves munkaprogramokat fogad el a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

A Bizottság biztosítja azok végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdésben említett éves munkaprogramok több mint 1 millió eurós költségvetési bontást érintő módosításait a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk A végrehajtási intézkedések típusai

(1) A munkaprogramok végrehajtására vonatkozó intézkedések különösen a következők:

a) a KKV-knak biztosított közösségi pénzügyi eszközök;

b) a különböző érdekeltek hálózatainak a kiépítése;

c) az innováció megkezdésének támogatása érdekében kísérleti projektek, replikálási projektek és egyéb intézkedések;

d) politikai elemzések, fejlesztés és koordináció a részt vevő országokkal;

e) információcsere, terjesztés és a tudatosság növelése;

f) a tagállamok és régiók együttes cselekvéseinek a támogatása;

g) a tagállamokkal együttműködésben kidolgozott műszaki előírásokon alapuló beszerzés;

h) a nemzeti és regionális szintű hatóságok közötti twinning.

(2) A II. cím I., II. és III. fejezetének 2. szakaszában meghatározott ezen intézkedéseket és kiegészítő végrehajtási intézkedéseket bármely egyedi program esetében alkalmazni lehet, amennyiben a vonatkozó munkaprogram így rendelkezik.

(3) A támogatásnak teljesen összhangban kell lennie a Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályaival és a kapcsolódó eszközökkel.

7. cikk Technikai segítségnyújtás

Az e határozatban megállapított költségvetési keret magában foglalhatja az e határozat végrehajtásához és célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges előkészítő cselekvésekhez, monitoringhoz, ellenőrzéshez, könyvvizsgálathoz és értékeléshez kapcsolódó kiadásokat.

Ezek a cselekvések magukban foglalhatják különösen a tanulmányokat, az értekezleteket, az információs tevékenységeket, a kiadványokat, az információcseréhez és -feldolgozáshoz szükséges informatikai eszközökre, rendszerekre és hálózatokra vonatkozó kiadásokat, és minden egyéb olyan technikai, tudományos és igazgatási segítségnyújtásra és szakértelemre vonatkozó kiadást, amelyre a Bizottságnak szüksége lehet e határozat végrehajtásának céljából.

8. cikk Monitoring és értékelés

(1) A Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a keretprogram és annak egyedi programjainak a végrehajtását.

A Bizottság minden egyedi program vonatkozásában a pénzügyi végrehajtás eszközeivel támogatott tevékenységekről, az eredményekről és a hatásokról éves végrehajtási jelentést készít.

(2) A keretprogramról és annak egyedi programjairól közbenső és végleges értékelést kell készíteni, amely során az alkalmasságot, a koherenciát, a szinergiákat, a hatékonyságot, az eredményességet, a fenntarthatóságot és a hasznosságot vizsgálják.

A közbenső értékelés magában foglalhat korábbi programokra vonatkozó utólagos értékelési elemeket is.

(3) Az egyedi programok közbenső és végleges értékelését és a szükséges költségvetési előirányzatokat az egyes munkaprogramok tartalmazzák.

A keretprogram közbenső és végleges értékelését és a szükséges költségvetési előirányzatot a II. cím I. fejezetével létrehozott vállalkozási és innovációs egyedi program munkaprogramja tartalmazza.

(4) A keretprogram közbenső értékelését 2009. december 31-ig, végleges értékelését 2011. december 31-ig kell elkészíteni.

Az egyedi programok közbenső és végleges értékelését úgy kell elkészíteni, hogy azok eredményeit figyelembe lehessen venni a keretprogram közbenső és végleges értékelése során.

(5) A keretprogram és annak egyedi programja közbenső és végleges értékelésének főbb eredményeit a Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

9. cikk A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság biztosítja, hogy amennyiben az e határozat értelmében finanszírozott cselekvéseket végrehajtják, a Közösség pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/EK, Euratom és az 1073/1999/EK rendelettel összhangban a csalás, a korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése érdekében hozott intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszakövetelésével, valamint – amennyiben szabálytalanságokat állapítanak meg – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazásával.

(2) Az e határozat értelmében finanszírozott közösségi cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/EK, Euratom rendeletet kell alkalmazni a közösségi jogszabályi rendelkezés elleni bármely jogsértésre, beleértve a program által keletkeztetett szerződéses kötelezettség egy gazdasági szereplő cselekménye vagy mulasztása miatt történő megsértését is, amelynek eredményeként az Európai Közösségek általános költségvetése vagy az Európai Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének valamely indokolatlan kiadási tétel következtében.

(3) Az e határozat alapján meghozott valamennyi végrehajtási intézkedésnek rendelkeznie kell különösen a Bizottság vagy az általa felhatalmazott bármely képviselője által történő vagy az Európai Számvevőszék könyvvizsgálatain keresztül történő szükség esetén helyszíni felülvizsgálat és pénzügyi ellenőrzés lehetőségéről.

II. CÍMAZ EGYEDI PROGRAMOK

I. fejezet A vállalkozási és innovációs program

1. szakaszCélkitűzések és a cselekvések területei

10. CIKK Létrehozás és célkitűzések

(1) A vállalatok, a KKV-k, a vállalkozás, az innováció és az ipari versenyképesség támogatásra egy program (a továbbiakban: „vállalkozási és innovációs program”) kerül létrehozásra.

(2) A vállalkozási és innovációs program a következők támogatására, javítására, ösztönzésére és előmozdítására vonatkozó cselekvéseket írja elő:

a) a KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés, valamint az innovációs tevékenységekbe – beleértve az ökoinnovációt is – történő befektetések eszközlése;

b) a KKV-k közötti együttműködés kedvező feltételeinek megteremtése;

c) a vállalkozások innovációja, beleértve az ökoinnovációt is;

d) vállalkozói és innovációs kultúra;

e) a vállalkozáshoz és az innovációhoz kapcsolódó gazdasági és igazgatási reform.

11. cikk Hozzáférés a KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz

A KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz és az innovációs tevékenységekbe – beleértve az ökoinnovációt is – történő befektetések finanszírozásához való hozzáférés sel kapcsolatos cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) a kockázatitőke-alapok beruházási volumene és az „üzleti angyalok” által támogatott befektetési eszközök növelését;

b) a KKV-k hitelfinanszírozási eszközei áttételének a biztosítását;

c) a KKV-k számára a pénzügyi környezet javítását.

12. cikk A KKV-k közötti együttműködés

A KKV-k közötti együttműködéshez kapcsolódó cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) a KKV-kat támogató szolgáltatások előmozdítását;

b) a KKV-k határokon átnyúló együttműködését segítő intézkedésekhez való hozzájárulást, beleértve a KKV-k részvételét az európai szabványosításba;

c) a nemzetközi üzleti együttműködés előmozdítása és megkönnyítését.

13. cikk A vállalkozások innovációja, beleértve az ökoinnovációt is

Az innovációhoz, beleértve az ökoinnovációt is, kapcsolódó cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) az ágazatspecifikus innováció, a klaszterek, az innovációs hálózatok, az állami-magán innovációs partnerségek és az érintett nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint az innovációirányítás alkalmazásának előmozdítását;

b) az üzleti innováció érdekében a nemzeti és regionális programok támogatását;

c) az innovatív technológiák alkalmazásának támogatását;

d) a transznacionális ismeret- és technológiaátadásra, valamint a szellemi és ipari tulajdonjogok kezelésére vonatkozó szolgáltatások támogatását;

e) új típusú innovációs szolgáltatások felderítését;

f) az adatok archiválásán és átadásán keresztül a technológia és az ismeretek előmozdítását.

14. cikk Vállalkozás és az innovációs kultúra

A vállalkozással és az innovációs kultúrával kapcsolatos cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) a vállalkozói kedv, a vállalkozási képesség és kultúra ösztönzését, valamint a vállalkozói kockázat és sikerek egyensúlyát, különösen a fiatal vállalkozók tekintetében;

b) az innováció, a vállalkozásfejlesztés és növekedés számára kedvező üzleti környezet megteremtésének ösztönzését;

c) a politikák kidolgozása és a szereplők – beleértve a nemzeti és regionális programvezetőket is – közötti együttműködés támogatását.

15. cikk A vállalkozással és az innovációval kapcsolatos gazdasági és igazgatási reform

A vállalkozással és az innovációval kapcsolatos gazdasági és igazgatási reformot érintő cselekvések magukban foglalhatják a következőket:

a) az adatgyűjtést, a teljesítményelemzést és monitoringot, valamint a politika kidolgozását és koordinálását;

b) az ipari és szolgáltatási ágazathoz kapcsolódó versenyképességi stratégiák meghatározásához és támogatáshoz való hozzájárulást;

c) a kölcsönös kiválósági tanulás támogatását a nemzeti és regionális igazgatásban.

2. szakaszVégrehajtás

16. CIKK A KKV-knak biztosított közösségi pénzügyi eszközök

(1) A közösségi pénzügyi eszközöket azzal a céllal kell működtetni, hogy megkönnyítsék a KKV-k számára azok életciklusa bizonyos szakaszaiban - alapításuk, elindításuk, bővítésük, valamint az átadás során - a finanszírozáshoz való hozzáférést. A KKV-k által az olyan tevékenységekbe, mint a technológiafejlesztés, az innováció és a technológiaátadás történő befektetések a pénzügyi eszközök alkalmazási körébe tartoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök a következők:

a) a gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása (GIF);

b) a KKV-garanciakeret;

c) a kapacitáskiépítési rendszer.

(3) A különböző eszközöket érintő végrehajtási intézkedéseket a II. melléklet tartalmazza.

17. cikk A GIF

(1) A GIF-et a Bizottság nevében az EBA működteti.

A következő feladatokat végzi:

a) a KKV-k alapításához és finanszírozásához való hozzájárulás, a sajáttőkével és a kockázati tőkével kapcsolatos piaci hiányosságok csökkentése, amelyek akadályozzák a KKV-kat növekedési potenciáljuk kihasználásában;

b) az innovációs és a gyorsan növekvő KKV-k támogatása, különösen pedig azoké, amelyek kutatási, fejlesztési és egyéb innovációs tevékenységeket végeznek;

(2) A GIF két részből áll:

Az első rész, a GIF 1 a korai beruházásokat (alapítás elõtti, beindítás) foglalja magában. Ennek célja a szakosodott kockázatitőke-alapokba, úgymint a korai stádiumban történő, a regionálisan működő, illetve a meghatározott ágazatokat, technológiákat vagy K+F-et célzó alapokba és az inkubátorházakhoz kapcsolódó alapokba történő befektetések, amelyek cserébe a KKV-k számára tőkét biztosítanak. Az „üzleti angyalok” által támogatott alapokban és beruházási eszközökben is részt vehet társfinanszírozóként.

A második rész, a GIF 2 a bővítési szakaszban történő beruházásokat foglalja magában, és a szakosodott kockázatitőke-alapokatba fektet be, amelyek cserébe az innovatív, gyorsan növekvő KKV-k számára kvázitőkét vagy sajáttőkét biztosítanak azok bővítési szakaszában. A GIF 2 befektetései elkerülik a kivásárlásokat és a kiváltási tőkét.

A GIF közvetítőkbe is befektethet, adott esetben, olyan nemzeti programokkal együttműködve, amelyek célja a kisvállalkozásokban érdekelt befektetési cégek fejlesztése.

18. cikk A KKV-garanciakeret

(1) A KKV-garanciakeretet a Bizottság nevében az EBA működteti.

A következő feladatokat végzi:

a) viszont- vagy adott esetben társgaranciák biztosítása a jogosult országokban működő garanciaprogramok számára;

b) közvetlen garanciák biztosítása bármely más megfelelő pénzügyi közvetítő számára.

(2) A KKV-garanciakeret négy részből áll:

Az első rész: (a) hitelfinanszírozás kölcsönökön vagy lízingen keresztül, amelynek feladata, hogy KKV-knek a tudásalapú tevékenységekhez – úgymint a technológiai fejlesztéshez, az innovációhoz és a technológiaátadáshoz – kapcsolódó ismert kockázat és a megfelelő garancia hiánya miatti, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos különleges nehézségeit csökkentse.

