[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 25.10.2005

COM(2005) 535 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról (EGT vonatkozású szöveg)

1. BEVEZETÉS

A „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén” című, 2005. márciusi közlemény[1] az egyik legfontosabb intézkedésként az egyszerűsítést határozta meg az EU számára. Ez a stratégia a válasz az Európai Parlament és a Tanács azon kéréseire, amelyek az uniós jogalkotás egyszerűsítésére és minőségének javítására irányultak. Ez a stratégia teljes mértékben beágyazódik az átdolgozott lisszaboni stratégiába, amelynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés Európában, és ezért a joganyagnak az uniós vállalkozások versenyképességével kapcsolatos részelemeire összpontosít, hogy erősítse azok hatékonyságát, minimalizálja a költségeket és csökkentse a bürokratikus terheket. Általános célja egy olyan európai keretszabályozási rendszer kialakítása, amely megfelel a jogalkotás legjobb elveinek, a szubszidiaritás és az arányosság elvét betartva.

Ezen elvek alapján az EU-nak csak akkor kell jogszabályt alkotnia, ha a javasolt intézkedés uniós szinten jobban megvalósítható. Minden uniós szinten hozott intézkedésnek arányosnak kell lennie az elérni kívánt politikai célkitűzésekkel. Költséghatékonynak kell lennie, és a szükséges legenyhébb szabályozás formájában kell megvalósulnia. E tekintetben az egyszerűsítés célja, hogy mind közösségi, mind nemzeti szinten kevésbé megterhelővé, könnyebben alkalmazhatóvá és ezáltal a céljaik elérése szempontjából hatékonyabbá tegye a jogszabályokat.

Az Európai Unió elmúlt félévszázados fejlődése során számtalan közösségi jogszabályt alkotott, a közösségi vívmányokat („ acquis ”), amely gyakran egyetlen jogszabállyal helyettesített 25 szabályrendszert, és így nagyobb jogbiztonságot és biztosabb működési kereteket teremtett a vállalkozások számára. Ez a jogszabálykészlet nélkülözhetetlen szerepet játszott például a közös piac és az EU környezetvédelmi politikájának létrehozásában, valamint a munkavállaló- és fogyasztóvédelem közösségi szintű meghatározásában. Ugyanakkor minden szabályozás költségekkel jár, és a jogszabályok akadályozhatják a gazdaságot, hatékonyabb céloktól vonhatnak el erőforrásokat, és bizonyos esetekben korlátozhatják az innovációt, a termelékenységet és a növekedést. A kihívást a helyes egyensúly megtalálása jelenti, mégpedig az, hogy a szabályozási környezet lényegbevágó, egyszerű és hatékony legyen.

A Bizottság 2005. márciusi közleményében átdolgozott koncepciót határozott meg a jobb szabályozás megvalósítása és a versenyképesség javítása céljából. A közlemény az alábbiakra összpontosít:

(1) Az új javaslatokra vonatkozó hatásfelmérés használatának javítása és bővítése – ideértve a igazgatási költségek mérésére szolgáló módszertan kifejlesztését[2]. A Bizottság 2005 júniusában a hatásfelmérés tekintetében új, kibővített iránymutatásokat fogadott el. A hatásfelmérés a fenntartható fejlődés elvén alapul, és az a célja, hogy lehetővé tegye a politikai döntéshozók számára, hogy az új jogszabály potenciális gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak a gondos elemzése alapján döntsenek;

(2) A jogalkotó előtt függőben lévő javaslatok átvilágítása. A Bizottság 2005 szeptemberében bejelentette szándékát, hogy a kibővített átvilágítás eredményeképpen 68 függőben lévő javaslatot visszavon[3];

(3) A meglévő jogszabályok egyszerűsítésére szolgáló új módszer bevezetése. A jelen közlemény átdolgozott koncepciót határoz meg a jövőbeni egyszerűsítési munka tekintetében.

Az egyszerűsítés nem új kérdés[4]. Ideje azonban radikálisan változtatni törekvéseinken. A koncepció az intézmények által a közösségi szabályok egyszerűsítése érdekében végzett korábbi munkán és az érdekelt felekkel folytatott konzultáción alapul. A hangsúly egyértelműen egy olyan európai szabályozási rendszer megteremtésére helyeződik, amely hozzájárul a lisszaboni menetrend célkitűzéseinek az eléréséhez.

Ez a kezdeményezés különösen fontos Európa kis- és középvállalatai (a továbbiakban KKV-k) számára, amelyek az összes vállalkozás 99%-át és a foglalkoztatás kétharmadát adják. Kisebb méretük miatt a KKV-ket aránytalanul nagy mértékben sújtják a jogszabályi és igazgatási terhek, mivel erőforrásaik korlátozottak, és nem rendelkeznek elegendő szakértelemmel, hogy eligazodjanak a gyakran összetett szabályok és rendelkezések között. Emiatt fel kell mérni, hogy az egyszerűsítés keretében hogyan vehetők figyelembe speciális igényeik. Ebben a vonatkozásban kiemelt figyelmet fordítanak a statisztikák és az adatgyűjtés csökkentésére.

A jobb szabályozás mindazonáltal nem dereguláció. A közösségi és nemzeti szintű egyszerűsítés azt jelenti, hogy a szabályozás egyszerűbbé válik az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára. Másrészről ennek egy hatékonyabb jogszabályi keretet kell eredményeznie, amely alkalmasabb a Közösség politikai célkitűzéseinek megvalósítására.

2. ÚJ EGYSZERűSÍTÉSI STRATÉGIA AZ EU SZINTJÉN

A joganyagok átdolgozásának folyamatos és rendszeres gyakorlattá kell válnia, amely lehetővé teszi, hogy a jogalkotó minden jogos, a köz- és a magánszektorban jelentkező érdeket figyelembe vegyen a jogszabályok finomításánál.

A folyamat elindításaképpen kiterjedt konzultációs eljárás alapján megtörtént az egyszerűsítendő jogszabályok első csoportjának azonosítása. Ennek a folyamatos eljárásnak az alapanyagát a továbbiakban a jövőbeni egyszerűsítési prioritások meghatározására szolgáló új, módszeresebb, a jogszabályok hatásának a széleskörű elemzésén alapuló felülvizsgálati eljárásokból származó eredmények fogják adni. Ez alapos gazdasági elemzést foglal magában, és ide tartoznak az Unió társadalmi és környezetvédelmi törekvései, mint a Szerződésben meghatározott fenntartható fejlődés általános célkitűzésének nélkülözhetetlen részelemei.

a. Az érdekelt felek gyakorlati tapasztalataira épülő gördülő program

Az új koncepció része egy egyszerűsítést szolgáló gördülő program, amelyet e közlemény 2. melléklete ismertet. A program meghatározza azokat a jogszabályokat, amelyeket a Bizottság az elkövetkező három év során tervez felülvizsgálni és egyszerűsíteni.

A Bizottság az év korábbi szakaszában széleskörű konzultációt indított el a tagállamokkal és az üzleti közösséggel. Ezt nyilvános internetes konzultációval egészítették ki[5]. A konzultáció e közlemény 1. mellékletében összefoglalt megállapításainak a felülvizsgálata, amelynek során a Bizottság házon belüli tapasztalataival összevetve mérlegelik az egyes egyszerűsítési javaslatok hasznosságát, folyamatban van. A Bizottság meg fogja vizsgálni azokat a szabályokat, amelyek gátolták a versenyképességet (ideértve az adminisztratív követelményeket), hogy meggyőződjön ezek mellőzhetetlenségéről és az elérni kívánt egyéb közérdekekkel való arányosságukról. Ezzel kapcsolatban figyelembe veszik a támogató szolgálatok, például a SOLVIT[6] megállapításait, valamint nyilvános konzultációk eredményeit, hogy ezáltal meghatározzák a problémák jellegét és a lehetséges megoldásokat.

A program sok konkrét aggállyal foglalkozott, amely e széles körű konzultációs eljárás során merült fel a gazdasági versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken, mint például a társasági jog és a pénzügyi szolgáltatások, a közlekedés, a fogyasztóvédelem és a hulladékgazdálkodás. A program tartalmazza a Tanács által korábban már azonosított prioritásokat[7]. A programot rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják.

Ezen túlmenően a Bizottság az éves jogalkotói munkaprogramjaiba jelentős jogszabályi egyszerűsítési kezdeményezéseket fog belefoglalni, és kiegészítő közlemények sorozatát szándékozik kiadni, amelyek részletesebben ismertetik, hogyan fogják továbbvinni az egyszerűsítési munkát a mezőgazdasági[8], környezetvédelmi[9], egészségvédelmi és munkahelyi biztonsági[10], halászati[11], adózási, vámügyi és statisztikai ágazatban[12], valamint a munkajog területén[13]. E közlemények segíteni fognak az összes érdekelt féllel folytatott konzultációban.

A gördülő program átfogó egyszerűsítési kezdeményezéseket foglal magában a gazdasági versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken, úgymint a hulladékgazdálkodással és címkézéssel kapcsolatos jogszabályok. Kiterjed egyéb ágazatspecifikus szabályokra is többek között az gépjárműgyártás vagy építési termékek területén, valamint a több ágazatot érintő horizontális szabályokra például a közbeszerzés és az adózás területén. |

b. Mélyreható, folyamatos ágazati értékeléseken alapuló koncepció

A joganyag értékelésének a jelen egyszerűsítési programon túllépő folytatása érdekében a Bizottság ágazati szemszögből fogja értékelni és azonosítani az egyszerűsítési igényeket. Ez a koncepció lehetővé fogja tenni az érintett ágazatra érvényes jogi keret általános hatékonyságának és a további egyszerűsítés lehetőségének a felmérését. Ez az ágazati megközelítés ki fog terjedni a kérdéses jogszabály igazgatási és egyéb előnyeinek és költségeinek az elemzésére is.

Kezdetben három ágazat áll a középpontban: a gépjárműipar, az építőipar és a hulladékgazdálkodás. Az érdekelt felekkel szoros együttműködésben folyik a jelenlegi szabályozási környezet hatásának a felmérése ezen ipari ágazatok fenntartható fejlődésének a megtervezése és a lehető legjobb szabályozási koncepció meghatározása érdekében. A CARS 21[14] gépjárműipari kezdeményezés keretében például várhatóan a közösségi jogszabályok mennyiségének jelentős csökkentésére tesznek majd ajánlást annak révén, hogy közvetlenül hivatkoznak a nemzetközi intézkedésekre, és rugalmasságot alakítanak ki a járművek megfelelőségi értékelése és vizsgálati eljárásai tekintetében.

A Bizottság „A közösségi lisszaboni program megvalósítása: politikai keretrendszer az uniós gyártás megerősítésére – az iparpolitika integráltabb megközelítése felé vezető úton” című a közleményében[15] kialakított iránymutatásokkal összhangban, fokozatosan fogja kialakítani az egyéb ipari ágazatokban, úgymint a gyógyszeriparban, a gépészetben, az információs és kommunikációs technológiák területén és az energiaintenzív ágazatokban követendő koncepciót. Az egyszerűsítés kiterjed majd a több ágazatot érintő jogszabályokra is. Ezeknek az átvilágítási műveleteknek az eredményeit be fogják építeni a gördülő programba.

