[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 23.12.2005

COM(2005) 701 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

2004. ÉVI JELENTÉS A PHARE-, AZ ELőCSATLAKOZÁSI ÉS AZ ÁTMENETI ESZKÖZÖKRőL {SEC(2005) 1773}

összefoglalás

Az Európai Közösség által finanszírozott két másik eszközzel, név szerint az ISPA-val (Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze) és a SAPARD-dal (Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program) együtt a PHARE program célja a tagjelölt és csatlakozó országok támogatása az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülésükben. 2004-ben a 10 új tagállam csatlakozását követően a PHARE a megmaradt tagjelölt országoknak, Bulgáriának és Romániának nyújtott támogatást, . Törökország továbbra is saját előcsatlakozási támogatási eszköze keretében részesült támogatásban.

A PHARE előcsatlakozási támogatás célkitűzései a tagjelölt és csatlakozó országok támogatása azon erőfeszítésükben, hogy megerősítsék közigazgatásukat és intézményeiket, hogy azok az Európai Unióban hatékonyan működjenek, továbbá az Európai Közösség jogalkotásához való közelítés elősegítése, az átmeneti időszakok szükségességének csökkentése és a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása.

A programozás azokon a PHARE-iránymutatásokon alapult, amelyeket 2004-ben felülvizsgáltak, hogy figyelemmel kísérjék a határokon átnyúló együttműködésről szóló rendelet további összehangolását az Interreggel, hogy a nukleáris biztonság területén szükséges egyedi megközelítést dolgozzanak ki, és hogy hangsúlyozzák a kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszerre (EDIS) való áttérés fontosságát.

A Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatás programozása és végrehajtása nagyrészt tükrözte a PHARE-támogatás eljárásait és tartalmát. A strukturális alapok keretében létrehozott programirányítás decentralizált megközelítésére való felkészülés érdekében az Európai Bizottság növekvő mértékben megerősítette a Bulgáriának és Romániának nyújtott támogatást, hogy lehetővé váljon a PHARE-programok irányítása és végrehajtása feletti felelősség további átadása a nemzeti hatóságok számára.

Ez a jelentés információt tartalmaz az új tagállamoknak nyújtott átmeneti támogatásról is, amelyet azért vezettek be, hogy lehetővé tegye az intézményfejlesztési támogatás folytatását azzal a céllal, hogy megerősítse és egységesítse a közösségi vívmányok végrehajtásához szükséges intézményi és adminisztratív kapacitást. A programozás a Bizottság átfogó ellenőrző jelentésében (2003. november) megjelölt igényeken alapul.

1. ÉVES ÁTTEKINTÉS

1.1. A bővítési folyamat legfontosabb fejleményei 2004-ben

2004 május 1-jén megvalósult a Huszonötök Európája . A tíz új tagállam csatlakozása az Európai Unióhoz az Unió eddigi legnagyobb bővítését jelenti.

A bővítési folyamat természetesen folytatódik. 2004. október 6-án a Bizottság elfogadta a bővítési csomagot , amelyhez a Bulgáriáról, Romániáról és Törökországról szóló éves jelentés, a bővítésről szóló stratégiai dokumentum és a Törökország tagsági kilátásai folytán fellépő kérdések hatásvizsgálata tartozik.

Bulgáriával és Romániával befejeződtek a csatlakozási tárgyalások, lehetővé téve mindkét ország számára, hogy 2007-ben csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Az Európai Tanács decemberi ülésén jóváhagyta a tárgyalások lezárását a csatlakozási szerződés 2005. évi minél előbbi aláírásának céljával.

A Bizottság 2004. október 6-án kiadott ajánlását figyelembe véve az Európai Tanács decemberi ülésén arról is határozott, hogy 2005 októberében megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A határozatot a Törökország által a reformok terén elért előrelépés elismeréseként hozták, és azzal a feltétellel, hogy a jogalkotás kulcsfontosságú elemei hatályba lépnek, valamint az ankarai megállapodást kiterjesztő jegyzőkönyv aláírásra kerül a tárgyalások megkezdése előtt[1].

2004. április 20-án a Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Horvátországgal . Ezen ajánlás alapján az Európai Tanács június ülése úgy döntött, hogy a tárgyalások megkezdésének céljából 2005 első felében kétoldalú kormányközi konferenciát hív össze Horvátországgal[2].

