52005DC0479

A bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás legújabb fejleményeire adandó vámhatósági válaszlépésekről /* COM/2005/0479 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 11.10.2005

COM(2005) 479 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás legújabb fejleményeire adandó vámhatósági válaszlépésekről

TARTALOMJEGYZÉK

1 . BEVEZETÉS 3

2 . HELYZETKÉP – NÖVEKVŐ PROBLÉMÁVAL NÉZÜNK SZEMBE 4

2.1. A vámhatósági lefoglalások növekvő és sokrétű problémára utalnak 4

2.2. A hamisítványokkal való kereskedelem számottevő növekedésének okai 5

2.3. Új veszélyek 6

3 . AJÁNLÁSOK – CSELEKVÉSI TERV: A HAMISÍTÁSRA ÉS A SZERZŐI JOGI KALÓZKODÁSRA ADANDÓ CÉLRAVEZETŐ VÁMHATÓSÁGI VÁLASZLÉPÉSEK 7

3.1. A közösségi szintű védelem fokozása 7

3.1.1. Jogszabályok 7

3.1.2. Az operatív teljesítőképesség javítása 8

3.2. A vámhatóságok és a vállalkozások közötti partnerség javítása 10

3.3. A nemzetközi együttműködés megerősítése 12

4 . ÖSSZEFOGLALÁS 15

1. BEVEZETÉS

Az EU polgárainak egészsége és biztonsága, munkahelyeik, a Közösség versenyképessége, a kereskedelem, valamint a kutatás és az innováció területén folytatott beruházási tevékenység mind-mind fokozódó veszélynek van kitéve a hamisítványok ipari méreteket öltő előállítása következtében.

Ez a közlemény az EU által a nemzetközi kereskedelemben megfigyelhető hamisítványáradat feltartóztatására tett erőfeszítésekkel kapcsolatos legfrissebb vámtapasztalatok elemzése alapján áttekintést ad a jelenlegi helyzetről. Emellett egy sor konkrét kezdeményezést is bemutat, amelyek együtt egy, a hamisítás elleni politika és jogszabályok végrehajtását elsősorban vámintézkedések révén javító cselekvési tervet alkotnak.

A közlemény részletesen ismerteti e kereskedelem növekedését, melyet az EU vámhatóságai által 1998 és 2004 között végzett hamisítványlefoglalásokban bekövetkezett 1000%-os növekedés is tanúsít. A lefoglalt áruk mennyisége meghaladja az évi 100 milliót [1], de még ez is csak a hamisítvány-jéghegy csúcsát jelenti. A munkára, az egészségre, a biztonságra és a versenyképességre gyakorolt hatások mellett e kereskedelem nagy része ráadásul a feketepiacon zajlik, amely jelentős adókiesést is eredményez. A hamisítványipar emellett illegális foglalkoztatáshoz vezet, és minden jel arra utal, hogy összekapcsolódik az illegális bevándorlással és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel.

A jelenség egyik legaggasztóbb vetülete, hogy az olyan veszélyes hamis termékek terjedése következtében, mint a gyógyszerek, autóalkatrészek és élelmiszerek, az EU polgárai növekvő kockázattal állnak szemben . Húsz évvel ezelőtt a felmérések még azt mutatták, hogy 10 hamisításban érintett vállalatból 7 a luxuscikk-ágazatban tevékeny. 2004-ben viszont több mint 4,4 millió hamis élelmiszert és alkoholtartalmú italt foglaltak le a Közösség határain (ez az előző évhez képest 196%-os növekedést jelez), míg a vámhatóságok által lefoglalt áruknak kevesebb mint 2%-át tették ki luxuscikkek.

Ahhoz, hogy számottevően csökkenteni tudjuk a kalózáruk és a hamisított áruk világméretű kereskedelmét, és fel tudjuk venni a harcot az e kereskedelemben érintett határokon átnyúló hálózatokkal, ellenintézkedésekre van szükség nemzeti, közösségi, és nemzetközi szinten.

A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás visszaszorítására számos közösségi jogi eszközt fogadtak el, és egyéb, a tárgyhoz tartozó kezdeményezések és fejlemények is léteznek már ezen a téren.

A vámügy területén a legjelentősebb vonatkozó jogi eszközök a következők: az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet[2] és ennek végrehajtási rendelete, a 2004. október 21-i 1891/2004/EK bizottsági rendelet[3].

A belső piac területén pedig a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] (az ún. jogvégrehajtási irányelv), valamint a hamisítás visszaszorítását célzó büntetőjogi intézkedéseket biztosító, nemrégiben elfogadott bizottsági javaslatok[5].vonatkoznak a tárgyra.A Bizottság 2004 novemberében továbbá stratégiát[6] fogadott el a szellemi tulajdonjogok harmadik országokban történő érvényesítésére.

Mindazonáltal – ahogyan azt a 3. szakasz alább ismerteti – a vámügy területén többet is tehetünk a hamisítás és a szellemi jogi kalózkodás elleni küzdelem hatékonyságának javítása érdekében.

2. HELYZETKÉP – NÖVEKVŐ PROBLÉMÁVAL NÉZÜNK SZEMBE

2.1. A vámhatóságok által lefoglalt cikkek növekvő és sokrétű problémára utalnak

2003-ban a svájci Davosban kormányképviselők és a világ vezető üzletemberei „ határozott erőfeszítésre ” hívtak fel „ világszerte a hamisítás visszaszorítására, amely ma becslések szerint évi 450 milliárd dollár feletti összeget tesz ki ”. A határellenőrzések javítását a résztvevők kulcsfontosságú tényezőnek ítélték.

OECD-tanulmányok szerint már 1998-ban a világkereskedelem 5–7%-át tették ki hamisítványok. Ugyanebben az évben a vámigazgatási szervek mintegy 10 millió hamisított árut és kalózárut foglaltak le az EU külső határain. 2004-ben az EU vámhatóságai több mint 103 millió hamis árut foglaltak le, ami 1000%-os növekedést jelent.

