Brüsszel, 9.2.2005 COM(2005) 33 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a Szociálpolitikai Menetrendről A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Szociálpolitikai Menetrend „Szociális Európa a világgazdaságban: munkalehetőségek és új esélyek mindenkinek”: ez a mottója a 2010-ig terjedő Szociálpolitikai Menetrend második fázisának. A Bizottság a lisszaboni stratégia félidős értékeléséről szóló közleményében már meghatározta, és az Alkotmány is megerősítette, hogy a mindannyiunkat összekovácsoló jövőkép „a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és az árstabilitáson alapuló európai fenntartható fejlődés, a magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságra és társadalmi haladásra törekvő szociális piacgazdaság, valamint a környezeti minőség magas fokú védelmének és javításának” biztosítása. A Bizottság teljes mértékben elkötelezte magát az európai szociális modell modernizációja és fejlesztése, illetve a társadalmi kohéziónak mint a lisszaboni stratégia[1] és a fenntartható fejlődést célzó stratégia[2] részének elősegítése mellet. E Menetrend megállapítja azokat prioritásokat, melyeknek az Európai Unió tevékenységét irányítaniuk kell ezen a területen. A Szociálpolitikai Menetrend felülvizsgálata kiegészíti és támogatja a lisszaboni stratégia félidős értékelését, mely a növekedésre és a munkahelyekre helyezte a hangsúlyt. A menetrend kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedés társadalmi dimenziójának előmozdításában. A 2000-től 2004-ig terjedő időszak alatt már jelentős előrehaladás történt. A feladat most a Szociálpolitikai Menetrend által meghatározott intézkedések végrehajtásának javítása olyan elvekre támaszkodva, melyek már hatékonynak bizonyultak. Ezek az elvek a következőket kell, hogy lehetővé tegyék: - az európai integrációs megközelítés folytatását, mely garantálja a gazdaság-, szociál- és foglalkoztatáspolitika pozitív kölcsönhatásait; - a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a munkaügyi kapcsolatok jó minőségének elősegítését, mely cserébe lehetővé teszi a humán- és társadalmi tőke javítását; - a szociális védelmi rendszerek modernizálását társadalmaink jelenlegi kívánalmai szerint, mely a szolidaritásra támaszkodva és produktív tényezőként a rendszerek szerepét megerősítve történik; - a „szociálpolitika hiányának ára” figyelembe vétele. A Szociálpolitikai Menetrend értéktöbblete vitathatatlan. A mély gazdasági és szociális változások idején lehetővé teszi a nemzeti rendszerek modernizálásának megkönnyítését. Az alapvető jogok és a közös értékrend tiszteletének biztosításával egyidőben támogatja az egységes piac harmonikus működését. Az utóbbi években a lisszaboni stratégia szociális vonatkozásairól szóló különféle vélemények közzététele alkalmával az Európai Parlament kihangsúlyozta e megközelítés fontosságát. A Menetrend a magas szintű munkacsoport „a szociálpolitika jövőjé"-ről szóló jelentéséből és a „Szembenézés a kihívással” című, 2004. októberi, harmadik Kok-jelentés új közleményéből is merít. Végezetül pedig figyelembe veszi a nyílt és interaktív vitákat, melyeket 2004 második felében a holland elnökség keretében rendeztek meg. A menetrend kettős stratégiát fejleszt ki. Először is nagy hangsúlyt fektet az állampolgárok bizalmának növelésére irányuló szerepére. Ez a bizalom elengedhetetlen a változási folyamat kezelésében, és kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági növekedés előmozdításában. A menetrend leírja a végrehajtásának minőségi javítását célzó közösségi eszközök összetételét, és ebben az összefüggésben bemutatja a siker három kulcsfontosságú feltételét: a több generációt érintő megközelítést, partnerséget a változás érdekében és a globalizáció által felkínált lehetőségek megragadásának szükségességét. Másrészt két fő tengely mentén mutatja be azon