[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 6.4.2005

COM(2005) 111 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Közösségi Vámügyi és Fiscalis programok (2013)

{SEC(2005) 423}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Háttér 4

1.1. Vámügy 4

1.2. Közvetett adózás 4

1.2.1. HÉA (Hozzáadottérték-adó) 4

1.2.2. Jövedéki adók 5

1.3. Közvetlen adózás 5

1.4. Pénzügyi tervek 5

2. A jelenlegi programok 5

2.1. A transzeurópai számítógépesített hálózatok gerince 6

2.2. Transzeurópai számítógépesített hálózatok a vámügyek tekintetében 6

2.3. Transzeurópai számítógépesített hálózatok az adózás tekintetében 6

2.4. Együttes fellépés 6

3. Az utódprogramok által kezelendő politikai kihívások 7

3.1. Vámügy 7

3.2. Adózás 8

4. Végrehajtás által jelentett kihívások az utódprogramok számára 9

4.1. Transzeurópai számítógépesített hálózatok 9

4.2. A transzeurópai számítógépesített hálózatok stratégiai jelentősége 9

4.3. Együttes fellépés 9

4.4. Közös képzési eszközök 10

4.5. Tagjelölt országok, nyugat-balkáni országok, európai szomszédsági politika és harmadik országok 10

5. Költségvetés 10

6. Következtetés 11

1. Háttér

Amikor 1993-ban létrejött a belső piac, a legfontosabb látható változás az volt, hogy eltörölték a határellenőrzést az EU tagállamok között, és ez lehetővé tette az áruk és szolgáltatások szabad mozgását. A Közösségen belüli árukereskedelem ma már évente körülbelül 1500 milliárd eurós összeget jelent, és majdnem megkétszereződött azóta, hogy eltörölték a belső határokat.

A vámigazgatási szervek és az adóhatóságok döntő szerepet játszanak a Közösségen belül a belső piac fenntartása és fejlesztése terén, valamint a külső határoknál az ellenőrzés alkalmazásában és a Közösség pénzügyi és egyéb érdekeinek védelmében. A vámügyi- és adóprogramok létfontosságúak ebben a munkában, nélkülük Európa kereskedelme súlyos zavarokat szenvedne, versenyképessége gyengülne, és polgárainak biztonsága veszélyben lenne. Az új kihívásokkal és a folyamatban lévő változásokkal szemben elkerülhetetlen a fokozott fejlesztés, különösen az információtechnológia területén. Válaszként ezekre a kihívásokra, e közlemény az EU jövőbeli vám- és adóügyi programjain keresztül koherens stratégiát állapít meg.

Ez a 2013-as, és várhatóan 2007-2013 között futó közösségi Vámügyi és Fiscalis programokról szóló közlemény megelőlegezi a Bizottság 2013-as Vámügyi és Fiscalis utódprogramokról szóló javaslatát, a közbenső értékelések eredményétől függően.

1.1. Vámügy

Napjaink vámügyi politikájának egyfelől biztosítania kell a külkereskedelem zökkenőmentes lefolyását, ugyanakkor hatékonyan kell ellenőriznie a nemzetközi ellátási láncot annak érdekében, hogy:

- az Európai Unió polgárainak biztonságát garantálja,

- a törvényes kereskedelmet megkönnyítse, ugyanakkor a tisztességtelen és tiltott kereskedelemtől megvédje a Közösséget,

- korszerű munkamódszerek segítségével – melyeket egy könnyen hozzáférhető, elektronikus vámügyi környezet támogat – növelje az európai üzleti vállalkozások versenyképességét,

- megvédje az EU és tagállamainak pénzügyi érdekeit,

- a külső határokat az Európai Unió és szomszédjainak közös érdekű projektjeként kezelje[1] ,

- nemzeti és nemzetközi szinten együttműködjön a csalás elleni harcban és a törvényes kereskedelem előmozdításában.

1.2. Közvetett adózás

1.2.1. HÉA (Hozzáadottérték-adó)

Annak egyenes következményeként, hogy a Közösség belső határainál eltörölték az ellenőrzést, szükséges az adóhatóságok közötti információcsere, mert csak így biztosítható, hogy az adóalanyok megfelelően elszámoljanak a HÉÁ-val. A belső piac elvei, különösen az áruk szabad mozgása, nagyobb egymásrautaltságot teremtettek az adóhatóságok között. Ez az egymásrautaltság kétféleképpen merül fel. Először is, az adóhatóságok egymásra vannak utalva a HÉA információcsere-rendszeren átmenő elektronikus információ tekintetében, amely az adóhatóságok számára biztosítja a szükséges információt a tagállamok közötti árukereskedelemből származó HÉA helyes elszámolásáról. Másodszor, az adóhatóságoknak szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy gyorsan azonosítani, és eljárás alá tudják vonni a tisztességtelen kereskedőket, ezzel megakadályozva a verseny eltorzulását az egységes piacon.