A finanszírozás tekintetében 2004. szeptember 29-én a Bizottság, összefüggésben a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervre vonatkozó javaslataival, előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozását javasolta, amely a PHARE, ISPA, SAPARD és CARDS helyébe lépne, és a jelenlegi, illetve jövőbeni felvételt kérő államokra vonatkozna. Ugyanazon határozatban javasolták azt is, hogy az EU és a tagjelölt országok külső határai mentén szomszédság-programot hozzanak létre, amelybe beletartozik a PHARE határokon átnyúló együttműködés, a TACIS és az Interreg finanszírozása. A 2004-2006 közötti időszakra a Tanács meghatározta a SAPARD és az ISPA keretében még hozzáférhető források újrafelosztásának általános megközelítését. A Horvátországra vonatkozó előcsatlakozási stratégia részeként a Bizottság javasolta, hogy tegyék lehetővé az ország számára mindhárom meglévő előcsatlakozási eszközhöz való hozzáférést.

1.2. Az Európai Tanács 2004. évi ülésének főbb következtetései

Az Európai Tanács 2004. június 17-18-i brüsszeli ülése:

Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy Bulgária és Románia a folyamatban lévő bővítés szerves része, és emlékeztetett arra, hogy a tíz új tagállam csatlakozási tárgyalásaira érvényes irányadó elveket továbbra is alkalmazni kell Bulgária és Románia esetében, amely országok ugyanannak a teljes körű és visszafordíthatatlan folyamatnak a részei.

Az Európai Tanács üdvözölte a Törökország által a reformfolyamatban elért jelentős haladást, beleértve a májusban elfogadott jelentős és széles körű alkotmánymódosításokat, valamint a török kormány folyamatos erőfeszítéseit a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése érdekében. Az Unió ismét megerősítette elkötelezettségét arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ha az Európai Tanács 2004. decemberi ülése úgy dönt, hogy az ország teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat.

Az Európai Tanács 2004. november 4-5-i brüsszeli ülése:

Az Európai Tanács meghallgatta az Európai Bizottság elnökének előadását a tagjelölt államokra vonatkozó, az elért haladásról szóló jelentésekről , bővítési stratégiai dokumentumról és ajánlásokról , valamint a Törökország tagsági kilátásai kapcsán felmerülő kérdésekről szóló tanulmányról, amelyet a Bizottság 2006. október 6-án tett közzé.

Az Európai Tanács 2004. december 16-17-i brüsszeli ülése:

Az Európai Tanács üdvözölte a Bizottság által 2004. október 6-án a Bulgáriára, Romániára és Törökországra vonatkozó országjelentésekben benyújtott megállapításokat és ajánlásokat, valamint a bővítésről szóló stratégiai dokumentumot, Törökországra vonatkozó ajánlását és a Törökország tagsági kilátásai kapcsán felmerülő kérdések hatásvizsgálatát.

Az Európai Tanács emlékeztetett arra, hogy az új tagok befogadásának képessége az európai integráció lendületének fenntartása mellett fontos tényező mind az Unió, mind a tagjelölt országok általános érdekeit tekintve.

Az Európai Tanács szerint Bulgária képes lesz a tagság valamennyi kötelezettségét teljesíteni csatlakozása kitűzött időpontjában, amennyiben folytatja erőfeszítéseit e célért és sikeresen és időben viszi végbe a közösségi vívmányok területén vállalt összes szükséges reformot és kötelezettséget. A csatlakozás előtt vagy a csatlakozást követő három év során felmerülő súlyos problémák kezelésére védzáradékok gondoskodnak megfelelő intézkedésekről.

Az Európai Tanács megelégedéssel jegyezte meg, hogy a Románia által elért haladás a közösségi vívmányok és a kötelezettségek, különösen a bel-és igazságügy, valamint a verseny területén vállaltak végrehajtása terén lehetővé tette, hogy e tagjelölttel/országgal 2004. december 14-én hivatalosan lezárásra kerüljön valamennyi lezáratlan fejezet, és ennek megfelelően várja, hogy 2007 januárjától tagjai sorában üdvözölhesse az országot.