A második rész: (b) mikrohitel biztosítása annak ösztönzése érdekében, hogy a pénzintézetek nagyobb szerepet vállaljanak a kisebb összegű kölcsönök biztosításán keresztül, amelyek az elégtelen garanciákkal rendelkező kölcsönfelvevők esetében egy ügyfélre vetítve arányosan nagyobb kezelési költséggel járnak. A garanciákon vagy viszontgaranciákon kívül a pénzügyi közvetítők támogatásban részesülhetnek a mikrohitel-finanszírozással járó magas adminisztrációs költségek részbeni ellensúlyozására.

A harmadik rész: (c) a KKV-k sajáttőke- vagy kvázitőke-beruházásainak garanciája, amely magában foglalja az olyan helyi vagy regionális alapokba történő befektetéseket, amelyek magvető tőkét és/vagy tőkét biztosítanak a vállalkozás beindítási szakaszában, valamint a mezzanine finanszírozási alapokba történő befektetéseket, hogy csökkenjenek a KKV-k előtt álló, gyenge pénzügyi struktúrájukból fakadó vagy az üzemátszállásból származó nehézségeket.

A negyedik rész: (d) a KKV-k hitelportfóliójának értékpapírosítása, amely a KKV-k számára kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít a célintézményekkel kötött megfelelő kockázatmegosztási megállapodások alapján. E tranzakciók támogatásának feltétele az intézmények arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a mozgósított tőkéből származó likviditás jelentős részét ésszerű időn belül új KKV-hitelezésre fordítsák.

19. cikk A kapacitáskiépítési rendszer

(1) A kapacitáskiépítési rendszert a nemzetközi pénzügyi intézményekkel – beleértve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), az Európai Beruházási Bankot (EBB), az Európai Befektetési Alapot (EBA) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankját (CEB) – kell működtetni.

A következő feladatokat végzi:

a) az innovatív vagy a növekedési potenciállal rendelkező KKV-kba befektető alapok befektetésének és technológiai ismereteinek a javítása;

b) a KKV-knak számára a hitelnyújtás ösztönzése a hitelértékelési eljárás javításán keresztül.

(2) A kapacitáskiépítési rendszer a magvetőtőke-finanszírozási cselekvésből és a partnerségi cselekvésből áll.

A magvetőtőke-finanszírozási cselekvés támogatást nyújt az innovatív és az egyéb, növekedési potenciállal rendelkező KKV-k számára – beleértve a hagyományos gazdaságban szereplőket is – a kockázati tőke ösztönzésére, a kezdőtőke-alapok és indulófinanszírozási alapok vagy hasonló szervezetek támogatásán keresztül. Támogatást biztosít a különleges befektetési vagy technológiai ismeretekkel rendelkező kiegészítő személyzet hosszú távú alkalmazására.

A partnerségi cselekvés támogatást biztosít a pénzügyi közvetítők számára a KKV-k hitelfinanszírozására vonatkozó hitelértékelési eljárás javítása érdekében nyújtott technikai segítség költségeinek fedezésére, hogy ösztönözzék az azon országokban lévő KKV-k finanszírozását, ahol a banki közvetítés alacsonyabb szinten áll.

A partnerségi cselekvés alkalmazásában az „alacsonyabb szinten álló banki közvetítés” azon országokban lévő bankokra vonatkozik, ahol a hazai hitel az ország bruttó hazai termékének százalékában kifejezve jelentősen a közösségi átlag alatt van az Európai Központi Bank vagy a Nemzetközi Valutaalap vonatkozó adatai alapján.

A partnerségi cselekvés a nemzetközi pénzügyi intézmények által a jogosult országokban a partnerbankoknak vagy pénzügyi intézményeknek biztosított hitelkereteket vagy a kockázatmegosztást kíséri. A partnerségi cselekvés jelentős része a bankok arra vonatkozó képességeinek a javításához kapcsolódik, hogy a jelentős ökoinnovációs összetevővel rendelkező projektek kereskedelmi életképességét felmérjék.

20. cikk A vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatások

(1) A vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatásokat ösztönözni kell, különösen a KKV-k esetében.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a pénzügyi támogatást a hálózati partnereknek lehet nyújtani, különösen a következők biztosítása érdekében:

a) az információra, a visszacsatolásra és a vállalkozások együttműködésére vonatkozó szolgáltatások;

b) az innovációra, a technológia- és ismeretátadásra vonatkozó szolgáltatások;

c) a KTF közösségi keretprogramban való KKV-részvétel bátorítására vonatkozó szolgáltatások.

E szolgáltatásokra vonatkozó részleteket a III. melléklet tartalmazza.

(3) A Bizottság a hálózati partnereket a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett különböző szolgáltatásokkal kapcsolatos ajánlattételi felhívások útján választja ki. Ezeket követően a Bizottság a kiválasztott partnerekkel partnerségi keretmegállapodást köthet, amely a felajánlott tevékenységek típusát, a támogatások odaítélésére vonatkozó eljárását és mindkét fél általános jogait és kötelezettségeit tartalmazza. A partnerségi keretmegállapodás a program egész időtartamára érvényes lehet.

(4) A (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett szolgáltatásokon kívül a Bizottság pénzügyi támogatást biztosíthat a keretprogram egyéb tevékenységeinek végrehajtására, de kizárólag a hálózati partnereknek szóló az ajánlattételi felhívások alapján.

(5) A Bizottság a hálózati partnereket a megfelelő együttműködési és működési támogatás rendelkezésre bocsátásán keresztül támogatja. Az azon országokban létrehozott szervezetek, amelyek nem vesznek részt a programban, részesülhetnek ebből az együttműködési és működési támogatásból.

(6) A Bizottság biztosítja a hálózati partnerek együttműködését, valamint azt, hogy abban az esetben, ha a hálózati partner nem tud egy hozzá intézett megkeresésre válaszolni, akkor a partner azt egy illetékes hálózati partnerhez utalja.

21. cikk A vállalkozási innovációs támogatási rendszer

(1) A vállalkozás innovációjának támogatási programja előmozdítja a vállalkozásinnovációt támogató programok nemzetközi együttműködését.

(2) Az együttműködő programok valamely csoportja akkor jogosult a közösségi támogatásra, ha:

a) azokat nemzeti vagy szubnacionális szinten a hatóságok külön-külön igazgatják, és

b) magukban foglalnak legalább három résztvevő országot, és

c) azokat összehangoltan vagy közösen hajtják végre.

(3) A közösségi ajánlattételi felhívásokat követően az együttműködő programok alkalmas csoportját támogatásra ki lehet választani.

(4) Az együttműködő programok kiválasztott csoportjai számára támogatást lehet nyújtani azzal a céllal, hogy az egész csoportnak vagy a csoport egy vagy több egyedi cselekvésének hozzáadott értéket biztosítsanak, szinergiát teremtsenek az együttműködő programok között vagy biztosítsák a kritikus tömeget.

(5) Az együttműködő programok kiválasztott csoportjai számára kiegészítő közösségi finanszírozás formájában is lehet támogatást biztosítani a következőkhöz való hozzájárulással:

a) az együttműködő programok egy csoportja tevékenységeit támogató közös alaphoz, vagy

b) az együttműködő programok egy csoportja egyedi közös cselekvéseinek finanszírozásához.

(6) Az ilyen közös alapból támogatott cselekvésnek vagy a közösségi finanszírozásból előnyt élvező egyedi közös cselekvésnek mindazok számára nyitva kell állniuk, akik a csoport bármely együttműködő programja keretében a megfelelő cselekvésben való részvételre jogosultak lennének.

22. cikk Politikaelemzés, fejlesztés és koordináció a résztvevő országokkal

A résztvevő országokkal kapcsolatos politikaelemzés, fejlesztés és koordináció támogatása a következőket foglalhatja magában:

a) amennyiben lehetséges, hivatalos statisztikákon alapuló tanulmányok, adatgyűjtés, felmérések és kiadványok készítését;

b) a szakértők – beleértve a közintézmények és az érdekelt felek munkatársait is – ülései, konferenciák és más rendezvények szervezését;

c) a tudatosság növelését, hálózatok kiépítését és egyéb vonatkozó tevékenységeket;

d) a nemzeti és regionális teljesítmények értékelését, valamint a legjobb gyakorlatok kidolgozását, azok terjesztését és megvalósítását.

23. cikk A nemzeti és regionális szintű hatóságok közötti twinning

(1) A célirányos igazgatási együttműködés érdekében a twinninget a nemzeti kapcsolattartó pontokhoz benyújtandó ajánlattételekre vonatkozó felhívások útján lehet létrehozni. Ezek a pontok az illetékes nemzeti vagy regionális hatóságok beleegyezésével meghatározhatnak egy vezető szakértőt vagy szakértői csoportot.

(2) A Bizottság a vezető szakértő vagy a szakértői csoportok által elkészített munkatervet felülvizsgálja, és a támogatást odaítélheti a hatóságoknak.

(3) A twinninget kísérhetik a Bizottság központi támogatási szolgálatai.

24. cikk A program támogatási intézkedései

A Bizottság a következőket végzi:

a) a versenyképesség és az ágazati kérdések elemzése és monitoringja, az európai ipar versenyképességéről szóló éves bizottsági jelentése számára is;

b) a vállalkozások versenyképességéhez különösen szükséges közösségi intézkedések hatásvizsgálatainak az elkészítése;

c) a program egyedi szempontjainak vagy egyedi végrehajtási intézkedéseinek értékelése;

d) a programmal kapcsolatos megfelelő információk terjesztése.

3. szakaszMunkaprogram

25. CIKK Munkaprogram

A munkaprogram részletesen tartalmazza a célkitűzéseket, a prioritásokat és a működési ütemterveket, valamint a 16–23. cikkben említett intézkedések részvételi, kiválasztási és értékelési feltételeit.

II. fejezet Az IKT-politika támogatásának programja

1. szakaszCélkitűzések és a cselekvések területei

26. CIKK Létrehozás és célkitűzések

(1) Az információs és kommunikációs technológiák támogatásának programja, a továbbiakban: az „IKT-politika támogatásának programja”, létrehozásra kerül.

(2) Az IKT-politika támogatásának programja a következő cselekvésekről rendelkezik:

a) az egységes európai információs tér kialakítása, valamint az információs termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése;

b) az innováció ösztönzése az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházáson keresztül;

c) egy integrált információs társadalom és a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása, valamint az életminőség javítása.

(3) A (2) bekezdésben említett cselekvések végrehajtása során különös hangsúlyt kell fektetni azon lehetőségek és előnyök előmozdítására és a rájuk vonatkozó tudatosság növelésére, amelyeket az IKT a polgárok és a vállalkozások számára jelent.

27. cikk Az egységes európai információs tér

Az egységes európai információs térrel kapcsolatos cselekvések céljai:

a) az IKT-alapú szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférés biztosítása, valamint a konvergáló digitális kommunikáció és szolgáltatások – beleértve az interoperabilitást, a biztonságot és a megbízhatóságot – gyors és megfelelő alkalmazása keretfeltételeinek megteremtése;

b) a digitális tartalom fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása, különös tekintettel a többnyelvűségre és a kulturális sokszínűségre;

c) az európai információs társadalom monitoringja az adatgyűjtésen és a fejlődés elemzésén, a digitális kommunikációs szolgáltatások – beleértve az internet fejlesztését, a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a tartalom és a szolgáltatások fejlesztését – hozzáférhetőségén és használatán keresztül.

28. cikk Az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházásokon keresztül történő innováció

Az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházásokon keresztül történő innovációval kapcsolatos cselekvések céljai:

a) az IKT által lehetővé tett folyamatokban, szolgáltatásokban és termékekben az innováció előmozdítása, különösen a KKV-k és a közszolgáltatások területén, figyelembe véve a szükséges tudásbeli követelményeket;

b) a köz- és a magánszféra interakciójának, valamint az állami-magán partnerségek előmozdítása az innováció és az IKT-ba történő beruházások fokozása érdekében;

c) azon lehetőségek és előnyök előmozdítása és a rájuk vonatkozó tudatosság növelése, amelyeket az IKT a polgárok és a vállalkozások számára jelent, valamint az IKT kirajzolódó fejlődési irányairól szóló európai szintű viták ösztönzése.