1.2.2. Jövedéki adók

Az EU jövedéki jogban megállapított rendeltetési helyre vonatkozó elv csak bonyolított a jövedéki rendszer igazgatásán, arra kényszerítve az igazgatási rendszereket, hogy a jövedéki termékek tagállamokon belüli mozgását fizikailag ellenőrizze.

1.3. Közvetlen adózás

A közvetlen adók is hatással vannak a közös piac működésére. Az adózási politikáknak ezért figyelembe kell venniük az olyan fontos uniós célokat, mint az egységes piac működésének további elmélyítése és támogatása, a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, ezzel egy időben az adóalapok védelme az ártalmas adóversenytől és adócsalástól, valamint az élet megkönnyítése a törvényes vállalkozás számára.

1.4. Pénzügyi tervek

A belső piac zökkenőmentes működésének biztosításával a Fiscalis és Vámügyi programok hozzájárulnak a fenntartható gazdasági növekedés általánosabb célkitűzéseihez, melyeket a Bizottság a 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi tervről szóló közleményében[2] határozott meg. Az ezekről a tervekről szóló második bizottsági közlemény[3] világosan úgy említi a Fiscalis és Vámügyi programokat, mint a szükséges gyakorlati intézkedések egyikét. A programok az 1.a alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért – alá tartoznak.

2. A jelenlegi programok [4]

A 2007-es Vámügyi program[5] célja a belső piac hatékony működésének biztosítása a Vámügy területén, míg a 2003-2007-ig terjedő Fiscalis program[6] célja javítani a belső piac adózási rendszereinek működésén.

Az utódprogramok támogatására a 2005 elején kezdődött mindkét program ideiglenes értékelése, valamint a hatás-vizsgálat további anyagot biztosít. Az ajánlásokat a következő utódprogramok javaslataiba építik be, amelyeket várhatóan 2006 elején nyújtanak be elfogadásra.

2.1. A transzeurópai számítógépesített hálózatok gerince

Az elektronikus információ-csere gerince a vámigazgatási szervek és az adóhatóság által használt CCN/CSI (közös kommunikációs hálózat/közös rendszer-interfész) biztonsági hálózat , amelyet mindkét program alatt finanszíroznak. A CCN/CSI-n keresztül Európa egész területére vonatkozóan rendkívül biztonságos módon válnak hozzáférhetővé a nemzeti és közösségi nyilvántartások. 2004-ben 180 millió üzenet ment át a CCN/CSI-n.

A legtöbb közösségi adatbázis (EBTI, TQS, ECICS[7]) és a nemzeti információ-nyilvántartások egy része konzultáció céljából hozzáférhető az interneten keresztül, az EUROPA weboldalon, egy DDS (Adatterjesztési rendszer) elnevezésű portálon. Az oldalra 2004-ben több mint 34 millió kérdés érkezett.

2.2. Transzeurópai számítógépesített hálózatok a vámügyek tekintetében

A vámügy területén az új számítógépesített tranzit rendszer (NCTS) biztosítja, hogy a vámáru-nyilatkozat az áru fizikai szállításával egy időben, és azt megelőzően érkezzen meg. Az NCTS segítségével a vámhatóság e mozgásokat egyszerre képes korrekt módon ellenőrizni és az üzemeltető költségeit csökkenteni. 2004-ben több mint 5,5 millió nemzetközi tranzit-mozgást jegyeztek fel. Az Európai Közösségek Integrált Vámtarifája (TARIC) létfontosságú információt nyújt a vámtarifás jogszabályok helyes és egységes alkalmazásához a tagállamok külkereskedelmi tevékenységénél. 2004-ben 27 millió megkeresés érkezett.

Az elektronikus vámügyi kezdeményezés elindítása az első lépésnek tekinthető egy papírmentes vámügyi környezet felé.

2.3. Transzeurópai számítógépesített hálózatok az adózás tekintetében

A HÉA-val kapcsolatos információcsere-rendszer (VIES) összefogja a nemzeti HÉA-adatbázisokat. Elsődleges célja lehetővé tenni a tagállamok közötti információ-cserét a Közösségen belüli (tárgyi) adómentes termékértékesítés tekintetében, ezáltal lehetővé téve az adóhatóságok számára, hogy megfelelően szabályozzák a beszerzett áruk adózását az egységes piacon. 2004-ben 80 millió üzenetet váltottak a VIES-en keresztül.

A Bizottság a jövedéki adók kezelésének számítógépesítése (EMCS)[8] nevű projekt fejlesztésén dolgozik, létrehozva egy olyan információtechnológiai rendszert, amely a jövedéki adó felfüggesztése alatt a jövedékiadó-köteles termékeket ellenőrzi. Ezalatt néhány olyan, időközi rendszert indítottak el, frissítenek, és javítanak folyamatosan, amelyek lehetővé teszik a jövedéki árukkal, vagy vámraktárakkal és kereskedőkkel kapcsolatos adatcserét .

2.4. Együttes fellépés

A tisztviselők számára szervezett tevékenységek tapasztalatai régóta fennállnak, és a vámügyi és Fiscalis programok 1991-ben elindított elődeiben gyökereznek.

