Brüsszel, 6.10.2004

COM(2004) 657 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEA TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT RÉSZÉRE

Az Európai Bizottság stratégiai dokumentuma a bővítési folyamat eredményeiről{SEC(2004) 1199, 1200} A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEA TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT RÉSZÉRE

Az Európai Bizottság stratégiai dokumentuma a bővítési folyamat eredményeiről

2004. május 1-jén az Európai Unió tíz új tagállammal való bővítése tovább erősítette az európai kontinens egységét. A bővítés mellett szóló történelmi és politikai érvek meggyőző erejűek: a bővítés megszilárdítja a békét, növeli a jólétet, a stabilitást és a biztonságot, továbbá jelentős gazdasági előnyök is származtak belőle.

Bulgária és Románia szerves részei az 1997-ben kezdődött bővítési folyamatnak. Mindkét ország hamarosan lezárja a tárgyalásokat. Az Európai Unió célja, hogy ( amennyiben a két ország készen áll a csatlakozásra ( 2007 januárjában Bulgáriát és Romániát tagjai között üdvözölje.

A Bizottság értékelése az ez évi rendszeres jelentésben megerősíti, hogy sikeresnek bizonyult az Unió Bulgáriával és Romániával folytatott előcsatlakozási stratégiája. A bővítéssel kapcsolatos kilátások mindkét országban felgyorsították az átalakulási folyamatot. A Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy megvalósuljon az Európai Tanács arra irányuló célkitűzése, hogy 2004-ben ( Bulgária és Románia saját érdemei alapján ( sikerrel záruljanak a két országgal folytatott tárgyalások, és 2005-ben a lehető leghamarabb sor kerüljön a csatlakozási szerződés aláírására.

Az Európai Tanács 2004 júniusában úgy határozott, hogy 2005 elején megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. A következőkben Bizottság a folyamatban lévő bővítési folyamatban szerzett tapasztalatokat felhasználva javaslatokat tesz a tárgyalások keretére vonatkozóan. Ezen kívül bemutatja a Horvátországra vonatkozó előcsatlakozási stratégia tartalmát, beleértve a pénzügyi eszközöket.

Az Európai Tanács 2002 decemberi következtetéseivel összhangban, a Bizottság egy külön dokumentumban állapítja meg, hogy Törökország megfelel-e a koppenhágai politikai kritériumoknak, illetve azt, hogy megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások[1]. Valamennyi nyugat-balkáni államnak esélye van tagjelölt országgá válni. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság már folyamadott tagságért, és a Bizottság a Tanács kérésére jelenleg véleményt készít e kérelemről.

A rendszeres jelentés megállapítja, hogy a jogalkotás és a ténylegesen elfogadott vagy végrehajtott intézkedések tekintetében milyen eredményeket ért el Bulgária és Románia a tagsággal kapcsolatos kritériumoknak való megfelelés érdekében.

Ez az évi rendszeres jelentés megállapítja, hogy a csatlakozáskor Bulgária és Románia képes lesz-e vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Értékeli az elmúlt évben elért eredményeket, és megvizsgálja a két ország által a 1997. évi vélemény óta elért eredményeket is, továbbá ellenőrzi a tárgyalások során vállalt kötelezettségek végrehajtását.

Bulgária és Románia továbbra is törekszik arra, hogy teljesítse a koppenhágai politikai kritériumokat. Eredményeket kell elérni különösen ezen országok közigazgatási reformja terén, az igazságügyi rendszerük működésében és a korrupció elleni küzdelemben.

Az elvárásokkal összhangban, Bulgária és Románia működő piacgazdaság. A Bulgáriában végbemenő reformok folytatása és a román strukturális reformprogram lendületes végrehajtása képessé teszi ezeket az országokat arra, hogy megbirkózzanak az Unión belüli verseny okozta nyomással és a piaci erőkkel.

