Brüsszel, 22.10.2004

COM(2004) 694 végleges

.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSHOZ

Az „Új lendület Európa fiataljai számára” cí mű fehér könyv nyomon követése: az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretében végzett tevékenységek mérlege

.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 3

2.1. A folyamat 3

2.2. Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés kerete 4

3. A koordináció nyílt módszere az ifjúságpoitika területén 5

3.1. Az OMC végrehajtása 5

3.2. Az OMC tizennégy közös célkitűzése 6

3.3. Az OMC végrehajtásának mérlege 6

4. Az ifjúsági dimenzió megerősítése más politikákban 7

4.1. Élethosszig tartó oktatás és képzés 8

4.2. Foglalkoztatás és társadalmi befogadás 8

4.3. A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem 8

4.4. A fiatalok önállósága 9

4.5. Az ifjúsági dimenzió más politikákban való figyelembevételének mérlege 9

5. A fehér könyv prioritásainak végrehajtása keretében folytatott egyéb kezdeményezések és tevékenységek 9

5.1. Részvétel 9

5.2. Tájékoztatás 10

5.3. Önkéntes tevékenységek 10

5.4. Az ifjúság jobb megértése és behatóbb ismerete 10

5.5. Új európai ifjúsági program 11

6. Következtetések 11

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unió az 1980-as évek vége óta dolgoz ki a fiataloknak szóló programokat, az ifjúságpolitika terén a politikai együttműködés fejlődése azonban csak a Bizottság az „Új lendület Európa fiataljai számára”[1] című fehér könyvének 2001. novemberi közzétételével vette kezdetét. A fehér könyv által elindított együttműködési folyamat, és különösen a koordináció nyílt módszerének alkalmazása e területen lehetővé tette az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekről folytatott vita kiszélesítését és elmélyítését európai és nemzeti szinten, ahogy a legfontosabb érintett szereplők, a fiatalok szintjén is.

E fehér könyv által elindított folyamat új konkrét formát kapott, amikor az Európai Tanács 2004. júniusában elfogadta az Európai Unió alkotmányos szerződését, amely előirányozza az ifjúságpolitika jogalapjának fejlesztését.

Az aktív polgárság, és különösen az európai fiatalok aktív polgárságának érdekében folytatott politikák és tevékenységek megerősítésének szándéka a Bizottságnak a 2006 utáni új költségvetési keretre tett javaslataiban[2] is kifejezésre jut. Ezen iránymutatások egységesítése és továbbfejlesztése a Tanács és az újonnan megválasztott Európai Parlament feladata lesz, az új Bizottságé pedig, hogy végrehajtsa azokat, különösen a „CSELEKVŐ IFJÚSÁG”[3] jövőbeni programjának keretében.

Az ifjúságpolitikák új szakaszának elindulásával összefüggésben a Bizottság helyénvalónak és hasznosnak tartja, hogy megvonja a fehér könyv közzététele után folytatott tevékenységek mérlegét, úgy a Tanács által kifejezetten rábízott feladatok, mint e folyamat valamennyi szereplőjével, és elsősorban a fiatalokkal szemben vállalt kötelezettségek tekintetében.

E dokumentum tehát a Tanácsnak az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés keretéről szóló, 2002. júniusi állásfoglalásában[4] szereplő felkérésnek tesz eleget. A Tanács ebben arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen értékelő jelentést az együttműködési keretről, amely magában foglalja a koordináció nyílt módszerének értékelését, és adott esetben e módszer szükséges módosítására tett javasatokat. Az előzetes ütemterv e jelentésnek a Tanács által történő vizsgálatát 2004-re irányozta elő.