Ezek az együttes fellépések nagyon hasznosnak bizonyultak a legjobb igazgatási gyakorlat kifejlesztésében és elterjesztésében, a bizalomépítésben, valamint a nemzeti közigazgatások közötti együttműködés élénkítésében és fejlesztésében.

3. Az utódprogramok által kezelendő politikai kihívások

3.1. Vámügy

A piac torzításainak elkerülése érdekében elengedhetetlen a közösségi vámjogszabályok közös végrehajtása. A kereskedelemi globalizáció szempontjából a vámügyi tevékenységeknek összhangban kell lenniük azzal a céllal, hogy az Európai Unió versenyképes maradjon. A vámügynek ezért biztosítania kell a kereskedelem zavartalan menetét, ugyanakkor alkalmaznia kell a szükséges ellenőrzéseket olyan kockázatok miatt, melyeket a külkereskedelem jelenthet a biztonságra, az egészségre, valamint az Unió gazdasági érdekeire.

A vámügy egyedülálló helyzetben van az ellátási lánc biztosítása által jelentett új kihívást illetően. Miután a nemzetközi mozgások minden aspektusa az EU felügyelete alá tartozik, a vámügynek rálátása van az összes szereplőre az EU-n belül, a külső fizikai határnál és harmadik országokban. Mivel a Közösség külső területi határainak ellenőrzése aránytalanul nagy terhet ró az új tagállamokra, fontos mérlegelni a közös műveletekre adható pénzügyi támogatás lehetőségét annak érdekében, hogy az ellenőrzések következetességén javítani lehessen.

A hatékony ellenőrzés csak közös kockázatkezeléssel érhető el. A kockázatkezelést bele kell építeni a vámügyi munka minden területére – beleértve az információtechnológiai rendszereket – és folyamatosan ellenőrizni és fejleszteni is kell. A kockázatkezelés és a profilalkotás hatékonnyá tételéhez szükség van a vámellenőrzési pontok és más szervek közötti gyors információcsere biztosítására.

A kereskedelem súlyos torzulásainak, és a Közösség biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a Közösség vámterületének minden pontján biztosítva legyen az ellenőrzések hatékony végrehajtása. Ez olyan operatív tevékenységet igényel, amely célzottan az ellenőrzési szabályok létrehozását és ellenőrzését, valamint annak biztosítását igényli, hogy a nemzeti vámigazgatási szervek megfelelő eszközökkel rendelkeznek e célok megvalósításához. Az új munkamódszerek fejlesztése és végrehajtása, a megerősített együttműködés[9] és a közös gyakorlat rendszeres megosztása, melyeket mérés, ellenőrzés és jelentéstétel támogat, előfeltétele lesz a biztonságot fenyegető új veszélyekkel való szembesülésnek, és a magas színvonalú hatékony vámellenőrzés biztosításának. Az e téren végrehajtott intézkedések hozzájárulnak a különböző érdekelt felek elvárásainak kielégítéséhez, különösen a gazdasági szereplők a feltételekhez való alkalmazkodás költségeinek csökkentésében. Fontos még a kiegészítő jelleg biztosítása a vámügy területén, a 2013-as Vámügyi program által finanszírozott tevékenységek között, valamint a személyek külső határokon történő ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek területén, beleértve az Európai Határőrizeti Ügynökség tevékenységeit.

A pénzhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás hatalmas gazdasági kárt okoz, és miután ezek az áruk elsősorban a vámellenőrzésen akadnak fenn, az ellenük való hatékony küzdelem létfontosságú. Ebbe beletartozik a terület kockázati mutatóinak javítása.

Annak érdekében, hogy ezeket az elsőbbséget élvező kérdéseket követni lehessen, és felismerve az e-kormány felé vezető trendet, a vámügyi jogszabályokat modernizálni és radikálisan egyszerűsíteni kell. A jogalkotás önmagában nem lesz elég, és egyre sürgetőbb az új, integrált rendszerek kialakítása, illetve a létező rendszerek átformálása. A program lesz az egyetlen módja annak, hogy az elektronikus vámügyi kezdeményezés[10] teljesen működőképes legyen. Információtechnológiai szempontból e kezdeményezés lehetővé teszi a különböző tagállamokban a vámáru-nyilatkozatok továbbítását a vámhivatalok között, valamint az információcserét a létező adatbázisok segítségével. Ez nem csupán az import és export áruk kockázatkezelését javítja, hanem az olyan vámkezelést is, ahol a beléptető vagy kiléptető vámhivatal más tagállamban van, mint a behozatali vagy kiviteli vámhivatal.

3.2. Adózás

A Bizottság vallja, hogy az adópolitika legfőbb prioritása a belső piacon működő egyének és vállalkozások gondjainak megoldása, a határokon átnyúló gazdasági tevékenység minden formáját gátló adózási akadályok felszámolására összpontosítva . Nyilvánvalóvá vált továbbá, hogy más, a piac működésére kedvezőtlenül ható kérdésekkel is foglalkozni kell, különösen a káros adóverseny és az adócsalás elleni küzdelemmel.