29. cikk Egy integrált információs társadalom, valamint a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása és az életminőség javítása

Az integrált információs társadalom, valamint a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakításával és az életminőség javításával kapcsolatos cselekvések céljai:

a) az IKT-hoz való hozzáférés és a digitális írástudás bővítése;

b) az IKT-alkalmazással kapcsolatos bizalom erősítése, valamint az IKT alkalmazásának támogatása, különösen az adatvédelem kérdéseit illetően;

c) a közérdekű területeken és az IKT által lehetővé tett társadalmi részvétel érdekében az elektronikai szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, beleértve az interoperábilis páneurópai vagy határokon átnyúló közszolgáltatásokat, valamint a közös érdekű szolgáltatási elemek kialakítását és a helyes gyakorlatok cseréjét.

2. szakaszVégrehajtás

1. alszakaszA projektek, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó cselekvések és a tematikus hálózatok megvalósítása

30. cikk Általános szabályok

Az IKT-politikát támogató programot projektekkel, a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvésekkel és tematikus hálózatokkal lehet végrehajtani, beleértve a páneurópai dimenziójú innovatív közszolgáltatások széles körű kipróbálására és demonstrációjára vonatkozó cselekvéseket.

A projektek, a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvések és a tematikus hálózatok célja az innovatív IKT-alapú megoldások terjesztésének és legjobb használatának ösztönzése, különösen a közérdekű szolgáltatások esetében. A közösségi támogatás célja továbbá, hogy előmozdítsa a tagállamokban az információs társadalom kialakítására vonatkozó cselekvések koordinációját és végrehajtását.

31. cikk Projektek, a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvések és tematikus hálózatok

(1) A következőket kell támogatni:

a) projektek, beleértve a végrehajtási, a kísérleti és a replikálási projekteket;

b) a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvések, a Közösségben az ismeretek terjesztése és a tapasztalatok cseréje érdekében;

c) az adott célkitűzéshez kapcsolódó különböző érdekeltek tematikus hálózatai, a koordinációs tevékenységek és az ismeretátadás megkönnyítése érdekében.

(2) A projektek célja az innováció, a technológiaátadás és a már piaci bevezetésre alkalmas új technológiák terjesztésének előmozdítása.

A Közösség támogatást nyújthat az 1. cikk a) pontjában említett projektek költségvetésére, azok összköltsége maximum 50 %-ának megfelelő összegig. A közszektorbeli szervek a kiegészítő költségek 100 %-a alapján kaphatnak térítést.

(3) A legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvéseket az egymással tematikus hálózatokon keresztül kapcsolatban álló, egyedi témákkal foglalkozó klaszterek hajtják végre.

Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedésekre vonatkozó közösségi hozzájárulás a cselekvés egyedi célkitűzéseinek eléréséhez szükséges vagy annak megfelelő közvetlen költségekre korlátozódik.

(4) A tematikus hálózatok összekapcsolódhatnak a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvésekkel.

A tematikus tevékenységekre vonatkozó támogatást a hálózat koordinálásának és megvalósításának támogatható, kiegészítő költségeire nyújtják. A közösségi részvétel ezen intézkedések támogatható, kiegészítő költségeit fedezheti.

2. alszakaszEgyéb rendelkezések

32. cikk Kérelmek

A közösségi támogatásra vonatkozó kérelmekhez adott esetben csatolni kell a projektek finanszírozásának minden összetevőjét tartalmazó listát, beleértve a Közösségtől és minden más forrásból származó kérelmezett pénzügyi támogatást.

33. cikk Politikaelemzés, fejlesztés és koordináció a résztvevő országokkal

A résztvevő országokkal kapcsolatos politikaelemzések, fejlesztés és koordináció támogatása a következőket foglalhatja magában:

a) amennyiben lehetséges, hivatalos statisztikákon alapuló tanulmányok, adatgyűjtés, felmérések és kiadványok készítését;

b) szakértők – beleértve a közintézmények és az érdekelt felek munkatársait is – ülései, konferenciák és más rendezvények szervezését;

c) a tudatosság növelését, hálózatok kiépítését, valamint a közintézmények és az érdekelt felek szakértői közötti együttműködésben megvalósuló egyéb tevékenységeket;

d) a nemzeti teljesítmények értékelését, valamint a legjobb gyakorlatok kidolgozását, azok terjesztését és megvalósítását.

34. cikk Népszerűsítés, kommunikáció, információcsere és terjesztés

(1) A program végrehajtásának és a jövőbeli tevékenységek előkészítésének támogatásához a következők szükségesek:

a) népszerűsítési, terjesztési, információs és kommunikációs tevékenységek;

b) az információ, a tapasztalatok és az ismeretek cseréje, konferenciák, szemináriumok, workshopok vagy más találkozók, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek igazgatása.

(2) A termékek, az eljárások és a szolgáltatások üzleti célú adaptálására vonatkozó intézkedések, marketing- és reklámtevékenység nem jogosult támogatásra.

35. cikk Közös érdekű projektek: a tagállamokkal összehangoltan kidolgozott műszaki előírásokon alapuló beszerzés

Amennyiben az IKT-politika támogatásának programja célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges és amennyiben a termékek, a szolgáltatások vagy azok központi elemei vagy alkotóelemei Európa-szerte történő telepítésében fennálló tagállami közös érdek világosan megállapítható, a Bizottság létrehozhat olyan közös érdekű projekteket, amelyek a szükséges technikai és szervezeti feladatokat tartalmazzák.

A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben meghatározza az ilyen projektekre vonatkozó közös műszaki előírásokat és a végrehajtás ütemtervét. A közös műszaki előírások és a végrehajtás ütemterve alapján a Bizottság az érintett projektek végrehajtására ajánlattételi felhívást tesz közzé. A beszerzést kizárólag a Bizottság végzi a beszerzésre vonatkozó közösségi szabályok alapján.

3. szakaszMunkaprogram

36. CIKK Munkaprogram

A munkaprogram részletesen tartalmazza a célkitűzéseket, a prioritásokat és azok végrehajtásra vonatkozó intézkedéseket, a működési ütemterveket, valamint a 26. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban a végrehajtási intézkedések kiválasztására és értékelésére vonatkozó kritériumokat.

III. fejezetAz „Intelligens energia – Európa” program

1. szakaszCélkitűzések és a cselekvések területei

37. CIKK Létrehozás és célkitűzések

(1) Az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energia diverzifikációja támogatásának programja, a továbbiakban: „Intelligens energia – Európa program”, létrehozásra kerül.

(2) Az „Intelligens energia – Európa” program különösen a következő cselekvésekről rendelkezik:

a) az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása;

b) az új és a megújuló energiaforrások előmozdítása és az energiadiverzifikáció támogatása;

c) az energiahatékonyság, valamint az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának előmozdítása a közlekedésben.

38. cikk Működési célkitűzések

Az „Intelligens energia – Európa” program a következő működési célokat tűzi ki:

a) a fenntarthatóság javításához, a városok és a régiók potenciáljának fejlesztéséhez, valamint a stratégiai célkitűzések elérésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések kidolgozásához szükséges elemek biztosítása; a program által célzott területeken elfogadott közösségi és tagállami intézkedések hatásainak nyomon követéséhez, monitoringjához és értékeléséhez szükséges eszközök fejlesztése;

b) a tagállamokban az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az energiadiverzifikáció területén az új és a leghatékonyabb technológiákba való befektetés fellendítése, beleértve a közlekedési ágazatot is, az innovatív technológiák sikeres demonstrációja és széles körben történő tényleges piaci befogadása közötti távolság áthidalásán keresztül annak érdekében, hogy felerősítse a köz- és magánszféra befektetéseinek hatásait, támogassa a kulcsfontosságú stratégiai technológiákat, csökkentse a költségeket, növelje a piaci tapasztalatot és hozzájáruljon az olyan pénzügyi és egyéb kockázatok és akadályok csökkentéséhez, amelyek gátolják az ilyen típusú befektetéseket;

c) az energiatermelés és fogyasztás hatékony és „intelligens” formái nem technológiai jellegű akadályainak leküzdése az intézményi kapacitás – helyi és regionális szinten is – kiépítésének előmozdításán, különösen az oktatási rendszer keretén belül a tudatosság növelésén, az érintett főbb résztvevők, vállalkozások és a széles körű nyilvánosság közötti tapasztalat- és know-how-csere bátorításán, a legjobb gyakorlat és a legjobb rendelkezésre álló technológiák terjesztésének ösztönzésén, különösen a közösségi szintű támogatási eszközökön keresztül.

39. cikk Energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználása (SAVE)

Az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának támogatására vonatkozó cselekvés magában foglalhatja:

a) az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának javítását, különösen az épületekben és az iparban, a 41. cikkben maghatározott cselekvések kivételével;

b) a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

40. cikk Az új és a megújuló energiaforrások (ALTENER)

Az új és a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó cselekvés magában foglalhatja:

a) a villamos energia és a fűtés centralizált és decentralizált előállítása érdekében felhasznált új és megújuló energiaforrások támogatását és az energiaforrások diverzifikációjának előmozdítását, a 41. cikkben meghatározott cselekvések kivételével;

b) az új és a megújuló energiaforrásoknak a helyi környezetbe és energiarendszerekbe történő integrálását;

c) a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

41. cikk Energia a közlekedésben (STEER)

A közlekedésben az energiahatékonyságnak, valamint az új és a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására vonatkozó cselekvés magában foglalhatja:

a) a közlekedés valamennyi, az energiafelhasználással összefüggő szempontjához és a tüzelőanyagok diverzifikációjához kapcsolódó kezdeményezések támogatását;

b) a közlekedésben a megújuló tüzelőanyagok és az energiahatékonyság előmozdítását;

c) a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

42. cikk Horizontális kezdeményezések

A 39., 40. és 41. cikkben említett több területet összefogó vagy bizonyos közösségi prioritásokhoz kapcsolódó cselekvés magában foglalhatja:

a) az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a gazdaság különböző ágazataiba történő integrálását;

b) különböző eszközök és szereplők összefogását ugyanazon cselekvésen vagy projekten belül.

2. szakaszVégrehajtás

43. CIKK Népszerűsítési és terjesztési projektek

A következők támogatására kerül sor:

a) stratégiai tanulmányok a piac alakulásának és az energiaágazat fejlődési irányainak közös elemzése és rendszeres monitoringja alapján, a jövőbeli jogszabályi rendelkezések kidolgozása vagy a meglévő jogszabályok felülvizsgálata – beleértve a közös energiapiac működésével kapcsolatos kérdéseket is –, a fenntartható fejlődés támogatása céljából az energiaágazatban létrehozott közép- és hosszú távú stratégia végrehajtása, az ipar szereplőivel és más érdekelt felekkel a hosszú távú önkéntes kötelezettségvállalások, valamint a szabványok, a címkézési és tanúsítási rendszerek kidolgozása érdekében;

b) a fenntartható energiafejlesztés struktúráinak és eszközeinek létrehozása, bővítése vagy átszervezése, beleértve a helyi és regionális energiagazdálkodást, és a megfelelő pénzügyi termékek és piaci eszközök fejlesztése;

c) a fenntartható energiarendszerek és energetikai berendezések előmozdítása piacra jutásuk meggyorsítása érdekében, beruházások ösztönzése a hatékonyabb technológiák demonstrációjáról a forgalmazásra történő átmenet megkönnyítése érdekében, kampányok folytatása a tudatosság növelése érdekében, az intézményi feltételek kiépítése, különösen a tiszta fejlesztési mechanizmus végrehajtása és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján történő közös végrehajtás céljából;

d) az információs, oktatási és képzési struktúrák fejlesztése, az eredmények felhasználása, a know-how és a legjobb gyakorlat előmozdítása és terjesztése valamennyi fogyasztó bevonásával, a cselekvések és a projektek eredményeinek terjesztése, és együttműködés a tagállamokkal az operatív hálózatokon keresztül;

e) a közösségi jogszabályi rendelkezések és támogatási intézkedések végrehajtásának és hatásainak monitoringja.