Bár a hamisítás jelenségének valódi méreteit lényegéből eredendően lehetetlen pontossággal felbecsülni, az EU vámhatóságok hamisítványok lefoglalásáról szóló részletes statisztikái mégis lehetőséget kínálnak a fejlemények nyomon követésére ebben az ágazatban. A 2004. október 21-i 1891/2004/EK bizottsági rendelet alapján a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott jelentések a Közösség határain általuk feltartóztatott hamisítványokról meglehetősen pontos képet nyújtanak a nemzetközi kereskedelemben zajló hamisítás és szerzői jogi kalózkodás alakulásáról.

Megjegyzendő, hogy az itt következő helyzetkép a probléma természetéről és arányairól az 1383/2003/EK tanácsi rendelet 23. cikkében előírt éves bizottsági jelentést képezi.

Az 1. melléklet az utóbbi évekre vonatkozó globális számadatok összehasonlító összefoglalását tartalmazza. Ez az összefoglalás mind a feltartóztatott áruk mennyiségét, mind a vámhatóságok által kezelt esetek számát jelzi.[7]

Az EU vámhatóságok lefoglalási statisztikáinak részletes elemzése az elmúlt 5 évre vonatkozóan a következőket mutatja:

Mennyiségi változások:

- A lefoglalások száma ebben az időszakban 1000%-kal nőtt

- A vámhatóságok jelenleg több mint 100 millió árucikket foglalnak le évente

- Ázsia – különösen Kína – a legjelentősebb termelő régió

- 2003 és 2004 között a hamisítványokkal kapcsolatos vámhatósági esetek száma több mint megkétszereződött , jelenleg eléri az évi 22 000 esetet

- Fokozottan jelentkeznek problémák a nagymennyiségű lefoglalt áruk környezetbarát megsemmisítésének szükségességével kapcsolatban

Minőségi változások

- Az egészség és biztonság szempontjából veszélyes hamis áruk számának jelentős növekedése

- A lefoglalt áruk most többségében háztartási, és nem luxuscikkek

- Növekvő számú bonyolult high-tech termék

- A termelés ipari méreteket öltött

- A hamisítványok kiváló minősége miatt felismerésük gyakran lehetetlen műszaki szaktudás nélkül

2004-ben a vámhatóságok által rendszerint feltartóztatott terméktípusok (mint például luxuscikkek, cigaretta, DVD-k, CD-k, textilipari termékek stb.) mellett az EU határain a vámhatóságok által lefoglalt hamis áruk többek között a következők voltak: ásványvíz, dzsem, mobiltelefon, kávé, alma, arckrém, virág, autóalkatrészek, mosópor, gyógyszerkészítmények, borotva, fogkrém és fogkefe stb.

E hamisítványok ma olyan jó minőségűek – előfordul, hogy a másolatok további biztonsági címkékkel vannak ellátva, jobb csomagolásban vannak stb. mint az eredeti áruk –, hogy a vámhatóságok, sőt még maguk a jogtulajdonosok is egyre nehezebben tudják megkülönböztetni a valódit a hamistól .

2.2 A hamisítványokkal való kereskedelem számottevő növekedésének okai

A robbanásszerű növekedés okai alapvetően a magas nyereségből és a viszonylag alacsony kockázatból – különösen ami az egyes országokban alkalmazott szankciókat illeti –, valamint a jó minőségű termékek előállításához szükséges ipari kapacitás világszerte megfigyelhető növekedéséből erednek.

A hamisított DVD-k jó példáját mutatják ennek: a nyereség magasabb, mint a hasonló mennyiségű könnyű drogok esetében, míg a lelepleződés esetén alkalmazott szankciók lényegesen enyhébbek. A cigaretta ugyancsak jó példa: ha a hamisítónak tíz szállítmányból akár csak egyet is sikerül piacra juttatnia hamisított cigarettát tartalmazó konténereiből, befektetése még akkor is nyereségesen megtérül. Az ilyen arányú hamisítás a bűnözőknek jól használható eszköz illegális jövedelmeik tisztára mosására.

Az egyes országokban (főként Kínában) egyre kifinomultabbá váló ipari termelési kapacitás a hamisítványipar számára óriási lehetőséget kínál. Hamis számítógép-alkatrészek, patronok tintasugaras nyomtatókhoz, mobiltelefonok és autóalkatrészek szemléltetik az egyre növekvő kapacitást, amellyel akármit le lehet másolni.

Még azokban az országokban is, ahol erőfeszítések történtek (például új törvények formájában) a termelés visszaszorítására, akadályokba ütköznek az ellenőrzés területén egy olyan ágazatban, amely hirtelen át tudja állítani a termelést, és ahol gyenge pontok merülhetnek fel továbbá lokálisan a jogszabályok érvényesítésében.

Megerősítette ezeket a trendeket a szervezett bűnözés növekvő érdeklődése az iránt, hogy kivegye részét a magas nyereségből . A szállítmányok sokszor nemcsak hamisított termékeket, hanem egyéb illegális árut is tartalmaznak, mint pl. tiltott kábítószereket. Terrorista csoportok szintén kapcsolatban állnak hamisítási kezdeményezésekkel.

2.3 Új veszélyek

A hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás számos vélemény szerint fenyegetést jelent a beruházásokra és a munkahelyekre tudásalapú gazdaságunkban, valamint káros hatással van számos ország kulturális örökségére.

Mi több, mivel az egyre inkább ipari keretek között folyó termelés gátlástalan üzletelőkhöz kapcsolódik, mára komoly kockázattal kell szembenéznünk a közegészség és a közbiztonság területén is.

Az utóbbi időben a vámhatóságok által lefoglalt veszélyes áruk között hamisított gyógyszerkészítmények is előfordulnak, nemritkán útban a legfejletlenebb területekre. A lefoglalt hamis élelmiszerek, mosópor és a biztonsági követelményeknek nem megfelelő játékok további figyelmeztetéssel szolgálnak arra nézve, hogy ellenintézkedéseket kell tennünk, és biztosítanunk kell a jogszabályok eredményes végrehajtását.

A hamisítványok ipari előállításában bekövetkezett növekedés komoly adókiesés veszélyével jár együtt mind az előállító, mind a felhasználó ország kormánya számára, hiszen a hamisítók szinte kizárólag a feketegazdaságban tevékenyek. Az üzleti szféra becslése szerint csak az Egyesült Királyságban a hamisítványok által okozott HÉA-kiesés 2,5 milliárd euróra rúg évente.