Az utóbbi időben a HÉA, a jövedéki adó és a közvetlen adózás, valamint az adóbehajtás területén történő együttműködés minden jogi eszközét megerősítették. Ezek a jogi eszközök tovább erősítették a Fiscalis program által alátámasztott jól kifejlett és hatékony igazgatási együttműködési struktúra egységesítését. Az utódprogram alapjául a jelenlegi programok munkája szolgáljon, és céljai között szerepeljen a közösségi jogszabályok jobb megértése és végrehajtása, a javuló együttműködés, az igazgatási eljárások további javulása az adófizetők és közigazgatások számára, a helyes igazgatási gyakorlat elterjedése, valamint a csalás elleni küzdelem.

A közigazgatások közötti információcsere fontos szerepet játszik számos olyan nehéz kérdés megoldásában, mint a megtakarításokból származó jövedelem hatékony adóztatása. Hasonlóképpen, a HÉA és a jövedéki adó területén az információcsere által jelentett megoldást gyakorlatilag a további fejlődés előfeltételének tekintik. A HÉA területén e meglátást tükrözi a Bizottság javaslata[11] egy egyablakos ügyintézőhelyről az egy tagállamnál több országban kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára, és egy javaslat a szolgáltatásnyújtás helyének megváltoztatására. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a jövőben első lehetőségként egy információtechnológiai megoldás merül fel.

Az átláthatóság és a hatékony információcsere javításának növekvő igénye nem korlátozódik a tagállamokra vagy az Európai Unió közvetlen szomszédjaira. Amint az a Bizottság vállalati és pénzügyi jogellenes gyakorlat megelőzéséről és leküzdéséről szóló közleményében[12] körvonalazva van, a józan gyakorlat aktív előmozdításában a Fiscalis program hasznos eszköznek bizonyulhat a reform támogatásában is az úgynevezett együttműködő adóparadicsomokban, és általánosságban az EU partnereinek tekintetében. A közelmúltban történt nagystílű csalásokból levont tanulságok arról győzték meg a Bizottságot, hogy még szélesebb körű igazgatási együttműködés szükséges ahhoz, hogy elkerülhető legyen a gátlástalan üzleti vállalkozások szabályokkal való manipulálása.

4. VÉGREHAJTÁS ÁLTAL JELENTETT KIHÍVÁSOK AZ UTÓDPROGRAMOK SZÁMÁRA

4.1. Transzeurópai számítógépesített hálózatok

Az utóbbi évek során a transzeurópai számítógépesített hálózatok stratégiai fontosságúak lettek az európai vámigazgatási szervek és adóhatóságok operatív tevékenységeinek tekintetében. A CCN/CSI, valamint az adó- és vámügy információtechnológiai rendszereinek hatalmas sikere azt eredményezte, hogy rendkívüli módon megnőtt e rendszerek használata, éves szinten megduplázva a kapacitást. A növekedés oka csak részben tulajdonítható a tíz új tagállam által előidézett forgalomnak, mivel a rohamot elsősorban a rendszerek intenzívebb használata, a kereskedelem megkönnyítése, a határokon átnyúló tranzakciók zömének ellenőrzése, valamint a csalás elleni harc eredményezte. Az elkövetkező években az adó- és vámügyi tisztviselők várhatóan még többet fogják használni ezeket a rendszereket.

A rendszerek fokozottabb használata a CCN rendszer további frissítését vonja maga után, és a biztonsági rendszerek a közeljövőben várhatóan felülvizsgálatra és javításra szorulnak.

A centralizált műveletek folyamatos kialakítása és e transzeurópai számítógépesített hálózatok igazgatása is rendkívül fontos és nagy hatással lesz a jövőben. Az egységes rendszer használata a ma létező nemzeti rendszerek sokasága helyett, amellett, hogy megnövelné a hatékonyságot, nemzeti szinten is komoly megtakarításokat jelentene.

4.2. A transzeurópai számítógépesített hálózatok stratégiai jelentősége

Ha nem lenne hozzáférhető az európai számítógépesített vámügyi hálózat, a régi papíralapú rendszert kellene használni. Ez komoly késedelmet okozna az áruk mozgása tekintetében , amelyet a gazdasági szereplők már nem lennének hajlandóak elfogadni. E rendszerek hibás működése vagy hozzáférhetetlensége nagyon rossz hatással lenne a vállalkozásra a vámtarifa és a vámkódex helytelen alkalmazása és a határokon feltorlódott forgalom miatt, amelyeknek hamarosan súlyos következményei lennének a kereskedelemre nézve.

Hasonlóképpen a HÉA információcsere-rendszer (VIES) hozzáférhetetlensége vagy hibás működése veszélyeztetné a HÉA-ellenőrzést és utat nyitna olyan nagyléptékű csalások előtt, mint a körbeszámlázás áfa-csalási célzattal.