44. cikk Replikálási projektek

A Közösség a közösségi szempontból jelentős új technológiák első forgalomba hozatalára vonatkozó cselekvéseket és projekteket finanszírozza, amelyeket – vagy különböző gazdasági vagy földrajzi feltételek között, vagy különböző műszaki változatokban történő szélesebb körű tagállami alkalmazásuk céljából – olyan innovatív technológiák, folyamatok vagy termékek előmozdítására terveztek, amelyek műszaki demonstrációja sikeres volt, de a még fennálló kockázatok miatt piacra nem kerültek; így a Közösség viseli azon kockázat egy részét, amely a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek gazdasági hasznosításával jár.

3. szakaszMunkaprogram

45. CIKK Munkaprogram

A munkaprogram tartalmazza a 37. cikkben meghatározott célkitűzések végrehajtására vonatkozó minden egyedi cselekvés és intézkedés szabályait, a végrehajtásra, valamint a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket és a részvétel szabályait. Meghatározza azon kiválasztási kritériumokat, amelyek tükrözik az „Intelligens energia – Európa” program célkitűzéseit, valamint a munkaprogram végrehajtására vonatkozó előzetes ütemtervet, különösen az ajánlattételi felhívások tartalma tekintetében.

III. CÍMÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk A bizottságok

(1) A Bizottságot a következő bizottságok segítik:

a) a vállalkozási és innovációs program esetében a VIP Irányítóbizottság (VIPI);

b) az IKT-politika támogatásának programja esetében az IKT Irányítóbizottság (IKTI);

c) az „Intelligens energia – Európa” program esetében az IEE Irányítóbizottság.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikkére.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) Az (1) bekezdésben említett bizottságok elfogadják eljárási szabályzatukat.

47. cikk Hatályon kívül helyezés

A 96/413/EK határozat hatályát veszti.

48. cikk Átmeneti rendelkezések

A 27. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítására vonatkozó intézkedéseket 2008. december 31-ig a(z) …/…/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[69] értelmében kell végrehajtani.

Ezt követően azon cselekvéseket, amelyeket a(z) …/…/EK határozat alapján 2008. december 31-én vagy ezen időpont előtt kezdeményeznek, az említett határozattal összhangban kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy az említett határozattal létrehozott bizottság helyébe az e határozat 46. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felállított bizottság lép.

49. cikk Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET Indikatív költségvetési bontás

Az egyedi programokra vonatkozó indikatív költségvetési bontás a következő:

a) 2 631 millió euro a vállalkozási és innovációs programra, amelyből legfeljebb 520 milliót az ökoinnováció támogatására fordítanak;

b) 801,6 millió euro az IKT-politika támogatásának programjára;

c) 780 millió euro az „Intelligens energia – Európa” programra.

II. MELLÉKLETA 16. cikkben a KKV-k számára meghatározott közösségi pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozó rendelkezések

1. A KKV-k számára biztosított közösségi pénzügyi eszközökre vonatkozó közös rendelkezések

A. Költségvetés

A költségvetési előirányzat minden eszköz teljes költségét fedezi, beleértve a pénzügyi közvetítők felé történő fizetési kötelezettséget, mint például a garanciális veszteségeket, az EBA és az EU-forrásokat kezelő nemzetközi pénzügyi intézmények kezelési díjait, valamint minden más támogatható költséget és kiadást.

A pénzügyi eszközök között fennáll a források átruházásának lehetősége annak érdekében, hogy a program időtartama alatt előálló új körülményekre és a megváltozott piaci feltételekre reagálni lehessen.

B. Vagyonkezelői számlák

Az EBÁ-n és az érintett nemzetközi pénzügyi intézményeken belül külön vagyonkezelői számlákat kell létrehozni az eszközökhöz kapcsolódó költségvetési alapok elhelyezésére. E számlák kamatozhatnak. A 2013. december 31-ig esedékes kamatokat hozzá lehet adni a pénzügyi forrásokhoz, és azokat fel lehet használni az egyes eszközök céljaira.

A vagyonkezelő által a pénzügyi közvetítők számára eszközölt kifizetéseket a megfelelő vagyonkezelői számla terhére írják. A vagyonkezelő által az Európai Közösségek általános költségvetésébe visszafizetendő összegeket, a vagyonkezelői díjakat és más támogatható költségeket és kiadásokat a vagyonkezelői számla terhére írják a Bizottság és a vagyonkezelő közötti magállapodásokban meghatározott rendelkezésekkel összhangban. A vagyonkezelői számlán jóváírják a Bizottságtól származó bevételeket, a kamatokat, az eszköztől függően a megvalósult beruházásokból származó összegeket (GIF) vagy a kötelezettségvállalásokra és a garanciákra vonatkozó díjakat és az egyéb bevételeket (SMEG).

A 2013. december 31-e után a vagyonkezelői számlák esetleges egyenlegét – a még nem teljesített kötelezettségvállalásokon, valamint a támogatható költségek és kiadások fedezéséhez ésszerűen szükséges összegeken kívül – vissza kell utalni az Európai Közösségek általános költségvetésébe.

C. Díjak

Az eszközök működtetéséért megfelelő díjakat kell megállapítani. A díjakat a Bizottság a piaci áraknak megfelelően állapítja meg, és figyelembe veszi a következőket:

- az egyes pénzügyi eszközök időtartamát és a költségvetési időszaknál tovább tartó monitoringra vonatkozó követelményeket,

- a jogosult országokat,

- a pénzügyi eszköz újszerűségének és komplexitásának szintjét,

a kapcsolt tevékenységek számát, úgymint a piackutatás, a közvetítők kijelölése és a velük folytatott tárgyalások, a megállapodások kialakítása, elszámolás, monitoring és jelentéstétel..

D. Nyilvánosság

Minden egyes közvetítőnek megfelelő nyilvánosságot kell biztosítania a közösségi támogatás számára.

2. A gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása (GIF)

A. Bevezetés

A Bizottság és az EBA megállapodik a bizalmasság, a kezelés és az ellenőrzés kérdéseiben. A Bizottság egyedi iránymutatásokat alkalmaz a pénztárkezelésre.

B. Közvetítők

A GIF 1 és a GIF 2 a szükséges képességet és a tapasztalatokat megfelelően ötvöző független csoportok által igazgatott, piacirányultságú közvetítőket célozza meg. A közvetítőket a legjobb üzleti és piaci gyakorlatnak megfelelően, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell kiválasztani. El kell kerülni a specializált alapok vagy hasonló struktúrák széles körével folytatott munka során felmerülő bármely összeférhetetlenséget.

C. Támogathatósági feltételek

A GIF egy magasabb kockázati profillal járó befektetési politika alkalmazása révén kiegészíti az Európai Beruházási Bankcsoport – beleértve az EBÁ-t – saját forrásokon alapuló tevékenységeit, mind a közvetítői alapok, mind befektetési politikáik tekintetében.

GIF 1

A GIF 1 a 10 év feletti, jellemzően a pre-A (alapítás előtti) és az A (korai) fázisban lévő KKV-kba befektető és adott esetben „follow-on” beruházásokat biztosító közvetítő kockázati tőkealapokba fektet be. A közvetítő kockázati tőkealap összevont befektetésének legnagyobb mértéke az érintett alap birtokában lévő összes tőke 25 %-a, vagy legfeljebb 50 %-a olyan új alapok esetében, amelyeknek egy meghatározott technológia vagy régió esetében valószínűleg különösen nagy húzóerejük lesz a kockázati tőkepiacok, valamint az „üzleti angyalok” beruházásainak fejlesztésében. A közvetítő kockázati tőkealap összevont befektetésének legnagyobb mértéke azokban az esetekben 50 %, ha az alapok beruházásai az ökoinnovációban aktívan részt vevő KKV-kra vonatkoznak. Egy alapba beruházott tőke legalább 50 %-ának kell a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között működő beruházóktól származnia (a „piaci magánbefektető elve” értelmében), tekintet nélkül a tőke e részét biztosító beruházók jogi formájára és tulajdonosi szerkezetére. Egyetlen tőkealap irányában tett kötelezettségvállalások összege sem haladhatja meg a 30 millió eurót. A GIF 1 az EBA saját forrásaival vagy az EBB megbízása alatt álló forrásokkal vagy az EBA által kezelt más forrásokkal közös beruházásokat is eszközölhet.

GIF 2

A GIF 2 jellemzően a B és C (bővítés) szakaszban lévő KKV-kba befektető közvetítő kockázati tőkealapokba történő befektetéseket foglalja magában. Az közvetítő kockázati tőkealap összevont befektetésének legnagyobb mértéke az érintett alap birtokában lévő összes tőke 15 %-a, vagy legfeljebb 25 %-a a következő esetekben:

- olyan új alapoknál, amelyeknek egy meghatározott technológia vagy régió esetében valószínűleg különösen nagy húzóerejük lesz a kockázati tőkepiacok fejlesztésében;

- azon alapok, amelyek beruházásai elsősorban az ökoinnovációban aktívan részt vevő KKV-kra vonatkoznak;

- újonnan létrehozott vezetői csoport által felállított alapok.

Az EBA saját forrásaival vagy az EBB megbízása alatt álló forrásokkal vagy az EBA által kezelt más forrásokkal történő közös beruházások esetében a GIF 2-hozzájárulás legnagyobb mértéke 15 %. Egy alapba beruházott tőke legalább 50 %-ának kell a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között működő beruházóktól származnia (a „piaci magánbefektető elve” értelmében), tekintet nélkül a tőke e részét biztosító beruházók jogi formájára és tulajdonosi szerkezetére. Egyetlen tőkealap irányában tett kötelezettségvállalások összege sem haladhatja meg a 30 millió eurót

D. A befektetés egyenrangúsága

Az GIF által a közvetítő alapokba befektetett összeg egyenrangú a magánbefektetőkével.

E. A GIF-hitelkeret élettartalma

A GIF egy hosszútávú hitelkeret, amely általában 5–12 évig használható fel a vállalkozási tőkealapokban. A GIF keretében történő befektetések időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a 19 évet, a Bizottság és az EBA közötti átruházási megállapodás aláírásától számítva. Megfelelő kilépési stratégiákat kell meghatározni az EBA és a közvetítők közötti megállapodásokban.

F. A beruházások megvalósítása

Mivel a GIF keretében megvalósuló legtöbb befektetés tőzsdén nem jegyzett, nem likvid jogalanyokra irányul, e beruházások megvalósítására a közvetítő alapok KKV-kba történő befektetéseinek értékesítéséből származó bevétel elosztása útján kerül sor.

G. A megvalósított befektetésekből származó bevételek újbóli befektetése

A bevételeket, beleértve az EBÁ-hoz 2013. december 31-ig beérkezett osztalékokat és visszatérítéseket, hozzá kell adni a hitelkeret forrásaihoz, és annak céljából kell felhasználni.

3. A KKV-garanciakeret

A. Bevezetés

A Bizottság és az EBA megállapodik a bizalmasság, a kezelés és az ellenőrzés kérdéseiben. A Bizottság egyedi iránymutatásokat alkalmaz a pénztárkezelésre.

B. Közvetítők

A közvetítőket a már működő vagy a jogosult országokban létrehozható garanciarendszerek közül kell kiválasztani, ideértve a kölcsönös garanciarendszereket és minden egyéb megfelelő pénzügyi intézményt. A kiválasztási eljárás átlátható és megkülönböztetésmentes legyen, és kerüljön minden összeférhetetlenséget.

A közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválasztani, tekintettel az alábbiakra:

- a KKV-k számára elérhetővé tett finanszírozás (hitelek, sajáttőke vagy kvázitőke) mennyiségére gyakorolt hatás és/vagy

- a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésére gyakorolt hatás és/vagy

- a KKV-k finanszírozásában az érintett közvetítő általi kockázatvállalásra gyakorolt hatás.