kulcsfontosságú intézkedéseket, melyeket a Bizottság 2005-2009-es stratégiai célkitűzései[3] lefednek: (1) a foglalkoztatást (a jóléti célkitűzések keretében) és ehhez kapcsolódóan (2) az esélyegyenlőséget és a szociális integrációt (a szolidaritási célkitűzések keretében). A menetrend a konszolidáció közös európai keretszabályát a sajátságos szükségleteket kielégítő változatos intézkedések végrehajtásával egyesíti. Ezzel támogatja a mottót: „Egység a sokféleségben”, melyet az Alkotmányos Szerződés tervezete hirdetett meg. 1. A BIZALOM KIÉPÍTÉSE – ESZKÖZÖK ÉS A SIKER FELTÉTELEI 1.1. A bizalom kiépítése A menetrend az európai szociális modell modernizálására törekszik, különösen a közös cselekvési képesség javításával és mindenki számára új lehetőségek felkínálásával. A változás legfőbb hajtóereje – a fokozott globális verseny, a technológiai fejlődés és a lakosság elöregedése – az évtized végéig fel fog gyorsulni. Jelentős kihívások maradnak azonban: a foglalkoztatás alacsony szintje, a munkanélküliség, a szegénység, az egyenlőtlenség és a megkülönböztetés. A szociális politikák modernizálásán keresztül a javasolt intézkedések célja az, hogy az állampolgárok bízni tudjanak a változások hatékony irányítására vonatkozó képességeikben. 1.2. Az eszközök Az EU eszközök széles skálájával rendelkezik a Szociálpolitikai Menetrend végrehajtása érdekében: a jogszabályozás, a szociális párbeszéd, pénzügyi eszközök – nevezetesen az Európai Szociális Alap (ESZA) és a PROGRESS-program – a „ nyitott koordináció elve ”, mely támogatja a tagállamoknak a szociális védelmi rendszer és a foglalkoztatás modernizációjára irányuló erőfeszítéseit, és az esélyegyenlőség általános érvényesítésének elve ( mainstreaming ). Az ESZA és a Szociálpolitikai Menetrend által meghatározott politikai keret közti kapcsolatot megerősítésre kerül. Az ESZA támogatni fogja a tagállamok politikáit, melyek az Európai Foglalkoztatási Stratégia ( European Employment Strategy - EES) keretében elfogadott iránymutatásokat és ajánlásokat, illetve az EU által a szociális integráció területén jóváhagyott célkitűzéseket valósítják meg. Az ESZA közvetlenül az olyan politikák végrehajtásába fektet be, melyek európai szinten kerültek jóváhagyásra, és melyeket a tagállamokban dolgoztak ki. Az ESZA egyedi európai értéktöbbletet hoz létre, miközben figyelembe veszi az egyes országok helyzetét. A gazdasági, szociális és foglalkoztatási célkitűzések megvalósítását valójában jelentősen befolyásolja a személyek képzésébe vetett befektetés és az olyan szociális tőke előmozdítása, mely képes a bizalom kialakítására, és elősegíti a partnerségeket. E két tényező hozzá tudna járulni a reformok végrehajtása terén megmutatkozó késés behozásához. Azokban a tagállamokban és régiókban, melyek a tervezett „Konvergencia” tétel alatt választhatóak lesznek jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak: a növekedési és kohéziós célkitűzések közösségi finanszírozás nélkül nem érhetők el. Az ESZA katalizátorszerepet fog játszani, és a tapasztalatcserét is támogatni fogja azokban a tagállamokban, melyek a tervezett „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” tétel alatt finanszírozásban fognak részesülni. A Menetrend és a lisszaboni stratégia félidős értékelése, illetve a fenntartható fejlődést célzó stratégia kiegészítő jellege szükségessé teszi a más közösségi politikákkal – a belső piaci politikával, az iparpolitikával, a versenypolitikával és a kereskedelempolitikával – történő szoros összekapcsolódást. E megközelítés más közösségi politikákban a foglalkoztatási és a szociális dimenziók teljes mértékű figyelembe vételét vonja maga után, és fordítva egyaránt. A Bizottság által kifejlesztett integrált hatásvizsgálat eszköze értékes módszertani eszköznek minősül. Következésképpen a Menetrend az Alkotmányos Szerződésből merít ihletet, mely az integrált megközelítés fontosságát hirdeti. 