Egyes, a vámhatóság által felfedett hamisítványok más jellegű komoly veszélyt jelentenek a társadalom számára: ezek közé tartoznak pl. a hamis vagy kitöltetlen útlevelek, személyigazolványok, házassági anyakönyvi kivonatok, vezetői engedélyek stb., melyek az illegális bevándorlás elősegítésére használhatók vagy a biztonságot veszélyeztethetik.

Növekvő gondot jelent az átrakodás , mert a csalók útvonal-változtatással elfedik az áruk eredetét. A vámhatóságok által általában csekély veszélyt jelentő országnak minősített olyan országok, mint Japán és az USA egyre veszélyesebbé válnak a hamisítványok tranzit- és átrakodókereskedelme miatt. Egy 2004-es lefoglalás felfedte, hogy az USA-ból hamis autószerkezetek kerültek be a Közösségbe, jóllehet az áruk valójában Kínából származtak. Olyan esetek is előfordultak, ahol magát a Közösséget használták az áruk eredetének elfedésére (pl. útban Ázsiából Afrikába hamis gyógyszereket rakodtak át az EU-ban).

Növekvő problémát jelent az internetes kereskedelem. A vámhatóságok által 2004-ben lefoglalt postai küldemények több mint 30%-a internetes vonatkozású volt. Mivel itt kis mennyiségekről van szó, növekvő jelentőségre tesz szert az 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikkének értelmében most már engedélyezett egyszerű és alacsony költségekkel járó megsemmisítési eljárások alkalmazása.

3. AJÁNLÁSOK – CSELEKVÉSI TERV: A HAMISÍTÁSRA ÉS A SZERZŐI JOGI KALÓZKODÁSRA ADANDÓ CÉLRAVEZETŐ VÁMHATÓSÁGI VÁLASZLÉPÉSEK

A vámhatóságok elsőrangú szerepét a hamis áruk nemzetközi áramlásának feltartóztatásában mi sem mutatja jobban, minthogy ők végzik világszerte a hamis termékek lefoglalásának megközelítőleg 70%-át. A vámhatóságok jelentik továbbá az egyetlen olyan bűnüldöző szervet, amelyet a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonzatairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS-megállapodás) konkrét küldetéssel ruházott fel.

Ennek ellenére egyértelmű, hogy a vámhatóságok többet tehetnek ennél. Ahhoz, hogy a problémát kezelni tudjuk, nagyobb horderejű és átfogóbb megközelítésre van szükség. Különösen fontos, hogy túllépjünk az áruk lefoglalásán, és elmozduljunk a nyomozás felé, hogy ezáltal megszakítsuk a hamisított termékek előállítását, terjesztését és értékesítését. Szükség van az egyéb érintettekkel folytatott együttműködés fokozására is. Noha a közlemény elsősorban az operatív együttműködésre összpontosít – különös tekintettel a harmadik országokbeli vállalkozásokra és vámhatóságokra –, fontos az is, hogy ne feledkezzünk meg a bűnüldöző hatóságok közötti szoros együttműködés szükségességéről sem.

Akármilyen átfogó megközelítésről legyen is szó, mindenképpen végrehajtható gyakorlati intézkedésekre kell épülnie. Az üzleti szféra hajlandóságot jelzett ilyen konkrét vámhatósági kezdeményezések támogatására.

A Bizottság megítélése szerint a következő három fő területen van szükség megfelelő lépésekre: a közösségi szintű védelem fokozása, a vámhatóságok és a vállalkozások közötti partnerség javítása, valamint a nemzetközi együttműködés megerősítése.[8] A következő szakaszban megvizsgáljuk ezeket a területeket és ajánlásokat teszünk. Amennyiben politikai szinten megállapodás születne, ezek az ajánlások cselekvési tervvé állnának össze, melynek megvalósítását és gyakorlati hatását a Bizottság követhetné nyomon és értékelhetné.

3.1 A közösségi szintű védelem fokozása

Nagy szükség van az EU-s fogyasztók egészsége és biztonsága szempontjából veszélyt jelentő (hamis gyógyszerkészítmények, autóalkatrészek, élelmiszerek stb.) vagy valószínűsíthetően szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló termékek (cigaretta, alkohol, DVD-k stb.) elleni védelem megerősítésére.

Ehhez mindenekelőtt a beérkező forgalom vámellenőrzésének javítására van szükség, kezdve ott, hogy megvizsgáljuk, megfelelnek-e a jelenlegi jogszabályok és operatív intézkedések, és, ahol szükséges, változtatásokat ajánlunk.

3.1.1 Jogszabályok

A Közösségben a vámhatóságok hatásköre jócskán túllépi a TRIPS-megállapodásban előírt minimális ellenőrzést a behozott árun; a közösségbeli vámhatóságok feltartóztathatnak feltehetően hamisított árukat behozatal, kivitel, tranzit vagy átrakodás közben is. 2004-ben a közösségbeli vámhatóságok részéről 22 000-szer került sor hamis áruk lefoglalását eredményező beavatkozásra (2003-ban ez a szám 10 000 volt).

A Közösség szintjén a vámhatóságok 1986 óta dolgoznak a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorításán különböző jogalkotási aktusok alapján. Ez a helyzet jelentősen megváltozott a 2004. július 1-jén hatályba lépett új közösségi vámjogszabállyal (1383/2003/EK tanácsi rendelet). Az új jogszabály ellenőrzést vezetett be korábban nem érintett területeken (pl. növényfajta-oltalmi jogok, eredetmegjelölés és földrajzi jelzések), továbbá egyszerűsített eljárásokat és csökkentett üzleti kiadásokat tett lehetővé, valamint engedélyezte a tagállamok számára a hamis áruk minimális bürokráciával történő megsemmisítését.

Az EU erre a területre vonatkozó vámjogszabályait ma már a világ leghatékonyabbjai között tartják számon (Kína most fogadott el hasonló típusú új jogszabályt); ez a hatékonyság abban is megmutatkozik, hogy a tagállamok vámigazgatási szervei jelentősen több hamisított árut foglalnak le, mint bárhol máshol a világon. Azzal, hogy a vámhatóságok valamennyi árumozgást ellenőrzik – különösen az átrakodásokat –, nem csak az EU-t védik, hanem a világ többi részét is, elsősorban a legkevésbé fejlett országokat, melyek gyakran válnak csalók célpontjává (vö. az útban Afrikába az EU határain végzett hamis gyógyszer-, óvszer- és autóalkatrész-lefoglalásokat).

