[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.10.2005

COM(2005) 511 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A közegészségügyi program 2003–2004-ben megvalósított projektjei

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A közegészségügyi program 2003–2004-ben megvalósított projektjei

(EGT vonatkozású szöveg)

1. BEVEZETÉS

1.1. A közegészségügyi politika és hozzájárulása a közösségi egészségügyi stratégiához

A közegészségügyi programról szóló határozat[1] 12. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a program keretében végzett tevékenységekről évente jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E célból került sor az alábbi jelentés összeállítására.

A program 2003. január 1-jétől kezdte meg működését, meghatározó eszközét alkotva az egészségügyi stratégia[2] szélesebb politikai összefüggéséből eredő intézkedések pénzügyi végrehajtásának.

A nyolc különböző egészségügyi program[3] tapasztalatain alapuló program fő célját egy, a közegészségügyhöz kapcsolódó, átfogó és következetes megközelítés kialakítása képezte, három fő prioritási területre összpontosítva: az egészségügyi információkra, az egészséget fenyegető veszélyekre és az egészséget befolyásoló tényezőkre. E három vezérmotívum együttesen igyekezett hozzájárulni az EU-n belüli testi, illetve mentális egészség és jólét magas szintjéhez. Intézkedéseket dolgoztak ki olyan önfenntartó mechanizmusok létrehozására, amelyek képessé teszik a tagállamokat az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységeik összehangolására.

A vezérmotívumok visszaköszöntek az éves közegészségügyi munkatervekben is. A 2003. és a 2004. évi közegészségügyi munkaterv végrehajtásának egyik legfontosabb eszközét az éves ajánlattételi felhívások jelentették. A további fontos tevékenységek közé tartozott az egészségügyi elemzések és jelentések összeállítása, kísérleti projektek megvalósítása, a jogalkotáshoz való hozzájárulás, valamint adatbázisok, közös mutatók és információs rendszerek létrehozása.

A program kezdeti, 312 millió eurós költségvetését a 2004-es bővítéssel összefüggésben 354 millió euróra növelték, hogy helyet kaphasson benne a 10 új tagállam.

1.2. Bővítés

A csatlakozásra váró országok a közegészségügyi program kezdetétől fogva bekapcsolódtak a program számos elemébe. Egyetértési nyilatkozat megkötésére került sor valamennyi csatlakozásra váró és tagjelölt országgal. Megfigyelőként részt vettek a programbizottsági üléseken, és ajánlatokat nyújtottak be a 2003. évi ajánlattételi felhívás keretében. Jelentős erőfeszítésekre került sor annak érdekében, hogy tájékoztassák ezen országokat a finanszírozási lehetőségekről, és hogy bevonják azokat a közegészségügyi program különböző részeibe. A 2004. májusi csatlakozásuk óta az új tagállamok teljes mértékben részt vesznek a programban.

A program nyitva áll az EFTA/EGT-országok[4], valamint Bulgária, Románia és Törökország[5] számára is, amelyek pénzügyileg is hozzájárulnak a programhoz. 2003-ban az EGT-országok 1,1 millió euróval, a tagjelölt országok (beleértve a 10 csatlakozásra váró országot is) pedig 3,6 millió euróval járultak hozzá a működési célú előirányzatokhoz. 2004-ben ezek a számadatok 1,1 millió eurót tettek ki az EGT-országok esetében, és 1,3 millió eurót a tagjelölt országok esetében.

1.3. Az előző és a jelenlegi program(ok) hatása – a korábbi projektek és politikák öröksége

Az 1996–2002 közötti nyolc közegészségügyi cselekvési programról végső értékelés[6] készült. Az egyes programok eredményességét, hatékonyságát, hasznosságát és fenntarthatóságát az 1993-ban elfogadott és a programra vonatkozó határozatokban leírt közegészségügyi kereteknek megfelelően ítélték meg. Erre alapozva az értékelés ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeknek hasznát lehet venni a közegészségügyi program irányításában, végrehajtásában és fejlesztésében.

2. A 2003. ÉVI TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE

2.1. A 2003. évi munkaterv elfogadása

A 2003. évi munkatervet[7], az új program tevékenységeinek kiválasztására és finanszírozására vonatkozó szabályokat, kritériumokat és eljárásokat[8], valamint a 2003-as ajánlattételi felhívást[9] 2003. március 15-én tették közzé a Hivatalos Lapban.

A 2003. évi munkaterv végrehajtását célzó ajánlattételi felhívás két hónapig, a 2003. május 16-i határidőig állt nyitva.