Bulgária és Románia jelentős eredményeket ért el a közösségi vívmányok elfogadásában, és általában véve teljesítették a tárgyalások során vállalt kötelezettségeket. Amennyiben fenn tudják tartani a haladás jelenlegi léptékét, az előírtak szerint a csatlakozásig teljesíteni tudják a jogszabályok átvételét. Továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük egy kielégítő közigazgatási és igazságügyi kapacitás létrehozására a közösségi vívmányok megvalósítása és betartatása céljából.

A rendszeres jelentés Bulgáriára és Romániára vonatkozó következtetéseit az 1. melléklet tartalmazza. A rendszeres jelentés rámutat számos olyan területre, ahol további eredményeket kell elérni a politikai és a gazdasági kritériumok terén, valamint a közösségi vívmányok elfogadása, végrehajtása és betartatása vonatkozásában. Erőteljesen kell törekedni a fenti eredmények megvalósítására abból a célból, hogy az azonosított hiányosságokat még a csatlakozás előtt pótolhassák.

A csatlakozási tárgyalások előrehaladt stádiumban vannak. 2004 tavaszán megállapították a Bulgária és Románia csatlakozásához szükséges pénzügyi keretet. Ez lehetővé tette, hogy 2004 júniusában Bulgáriával és Romániával ideiglenesen minden fejezetet lezárjanak. Romániával még három fejezetet kell megtárgyalni (verseny, környezetvédelem, bel- és igazságügy), illetve a 31. fejezet egyes részeit (Egyéb). További erőfeszítéseket kell tenni különösen a versenyről szóló fejezetben az állami támogatások tekintetében, illetve a bel- és igazságügyről szóló fejezetben az igazságügyi együttműködés, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a határellenőrzés tekintetében.

A korábbi bővítések során alkalmazott gyakorlattal összhangban, az új közösségi vívmányok megvitatását nem lehet folytatni egy bizonyos időponton túl. Tekintettel arra, hogy a tárgyalások előrehaladt stádiumban vannak, illetve arra a lehetőségre, hogy 2005-ben a lehető leghamarabb aláírhatják a csatlakozási szerződést, a Bizottság úgy értékeli, hogy a tárgyalások során a 2004. október 1-ig elfogadott és kihirdetett közösségi vívmányokat kell figyelembe venni. Ezért Bulgáriának és Romániának közölnie kell az említett napig elfogadott közösségi vívmányok tekintetében kialakított álláspontját. Ez lehetővé teszi, hogy a tárgyalások lezárását megelőző időszakban átmeneti szabályokat állapítsanak meg.

A csatlakozási szerződés magában foglalja majd a csatlakozási tárgyalások eredményeit, azaz a megállapított átmeneti szabályokat és a bővítés eredményeként a közösségi vívmányok tekintetében alkalmazott technikai kiigazításokat. E szerződés tervezetének elkészítését 2004 júliusában megkezdték.

Amikor valamennyi fél az EK-szerződés 49. cikkével összhangban elfogadja a szerződés szövegét, a Bizottság véleményt ad ki. A Tanács Bulgária és Románia csatlakozására vonatkozó határozatát követően az Európai Parlamentet felkérik, hogy adja hozzájárulását. 2005-ben a lehető leghamarabb alá kell írni a csatlakozási szerződést abból a célból, hogy 2007. január 1-jén hatályba léphessen. Az aláírást követően a szerződést ratifikálásra nyújtják be a jelenlegi és a jövőbeni tagállamoknak.

A Bizottság úgy véli, hogy a 2004. október 1-je és a csatlakozás napja közötti időszakban az intézmények által folytatott cselevésekre vonatkozó átmeneti szabályok tekintetében tett bolgár és román megkeresésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásokat egyszerűsíteni annak biztosítására, hogy egyenletes legyen az átmenet a csatlakozást megelőző és a csatlakozást követő döntéshozatal között. Továbbá, a szerződés aláírásának napjától aktív megfigyelői státuszt kell biztosítani a Tanácsban, a Bizottság által elnökölt bizottságokban és, ha helyénvaló, más intézményekben is.

A Bizottság szigorúan ellenőrzi, hogy Bulgária és Románia hogyan teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit. Rendívül fontos, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat a tervezett módon hajtsák végre. Ezért a Bizottság a tárgyalások lezárását követően is folytatja az általa végzett kitartó ellenőrzést.