E megközelítést ki fogják terjeszteni a szolgáltatásokra, amelyek az EU GDP-jének több mint 70%-át adják. A szolgáltatások hozzájárulnak a gazdaság többi részéhez is, és fontos piacot teremtenek a gyártott termékek, mint például a távközlési, vasúti, űrrepülési és áramfejlesztő berendezések számára. Mivel a belső piacon egyre több szolgáltatás határokon átnyúló, létfontosságú, hogy az uniós szabályozási környezet e szolgáltatások versenyképességét növelje, amely viszont az EU egész gazdaságát versenyelőnyhöz juttatja.

Az egyszerűsítés a különböző érdekelt felekre, az üzletre és az iparra gyakorolt hatás mélyreható elemzésén fog alapulni, a jogszabály által elérni kívánt célkitűzések figyelembevétele mellett. A feldolgozóipar prioritást élvező ágazatait e közlemény határozza meg. |

3. AZ EGYSZERűSÍTÉS BIZOTTSÁGI MEGKÖZELÍTÉSE

A Bizottság az egyszerűsítés érdekében a következő módszereket szándékozik alkalmazni.

a. Hatályon kívül helyezés

Az 1957 óta elfogadott jogi aktusok nagy része a technikai vagy technológiai előrehaladás miatt, az uniós politikák fejlődése, a Szerződés általános szabályainak alkalmazási módjában bekövetkezett változások vagy a nemzetközi szabályok vagy szabványok fejlődése következtében elvesztette jelentőségét vagy elavult. Gyakran ezeket az elavult jogszabályokat hivatalosan már hatályon kívül helyezték. Mindazonáltal még vannak olyan hatályos jogszabályok, amelyeknek nincs vagy csak kicsi gyakorlati kihatásuk van. A rendelkezések egyes előírásai azonban továbbra is előírnak, különösen adminisztratív jellegű kötelezettségeket, mind a hatóság, mind a vállalatok számára. A Bizottság továbbra is törekedni fog arra, hogy biztosítsa azon jogi aktusok hatályon kívül helyezését, amelyek elveszítették jelenőségüket vagy elavultak[16].

Szem előtt kell azonban tartani, hogy a közösségi irányelvek hatályon kívül helyezése mindaddig nem jár semmilyen gyakorlati hatással, amíg a megfelelő nemzeti végrehajtó intézkedések továbbra is hatályban maradnak. Biztosítani kell, hogy az enyhébb közösségi szabályozási környezet előnyeit az új nemzeti szabályok és új technikai akadályok nem hatástalanítják. A Bizottság e tekintetben az előrecsomagolásról szóló irányelv[17] hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatát próbának tekinti, amelyből fény derül arra, hogy mekkora a társjogalkotó politikai hajlandósága arra, hogy megfeleljen az egyszerűsítés kihívásának.

Mérlegelték annak a lehetőségét, hogy megszüntetési záradékokat vezetnek be a bizottsági jogalkotói javaslatokba, hogy elkerüljék az elavulást, és általánosabban arra kényszerítsék a jogalkotót, hogy rendszeresen ellenőrizze a hatályos jogszabályok relevanciáját, hatékonyságát és arányosságát. Noha nem zárja ki ezt a lehetőséget, a Bizottság úgy gondolja, hogy a felülvizsgálati záradékok hasonló célt szolgálnak, és ugyanakkor a joghézagok szempontjából kisebb kockázatot hordoznak.

A Bizottság az elavulás megelőzése érdekében a jövőben minden jogalkotási javaslatába vagy felülvizsgálati záradékot vagy, ha nem kell a jogfolytonosságot érintő hátrányos hatások kockázatával számolni, megszüntető záradékot kíván beépíteni |

b. Egységes szerkezetbe foglalás[18]

A hivatalos egységes szerkezetbe foglalás nagymértékben hozzájárul a közösségi joganyag mennyiségének csökkentéséhez, és ezzel egyidejűleg közérthetőbbé teszi a szöveget, és jogilag biztosabbá teszi értelmezésüket, így segíti az átláthatóságot és a végrehajtást. A Bizottság folytatja az egységes szerkezetbe foglalási programját[19], amelynek keretében 2007-re be kívánja fejezni a joganyag hivatalos egységes szerkezetbe foglalását. A mind a 20 hivatalos nyelvre történő fordítás és azt ezt követő egységesítés[20] jelentősen növelni fogja a 2005 végétől elfogadandó hivatalosan egységes szerkezetbe foglalt szövegek mennyiségét.

c. Jogszabályok átdolgozása[21]

Az átdolgozás rendkívül hatásos egyszerűsítési módszer, hiszen egyszerre módosítja és egységes szerkezetbe foglalja a szóban forgó jogi aktust.

Az intézményközi megállapodást[22] szerint adott esetben a Bizottság ezt a módszert kívánja használni a meglévő jogi aktusok módosítási javaslatainál. A szinergiák maximalizálása és az átfedések és ismétlések csökkentése érdekében egyértelmű prioritást fog kapni a jogi aktusok összeolvasztása. Figyelembe véve e hatékony, de összetett eszköz természetét, ez a módszer a különösen az alapvető módosításokat eszközlő esetekben vehető igénybe, ha egyértelműen hozzájárul a közösségi jog érthetőségéhez, hatékonyságához és egyszerűsítéséhez.

A hulladékgazdálkodási ágazatra nézve 18 irányelv és 6 rendelet irányadó, az élelmiszerek címkézést pedig nem kevesebb mint 22 közösségi jogi aktus szabályozza. E szövegek átdolgozása világos és egyszerűsített keretszabályozási rendszert fog biztosítani a gazdasági szereplők számára. |

d. A szabályozási megközelítés átalakítása

A jobb szabályozási környezet létrehozásához szükséges az évtizedek óta létező rendelkezések megközelítésének a megkérdőjelezése is. Minden adott politikai területen elengedhetetlen, hogy a változást politikai konszenzus kísérje és támogassa.

Együttszabályozás és annak alapvető követelményei

Az együttszabályozás egyes esetekben a klasszikus jogalkotói eszközöknél költséghatékonyabb és célravezetőbb módszer bizonyos politikai célkitűzések eléréséhez. A független szervek általi szabványosítás a széles körben elismert együttszabályozási eszközök egyik példája. Ezt a Bizottság jogalkotás alternatívájaként vagy kiegészítőjeként aktívan támogatja.[23].

Miközben a múltbeli tapasztalatok időnként vegyes eredményekhez vezettek, a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás mostantól szilárd keretet biztosít az egyéb jogalkotási eszközök számára, amely megerősíti hitelességüket, és végső soron megkönnyíti használatukat.

Sok ipari és fogyasztói termék esetében a CE-jelzés tanúsítja, hogy a terméket hitelesítették és a Közösségben forgalmazható. A technikai harmonizáció ennek megfelelő közösségi megközelítése a nélkülözhetetlen előírásokra korlátozza a közösségi jogszabályok tartalmát, amelyek az összes részletes műszaki specifikáció tekintetében a harmonizált európai szabványokra hivatkoznak, és egyszerű és könnyű megfelelőség-értékelési eljárásokat határoznak meg. Az elmúlt húsz évben ez a politika a termékek forgalomba hozatala előtti (nemzeti és európai) hatósági beavatkozások lényeges csökkenését eredményezte, és annak érdekében, hogy csak biztonságos termékek kerüljenek a piacra, egyre inkább a piaci erőkre való hagyatkozáshoz vezetett.

Ezt a szabályozási megközelítést a Bizottság jelenleg felülvizsgálja. Megerősítés célja, hogy e megközelítést a lehető legtöbb ágazatra, sőt, az ipari termékek műszaki harmonizálásán túlmenően is kiterjesszék, pl. a szolgáltatási ágazatban. A biztonságra érzékeny területeken mint az orvosi műszerek és gépek elért eredmények, kétségtelenül kiterjeszthetők (vagy továbbfejleszthetők) más területekre is, mint például a kozmetikumokra, a gépek zajkibocsátására vagy a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra.

Az uniós jogszabályok más ágazatokban az alapszövegekbe beágyazottan kevésbé részletes rendelkezéseket tartalmazhatnak, és így rugalmasabbak lehetnek, ha keretjogszabály alapján elismerik a Bizottságnak azt a hatáskörét, hogy gyorsabb eljárásokkal fogadjon el végrehajtó intézkedéseket. A Bizottság 2004 áprilisában módosította egyik javaslatát a Bizottság végrehajtó hatáskörének megváltoztatása céljából[24].

A Bizottság egy egyszerűbb jogalkotási módszert fog támogatni, és ösztönözni fogja a szabványosítást, amely az áruk szabad mozgása területén már bizonyított. Például a fára vonatkozó műszaki előírások európai szabványainak kialakítása lehetővé teszi a meglévő irányelv hatályon kívül helyezését. Másik példa a helyes laboratóriumi gyakorlatra vonatkozó szabványok bevezetése, amely további jogalkotási kezdeményezés nélkül teszi lehetővé a kozmetikai termékekre vonatkozó irányelv követelményeinek végrehajtását.

Áttérés az irányelvekről a rendeletekre

Ahogy arra a Bizottság a növekedés és munkahelyteremtés szabályozásának javításáról szóló közleményében is rámutatott, a megfelelő jogi megközelítést gondos elemzés alapján kell kiválasztani. Az irányelvek rendeletekkel való felváltása bizonyos körülmények között hozzájárulhat az egyszerűsítéshez, mivel a rendeletek azonnal alkalmazandók, garantálják, hogy valamennyi szereplőre egyidejűleg ugyanazok a szabályok vonatkoznak, és az EU szabályainak konkrét végrehajtására irányítják a figyelmet. Az egyszerűsítés ilyen módon történő elősegítését széles körben elismerték konzultációk során, és hangsúlyozták, hogy ez megakadályozná a jogi aktusok eltérő nemzeti végrehajtását.

A Bizottságnak az a szándéka, hogy a Szerződés rendelkezéseivel összhangban és a Szerződés szubszidiaritásról és arányosságról szóló jegyzőkönyvének a figyelembe vételével módszeresebben kiaknázza az irányelvek rendeletekkel való helyettesítésének az előnyeit.

e. Az informatika használatának erősítése

Az informatika által kínált figyelemreméltó lehetőségeket jobban ki lehet használni. A biztonságos, integrált elektronikus kormányzás az eljárások gyorsítása, a papírmunka csökkentése, a törvény egységesebb alkalmazása és a hibák kockázatának csökkentése révén segíthet mérsékelni az adminisztratív terheket.

A Bizottság elektronikus kormányzásról szóló következő cselekvési terve – amelyet 2006-ban vezetnek be az i2010 kezdeményezés[25] keretében – külön foglalkozik majd az egyszerűsítés kérdésével, és elsősorban olyan közvetlen tapasztalatokra és helyes gyakorlatokra próbál majd építeni, amelyek a hatékonyság és a felhasználói elégedettség összefüggésében rámutatnak a kézzelfogható előnyökre.

A Bizottság biztosítja, hogy az EU jogi és operatív keretrendszere támogassa az egyszerűsített és papírmentes eljárásokat.

Szükség esetén a Bizottság javasolni fogja a jogszabályok módosítását azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a közösségi jog érvényesítésében a modern eszközök és technológia felhasználását. Jól halad a vámkódex korszerűsítésével kapcsolatos előkészítő munka, és már függőben van néhány javaslat az adóügyi ágazatban. A vállalkozások statisztikai kötelezettségeit is le lehet egyszerűsíteni a számítástechnikai eszközök kiterjedtebb igénybevételével.