C. Támogathatóság

A KKV-garanciakeret alapján a jogosultságokra vonatkozó pénzügyi kritériumokat minden egyes közvetítő esetében egyedi elbírálással kell megállapítani a tevékenységük alapján azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb KKV-t bevonják. E szabályok az adott terület piaci viszonyait és gyakorlatát tükrözik.

A materiális és az immateriális javak – beleértve az innovációs tevékenységeket, a technológiafejlesztést és a licenciamegszerzést – finanszírozása támogatható.

A KKV-garanciakeret negyedik, (d) a KKV-k hitelportfoliójának értékpapírosítása részében az egyéni és a többszereplős, valamint a határokon átnyúló tranzakciók támogathatók. A támogathatóság a legjobb piaci gyakorlaton alapul, különösen a hitelportfóliók hitelminősítése és kockázatdiverzifikációja tekintetében.

D. A garanciák feltételei

A Bizottság nevében az EBA által a KKV-garanciakeret (a) „hitelfinanszírozás”, (b) „mikrohitelek” és (c) „sajáttőke vagy kvázitőke” keretében nyújtott garanciák a pénzügyi közvetítő által az egyéni tranzakciók portfóliófinanszírozásában viselt kockázatok egy részét viselik. A KKV-garanciakeret negyedik, (d) „értékpapírosítás” részébe tartozik olyan meghatározott értékpapírosított portfóliószeletek kockázatának megosztása, amelyek elsőbbséget élveznek a legmagasabb kockázatú (ún. first loss piece) osztállyal szemben vagy amelyek a legmagasabb kockázatú osztály jelentős részének kockázatát a kockázatokozóra hárítják és a fennmaradó rész kockázatát viselik.

Az EBA által a KKV-garanciakeret (a) „hitelfinanszírozás”, (b) „mikrohitelek” és (c) „sajáttőke vagy kvázitőke” részeire nyújtott garanciák általában egyenrangúak a közvetítő által nyújtott garanciákkal vagy adott esetben finanszírozással.

Az EBA a pénzügyi közvetítőtől egy közösen maghatározott ütemezés alapján díjat („kötelezettségvállalási díjat”) szedhet be a rendelkezésre bocsátott, de még fel nem használt összegekre nézve, továbbá garanciadíjat szedhet. Díjakat szedhet be az egyedi értékpapírosítási tranzakciók után is.

E. Az EBA összesített maximált vesztesége

A garanciakeret Európai Közösségek általános költségvetését terhelő költségének az összegét annyiban maximalizálják, hogy az semmilyen körülmények között ne haladja meg az EBA számára e garanciakeretre rendelkezésre bocsátott költségvetési előirányzatot. A költségvetéshez nem kapcsolódik függő kötelezettség.

Az EBA arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megfizesse a közvetítő részére a finanszírozási veszteségek rá eső részét, mindaddig fennáll, amíg egy adott finanszírozási portfólióból adódó veszteségek fedezésére kifizetett teljes összeg – szükség esetén csökkentve a megfelelő megtérülő veszteségek teljes összegével –— el nem ér egy előre megállapított összeget. Ezt követően az EBA garanciáját automatikusan meg kell szüntetni.

F. A veszteségek fedezése és egyéb, a vagyonkezelői számlán jóváírandó bevételek

Az adott közvetítő által befizetett bármely veszteségfedezést a vagyonkezelői számlán jóváírnak, és azokat figyelembe veszik az EBÁ-nak az érintett közvetítő irányában fennálló összesített maximált vesztesége számítása során. Minden más bevételt, úgymint a kötelezettségvállalási díjat vagy a garanciadíjat jóváírnak a vagyonkezelői számlán, és ha az 2013. december 31-ig esedékes, hozzáadják a garanciakeret forrása.

G. A garanciakeret időtartama

Az egyes KKV-garanciák tervezett lejárata legfeljebb 10 év.

4. A kapacitáskiépítési rendszer

A. Bevezetés

A magvetőtőke-cselekvések és a partnerségi cselekvés – beleértve a bizalmasság, a kezelés és az ellenőrzés kérdéseit is – végrehajtásának részleteit a Bizottság és az EBA vagy az érintett nemzetközi pénzügyi intézmények között létrehozott megállapodásban kell megállapítani.

A közvetítőket a legjobb piaci gyakorlatnak megfelelően kell kiválaszatni.

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó kiválasztási eljárásoknak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és el kell kerülniük minden összeférhetetlenséget.

B. A magvető tőkére vonatkozó cselekvés

A magvető tőkére vonatkozó cselekvés vagyonkezelői alapon működik. A költségvetési előirányzatok a cselekvés teljes költségét fedezik, beleértve annak kezelési díjait és minden egyéb támogatható költséget vagy kiadást. A támogatás a keletkezett kezelési költségek egy részének fedezésével támogatja azon alapokat, amelyek általános beruházási programja magukban foglalja a magvető tőke rendelkezésre bocsátását.

C. Partnerségi cselekvés

A partnerségi cselekvést az EBÁ-n vagy az érintett nemzetközi pénzügyi intézményeken keresztül hajtják végre. A támogatás magában foglalja a technikai segítségnyújtást, a kezelési költségeket és a kapacitáskiépítés támogatására felhasznált egyéb támogatható költségek fedezését.

5. Értékelés

A külső értékelést független szakértők végzik, figyelembe véve a 98/347/EK tanácsi határozat által létrehozott növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés, valamint a 2000/819/EK tanácsi határozat által a vállalkozásokra, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra (KKV) vonatkozóan létrehozott többéves program hatásait. A külső értékelések során a KKV-knak biztosított közösségi pénzügyi eszközök hatását vizsgálják, és az elért eredmények minőségi elemzését végzik, különösen az egyes eszközök áttételi hatásának vizsgálatával és költség-haszon elemzésével. A értékelési jelentések többek között a következő statisztikai adatokat tartalmazzák:

- a GIF esetében az elért KKV-k és a létrehozott munkahelyek számát,

- a KKV-garanciakeret esetében a pénzügyi közvetítők által a KKV-knak nyújtott kölcsönök teljes összegét és az elért KKV-k számát,

- a magvető tőkére vonatkozó cselekvés esetében a támogatott vállalkozások számát és a magvetőtőke-beruházások volumenét,

- a partnerségi cselekvés esetében a támogatott közvetítők és az elért KKV-k számát,

- az ökoinnovációra vonatkozó esetleges különös adatokat.

A külső értékelések jelentései eredményeinek és tanulságainak, valamint a legjobb gyakorlat érdekeltek közötti megosztásának megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani.

III. MELLÉKLETA 20. cikkben említett, a vállalkozást és az innovációt támogató szolgáltatások részletei

a. Az információra, a visszacsatolásra és a vállalkozások együttműködésére vonatkozó szolgáltatások

- az áruk és a szolgáltatások közös piacának működéséhez és lehetőségeihez kapcsolódó információk terjesztése,

- a KKV-k szempontjából lényeges közösségi programok, kezdeményezések és politikák aktív támogatása,

- a KKV-kra vonatkozó meglévő jogszabályok hatásainak méréséhez szükséges eszközök működtetése,

- hozzájárulás a Bizottság hatástanulmányainak elkészítéséhez,

- a KKV-knak az európai politikák kidolgozásában folyamatába való bevonásához szükséges más megfelelő eszközök működtetése,

- a KKV-k támogatása a határokon átnyúló tevékenységek kialakításában;

- a KKV-k megfelelő eszközökkel történő támogatása az üzleti partnerek keresésében.

b. Az innovációra, a technológia- és ismeretátadásra vonatkozó szolgáltatások

- információterjesztés és tudatosságnövelés az innovációra vonatkozó politikák, jogszabályok és támogatási programok tekintetében,

- az elért eredmények terjesztésében és kiaknázásában való részvétel,

- közvetítés a technológia- és ismeretátadás, valamint az innovációs partnerek közötti partnerség kialakítása során,

- a vállalkozások, különösen a KKV-k innovációra való ösztönzése,

- más innovációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése.

c. A KTF közösségi keretprogramban való KKV-részvétel bátorítására vonatkozó szolgáltatások

- tudatosságnövelés a KKV-k körében a KTF közösségi keretprogram tekintetében,

- a KKV-k támogatása a KTF-re vonatkozó igényeik meghatározásában és a hasonló KTF-igényekkel rendelkező partnerek felkutatásában,

- a KKV-k támogatása a KTF közösségi keretprogramban való részvételt célzó projektjavaslatok elkészítésében és koordinálásában.

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

NAME OF THE PROPOSAL :

Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council establishing a Competitiveness and Innovation framework Programme (2007-2013)

ABM / ABB FRAMEWORK

Policy area: Enterprise and Industry

Activities: Competitiveness, Industrial Policy, Innovation and Entrepreneurship

Policy area: Economic and Financial Affairs

Activities: Operations and Financial Instruments

Policy area: Information Society and Media

Activities: eEurope

Policy area: Environment

Activities: Environmental programmes and projects

Policy area: Energy and Transport

Activities: “Intelligent Energy Europe” Programme

BUDGET LINES

Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B.A lines)) including headings :

Headings within the Financial Perspectives 2007-2013

1. Sustainable Growth;

1a) Competitiveness for growth and employment

A new budget structure will be defined after approval of the Interinstitutional agreement on the Financial Perspective 2007-2013. For information, the current budget lines corresponding to the activities that will be carried on in the Competitiveness and Innovation Programme are listed below.

Economic and financial affairs

01 04 05 (Programme for enterprise and entrepreneurship – improvement of the financial environment for SMEs, Council Decision 2000/819/EC);

Enterprise and Industry

02 02 03 01 (Multiannual Programme for enterprise and entrepreneurship, and particularly for SMEs, Council Decision 2000/819/EC);

02 02 03 02 Support for SMEs in the New Financial Environment

02 02 03 03 Pilot project: Transfer of expertise through mentoring

02 03 01 Research and Innovation

02 03 02 Support for the coherent development of policies

02 05 (Competitiveness and sustainable development, Council Decision 96/419/EC);

02 01 04 03 Industrial competitiveness policy for the European Union — Expenditure on administrative management

02 01 04 04 (Programme for enterprise and entrepreneurship, administrative support, Council Decision 2000/819/EC);

02 01 05 01Expenditure related to research staff

02 01 05 02 Research extern al staff

02 01 05 03 Other management expenditure for research

Information Society and Media

09 030100 Modinis

09 030200 Promotion of the European digital presence in global networks

09 010402 Promotion of the European digital presence in global networks - Expenditure on administrative management

09 030400 Trans-European telecommunications networks

09 010403 Trans-European telecommunications networks - Expenditure on administrative management

Environment

07 03 04 LIFE III (Financial Instrument for the Environment — 2000 to 2006) — Projects on Community territory—Part II (environmental protection)

07 01 04 03 LIFE III (2000-2006) – part II (environmental protection) – expenditure on administrative management

Energy and Transport

ABB 06 04 01: "Intelligent Energy for Europe" Programme (2003-2006)

ABB 06 01 04 08: "Intelligent Energy for Europe" Programme (2003-2006) - Expenditure on administrative management

ABB 06 01 04 30: “Intelligent Energy Executive Agency

Duration of the action and of the financial impact:

Period of application: 1st January 2007 – 31st December 2013

Payments from the EU budget may be made beyond 31st December 2013

Budgetary characteristics ( add rows if necessary ) :

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

Operational expenditure Entrepreneurship and Innovation programme | Non-comp | Diff[70] | YES | YES | YES | As of 2007: 1a |

Operational expenditure ICT Policy support programme | Non-comp | Diff | YES | YES | YES | As of 2007: 1a |

Operational expenditure Intelligent Energy Europe Programme | Non-comp | Diff | YES | YES | YES | As of 2007: 1a |

Administrative expenditure for the framework Programme | Non-comp | Non-Diff | YES | YES | YES | As of 2007: 1a |