A nemzetközi kereskedelemben lévő árukra vonatkozó szellemi tulajdonjogok védelmének megvalósítása hasonló közösségi védelemmel fog kiegészülni a Közösségben termelt és ott is maradó hamisítványok tekintetében, amikor 2006-ban végrehajtásra kerül a 2004-ben elfogadott jogvégrehajtási irányelv. Az irányelv – a büntetőjog területén a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének biztosítására és azok megsértésének visszaszorítására javasolt intézkedésekkel együtt – csaknem teljesnek mondható arzenált jelentene a probléma megoldására a Közösségben.

A szellemi tulajdonjogok területe gyors változásoknak van kitéve, így a törvényhozóknak és az üzleti szférának együtt kell működnie annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok megfeleljenek a jelenlegi és a jövőben felmerülő követelményeknek , és hogy gyorsan kiigazíthatók legyenek, ha problémák merülnek fel.

Ezzel összefüggésben az üzleti szféra két további konkrét problémás pontot hoz fel. Először is a gazdasági szereplők azt szeretnék, ha a tagállamok hamarosan bevezetnék a közösségi jog által már lehetővé tett egyszerűsített megsemmisítési eljárásokat , amelyek mind a vállalkozások, mind a közigazgatás számára költségcsökkenést eredményeznének. A második pont azt a ma fennálló lehetőséget illeti, hogy utasok csekély mennyiségben személyes használatra olyan cikkeket hozzanak be, amelyek esetleg hamisítottak. Az üzleti szféra belátja, hogy a vámhatóság nem tud minden egyes esetben eljárni, de úgy látja, hogy a törvényalkotó által közvetített üzenet nem megfelelő: azt a látszatot kelti, hogy elnézi a hamisítást. További problémás pontot jelent a törvényhozás területén a költségek felosztása: az üzleti szféra úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségek nagyobb részét a jogsértőnek és nem a jogtulajdonosnak kellene viselnie.

Teendők :

Két kulcsfontosságú témával kell foglalkozni: az alacsony értékű szállítmányokkal és az egyszerűsített megsemmisítési eljárásokkal.

Fel kell állítani egy vállalkozókból és vámtisztviselőkből álló munkacsoportot annak megvizsgálására, hogyan javítható e kérdések kezelése a gyakorlatban.

A csoport munkája alapján a Bizottság jelentést készít a szükséges törvénymódosításokról vagy a helyzet javítását célzó egyéb gyakorlati javaslatokról.

A csoportülések tervezett időpontja : 2005 vége.

A jelentés tervezett időpontja : 2006. június.

3.1.2 Az operatív teljesítőképesség javítása

A jogszabályok aktualizálásánál még fontosabb annak biztosítása, hogy az operatív kapacitás egyenletes és kielégítően magas szintű legyen .

A vámhatóságoknak kettős szerepük van: egyrészt lehetővé teszik a nemzetközi kereskedelmet, másrészt ellenőrzik azt, hogy feltartóztassák a tiltott kereskedelmet. Ehhez új eszközök és módszerek alkalmazása révén tovább kell javítani az ellenőrzéseket.

Számos operatív kezdeményezésre került sor az utóbbi években, melyek jó eredményre vezettek abban a tekintetben, hogy megnövelték a hamisított áruk vámhatósági lefoglalásainak számát.

Örömmel látott kezdeményezés az együttműködés fokozására olyan operatív szemináriumok szervezése, melyek során a vámhatóság és a vállalkozók egy asztalhoz ülnek, hogy megvizsgálják a legújabb fejleményeket és információt cseréljenek a végrehajtásról. Hasonlóképpen az operatív tisztviselők tagállamok közötti cseréje, valamint a tagállamok közös fellépései komoly lépést jelentenek a jogérvényesítés területén folytatandó szoros együttműködés felé.

Ezeket a lépéseket tovább kell fejleszteni, és olyan új operatív ellenőrzési terv keretében kell egységbe foglalni őket, amely a kockázatkezelés közösségi szintű megközelítésére épül, és segítségül veszi a tagállamok szakértőinek tudását annak érdekében, hogy mind a Közösségen belül, mind azon kívül megismertesse a bevált gyakorlatot.

Nagyon fontos problémát jelent az a kérdés, hogy hogyan tudunk elmozdulni a jelenlegi helyzettől – amelyben a lefoglalások száma nő, de nem teszünk eleget az előállítási és értékesítési hálózatok feltérképezése és felszámolása érdekében – egy olyan helyzet felé, amelyben a problémát gyökerénél ragadjuk meg.

Teendők:

1. A kockázatkezelés fokozottabb alkalmazása

Mivel a közösségi vámkódex[9] nemrégiben történt módosítása következtében nagyobb hangsúly került a közösségi kockázatkezelésre, a hamisítás területe megfelelő jelölt a közösségi megközelítés tesztelésének megkezdésére. Az első megoldandó feladat egy saját, a hamisítás visszaszorítását célzó kockázatkezelési útmutató kidolgozása.

Az útmutató gyakorlati céllal készül. Alkalmazása úgy lenne megvalósítható, ha az útmutatót szétosztanák kockázatkezelési központokban, és hamisítási szakemberek zárt csoportjai megosztanák egymással kockázatkezelési tapasztalataikat. Ez lehetővé tenné a kockázati információk szakértők közötti valós idejű cseréjét az új közösségi kockázatkezelési rendszer útján.[10]

A kockázatkezelési útmutató elkészülésének tervezett határideje : 2006. január.

A kockázatkezelési információk cseréjével foglalkozó zárt felhasználói csoportok létrehozásának tervezett időpontja : 2006. január.

2. A tagállamok vámügyi szakértőiből álló munkacsoport létrehozása a hamisítások visszaszorítását célzó ellenőrzések javítására.