2.2. Tájékoztatás az ajánlattételi felhívásról

A lehetséges pályázók számára tájékoztató kampányt szerveztek a 2003. évi munkaterv végrehajtásáról. Ez magában foglalta a pályázat Byrne biztos és Antonios Trakatellis, az Európai Parlament tagja és a programmal kapcsolatos határozat európai parlamenti előadója által történő hivatalos megnyitását Brüsszelben, 2003. március 18-án. 2003. március 13-án nagyszabású tájékoztató napot rendeztek Luxembourgban, amelyen mintegy 300 fő volt jelen a program lehetséges résztvevői képviseletében. Külön támogatást biztosítottak a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok részvételének ösztönzésére. Egy új közegészségügyi weboldalt hoztak létre.

2.3. Értékelési eljárás

Összesen 427 projekt érkezett be, amelyek finanszírozási igénye együttesen több mint 500 millió eurót tett ki, vagyis a rendelkezésre álló összeg tízszeresét. Az ajánlatokat a vonatkozó területen szakismerettel rendelkező tisztviselők értékelték. Az ajánlatokat szükség esetén más főigazgatóságokhoz tartozó tisztviselők is értékelték annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő folyamatban levő projektek megismétlése vagy azokkal való átfedés. Összesen 58 projektet ítéltek támogatásra érdemesnek, 12 projekt került az A tartaléklistára, 55 pedig a B tartaléklistára. A maradék 302 projektet nem tartották támogathatónak, és elutasították azokat.

Az értékelők törekedtek arra, hogy következetes megközelítést és közös értékelési szabványokat alkalmazzanak. A pénzügyi szabályoknak megfelelően sor került egy értékelő bizottság felállítására. Támogatásokat az összes támogatható költségek maximum 60%-ának finanszírozására nyújtottak. Azok az innovatív projektek, amelyekbe a tagjelölt országok is jelentős mértékben bekapcsolódtak, akár az összes támogatható költségek 80%-áig terjedő támogatásban is részesülhettek.

A 2003. július 16-17-i ülésén a programbizottság egyhangúlag támogatta az értékelési eljárás során kiválasztott ajánlatok finanszírozását. A bizottság felcserélte két javaslat sorrendjét a tartaléklistán.

2.4. A kiválasztott projektek jegyzékének elfogadása

A program költségvetésének a csatlakozásra váró és a tagjelölt országokkal kötött egyetértési nyilatkozatokat követő növekedésére tekintettel 2003. december 17-én módosították az eredeti munkatervet[10]. Ez tovább hátráltatta a támogatásra kiválasztott projektek benyújtóival támogatási megállapodás megkötése céljából folytatott tárgyalási folyamatot. Az átdolgozott munkaterv véleményezésre a programbizottság elé került annak 2003. október 9-i gyűlésén. 2003. december 19-én, az új munkaterv elfogadását követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő 70 projekt finanszírozásáról határozott, valamint elfogadott további 55, a programbizottság által összeállított tartaléklistákon szereplő projektet. Az ezekhez az ajánlatokhoz kapcsolódó teljes kötelezettségvállalás összege 50,4 millió eurót tett ki. A fennmaradó 302 projektet elutasították.

Összesen 72 projekt részesült támogatásban a 2003-as költségvetés keretében. 10 projektet visszavontak: négyet az elfogadott ajánlatok jegyzékéből, hatot pedig a tartaléklistákból. A tartaléklistát a sorrendben a 12. projektig vették igénybe.

2.5. Az eredmények terjesztésének és hasznosításának módszerei

A támogatott projektekről szóló összefoglalók teljes jegyzéke megtalálható a http://europa.eu.int/comm/health/ph_projects/project_en.htm internetcímen. Az összefoglalók a fő kedvezményezettre vonatkozó adminisztratív információkat, pénzügyi információkat, a társult kedvezményezettek jegyzékét, valamint a projekt leírását tartalmazzák, az eredményekkel és az alkalmazott módszerekkel.

3. A 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGEK ÁTTEKINTÉSE

3.1. A 2004. évi munkaterv elfogadása

A közegészségügyi program 2004. évre szóló munkatervét 2004. február 27-én tették közzé[11]. Ugyanezen a napon bocsátották ki a 2004. évre szóló munkaterv végrehajtását célzó ajánlattételi felhívást[12], amely két hónapig állt nyitva.