1.3. A siker három feltétele A Menetrend csak akkor járhat sikerrel, ha az európai lakosság teljes egészére kiterjesztik: a változásnak egy új, több generációt érintő megközelítésen kell alapulnia. A foglalkoztatás, szolidaritás és szociális integráció célkitűzései hasonlóképpen elválaszthatatlanok a globalizált gazdaságtól, ahol a versenyképesség és az európai vonzerő kockán forog. E kettős nyitás valamennyi érintett szereplő jelentős és aktív részvételét megköveteli. 1.3.1. Több generációt érintő megközelítés: lehetőségek a fiatalok számára 1.3.1.1. Zöld könyv a több generációt érintő megközelítésről Az európai népesség demográfiai fejlődése által létrejött változások, a szociális védelmi- és nyugdíjrendszerek e változáshoz történő hozzáigazításának igénye és végezetül pedig az, hogy ezt az elgondolást a népvándorlás problémájához kapcsoljuk, mind fontos kihívást jelentenek. Ezért szükségszerű a generációk közti viszonyokat és a családok helyzetét érintő jövőbeli kihívások elemzése. Ennek érdekében a Bizottság 2005-ben a több generációt érintő megközelítésről Zöld Könyvet fog előterjeszteni. Zöld könyv a több generációt érintő megközelítésről: az európai népesség demográfiai változásainak és azok következményeinek vizsgálata 1.3.1.2. Hozzájárulás az Európai kezdeményezés az ifjúságért ( European Initiative for Youth ) nevű programhoz Az ifjúság iránti elkötelezettség – különösen a generációk közti dinamikus kapcsolat megvalósítása céljából – kifejezi a jövőbe vetett bizalmat, illetve elutasítja azt a nézetet, hogy az öregedés és a szkepticizmus elkerülhetetlen folyamatok. Ezt az elkötelezettséget az ifjúságért egy európai kezdeményezés fogja fémjelezni. Döntően hozzájárul ehhez a kezdeményezéshez a szociális partnerek már meghirdetett, többgenerációs partnerség formájában történő elkötelezettsége, mint ahogy az ifjúsági dimenzió foglalkoztatási és szociális integrációs stratégiába való beillesztése is. Többgenerációs partnerség: hozzájárulás az Európai kezdeményezés az ifjúságért nevű programhoz 1.3.2. Partnerség a változásért A hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom közti partnerség az európai politikák sikerének egyik kulcsa. A reformok elfogadásának előmozdítása érdekében a 2004. márciusi Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy a változás érdekében partnerségeket hozzanak létre. Szükségszerű ezenkívül felmérni az elért előrehaladást az összes szereplőnek az európai politikák végrehajtásában történő részvételét illetően is. Ennek érdekében a Bizottság a következőt javasolja: Fórum formájában megrendezett éves találkozót valamennyi érintett szereplő részvételével a menetrend végrehajtásának értékelése céljából. 1.3.3. Külső dimenzió A Gazdasági Globalizáció Társadalmi Dimenziójának Világbizottsága ( World Commission on the Social Dimension of Globalisation ) által készített jelentés és a Bizottság saját javaslatai kitűnő alapot szolgáltatnak arra, hogy lényeges előrehaladást érjenek el a globalizáció társadalmi dimenziójának megerősítésében. - A menetrend előnyt kíván kovácsolni abból, hogy a gazdasági és szociális fejlődés közti szoros kapcsolatra vonatkozóan az EU és partnerei egymás között kicserélik tapasztalataikat, figyelembe véve a külkereskedelem versenyképességre gyakorolt hatását: elsősorban a tagjelölt országokkal, a szomszédos országokkal és más harmadik országokkal, mint például az iparosodott országokkal (Egyesült Államok, Japán), a gazdaságilag felemelkedő országokkal (Kína, Brazília, India, Dél-Afrika) és a fejlődő országokkal; - másrészt olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az ILO, az OECD, az ENSZ és olyanokkal, melyek szerepet játszanak a gazdaság irányításában (IMF, Világbank, WTO) a gazdasági globalizáció társadalmi dimenziójának