Az Európai Tanács emlékeztetett a Törökországra vonatkozó előző következtetésekre, amelyek szerint Helsinkiben megállapodás jött létre arról, hogy Törökország tagjelölt állam, amely az Unióhoz a többi tagjelölt állam esetében alkalmazott kritériumok mellett csatlakozhat. Felkérte a Tanácsot, hogy állapodjanak meg a tárgyalások keretét illetően, amelyet a Bizottság nyújt be a tárgyalások 2005. október 3-i megkezdésének céljából.

Az Európai Tanács egyetértett abban, hogy a tárgyalások keretéül az egyes tagállamokkal folytatott csatlakozási tárgyalások szolgálnak. Minden egyes, a Tanács által a Bizottság javaslata alapján meghatározott keret figyelembe veszi az ötödik bővítés tapasztalatait, valamint a folyamatosan alakuló közösségi vívmányokat, és tekintettel lesz a tagjelölt ország érdemeire, sajátos helyzetére és jellegzetességeire.

2. PROGRAMOZÁS ÉS A PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

2.1. PHARE és előcsatlakozási támogatás Törökországnak és speciális támogatási csomag Ciprus északi része számára

2004-től az EU-hoz 2004. május 1-jén csatlakozó nyolc közép-és kelet-európai és két földközi-tengeri ország nem részesül többé előcsatlakozási támogatásban. Azonban különleges, legfeljebb 15 hónap időtartamú, fokozatos megszüntetési PHARE-mechanizmusokat hoztak létre, hogy lehetővé tegyék az EU-küldöttségek szerepének rendezett átadását a nemzeti hatóságok számára.

2004-ben csak Bulgária és Románia részesült PHARE-támogatásban.

A jelenlegi PHARE-iránymutatások szerint a PHARE-források mintegy 65%-a intézményfejlesztésre és az ehhez kapcsolódó beruházásra (amelynek legalább 30%-a intézményfejlesztés) van előirányozva. Az intézményfejlesztés és a know-how átadásának fő eszközei az ikerintézményi (twinning) és az egyszerűsített ikerintézményi (twinning light) programok. Ezekhez tartozik a tagállamok közigazgatásban dolgozó szakértőinek kihelyezése a tagjelölt országokba, ahol segítenek a közösségi vívmányok meghatározott aspektusainak végrehajtásához szükséges kapacitás kialakításában. Legfeljebb 35%-ot olyan beruházások között osztanak szét, amelyeket a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése céljából hoztak létre.

A PHARE által finanszírozott nemzeti programok és határokon átnyúló együttműködések mellett számos, több országot érintő horizontális programot is végrehajtottak. Ezek a programok érintették a nukleáris biztonságot, a statisztikai együttműködést és az ügynökségek részvételét, a kapcsolatépítést segítő eszközöket, TAIEX-műveleteket, valamint egy információs és kommunikációs programot.

Törökország saját előcsatlakozási eszközéből és ezen keresztül több országot érintő horizontális programokból is részesül. A Törökországra vonatkozó 2004. évi előcsatlakozási pénzügyi támogatási program elsősorban a koppenhágai politikai kritériumokkal, a közösségi vívmányokkal való összehangolással, a közigazgatás megerősítésével, a bel-és igazságüggyel és a gazdasági és társadalmi kohézióval foglalkozott. A programhoz tartozott Törökországnak a hatodik keretprogramban és a közösségi oktatási programokban történő részvételéhez való hozzájárulás társfinanszírozása is.

A Ciprus északi részének juttatott 2003. évi speciális támogatási csomagról szóló bizottsági határozatot (a Bizottság határozata C(2004) 3030) 2004. augusztus 11-én módosították, hogy a 2004. áprilisi népszavazások eredményét követően új irányt adjanak a támogatási programnak a TAIEX-támogatásra, valamint a megvalósíthatósági tanulmányokra szánt források növelésével. Az ehhez a programhoz tartozó támogatás irányítása központilag, a Bizottság által történik. 2004 végén szerződés aláírására került sor az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjával (UNDP) és a British Councillal összesen 10,3 millió EUR összegben.

2004-ben a finanszírozás összhangban volt az Európai Tanács koppenhágai ülésének következtetéseivel, amelyek jóváhagyták a felülvizsgált ütemtervet Bulgária és Románia számára, valamint a Törökország számára juttatott támogatás áthelyezését a 7. fejezetbe (előcsatlakozás).