4.3. Együttes fellépés

A lisszaboni stratégia hangsúlyozza, hogy a belső piaccal kapcsolatos munka elmozdulóban van: a tagállamok napi rendszerességgel a különböző intézkedések gyakorlati végrehajtását végzik inkább, mint magát a jogszabályalkotást. Már a kezdetektől együttes fellépések foglalkoztak a kérdéssel – ezen együttes fellépéseket a Bizottság és a tagállamok kulcsfontosságú eszközként használják a tagállamok közötti egyedi együttműködési kultúra előmozdítása érdekében. Szükség van a tagállamok aktív részvételének biztosítására, számos területen megszerzett tudásuk és szakértelmük miatt, annak érdekében, hogy tovább erősítsék a kölcsönös segítségnyújtást, és az együttműködést a központokon kívül dolgozó tisztviselőkre is kiterjesszék.

Ahhoz, hogy hatékonyan kihasználhassuk a Közösség hozzáférhető forrásait, lehetőségek egész sorát kell feltárni, többek között a berendezések közös használatát a tagállamok között, a berendezések telepítésével és használatával kapcsolatos know-how kicserélését, valamint a berendezések vásárlásához szükséges pénzügyi támogatást.

4.4. Közös képzési eszközök

A közös képzés elengedhetetlen eszköz, mellyel biztosítható a tagállamok tevékenységeivel szembeni egységes hozzáállás. A közös képzési eszközök fejlesztését és az elektronikus tanulás eszközeinek használatát folytatni kell, és új lendületet kell adni a tevékenységek kimenetelének és eredményeinek szétosztásához. Ezek mellett, és különösen a vámügy területén, az európai szintű, közös képzések biztosítása az alapterületek tekintetében további megfontolás tárgyát kell, hogy képezze.

4.5. Tagjelölt országok, nyugat-balkáni országok, európai szomszédsági politika és harmadik országok

A 2013-as Vámügyi és Fiscalis programokban lesz egy külső alkotóelem, melyet a 2007-2013-ra vonatkozó pénzügyi terv 4. fejezete alatt szereplő előcsatlakozási eszköz finanszíroz. Különleges megállapodásokat kötnek a Külkapcsolati Főigazgatósággal az érintett alapok programozásáról és végrehajtásáról.

Tekintettel a biztonságra , a törvényes kereskedőkre nehezedő terhek enyhítésének egyetlen hatékony módja a közös szabványok és kontroll eredmények kölcsönös elismerésén alapuló nemzetközi együttműködés . Ezért ezen együttműködés kiemelt feladatként szerepel egy új programban.

A programok segítséget nyújtanak a tagjelölt országoknak , valamint segítséget nyújthatnak az európai szomszédsági politika partnerországainak és más harmadik országoknak. A vámügy területén olyan kezdeményezések megtétele a fontos, amelyek összehangolják szomszédjaink és kereskedelmi partnereink munkagyakorlatát a közösségi jogszabályokkal, és megerősítik igazgatási és operációs kapacitásukat, például a tiltott, veszélyes, vagy illegális áruk ellenőrzése tekintetében. Az adózás területén fontos segíteni ezeknek az országoknak igazgatási kapacitásuk megerősítésében, hogy együtt tudjanak működni a különösen a határokon átnyúló adócsalások elleni harcban. Még a csatlakozásuk időpontja előtt meg kell teremteni a tagjelölt országok vámigazgatási szervei és adóhatóságai és a mi számítógépesített rendszereink közötti átjárhatóságot. Más szomszédos országok vámigazgatási szervei és adóhatóságai számára is elképzelhető az átjárhatóság létrehozása, esetenként, igény szerint.

5. KÖLTSÉGVETÉS

A programokra javasolt költségvetések hat éves időszakban jelentős emelkedést mutatnak, nevezetesen a vámügyi programra 157,435 millió euróról 323,8 millió euróra, míg a Fiscalis program esetében 67,25 millió euróról 175,30 millió euróra nőtt az összeg. A növekedés főként az új, számítógépesített rendszerek fejlődésének tulajdonítható, amely a vámügy és az adózás területén a közeljövőben várható új üzleti és jogalkotási kezdeményezéseket támogatja.

A vámügy területén várhatóan 77 millió euróra lesz szükség a létező TRANSIT és tarifa-rendszerek[13] működtetéséhez és fejlesztéséhez. A 2013-ra vonatkozó vámügyi költségvetés egy 104,5 millió eurós tételt tartalmaz, amelyet hat éven keresztül folyósítanak a jelenleg kidolgozás alatt álló elektronikus vámügyi projekt kivitelezésére. A vámpolitika biztonsági vonatkozásaihoz kapcsolódó kezdeményezések irányításához szükséges rendszerek előreláthatóan 38,7 millió eurót igényelnek.