2. AZ IFJÚSÁGPOLITIKA TERÉN FOLYTATOTT EURÓPAI EGYÜTTMűKÖDÉS

2.1. A folyamat

A fehér könyv meghatározta azon főbb kihívásokat, amelyekkel az ifjúságpolitikáknak kell szembenézniük egy olyan európai szociodemográfiai kontextusban, amelyet a fiatalok és a kevésbé fiatalok közötti növekvő egyenlőtlenségek és a fiatalok életkörülményeiben bekövetkezett változás jellemez az eddigi legfontosabb európai bővítés időszakában és egy egyre inkább nemzetközivé váló környezetben.

A fehér könyvnek a fiatalokkal folytatott igen széles körű konzultáción keresztül történő kidolgozása azt a szándékot tükrözte, hogy a polgárokat bevonja az őket érintő döntésekbe, és ezáltal hozzájáruljon ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a politikai intézményekhez.

A fehér könyv megújult érdeklődést tanúsított az ifjúság iránt, és javasolta, hogy az Európai Unió az ifjúságpolitika területén folytatott együttműködéshez alakítson ki új keretet, amely egyszerre ambiciózus, megfelelve a fiatalok várakozásainak, és realista, meghatározva a prioritásokat és tiszteletben tartva a különböző kompetenciaszinteket.

Az Európai Parlament[5] támogatta a fehér könyv javaslatait, ahogy annak végrehajtását is. Ugyanez mondható el az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságról[6] és a Régiók Bizottságáról[7] is.

A fehér könyv fordulatot hozott az ifjúságpolitika megközelítésében. A Bizottság által az ifjúság helyzetéről készített értékelés lényege megalapozottnak bizonyult, és a prioritásokat a kutatók, a nemzeti hatóságok és az ifjúsági szervezetek is megerősítették.

A mai napig hivatkozási alapul szolgál az Unión belül, ahogy a többi európai országban és a világ többi részén is. Az ifjúság ugyanakkor folyamatos változásokon megy keresztül, így rövid időn belül el kell gondolkodni az elkövetkező évek prioritásairól is.

2.2. Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés kerete

Az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés kerete, amelyet a Bizottság fehér könyve alapján a Tanács 2002. júniusi állásfoglalása hozott létre, két egymást kiegészítő területből épül fel:

a) a koordináció nyílt módszerének (OMC) alkalmazása az ifjúságpolitika területének sajátos tematikai prioritásaira;

b) az ifjúsági dimenzió fokozottabb figyelembevétele más politikában.

Az állásfoglalás megerősíti a módszer rugalmasságának, a diszkrimináció tilalmának, az esélyegyenlőségnek és a fiatalok bevonásának elveit, valamint a tagjelölt országok együttműködési kerethez való társulásának elvét.

A fehér könyvben javasolt négy tematikus prioritás, nevezetesen I. a részvétel, II. a tájékoztatás, III. a fiatalok önkéntes tevékenységei, IV. az ifjúság területének fokozott megértése és behatóbb ismerete, abban mint az OMC prioritásai szerepelnek, és a fehér könyv meghatározza azokat a követendő eljárásokat, amelyeknek a közös célkitűzések Tanács és tagállamok általi elfogadásához kell vezetniük. Az állásfoglalás egyben a célkitűzések végrehajtásának nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat is meghatározza.

Az állásfoglalás másfelől meghatározza azokat a politikákat és programokat, amelyekbe az ifjúsági dimenziót fokozottan be kell illeszteni: az élethosszig tartó oktatás és képzés, a mobilitás, a foglalkoztatás és társadalmi befogadás, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem. Tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy a fiatalok társadalomi önállóságának vizsgálatára külön munkacsoportot hozzon létre.

3. A KOORDINÁCIÓ NYÍLT MÓDSZERE AZ IFJÚSÁGPOITIKA TERÜLETÉN

3.1. Az OMC végrehajtása

Az állásfoglalással összhangban az Európai Bizottság 2002 júliusában a részvételre és a tájékoztatásra vonatkozó kérdőíveket küldött a tagállamoknak és a tagjelölt országoknak, majd egy évvel később az önkéntes tevékenységekre és az ifjúság jobb megértésére és behatóbb ismeretére vonatkozóan.