3.2. Tájékoztatás az ajánlattételi felhívásról

2004. március 22-én tájékoztató napot tartottak Luxembourgban abból a célból, hogy tájékoztassák a lehetséges pályázókat a közegészségügyi programra vonatkozó ajánlatok benyújtásának módjáról. Az eseményre mintegy 300 résztvevő érkezett az EU-ból, a tagjelölt országokból és az EGT/EFTA-országokból.

A közegészségügyi program weboldalán megtalálható volt az ajánlatok benyújtásához szükséges valamennyi fontos információ, például a felhívási hirdetmény, a 2004. évi munkaterv, a pályázati űrlapok, a pályázóknak szóló útmutató, az értékelési kritériumok és a támogatási megállapodás egy mintapéldánya.

Sor került egy információs szolgálat felállítására, amelyhez több mint 500, tájékoztatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem érkezett.

3.3. Értékelési eljárás

231 ajánlatot nyújtottak be, összesen 180,8 millió euro hozzájárulást igényelve az EU-tól. Bár az ajánlatok száma 2003-hoz képest kisebb volt, minőségük általánosságban véve javult. Minden egyes ajánlatot egy tisztviselő és a 20 független külső szakértő egyike bírált el. Két értékelő közötti nézetkülönbség esetén egy harmadik, belső vagy külső értékelő konszenzusos értékelő jelentést készített. Az értékelő bizottság határozatát hivatalos konzultáció céljából beterjesztették más főigazgatóságok elé is annak érdekében, hogy elkerüljék az egyéb, már folyamatban lévő projektek megismétlését vagy az azokkal való átfedéseket.

Az értékelési kritériumok tekintetében A közegészségügyi program keretében folytatott tevékenységek kiválasztására és támogatására vonatkozó szabályok, kritériumok és eljárások című dokumentum[13] szolgált alapul.

79 projektet ajánlottak támogatásra, amelyek közül 12 projekt került tartaléklistára. A tartaléklistát a 2003-as évhez képest jelentős mértékben lerövidítették annak érdekében, hogy a program reálisabb támogatási lehetőséget kínálhasson. 139 projektet elutasítottak, 9 pedig nem volt jogosult a támogatásra. 4 ajánlatot a benyújtási határidő be nem tartása miatt zártak ki.

A 2004. évi ajánlattételi felhívás alapján benyújtott projekteket a 2004. július 8-i ülésen terjesztették a programbizottság elé. A bizottság a projekteket általában innovatívnak és jó minőségűnek találta.

A bizottság csupán kisebb kiigazításokat tett: egy projekt költségvetését módosította, két projektet pedig meghosszabbított. Akárcsak 2003-ban, ezúttal is felcserélték két projekt sorrendjét a tartaléklistán. A bizottság egyhangúlag kedvező véleményt nyilvánított az elfogadott ajánlatok frissített jegyzékéről és a tartaléklistáról.

3.4. A kiválasztott projektek jegyzékének elfogadása

A programbizottság ülését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyta a támogatásra javasolt 67 projekt jegyzékét és a tartaléklistán szereplő 12 projektnek a programbizottság által elfogadott sorrendjét. A fennmaradó 152 projektet elutasították. Az elfogadott ajánlatokhoz kapcsolódó teljes kötelezettségvállalás összege 48,8 millió eurót tett ki.

Miután újabb támogatási alapok váltak hozzáférhetővé, 2004. december 15-én az engedélyezésre jogosult tisztviselő további 6,6 millió eurót utalt ki a 2004-es ajánlattételi felhívás céljaira, finanszírozást biztosítva ezáltal a tartaléklistán szereplő 12 projekt mindegyikének.

3.5. Az eredmények terjesztésének és hasznosításának módszerei

A támogatásra kiválasztott projektek megnevezésének teljes jegyzéke és a projektek rövid leírása megtalálható az Europa-webhely közegészségüggyel foglalkozó oldalain, az alábbi internetcímen: http://europa.eu.int/comm/health/ph_projects/project_en.htm.

Amint valamennyi szerződési megállapodás aláírása megtörtént, további információk állnak majd rendelkezésre a fő kedvezményezettre vonatkozó adminisztratív adatokról, a társult kedvezményezettekről, a pénzügyi információkról, a projektek leírásáról, az eredményeikről és az alkalmazott módszerekről.