A 2013-ra vonatkozó vámügyi programban a közös akciókra 46 millió eurós összeget irányoztak elő. A költségvetést 2007-ről 2008-ra megemelték, mivel a külső határokkal kapcsolatos politika eredményeképpen az Európai Unión kívüli országokkal, főleg a szomszédos országokkal[14] folytatott tevékenységek száma várhatóan drámai méreteket ölt. Végül a vámügyi program hat év alatt 11,4 millió eurós összeget irányoz elő a közös képzési eszközök fejlesztésére, a fent említett vámpolitikai célok támogatására. A közös képzési kezdeményezések a jelenlegi program alatt kifejlesztett kezdeményezéseket folytatják.

Az adózás területén a HÉA információcsere-rendszer (VIES) működtetéséhez és fejlesztéséhez 30,3 millió euróra lesz szükség. 2009-től a 2013-ra vonatkozó Fiscalis program magába foglalja a jövedéki áru mozgásának ellenőrzési rendszerét (EMCS). Hat év alatt várhatóan 19,5 millió euróra lesz szükség az EMCS-re. Végül 37 millió eurós összeget biztosítanak az olyan új politikai kezdeményezések támogatására az adózás területén, mint a VIES II rendszer, a kereskedők számára az egyablakos ügyintézőhely, és az információcserében megvalósuló új kezdeményezések. Az adózással kapcsolatos együttes fellépésekre 39 millió eurót biztosítanak. A Fiscalis program a közös képzési eszközök fejlesztését is támogatja. Ez az új kezdeményezés várhatóan az új program elején veszi kezdetét, az új jogi kezdeményezésekkel összefüggésben. 3,3 millió eurós összeget biztosítanak erre a célra.

Végezetül, mindkét utódprogramban a CCN rendszerre egy jelentősen magasabb összeg szerepel: 46,2 millió euro programonként szemben a jelenlegi programokban található 18,5 millió eurós összeggel. Azért terveznek ilyen jelentős növekedést, hogy a jelenlegi trend – miszerint évente megkétszereződik a kapacitás – biztosítva legyen. Ezt a tényt a kölcsönös átjárhatóság folyamatos szükségessége és a kötelező hozzáférhetőség szintje is megerősíti. A programok által finanszírozott IT-rendszereket egyre inkább (állandó jelleggel), napi 24 órában, a hét minden napján elérhetővé kell tenni. A hozzáférhetőség e szintjének eléréséhez a költségvetés exponenciális növekedése szükséges, mivel ez tartalék-rendszerek és kapcsolt szolgáltatások létrehozásával jár.

A vámügyi program jelenleg csak az első pillérhez tartozó tevékenységeket finanszíroz. Mivel a vámintézkedéseket lehetetlen egy meghatározott pillérhez sorolt tevékenységhez sorolni, a jövőbeli programnak figyelembe kell vennie az első és harmadik pillér programjaival való társfinanszírozás lehetőségét.

6. Következtetés

A 2007-re vonatkozó Vámügyi és Fiscalis programok javítják az együttműködést a vámigazgatási szervek, az adóhatóságok és tisztviselőik között, és olyan transzeurópai számítógépesített hálózatokat hoznak létre, amelyek eleget tesznek a vámellenőrzési kötelezettségeknek a belső piacon, és a nemzeti és közösségi adózási jogszabályokkal összhangban fenntartják az áruk és szolgáltatások adózását. A programok kulcsszerepet játszanak a belső piac zökkenőmentes működésében és az EU külső határainak igazgatásában, és így hozzájárulnak a Bizottság 2005-2009-ig terjedő célkitűzései, valamint a lisszaboni stratégia megvalósításához. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a két utódprogramot, azaz a 2013-ra vonatkozó Vámügyi és a szintén 2013-ra vonatkozó Fiscalis programot illesszék a 2007-2013-ig terjedő pénzügyi tervbe, és 2009-től kezdve az EMCS projektet a 2013-as Fiscalis programból finanszírozzák[15].

A programok megújítása elengedhetetlen az európai kereskedelem versenyképességének megőrzéséhez, a közösségi bevételek beszedéséhez és védelméhez, valamint az EU polgárainak biztonságához. A hatalmas mennyiségű vámáru-nyilatkozatok, a törvényes kereskedelem megkönnyítésének igénye, valamint az érdekelt felek érdekeik védelmével kapcsolatos elvárásai, csak a vámügyi program által támogatott intézkedésekkel teljesíthetők. Az IT-rendszerek közösségi eleme létfontosságú: az ellenőrzések hatékonyságának javítása és a kereskedelem megkönnyítése szükségessé teszi, hogy a gazdasági szereplők és a vámhatóságok között elektronikus adatcsere jöjjön létre, illetve hogy a határvámhivatalok és a legfrissebb vámügyi információhoz is hozzáférő kulcsfontosságú szereplők számára gyorsan lehessen biztosítani a veszélyes információkhoz való hozzáférést is. Az egységes piac követelménye a Közösség egész területére vonatkozó egyenértékű bánásmód, a vámügyi program pedig nagyban hozzájárul annak megakadályozásához, hogy a vámhatóságok eltérő módon alkalmazhassák a közösségi jogszabályokat. Ezen túlmenően e program nélkül a vámhatóságok nehezen tudnának hatékony ellenőrzést végezni, megtartva a vállalkozások számára elfogadható megfelelési költségeket. A vámügyi program megszakítása veszélyeztetné Európa versenyképességét, biztonságát és a foglalkoztatást, valamint negatívan befolyásolná az EU egységes egészként való kezelését a nemzetközi tárgyalásokon.