A Bizottság valamennyi választ elemezte, összefoglaló jelentéseket készített, és kidolgozta a közös célkitűzések és a kapcsolódó irányvonalak terveit.

A Bizottság a kérdőívekről, az összefoglaló jelentésekről és a tervezett közös célkitűzésekről a legfontosabb érintett szereplők bevonásával európai szinten konzultációkat szervezett. Az Európai Ifjúsági Fórummal[8] rendszeresen konzultált, nem zárva ki a konzultáció egyéb formáit sem, így például a fiatalokkal rendezett konferenciák keretében (lásd az 5.1. pontot). A témák és a lehetőségek függvényében az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekre szakosodott kutatók hálózatával, valamint a Tanács elnökségei által szervezett konferenciákra összegyűlt fiatalokkal is konzultált.

A fiatalok részvételére és tájékoztatására vonatkozó közös célkitűzésekre a Bizottság 2003 áprilisában tett javaslatot[9], és azt a Tanács 2003. novemberi[10] állásfoglalásában elfogadta.

Az önkéntességgel[11], valamint az ifjúság jobb megértésével és behatóbb ismeretével[12] kapcsolatban a közös célkitűzésekre tett javaslatokat a Bizottság 2004 áprilisában fogadta el, és azokról a 2004. novemberi Tanácsnak kell állásfoglalást hoznia.

A Tanács által elfogadott közös célkitűzések végrehajtásának felügyelete és támogatása érdekében az ifjúsági főigazgatók ülése, mint a párbeszéd és az informális politikai egyeztetés fóruma, különleges szerephez jutott.

Három munkacsoport kezdte meg tevékenységét a helyi szintű részvétel, a tájékoztatás, valamint a fiatalok szerepvállalásának és annak elismerése témájában. E csoportok célja, hogy a meghatározott célkitűzések végrehajtásának támogatása és felgyorsítása érdekében elősegítsék a helyes gyakorlatok kicserélését. Az eredmények hozzájárulnak a célkitűzések nemzeti szintű végrehajtásához és azon jelentések kidolgozásához, amelyek elkészítésére a tagállamok 2005 végéig vállaltak kötelezettséget. Egyben alapul szolgálnak e témáknak a Tanács ifjúsági munkacsoportja és maguk a miniszterek által történő megvitatásához.

3.2. Az OMC tizennégy közös célkitűzése

A Bizottság tizennégy célkitűzésre tett javaslatot, amelyek közül négy az ifjúság területének jobb megismeréséhez kapcsolódik, és tíz közvetlenül a fiatalokra irányul:

- A fiatalok aktív polgárságának gyakorlásához kedvező feltételek megteremtése érdekében a Tanács három, a képviselethez kapcsolódó célkitűzést fogadott el, amelyek a fiatalok helyi közösségük életében való részvételére, a fiataloknak a képviseleti demokráciában való részvételére, valamint a képviselet elsajátítására irányulnak.

- A fiatalok tájékoztatásához kapcsolódóan, amely a részvétel egyik feltétele, a Tanács által elfogadott három célkitűzés az információkhoz való hozzáférésre és a rendszerek minőségére vonatkozik, valamint a fiataloknak az információk kidolgozásában és terjesztésében való nagyobb szerepvállalására.

- Az önkéntes tevékenységek különféle formában valamennyi tagállamban léteznek, és az Európai Önkéntes Szolgálat egyre nagyobb sikereket ér el az IFJÚSÁG program keretében. A Bizottság által javasolt célkitűzések arra irányulnak, hogy e tevékenységeket a maguk sokszínűségében továbbfejlesszék, az azokhoz való hozzáférést megkönnyítsék, valamint elősegítsék, és jobban elismerjék e tevékenységek egyéni és kollektív hozadékát.