A Bizottság – 2006-ban az elektronikus kormányzásról szóló cselekvési terve bevezetésével – növelni fogja kezdeményezéseit az elektronikus kormányzás területén. Szükség esetén közösségi szabályrendszert úgy igazítják ki, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a modern információs technológiák adta lehetőségeket. |

4. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A TAGÁLLAMOK TÁMOGATÁSA

A Bizottság a közös célkitűzést – jobb szabályozói környezet előmozdítása vállalkozásaink és állampolgáraink számára az európai versenyképesség növelése érdekében – csak akkor tudja megvalósítani, ha az összes intézmény teljes odaadással támogatja a stratégiát és teljes felelősséget vállal az erőfeszítésben rá jutó részért. Ez nem csak a közös módszerek, hanem a közös gondolkodásmód kialakítását is jelenti:

- A Bizottság gyakorolni fogja kezdeményezési jogát, hogy egyszerűsítési javaslatokat dolgozzon ki. A jobb szabályozási gyakorlatokkal összhangban ennek része az érdekelt felekkel folytatott mélyreható konzultáció és az utólagos gondos értékelés, amely bizonyítja a javasolt intézkedések többletértékét a fejlődés és a munkahelyteremtés vonatkozásában. Annak biztosítására, hogy egyszerűsítési prioritásai kellő időben megvalósuljanak minden területen, létre fogja hozni az előrehaladás figyelemmel kísérésére és a bizottsági testületnek való beszámolásra szolgáló, megfelelő belső intézkedéseket.

- Minthogy a Bizottság által betáblázott egyszerűsítési javaslatok elfogadása a társjogalkotó feladata, elengedhetetlen, hogy teljes mértékben végrehajtsák a jobb törvényhozásról szóló 2003-as intézményközi megállapodást, és hogy ennek keretében kiaknázzák az uniós jogszabályok egyszerűsítésének az előmozdítására szolgáló összes eszközt. Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet az Európai Parlament és a Tanács által az egyszerűsítés munkamódszereinek a javítása tekintetében tett ígéretre[26]. A hatásfelméréssel kapcsolatos közös koncepció létrehozásának a szükségességét szintén elismerte a három intézmény, és a Bizottság reméli, hogy év végéig sikerül megállapodásra jutni.

- Továbbá az uniós vállalatok szabályozási környezete csak akkor javítható, ha az uniós szintű kezdeményezéseket a tagállamok egyformán ambiciózus programjai egészítik ki. A széles körben elterjedt hiedelemmel ellentétben, a vállalatok szabályozási környezetét főként a nemzeti szabályok alkotják. A technikai követelményekkel, a címkézési kötelezettségekkel, az engedélyezési eljárásokkal és egyéb adminisztratív követelményekkel a nemzeti szabályozó hatóságok egészítik ki a közösségi jogszabályokat. A Bizottság továbbra is a lisszaboni célkitűzések figyelemmel kísérése céljából felállított nyitott koordinációs módszer keretében fogja kezelni a jobb szabályozást. A Bizottság a nemzeti intézkedések közösségi jognak való megfelelése tekintetében végzett vizsgálatok keretében is elő fogja mozdítani az egyszerűsítést.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A tagállamok és az érdekelt felek közreműködésével kidolgozott munkaprogrammal indítva a Bizottság az alábbiaknak megfelelően fogja kidolgozni egyszerűsítési prioritásait:

- meghatározott ágazatok széleskörű elemzése a jogszabályok hatásának tekintetében, gazdasági, környezeti és szociális szempontokat is figyelembe véve,

- egyszerűsítési módszer, amely olyan technikákra támaszkodik, mint pl. a hatályon kívül helyezés, a hivatalos egységes szerkezetbe foglalás, az átdolgozás, valamint a végrehajtási módszerek változtatása,

- jogalkotási módszer, amely egyértelműen előnyben részesíti az alapvető követelményeket a technikai specifikációkkal szemben, az együttszabályozás fokozott alkalmazását, valamint az információs technológiák ösztönzését és szélesebb körű használatát

- egyes esetekben szükség szerint az irányelvek helyett rendeletek alkalmazása és a felülvizsgálati záradékok szélesebb körű használata.

A Bizottság az egyszerűsítési prioritások kellő időben történő megvalósításának a biztosítása érdekében egyszerűsíteni fogja belső munkamódszereit, hogy mind igazgatási, mind politikai szinten gondoskodjon az egyszerűsítési folyamat általános figyelemmel kíséréséről és nyomon követéséről. A Bizottság ezen túlmenően továbbra is folyamatosan konzultál az érdekelt felekkel arról, hogy az elkövetkező években hogyan fejlessze tovább az egyszerűsítési programot.

Tekintettel az intézmények egyszerűsítéssel kapcsolatos közös kötelezettségvállalásának szükségességére, a Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát, hogy válaszoljanak e közleményre.

1. MELLÉKLET

A konzultációs eljárás megállapításai

A tagállamok és a fő üzleti szövetségek részletes hozzászólásokat küldtek, amelyek jellemzően az általuk tapasztalt nehézségek leírásából és a kezelésükre tett javaslatokból állnak. A leggyakrabban említett politikai terület a környezetvédelem volt, amelyet a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság, a társasági jog, a közlekedés és a fogyasztóvédelmi politika követett.

A folyamatban lévő internetes konzultáció előzetes elemzése azt mutatja, hogy a nyilvánosság visszajelzésének jelentős része a nemzeti és a helyi szabályokban előírt bürokratikus kötelezettségekkel, nem pedig az uniós jogszabályokkal kapcsolatos. A leggyakrabban felvetett problémák az adózási és foglalkoztatási kérdésekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatosak, amelyek esetében a nemzeti jogszabályok játszanak a kiemelt szerepet.

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során felmerült egyszerűsítési igények öt nagyobb kategóriába sorolhatók:

- a jogszabályok közérthetőségének pontosítása és növelése: sok aggodalom a nem világos vagy hiányos fogalmakkal, meghatározásokkal és rendelkezésekkel kapcsolatos. A kétértelműségek jogi bizonytalanságot és eltérést vonnak maguk után az uniós irányelvek nemzeti jogszabályokba való átültetésekor, ami viszont a verseny torzulásához és a belső piac töredezetté válásához vezet. E tekintetben néhány hozzászólás hangsúlyozta, hogy az irányelvek helyett a rendeletek fokozottabb használata csökkentené nemzeti szinten a hibás vagy eltérő átültetést. Sok hozzászólásban kiemelték azt is, hogy hozzáférhetőség és a közérthetőség javítása érdekében fontos a közösségi jogszabályok hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának a folytatása;

- a keretszabályozási rendszer aktualizálása és korszerűsítése: az érdekelt felek megjelöltek számos jogi szöveget, amely olyan meghatározásokat vagy eljárásokat tartalmaz, amelyek már nincsenek összhangban a technikai, gazdasági és ágazati valósággal, valamint amelyek olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek szükségtelenül megterhelőnek vagy lassúnak tűnnek. Az érdekelt felek olyan jogi aktusokra is benyújtottak példákat, amelyeket a joganyag más részeinek a fejlődése, a Szerződés módosításai vagy a nemzetközi szabályok fejlődése nagymértékben megfosztott tartalmuktól. Végül egyes jogszabályokról úgy gondolták, hogy nem sikerült elérniük céljukat, és ennek megfelelően javaslatokat tettek a koncepció megváltoztatására;

- az igazgatási költségek csökkentése[27]: sok hozzászólás felvetette a merev, szükségtelenül összetett és túlságosan bürokratikus eljárások kérdését, amelyek az emberi erőforrások hiánya miatt különösen a KKV-ket akadályozzák. Például mind a vállalkozások, mind a közigazgatási szervek részéről sok észrevételt rögzítettek a beszámolási vagy statisztikai kötelezettségek gyakoriságával és párhuzamos jellegével, valamint a betartásukhoz szükséges aprólékosság szintjével kapcsolatban;

- a joganyag következetességének a megerősítése: számos észrevétel érkezett az uniós jogszabályok közötti átfedésekkel, elégtelen összehangolással és állítólagos következetlenségekkel kapcsolatban. Ebben a vonatkozásban néhány érdekelt fél konkrét példákat hozott olyan esetekre, amikor nézete szerint nem biztosított az azonos politikai ágazaton belüli vagy több ágazatot átfedő eszközök közötti következetesség;

- a joganyag arányosságának a javítása : több válaszadó úgy érezte, hogy egyes rendelkezések túlságosan normatívak, aránytalanok, és túlzottan költségesek az elérni kívánt célkitűzésekhez képest. Ez talán a legmesszebb mutató aggály, és ugyanakkor ezt a legnehezebb kezelni, mivel a jogi aktusok tartalmát érinti, amely egy jogalkotási folyamat eredménye, amelyben a jogalkotó mérlegelte a különféle aggályokat. Az ilyen típusú értékelés csak eseti alapon végezhető el, az összes jogos magánágazatbeli és közérdek figyelembevételével.

2. MELLÉKLET

A JOGSZABÁLYOK EGYSZERűSÍTÉSÉT CÉLZÓ gördülő program

Ez a gördülő program azokkal az ágazati és horizontális jogszabályokkal foglalkozik, amelyek egyszerűsítése következtében várhatóan javulni fog az ipari versenyképesség. A programot a tagállamokkal és az érintett szereplőkkel folytatott konzultációt követően alakították ki.

A lista a Bizottság által megállapított ágazati prioritásokat határozza meg (hulladékok, gépjárművek és építőipar) a jobbszabályozásról szóló közleményében, de tartalmazza a tagállamok és az érintett szereplők közötti átfogó konzultáció eredményeit is.

A szabályozott ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a kozmetikai termékek gyártása, a gyógyszeripar vagy nyomástartó berendezések gyártása, valamint a szolgáltatások. Ezen túlmenően a program magában foglalja a több ágazatot is érintő szabályozási területeket, például a társasági jogot, a szellemi tulajdont, az adózást, a vámügyet és a statisztikát.