és a fenntartható fejlődés társadalmi pillérének nagyobb figyelembe vétele céljából. Világszerte, minden szinten mindenki számára elérhető megfelelő munka előteremtésére kellene törekedni, mint ahogy ezt a Gazdasági Globalizáció Társadalmi Dimenziójának Világbizottsága megkövetelte. Ez a célkitűzés jól illeszkedik a millenniumi fejlesztési célokhoz, a koppenhágai világszintű szociális csúcstalálkozó kötelezettségvállalásaihoz és a gazdaság irányításához. A Bizottság ezenkívül fel fog állítani egy osztályok közötti csoportot annak érdekében, hogy elősegítse a foglalkoztatottság, a szociálpolitika és a megfelelő munka figyelembe vételét. Az európai társadalmi modell beillesztése a külső párbeszédbe és intézkedésekbe, kétoldalúan, regionálisan és többoldalúan Megfelelő munka előteremtése mint világszerte minden szinten elfogadott célkitűzés | 2. KÉT PRIORITÁST ÉLVEZő TERÜLET 2.1. Úton a teljes foglalkoztatottság felé: annak elérése, hogy a munka mindenki számára tényleges lehetőséget jelentsen, a munka minőségének és termelékenységének növelése, a változásra történő felkészülés és annak kezelése A teljes foglalkoztatottság elérése Az Európai Foglalkoztatási Stratégia átalakított ciklusa 2005-ben a lisszaboni stratégia félidős értékelésének keretében A konvergencia, a foglalkoztatás és a versenyképesség szolgálatában álló ESZA A változásra történő felkészülés és annak pozitív kezelése: stratégiai megközelítés A növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos lisszaboni célkitűzések eléréséhez Európának több aktív munkavállalóra van szüksége, akik termelékenyebben dolgoznak. Ez lehetővé teszi a hosszú távú gazdasági növekedés, a munkanélküliség és a regionális egyenlőtlenség elleni küzdelmet, illetve a társadalmi kohézió elősegítését. Európának tehát egyszerre kell foglalkoznia a foglalkoztatások mennyiségével és minőségével, illetve a munka termelékenységével, és arról is döntést kell hoznia, hogy hogyan kezeli a gazdasági migráció kérdését. A lisszaboni stratégia félidős értékelésének részeként a Bizottság előterjesztett egy átalakított ciklust, mely új iránymutatásokat foglal magában, és kapcsolatot alakít ki az európai szintű gazdasági politikák koordinációciklusai ésszerűsítésével. A foglalkoztatással foglalkozó 2003-as „Kok-munkacsoport” („Munka, munka, munka” című jelentés) által javasolt négy prioritás e ciklus velejét fogja képezni annak érdekében, hogy: - növelje a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét; - több embert vonzzon a munkaerőpiacra és tartson ott; - többet és hatékonyabban fektessen be a humán tőkébe; - felelősségteljesebb irányítás segítségével biztosítsa a reformok tényleges végrehajtását. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia szabályozásának javítása érdekében a Bizottság azt tervezi, hogy 2006-ban tudatosság-fejlesztő intézkedést terjeszt elő az ESZA szereplői részére. 2006/2007-ben a parlamentek és az érintett szereplők körében tájékoztatási kampányt indít el, mely minden szintet érint majd. A növekvő gazdasági integráció és az erősödő világverseny mellett az EU-nak jobban fel kell tudnia készülni a gazdasági változásokra, illetve jobban elő kell tudnia azt idézni és kezelni. A gazdasági változás felgyorsul; egyre fontosabbá válik a szerkezetátalakítás, a külföldre telepítés, az „outsourcing” (tevékenységek kiszervezése), sőt az ipar megszüntetése is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az aktív megközelítés egyszerre szükséges és lehetséges. Ezért a Bizottság e négy téma körül stratégiát fog kifejleszteni: - az európai politikák jobb interakciója, melyek a szerkezetátalakításokat hivatottak támogatni és kísérni. A Bizottság valamennyi szereplő és érdekelt fél magas szintű fórumának létrehozását tervezi annak érdekében, hogy ezen az úton haladjon előre; - a szociális partnerek jelentősebb