- Lehetővé kell tenni, hogy a politikai véleményalkotás és fellépés az ifjúság jobb megértésére és behatóbb ismeretére támaszkodjék. A Bizottság által javasolt két első célkitűzés azoknak a meglévő ismereteknek az azonosítására és aktualizálására összpontosít, amelyek elsősorban az ifjúságpolitika prioritást élvező témáira, illetve más, az ifjúság számára jelentőséggel bíró témákra vonatkoznak, míg a két következő célkitűzés egyrészt a módszerek és az eszközök minőségére, másrészt a cserék, a párbeszéd és a hálózatépítés előmozdítására irányul.

3.3. Az OMC végrehajtásának mérlege

Az európai együttműködés új kerete valóssággá vált, és a Bizottság teljesítette vállalt kötelezettségeit. Az ifjúságpolitika területe ma olyan politikai teret képez, ahol valamennyi szereplő mozgósítva van, párbeszédet folytat és együttműködik egymással.

A koordináció egy rugalmas és a fiatalokhoz igazított nyílt módszerének kiválasztása lehetővé tette egy koherens munkaterv kidolgozását és a fellépéshez a politikai prioritások meghatározását. Ezen európai prioritások egyben hivatkozási alapul szolgálnak a nemzeti prioritások meghatározásakor.

E munkamódszer lehetővé tette a nemzeti hatóságok mozgósítását, és azt, hogy az ifjúság érdekében folytatott tevékenységek a politikai színtéren is megjelenjenek. Az így végrehajtott munkaterv lefolyásának üteme lehetővé tette az egymást követő elnökségek számára, hogy hozzájáruljanak a célkitűzések tagállamok általi végrehajtásának felgyorsításához.

Az ifjúságpolitika területén az OMC ugyanakkor eltér a koordináció más területeken alkalmazott nyílt módszereitől, amennyiben:

- a meghatározott célkitűzések minőségiek maradnak, és azokhoz e szakaszban nem rendelnek számszerűsített célokat („benchmarks”) ;

- a célkitűzések végrehajtása, amely a tagállamok megítélésére van bízva, nem európai szinten összehangolt nemzeti cselekvési tervek keretében történik.

Anélkül, hogy e választásokat megkérdőjeleznénk – amelyek az új együttműködési keret végrehajtásában a konszenzusra alapozott megközelítéshez nélkülözhetetlennek bizonyultak –, foglalkozni kell a módszer rugalmassága és hatékonysága közötti szükséges egyensúly kérdésével.

A közös célkitűzések tagállamok által történő végrehajtása alapvető fontosságú szakasz az OMC sikere szempontjából. Minden egyes tagállamnak, országának helyzetétől függően, meg kellene határoznia a közösen elfogadott célkitűzések elérésére szolgáló cselekvési tervet.

Végezetül a fiatalokkal folytatott konzultáció valamennyi szinten alapvető fontossággal bír, úgy európai, mint nemzeti szinten, ahogy az eljárás különböző szakaszaiban is (a kérdőívek megválaszolása, a nemzeti tevékenységek kidolgozása és nyomon követése, a Bizottsághoz benyújtott jelentések stb.).

4. AZ IFJÚSÁGI DIMENZIÓ MEGERőSÍTÉSE MÁS POLITIKÁKBAN

Bizonyos politikák jelentős hatással vannak a fiatalok életére, különösen azok, amelyeket a fehér könyv prioritásként említett, és amelyeket a Tanács 2002. júniusi állásfoglalásába is felvett, nevezetesen a következők: élethosszig tartó oktatás és képzés, mobilitás, foglalkoztatás és társadalmi befogadás, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem, a fiatalok polgárságuk gyakorlásához szükséges önállósága. A következő tevékenységek kidolgozására európai szinten került sor:

4.1. Élethosszig tartó oktatás és képzés

A Tanács ifjúsági munkacsoportja hozzájárult a Tanács élethosszig tartó tanulásról szóló, 2002. júniusi állásfoglalásához[13], amely elismeri az ifjúsági tevékenységek által az iskolarendszerű oktatás keretén kívül nyújtott nem iskolarendszerű és informális oktatás értékét.