SUMMARY OF RESOURCES

Financial Resources (current prices)

Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

Objective | Indicators | Verification source |

increasing investment volumes of venture capital funds and investment vehicles promoted by business angels | Degree of change (in investment volumes of venture capital funds and investment vehicles promoted by business angels) | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

providing leverage to SME debt financing instruments | Change in volume of investment financing The number of SMEs receiving new financing Jobs created in SMEs receiving new financing Total net disbursement | Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring |

improving the financial environment for SMEs | The number of SMEs receiving new financing | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

SME co-operation |

Objective | Indicators | Verification source |

fostering services in support of SMEs | Number of queries answered Number of awareness raising campaigns Number of on-line consultations carried out | Annual reporting and monitoring Annual reporting and monitoring Annual reporting and monitoring |

contributing to measures helping SMEs to cooperate with other enterprises across borders, including SME cooperation in the field of European standardisation | Number of cross-border cooperation projects carried out | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

promoting and facilitating international business cooperation | Number of international cooperation projects carried out | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

Innovation, including eco-innovation in Enterprises |

Objective | Indicators | Verification source |

Better innovation performance of EU enterprises | Employment in high-tech services (% of total workforce) High-tech exports - Exports of high technology products as a share of total exports Sales of new-to-market products (% of turnover) Sales of new-to-firm not new-to-market products (% of turnover) Employment in medium-high and high-tech manufacturing (% of total workforce) EPO patents registration per million population USPTO patents registration per million population Triadic patent families per million population Number of domestic community trademarks registration per million population Number of domestic industrial designs registration per million population | European Innovation Scoreboard (this corresponds to the out-put indicators currently used in the EIS) |

To foster sector-specific innovation, clusters, networks of excellence, public-private innovation partnerships and cooperation with relevant international organisations, initiatives and networks, and the use of innovation management | More information on sector specific innovation needs and performances. Increase of interaction and cooperation among, clusters, networks of excellence, public-private innovation partnerships including science-industry cooperation SMEs using non-technological change (% of SMEs) University R&D expenditures financed by business sector Innovative SMEs co-operating with others (% of SMEs) | Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation European Innovation Scoreboard European Innovation Scoreboard European Innovation Scoreboard |

To support national and regional programmes for business innovation | Number of joint or coordinated programmes or actions. Number of enterprises benefiting from the support from these joint or coordinated programmes or actions. Amount of national and regional funding, as well as private co-funding leveraged for business innovation per € 1 million CIP contribution. | Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

supporting services, in particular for trans-national knowledge and technology transfer and management of intellectual and industrial property | Number of services provided Number of technology transfer agreements resulting from the services. | Annual reporting and monitoring, programme evaluation Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

exploring new types of innovation services | Results of evaluation with regard to any new types of innovation services tested | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

To support the market replication of innovative technologies | Number of demonstrations performed | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

To support the uptake and wider use of environmental technologies, to improve the eco-efficiency of EU industry | Number of environmental technologies supported Indicators under development on eco-efficiency and on the market penetration of environmental technologies | Annual reporting and monitoring, programme evaluation Innovation scoreboard, programme evaluation |

Entrepreneurship and Innovation culture |

Objective | Indicators | Verification source |

Encouraging entrepreneurial mindsets, skills and culture, and the balancing of entrepreneurial risk and reward | Degree of change in propensity to become an entrepreneur Quality of regulatory and administrative environment | Eurobarometer, programme evaluation Eurobarometer, programme evaluation |

Contributing to the definition and promotion of competitiveness strategies for industry and service sectors | Number and quality of contributions | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

Facilitating mutual understanding and learning between national and regional actors | Number of initiatives launched in the area, including conferences and studies | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

Economic and Administrative Reform |

Objective | Indicators | Verification source |

Collecting data, analysing and monitoring performance, and developing and coordinating policy | Number of qualitative studies in the area | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

To support mutual learning for excellence in national and regional administrations | Number of new mutual learning and cooperation projects and networks | Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

To promote awareness of innovation and disseminating good innovation practices | Number of awareness-raising events/campaigns completed Number of hits on Innovation Portal web-site | Annual monitoring, programme evaluation |

- The ICT Policy support programme

The ICT Policy Support Programme shall provide for the following actions:

(a) development of the Single European information space and strengthening of the internal market for information products and services;

(b) stimulation of innovation through a wider adoption of and investment in ICTs;

(c) development of an inclusive information society and more efficient and effective services in areas of public interest, and improvement of the quality of life.

The indicators relevant to the ICT policy support programme build on the existing and used Eurostat Information Society Policy and Structural indicators and on the eEurope indicators. When these indicators are not sufficient to best capture measures of quality of objectives or effectiveness of policy measures, other “soft” indicators are to be used based on Eurobarometer surveys.

It should be remembered that these indicators are also subject to review and update.

Objective | Indicators | Verification source |

Development of single European information space; ensuring seamless access to ICT–based services and establishing appropriate framework conditions for rapid and appropriate take up of converging digital communications and services. Issues at stake include interoperability and higher levels of security and trust | Quality and effectiveness of content accessibility by different devices Speed of interconnections and services available between and within national research and education networks (NRENs) within EU and world-wide Percentage of EU web sites in the national top 50 visited Perceived quality of public service multilingual websites Citizens access to and use of the Internet Enterprises access to and use of ICTs Information Society Policy Indicators Perceived security. Quality of filtering technologies. Number of network security concerns. Number of criminal cases on the internet. Internet users' experience and usage regarding ICT-security. (** see below). | Eurostat Information Society Structural Indicators; Euro-barometer survey - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope Indicator[82] 4 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope Indicator 22 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation Eurobarometer survey - Annual reporting and monitoring, programme evaluation Eurostat Eurostat Eurostat ENISA monitoring; Eurobarometer survey; Eurostat - Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

Wider adoption of and investment in ICTs, promoting innovation in processes, services and products enabled by ICT, notably in SMEs and public services, taking into account the necessary skills requirements, accelerating the translation of ICT research results into practical applications facilitating public and private interaction as well as partnerships for accelerating innovation and investments in ICTs, increasing the attractiveness of Europe as a place to invest in innovation in ICT promoting and raising awareness of the opportunities and benefits that ICT brings to citizens and businesses, stimulating debate at the European level on emerging ICT trends | Eurostat / OECD indicators on ICT investment Amount of government information (by pages or by megabytes) which is digitalised and available on line Employment in the on-line content sector Percentage of companies that buy and sell over the Internet Definition Public use of government on-line services - for information/ for submission of forms Percentage of public procurement which can be carried out on-line | Eurostat Information Society Structural Indicators – OECD statistical reports - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator (22- iii – iv) - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eSkills reports; Eurostat eLearning indicators - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 16 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 18 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 19 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

Inclusive Information Society, more efficient and effective services in areas of public interest and improved quality of life. widening ICT accessibility and digital literacy; reinforcing trust and confidence as well as support of ICT use, addressing in particular privacy concerns; improving the quality, efficiency and availability of electronic services in areas of public interest and for ICT enabled participation, [including interoperable pan-European or cross border public services as well as the development of common interest building blocks and sharing good practices]. | Information Society Policy Indicators Quality and efficiency of on-line services. Impact on quality of life Information Society Policy Indicators Percentage of teachers using the Internet for non-computing teaching on a regular basis Percentage of workforce with (at least) basic IT training Number of places and graduates in ICT related third level education Percentage of workforce using telework Definition ** (as above) | Eurostat - Annual reporting and monitoring, programme evaluation Eurobarometer survey - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 10 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 11 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 12 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation eEurope indicator 13 - Annual reporting and monitoring, programme evaluation |

The Intelligent Energy Europe Programme

The proposed programme aims to support sustainable development in the energy context, making a balanced contribution to the achievement of the following general objectives: security of energy supply, competitiveness, and environmental protection . The Union has set itself clear quantitative targets for the uptake of sustainable energy to be achieved by 2010. These include:

- doubling the share of renewable energy sources in EU energy consumption to reach 12%,

- increasing to 22% the share of electricity generated by renewable sources and

- increasing up to 5.75% the share of bio-fuels in all petrol and diesel used for transport.

- Rationalise and stabilise energy consumption to reduce energy intensity, aiming at saving at least 1% more energy each year.

A number of more qualitative targets are also to be achieved such as increased sales of energy efficient products/appliances, expand high-efficient cogeneration, reduced energy consumption of energy-using products and number of products complying with eco-design requirements. A proposal has also been made for Member States to further reduce the amount of energy distributed to final consumers by 1% per year.

The objectives and a non-exhaustive list of key baseline indicators are presented in the table below:

Objectives | Key baseline indicators | Justification / source |

To provide 22% of electricity from renewable sources in EU-15 (21% in EU-25) | Contribution of renewable energy sources to total electricity generation. (Eurostat data). | 2001/77/EC: The Promotion of Electricity from renewable energy sources in the internal energy market |

To have 5.75% of biofuels in all petrol and diesel used for transport by 2010 | Biofuels production (contribution to total petrol and diesel market). Hectares growing biomass for biofuel production. (Eurostat data) | 2003/30/EC. Promotion of the use of biofuels or other renewable fuels for transport |

Rationalise and stabilise energy consumption to reduce energy intensity, aiming at saving at least 1% more energy each year. | Electricity generated by CHP plant (Eurostat data) Other indicators can also be used to indirectly measure the impact of a number of energy savings Directives. They can be used to measure impacts in terms of CO2 emissions, energy intensity and energy and electricity consumption: CO2 emissions per capita Energy intensity Final energy consumption Final household energy consumption by fuel | 2004/08/EC: Promotion of cogeneration based on useful heat demand. 2002/91/EC. Directive on the Energy Performance of Buildings COM(2003) 739: Proposal for a Directive on energy end use efficiency and energy services. |

(Voluntary initiatives) Energy efficiency labelling to contribute towards reducing energy consumption | Baseline indicators could include data on the average energy efficiency of appliances sold, the improvements in energy efficiency of appliances (rating A to G, now to be A++) For eco-design, could cover a wide range of products, including heating and water heating equipment, electric motor systems, lighting, domestic appliances, office equipment, consumer electronics and air conditioning systems. | Energy labelling Directives: 95/12/EC – Household washing machines 95/13/EC – Household electric tumble driers 96/60/EC – Household combined washers-driers 97/17/EC – Household dishwashers 98/11/EC – Household lamps 2002/40/EC -Household electric ovens 2002/31/EC - Household air-conditioners 2003/66/EC - household electric refrigerators, freezers and their combinations Minimum energy efficiency requirements for energy using products: 92/42/EC – Hot water boilers 96/57/EC – Household electric refrigerators, freezers and combinations 2000/55/EC – Ballasts for fluorescent lighting Regulation (EC) No 2422/2001 - energy efficiency labelling programme for office equipment (Energy Star) COM(2003)453: Proposal for a Directive on establishing a framework for the setting of Eco-design requirements for energy using products |

Establishing the internal energy market | Degree of openness for gas and electricity markets (Eurostat data) | Electricity and Gas Directives on establishing the internal energy market (Directives 96/92/EC and 98/30/EC respectively) |

Method of Implementation (indicative)

The method chosen for the implementation of the action is:

Centralised Management .

The action will be partly directly managed by the Commission and partly indirectly by delegation to national public-sector bodies/bodies with public-service mission (the European Investment Fund) for the implementation of the Community financial instruments for SMEs.

Concerning other possibilities for indirect management and given the nature of the actions and projects planned within the proposed programme (2007-2013), the Commission considers making use of an existing executive agency or creating a new one. This will concern only tasks that do not involve political choices.

MONITORING AND EVALUATION

Regular monitoring of the implementation of the framework Programme and of its specific programmes is foreseen, in accordance with the principles of sound financial management. Monitoring shall include the drawing up of regular reports on progress made in implementing the supported activities by means of financial implementation, results and impact indicators. Audits of individual programme elements will also be carried out on a regular basis, as part of the annual programming and management cycle of the Commission.