A munkacsoport10 a tagállamok hamisítás elleni specialistáiból állna, akik a tagállamok egyéb szakértőivel dolgoznának együtt; feladatuk az lenne, hogy nyomonkövessék a helyzet alakulását és gyors segítséget nyújtsanak a szakértelem és a gyakorlati szaktudás átadása révén. Indokolt esetben vállalkozók is bevonhatók ebbe a munkába.

Az első intézkedések tervezett ideje : 2005. október.

3. Együttes operatív ellenőrzések

A hamisítás elleni célirányos együttes vámhatósági műveleteket vagy regionális műveleteket szükség szerint, a Bizottság koordinációjával és támogatásával kell végrehajtani. Ez konkrét lépéseket jelentene, melyek célja, hogy korlátozott időszakra konkrét hamisítási problémákra (nagy veszélyt jelentő területek vagy áruk) irányítsa az ellenőrzéseket.

Ezekre az együttes vámhatósági műveletekre szükség esetén meg kell hívni egyes harmadik országokat, melyek esetében hatályos kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási megállapodás (vagy jegyzőkönyv) van érvényben vámhatósági ügyekben.

Tervezett időpont : 2006 folyamán.

4. Közös szemináriumok vámtisztviselők és vállalkozók számára

A korábbi ilyen szemináriumok felettébb sikeresnek bizonyultak. A jobban összpontosított ellenőrzéseknek köszönhetően a lefoglalások száma minden szeminárium után megnövekedett. Elősegítették a különböző nemzeti hatóságok és szereplők közötti együttműködést is. A szemináriumok a szükségletnek megfelelően képzésekkel, teljesítményértékeléssel és cserelátogatásokkal egészíthetők ki.

Tervezett időpont : folyamatosan.

5. Vámlaboratóriumok használata

Csak kevés információ áll rendelkezésre a legtöbb felderített veszélyes termékről, ezért meg kell vizsgálni a vám- vagy egyéb kormányzati laboratóriumok használatának lehetőségét a nem biztonságos hamisított termékek ellenőrzésére. Egy, a tagállamok szakértőiből álló kisebb munkacsoportnak[11] jelentést kell készítenie ennek hasznáról és megvalósíthatóságáról (beleértve a költségeket is).

Tervezett időpont : 2006 folyamán.

6. Váminformációs rendszer

A szerzői jogi kalózkodás és hamisítás elleni harcban ösztönözni kell az Európai Unió váminformációs rendszerének (CIS) maximális kihasználását is; ez a rendszer lehetővé teszi a tagállamok nemzeti vámszervei számára, hogy csempésztevékenységgel kapcsolatos információkat cseréljenek, keressenek és terjesszenek, valamint hogy intézkedéseket kérjenek (megszemlélés, jelentéstétel, leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzések).

Ennek segítségével hatásosabbak lesznek az ellenőrzések, különösen az értékesítési hálózatok megbontása, mert garantálja, hogy ha egy tagállamban egy gyanús szállítmányt megállítanak, akkor egy másik tagállamban konkrét intézkedéseket lehet tenni (megszemlélés, jelentéstétel, leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzések) e kereskedelem ellen. Különösen nagy a jelentősége ennek a növekvő internetes kereskedelem esetében.

A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendeletre való hivatkozással ebben a tekintetben nagyon fontos a kölcsönös segítségnyújtás megerősítése a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között.

Tervezett időpont: 2006 folyamán .

3.2 A vámhatóságok és a vállalkozók közötti partnerség javítása

Fontos emlékeztetni arra, hogy a hamisított árukat nem a többi áruval azonos módon kezelik az általános vámellenőrzések során. A vámhatóságok nem közvetlenül lefoglalják az árukat, hanem általában visszatartják azokat, hogy a vállalkozó megtehesse a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságoknál. Ehhez a vállalkozó először is egy speciális űrlapon vámhatósági intézkedést kérelmez. A vállalkozó részvétele elengedhetetlen, hiszen csak a jogtulajdonos rendelkezik műszaki szakértelemmel ahhoz, hogy meg tudja különböztetni a ma már kiváló minőségű hamisítványt az eredeti terméktől. Szintén a vállalkozó viseli a felelősséget azért, ha jogosulatlanul tartóztatnak fel szállítmányt.

Ennek következtében az üzleti szféra maradéktalan részvétele elengedhetetlen az eredményes vámvégrehajtás biztosításához.

Az ellenőrző hatóságoknak többet kell foglalkozniuk a vállalkozókkal, míg a vállalkozásoknak elegendő információt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy jogaikat meg lehessen védeni. A vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása[12] a legfontosabb feladat, amelyet a vállalkozónak el kell végeznie, mert e nélkül a vámhatóságnak kevés lehetősége vagy indítéka van arra, hogy eredményesen tudja segíteni a jogtulajdonosokat.

Szintén döntő fontosságú a vállalkozások és a vámhatóságok közötti korai információcsere javítása. Fontos azonban arról is gondoskodni, hogy a közpénzeket ne költsük olyan (az arcvonalban dolgozó vámtisztviselők számára nem feltétlenül hasznos) kifinomult és drága információcsere-rendszerek fejlesztésére, amit a vállalkozások olcsóbban és eredményesebben meg tudnak oldani, különösen ami a rendszerek folyamatos frissítését illeti.

Ebben az összefüggésben elképzelhető lenne egy gyakorlatias és költséghatékony megoldás egy a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó EU-s elektronikus információs rendszer formájában, amely a vámhatóságoknál már létező, a kockázati információk cseréjére szolgáló eszközöket kapcsolná össze azzal, hogy a vámhatóságok hiperlinkek segítségével hozzáférhessenek a szellemi tulajdonjogok területén működő különböző adatbázisokhoz (pl. a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal – OHIM). Ezzel pénzeszközöket lehetne megtakarítani, továbbá javítani lehetne az ellenőrzéseket azáltal, hogy a rendszer lehetővé tenné a vámhatóságok számára a jogtulajdonosok azonosítását és a velük történő kapcsolatfelvételt, amennyiben a határon gyanús árukra bukkannak.

Teendők:

1. Az üzleti szférának kezdeményezőbb szerepet kell vállalnia

Ösztönözni kell a vállalkozásokat – különösen a KKV-kat –, hogy nyújtsanak be a vámhatóságokhoz intézkedés iránti kérelmeket.