4. A 2003. ÉS A 2004. ÉVI MUNKATERV KERETÉBEN MEGKEZDETT LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEK

4.1. Több területet érintő témakörök

2003-ban a program számos célkitűzését összekapcsoló, stratégiai jelentőségű intézkedéseket több területet érintő, átfogó témakörök szerint csoportosították. A legfontosabb projektek az egészségügy terén működő nem kormányzati szervezetekkel, az egészségügyben fennálló egyenlőtlenségek csökkentését célzó cselekvési és hálózatépítő stratégiákkal, valamint a börtönökben történő kábítószer-fogyasztás megelőzésére szolgáló európai multidiszciplináris hálózat létrehozásával foglalkoztak.

A tagállamok egészségügyi szolgáltatói közötti együttműködést három, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltérképezésére és a közegészségügy európai határmenti régiókban történő értékelésére irányuló projekt ölelte fel.

2004-ben az átfogó témaköröket beillesztették a program három fő alkotóelemébe.

4.2. Egészségügyi információk

2003-ban a program törekvései a nyolc korábbi közösségi közegészségügyi program keretében végrehajtott munka integrációjára irányultak. Ez elsősorban a következőket foglalta magában: (i) egészségügyi mutatókkal kapcsolatos projektek, amelyek célja egy közös európai uniós jegyzék (ECHI) létrehozása, valamint mutatók kifejlesztése a betegségek, az egészségügyi rendszerek, a gyógyszerek, a mentális egészség, az életstílusok stb. területén, (ii) rendszeres és fenntartható adatgyűjtésre összpontosító projektek (pl. a sérülésekre vagy a rákos megbetegedésekre vonatkozó adatbázisok), (iii) az egészségüggyel kapcsolatos jelentési mechanizmusok javítására összpontosító projektek (egészségügyi adatfelvételi projektek, kórházi adatokra vonatkozó projektek), valamint (iv) a bevált klinikai és kodifikációs gyakorlatok tökéletesítését vagy kialakítását célzó projektek.

Különös figyelmet fordítottak a közösségi statisztikai programmal[14] való együttműködésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az ezen a területen folytatott EU-s projektek legtöbb részébe bekapcsolódott.

Folyamatban van egy fenntartható egészségügyi felügyeleti rendszer létrehozása, amelynek célja összehasonlítható információk szolgáltatása az egészségügyről és a népesség egészséggel kapcsolatos magatartásáról, a betegségekről és az egészségügyi rendszerekről. A rendszer statisztikai részének kidolgozásához szükség szerint igénybe veszik a közösségi statisztikai programot. A program a definíciók, az adatgyűjtési és –felhasználási módszerek tekintetében Európa-szerte elfogadott, közös mutatókon és eszközökön alapul. Egy hét munkacsoportból formálódott hálózat folytatta az egészségügyi felügyelettel kapcsolatos korábbi munkát, a mutatókra és az adatgyűjtésre összpontosítva.

Munka folyt annak érdekében is, hogy – első lépésben – létrehozzák a közösségi egészségügyi mutatók rövid jegyzékét, azzal a szándékkal, hogy ezt a jegyzéket az elkövetkező évek során kibővítsék, hogy a közösségi statisztikai programmal együttműködve eszközöket fejlesszenek ki az összehasonlítható információk gyűjtésére, valamint hogy kidolgozzanak egy európai egészségügyi jelentéssorozatot, amely elemzéseket és információkat nyújt a politikai döntéshozók, meghatározott célközönségek vagy a közvélemény számára.

Az egészségügyi rendszerek terén folytatott együttműködést a közegészségügyi döntéshozók részére szolgáltatott információkkal összefüggő tevékenységeknek és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltérképezésének a támogatásán keresztül segítették elő.

Kibocsátottak egy, az alkoholfogyasztás egészségügyi, szociális és gazdasági hatásait érintő adatok szolgáltatásával és elemzésével kapcsolatos ajánlati felhívást, amelynek célja a létező és tervezett nemzeti, EU-s és a WHO által kidolgozott, alkoholra vonatkozó politikák tanulmányozása az alkohol tárgyával összefüggő lehetséges EU-s politikai vagy stratégiai válaszutakra vonatkozó ajánlások és lehetőségek azonosítása érdekében. Egy további ajánlati felhívást is közzétettek a gyógyszeripari ágazatra vonatkozó közegészségügyi teljesítménymutatók kidolgozásának tárgyában, azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, milyen mértékben igazodik a gyógyszeripari ágazat a közegészségügyi és egyéb szociális célkitűzésekhez.