(*) = a Tanács 2004. november 25-én elfogadott prioritási listájában feltüntetett prioritás

Gazdasági ágazat | Szakterület | Jogi aktus | Intézkedés |

2005 |

Valamennyi ágazat | Gazdasági statisztikák | A Tanács 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról | * | A jogszabály átdolgozása |

Munkavállalók szabad mozgása | A Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról | Felülvizsgálat: az 574/72/EGK rendeletet felváltó új végrehajtási rendelet egyszerűsíti az eljárásokat az EU-állampolgárok és a tagállamok hatóságai számára. |

Egészség és biztonság | A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről továbbá az egészségről és biztonságról szóló 19 másik irányelv, amelyet a tagállamok jelentéstételi kötelezettsége szempontjából felül kell vizsgálni | A szabályozási megközelítés módosítása a jelentéstételi időszakok összehangolása révén, továbbá a különböző jelentési formák lehetőség szerinti egységesítésével minden tekintetben (a szociális partnerekkel erről már folyik a konzultáció). |

Mezőgazdaság és élelmiszeripar | Biogazdálkodás | A Tanács 1991. június 24-i 2092/91/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről | A jogszabály átdolgozása biogazdálkodás alapelveinek meghatározása az EU-szinten megállapított részletes szabályok mennyiségének minimálisra csökkentése, a piac megfelelő működésének biztosítása, valamint végleges behozatali rendszer létrehozása érdekében. |

Növényegészségügy | A Tanács 1966. június 14-i 66/401/EGK irányelve a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról A Tanács 1966. június 14-i 66/402/EGK irányelve a gabonavetőmagok forgalmazásáról A Tanács 2002. június 13-i 2002/54/EK irányelve a répavetőmagok forgalmazásáról A Tanács 2002. június 13-i 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról A Tanács 2002. június 13-i 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról | A jogszabályok átdolgozása a minimális csírázás tekintetében előírt követelményeknek meg nem felelő vetőmagok ideiglenes forgalomba hozatali engedélyére vonatkozó szabályok egyszerűsítése céljából. Gyorsabb válasz az átmeneti vetőmag-ellátási elégtelenségekre: a tagállamok által követendő egyértelmű szabályok a komitológiai eljárások keretében elfogadott eseti eltérések helyett. |

Minőségpolitika | A Tanács 1992. július 14-i 2081/92/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról | A jogszabály felülvizsgálata annak érdekében, hogy az eljárások egyszerűsítésével, a következetesség fokozásával és a szerepek tisztázásával növeljék a bejegyzési folyamat hatékonyságát |

A Tanács 1992. július 14-i 2082/92/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról | A jogszabály átdolgozása az eljárások egyszerűsítése és a bejegyzési folyamat javítása céljából |

Sugárvédelem | A Bizottság 1999. július 27-i 1661/1999/EK rendelete a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára a csernobili atomerőműben történt balesetet követően irányadó feltételekről szóló 737/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról | A jogszabály átdolgozása, nevezetesen a 3. melléklet törlése a rendeletből (azoknak a vámhivataloknak a felsorolása, ahol az 1. mellékletben felsorolt termékekre kiadható a közösségi szabad forgalomba bocsátási nyilatkozat). |

Cukor | A Tanács 2001. június 19-i 1260/2001/EK rendelete a cukorágazat piacának közös szervezéséről | A cukorpiac közös szervezésének felülvizsgálata, a nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele és a versenyképesség fokozása, az ágazat szerkezetátalakítására ideiglenes alap bevezetése és a cukorrépa-termelőknek nyújtott támogatás beillesztése az egységes támogatási rendszerbe |

Feldolgozóipar | Gyógyszerek | Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelet az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról | A KKV-k központosított eljáráson belüli támogatását célzó új rendelet, amely az EMEA-n belül „egyablakos” rendszert biztosít a KKV-knak, és meghatározza a KKV-k által fizetett díjak csökkentésének és felfüggesztésének körülményeit. |

Pénzügyi szolgáltatások | Határokon átnyúló átutalások | Az Európai Parlament és a Tanács 1997. január 27-i 97/5/EK irányelve a határokon átnyúló átutalásokról | A jogszabály átdolgozása (egy új irányelvjavaslat hatályon kívül fogja helyezni a jelenlegi irányelvet, valamint három ajánlást) |

Szállítási szolgáltatások | Légi szállítás | A Tanács 1989. július 24-i 2299/89/EGK rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról A Tanács 1993. október 29-i 3089/93/EGK rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról szóló 2299/89/EGK rendelet módosításáról A Tanács 1999. február 8-i 323/1999/EK rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS) ügyviteli szabályzatáról szóló 2299/89/EGK rendelet módosításáról | A három rendelet hatályon kívül helyezése, hiszen az alkalmazásukat eredetileg szükségessé tevő versenybeli erőfölényükkel való visszaélés már nem áll fenn. Az élesebb verseny jelenlegi feltételei mellett e jogszabályok hatályon kívül helyezése hozzájárul a piac hatékonyságához. |

Tengeri szállítás | A Tanács 1995. június 19-i 95/21/EK irányelve a Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról (kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés) | Az alapirányelv és az öt módosító irányelv átdolgozása egy új számítógépes információs rendszer létrehozása és a jelentéstételi kötelezettségek ennek megfelelő módosítása céljából |

A Tanács 94/57/EK irányelve a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól | Az alapirányelv és a 3 módosító irányelv átdolgozása az egyértelműség javítása és a végrehajtás hatékonysága érdekében |

2006 |

Valamennyi ágazat | Társasági jog | A Tanács 1968. március 9-i 68/151/EGK első irányelve az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik felek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról A Tanács 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről A Tanács 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2005/…/EK irányelve a korlátolt felelősségű társaságok határokon átnyúló egyesüléséről [Tizedik CLD – hivatalos elfogadásra vár] A Tanács 1989. december 21-i 89/666/EGK tizenegyedik irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú gazdasági társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó adatközlési követelményeiről A Tanács 1989. december 21-i 89/667/EGK tizenkettedik társasági jogi irányelve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 15-i 2003/58/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról | Egységes szerkezetbe foglalás vagy átdolgozás (a jelenleg folyó felülvizsgálat eredményének függvényében, amely magában foglalja az érintett szereplőkkel folytatott konzultációt) |

Szerzői jog | A Tanács 1991. május 14-i 91/250/EGK irányelve a számítógépes programok jogi védelméről A Tanács 1992. november 19-i 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról A Tanács 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról A Tanács 1993. október 29-i 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról | A jogszabályok átdolgozása azzal a céllal, hogy javítsák a jogszabályi keretrendszer következetességét és működését, továbbá hogy azt hozzáigazítsák az új digitális kihívásokhoz. |

Vámkódex | A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról A Tanács 1983. március 28-i 918/83/EGK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról A Tanács 2000. december 5-i 82/2001/EK rendelete a Közösség, valamint Ceuta és Melilla vámterülete közötti kereskedelemben a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről A Tanács 1991. december 19-i 3925/91/EGK rendelete a Közösségen belüli légi járaton utazó személyek kézi és feladott poggyászára, valamint a Közösségen belüli tengeri utazáson részt vevő személyek poggyászára alkalmazandó ellenőrzések és alakiságok megszüntetéséről A Tanács 2001. június 11-i 1207/2001/EK rendelete az Európai Közösség és egyes országok közötti preferenciális kereskedelemre irányadó rendelkezések alapján az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiadásának, a számlanyilatkozatok és az EUR.2 nyomtatványok kiállításának, valamint egyes elfogadott exportőri engedélyek kiadásának megkönnyítésére irányuló eljárásokról és a 3351/83/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről | A vámkódex átdolgozása és modernizálása egy új rendelettel. Az elektronikus vámügyi kezdeményezéssel összefüggésben a megújult vámkódex megteremti a vámműveletekben részt vevő összes érdekelt fél (kereskedők, a tagállamok vámigazgatási szervei, határrendészeti kirendeltségek, mint pl. rendőrség vagy állat-egészségügyi hatóságok) közötti elektronikus adatcsere jogi alapját. A nemzetközi kereskedelem megkönnyítését fogják szolgálni a korszerűbb és egyszerűsített vámeljárások és vámszabályok, az automatizált és összeköttetést biztosító vámügyi rendszer, valamint a közösségi határokat átlépő termékek szabad mozgásában érintett valamennyi hatóság és hivatal közötti szorosabb együttműködés. |

Vámszabályok | Származási szabályok (a Közösségi Vámkódex alapján) | A szabályok átdolgozása a származási szabályok rendszerének egyszerűsítése céljából. |

Környezetvédelem (hulladék) | A Tanács 1975. július 15-i 75/442/EGK irányelve a hulladékokról A Tanács 1991. március 18-i 91/156/EGK irányelve a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv módosításáról A Tanács 1991. december 12-i 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról | * | A jogszabályok felülvizsgálata a hulladékok megelőzésére és újrahasznosítására vonatkozó tematikus stratégia részeként |

A Tanács 1975. június 16-i 75/439/EGK irányelve a hulladékolajok ártalmatlanításáról | * | A jogszabály hatályon kívül helyezése a hulladékok megelőzésére és újrahasznosítására vonatkozó tematikus stratégia részeként |

Egészség és biztonság | A Tanács 1989. november 30-i 89/655/EGK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) A Tanács 1995. december 5-i 95/63/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK irányelv (a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a második egyedi irányelv) módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK irányelv (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) módosításáról | A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása. |

A Tanács 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK irányelve a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében) A Tanács 1991. június 25-i 91/382/EGK irányelve a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK irányelv (a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében a második egyedi irányelv) módosításáról A Tanács 1998. április 7-i 98/24/EK irányelve a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről Az Európai Parlament és a Tanács 2003. március 27-i 2003/18/EK irányelve a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról | A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása |

Ipari tulajdon | A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről, és annak későbbi módosításai: a 3288/94/EK rendelet, a 1653/2003/EK rendelet, a 807/2003/EK rendelet és a 422/2004/EK rendelet | Egységes szerkezetbe foglalás. |

Fizetésképtelenség | A Tanács 1980. október 20-i 80/987/EGK irányelve a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i 2002/74/EK irányelve a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról | A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása. |

Közbeszerzés | A Tanács 1971. július 26-i 71/304/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről | A jogszabály hatályon kívül helyezése (a folyamatban lévő felülvizsgálat eredményétől függően) |

A Bizottság 2001. szeptember 13-i 2001/78/EK irányelve a 93/36/EGK tanácsi irányelv IV. mellékletének, a 93/37/EGK tanácsi irányelv IV., V. és VI. mellékletének, a 97/52/EK irányelvvel módosított 92/50/EGK tanácsi irányelv III. és IV. mellékletének és a 98/4/EK irányelvvel módosított 93/38/EGK tanácsi irányelv XII–XV., XVII. és XVIII. mellékletének módosításáról (A közbeszerzési hirdetmények közzétételénél használt szabványos űrlapokra vonatkozó irányelv) | A jogszabály átdolgozása és rendelettel helyettesítése |

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2195/2002/EK rendelete a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) | A CPV frissítése és aktualizálása, hogy alkalmazható legyen a teljes mértékben elektronikusan lebonyolított közbeszerzési eljárásoknál. |

A Tanács 1989. december 21-i 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, fuvarozási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról | A felülvizsgálat folyamatban van, és valószínűsíthetően egyszerűsítést is maga után von. |

Szabályozott szakmák | A Tanács 1974. június 4-i 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról A Tanács 1974. június 4-i 74/557/EGK irányelve a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról | A jogszabályok hatályon kívül helyezése (a folyamatban lévő felülvizsgálat eredményétől függően) |

A Bizottság 2001. január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról A Bizottság 2004. február 25-i 363/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK rendelet módosításáról A Bizottság 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról A Bizottság 2004. február 25-i 364/2004/EK rendelete a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról A Bizottság 2002. december 12-i 2204/2002/EK rendelete Helyesbítés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról Helyesbítés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelethez (HL L 337., 2002.12.13) | A Bizottság rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a regionális támogatásra, a kis- és középvállalkozásokra, a kutatásra és fejlesztésre, a környezetvédelmi támogatásra, a foglalkoztatási támogatásra és képzési támogatásra való alkalmazásáról. A négy meglévő (módosított) jogi eszköz átdolgozása és egységesítése egyetlen általános, csoportmentességet biztosító jogi eszközzé, valamint két új szempont (regionális támogatás és környezetvédelmi támogatás) beépítése és így további két új jogi eszköz bevezetésének elkerülése. A csoportmentességet egy bizottsági rendelet formájában valósítják meg, és egy eljárási intézkedést jelent, amely mentesíti a 87. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit teljesítő egyes támogatásokat a 87. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentés alól. |