A Bizottság ezt az ellenőrzést ( a rendszeres jelentések elemzéseit alapul véve ( a társulási megállapodás struktúrák erőteljes alkalmazásával és minden egyéb lehetséges ellenőrzési eszköz felhasználásával, beleértve a szakértői értékelést (peer review), végzi. 2005 novemberétől a Bizottság évente átfogó ellenőrzési beszámolókat ad ki, amely érinti a közösségi vívmányok valamennyi fejezetét, a közigazgatást, az igazságügyet és a korrupció elleni küzdelmet, illetve a gazdasági reformok haladását.

A gazdasági reformokat vagy a kötelezettségvállalások teljesítését érintő minden késedelemről vagy problémáról értesíteni kell a Bizottságot, különösen politikai szintű, korai figyelmeztető levelek által, és a Tanácsnak is jelenteni kell a jelenleg érvényes eljárások alkalmazásával. Komoly hiányosságok esetére a csatlakozási szerződésbe belefoglalnak három védzáradékot, amelyek végső megoldásként alkalmazhatók (általános gazdasági, a belső piacot, a bel- és igazságügyet érintő problémák esetén).

Ezen kívül, mivel a tárgyalások lezárása és Bulgária és Románia csatlakozásának várható időpontja között valószínűleg hosszú idő telik el, és figyelembe véve azt a tényt, hogy még számos kötelezettségvállalást kell teljesíteni, a Bizottság úgy véli, hogy a csatlakozási szerződés óvintézkedésként tartalmazzon egy egyedi védzáradékot. Ezt a védzáradékot, amelyet a tárgyalások során Bulgária már elfogadott, Romániára is ki kell terjeszteni. Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a csatlakozási szerződés hatálybalépése előtt bármikor javaslatot tegyen a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy 2008 januárjára, azaz egy évvel halasszák el Bulgária és Románia csatlakozásának tervezett időpontját, ha egyértelműen bizonyítható, hogy fennáll annak a komoly veszélye, hogy 2007. január 1-jére Bulgária és Románia számos lényeges területen nyilvánvalóan nem tud felkészülni a tagsággal járó feltételek teljesítésre.

A csatlakozásig az Unió továbbra is támogatja Bulgáriát és Romániát a tagságra való felkészülésben az előcsatlakozási stratégia által. Ez azt jelenti, hogy a két említett ország jelentős pénzügyi támogatásban részesül, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a csatlakozási kritériumok maradéktalan teljesítése céljából.

Bulgária és Románia csatlakozását követően is folytatni kell a közigazgatási és az igazságügyi kapacitás jelentős bővítésére irányuló folyamatot. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy rendelkezésre kell bocsátani egy, az átmenethez kapcsolódó és az intézményépítésre irányuló különleges eszközt. Ebben az összefüggésben továbbra is alkalmazni kell a Közösség által finanszírozott egyes eszközöket, mint például a twinning, amelyek már bizonyították a hasznosságukat.

Az EK-szerződéssel összhangban, Bulgária és Románia a csatlakozáskor nem veszi át rögtön az eurót. Hasonlóképpen, a schengeni vívmányok alkalmazása tekintetében, a belső határellenőrzések megszüntetése valamikor a csatlakozást követően történik, és e tekintetben minden új tagállam esetében egyedileg születik döntés akkor, amikor maradéktalanul teljesítik a schengeni vívmányokat.

Bulgáriának és Romániának kérvényezni kell az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) való felvételüket, és az EGT-be való felvételük egybeesik az Unióhoz való csatlakozásukkal. A csatlakozási szerződés aláírását követően a bővítés miatt egyéb nemzetközi megállapodásokat is ki kell igazítani.