A nyomon követés az oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseiről szóló munkaprogram[14], valamint a szakképzés és szakoktatás terén folyó kiemelt európai együttműködésről szóló Koppenhágai Nyilatkozat[15] végrehajtásának keretében volt biztosítva.

Az Európai Bizottság képviselői emellett egy közös munkadokumentumot is kidolgoztak az Európa Tanács képviselőivel[16], és kutatószemináriumot szerveztek az ifjúságpolitika területén az oktatás és a képzés elismerésének és érvényesítésének kérdéséről[17].

4.2. Foglalkoztatás és társadalmi befogadás

A Tanács ifjúság munkacsoportja a Foglalkoztatási Bizottság mellett hozzájárult ahhoz, hogy az ifjúság helyzetét az európai foglalkoztatási stratégiának és iránymutatásainak 2003-as felülvizsgálata is figyelembe vegye.

2004 májusában az Ifjúsági Tanács állásfoglalást fogadott el a fiatalokról és a társadalmi befogadásról, amely többek között javasolja, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez kapcsolódó koordináció nyílt módszerének keretében a kevesebb eséllyel rendelkező fiatalok prioritást élvezzenek.

4.3. A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem

A Tanács 2004 májusában nyilatkozatot fogadott el a rasszizmussal és az intoleranciával szembesülő fiatalokról[18], és 2005 végéig létrehozott egy cselekvési tervet.

A Bizottság együttműködést alakított ki a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjával[19], és az IFJÚSÁG programon keresztül a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemhez nagyszámú projektet támogatott, és különösen egy, a fiataloknak szóló rasszizmus és idegengyűlölet ellenes európai internetes oldalt[20].

4.4. A fiatalok önállósága

A Bizottság 2003 októberében multidiszciplináris szakértők részvételével szemináriumot rendezett a fiatalok önállóságának kérdéséről. Olyan összetett téma ez, amely egyaránt vonatkozik a fiatalok gazdasági függetlenségére, életpályájuk szabad megválasztására, ahogy személyes fejlődésükre is. A fiatalok önállósága más politikákhoz is kapcsolódik : az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a szociális védelemhez és az anyagi biztonsághoz. A Bizottság 2004 májusában a folytatandó tevékenységekről javaslatokat terjesztett az ifjúsági főigazgatók elé, akik azokat jóváhagyták.

4.5. Az ifjúsági dimenzió más politikákban való figyelembevételének mérlege

A fehér könyvben prioritást élvezőként elismert különféle politikák kivétel nélkül kitüntetett figyelmet kaptak annak érdekében, hogy az ifjúsági kérdések e politikákban is érvényre jussanak.

Az elindított kezdeményezések már most lehetővé teszik olyan kapcsolódási pontok kialakítását, amelyek megkönnyítik a különféle módszerek, cselekvési tervek és programok közötti szükséges kölcsönhatásokat.

Az eredmények bíztatóak, de elsőként a következő tanulságokat vonhatjuk le:

- jobban meg kell ismerni az ifjúságnak e politikákhoz való viszonyulását, hogy azokat befolyásolni lehessen, ami rámutat az ifjúsági terület behatóbb ismeretének jelentőségére;

- a tényleges hatékonyság érdekében szükség van valamennyi felelős (politikai, felelősök, ifjúsági szervezetek) minden szinten (helyi, regionális, nemzeti és európai szinten) történő mozgósítására.

5. A FEHÉR KÖNYV PRIORITÁSAINAK VÉGREHAJTÁSA KERETÉBEN FOLYTATOTT EGYÉB KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

A Tanács állásfoglalásának keretében meghatározott tevékenységek mellett a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti az Unió politikai fellépését a fehér könyvben azonosított, prioritást élvező területeken.