2004-ben folytatódott az információkkal és a terjesztéssel, az egészségügyi rendszerekkel, a súlyos és krónikus betegségekkel, a sérülésekre vonatkozó adatbázissal, a mentális egészséggel és a ritka betegségekkel kapcsolatos munka. Az információk és a terjesztés területén belül a munka elsősorban a jövőbeli európai uniós egészségügyi információs és ismeretrendszer fogalmára és alkotóelemeire, az EU-s egészségügyi tevékenységről szóló tájékoztatás terjesztésére szolgáló nyilvános platformok kifejlesztésére (egészségügyi portál), a közösségi egészségügyi mutatók kiinduló jegyzékének terjesztésére, egy hasonló jegyzéknek a nemzeti szintnél alacsonyabb szinten történő terjesztését célzó platform létrehozására, egy egészségügyi témájú műsorok közvetítésével foglalkozó platformra, valamint a közegészségügyre vonatkozó jelentések politikára gyakorolt hatására összpontosult.

Az egészségügyi rendszerek területén felállították a gyógyszerészeti kérdésekben érintett hatóságok és intézmények hálózatát a gyógyszeripari árképzéssel és a visszatérítésekkel kapcsolatos információk cseréje céljából. Megindult egy kórházi adatokat érintő projekt, amelynek célja a hazabocsátásokkal és a műtéti eljárásokkal kapcsolatos regisztrációs módszerek összehasonlíthatóságának javítása, az adatgyűjtés körének kiszélesítése, valamint e munkának az új tagállamokra való kiterjesztése volt. A szolgáltatások és a szakemberek szabad mozgását is igyekeznek előmozdítani egy közös EU-s módszertan kifejlesztésével a betegek egészségügyi intézményekben tapasztalt biztonságára vonatkozóan.

A súlyos és krónikus betegségekkel foglalkozó információs hálózatok minőségének és fenntarthatóságának fejlesztése érdekében támogatásban részesültek a rákos megbetegedésekre vonatkozó európai nyilvántartások és adatbázisrendszerek, számos, a morbiditás forrásait leltárba vevő projekt, valamint olyan projektek is, amelyek megfelelő megfigyelő- és mutatórendszereket, továbbá adatgyűjtési módszereket alkottak több betegségcsoport (asztma és krónikus obstruktív tüdőbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, izom- és csontrendszeri betegségek stb.) tekintetében.

A programnak a ritka betegségekre vonatkozó információkra történő kiterjesztése érdekében támogatást nyújtottak egy konferencia megszervezéséhez, amely a ritka betegségekkel szembeni tudatosság, valamint az együttműködés és az ismeretmegosztás EU-s szinten történő fokozásának lehetséges módjaival foglalkozott az információkhoz, a diagnózishoz, az egészségügyi ellátáshoz, a gyógyszerekhez és a támogatáshoz való hozzáférés javítása érdekében. Létrehoztak egy, a születési rendellenességeket vizsgáló operatív ellenőrző rendszert, és a továbbiakban sor kerül majd a ritka és veleszületett vérszegénységgel kapcsolatos hálózat felállítására, valamint megkezdi működését a ritka betegségekkel foglalkozó munkacsoport titkársága.

A mentális egészség kérdését számos kezdeményezés felölelte, mint például az értelmileg akadályozott személyekre vonatkozó egészségügyi mutatókkal, a mentális betegségben szenvedők börtönökben folyó kezelésével és a mentális egészség gazdasági vetületeivel foglalkozó kezdeményezések. A mentális egészségre vonatkozó átfogó stratégia megvalósítása érdekében létrejött egy, a mentális egészség előmozdítására és a mentális zavarok megelőzésére irányuló platform.

A 2004-ben érintett további témák magukban foglalták a környezet és az egészség kapcsolatát, egészségügyi felméréseket, a halálozást, az egészségügyi hatásvizsgálatokat, a sérüléseket és a baleseteket, az e-egészséget, valamint az életmódot.

4.3. Az egészséget fenyegető veszélyek

Tevékenységeket folytattak a belekben előforduló bakteriális kórokozókra, az influenzára, a Creutzfeldt-Jakob betegségre és az utazással összefüggő legionárius betegségre irányuló felügyelet fenntartása és fejlesztése érdekében. A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében felállítottak egy, a szakértők által értékelt tudományos információk cseréjére szolgáló közzétételi szolgálatot. Erőfeszítéseket tettek a fertőző betegségekkel szembeni védekezés és a velük kapcsolatos tájékoztatás javítása érdekében.