bevonása, különösen a szociális partnerek konzultációjának második fázisán keresztül, melyen a szerkezetátalakítás, illetve az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról szóló 94/45/EK irányelv felülvizsgálatának kérdését vitatták meg; - szorosabb együttműködés a politikák és pénzügyi mozgatóerejük, különösen az ESZA között; - szoros kapcsolat egyrészt az Európai Foglalkoztatási Stratégia, másrészt a jogi keretek és a szociális partnerek közti megállapodások fejlődése között, ami lehetővé teszi a munkaerő alkalmazkodóképességének megerősítését és az életen át tartó képzésre, illetve a munka szervezésének modernizálására vonatkozó politikák támogatását. Az ipari kapcsolatok új dinamikája Kialakuló jogi keret A szociális párbeszéd kulcsszerepe A vállalkozások szociális felelősségének előmozdítása Egy dinamikus gazdaságban munkalehetőségek új formái jelennek meg, például a gazdaságtól függő és a határozott időre szóló munkalehetőségek. A gazdasági integráció fényében az európai szint jelentős értéktöbbletet biztosít ahhoz képest, amit nemzeti szinten eddig tettek. A Bizottság ennélfogva javasolja a munkajog fejlődéséről szóló zöld könyv elfogadását. Ebben a zöld könyvben a Bizottság megvizsgálja az új munkavégzési modellek jelenlegi irányzatait és azt, hogy a munkajog miképpen birkózik meg ezekkel a fejlődésekkel a munkaerőpiac hatékony változásait elősegítő, biztonságosabb környezet biztosítása közben. A zöld könyv által megnyitott vita a jelenlegi szabályok modernizációjára és egyszerűsítésére vonatkozó intézkedések széles skálájának javaslatához vezethet. A Bizottság 2005-ben a munkavállalók személyi adatainak védelméről kezdeményezést fog javasolni. A jobb szabályozás összefüggésében, mint ahogy ez a lisszaboni stratégia félidős értékelésében már körvonalazódott, a Bizottság javasolni fogja a 2001/23/EK (vállalkozások átruházása) és 98/59/EK (csoportos létszámcsökkentés) irányelv naprakésszé tételét, illetve a munkavállalók tájékoztatásáról és a velük történő konzultációról szóló különféle rendelkezések egységes szerkezetbe foglalását. Az egészségvédelmet és a munkahelyi biztonságot illetően 2007-2012-re a Bizottság új stratégiát fog előterjeszteni. A megelőzés kifizetődik: a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések kisebb száma fokozza a termelékenységet, csökkenti a költségeket, javítja a munka minőségét, és ennélfogva felértékeli Európa humán tőkéjét. Az új stratégiának az új és a megjelenő kockázatokra, illetve a munkahelyen és a nem megfelelően védett dolgozók számára biztosított minimális védelmi szint megőrzésére kell összpontosítania. A jelenlegi program értékelése segíthet ezen új helyzetek meghatározásában. Különleges figyelmet kell fordítani a megelőzési szolgáltatások minőségére, az egészségügyi és biztonsági képzésre, illetve olyan más eszközökre, melyek az egészségügyi és a biztonsági normák jobb alkalmazását célozzák meg. Mivel a végrehajtás minősége létfontosságú, a Bizottság továbbra is erőfeszítéseket tesz a jogszabályok átültetésének és végrehajtásának figyelemmel kísérésére. Ezenkívül a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében valamennyi szereplőnek felelősséget kell tudnia vállalnia. Az ESZA kulcsszerepet fog játszani az ügyvitel és a szociális partnerek kapacitásának megerősítésében. A Bizottság továbbra is arra biztatja a szociális partnereket, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a lisszaboni stratégia félidős értékeléséhez, beleértve megállapodások megkötését minden szinten. Miközben figyelembe veszi a szociális partnerek önállóságát, a Bizottság folytatni fogja az iparági és ágazati szinten megvalósuló európai szociális párbeszéd előmozdítását, elsősorban a logisztikai és technikai támogatásának megerősítésével és az EK-Szerződés 138. cikke alapján folytatott konzultációk segítségével. A