Az ez évi rendszeres jelentés azt bizonyítja, hogy Bulgária és Románia további eredményeket ért el a koppenhágai kritériumok megvalósításában. Bulgária és Románia megfelel a politikai kritériumoknak. Figyelembe véve a két ország által elért eredményeket, a kötelezettségvállalásaik végrehajtásának ütemét, és tekintettel a folyamatban lévő előkészítő munkára, a Bizottság úgy értékeli, hogy ezek az országok 2007. január 1-jére teljesítik a gazdasági, illetve és a közösségi vívmányok tekintetében teljesítendő kritériumokat, és készen állnak a tagságra.

A Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse az Európai Tanács arra irányuló célkitűzését, hogy 2004 során ( Bulgária és Románia saját érdemei alapján ( sikerrel lezárja a velük folytatott tárgyalásokat, és 2005-ben a lehető leghamarabb sor kerüljön a csatlakozási szerződés aláírására.

Az Európai Tanács 2004 júniusában, Brüsszelben megtartott ülésén megállapította, hogy Horvátország olyan tagjelölt ország, amellyel 2005 elején megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, továbbá felkérte a Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki egy előcsatlakozási stratégiát Horvátország számára. A Bizottság úgy véli, hogy 1997 decemberében, az Európai Tanács luxembourgi ülésén, a tagjelölt országok tekintetében elfogadott előcsatlakozási stratégiát ki kell terjeszteni Horvátországra. E stratégia részei az alábbiakban olvashatók.

A tagság elnyerése érdekében a tagjelölt országok által megvalósított eredmények értékelésére irányuló felülvizsgálati eljárást 2005-ben Horvátország tekintetében is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy 2005 őszétől a Bizottság rendszeres jelentéseket készít Horvátországról. A stabilizációs és a társulási folyamat összefüggésében a Bizottság ( Horvátország tagság iránti kérelméről szóló véleményének ténymegállapításai alapján ( már javaslatot tett egy európai partnerségi viszonyra. Ez a dokumentum irányadó lesz Horvátország csatlakozásra való felkészülésében.

Tagjelölt országként Horvátországnak részesülnie kell mind a három előcsatlakozási pénzügyi eszközből: a Phare-ból, amely az intézményépítésre és a gazdasági és társadalmi kohézióra irányul, az ISPA-ból, amely a környezetvédelemre és a közlekedésre irányul, illetve a vidékfejlesztésre irányuló SAPARD-ból. A Bizottság javasolja az említett három előcsatlakozási eszközről szóló rendelet módosítását abból a célból, hogy 2005. január 1-jétől e rendeletek hatálya Horvátországra is kiterjedjen. Figyelembe véve azt a tényt, hogy Horvátországot megfelelően fel kell készíteni a csatlakozásra, a Bizottság azt javasolja, hogy 105 millió összegű támogatást juttassanak Horvátországnak (80 millió a Phare, 25 millió az ISPA) 2005 évben és 140 millió -t (80 millió a Phare, 35 millió az ISPA, és 25 millió a SAPARD tekintetében) 2006-ban. Ezeket az összegeket a hatályos pénzügyi terv 7. tételében rendelkezésre álló előcsatlakozási alapokból finanszírozzák. A Bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy a jelenlegi előcsatlakozási eszközökre, azaz a Phare-ra, az ISPA-ra és a SAPARD-ra építve hozzon létre egy új előcsatlakozási eszközt (IPA), amelyből Horvátország 2007-től részesülne. A 2007-től Horvátországnak juttatott összegekről az új pénzügyi terv összefüggésében döntenek.

A 2001 októberében Horvátországgal aláírt stabilizációs és társulási megállapodást (SAA) már ratifikálták. Az SAA kereskedelmi vonatkozásainak megvalósítása céljából 2002 márciusában egy ideiglenes megállapodás lépett hatályba. Létre kell hozni egy stabilizációs és társulási tanácsot, bizottságot és egy albizottságot. A Bizottság azt javasolja, hogy az SAA struktúrái ne csak a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó kérdéseket érintsék, hanem fórumként is működjenek a közösségi vívmányok értelmezésére, illetve a Horvátország által - a tárgyalások során vállalt kötelezettségekkel összhangban - a közösségi vívmányoknak való megfelelés terén elért eredmények felülvizsgálatára.