5.1. Részvétel

A fiatalok részvétele politikai célkitűzés, ezért az OMC keretében kell vele foglalkozni, ugyanakkor az európai szintű felelősségteljes kormányzás elveinek egyike is. Ezt szem előtt tartva:

- A Bizottság közvetlen párbeszédet szervezett a fiatalokkal és szervezeteikkel, és azt az OMC eljárásainak minden egyes szakaszában megtette.

- A részvétel és a fiatalok önkéntességének témáihoz kapcsolódóan a Tanács elnökségeivel közösen szervezett konferenciák lehetővé tették a fiatalok, a hatóságok és a politikai felelősök közötti rendszeres és strukturális párbeszéd kialakítását.

- A Bizottság támogatta azon kezdeményezéseket, amelyek a fiataloknak az európai alkotmány megvitatásába és kidolgozásába történő aktív bevonását célozták (YOUTH 2002, 2002. júliusi Ifjúsági Konvent).

Tekintettel a fiatalok érdekében folytatott új tevékenységekre a Bizottság két pályázatot írt ki a részvételhez kapcsolódó kísérleti projektekre[21] és hálózatba szervezésükre.

5.2. Tájékoztatás

A 2003. szeptember 29-e és október 5-e között megrendezett Európai Ifjúsági Hét[22] lehetőséget teremtett a fiatalok érdekében európai szinten folytatott politikai fellépés, illetve az IFJÚSÁG program eredményeinek európai szinten és a tagállamokban történő hasznosítására egy az Európai Parlamentben, a Bizottságban és Európa-szerte megrendezett eseménysorozat segítségével.

2004 májusában az európai ifjúsági portál elindítása[23] egy hosszú lélegzetű munka végeredménye volt, a fehér könyvnek megfelelően hozzáférhető, hasznos és minőségi információkat bocsátva a fiatal európaiak rendelkezésére.

5.3. Önkéntes tevékenységek

A Bizottság a Tanács olasz elnökségével 2003 novemberében az európai polgári szolgálatokról konferenciát rendezett, amely előirányozta e szolgálatok európai szintű együttműködésének megerősítését[24].

5.4. Az ifjúság jobb megértése és behatóbb ismerete

A Bizottság két Eurobarométer-felmérés eredményeit tette közzé – az egyiket 2001-ben az Unió országaira[25], a másikat 2003-ban az akkor tagjelölt országokra vonatkozóan[26]–, amelyek megerősítették, hogy a fiatalok Európa iránt tanúsított érdeklődése együtt jár a hagyományos politikai intézményekkel szemben megnyilvánuló, bizonyos mértékű bizalmatlansággal.

A fehér könyv és a közös célkitűzésekre tett javaslatok kidolgozásában, az elnökségek konferenciáin és az önállóság kérdésével foglalkozó munkacsoportokban az ifjúság területén dolgozó kutatók közössége is részt vett.

Egy, a Bizottság és az Európa Tanács között létrejött megállapodás nagyban hozzájárult az ifjúságpolitikák adatbázisának létrehozásához, valamint az OMC prioritásaival kapcsolatos elemzések és adatok elkészítéséhez, illetve összegyűjtéséhez és gazdagításához.

5.5. Új európai ifjúsági program

2004. július 14-én a Bizottság javaslatot tett egy a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szóló, új európai ifjúsági programra, amelyet „CSEKLEKVŐ IFJÚSÁG” névre keresztelt. Ez az új program biztosítja majd a jelenlegi programmal való folytonosságot, és lehetővé teszi olyan új tevékenységek kidolgozását, amelyek a politikai együttműködés keretében meghatározott prioritásokat támogatják, nevezetesen a fiatalok részvételét, hozzájárulva aktív polgárságukhoz, az önkéntes tevékenységek bővítését, valamint az ifjúság területének jobb megismerését szolgáló tanulmányokat és kutatásokat.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy vegye figyelembe az ifjúságpolitika területén folyatott európai együttműködés keretének végrehajtásában elért eredményeket.