A PHARE működési kötelezettségvállalások összesen 757,7 millió EUR-t tesznek ki, amelybe a következők tartoznak:

Nemzeti programok | 577,8 millió EUR |

Nukleáris leszerelés/leállítás (Kozloduj) | 85,0 millió EUR |

Határokon átnyúló együttműködés | 64 millió EUR |

Több országot érintő/horizontális programok | 28,4 millió EUR |

(Megjegyzés: a fennmaradó 2,5 millió EUR az oktatási és kulturális szakpolitika keretében irányított Európai Képzési Alapítványnak szóló/Alapítvány iránti? PHARE-kötelezettségeket képviseli.)

A nemzeti programokat a következőképpen osztották fel:

Bulgária | 172,5 millió EUR |

Románia | 405,3 millió EUR |

Megállapodás jött létre a Törökországra vonatkozó előcsatlakozási támogatási programról:

Törökország | 245,9 millió EUR |

Ebbe beletartozik a nemzeti program (236,7 millió EUR), valamint a horizontális intézkedések, beleértve a TAIEX-et és a támogatási kiadásokat.

E jelentés mellékletének I. része, az országokról szóló fejezet részletes információt tartalmaz az egyes országokban megvalósuló PHARE-programokról, valamint a Törökországnak juttatott előcsatlakozási pénzügyi támogatásról.

2.2. Átmeneti támogatás

A tíz ország, amely korábban a PHARE keretében (vagy Ciprus és Málta esetében speciális előcsatlakozási támogatás keretében) részesült előcsatlakozási támogatásból, 2004-ben először különleges, intézményfejlesztésre szánt átmeneti támogatásban részesült, amelynek a célja lehetővé tenni a tíz új tagállam számára, hogy megerősítsék és egységesítsék intézményi és adminisztratív kapacitásukat a közösségi vívmányok végrehajtásához és így folytassák a PHARE keretében megkezdett intézményfejlesztési intézkedéseket.

Az átmeneti támogatást a csatlakozási okmány 34. cikke hozta létre ideiglenes, csatlakozást követő pénzügyi eszközként. A programozást a Bizottság átfogó ellenőrző jelentésére (2003. november) alapozták. A cikk egy nem kimerítő listát közöl a kulcsfontosságú közösségi vívmányokról, amelyek esetében továbbra is találhatók gyenge pontok, de kizár minden olyan területet, amely a strukturális alapok keretében jogosult finanszírozásra. A PHARE által finanszírozott intézményfejlesztési támogatással való folytonosságot tükrözve az átmeneti támogatás minden egyes éves keretét meghatározott, több kedvezményezettre irányuló programok számára jelölték ki.

A kötelezettségek teljes összege 189,6 millió EUR, amely a következőkből áll:

Nemzeti programok | 166,6 millió EUR |

Horizontális és több országot érintő programok és más | 23,0 millió EUR |

A nemzeti programokat a következőképpen osztották fel:

Ciprus | 9 millió EUR |

Cseh Köztársaság | 17,1 millió EUR |

Észtország | 8,4 millió EUR |

Magyarország | 18,4 millió EUR |

Málta | 11,8 millió EUR |

Lettország | 6,7 millió EUR |

Litvánia | 22,4 millió EUR |

Lengyelország | 49,9 millió EUR |

Szlovénia | 8,7 millió EUR |

Szlovákia | 14,2 millió EUR |

2.3. A közösségi előcsatlakozási támogatás koordinációja

A SAPARD [3] (Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program) célja, hogy segítse a tagjelölt országokat mezőgazdasági ágazataik és vidéki térségeik strukturális alkalmazkodási problémáinak kezelésében, valamint a KAP-ra (közös agrárpolitika) vonatkozó közösségi vívmányok és az ehhez kapcsolódó jogszabályok végrehajtásában. A SAPARD tevékenységeiről a 2004. évre vonatkozó SAPARD éves jelentésben található részletes információ.

Az ISPA [4] (Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze) célja leginkább a felvételt kérő országok a közösségi infrastruktúra előírásaival való összehangolása. Ezenkívül jelentős környezeti és közlekedési infrastruktúrát is finanszíroz. A ISPA tevékenységeiről a 2004. évre vonatkozó ISPA éves jelentésben található részletes információ.

A Bizottság igazgatósági szintű, a három előcsatlakozási eszközzel foglalkozó koordinációs bizottságát 2004-ben egy alkalommal hívták össze.