Bizottság továbbra is előmozdítja a vállalkozások szociális felelősségét. E gyakorlatok hatékonyságának és hitelességének elősegítése érdekében a Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve olyan kezdeményezéseket fog előterjeszteni, melyek a vállalatok társadalmi felelőssége erősítésének és átláthatóságának növelését célozzák meg. Úton egy európai munkaerőpiac felé Szabadon választható európai keret a transznacionális kollektív alku érdekében 2006, a Munkavállalók Mobilitásának Európai Éve Egy valódi európai munkaerőpiac létrehozásához és hatékony működtetéséhez elengedhetetlen, hogy a még fennálló közvetett és közvetlen akadályokat megszüntessék, és olyan politikákat hozzanak létre, melyek segítségével az érintett szereplők maximálisan ki tudják használni az európai térséget. A lisszaboni stratégia félidős értékelésének megfelelően a Bizottság javaslatokat fog tenni annak érdekében, hogy a munkaerőmobilitás akadályait – különösen a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekből származókat – felszámolja. A gazdasági szereplők közti nagyobb fokú együttműködésen keresztül még mindig nagy lehetőség rejlik az EU-ban a minőség és a termelékenység tökéletesítésének elősegítésére. A transznacionális kollektív alku fakultatív keretének létrehozása – vállalati vagy ágazati szinten – segítheti a vállalkozásokat és az ágazatokat abban, hogy kezelni tudják a munka szervezésével, a foglalkoztatással, a munkafeltételek kérdéseivel és a képzéssel kapcsolatos kihívásokat. Olyan alapot szolgáltat a szociális partnerek számára, mely lehetővé teszi transznacionális cselekvési képességük növelését. Innovációs eszközt biztosít a változó körülményekhez történő alkalmazkodáshoz és költséghatékony transznacionális válaszok adásához. Ez a megközelítés szilárdan beépült a lisszaboni stratégia által hirdetett „partnerség a változásért” prioritásba. A Bizottság olyan javaslat elfogadását tervezi, melynek célja, hogy a szociális partnerek formába tudják önteni a transznacionális kollektív alku természetét és eredményeit. Ez a forrás nélkülözhetetlen, de használata nem kötelező, és teljes mértékben a szociális partnerek szándékától függ majd. Ezenkívül a személyek szabad mozgása az egyik alapvető szabadság és szükségszerű eszköz a gazdasági szerkezetetátalakítás során. Az európai foglalkoztatási szolgáltatások hálózatának megerősítése megkönnyítheti ezt a mobilitást. Sajátságos kérdések merülnek fel azonban az átmeneti időszakra (az új tagállamok munkavállalóit illetően), illetve a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó rendelkezések megerősítésére és egyszerűsítésére vonatkozóan. A Bizottság 2005-ben magas szintű munkacsoportot fog létrehozni valamennyi tagállam képviselője részvételével annak érdekében, hogy megvizsgálja a bővítés mobilitásra gyakorolt hatását, illetve a legutóbbi bővítés esetében jóváhagyott átmeneti időszakok működését. Ez kétségkívül hatással lesz a jelentésre, amelyet a Bizottság 2006 elején a Tanács számára készít annak érdekében, hogy tájékoztassa az átmeneti időszakok kapcsán hozandó döntésekről. A Bizottság ezenkívül tanulmányokat fog készíteni, melyek lehetővé teszik a bővítés utáni migrációk folyamatos figyelemmel kísérését tekintettel a jövőbeli bővítésekre. Végezetül a meglévő közösségi szabályok modernizálása és kiigazítása továbbra is folytatódik a szociális biztonsági rendszerek összehangolásáról szóló rendelkezések módosításán (1408/71/EGK, 883/2004/EK és 574/72/EGK rendelet) keresztül. 