Adózás | A Tanács 1969. július 17-i 69/335/EGK irányelve a tőkeemelést terhelő közvetett adókról | A jogszabály átdolgozása annak érdekében, hogy egyszerűsítsék és naprakésszé tegyék a jelenleg érvényes közösségi jogi keretet a tőkeemelést terhelő közvetett adók területén, valamint hogy biztosítsák a tőkeilletékek fokozatos megszüntetését. |

A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás | A jogszabály felülvizsgálata: 1) a pénzügyi szolgáltatásokhoz – beleértve a biztosítást is – kapcsolódó a HÉA-rendelkezések tekintetében: az olyan hatályos, de már elavult szabályok naprakésszé tétele, amelyek akadályozzák az EU pénzügyi szolgáltatási ágazatának (bankok, pénzügyi csoportok) hatékonyságát. 2) a hatóságok HÉA-eljárása és bizonyos közhasznú tevékenységekre vonatkozó mentességek tekintetében: a jogszabály felülvizsgálata azzal a céllal, hogy egy sokkal összehangoltabb és semlegesebb HÉA-rendszert alakítsanak ki, illetve hogy az EU-n belül az államháztartási szervek és a magáncégek számára azonos feltételeket teremtsenek. |

A Tanács 1992. február 25-i 92/12/EGK irányelve a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről | A jogszabály átdolgozása azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék és naprakésszé tegyék a követelményeket, valamint számítógépesítsék az eljárásokat. |

Kereskedelmi statisztikák | A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról („Kombinált Nómenklatúra”) | A jogszabály átdolgozása a vámtarifaszámok számának csökkentése céljából a részletes statisztikai adatok szükségességének újraértékelésével annak érdekében, hogy megkönnyítsék a gazdasági szereplők statisztikai jelentéstételét |

Mezőgazdaság és élelmiszeripar | Közös piacszervezés | A Tanács 2003. szeptember 29-i 1786/2003/EK rendelete a szárított takarmány piacának közös szervezéséről A Tanács 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK rendelete a rizs piacának közös szervezéséről A Tanács 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendelete a gabonafélék piacának közös szervezéséről A Tanács 2001. december 19-i 2529/2001/EK rendelete a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről A Tanács 2001. június 19-i 1260/2001/EK rendelete a cukorágazat piacának közös szervezéséről A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről A Tanács 1999. május 17-i 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről A Tanács 1999. május 17-i 1254/1999/EK rendelete a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről A Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről A Tanács 1996. október 28-i 2200/96/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről A Tanács 1993. február 13-i 404/93/EGK rendelete a banánpiac közös szervezéséről A Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EGK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről A Tanács 1975. október 29-i 2777/75/EGK rendelete a baromfihús piacának közös szervezéséről A Tanács 1975. október 29-i 2771/75/EGK rendelete a tojás piacának közös szervezéséről A Tanács 1975. október 29-i 2759/75/EGK rendelete a sertéshús piacának közös szervezéséről A Tanács 1971. október 26-i 2358/71/EGK rendelete a vetőmagok piacának közös szervezéséről A Tanács 1971. július 26-i 1696/71/EGK rendelete a komló piacának közös szervezéséről A Tanács 1968. június 28-i 827/68/EGK rendelete egyes, a Szerződés II. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezéséről A Tanács 1968. február 27-i 234/68/EGK rendelete az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piaca közös szervezésének létrehozásáról A Tanács 2004. április 29-i 865/2004/EK rendelete az olívaolaj és az étkezési olajbogyó piacának közös szervezéséről és a 827/68/EGK rendelet módosításáról | A fennmaradó 21 ágazatot érintő közös piacszervezési rendelkezések fokozatos átdolgozásának megkezdése, valamint azoknak egységes szerkezetbe foglalása egy, a közös piacszervezésről szóló horizontális jogi eszközön belül. |

A tojás forgalmazásának előírásai | A Tanács 1990. június 26-i 1907/90/EGK rendelete a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról | A jogszabály átdolgozása azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a tojás forgalmazási előírásainak a fogyasztók, termelők, forgalmazók és közigazgatás javára történő alkalmazását. |

Energianövények | A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról | A támogatási rendszer rendelkezéseinek felülvizsgálata (90. cikk) |

Élelmiszerek | A Tanács 1988. december 21-i 89/107/EGK irányelve az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1994. június 30-i 94/35/EK irányelve az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről Az Európai Parlament és a Tanács 1994. június 30-i 94/36/EK irányelve az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről Az Európai Parlament és a Tanács 1995. február 20-i 95/2/EK irányelve színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról | Az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó meglévő jogszabályok átdolgozása és egy jogszabályon belüli egységes szerkezetbe foglalása, valamint az értékelési és engedélyezési eljárások aktualizálása (EFSA, komitológia). Az irányelv egyetlen rendelettel helyettesítése: A hatékonyabb értékelési és jóváhagyási eljárás felgyorsítja a döntéshozatali folyamatot, és így a gyártók és fogyasztók rövidebb időn belül élvezhetik az új adalékanyagok előnyeit. Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása jelenleg 3 külön irányelv keretében történik (színezékek, édesítőszerek és egyéb adalékanyagok), némelyiküket már többször módosították. E jóváhagyások és a jelenlegi keretirányelv rendelkezéseinek egy rendeletben való egyesítésével az adalékanyagokra vonatkozó jogszabályok egységesek maradnak, és egyszerűbbé válik a konzultáció az érintettekkel. Az értékelési és jóváhagyási eljárást az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó eljárásokkal együtt alakították ki. |

A Tanács 1988. június 22-i 88/388/EGK irányelve az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1996. október 28-i 2232/96/EK rendelete az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról | A jogszabályok átdolgozása azzal a céllal, hogy az aromaanyagokkal foglalkozó meglévő jogszabályokat naprakésszé tegyék és hozzáigazítsák a műszaki és tudományos fejlődéshez, valamint az értékelési és engedélyezési eljárásokat átláthatóvá tegyék (EFSA, komitológia). Az új keret lehetővé teszi, hogy az európai ipar hatékonyabban fejlesszen ki új aromaanyagokat és alkalmazásokat. Egyértelművé teszi, hogy mikor kell vagy nem kell értékelni az aromaanyagokat, és milyen körülmények között tekinthető egy aromaanyag természetesnek. Az engedélyezési eljárás pontosítása. Rendelettel helyettesítés.. |

Gyümölcs és zöldség (friss és feldolgozott) | A Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről A Tanács 1996. október 28-i 2202/96/EK rendelete egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről | Felülvizsgálat, hogy növeljék a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat versenyképességét, fejlesszék a piacszervezési eszközöket, csökkentsék a kereskedelem torzulását, hatályon kívül helyezzék az elavult jogi aktusokat |

Növényvédelmi termékek | A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról | * | Az irányelv átdolgozása és egy másik rendelettel való felváltása. A felülvizsgálat célja a növényvédő szerek engedélyezési eljárásának további harmonizálása, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) hatóanyagok értékelését érintő feladatainak meghatározása, valamint az adatvédelmi szabályok felülvizsgálata azzal a céllal, hogy fenntartsák az egyensúlyt a kutatók és a vállalatok érdekei között. A hatékonyabb értékelési és engedélyezési eljárással elkerülhető a párhuzamos munkavégzés, felgyorsítható a döntéshozatali folyamat, és harmonizálható a növényvédő szerek elérhetősége a Közösségen belül. Az új rendelet azt is biztosítani fogja, hogy az engedélyek visszavonása és a türelmi idő lejárata nem fog ütközni a növényvédő szerekre vonatkozó általános alkalmazási idővel. Az irányelvet már több mint 50-szer módosították. Cél, hogy az összes módosítást korlátozott számú végrehajtási rendeletben vagy mellékletben foglalják össze. |

Burgonyakeményítő | A Tanács 1994. július 27-i 1868/94/EK rendelete a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról | Az új rendelet célja, hogy a burgonyakeményítőre vonatkozó jelenlegi szabályozási rendszert felváltsa; alkalmazandó a 2007–2008-as gazdasági évtől. |

Állami támogatási szabályok | A Bizottság 2003. december 23-i 1/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról Közösségi iránymutatások a mezőgazdasági ágazatot érintő állami támogatásokról (HL C 28. szám, 2000.2.1.) Közösségi iránymutatások az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt és egyes, az I. mellékletben fel nem sorolt termékek reklámozását érintő állami támogatásokról (HL C 252. szám, 2001.9.12.) Közösségi iránymutatások a TSE-vizsgálatokat, elhullott állatok és vágási melléktermékeket érintő állami támogatásokról (HL C 324. szám, 2002.12.24.). A Bizottság 2004. október 6-i 1860/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban A Bizottság közleménye az állami támogatásokról: támogatott rövid távú mezőgazdasági hitelek (crédits de gestion) (HL C 44. szám, 1996.2.16.) A Bizottság közleménye a kutatásokra és fejlesztésekre nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerének módosításáról (kizárólag a mezőgazdaság tekintetében) (HL C 48. szám, 1998.2.13.) | A jogszabályok átdolgozása – az állami támogatásokra vonatkozó hét hatályos jogszabály számát háromra csökkentik: a mentességi rendelet, az egyik iránymutatás és a de minimis rendelet |

Bor | A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről | A jogszabály átdolgozása azzal a céllal, hogy javítsák az ágazat versenyképességét és hosszú távú működését, a borpiac felügyeletét és szervezését, valamint – mind minőségi, mind mennyiségi szempontból – a kereslet és kínálat egyensúlyát. |

Sugárvédelem | A Tanács 1987. december 22-i 3954/87/Euratom rendelete a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról, amelyet a következő jogi eszközök módosítottak: – A Tanács 1989. július 18-i 2218/89/Euratom rendelete a 3954/87/Euratom rendelet módosításáról – A Bizottság 1990. március 29-i 770/90/Euratom rendelete nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető mértékének megállapításáról – A Bizottság 1989. április 12-i 944/89/Euratom rendelete a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a kisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról | Egységes szerkezetbe foglalás |

A Tanács 1990. március 22-i 737/90/EGK rendelete a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről A Tanács 2000. március 20- i 616/2000/EK rendelete a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 737/90/EGK rendelet módosításáról | Egységes szerkezetbe foglalás |

Feldolgozóipar | Gyógyszeripar | A Tanács 1990. június 26-i 2377/90/EGK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról | A jogszabály átdolgozása a következő célokból: – az anyagjegyzékek számának csökkentése – az értékelési eljárás átláthatóságának javítása – a nemzetközi kereskedelmi szabványoknak való megfelelés biztosítása Ösztönözni fogja az állatgyógyászati készítmények rendelkezésre bocsátását az élelmiszer-előállításra használt állatok számára, és biztosítja az egységességet az állati eredetű élelmiszerekben található maradékanyagokra vonatkozó jogszabályok párhuzamos felülvizsgálatával. |

Fa | A Tanács 1968. január 23-i 68/89/EGK irányelve a gömbfa osztályozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről | A jogszabály hatályon kívül helyezése |