Az egészségügyi biztonság és a biológiai és kémiai veszélyekkel szembeni felkészültség kérdésével a biológiai anyagok és más, potenciálisan nagyhatású, természetes eredetű járványok szándékos elterjesztésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseken, a fertőző betegségek kezelésére szakosodott orvosok hálózatán, valamint egy, a terroristák által kibocsátott vegyi anyagokkal kapcsolatos kísérleti riasztórendszeren keresztül foglalkoztak.

A ritka betegségekkel kapcsolatos korábbi kiemelt projekteket új tevékenységekkel kötötték össze. A szöveteket és sejteket illetően módszereket dolgoztak ki mind az átültetésre, mind pedig a szövetbankban való tárolásra szánt szövetek minőségének és biztonságának befolyásolására. Lendületet vett a vérképző őssejtek gyűjtésével, feldolgozásával és transzplantációjával foglalkozó egészségügyi intézményekre és létesítményekre vonatkozó szabványok meghatározásának folyamata, valamint ezen intézmények és létesítmények ellenőrzése és akkreditációja.

Kezdetét vette a természetes fertőzésekből eredő egészségügyi veszélyekre való gyors, eredményes és összehangolt válaszadást lehetővé tévő laboratóriumok hálózatának kifejlesztése, valamint egy, a norovirus (az ételmérgezés és a gyomor-bél hurut egyik leggyakoribb okául szolgáló víruscsoport) által okozott betegségek kitörésének felismerését célzó program. Ösztönzést kapott a fertőző betegségek felügyeletének és visszaszorításának fokozását szolgáló kapacitások fejlesztése.

2004-ben továbbra is nagy hangsúlyt fektettek a felügyeletre, különösen a védőoltással megelőzhető betegségek, a nosocomiális (azaz a betegellátás során, annak következtében létrejövő) fertőzések kockázatának csökkentése, valamint a HIV-ről az EU-ban és a tagjelölt országokban nyújtott tájékoztatás területén. A tuberkulózis felügyeletét többek között egy, az EU-t is érintő tuberkulózis-események azonosítására és megfigyelésére szolgáló európai kapacitás kifejlesztése révén erősítették meg. Figyelemben részesült a nemi érintkezés útján terjedő fertőzések és egyéb fertőző betegségek felügyeletének problémája is.

Orosz tudósok közreműködésével fejlesztették az európai uniós diagnosztikai képességet az egészségügyi biztonság és felkészültség keretében. A 2004-es tevékenységek kiterjedtek továbbá egy riasztórendszer, egy egészségügyi felügyeleti rendszer kifejlesztésére vonatkozó kritériumok, valamint a vegyi anyagok terroristák által történő szándékos kibocsátásával összefüggő képzési modulok kidolgozására. Ajánlattételi felhívást tettek közzé azzal a céllal, hogy értékeljék és javítsák a biológiai és vegyi anyagok szándékos kibocsátása, illetve egy általános influenzajárvány által előidézett közegészségügyi vészhelyzetekre való felkészültséget.

A vér, a szövetek és a szervek biztonságának fokozása érdekében jóváhagyták a vérellátás biztonságával kapcsolatos európai minőségirányítási rendszerhálózatot. Jogi, etikai és szociális kérdéseket felölelő tevékenységekre került sor az európai integrált adományozási láncok biztonságának növelésére vérképző őssejtek idegenek közötti transzplantációja esetében.

Támogatták a laboratóriumok közötti hálózatépítést az olyan „importált” vírusos megbetegedések, mint a SARS, illetve a kórházakban jelentkező fertőzések antimikrobiális rezisztenciájának tipizálása vonatkozásában. Ösztönözték a kapacitásfejlesztést mind az egészségügyi szakembereknek az egészséget fenyegető veszélyekre való gyors válaszadás terén folyó képzését, mind pedig az intervenciós epidemiológiával összefüggésben a riasztás és a reagálás tárgyában folytatott képzéseket illetően.

4.4. Az egészséget befolyásoló tényezők

2003 és 2004 folyamán hangsúlyt fektettek arra, hogy a nyolc különálló közegészségügyi programról az új közegészségügyi programra való áttérés zökkenőmentes legyen. Következetes megközelítést alakítottak ki az egészséget befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos intézkedések között, kiemelt figyelmet fordítva a stratégiai megközelítésekre.