Az általános támogatási dokumentumot, amely révén a Bizottság tájékoztatta a PHARE irányítóbizottságát az előcsatlakozási támogatás koordinációjáról 2004-ben, 2004. június 10-én ismertették a tagállamokkal a PHARE irányítóbizottsági ülésén. Ez a dokumentum elsősorban az indikatív pénzügyi keretösszeget biztosította az adott évre minden, a három eszközzel kapcsolatban álló ország számára, továbbá információt nyújtott az EBB-vel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel (IFI) történő koordinációval, valamint a decentralizált irányítás előrelépéseivel és kilátásaival kapcsolatban. A PHARE, az ISPA és a SAPARD közötti koordinációról az előcsatlakozási támogatás koordinálásáról szóló külön éves jelentés szolgáltat részletesebb információt.

2.4. Együttműködés az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel (IFI)

Az előző évekhez hasonlóan 2004-ben is folytatódott az együttműködés az EBB-vel és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel a „Szándéknyilatkozat az együttműködésről az előcsatlakozási támogatások tekintetében” keretében.

A Bizottság szolgálatai időszakosan üléseket szerveznek az EBB-vel és más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a programozáshoz és a végrehajtáshoz kapcsolódó, valamint eljárási kérdések koordinálása érdekében. A 2004 májusában csatlakozó országok előcsatlakozási támogatásból teljes jogú EU-tagságba történő átmenetének szervezése érdekében a Bizottság 2004. március 26-án az EK/IFI munkacsoport ülésén, valamint az EK/IFI magas szintű munkacsoport ülésén elnökölt, amelyek az EK és valamennyi nemzetközi pénzügyi intézmény felső vezetői szintű üléseiből állnak.

Mivel a nagy infrastrukturális projekteket, amelyek általában nemzetközi társfinanszírozás alá tartoznak, jelenleg az ISPA finanszírozza, a PHARE keretében megvalósuló társfinanszírozás korlátozott volt.

2004-ben a fő társfinanszírozó eszköz ismét a KKV-támogatási program volt, amelyben az EBB, az EBRD és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja /KfW vesznek részt. A célkitűzés a pénzügyi ágazat társfinanszírozási kapacitásfejlesztésének folytatása a KKV-k (a KKV-támogatási programmal történő) és az önkormányzatok (az önkormányzati kölcsönprogrammal történő) finanszírozásának kialakítása céljából. Ezen támogatások részleteit lásd a melléklet II. részében.

3. PROGRAMIRÁNYÍTÁS

3.1. Úton a kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (EDIS) megvalósítása felé

Az EDIS akkreditációs eljárás elképzelése az, hogy elősegítsék az EU-pénzeszközök irányításának és végrehajtásának teljes decentralizálását a tagjelölt államok közigazgatásai számára. Ha az EDIS teljes mértékben megvalósul, a Bizottság nem gyakorol többé rendszeres előzetes (ex ante) ellenőrzést az egyedi ügyletek esetében, hanem csak utólagos ellenőrzés végezhet, jóllehet a költségvetés általános végrehajtásának végső döntése az övé marad.

A 10 új tagállam vonatkozásában a csatlakozási okmány (33. cikk) tartalmazta a kötelezettséget, hogy az EDIS a csatlakozás időpontjától működésben legyen, és világos ösztönzést adott az akkor csatlakozó országoknak arra, hogy az ehhez szükséges végső előkészületeket megtegyék. Ennek eredményeként az EDIS előkészületeit 2004 során mind a 10 új tagállamban befejezték. 2004 végére az EDIS-t hivatalosan – az előcsatlakozási alapok irányításának előzetes ellenőrzése megszüntetéséről szóló bizottsági határozat formájában – a 10 új tagállamból 9 ( Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) megkapta. Lengyelország az egyetlen új tagállam, amely 2004-ben nem kapta meg az EDIS-akkreditációt, habár a határozatot 2005 első heteire várják[5]. Az EDIS-re vonatkozó határozat részletei mind a 10 új tagállam vonatkozásában az országokról szóló fejezet 1. pontjában találhatók.

Bulgária és Románia vonatkozásában 2004 végén a következő helyzet állt fenn: mind Bulgária , mind Románia befejezte az EDIS 1. szakaszát (a hiányosságok felmérése), és a 2. szakaszba lépett (hiányosságok megszüntetése), azon céllal, hogy 2006 első félévében áttér az EDIS alkalmazására. A Bizottság és ezen országok közigazgatásai továbbra is ellenőrizték a folyamatot a 2002-ben valamennyi PHARE-támogatásban részesülő országban létrehozott magas szintű munkacsoportokon keresztül, amelyek feladata az EDIS-re való áttérés felügyelete és ebben a kérdésben iránymutatás szolgáltatása.