Pénzügyi szolgáltatások | Biztosítás | Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK irányelve az életbiztosításról Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a hitelbiztosítás és a kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv módosításáról A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a 73/239/EGK irányelv, valamint a 88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem-életbiztosítási irányelv) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörléséről A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról | A Fizetőképesség II projekttel összefüggésben az érintett biztosítási irányelvek átdolgozása egy egységes jogi eszközzé. |

Gépjármű-biztosítás | Gépjármű-biztosítási joganyag; pl. a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről amelyet az alábbi jogszabályok módosítottak: a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjárműhasználattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról (Negyedik gépjármű-biztosítási irányelv) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. | A jogszabály átdolgozása és egy irányelven belül egységes szerkezetbe foglalása (hat irányelv helyébe lép) |

Értékpapírok | Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről | Az irányelvet utólagos értékelésnek vetik alá. Az értékelési jelentést a Bizottság 2005 végén/2006 elején fogadja el |

A. A közösségi jog azon alapvető tételei, amelyek kifejezetten az egységes szerkezetbe foglalás tárgyát képező ÁÉKBV-kel/befektetési alapokkal foglalkoznak: A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelv egyes ÁÉKBV-kre vonatkozó befektetési szabályok tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/107/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az alapkezelő társaságok és az egyszerűsített tájékoztató szabályozása tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelvnek az ÁÉKBV befektetéseinek tekintetében történő módosításáról B. Változások, amelyeket a termékekre/szolgáltatásokra vonatkozó átfogó jogszabályok vezettek be, és amelyeket szintén beépítenek az egységes szerkezetbe foglalt változatba Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve a hitelintézetek vonatkozásában a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvnek, a nem életbiztosítási tevékenység vonatkozásában a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvnek, az életbiztosítások vonatkozásában a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvnek, a befektetési vállalkozások vonatkozásában a 93/22/EGK irányelvnek, valamint az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) vonatkozásában a 85/611/EGK irányelvnek a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK IRÁNYELVE a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2005. március 9-i 2005/1/EK irányelve a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti struktúrájának létrehozása céljából a 73/239/EGK, 85/611/EGK, 91/675/EGK, 92/49/EGK és 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 94/19/EK, 98/78/EK, 2000/12/EK, 2001/34/EK, 2002/83/EK és 2002/87/EK irányelv módosításáról | Az ÁÉKBV-kre vonatkozó közösségi vívmányok egységes szerkezetbe foglalása egyetlen irányelv keretében: – 4 alapvető tétel, amely kifejezetten az ÁÉKBV-kel/befektetési alapokkal foglalkozik, és – 3 másik, termékekre/szolgáltatásokra vonatkozó átfogó jogszabály, amelyet szintén beépítenek az egységes szerkezetbe foglalt változatba |

Szállítási szolgáltatások | Légi szállítás | A Tanács 1992. július 23-i 2407/92/EGK rendelete a légifuvarozók engedélyezéséről A Tanács 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelete a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról A Tanács 1992. július 23-i 2409/92/EGK rendelete a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól | A jogszabály átdolgozása a közérthetőség növelése, valamint a homályos és elavult rendelkezések törlése érdekében |

Tengeri szállítás | Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-i 2001/25/EK irányelve a tengerészek képzésének minimumszintjéről | Egységes szerkezetbe foglalás. |

Vasúti szállítás | Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 881/2004/EK rendelete az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) | A jogi aktusok módosítása a vasúttársaságok és a vasúti ipar tanúsítási folyamatának egyszerűsítése érdekében. Ezt az Európai Vasúti Ügynökség hatáskörének kibővítésével valósítják meg. |

Közúti szállítás | A Tanács 1996. december 20-i 96/96/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről | Az alap jogi aktus és annak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról szóló négy bizottsági irányelv egységes szerkezetbe foglalása és lehetőség szerinti egyszerűsítése (a folyamatban lévő és 2006 végére elkészítendő tanulmány eredményei függvényében) |

A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről | A jogszabálynak az eljárások egyszerűsítését magában foglaló átdolgozása. |

A Bizottság 2004. április 6-i ajánlása a közúti közlekedésbiztonság területét érintő végrehajtási intézkedések (2004/345/EK) | A jelentéstételi követelmények egyszerűsítése (eszköz: nemzeti képviselőkből álló munkacsoport); kiegészítő jogi aktusok elkerülése érdekében; a munka folyamatban van |

Veszélyes anyagok szállítása | A Tanács 1994. november 21-i 94/55/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről A Tanács 1996. július 23-i 96/49/EK irányelve a veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről | A jogszabályok átdolgozása: új irányelv vagy rendelet, valamint – ezzel egy időben – a mellékletek fordításának és közzétételének felfüggesztése az összes közösségi nyelv tekintetében (± 900 oldal a módozattól függően). |

Veszélyes anyagok szállítása | A Tanács 1996. június 3-i 96/35/EK irányelve a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadók kinevezéséről és szakmai képesítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 17-i 2000/18/EK irányelve a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadók vizsgájának minimumkövetelményeiről | A jogszabályok hatályon kívül helyezése: az ezen irányelvekben foglalt rendelkezések már a meglévő nemzetközi megállapodások részét képezik. |

Energia | Új és megújuló energiaforrások | A Tanács 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK irányelve a háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról | A jogszabály átdolgozása, nevezetesen az irányelv hatáskörének kiterjesztés |

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2422/2001/EK rendelete az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról | A jogszabály átdolgozása (az Energy Star nemzetközi megállapodás megújításával összhangban – egy új tanácsi határozatjavaslatot is magában foglaló csomag) az eljárások egyszerűsítése és a tagállamokra vonatkozó követelmények enyhítése érdekében |

Nukleáris energia | EAK-Tanács: Az Euratom Ellátási Ügynökség Alapszabálya (Hivatalos Lap 27. szám, 1958.12.6.) Euratom Ellátási Ügynökség: Az Európai Atomenergia-közösség Ellátási Ügynökségének szabályzata az ércek, alapanyagok és különleges hasadóanyagok kereslete és kínálata összeegyeztetése módjának meghatározásáról (Hivatalos Lap 32. szám, 1960.5.11.) | A jogszabályok átdolgozása: az ellátási szerződések elfogadási eljárásának egyszerűsítése. |

Olajkészletek | A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről 68/416/EGK: A Tanács 1968. december 20-i határozata a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségére vonatkozó egyedi kormányközi megállapodások megkötéséről és végrehajtásáról A Tanács 1972. december 19-i 72/425/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló 1968. december 20-i tanácsi irányelv módosításáról A Tanács 1973. július 24-i 73/238/EGK irányelve a kőolaj- és kőolajtermék-ellátás problémáinak hatását mérséklő intézkedésekről 77/706/EGK: A Tanács 1977. november 7-i határozata a kőolaj- és a kőolajtermék-ellátás nehézségei esetén a primer energiahordozók felhasználásának csökkentésére vonatkozó közösségi célkitűzés meghatározásáról 79/639/EGK: A Bizottság 1979. június 15-i határozata a Tanács 77/706/EGK határozatának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A Tanács 1998. december 14-i 98/93/EK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló 68/414/EGK irányelv módosításáról | A jogszabályok átdolgozása/hatályon kívül helyezése |

Halászati ágazat | Erőforrások megőrzése | A Tanács 1998. március 30-i 850/98/EK rendelete a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról | Átdolgozás a technikai intézkedések átláthatóságának javítása és pontosításuk érdekében, továbbá egységességük javítása és a keretszabályozási rendszer modernizálása céljából |

Halászat ellenőrzése és felügyelete | A Tanács 1993. október 12-i 2847/93/EGK rendelete a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról | Átdolgozás egyetlen dokumentummá, amely kiterjed a halászati tevékenység ellenőrzésének és felügyeletének minden szempontjára (fogások bejelentése, tűrési határok, kirakodási nyilatkozat, szállítása, a flotta helyzetmeghatározása stb.), továbbá az információs technológiai eszközök fokozottabb használata a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése céljából. |

A Tanács 1994. december 22-i 3317/94/EGK rendelete a halászati megállapodás alapján harmadik országok vizein folytatott halászat engedélyezésére vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról | Átdolgozás a halászati engedélyezési rendszer kezelésének pontosítása és javítása érdekében, továbbá az információs technológiai eszközök bevezetése céljából („Halászati engedélyek”) |

Halászati pénzügyi eszközök | A Bizottság 2001. február 22-i 366/2001/EK rendelete a 2792/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtásának részletes szabályairól A Bizottság 2000. május 2-i 908/2000/EK rendelete a halászati és az akvakultúraágazatban a tagállamok által a termelői szervezeteknek nyújtott támogatás kiszámítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A Bizottság 2000. december 13-i 2722/2000/EK rendelete a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköznek (HOPE) az akvakultúrában a patológiai kockázatok megszüntetéséhez történő hozzájárulása feltételeinek megállapításáról | Átdolgozás egyetlen dokumentummá |

2007 |

Valamennyi ágazat | Számvitel | A Tanács 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról A Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról A Tanács 1984. április 10-i 84/253/EGK nyolcadik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján, a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személyek működésének engedélyezéséről A Tanács 1990. november 8-i 90/604/EGK irányelve az éves beszámolóról szóló 78/660/EGK irányelvnek és az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló 83/349/EGK irányelvnek a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó mentességek és a beszámolók ecu-ben történő közzététele tekintetében történő módosításáról A Tanács 1990. november 8-i 90/605/EGK irányelve az éves beszámolóról szóló 78/660/EGK irányelvnek és az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló 83/349/EGK irányelvnek az alkalmazási kör tekintetében történő módosításáról A Tanács 1994. március 21-i 94/8/EK irányelve a 78/660/EGK irányelvnek az ecu-ben kifejezett összegek felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/65/EK irányelve a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról A Tanács 2003. május 13-i 2003/38/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK irányelvnek az euróban kifejezett összegek tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK, illetve 91/674/EGK irányelvek módosításáról (EGT vonatkozású szöveg) | * | A számvitelre vonatkozó közösségi joganyag átdolgozása és egységes szerkezetbe foglalása: – A KKV-k meghatározására szolgáló küszöbérték megemelése (így több vállalat mentesül a jelentéstételi kötelezettség alól)* – A KKV-kre vonatkozó negyedik és hetedik tanácsi irányelv szerinti számviteli szabályok egyszerűsítése és frissítése – Az IAS/IFRS/SIC/IFRIC szabályokra vonatkozó valamennyi, az EU-ban hatályos bizottsági rendelet egységes szerkezetbe foglalása (ez hat rendelet hatályon kívül helyezését jelenti) – A nemzetközi könyvvizsgálati standardok (ISA) beépítése a nyolcadik felülvizsgált tanácsi irányelvbe |

Társasági jog | A Tanács 1968. március 9-i 68/151/EGK első irányelve az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik felek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról A Tanács 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a nyilvánosan működő részvénytársaságok egyesüléséről A Tanács 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján, a nyilvánosan működő részvénytársaságok szétválásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2005/…/EK irányelve a korlátolt felelősségű társaságok határokon átnyúló egyesüléséről [Tizedik CLD – hivatalos elfogadásra vár] A Tanács 1989. december 21-i 89/666/EGK tizenegyedik irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú gazdasági társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó adatközlési követelményeiről A Tanács 1989. december 21-i 89/667/EGK tizenkettedik társasági jogi irányelve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 15-i 2003/58/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról | A társasági jogra vonatkozó közösségi vívmányok összességének átfogó átdolgozása |