The Commission shall also establish, for each specific programme, an annual implementation report regarding the supported activities by means of financial implementation, results and impact indicators.

Evaluation

Ex-ante evaluation

The Entrepreneurship and Innovation Programme [83]

A combined impact assessment and ex-ante evaluation for a Programme of Community Support for Entrepreneurship and Enterprise Competitiveness was carried out in 2004. The current multiannual programme (MAP) for enterprise and entrepreneurship, and in particular for small and medium-sized enterprises (SMEs), adopted by Council Decision 2000/819/EC will end at the end of 2006[84]. The Commission therefore undertook an extensive combined impact assessment and ex-ante evaluation of the programme foreseen to follow on from the MAP, which would also incorporate certain Innovation activities from the Framework Programme for Research and Technical Development.

The combined impact assessment and ex-ante evaluation was used to formally verify that the financial intervention as proposed is based on a coherent strategy, which is relevant to the needs, problems and issues that it is supposed to address. It also helped to ensure that this intervention is complementary to, coherent with and not in contradiction with other public interventions and that the necessary monitoring and evaluation systems are being designed into the programme in order to facilitate the intermediate and ex-post evaluations to take place at a later date. It examined alternative policy approaches in view of the pursued objectives and explains why the Commission opted for the proposed programme design and its delivery method. It presented the expected economic, social and environmental impacts of the proposed new programme, and dealt with the cost-effectiveness of the proposed programme. It described what was considered to ensure that monitoring and future evaluations of the programme will be possible and reliable. Potential risks for fraud and counter measures were also contemplated. A detailed public consultation of stakeholders was carried out when designing the proposal for the new programme. The combined impact assessment and ex-ante presents its design, the results obtained and how the gathered views and comments have been dealt with in preparing the programme[85].

The ICT policy support Programme

Today, investments in ICTs and the use of on-line services in Europe is lower and slower than our major competitors[86], especially in service sectors. This is undermining the Union’s potential for economic growth, for improving its public sector services and for addressing major upcoming societal and economic challenges.

While the prime responsibility remains with business and national public administrations when making their investment programmes, Community actions play a key role. Without sufficient financial support:

- There will be insufficient support to pilot actions demonstrating the benefits of ICT to citizens and businesses.

- The development of fragmented and non interoperable ICT based services of public interest in the member states. Investment in ICT in public services in the member states will be tens of Billion Euro per year in the next decade. Community support is essential to ensure sharing best practice, costs reductions and above all the development of interoperable solutions and pan European services.

- A reduced budget will lead to a wide digital divide between a Europe that is aware of ICT potential and a Europe that is far from innovation and best use of ICT.

- This also has effects on the integration of an enlarged Europe and will lead also to the loss of cultural assets stemming from multilingualism and cultural diversity.

What impact will it have on the Lisbon goals?

A clear evidence of the role of ICT in achieving the Lisbon goals is its impact on productivity growth. More than half of the productivity growth gap between Europe and the US in the last decade was due to under investment in ICT.

In addition to being a high growth sector, ICTs represent a substantial and increasing part of the added value of all innovative products and services which are the sources of new economic activities and jobs creation.

The Intelligent Energy Europe Programme

An ex-ante evaluation of the renewal of the multiannual Community programme for action in the field of energy “Intelligent Energy – Europe II” (2007-2013) was conducted by a committed panel of high-level, independent experts, chaired by Ms. Lis Broome, all belonging to the consortium that was formed by ECORYS Nederland BV, ECOTEC Research and Consulting Ltd and COWI A/S. The experts have carried out a thorough study based on a variety of inputs, including existing assessments of previous programmes, relevant market reports and taking into account the results from wider stakeholder consultations. The evaluation comprised seven stages, whose outcomes and recommendations are summarised below. Some parts of it are further developed elsewhere in this Financial Statement.

This evaluation has been used to formally verify that the financial intervention as proposed is based on a coherent strategy, which is relevant to the needs, problems and issues that it is supposed to address. It also helps to ensure that this intervention is complementary to, coherent with and not in contradiction with other public interventions and that the necessary monitoring and evaluation systems are being designed into the programme in order to facilitate the intermediate and ex-post evaluations to take place at a later date.

The final report has been submitted to the Commission services on 26 May 2004 and is available on request at tren-info@cec.eu.int.

Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation (lessons learned from similar experiences in the past)

The Entrepreneurship and Innovation Programme

External evaluations by independent experts[87] have confirmed that the multiannual programme (MAP) for enterprise and entrepreneurship, and in particular for small and medium-sized enterprises (SMEs) (Council Decision 2000/819/EC), met its overall objectives and that its delivery instruments are effective:

- The Community financial instruments for SMEs were found to have contributed successfully to facilitating SMEs’ access to finance. They address recognised market gaps or market failures which will continue to exist despite the integration of the financial services market. In addition, greater visibility for the Community financial instruments should be achieved. The role of the European Investment Fund (EIF) in operating Community financial instruments for SMEs has been considered a best practice.

- The evaluations have positively stressed the role of business support services for SMEs. However, these evaluations suggested strengthening their transversal role Network in the delivery of the programme, including raising awareness, promoting and disseminating the programme including its instruments, activities and results.

- It was also suggested that activities aiming to exchanging experience and identifying good practices between the Member States with a view to improve the environment for entrepreneurship and enterprise become more focussed. Also, monitoring the follow-up activities carried out by the Member States would add value in this regard.

The lessons learnt from evaluations are being applied directly in the new programme, as demonstrated below:

What the evaluators found: | How it is addressed by the proposed programme: |

Lack of consistency between the objectives of the programme and actions carried out under the programme | Clear objectives and actions |

Better integration of various policy making instruments | Focus on stable objectives and transversal delivery instruments for the entire programme |

Visibility of the programme, including financial instruments, should be improved | More awareness raising via programme support and the transversal role of the business and innovation support services |

Allocated resources do not correspond to the programme’s targets | Objectives and resources have been reviewed |

Best projects, best practices studies should be better promoted | More awareness raising via programme support and the transversal role of the business and innovation support services |

Overall number of actions should be reduced to enhance visibility | Will be achieved via the framework clear objectives and actions |

The business support services Mission should be redefined & adapted to the needs of enterprises | Not only their mission, but also the management support will be re-oriented |

As regards environmental technologies, the mid-term evaluation of the LIFE III instrument confirmed that its part on Environment (LIFE-Environment) has demonstrated and proven a variety of clean technologies in key areas, such as improving water quality and recycling waste, the adoption of which will aid the implementation of EU environmental policy.

Member States value the programme and feel that LIFE complements and fills the gaps in national programmes. It is felt that LIFE projects are most effective where the private and public sectors work together and where larger SME’s are involved. There has been considerable debate both in the Commission and amongst Member States over the definition of innovation and whether only projects that are innovative across Europe should qualify for support. The evaluation criteria regarding the innovation character of proposals has been reinforced consequently. In addition, nearly all stakeholders feel that LIFE-Environment should improve the dissemination in particular as regards the replication of the results of the projects funded.

The ICT policy support Programme

External evaluations by independent experts have confirmed that eContent, eTEN and PROMISE (now Modinis) programmes, contribute to the achievement of their overall objectives and guarantee value added. However, evaluations stated that the following improvements are to be achieved in a number of areas, where the ICT Policy Support Programme could provide ground for increased synergy, effectiveness and impact.

eContent

Main emerging needs have been identified as follows:

- to help overcome barriers originated by cultural, linguistic, legal, organisational and technical European specificity that hamper usability and reusability, searchability and interoperability of digital content in areas of public interest;

- to pursue further the potential of digital content technologies for the availability of “quality” content-based information services for businesses and citizens, particularly those stimulated by the cross border re-use of public sector information consequent to adoption of the Public Sector Information (PSI) Directive 6;

- to accompany the roll out of broadband networks and the deployment of “3G” services by enhancing the process of development, use and exploitation of suitable content;

- to help attaining the full potential of distributed systems such as the World Wide Web;

- to improve structured access to existing good practices and initiatives;to facilitate a more structured co-operation in the field of digital content at European level.

eTEN

The evaluation also pointed to the importance of the programme and the need to re-shape it. In this sense too, the Commission should consider if needs may be better fulfilled by supporting the roll-out of services that are operable in one MS to other MSs (i.e replication of validated services) rather than simply looking to fund new services across borders[88]

MODINIS (former PROMISE)

The MODINIS programme takes stock of the PROMISE experience and established the necessary tools for improving coordination among member States and between them and the EU, hence, possibly reinforcing the means of the Open Method of Coordination.

The Intelligent Energy Europe Programme

The outcomes and recommendations of available evaluations can be summarised as follows.

- There is a real need for a Community led financial instrument to follow on from the current programme beyond 2006. It will be an essential contribution to achieving the EU targets and objectives for sustainable energy. It brings added-value to other Community and national initiatives.

- The new programme should provide continuity to the support under the current programme. It should concentrate on increasing the level of investment in sustainable energy technologies, increasing the demand for sustainable energy and strengthening administrative capacity to develop strategies and policies as well as to implement existing regulations. It is very important that the programme links directly with other Community and Member States programmes and policies in order to guarantee mainstream funding, exploit synergies and multiply the impact of the Community financial intervention.

- The increased financial framework for the programme is in line with the evolution proposed for the follow-on programme.

- As regards management, the Commission should later evaluate the performance of the Intelligent Energy Executive Agency and consider the externalisation of the programme management to this body.

- The development of a monitoring indicator system is difficult, mainly because the intervention favours both “hard” (result from the concrete replication projects) and “soft” (result from the other measures funded through the programmes, e.g. promotion, dissemination) impacts.

- There are a number of potential risks that the proposed programme might face, but most of them can be minimised through the careful design of the Work Programme.

Terms and frequency of future evaluation

The framework Programme and its specific programmes shall be subject to interim and final evaluations which shall examine issues such as relevance, coherence and synergies, effectiveness, efficiency, sustainability and utility. The interim evaluations may also include ex-post evaluation elements with regard to previous programmes.

The interim and final evaluations of the specific programmes and the necessary budgetary allocations shall be included in the respective work programmes of those programmes.

The interim evaluation of the framework Programme shall be completed by 31 December 2009, the final evaluation by 31 December 2011.

The interim and final evaluations of the specific programmes shall be arranged in a way that their results can be taken into account in the interim and final evaluation of the framework Programme.

ANTI-FRAUD MEASURES

A large number of financial and administrative control mechanisms are provided for, corresponding to the specific nature of the action concerned. They apply throughout the process and include in particular:

Before contract signature:

- Responsible definition of actions and drafting of specifications ensuring controllability of the achievement of the required results and of the costs incurred;

- Qualitative and financial analysis of the tenders, proposals or applications for subsidy;

- Involvement of other Commission departments concerned in order to avoid any duplication of work;

After contract signature:

- Examination of the statements of expenditure before payment, at several levels (financial manager, responsible technical officers) and consultation of the Commission departments concerned as regards the results;

- Payment for the work, after acceptance, on the basis of a percentage estimated before awarding the contract and in the light of a final financial report on the action;

- Internal audit by the financial controller;

- Local inspection to detect errors or other irregularities by examination of the supporting documentation.

Information and monitoring of compliance with procedures by experts from the Member States invited to the meetings of the Programme Committee referred to in Article 8(2). Other bodies concerned, such as the European Parliament, will be fully informed about the results

A large part of the proposed budget for the new programme will be dedicated to the Community financial instruments. It is proposed that their management is continued to be carried out with the European Investment Fund (EIF), building on the control and monitoring arrangements currently in place. The EIF deals with intermediaries from the financial sector with high professional standards. The EIF’s monitoring and control procedures have been subject to multiple audits by external auditors and by the European Court of Auditors and are found to operating satisfactorily. Additionally, it is proposed to cooperate with International Financial Institutions such as the European Bank for Reconstruction and Development (EBRD) for the Capacity building. In these cases management agreements will require the same standards of monitoring and control as those with the EIF. In addition, the proposed Decision provides for monitoring and financial control by the Commission (or any authorised representative), including the European Anti-Fraud Office, and for audits by the Court of Auditors, which may be undertaken in situ as necessary.