Létrehozták a táplálkozásra és a testmozgásra vonatkozó következetes stratégiák hálózatát, valamint a gyermekkori elhízás megelőzésére irányuló hálózatokat. Folytatódott a dohányzásmegelőzési tevékenységek költséghatékonyságának és eredményességének fokozására a civil társadalom körében tett erőfeszítések ösztönzése, például a serdülőkorúak számára meghirdetett, a dohányzásról való leszokásra irányuló programok, a dohányzásmentes kórházak és a dohányzással kapcsolatos írországi jogszabályok[15] hatásainak értékelése formájában. A dohányzással összefüggő tevékenységek közé tartozott az is, hogy meghirdettek két dohányzásellenes kampányt, és közzétettek egy ajánlattételi felhívást a dohányzás szabályozásának tárgyában.

A kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás megelőzésével és csökkentésével egy ajánlati felhívás formájában foglalkoztak. A 2003-as és a 2004-es ajánlati felhívások kiterjedtek a börtönökben történő kábítószer-fogyasztással és a városi kábító-szerfogyasztás megelőzésével kapcsolatos cselekvésekre.

Megkezdődött az engedélyezett gyógyszeripari termékekkel való visszaélések vizsgálata. Támogatták a fiatalok szexuális egészségének javítására irányuló, illetve a migráns fiatalok és a mobil népességek vonatkozásában az AIDS/HIV-fertőzés megelőzését célzó projekteket. Ez a munka 2004-ben még intenzívebbé vált azáltal, hogy a tevékenységek kiterjedtek a migráns prostituáltakra, a HIV-fertőzöttek szexuális és reproduktív egészségére, valamint az új tagállamokban a szexuális egészséget illetően követett bevált gyakorlatokra, hangsúlyt helyezve a HIV/AIDS-fertőzés problémájára.

A környezettel kapcsolatos projektek a környezetre és az egészségre vonatkozó tájékoztatással, a zajnak a gyermekek egészségére gyakorolt hatásával, valamint a környezetvédelmi és biztonsági képzéssel foglalkoznak. Megkezdődött a 2002/49/EGK irányelv[16] végrehajtása a megnövekedett éjszakai légi és vasúti forgalomból eredő új veszélyek vonatkozásában.

Foglalkoztak a betegségmegelőzés kérdésével a cukorbetegség és a rákos megbetegedések terén. A cukorbetegség megelőzését az egészséges életmódra és táplálkozásra, valamint a testmozgásra való ösztönzésen keresztül igyekeztek előmozdítani. Gondoskodtak a rákbetegségek másodlagos megelőzése terén bevált gyakorlatok alkalmazásáról.

Létrejöttek az elektromágneses mezőkre vonatkozó politikai döntéshozatali struktúrák, és az egészséges életmódra való oktatás az iskolai tananyagok részévé vált. Egy, a közegészségügy tárgyában európai mesterfokozatot adó kurzus európai dimenziót biztosít majd a posztgraduális képzésnek.

A roma közösségnél tapasztalható egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére a szociális-gazdasági tényezőket érintő cselekvések keretében tettek erőfeszítéseket. Az egészségügyi és társadalmi integráció keretében felállították a veszélyeztetett csoportokat érintő bevált gyakorlatok hálózatát. Létrejött egy, a munkahelyi egészségvédelem előmozdítására irányuló hálózat a bevált gyakorlatoknak, az oktatásnak és a szakképzésnek a csatlakozásra váró országokban történő elterjesztése érdekében. Az általános közegészségügyi szakképzés szintén hangsúlyt kapott az új tagállamokban.

5. KÖVETKEZTETÉS

A közegészségügyi program futamidejének első két éve alatt jelentős eredményeket ért el, ami élénk érdeklődést váltott ki az európai egészségügyi szereplők körében. Működésének első két évében a programhoz számos kérelem érkezett, amelyek széles földrajzi lefedettséget biztosítottak, illetve a 2003. és a 2004. évi munkaterv keretében meghatározott tevékenységek széles skáláját érintették.

Az is nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezen ambíciózus és összetett program hatékony és eredményes végrehajtásának biztosításához szükség van a programról szóló határozatban említett végrehajtó hivatalra. A hivatal felállítását késleltette a végrehajtó hivatalok létrehozására vonatkozó általános jogi és eljárási keret megalkotásának elhúzódása. Ennek következtében nem álltak rendelkezésre a program optimális módon történő végrehajtásához szükséges kiegészítő erőforrások. A Hivatal 2004 decemberében jött létre[17], és 2005 folyamán kezdi meg működését.

A közegészségügyi program megszilárdította az együttműködést olyan nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európa Tanács és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja.