Amennyiben megszakítanák a jelenlegi Fiscalis programot, veszélybe kerülne az egységes piac működése, hiszen a program a VIES, és több kulcsfontosságú jövedéki rendszer finanszírozásában is fontos szerepet tölt be. A VIES-rendszer jelenleg információt szolgáltat a tagállamoknak a Közösségen belüli adóügyletek ellenőrzéséhez egy belső határok nélküli Európai Unióban, ugyanakkor a belső piacon az üzleti vállalkozások számára megkönnyíti a kereskedést. Az elektronikus információcsere nélkül a tagállamoknak más módszert kellene találniuk a HÉA ellenőrzésére, és ez visszalépést jelentene az üzleti vállalkozásokra nehezedő terhek tekintetében. Rendkívül fontos továbbá az adóhatóságok közötti igazgatási együttműködés ápolása és fejlesztése, és a Fiscalis program ideális erre a célra.

ANNEX 1

Budget of Customs 2007, Fiscalis 2007 and EMCS

The development and maintenance of the Trans-European Computerised Networks for the exchange of information consume the largest part of the budget. The remainder is spent on activities for improving cooperation between officials. After the May 2004 enlargement, the Customs programme budget was increased from €133 million to €165 million and the Fiscalis budget from €44 million to €67 million. EMCS has a total budget of €35 million.

Customs 2007 Programme Budget

2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | Total |

Internal Budget Line |

Joint Actions | 3.180.000 | 6.220.000 | 7.830.000 | 7.890.000 | 7.795.000 | 32.915.000 |

IT Actions | 16.965.000 | 22.230.000 | 27.230.000 | 26.680.000 | 27.160.000 | 120.265.000 |

Total | 24.200.000 | 28.450.000 | 35.060.000 | 34.570.000 | 39.495.000 | 157.235.000 |

External Budget Line |

Total | 1.500.000 | 1.550.000 | 1.700.000 | 1.755.000 | 1.810.000 | 8.315.000 |

Fiscalis 2003 – 2007 Programme Budget

2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | Total |

Joint Actions | 2.750.000 | 4.600.000 | 4.850.000 | 5.850.000 | 6.350.000 | 24.400.000 |

IT Actions | 6.600.000 | 8.350.000 | 9.750.000 | 9.150.000 | 9.000.000 | 42.850.000 |

Total | 9.350.000 | 12.950.000 | 14.600.000 | 15.000.000 | 15.350.000 | 67.250.000 |

EMCS Budget A small amount of the total EMCS budget is used for Joint Action type activities.

2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | Total |

Total Budget | 3.000.000 | 5.500.000 | 5.400.000 | 8.300.000 | 7.300.000 | 5.500.000 | 35.000.000 |

ANNEX 2

SIMPLIFIED LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

1. NAME OF THE PROPOSAL :

Communication (EC) of the Commission to the European Parliament and the Council on Community programme Customs 2013.

2. ABM / ABB FRAMEWORK

Policy Area(s) concerned and associated Activity/Activities:

1404 Customs Policy

3. BUDGET LINES

1. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B..A lines)) including headings :

2. 14040X Customs 2013 programme

3. 1401040X Customs 2013 programme – Expenditure on administrative management

4. The final budgetary structure will be decided at a later stage.

5. Duration of the action and of the financial impact:

6. The period of validity of the legal base runs from 01/01/2008 to 31/12/2013.

7. The payments will continue after 31/12/2013

8. Budgetary characteristics :

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

14040X | Non-comp | Diff[16] | YES | NO | YES | 1a |

1401040 X | Non-comp | Diff[17] | YES | NO | YES | 1a |

9. 4. SUMMARY OF RESOURCES

10. Financial Resources

11. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

Total cost | Total cost | Total cost | Total cost | Total cost | Total cost | Total cost |

- Common Training Tools | 1.500 | 1.500 | 1.750 | 2.000 | 2.200 | 2.450 | 11.400 |

- Transit | 7.500 | 7.500 | 7.000 | 7.000 | 6.000 | 6.000 | 41.000 |

- Tariff | 6.000 | 6.000 | 6.000 | 6.000 | 6.000 | 6.000 | 36.000 |

- Security Aspects for Customs (electronic customs) | 5.000 | 6.000 | 6.500 | 7.200 | 7.200 | 6.800 | 38.700 |

- Electronic customs | 12.000 | 15.000 | 18.000 | 18.000 | 20.000 | 21.500 | 104.500 |

TOTAL COST | 46.500 | 51.000 | 54.650 | 55.900 | 57.200 | 58.550 | 323.800 |

23. ANNEX 3

SIMPLIFIED LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

24. NAME OF THE PROPOSAL :

Communication (EC) of the Commission to the European Parliament and the Council on the Community Programme Fiscalis 2013.