A Bizottság fehér könyvét követően vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette. Létrejött egy koherens együttműködési keret. A fiatalok, az ifjúsági szervezetek, a hatóságok, a miniszterek és az európai intézmények széleskörű mozgósítása megtörtént.

Az Uniónak ifjúságával szemben azonban már új kihívásoknak kell megfelelnie. A fehér könyvnek köszönhető új lendületet követően kerülni kell a demobilizálást. Az új alkotmányos szerződés, ratifikálását követően, új tevékenységeket tesz szükségessé, figyelembe véve általában a társadalom és különösen az ifjúság gyorsütemű fejlődését.

A Bizottság ezért hasznosnak ítéli, hogy a Tanács figyelmét a következő szempontokra irányítsa:

- Szükség van az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködési keret azon prioritásainak átgondolására, amelyeknek az ifjúsággal kapcsolatos politikai fellépést az elkövetkező években meg kell határozniuk (a jelenlegi prioritások elmélyítése, új prioritások stb.).

- Az ifjúságpolitika területén a koordináció nyílt módszerének rugalmassága és hatékonysága közötti egyensúlyt újra kell értékelni.

- A koordináció nyílt módszerének a tagállamok szintjén hatékony fellépést kell eredményeznie, különösen annak érdekében, hogy a fiatalok támogatása és e folyamat mellett való elkötelezettsége továbbra is biztosított legyen. .

- A fiatalokkal folyamatos, strukturált és tényleges konzultációt kell folytatni úgy nemzeti, mint európai szinten.

A Bizottság e következtetéseket az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával is ismerteti.

[1] COM(2001) 681 végleges, 2001.11.21.

[2] COM(2004) 101 végleges, 2004.2.10.

[3] COM(2004) 471, 2004.7.14.

[4] HL C 168., 2002.7.13.

[5] A 2002. április 19-i A5-0126/2002. számú jelentés.

[6] HL C 149., 2002.6.21.

[7] A 2002. július 17-i 389. számú vélemény.

[8] http://www.forumjeunesse.org/fr/ - Az Európai Ifjúsági Fórum a nemzeti ifjúsági tanácsokból és nemzetközi ifjúsági civil szervezetekből álló nemzetközi szervezet, amely a fiatalok érdekeit képviseli Európa egészében. Európában ez az egyetlen olyan platform, amely az ifjúsági szervezeteket képviseli a nemzetközi intézmények, különösen az Európai Unió, az Európa Tanács és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett.

[9] COM(2003) 184 végleges, 2003.4.11.

[10] HL C 295., 2003.12.5.

[11] COM(2004) 337 végleges, 2004.4.30.

[12] COM(2004) 336 végleges, 2004.4.30.

[13] HL C 163., 2002.7.9.

[14] http://europa.eu.int/comm/education/policies/2010/et_2010_fr.html

[15] http://europa.eu.int/comm/education/copenhagen/index_fr.html

[16] http://www.coe.int/T/E/Cultural_Co-operation/Youth/2._Priorities/research_partnership.asp#TopOfPage

[17] http://www.training-youth.net/

[18] A Tanács és a Tanács keretében a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott nyilatkozat a fiatalokat érintő rasszizmusról és intoleranciáról (9405/04., 2004.5.28.)

[19] http://www.eumc.eu.int/eumc/index.php

[20] http://www.d-a-s-h.org

[21] HL C 140., 2003.6.14. és HL C 113., 2004.4.30.

[22] http:/europa.eu.int/comm/youth/youthweek/index_en.html

[23] http:/europa.eu.int/youth/

[24] http://europa.eu.int/comm/youth/whitepaper/post-launch/post_en_3.html#voluntary

[25] EB 55.1 „Európai fiatalok 2001-ben”.

[26] CCEB 2003.1 „Fiatalok a tagjelölt országokban”.