A közösségi programokban és ügynökségekben való horvát részvételt biztosító keretmegállapodásnak 2005 első felében kell hatályba lépni, az uniós intézmények és Horvátország általi ratifikálását követően. Horvátországnak az egyes programokhoz történő pénzügyi hozzájárulását részben a Phare támogatja.

A Bizottság úgy véli, hogy a megerősített előcsatlakozási stratégia fent említett elemei mellett fenn kell tartani a Horvátországgal folytatott fokozott politikai párbeszédet abból a célból, hogy megoldják a véleményben kiemelt kérdéseket. Ezek magukban foglalják a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel való kapcsolatot, a kisebbségi jogokat, a menekültek visszatérését, az igazságügyi reformot, a regionális együttműködést és a korrupció elleni küzdelmet. Horvátországnak különösen elkötelezettnek kell maradni a regionális együttműködés mellett a nyugat-balkáni stabilizációs és társulási folyamat keretében. A Bizottság a horvát hatóságokkal szervezett rendszeres találkozók keretében szigorúan ellenőrzi ezeket a kérdéseket, és erről tájékoztatja a Tanácsot.

Az Európai Tanács 2004 júniusi, brüsszeli ülésén úgy határozott, hogy "a Horvátországgal folytatott tárgyalások megkezdése előtt a Tanács megállapítja a tárgyalások általános keretét, figyelembe véve az ötödik bővítési folyamat során szerzett tapasztalatokat." A Bizottság azt javasolja, hogy a tárgyalások keretét a következő elvekre kell alapozni:

- A Horvátországgal folytatott tárgyalások tekintetében az 1993-ban, Koppenhágában tartott Európai Tanács ülésén meghatározott csatlakozási feltételek az irányadók. Ezek a feltételek megfelelő eszköznek bizonyulnak ahhoz, hogy felmérjék a tagjelölt országok felkészültségét a tagsággal járó kötelezettségekre, és egyértelmű útmutatást biztosítanak a reformfolyamatban.

- A tárgyalások menete teljes mértékben a politikai reformok fenntarthatóságától és Horvátországnak a volt Jugoszlávia más országaival való regionális együttműködésre vonatkozó kötelezettségeinek, illetve egyéb kapcsolódó kötelezettségek teljesítésétől függ, mint például a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel együttműködés.

- Az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződéssel és az Európai Alkotmánnyal összhangban, a Bizottság a tárgyalások felfüggesztését javasolja abban az esetben, ha komolyan és ismétlődően megsértik a szabadság és a demokrácia alapelveit, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, valamint a jogállamiságot, amelyeken az Unió nyugszik. A Tanács az ilyen ajánlásról a tagállamok minősített többségével dönt.

- A tárgyalásokat a saját érdemek elve alapján kell lefolytatni. Minden átmeneti szabályt korlátozni kell a hatókör és a hatály tekintetében, és nem lehet jelentős hatásuk a versenyre vagy a belső piac működésére.

- A Horvátország és az Unió közötti csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését követően, a Bizottság haladéktalanul átvilágítást, azaz a közösségi vívmányok vizsgálatára irányuló hivatalos eljárást szervez, amelynek célja a közösségi vívmányok megértetése a horvát hatóságokkal, illetve az, hogy előzetes jelzéseket szerezzenek a tárgyalások során minden valószínűség szerint felmerülő kérdésekről.

- Ha befejeződik egy fejezet átvilágítása, a Bizottság a Horvátországról szóló véleményére alapozva javasolja a fejezet tárgyalásra való megnyitását, feltéve, hogy erre Horvátország megfelelően felkészült.

- A közösségi vívmányok Horvátország általi helyes átvétele és alkalmazása, beleértve a megfelelő közigazgatási és igazságügyi struktúrákon keresztül történő hatékony és hatásos alkalmazást, meghatározza a tárgyalások haladásának menetét.

- A Bizottság teljesítményjelzőket javasol a Tanácsnak az egyes fejezetek ideiglenes lezárására az adott fejezet tárgyalásra való megnyitása előtt. Ezek a teljesítményjelzők utalhatnak a jogszabályi megfelelésre vagy a végrehajtás megfelelő ütemére. Ez a megközelítés sikeresnek bizonyult a versenyről szóló fejezet esetében.