Azt, hogy a Bizottság milyen kiemelt jelentőséget tulajdonít a közegészségügynek az EU-s politikákon belül, jól tükrözik az átfogó, következetes EU-s egészségügyi stratégia, valamint a közegészségügyi intézkedések és a más politikai területeken tett, az egészségügyet érintő kezdeményezések közötti szoros kapcsolat biztosítására tett erőfeszítések. Ezt a szoros kapcsolatot új mechanizmusok és eszközök segítették elő, például a más politikákra vonatkozóan elvégzett egészségügyi hatásvizsgálat, a különféle politikákkal együttműködve hozott és végrehajtott, közös intézkedések, valamint az egészséggel kapcsolatos tevékenységek összehangolását elmélyítő mechanizmusok.

2004. október 15-én Byrne biztos az EU egészségügyi politikájára vonatkozó vitafolyamatot indított el, amelynek célja az, hogy hozzájáruljon a jövőbeli EU-s egészségügyi stratégia kialakításához. Nemzeti és regionális hatóságok, nem kormányzati szervezetek, magánszemélyek és vállalatok egyaránt lelkesen kapcsolódtak be a munkába. A folyamat jelentős vitát váltott ki mind az EU-ban, mind azon kívül.

Jelentős jogalkotói tevékenység folyt a program feladatkörébe tartozó különböző aspektusok vonatkozásában. E jogalkotói tevékenységen belül megemlíthető a dohánytermékek reklámozására és a dohánytermékekkel kapcsolatos szponzori tevékenységre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 2003/33/EK irányelv[18]. A Tanács és az Európai Parlament elfogadott egy irányelvet[19] az emberi szövetek és sejtek kezelésére vonatkozó előírások megállapításáról. Létrejött egy, az epidemiológiai felügyeletre és a fertőző betegségek leküzdésére szolgáló nemzetközi hálózat, és megkezdődött az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felállítása Stockholmban[20]. A Központ 2005 májusában kezdte meg működését.

MELLÉKLET

A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználása – millió euro |

2003 | 2004 |

Igazgatási költségek | 1,975 | 3,739 |

Működési költségek : | 50,018 | 55,898[21] |

Ajánlati felhívás | 0,190 | 2,255 |

Pályázati felhívás (a költségvetés egyenlően oszlik meg a program három fő alkotóeleme között) | 49,649 | 55,286 |

[1] HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK tanácsi és európai parlamenti határozat.

[2] Lásd továbbá: http://europa.eu.int/comm/health/index_en.htm.

[3] 645/96/EK határozat, HL L 95., 1996.4.16., 1. o.; 646/96/EK határozat, HL L 95., 1996.4.16., 9. o.; 647/96/EK határozat, HL L 95., 1996.4.16., 16. o.; 102/97/EK határozat, HL L 19., 1997.1.22., 25. o.; 1400/97/EK határozat, HL L 193., 1997.7.22., 1. o.; 372/1999/EK határozat, HL L 46., 1999.2.20., 1. o.; 1295/1999/EK határozat, HL L 155., 1999.6.22., 1. o.; az 521/2001/EK határozattal módosított 1296/1999/EK határozat, HL L 155., 1999.6.22., 7. o.

[4] Norvégia, Izland és Liechtenstein

[5] Horvátország 2003-ban és 2004-ben nem volt jogosult a részvételre.

[6] További információkért ld.: http://europa.eu.int/comm/health/ph_programme/evaluation_en.htm

[7] HL C 62., 2003.3.15., 21. o.

[8] HL C 62., 2003.3.15., 14. o.

[9] HL C 62., 2003.3.15., 7. o.

[10] C/2003/4701 bizottsági határozat

[11] HL L 60., 2004.2.27., 58. o.

[12] HL C 52., 2004.2.27., 22. o.

[13] HL C 62., 2003.3.15., 14. o.

[14] HL L 358., 2002.12.31., 1. o.

[15] S.I. 2003/481. sz.

[16] HL L 189., 2002.7.18., 12. o.

[17] 2004/858/EK bizottsági határozat, HL L 369., 2004.12.16., 73. o.

[18] HL L 152., 2003.6.20., 13. o.

[19] A 2004. március 31-i 2004/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 102., 2004.4.7., 48. o.

[20] A 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

[21] A 2004-re vonatkozó számadatok csupán indikatív adatok, és a kiválasztott projekteknek a sikeres tárgyalási eljárást és a támogatási megállapodás aláírását követő finanszírozásától függenek.