Törökország 2003 októberében a DIS-re (decentralizált végrehajtási rendszer) tért át azzal az indikatív céllal, hogy 2007-ben átáll az EDIS-re.

3.2. Monitoring és értékelés

A monitoring és értékelő funkció célja elsősorban az, hogy ellenőrizze és értékelje a kedvezményezett országoknak juttatott pénzügyi támogatás hatékonyságát azok előcsatlakozási célkitűzéseinek elérésében azáltal, hogy felméri a programteljesítést és levonja a tapasztalatokat. A második célkitűzés a helyi monitoring és értékelő kapacitás kialakításának támogatása mint az államok kapacitáserősítésének eszköze az előcsatlakozási támogatás irányítása és ellenőrzése területén.

3.2.1. Előzetes értékelés

2004-ben folytatódtak a PHARE programozási mechanizmus gyakorlatának 2003. évi belső előzetes értékeléséről szóló megbeszélések a 2004. és további évekre vonatkozóan, és az egyetlen még függőben lévő ajánláscsoporttal foglalkoztak, amely módszeresebb és hivatalosabb minőségellenőrző mechanizmusok bevezetésére irányul.

3.2.2. Monitoring és időközi értékelés

2004-ben a külső időközi értékelési tervezet 54, egyes országra vonatkozó, ágazati, ad hoc vagy tematikus értékelési jelentést hozott létre, amelyek a PHARE-ra és egyéb előcsatlakozási pénzügyi eszközre vonatkozó intézkedést érintettek, valamint egy egységesített összefoglaló jelentést az 1999-2002 között kiutalt és 2003 novemberéig végrehajtott PHARE-támogatásról.

Az ezen a területen véghezvitt konkrét intézkedésekhez a következők tartoztak: a legtöbb tagjelölt országban a program/projekttervező munkaértekezletek befejezése, amelyek a tervezési hiányosságokkal foglalkoznak; speciális szeminárium az ikerintézményi programban érintett érdekelt felekkel az ikerintézményi eszköz további erősítése érdekében.

3.2.3. Utólagos értékelés

Az értékelő egység pályázati eljárást indított az 1999-2001 között kiutalt PHARE nemzeti programok nagyszabású külső, utólagos értékelési gyakorlatára azzal a céllal, hogy 2005 első negyedévében megkezdődik az értékelés. A gyakorlat a tervezett 20 hónap után, 2006 végén fejeződik be.

3.3. Egyéb tevékenységek

A közösségi szolgálatok számos más tevékenységet vállaltak a 2004. évi programok minőségének javítása érdekében, valamint a helyi monitoring és értékelő kapacitás kialakításának támogatása érdekében. A melléklet II. részének 2.3. pontja mutatja be az egyedi cselekvéseket.

[1] Az Európai Tanács 2004. december 17-én elfogadta a Bizottság ajánlását, és úgy határozott, hogy 2005. október 3-án megkezdi a tárgyalásokat Törökországgal, feltéve, hogy az ankarai megállapodást az EU jelenlegi tagsága tekintetében kiigazító jegyzőkönyv ezen időpontig aláírásra kerül. Az aláírásra 2005. július 29-én került sor, és 2005. október 3-án a tárgyalások kezdetét jelző hivatalos határozatot hoztak.

[2] Az EU tagállamai október 3-án Luxemburgban úgy határoztak, hogy megkezdik Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási tárgyalások megkezdését a Miniszterek Tanácsa által elvégzett értékelés tette lehetővé, amely szerint Horvátország teljes mértékben együttműködik az ENSZ által létrehozott, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY).

[3] A SAPARD-ra vonatkozó általános információkért keresse fel a Mezőgazdasági Főigazgatóság honlapját: http://europa.eu.int/comm/agriculture/external/enlarge/index_en.htm

[4] A ISPA-ra vonatkozó általános információkért keresse fel a Regionális Politikai Főigazgatóság honlapját: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/funds/ispa/ispa_en.htm

[5] Lengyelország 2005 januárjában kapta meg az EDIS akkreditációt.