Számos vállalat (pl. Mercedes, LVMH, Panasonic, Gillette, Nike, Lacoste és BIC) gyorsútmutatót dolgozott ki a vámhatóságok számára. A vámhatóságok és az üzleti szféra között folytatandó, az új problémás területek elemzésére szolgáló rendszeres párbeszéd révén ösztönözni kell ezt a gyakorlatot.

Tervezett időpont : folyamatosan.

2. A vámhatóságok és a vállalkozók közötti partnerség kiszélesítése

Szándéknyilatkozatok aláírása a kereskedelem jelentősebb képviselőivel, légitársaságokkal, hajózási társaságokkal, futárszolgálatokkal stb. ösztönözné az együttműködést és javítaná az ellenőrzéseket a hatékonyabb információcsere és a hamisítvány-kereskedelemmel járó veszélyekről való tájékozottság révén.

Tervezett időpont : 2006 folyamán.

3. A vámhatóságok és a jogtulajdonosok közötti kapcsolat javítása

Nem könnyű feladat a vámhatóság számára a jogtulajdonos azonosítása egy hamisított árukból álló szállítmány esetén. Azok a nehézségek, amelyekkel a KKV-k kerülnek szembe, amikor vámhatósági intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be a 25 tagállamban, tovább rontják a helyzetet. Egy a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó EU-s elektronikus információs rendszer – amely összekapcsolja a hamisítással kapcsolatos kockázati információk cseréjére szolgáló közösségi vámhatósági kockázatkezelő rendszerek által kínált lehetőségeket azzal a lehetőséggel, hogy a vámhatóságok a világháló segítségével hozzáférjenek a vállalatok, a legfontosabb termékek és az elérhetőségek katalógusaihoz –, ösztönzést jelentene a vámhatóságok számára intézkedések foganatosítására, és megnövelné azon vállalkozások számát, amelyek a vámhatósági védelem előnyeit élvezhetik.

Létre kell hozni egy vámtisztviselőkből és vállalkozókból álló munkacsoportot egy ilyen rendszer kereteinek kidolgozására.

Tervezett időpont : 2005. második félév. Az alaprendszernek 2006 végétől kell működnie.

4. Gyorsinformációs rendszer a vállalkozások részére

Létre kell hozni egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy sürgős esetekben információt tudjanak szolgáltatni. Ez különösen a KKV-k esetében probléma. Egy hamisítás elleni szakértő által figyelemmel kísért központi elektronikus postaláda lehetővé tenné ilyen kérelmek ellenőrzését, és – indokolt esetben – továbbítását a közösségi kockázatkezelési rendszer révén a tagállamok hamisítás elleni szakértőihez, valamint a nagyobb kikötőkbe/repülőterekre/szárazföldi határállomásokra. Mindez valós időben történne.

Tervezett időpont : 2006.

5. Specifikus intézkedések kritikus üzleti ágazatokban

Külön kezdeményezésekre van szükség a közegészség számára nagy veszélyt rejtő ágazatokban (gyógyszerkészítmények, játékok stb.), de azokban az ágazatokban is, amelyekben az adókiesések különösen nagy károkat okoznak.

Tervezett időpont : folyamatosan.

6. Figyelemfelkeltő és tájékoztató akciók

Rendkívül fontos mind a vámhatósági intézkedések tudatosítása a vállalkozókban, mind az egészség, a munkahelyek és a társadalom egésze számára fennálló veszélyek tudatosítása a közvéleményben. Ezt a nagyobb határátkelőknél (elsősorban a nemzetközi repülőtereken) rendezendő kampányok, road-show-k, vámmúzeumi kiállítások, illetve a fogyasztók tájékoztatása stb. révén lehetne elérni.

Tervezett időpont : folyamatosan.

3.3 A nemzetközi együttműködés megerősítése

A behozott hamisítványok elleni EU-s ellenőrzések fokozása mellett – amelyek mindig is csak a szállítmányok feltartóztatásának, illetve a bűnözés egyes formái ellen való eljárás eszközei maradnak – a probléma gyökerénél kell cselekedni: legalábbis fel kell tartóztatni a hamisított termékek kivitelét, de ahol lehet, le is kell állítani a termelést. Ehhez nemzetközi együttműködésre van szükség.

Míg a TRIPS szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos minimumszabályai a behozott áruk vámellenőrzését írják elő, az EU vámhatósági tapasztalatai azt mutatják, hogy ennél többre van szükség.

Először is , az áruk feltartóztatásának egyik legjobb módja még mielőtt azok elhagynák a termelő országot (beleértve annak megakadályozását is, hogy a hamisítványkereskedelemmel foglalkozók biztonságos országokat, mint az EU, Japán vagy az USA használjanak az áruk valódi eredetének elfedésére) a kivitel és az átrakodás széleskörű ellenőrzésének bevezetése.

Másodszor, gondoskodni kell arról, hogy a társközigazgatásokkal szoros együttműködést lehetővé tevő és kétoldalú intézkedések megfelelő jogi hátterét biztosító vámegyüttműködési megállapodásokat (illetve szélesebb nemzetközi megállapodások esetében jegyzőkönyveket) maradéktalanul kihasználják és kiterjesszék olyan régiókra, ahol számottevő a termelés. Különösen nagy jelentőségű ebben az összefüggésben, hogy 2005 áprilisában vámegyüttműködési megállapodás aláírására került sor Kínával (ahol az EU vámhatóságai által lefoglalt hamisítványok nagy részét előállítják).

Teendők:

1. A WTO-TRIPS-megállapodás kiterjesztése

Az átrakodás közben történt hamisítványlefoglalások számának növekedése egy ideje azt mutatja, hogy mérlegelni kell a TRIPS-megállapodás[13] 51. cikkének kiterjesztését. Ez azt jelentené, hogy az országok jelenleg fennálló azon kötelezettségét, hogy a behozatal esetében hamisítás elleni vámellenőrzéseket végezzenek, kiterjesztenék a kivitel, a tranzit és az átrakodás esetében végzendő ellenőrzésekre.[14] A későbbiekben meggondolandó lenne az 51. cikk hatályának kiterjesztése egyes további szellemi tulajdonjogok megsértésének esetére is.