Fogyasztóvédelmi joganyag | A Tanács 1985. december 20-i 85/577/EGK irányelve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről A Tanács 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelve a szervezett utazási formákról Az Európai Parlament és a Tanács 1997. május 20-i 97/7/EK irányelve a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről – A Tanács és a Parlament nyilatkozata a 6. cikk (1) bekezdésének tárgyában – A Bizottság nyilatkozata a 3. cikk (1) bekezdése első francia bekezdésének tárgyában A Bizottság 1997. július 28-i 97/47/EK irányelve a 77/101/EGK, 79/373/EGK és 91/357/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/6/EK irányelve a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1999/44/EK irányelve a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/27/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról | A jogszabályok ésszerűsítése és egyszerűsítése annak érdekében, hogy megszüntessék az esetleges következetlenségeket, átfedéseket, belső piaci akadályokat és a versenytorzulást. Amennyiben a problémafeltáró szakaszban a Bizottság bizonyítékot talál arra, hogy a joganyagot felül kell vizsgálni, vagy ki kell egészíteni, akkor a Bizottságnak elméletileg két lehetősége van: a) vertikális megközelítés, amely a meglévő irányelvek (pl. az időben megosztott használatról szóló irányelv felülvizsgálata) vagy az egyes ágazati szabályozások (pl. idegenforgalomról szóló irányelv, amely tartalmazza a csomagban kínált utazásokra vonatkozó rendelkezéseket és az időben megosztott használatról szóló irányelv rendelkezéseit); b) horizontálisabb megközelítés, egy vagy több jogi keret elfogadása a joganyag közös vonásainak szabályozására. Ezek a jogi keretek közös meghatározásokat biztosítanának, és szabályoznák a fogyasztók főbb szerződéses jogait és jogorvoslati lehetőségeit. A jobb szabályozás elvével összhangban ez a jogi eszköz jelentős mértékben ésszerűsítené a szabályozási keretet, mivel a jelenlegi lényeges irányelvek valamennyi vonatkozó rendelkezését egy új irányelvben rendszerezné. Az intézkedés 8 irányelvet és 6 módosító irányelvet érint. |

Öko-felülvizsgálat (öko-auditing) | Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről | A megközelítés, az intézkedéseket is beleértve átdolgozása/módosítása a KKV-k részvételének megkönnyítése érdekében |

Környezetvédelem Ipari berendezések kibocsátása | A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről A Tanács 1988. november 24-i 88/609/EGK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról A Tanács 1999. március 11-i 1999/13/EK irányelve a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 4-i 2000/76/EK irányelve a hulladékok égetéséről | * | A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (IPPC) szóló irányelv és az ipari kibocsátásról szóló egyéb kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék azok átláthatóságát, következetességét és korszerűsítését célzó átdolgozását, nevezetesen a jelentések benyújtása szempontjából |

Környezetvédelem Ózonlyuk | Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 29-i 2037/2000/EK rendelete az ózonréteget lebontó anyagokról | A jogszabály átdolgozása azzal a céllal, hogy javítsák és szükség esetén átláthatóbbá tegyék a meglévő keretrendszert. |

Munkajog | A Tanács 1991. október 14-i 91/533/EGK irányelve a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről A Tanács 1998. július 20-i 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/14/EK irányelve az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról | A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása egy irányelven belül. |

Statisztikák – Intrastat | Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 638/2004/EK rendelete a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről | * | A jogszabály egyszerűsítése a gazdasági szereplők statisztikai jelentéstételének megkönnyítése céljából, amennyiben lehetséges a KKV-knek mentesség biztosításával, figyelembe véve az igazgatási költségeket érintő folyamatban lévő kísérleti projekt és a kizárólag egy folyamatra korlátozódó adatgyűjtési rendszer megvalósíthatóságának elemzésével foglalkozó jövőbeli megvalósíthatósági tanulmány eredményét |

Mezőgazdaság és élelmiszeripar | Keresztmegfelelés | A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról | A jogszabályban előírt kezelési követelmények felülvizsgálata (8. cikk) megfelelő javaslatokkal |

Takarmány/ takarmányozás | A Tanács 1979. április 2-i 79/373/EGK irányelve az összetett takarmány forgalmazásáról A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről A Tanács 1982. június 30-i 82/471/EGK irányelve a takarmányozási célra felhasznált egyes termékekről A Tanács 1993. szeptember 13-i 93/74/EGK irányelve a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányokról | Az irányelvek rendeleti úton történő átdolgozása naprakésszé tétele annak érdekében, hogy módosítsák a takarmányok jelölésére vonatkozóan jelenleg hatályban lévő követelményeket, kibővítsék a takarmány-alapanyagok nem kizárólagos jegyzékét és összehangolják az engedélyezési eljárást az Európai Általános Élelmiszertörvényben meghatározott rendelkezésekkel és alapelvekkel. A jövőbeli javaslat fő célkitűzései az élelmiszer- és takarmánybiztonság szavatolása, a belső piac gördülékeny működésének elősegítése, valamint a takarmányfelhasználók gazdasági érdekeinek védelme. Az átdolgozás: megszünteti a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti különbségeket, amelyek akadályozzák belső piac gördülékeny működését; fokozza az átláthatóságot és az ésszerűséget: a gazdasági szereplők szerint a jogi követelmények különböző jogi eszközökre terjednek ki, és különböző követelményeket állapítanak meg hasonló termékekre; javítják az élelmiszer- és takarmánybiztonságot: egyes takarmányok engedélyezésének harmonizált megközelítése és azoknak a címkézési előírásoknak a felülvizsgálata, amelyek alááshatják az élelmiszer-biztonságot. A négy irányelven túl az intézkedés kb. 30 további módosító irányelvet érint. |

Élelmiszerek | Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és 4 kapcsolódó irányelv | * | A címkézésre vonatkozó jogszabályok általános átdolgozása annak érdekében, hogy a különböző szövegeket naprakésszé tegyék, korszerűsítsék és egy rendeleten belül egységes szerkezetbe foglalják. Egyszerűsítenie kell, és átláthatóvá kell tennie a meglévő címkézési jogszabályok szerkezetét és hatályát mind horizontálisan, mind vertikálisan, és valamennyi közös szempontot egyetlen egységes jogi eszközben kell ötvöznie. Jobban meg kell határoznia azokat a szabályokat, amelyek szerint a címkézés működni fog, abból a célból, hogy: lehetővé tegyék, hogy a fogyasztók megalapozott, biztonságos, egészséges és tartós döntéseket hozzanak. . hozzájáruljanak a versenynek kedvező piaci környezethet, ahol a piaci szereplők hatékonyan használhatják fel a címkézést termékeik értékesítéséhez. A felülvizsgálat célja lehet továbbá az egyéb, egészséghez kapcsolódó címkézési követelményekkel (tápértékjelölések, alkoholtartalmú italok címkézése), etikai kérdésekkel (állatjólét, tisztességes kereskedelem), származási jelölésekkel stb. való összhang megteremtése. |

A Bizottság 1997. február 19-i 298/97/EK rendelete a baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról | A rendelet átdolgozása és naprakésszé tétele, a központi engedélyezési eljárás végrehajtása |

Gyümölcs és zöldség – regionális végrehajtás | A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról | A 60. cikk rendelkezéseinek felülvizsgálata megfelelő javaslatokkal |

Feldolgozóipar | Építőipar | A Tanács 1988. december 21-i 89/106/EGK irányelve az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről | * | Egyszerűsítés, pontosítás és a különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő igazgatási költségek és terhek csökkentése a műszaki előírások megfogalmazásának és használatának rugalmasabbá tételével, egyszerűbb tanúsítási szabályokkal, valamint a végrehajtás előtt álló akadályok megszüntetésével, amelyek eddig gátolták az építőipari termékek teljes belső piacának megteremtését. |

Kozmetikai termékek | A Tanács 1976. július 27-i 76/768/EGK irányelve a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről És az ezt módosító szövegek (ezt követő 7 módosító irányelv, 2 irányelv, amely elhalasztja az állatkísérletek tilalma bevezetésének időpontját, valamint 37, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó irányelv) | A jogszabályok egyszerűsítése/egységes szerkezetbe foglalása. |

Orvostechnikai eszközök | A Tanács 1990. június 20-i 90/385/EGK irányelve az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről A Tanács 1993. június 14-i 93/42/EGK irányelve az orvostechnikai eszközökről | * | A jogszabályok átdolgozása egy rendeletté. A piaci engedélyezési eljárások módosítása. |

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. november 16-i 2000/70/EK irányelve a 93/42/EGK tanácsi irányelv stabil emberi vér- vagy plazmakészítményeket tartalmazó orvostechnikai eszközök tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 7-i 2001/104/EK irányelve az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv módosításáról | A jogszabályok átdolgozása egy rendeletté a következetesség és egységesség javítása céljából és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az információs technológiák alkalmazását az információátadásban. |

Gépjárművek | Kb. 28, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelven alapuló egyedi irányelv a gépjárművekről | 56 irányelv közül kb. 28 irányelv hatályon kívül helyezése (az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) rendeleteinek kötelezővé tételével), mihelyt a 70/156/EGK irányelv átdolgozását végleg elfogadja a Tanács és az Európai Parlament (valószínűleg 2007-ben). Az egyszerűsítés lehetővé teszi, hogy az ipar gyorsabban alkalmazkodjon a műszaki fejlődéshez nemzetközi szinten. |

Több mint 10 irányelv a gépjárművekre vonatkozó geometriai követelmények megállapításáról (pl. a Tanács 1992. március 31-i 92/21/EGK irányelve az M1 kategóriájú gépjárművek tömegéről és méreteiről) | Virtuális ellenőrzés/önellenőrzés bevezetése a jelenlegi eljárások költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A virtuális ellenőrzés/önellenőrzés felgyorsítja a termékfejlesztést, és csökkenti mind az ipar, mind a fogyasztók költségeit. |

Termékek műszaki összehangolása | 25 irányelv az egyes termékkategóriák belső piacon való szabad mozgását érintő alapvető követelmények megállapításáról (az úgynevezett „új megközelítésű irányelvek”) | A tanúsítási szabályok egyszerűsítése |

Pénzügyi szolgáltatások | Felügyelet | Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról | A jogszabály felülvizsgálata |

Szállítási szolgáltatások | Tengeri szállítás | A Tanács 1996. december 20-i 96/98/EK irányelve a tengerészeti felszerelésekről | A jogszabály átdolgozása. |

2008 |

Valamennyi ágazat | Adózás | Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállamokban honos kapcsolt társaságok közötti kamat- és jogdíjkifizetések adóztatásáról | Jogszabályok átdolgozása a meglévő közösségi jogszabályok egyszerűsítése érdekében a jogi szövegek egységesítésével és a forrásadó alóli mentességgel kapcsolatos szabályok egyszerűsítésével |

Mezőgazdaság és élelmiszeripar | Tej- és tejtermékágazat | A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról | A rendelkezések felülvizsgálata megfelelő javaslatokkal |