2.2. Összetartóbb társadalom: esélyegyenlőség mindenkinek A szociális védelem modernizálása: a lisszaboni stratégia félidős értékelésének kulcseleme A nyitott koordináció elvének alkalmazása ( Open Method of Coordination, OMC) az egészségügy és a tartós ellátás területén Szociális védelmi rendszereikkel kapcsolatban valamennyi tagállam hosszú távú reformokat vezetett be. Az OMC közös célkitűzéseket állít fel, de a tagállamokra bízza azt, hogy hogyan és milyen eszközökkel valósítják meg őket. Az ESZA az egyes tagállamokban az integrációt célzó politikák végrehajtásához járul hozzá. Ezt a módszert először a szociális kirekesztés és szegénység elleni küzdelemre (2000-től), majd a nyugdíjakra (2002-től) alkalmazták, és különböző partnerek hagyták jóvá széles körben: nemzeti kormányok, szociális partnerek, a civil társadalom, helyi és regionális szereplők. Ezek a partnerek egy, az egészségüggyel és a tartós orvosi ellátással kapcsolatos OMC-folyamat 2006-os bevezetését kérték. Ez azért lesz fontos, mert így a reformok három közös célkitűzés, az általános hozzáférés biztosítása, a minőség és pénzügyi fenntarthatóság köré építhetők fel. A végrehajtás minőségét a nemzeti reformok hatékonyságának növelése céljából tovább kell fejleszteni. A Bizottság az OMC végrehajtásának ésszerűsítését és egyszerűsítését javasolja. Ez az ésszerűsítés abból fog állni, hogy fölállítanak egy közös célkitűzésekből álló listát, mely három részből áll – integráció, nyugdíj, egészség – beleértve olyan horizontális célkitűzéseket is mint az esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz történő hozzáférés. A szegénység elleni küzdelem és a szociális integráció elősegítése Közösségi kezdeményezés a minimáljövedelem-rendszerről és a munkaerőpiacról kiszorultak integrációjáról 2010 a Kirekesztettség és a Szegénység elleni Küzdelem Európai Éve lesz. Az évtized elején nagyon nagy volt a kibővített EU azon állampolgárai száma, akik a szegénység veszélyével (15 %), illetve a tartós szegénységgel (9 %) néztek szembe. Ha az embereket megfosztják a valódi esélyektől, akkor nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalomban. Ezenkívül a szegénység generációk közti továbbörökítése folyamatos kirekesztésre ítéli a sebezhetőbbeket. Ez a helyzet társadalmilag és gazdaságilag fenntarthatatlan, ami azt mutatja, hogy a kihívások még mindig jelentősek annak ellenére, hogy mindenhol olyan globális stratégiákat vezettek be, amelyek figyelembe veszik a szegénység sok arcát. Az új Menetrend során a Bizottság folytatni fogja a minimáljövedelem-rendszerről szóló vitát, melynek megnyitására az előző Szociálpolitikai Menetrend során kötelezte el magát. Az OMC biztatására a tagállamok már megpróbálták a minimáljövedelem-rendszerüket hatékonyabbá tenni. Ugyanakkor még mindig sokan vannak azok, akik jelentős gondokkal küszködnek, és sem a foglalkoztatottsághoz, sem a minimáljövedelemmel kapcsolatos nemzeti védelemhez nem férnek hozzá. 2005-től a Bizottság konzultációt kezdeményez a jelenlegi eszközök eredménytelenségének okairól. Ezek a konzultációk azokra a szociális partnerekre összpontosítanak majd, akiket a munkaerőpiacon keresztül közvetlenül érint az integrációra vonatkozó intézkedések végrehajtása, és mindez megnyithatja az utat konkrét intézkedések megtételéhez jobb lehetőségek biztosítása érdekében. A Bizottság az Európai Év gondolatát is előterjeszti (2010), melynek témája a szociális kirekesztettség és a szegénység elleni küzdelem lesz. Ennek az évnek fel kell mérnie az évtized alatt elért előrehaladást a népesség legérzékenyebb csoportjai különös sebezhetőségének kihangsúlyozása érdekében. A sokszínűség és a megkülönböztetés-mentesség előmozdítása Stratégiai megközelítés a megkülönböztetés elleni harc érdekében (2005) 2007, az Esélyegyenlőség Európai Éve A férfiak és a nők közti esélyegyenlőség előmozdításának új fázisa: a Nemek Egyenlőségének Európai Intézete ( European Gender Institute ) Az egyenlő bánásmód elvének végrehajtásának az EU volt a mozgatórugója. Előfutár volt a férfiak és a nők közti egyenlőség területén, és az egyes tagállamokban a helyszínen járult hozzá az előrehaladáshoz. A megkülönböztetés elleni küzdelem