Tervezett időpont : WTO-tárgyalások függvényében.

2. Együttműködés a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO), az Europollal és az Interpollal

A Közösség szintjén szerzett kockázatkezeléssel kapcsolatos tapasztalatok nagy része, valamint a lefoglalási statisztikák felhasználása világszerte érdeklődésre tarthat számot. A leginkább érintett nemzetközi bűnüldöző szervekkel, pl. a WCO-val, az Europollal és az Interpollal folytatott szoros és aktív együttműködés segítségével egyrészről meg lehetne ismerni a nemzetközi trendeket, másrészről pedig szélesebb közönséggel meg lehetne ismertetni az EU gyakorlati hozzáállását. Az EU ezen a téren meglévő, kockázatkezeléssel kapcsolatos szakértelmének rendelkezésre bocsátása különösen haszonnal járna az érdekelt felek számára.

Tervezett időpont : 2005/2006.

3. Kétoldalú szabályozások

Az EU-ban kifejlesztett gyakorlati eszközöket (kockázatkezelési útmutató, statisztikák, trendelemzések stb.) meg kell osztani az EU kereskedelmi partnereivel a hamisításnak a legproblematikusabb területeken történő visszaszorítása érdekében. A vámegyüttműködési megállapodások és a kölcsönös segítségnyújtási elemet tartalmazó partnerségi és együttműködési megállapodások jogi alapot kínálnak az együttműködéshez és az információcseréhez.

Ilyen együttműködés lehet képzés, tisztviselői csereprogram, a szaktudás és a legújabb trendekre vonatkozó információk megosztása.

Vámegyüttműködési megállapodást kell tervbe venni, illetve már folynak tárgyalások erről olyan országokkal, illetve szervezetekkel, mint India, Japán, az ASEAN[15], a Mercosur és Pakisztán.

Ezen túlmenően a Bizottság törekedni fog arra, hogy a jövőben a kétoldalú megállapodások szellemi tulajdonjogokról szóló fejezetébe beiktassanak a felek számára egy arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy vámellenőrzést ne csak behozatalnál, hanem kivitelnél, tranzitnál és átrakodásnál is végezzenek olyan áruk esetében, amelyek bizonyos szellemi tulajdonjogokat megsértenek.

Tervezett időpont : folyamatosan.

4 Kínával kapcsolatos külön intézkedések

Az EU hamisítványlefoglalásainak többségét kínai kivitel teszi ki, és ez a szám valószínűsíthetően gyorsan növekszik tovább, tekintettel Kína fejlődési ütemére. Kína egyéb vámügyi okokból is fontos eset (ismert forrása az Európába kerülő ecstasy-előanyagoknak, biztonsági előírásoknak nem megfelelő élelmiszereknek, petárdáknak stb.). Kína szigorú hamisítás elleni vámjogszabályokat fogadott el; együttműködésre lesz szükség a törvényes kereskedelem támogatása, s ezzel egyidejűleg a bontakozó hamisítványkereskedelem visszaszorítása érdekében. Az EK és Kína között nemrégiben megszületett vámegyüttműködési megállapodás jogi keretet biztosít a mélyreható együttműködés számára.

A tisztviselők cseréje és a szakértelem egymással való megosztása mellett jelentős gyakorlati lépés lenne a hamisítványok nemzetközi áradatának csökkentése felé egy olyan külön információs rendszer, amelynek segítségével az EU és Kína információkat cserélhetnének annak érdekében, hogy feltartóztassák az illegális kereskedelmet és leállítsák a termelést. Siker esetén ezt a megoldást ki lehetne terjeszteni más fontos kereskedelmi partnerekre.

Tervezett időpont : 2006.

5. Nemzetközi partnerek jelentősebb intézkedésekhez

A nemrégiben az EU–USA csúcstalálkozón kiadott nyilatkozat egyértelmű szándékot mutat az USA és az EU részéről, hogy együttműködjenek a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás visszaszorítása érdekében. E szándék gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy támogatni kell a vámügyi szakértelem egymással való megosztását és az információcserét az EK és az USA között meglévő vámegyüttműködési megállapodás keretében. Kívánatos lenne annak átgondolása, mely más partnerekkel tudna az EU még összefogni.

Tervezett időpont : 2005/2006.

6. Vámtisztviselők állomásoztatása a főbb származási régiókban

A hamisítás mértéke és annak szükségszerűsége, hogy a termelés forrását apasszuk el, egyre költséghatékonyabb beruházássá teszi azt a lehetőséget, hogy hamisítás elleni vámszakértőket állomásoztassunk az olyan fontos régiókban, mint Ázsia. A közvetlen vámhatóságok közötti érintkezés jobb eredményeket hozna a közös tapasztalatok és a közös megértés alapján. Ezt a pontot érdemes a Bizottságnak és a tagállamoknak megvizsgálnia.

Tervezett időpont : 2006. és később.

4. ÖSSZEFOGLALÁS

Az EU vámhatóságai által végzett lefoglalások számának meredek megugrása azt mutatja, hogy a hamisítás veszélyes és egyre terjedő jelenség. Leküzdéséhez politikai támogatásra és konkrét intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az EU-t és polgárait megvédhessük a tisztességtelen kereskedelemtől és a veszélyes termékektől.

A nemzetközi kereskedelem növekedésével – különösen az ázsiai régióból, ahol mindenekelőtt Kínában figyelhető meg a termelés jelentős fellendülése – az EU egyre jobb minőségű hamisított termékek potenciális áradatával áll szemben. E kereskedelem esetében rendkívül magas nyereség kapcsolódik össze aránylag csekély kockázattal, minek következtében az ágazat különösen vonzó a bűnszervezetek, sőt a terroristák számára is. Ha az EU nem lép fel határozottan, gyorsan és megfelelően, hamarosan túl késő lesz ahhoz, hogy eredményesen meg tudjunk birkózni az EU-ban ezzel a jelenséggel, amely munkahelyeinket, egészségünket és társadalmunk biztonságát fenyegeti.