Szárított takarmány | A Tanács 2003. szeptember 29-i 1786/2003/EK rendelete a szárított takarmány piacának közös szervezéséről | A rendelkezések felülvizsgálata megfelelő javaslatokkal |

Feldolgozóipar | Nyomástartó edények és berendezések | A Tanács 1976. július 27-i 76/767/EGK irányelve a nyomástartó edényekre vonatkozó közös rendelkezésekre és vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről A Tanács 1987. június 25-i 87/404/EGK irányelve az egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1997. május 29-i 97/23/EK irányelve a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről A Tanács 1999. április 29-i 1999/36/EK irányelve a hordozható nyomástartó berendezésekről | * | A jogszabályok egy jogi eszközzé történő átdolgozása a műszaki harmonizációra vonatkozó felülvizsgált szabályozási megközelítés végrehajtásával |

Környezetvédelem Hulladék | Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól | Az irányelvek alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint a technológiai fejlődés állása, a tapasztalatok, a környezetvédelmi követelmények és a belső piac működése alapján történő felülvizsgálat. A felülvizsgálathoz adott esetben javaslatok is kapcsolódnak, amelyek az említett irányelvek vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányulnak. |

Szállítási szolgáltatások | Légi szállítás | A Tanács 1991. december 16-i 91/670/EGK irányelve a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a polgári repülés területén történő kölcsönös elismeréséről A Tanács 1991. december 16-i 3922/91/EGK rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról | Európai Repülésbiztonsági Ügynökség hatáskörének – különösképpen a légi forgalom és az ideiglenes pilótaengedélyek tekintetében történő – kibővítését követően a fent említett két jogi aktust, valamint azok technikai kiigazításait és módosításait hatályon kívül helyezik. |

Infrastruktúra | A Tanács 2236/95/EK rendelete a közösségi pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól | A jogszabály átdolgozása |

Közúti szállítás | A Tanács 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről | A jogszabály átdolgozása |

A Tanács 1992. március 26-i 881/92/EGK rendelete a tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról A Tanács 1992. március 16-i 684/92/EGK rendelete az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól A Tanács 1962. július 23-i első irányelve a tagállamok közötti közúti árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról A Bizottság 1998. január 27-i 98/12/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 71/320/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 1-jei 484/2002/EK rendelete a 881/92/EGK és a 3118/93/EGK tanácsi rendeletnek a járművezetői igazolvány létrehozása érdekében történő módosításáról | A jogszabály átdolgozása: egy egységes rendelet biztosítja az egységességet és következetességet az ágazat különböző részeinek kezelésében, valamint lehetővé teszi az ágazatra vonatkozó szabályozási megközelítés koherenciáját. |

Tengeri szállítás | Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 725/2004/EK rendelete a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról | A jogszabály átdolgozása |

Energia | Sugárvédelem | A Tanács 1989. november 27-i 89/618/Euratom irányelve a lakosságnak a radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről és a védekezés során irányadó magatartási szabályokról történő tájékoztatásáról A Tanács 1990. december 4-i 90/641/Euratom irányelve az ellenőrzött területeken munkájuk során ionizáló sugárzás kockázatának kitett külső munkavállalók védelméről A Tanács 1992. február 3-i 92/3/Euratom irányelve a radioaktív hulladékok tagállamok közötti szállításának, a Közösség területére történő beszállításának, illetve az onnan történő kiszállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról A Tanács 1997. június 30-i 97/43/Euratom irányelve a személyeknek az orvosi célú sugárterheléssel kapcsolatos ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni egészségvédelméről, valamint a 84/466/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről A Tanács 2003. december 22-i 2003/122/Euratom irányelve a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről A Tanács 1993. június 8-i 1493/93/Euratom rendelete a radioaktív anyagok tagállamok közötti szállításáról 93/552/Euratom: A Bizottság 1993. október 1-jei határozata a 92/3/Euratom tanácsi irányelvben említett, a radioaktív hulladékok szállításának felügyeleténél és ellenőrzésénél alkalmazandó formanyomtatvány létrehozásáról 90/143/Euratom: A Bizottság 1990. február 21-i ajánlása a lakosság épületen belüli radonsugárzástól való védelméről A Bizottság 2001. december 20-i ajánlása a lakosság radonnal szennyezett ivóvíztől való védelméről (az értesítés a C(2001) 4580. számú dokumentummal történt) | A jogszabályok átdolgozása egy egységes tanácsi irányelv keretében, amely megállapítja az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírásokat. |

[pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] A 2005. március 16-i COM(2005) 97.

[2] A Bizottság közleménye a jogszabályokhoz kapcsolódó igazgatási költségek értékelésére szolgáló közös EU-módszertanról, COM(2005) 518, 2005. október 21. és SEC(2005) 1329.

[3] A „jogalkotó előtt függőben lévő jogalkotási javaslatok átvilágításának az eredményéről” szóló bizottsági közlemény ” COM(2005) 462.

[4] Az EU-szabályozás egyszerűsítésére irányuló első kezdeményezés 1997-ben történt, a második általános egyszerűsítési programot – COM(2003) 71 – 2003 februárjában indították el. A Bizottság 42 szakpolitikai ágazat átvilágításának az eredményeképpen több mint 200 olyan jogi aktust azonosított, amelyek esetében egyszerűsítésre van lehetőség, és több mint 35 egyszerűsítési következményekkel járó kezdeményezést fogadott el. Jelenleg 15 jogalkotói egyszerűsítési javaslat van még mindig függőben a jogalkotó előtt. Ezen túlmenően a közösségi vívmányok hozzáférhetőségének, közérthetőségének és következetességének a javítása érdekében jelentős munkát végeztek, hogy hivatalos és nem hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt szövegek készüljenek. Emellett több száz hatályon kívül helyezés és elavulttá nyilvánítás is jelentősen hozzájárult a joganyag tömegének a további csökkentéséhez.

[5] A Bizottság 2005. június 1-jén felmérést indított el „az üzleti környezet javítása érdekében”(http://europa.eu.int/yourvoice/forms/dispatch?form=418&lang=EN). A konzultáció az év végéig tart

[6] http://europa.eu.int/solvit/

[7] A Versenyképességi Tanács 2004 novemberében 15 prioritást élvező területet határozott meg, ahol szükség van az uniós jogszabályok egyszerűsítésére. Válaszként a Bizottság három jogalkotási javaslat elfogadásával és hét nem jogalkotási kezdeményezés elindításával – amelyek egy későbbi szakaszban további jogalkotási kezdeményezéseket eredményezhetnek, az év végére e 15 tanácsi prioritás közül 13-mal már foglalkozni fog.

[8] A Közös Agrárpolitika jobb szabályozásáról és egyszerűsítéséről szóló közlemény, COM(2005) 509.

[9] A Bizottság elfogadta a jobb szabályozásról és a környezetvédelemre vonatkozó tematikus stratégiákról szóló munkadokumentumot. COM (2005) 466.

[10] A Bizottság 2006-ban fogja előterjeszteni a 2007–2012-es időszakra vonatkozó egészségügyi és biztonsági stratégiát

[11] A Bizottság 2004 decemberében elfogadta a Közös Halászati Politika jogszabályi környezetének javítási és egyszerűsítési lehetőségeiről szóló közleményt (COM(2004) 820) és a Közös Halászati Politika jogszabályi környezetének javítási és egyszerűsítési lehetőségeinek elemzéséről és azok végrehajtásáról szóló személyzeti munkadokumentumot (SEC(2004) 1596). Az év végéig a Bizottság a közigazgatással és az iparággal folytatott konzultációt követően többéves tervet fogad el a Közös Halászati Politika egyszerűsítéséről.

[12] A 2008–2012-es időszakra vonatkozó többéves statisztikai programról szóló következő bizottsági javaslat, valamint a 2007-es éves munkaprogram keretében megvalósítandó kísérleti módszer számos kezdeményezést fog tartalmazni, amelyek a kevésbé jelentős területeken enyhítik a statisztikai követelményeket.

[13] A Bizottság 2006-ban terjeszti elő a munkajogi fejleményekről szóló zöld könyvet.

[14] A „ Versenyképes gépjármű-ipari szabályozási rendszer a 21. század számára ” (CARS 21) elnevezésű kezdeményezés gerince egy magas rangú munkacsoport, amely a gépjárműipar versenyképességét érintő szabályozási keretrendszer javítása céljából felülvizsgálja a meglévő jogszabályokat. Ez a csoport a következő 10 évre szóló szabályozási útmutatóra fog ajánlást tenni. Lásd még http://europa.eu.int/comm/enterprise/automotive/pagesbackground/competitiveness/cars21.htm

[15] COM(2005) 474.

[16] A főtitkár és a Jogi Szolgálat 2004 februárjában adta át a Bizottságnak az önálló bizottsági aktusokra vonatkozó egyszerűsítési elvek e szempontjainak végrehajtásáról szóló részletes szabályokat.

[17] COM(2004) 708. A javaslat egy olyan mechanizmust vezet be, amely megtiltja a tagállamoknak a közösségi szinten deregulált területek nemzeti szintű szabályozását.

[18] Az egységes szerkezetbe foglalás azt az eljárást jelenti, amikor egy jogi aktust és annak módosításait egy új, jogilag kötelező erejű aktusban foglalják össze, amely e rendelkezések lényegét változatlanul hagyva azok helyébe lép.

[19] A Bizottság 2001 novemberében jelentős programot indított el az összes közösségi másodlagos joganyag hivatalos egységes szerkezetbe foglalása céljából (COM(2001) 645).

[20] Az egységesítés az az eljárás, amikor egy jogi aktus rendelkezéseit és annak összes módosítását bárminemű beavatkozás nélkül mechanikusan összegyűjtik. A teljes uniós joganyag egységesítése 2003 nyarára a terv szerint befejeződött, és az eredmény a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető az EUR-Lex-en keresztül.

[21] A jogszabályok átdolgozása azt az eljárást jelenti, amikor egy új, jogilag kötelező erejű aktus hatályon kívül helyezi azokat a jogi aktusokat, amelyek helyébe lép, miközben egyszerre módosítja a jogszabály tartalmát, és egységes szerkezetbe foglalja a változatlanul hagyandó megmaradó részeket.

[22] Intézményközi megállapodás (2001. november 28.) a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról (HL C 77., 2002. 3. 28., 1. o.)

[23] Az európai szabványosítás európai politikák és jogalkotás keretében betöltött szerepéről szóló bizottsági közlemény (COM(2004) 674) és az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslat (COM(2005) 377).

[24] A COM(2002) 719 dokumentumot módosító COM(2004) 324.

[25] i2010 – Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért (COM(2005) 229).

[26] Továbbra is függőben van a jogalkotó előtt 15, a 2003-as egyszerűsítési programnak megfelelően betáblázott jogszabályi javaslat.

[27] A meghatározás szerint az igazgatási költségek a vállalatok, az önkéntes szektor, a közigazgatási szervek és az állampolgárok számára a tevékenységükkel vagy termelésükkel kapcsolatos információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerülő költségek, történjen az akár a közigazgatási szervek, akár magánfelek felé. Az információt itt átfogóan kell értelmezni, például magában foglalja az információszolgáltatáshoz vagy regisztrációhoz szükséges címkézési, beszámolási, megfigyelési és értékelési költségeket is.