25. ABM / ABB FRAMEWORK

Policy Area(s) concerned and associated Activity/Activities:

1405 Taxation Policy

26. BUDGET LINES

27. Budget lines (operational lines and related technical and administrative assistance lines (ex- B..A lines)) including headings :

28. 14050X Fiscalis 2013 programme

29. 1401040X Fiscalis 2013 programme – Expenditure on administrative management

30. The final budgetary structure will be decided at a later stage.

31. Duration of the action and of the financial impact:

32. The period of validity of the legal base runs from 01/01/2008 to 31/12/2013.

33. The payments will continue after 31/12/2013

34. Budgetary characteristics ( add rows if necessary ) :

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

14050X | Non-comp | Diff[24] | YES | NO | YES | 1a |

1401040 X | Non-comp | Diff[25] | YES | NO | YES | 1a |

36. SUMMARY OF RESOURCES

37. Financial Resources

38. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

50. | |Total cost | |Total cost | |Total cost | |Total cost | |Total cost | |Total cost | |Total cost | |OPERATIONAL OBJECTIVE No.1 [31]……… | | | | | | | | | | | | | | | | Action 1 – Joint Actions | | | | | | | | | | | | | | | | - Joint Actions | |6.500 | |6.500 | |6.500 | |6.500 | |6.500 | |6.500 | |39.000 | | - Common Training Tools | |400 | |450 | |600 | |600 | |600 | |650 | |3.300 | | Action 2 – IT Actions. | | | | | | | | | | | | | | | | - CCN CSI | |7.000 | |7.500 | |7.700 | |8.000 | |8.000 | |8.000 | |46.200 | |- Taxation Systems (VIES) | |5.000 | |5.000 | |5.000 | |5.000 | |5.000 | |5.300 | |30.300 | |- Excise Systems (EMCS) | | | |3.000 | |4.500 | |4.000 | |4.000 | |4.000 | |19.500 | |- New IT Developments | |4.000 | |5.000 | |6.000 | |7.000 | |7.000 | |8.000 | |37.000 | | TOTAL COST | |22.900 | |27.450 | |30.300 | |31.100 | |31.100 | |32.450 | |175.300 | |

[1] COM(2003) 452 és HL C 96, 2004.4.21., 5. o. – Egyszerűsített, papírmentes környezet a külső határokon zajló vám- és kereskedelmi tevékenységek szolgálatában.

[2] COM(2004) 101, 2004.2.10. (HL C 98, 2004.4.23. 6. o.).

[3] COM(2004) 487, 2004.7.14., 13. o. (HL C 24, 2005.1.29. 6. o.).

[4] A költségvetéssel kapcsolatos információ az 1. mellékletben található.

[5] 2003. február 11-i, 2003/253/EK számú határozat (HL L 36, 2003.2.12. 1.o.).

[6] 2002. december 3-i, 2002/2235/EK számú határozat (HL L 34, 2002.12.17. 1.o.).

[7] EBTI: kötelező európai vámtarifa-tájékoztatási rendszer, TQS: kvótafelügyelet igazgatási rendszere, ECICS: vegyi anyagok európai vámleltára.

[8] 2003. június 16-i, 2003/1152/EK számú határozat (HL L 162, 2003.7.1., 5.o.).

[9] Különösen az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (A Tanács 2004. november 25-i, 2007/2004/EK rendelete).

[10] COM(2003) 452, 2003.7.24. (HL C 96, 2004.4.21. 5. o.).

[11] COM(2004) 728, 2004.10.29. (HL C 24, 2005.1.29., 9. o.).

[12] COM(2004) 611, 2004.9.27.

[13] Tranzit 41 millió euro és tarifa 36 millió euro.

[14] A tagállamok részvételét ezekben a tevékenységekben a belső költségvetési tétel együttes fellépései finanszírozzák. Harmadik országok részvételét a külső költségvetési tétel finanszírozza.

[15] Az utódprogramok 2008. január 1-től 2013. december 31-ig terjednek.

[16] Differentiated appropriations.

[17] Differentiated appropriations.

[18] Expenditure that does not fall under Chapter xx 01 of the Title xx concerned.

[19] Expenditure within article xx 01 04 of Title xx.

[20] The administrative expenditure line anticipates the possible externalisation of activities under the programme. Budgetary figures will only be available after the completion in 2006 of a feasibility study on the topic.

[21] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05.

[22] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point.

[23] As described under Section 5.3.

[24] Differentiated appropriations.

[25] Differentiated appropriations.

[26] Expenditure that does not fall under Chapter xx 01 of the Title xx concerned.

[27] Expenditure within article xx 01 04 of Title xx.

[28] The administrative expenditure line anticipates the possible externalisation of activities under the programme. Budgetary figures will only be available after the completion in 2006 of a feasibility study on the topic.

[29] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05.

[30] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point.

[31] As described under Section 5.3.