A közlemény 3. szakaszában ismertetett ajánláscsomag gyors megvalósítása jelentősen megerősítené a Közösségben végzett, hamisítás elleni vámellenőrzéseket és eredményesebbé tenné az e globális fenyegetés leküzdésére tett egyesült nemzetközi erőfeszítéseket.

Tekintettel a probléma sürgősségére és arányaira, a közlemény a legfontosabb, azonnali figyelmet igénylő területekre összpontosít. Mindazonáltal ahol szükséges, további intézkedéseket kell tenni (beleértve a vámintézkedésekkel kapcsolatos információk eljuttatását minden közösségi védjegyet kérelmező személynek, a vámhatóság szakértelmének esetleges felhasználását a Közösségen belüli szúrópróbák során, szorosabb együttműködést a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal, az OHIM-mal).

A javasolt cselekvési terv realista; a nélkülözhetetlen politikai támogatás segítségével legtöbb kezdeményezése megvalósítható a közeljövőben.

* * *

MELLÉKLET

A vámhatóságok által lefoglalt hamisított áruk

- Bontás a nyilvántartásba vett esetek és lefoglalt cikkek száma szerint, terméktípusonként – EU 2004

- A lefoglalt cikkek számának alakulása 1998–2004

- A vámhatóságokhoz beérkezett intézkedés iránti kérelmek számának alakulása (2000–2004)

- Lefoglalt cikkek származási országonként, százalékban (2003)

- Vámhatósági esetek származási országonként, százalékban (2003)

EU - 2004 Bontás a nyilvántartásba vett esetek és lefoglalt cikkek száma szerint, terméktípusonként |

Terméktípus | Vámhatóság által nyilván-tartásba vett esetek száma | % | Lefoglalt cikkek száma | % | Cikkek számának összehasonlítása 2003–2004 |

Élelmiszerek, alkoholtartalmú és egyéb italok | 52 | 0,5 | 4,5 millió | 4 | + 196% |

Parfümök és kozmetikumok | 214 | 1 | 1 millió | 1 | - 22% |

Ruházat és kiegészítők | 13 958 | 62 | 8 millió | 8 | + 102% |

a) Sportruházat | 3906 | 17 | 1 millió | 1 | + 140% |

b) Egyéb ruházat (készruha,…) | 4704 | 21 | 2 millió | 2 | + 26% |

c) Ruházati kiegészítők (táskák, napszemüvegek…) | 5348 | 24 | 5 millió | 5 | + 146% |

Elektromos berendezések | 848 | 4 | 4 millió | 4 | + 712% |

Számítógépes berendezések (számítógépek, monitorok …) | 125 | 1 | 1 millió | 1 | + 900% |

CD (audio, játék, software, DVD stb.) | 2781 | 12,5 | 18 millió | 18 | - 57% |

Óra, ékszer | 2230 | 10 | 0,5 millió | 1 | - 20% |

Játékok | 516 | 2 | 18 millió | 17 | + 46% |

Egyéb cikkek | 1347 | 6 | 10 millió | 6 | + 58% |

Cigaretta | 313 | 1 | 38 millió | 40 | + 14% |

EU ÖSSZESEN |22 384 |100 |103 millió |100 |+ 12% | | [pic]

[pic]

[pic]

[pic]

[1] Az EU-vámhatóságok által lefoglalt áruk értékét évi 1 és 2 milliárd euró közötti összegre becsülik.

[2] HL L 196., 2003.8.2.

[3] HL L 328., 2004.10.30.

[4] HL L 195., 2004.6.2.

[5] Lásd COM (2005) 276: „Javaslat a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvről” és „Javaslat a szellemi tulajdonjogokat érő sérelmek visszaszorítására kidolgozott büntetőkeret megerősítéséről szóló tanácsi kerethatározatról”.

[6] HL C 129., 2005.5.26., 3. o.

[7] A részletes adatok az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldalán olvashatók.

[8] Egyes intézkedések finanszírozhatók a „Vám 2007” program keretében.

[9] 648/2005 (EK) rendelet, HL L117., 2005.5.4., 13. o.

[10] A „Vám 2007” program finanszírozásában.

[11] A „Vám 2007” program finanszírozásában.

[12] A közösségi jogszabályok ezt az eljárást írják elő, és így rendelkeznek a vámhatóságok felhatalmazással és információval a feltételezett hamisítványok feltartóztatására.

[13] A TRIPS-megállapodás 51. cikke a következő: A vámhatóság által a belföldi forgalom részére történő felszabadítás felfüggesztése. A Tagok – az alább részletezett rendelkezésekkel összhangban – hozzanak létre olyan eljárásokat, amelyek segítségével a jogtulajdonos az illetékes szervhez írásos kérelmet nyújthat be, amennyiben alapos indoka van feltételezni, hogy hamis védjeggyel ellátott vagy szerzői jogot bitorló „kalóz” termékek behozatalára kerül sor: az illetékes – közigazgatási vagy bírói – szervhez intézett említett kérelem arra irányul, hogy a vámhatóság függessze fel a termékek szabad forgalomba bocsátásának engedélyezését. A Tagok ilyen kérelem előterjesztését megengedhetik olyan áruk vonatkozásában is, amelyek a szellemi tulajdonjog másfajta megsértését valósítják meg, feltéve, ha eleget tesznek e fejezet követelményeinek. A Tagok a fentieknek megfelelő eljárást bevezetik a területükről kivitt jogsértő termékek exportjának felfüggesztése tárgyában is.

[14] A Bizottság már felvetette ezt a kérdést a TRIPS-Tanács 2005. júniusi ülése előtt, amikor előterjesztette a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló közleményt, amely a várható eredményeket ismertető fejezetben megállapította, hogy „… a vámintézkedéseknek és ezek alkalmazhatóságának a kivitel és a tranzit esetében azon kérdések közé kell tartoznia, amelyekre a TRIPS-Tanácsnak különös figyelmet kell fordítania” (IP/C/W/448 bizottsági közlemény, 26. pont).

[15] Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (Association of South East Asian Nations).

MEGJEGYZÉS: Az intézkedés iránti kérelem benyújtásával a jogtulajdonos felkéri a vámhatóságot, hogy ellenőrizzen bármely olyan árut, amely feltehetően megsérti a kérelmező szellemi tulajdonjogait

* Nem tájékoztatták a Bizottságot származási országról.