DETAILS OF RESOURCES

Objectives of the proposal in terms of their financial cost

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[pic]

Administrative Expenditure

The needs for human and administrative resources shall be covered within the allocation granted to the managing DG in the framework of the annual allocation procedure. The allocation of posts should take into account an eventual reallocation of posts between departments on the basis of the new financial perspectives

Number and type of human resources

This table only shows ADDITIONAL posts needed for the framework Programme implementation .

Types of post | Staff to be assigned to management of the action using additional resources (number of posts/FTEs) |

Other staff[91] financed by art. XX 01 04/05 | NA | NA | NA | NA | NA | NA | NA |

TOTAL | 30 |

Description of tasks deriving from the action

11 additional posts (5 AD and 6 AST) are necessary for the increased workload in DG Economic and Financial Affairs related to the increase of budget for the financial instruments for SMEs and the implementation of the capacity building.

10 additional posts (4 AD and 6 AST) are necessary for ensuring the overall coordination of the programme in DG Enterprise and Industry and to the implementation of the new instruments in support of innovation.

5 additional posts (2 AD and 3 AST) are necessary for the increased workload in DG Environment related to the follow-up of the programme and the implementation of new actions regarding eco-innovation. It should be noted that the phasing out of the current LIFE programme and the launch of the future LIFE+ will allow only limited re-allocation of staff to these new tasks.

4 additional posts (4 AD) are required to manage the ICT actions in DG Information Society and Media.

Sources of human resources (statutory)

The Programme will mainly be managed by posts currently allocated to the management of the programmes to be replaced by the CIP.

If the structure of the new financial perspectives allows for a shift between the two establishment plans:

- 23 Research posts in DG Enterprise and Industry currently working in Innovation (FP6) are to be transformed in “Fonctionnement” posts, as from 2007 (14 AD, 9 AST), as some activities, currently performed under the FP6, will be continued under the CIP;

- 16 Research posts in DG Information Society and Media are currently working on non Research area and are to be transformed in “Fonctionnement” posts, as from 2007 (11 AD and 5 AST) to work in the ICT Programme. This is a “part” of the compensation already requested by DG INFSO in the framework of the APS exercise 2006, where 50 Research posts were requested to be transformed in “fonctionnement“ posts.

- Other Administrative expenditure included in reference amount (XX 01 04/05 – Expenditure on administrative management)

EUR million (to 3 decimal places)

|

Year n |Year n+1 |Year n+2 |Year n+3 |Year n+4 |Year n+5

and later |TOTAL | | XX 01 02 11 01 – Missions |- |- |- |- |- |- |- | | XX 01 02 11 02 – Meetings & Conferences |- |- |- |- |- |- |- | | XX 01 02 11 03 – Committees[94] |- |- |- |- |- |- |- | | XX 01 02 11 04 – Studies & consultations |- |- |- |- |- |- |- | | XX 01 02 11 05 - Information systems |- |- |- |- |- |- |- | | 2 Total Other Management Expenditure (XX 01 02 11) | - |- |- |- |- |- |- | | 3 Other expenditure of an administrative nature (specify including reference to budget line)

|- |- |- |- |- |- |- | | Total Administrative expenditure, other than human resources and associated costs (NOT included in reference amount) | - |- |- |- |- |- |- | |

Calculation - Other administrative expenditure not included in reference amount

It is envisaged to run the framework Programme with no additional administrative expenditure not included in the reference amount, as compared to the current expenditure for the implementation of the Programme’s elements as existing today.

[1] COM(2005) 24, 2005. február 2

[2] A 2003. március 20–21-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései, (21) bekezdés. 8410/03, 2003. május 5.

[3] Európa versenyképességének néhány kulcskérdése – Útban egy integrált megközelítés felé, COM(2003) 704 végleges, 2003. november 21.

[4] Közlemény a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervről, COM(2004) 487 végeleges, 2004. július 14.

[5] HL L 167., 1996.7.6., 55. o.

[6] HL L 333., 2000.12.29., 84. o. A legutóbb az 593/2004/EK határozattal (HL L 268., 2004.8.16., 3. o.) módosított határozat.

[7] HL L 192., 2000.7.28., 1. o. A legutóbb az 1682/2004/EK rendelettel (HL L 308., 2004.10.5., 1. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 183., 1997.7.11., 12. o. A legutóbb az 1376/2002/EK határozattal (HL L 200., 2002.7.30., 1. o.) módosított határozat.

[9] HL L 176., 2003.7.15., 29. o.

[10] A 2004. március 25–26-i brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései, III. fejezet, ii. „Versenyképesség és innováció” szakasz, (17) és (28) bekezdés, 9048/04, 2004. május 19.

[11] Idem III. fejezet, iv. „Ökológiailag fenntartható fejlődés” szakasz, (30) és (33) bekezdés

[12] 157. cikk

[13] 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

[14] A 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (HL L 124., 2003.5.20., 36–41. o.) meghatározottak szerint

[15] A 2005. március 22–23-i Európai Tanács következtetései, 1. melléklet: Európai ifjúsági paktum

[16] COM (2004) 70 végleges, 2004. február 11.

[17] A Tanács elfogadta 2000. július 13-án, az Európai Tanács jóváhagyta 2000. június 19-én és 20-án.

[18] COM (2004) 38 végleges

[19] „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete” COM(2005) 24 végleges

[20] 160. sz. „Flash Eurobarometer” a vállalkozások beállítottságáról

[21] A KKV-k pénzügyi támogatási rendszerének stratégiai értékelése, Deloitte & Touche, zárójelentés, 2003. december

[22] 2256/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

[23] 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

[24] 2001/48/EK tanácsi határozat; a programot 2005-ben felváltja az eContentplus program

[25] OECD (2003): IKT és a gazdasági növekedés

[26] COM (2005) 24, 2005. február 2.

[27] 2003. június 26-i 1230/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, HL L 176., 2003.7.15., 29. o.

[28] „A megújuló energiaforrások részesedése az EU-ban” című bizottsági közlemény, 2004. május 26-i COM (2004) 366 végleges

[29] „Külső támogatási eszközök a 2007–2013. évekre szóló jövőbeli pénzügyi tervben” című közlemény COM (2004) 626 végleges; Javaslat egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló rendeletre, COM (2004) 627 végleges; Javaslat az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló rendeletre, COM (2004) 628 végleges; Javaslat a fejlesztési együttműködés és a gazdasági együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló rendeletre, COM (2004) 629 végleges.

[30] Beleértve a CORDIS innovációs szolgáltatásait is.

[31] Erre vonatkozó konkrét példa a Galileo projekt, amely keretében az innovatív KKV-k kifejleszthetnek a Galileo műholdas helymeghatározási rendszerek által felajánlott alkalmazásokat logisztikai, közlekedési, biztonsági vagy védelmi célokból.

[32] COM (2004) 474 végleges

[33] Az EK-Szerződés 5. cikke, valamint az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv

[34] A VIK jogalapja: a Szerződés 156. cikke, 157. cikkének (3) bekezdése és 175. cikkének (1) bekezdése

[35] COM (2004) 101, 2004. február 26.

[36] HL C […], […], o. […].

[37] HL C […], […], o. […].

[38] HL C […], […], o. […].

[39] HL C […], […], o. […].

[40] COM (2005) 24, 2005. február 2.

[41] HL L 167., 1996.7.6., 55. o.

[42] HL L 333., 2000.12.29., 84. o. A legutóbb az 593/2004/EK határozattal (HL L 268., 2004.8.16., 3. o.) módosított határozat.

[43] HL L 192., 2000.7.28., 1. o. A legutóbb az 1682/2004/EK rendelettel (HL L 308., 2004.10.5., 1. o.) módosított rendelet.

[44] HL L 336., 2003.12.23., 1. o.

[45] HL L 14., 2001.1.18., 32. o.

[46] HL L 183., 1997.7.11., 12. o. A legutóbb az 1376/2002/EK határozattal (HL L 200., 2002.7.30., 1. o.) módosított határozat.

[47] HL L 176., 2003.7. 15., 29. o.

[48] HL L

[49] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[50] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[51] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[52] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[53] COM(2004) 38 végleges, 2004. január 28.

[54] COM(2003) 567

[55] COM(2004) 356

[56] HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

[57] HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

[58] HL L 77., 1996.3.27, 20. o.

[59] COM (2000) 769 végleges, 2000. november 29.

[60] HL L 283., 2001.10.27., 33. o.

[61] COM (2004) 366 végleges, 2004. május 26.

[62] HL L 1., 2003.1.4., 65. o.

[63] HL L 123., 2003.5.17., 42. o.

[64] HL L 52., 2004.2.21., 50. o.

[65] HL L 176., 2003.7.15., 29. o.

[66] HL C 64., 2005.3.16., 4. o.

[67] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[68] HL L

[69] HL L .., o.

[70] Differentiated appropriations

[71] Expenditure that does not fall under Chapter xx 01 of the Title xx concerned.

[72] Beyond 2013.

[73] Expenditure within article xx 01 04 of Title xx. Note: part of this amount should finance the Executive agency, subject to a preliminary cost-benefit study.

[74] Beyond 2013.

[75] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05. Additional costs compared to current expenditure for the implementation of the Programme’s elements as existing today.

[76] Beyond 2013.

[77] The 19 posts shown are additional human resources as compared to 2006. After 2007, no further additional human resources are required.

[78] Enterprise Policy Scoreboard, SEC(2003) 1278, 4.11.2003.

[79] Preliminary Analysis of the Contributions of the EU Information Society Policies and Programmes to the Lisbon and Sustainable Development Strategies – ongoing study by DG INFSO C3, 2005.

[80] The indicators relevant to the policy development and coordination activities are, by necessity, rather “soft”. This is due to the fact that their direct impacts are difficult to measure because (a) they are often influential in nature, rather than direct actions, (b) they are therefore difficult be isolate from contextual factors, and it is thus difficult to establish direct causal relationships, (c) the impact on the final beneficiaries usually depends on subsequent implementation of recommendations by Member States.

[81] With regard to the Community Financial Instruments it should be the indicators shown are subject to external variables and influences, not least the state of the economy and political conditions at local, regional, national, and Community level.

[82] Liste des indicateurs d’étalonnage pour le plan d’action eEurope - 13493/00 - ECO 338 - n° doc préc. : 10486/00 ECO 216 CAB 7 SOC 266 EDUC 117. The eEurope indicators are subject to a process of periodical revision and update in the course of eEurope Action Plans and follow-up initiatives.

[83]

[84] It was originally due to end at the end of 2005. However, due to the decision to examine the possibility to establish a Competitiveness and Innovation framework Programme, a procedure to prolong the multiannual programme (MAP) for enterprise and entrepreneurship, and in particular for small and medium-sized enterprises to 31 December 2006 is currently underway.

[85] Final report available on request at ENTR-DEVELOP-ENTERPR-POLICY@cec.eu.int

[86] Between 1995 and 2001, investment in IT capital goods ran at 1.6 % of GDP less than the US; from Francesco Daveri, Why is there a productivity problem in the EU?, Centre for European Policy Studies.

[87] Final Evaluation on the Multiannual Programme for enterprise and entrepreneurship and in particular for SMEs, SEC (2004) 1460 of 15.11.2004, also available at http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/mult_entr_programme/doc/sec_2004_1460_en.pdf

[88] Intermediate Evaluation of the eTEN (formerly TEN-Telecom) Programmes (Executive Summary) – European Commission, DG Information Society, December 2004.

[89] Cost of which is NOT covered by the reference amount.

[90] Cost of which is NOT covered by the reference amount.

[91] Cost of which is included within the reference amount.

[92] To be determined; as far as the Intelligent Energy – Europe Programme is concerned, the same proportion of expenses for the executive agency will be aimed for as under the Intelligent Energy – Europe (2003-2006) programme.

[93] Increase in staff only foreseen for the first year (2007), therefore costs remain stable throughout the period.

[94] Specify the type of committee and the group to which it belongs.