az alapvető jogokon alapul, és prioritást ad valamennyi európai eszköz összehangolásának. Az „Egyenlőség és megkülönböztetés-mentesség a kibővített EU-ban” című zöld könyvet követően – melyhez több mint 1500 hozzájárulást regisztráltak – a Bizottság 2005-ben közleményt fog előterjeszteni, melyben megfogalmazza majd tervezett politikai megközelítését, és megadja az új intézkedések politikai keretét, ideértve bármely olyan kezdeményezés megvalósíthatóságát és helyességét is, mely kiegészíti a létező EU-s jogi keretet. A közlemény meg fogja vizsgálni a kisebbségek, nevezetesen a romák kérdéskörét is. A Bizottság 2007-re az Esélyegyenlőség Európai Évét tervezi, mely lehetővé fogja tenni először is a témakör fontosságának kihangsúlyozását, az elért eredmények nyilvánosságra hozatalát, és végezetül Európában a sokszínűség gazdasági és társadalomi előnyeinek bemutatását. Az EU már régóta céltudatos tevékenységeket folytat a nemek közti egyenlőség területén. Az elért előrehaladás ellenére azonban még mindig jelentős problémák vannak a férfiak és a nők fizetésének különbsége, a nőknek a munkaerőpiacon, képzésben, szakmai előmenetelben, döntési folyamatban történő részvételük, ezenkívül a magánélet és a munka összeegyeztetése területén. Mivel a jelenlegi 2000-2005-ös stratégiai keret a végéhez közeledik, a Bizottság közleményt fog kidolgozni a jövőbeli politikák fejlesztéséről, melyben fellépéseket javasol majd az említett problémák megoldására. Ezenkívül a Bizottság a tavaszi csúcstalálkozón benyújtja éves jelentését is. A 2004. júniusi Európai Tanács kérésére a Bizottság előírta a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozását. A Bizottság ezzel kapcsolatban hamarosan javaslatot terjeszt elő. Az Intézet az információk és a jó gyakorlatok megosztásának tárházaként szolgál majd. Továbbá, támogatja a Bizottságot és a tagállamokat a férfiak és a nők közti egyenlőség előmozdításával és a közösségi politikákba történő integrálásával kapcsolatos közösségi célkitűzések végrehajtásában. Végezetül a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének terén a Bizottság elő fogja terjeszteni cselekvési tervének új kiadásait. Kétévenként a fogyatékkal élő személyek Európai Napjának alkalmával jelentést fog közzétenni e személyek helyzetéről. Közérdekű szociális szolgáltatások Úton a közérdekű szociális szolgáltatások szerepének és jellegzetességeinek tisztázása felé Ahogy ezt már a közérdekű szolgáltatásokról szóló 2004-es fehér könyvében bejelentette, a Bizottság 2005-ben közleményt fog előterjeszteni azon keret tisztázása érdekében, melyben a közérdekű szociális szolgáltatások működnek, és modernizálásra kerülhetnek. Ez a közlemény felállítja azon közösségi politikák listáját, melyek összefüggésben állnak a közérdekű szociális szolgáltatások biztosításával. Annak érdekében, hogy hozzájáruljon modernizációjukhoz és minőségükhöz, a különféle területekre való tekintettel, a közlemény azt is bemutatja, hogy miképpen szerveződnek és működnek e szolgáltatások. Ami az állami támogatásokat illeti, a Bizottság a Szerződés 86. cikke (3) bekezdése alapján 2005-ben egy határozatot, illetve a gazdasági közérdekű szolgáltatások ( services of general economic interest , SGEI) finanszírozására vonatkozó közösségi keretet fog elfogadni. Ezek a szövegek meghatározzák, hogy a SGEI-nek juttatott állami támogatások milyen feltételek mellett egyeztethetők össze a közösségi szabályokkal. A jelenleg folyó konzultációk fényében a Bizottság bejelentési mentességet szándékozik adni korlátozott összegű közszolgáltatási ellentételezések esetében. Különleges feltételek alkalmazhatóak lehetnek a kórházakra és a szociális szállásokat működtető szervezetekre. A gyakorlatban az SGEI legtöbb szociális szolgáltatásai számára ez a határozat előnyös lesz. [1] COM (2005) 24 [2] COM (2005) 37 [3] COM (2005) 12