- A tárgyalások haladása attól függ, hogy Horvátország milyen mértékben teljesíti a stabilizációs és társulási megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeit, különösen azokat, amelyek tükrözik a közösségi vívmányok szerinti előírásokat, például a verseny terén. Minden ilyen kötelezettségvállalást maradéktalanul teljesíteni kell ahhoz, hogy az adott fejezetet ideiglenesen lezárhassák.

- A Bizottság valamennyi rendelkezésre álló eszköz felhasználásával gondosan ellenőrzi a Horvátország által a csatlakozás érdekében tett lépéseket.

Következtetések és javaslatok

A fentiek figyelembevételével a Bizottság következtetései és javaslatai a következők:

Az ez évi rendszeres jelentés azt bizonyítja, hogy az elmúlt év során Bulgária és Románia további eredményeket ért el a csatlakozási kritériumok megvalósításában.

Bulgária és Románia teljesíti a politikai kritériumokat. Figyelembe véve a két ország eredményeit és a kötelezettségvállalásaik végrehajtásának ütemét, és tekintettel a folyamatban lévő előkészítő munkájukra, a Bizottság úgy értékeli, hogy 2007 januárjára ezen országok teljesítik a gazdasági, és a közösségi vívmányokkal kapcsolatos kritériumokat, és készen állnak a tagságra.A Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse az Európai Tanács arra irányuló célkitűzését, hogy 2004 során ( Bulgária és Románia saját érdemei alapján ( sikerrel lezárja a velük folytatott tárgyalásokat, és 2005-ben a lehető leghamarabb sor kerüljön a csatlakozási szerződés aláírására.

A rendszeres jelentés rámutat számos olyan területre, ahol további eredményeket kell elérni a politikai és a gazdasági kritériumok terén a közösségi vívmányok elfogadása, végrehajtása és betartatása vonatkozásában. Erőteljesen kell törekedni a fenti eredmények megvalósítására abból a célból, hogy az azonosított hiányosságokat még a csatlakozás előtt pótolhassák. Abból a célból, hogy értékeljék az eredményeket és elősegítsék Horvátország számára, hogy az Európai Unió sikeres tagállamává váljon, a Bizottság kiterjedt ellenőrzést végez, és rendszeresen jelentést készít a Tanács számára. A Bizottság 2005 novemberétől átfogó éves ellenőrzési jelentéseket nyújt be a Tanácsnak és a Parlamentnek. A Bizottság úgy véli, hogy a csatlakozási szerződés tartalmazzon egy egyedi védzáradékot, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a csatlakozási szerződés hatálybalépése előtt bármikor javaslatot tegyen a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy 2008 januárjára, azaz egy évvel halasszák el Bulgária és Románia csatlakozásának tervezett időpontját, ha egyértelműen bizonyítható, hogy fennáll annak a komoly veszélye, hogy 2007. január 1-jére Bulgária és Románia számos lényeges területen nyilvánvalóan nem tud felkészülni a tagsággal járó feltételek teljesítésre.

A Bizottság azt javasolja, hogy terjesszék ki Horvátországra a tagjelölt országok számára kidolgozott, megerősített előcsatlakozási stratégiát, amelyről a luxembourgi Európai Tanács határozott 1997 decemberében, a fentiek szerint.

A Bizottság felidézi, hogy az Európai Tanács határozata értelmében a tárgyalások 2005 elején elkezdődhetnek Horvátországgal, és azt javasolja, hogy ezért véglegesíteni kell a Horvátországra vonatkozó tárgyalási keretet, amely az ebben a dokumentumban felvázolt elvekre épül.

ANNEX: CONCLUSIONS OF THE REGULAR REPORTS ON BULGARIA AND ROMANIA

Bulgaria

Since the Commission concluded in its 1997 Opinion that Bulgaria fulfilled the political criteria, the country has further consolidated and deepened the stability of its institutions guaranteeing democracy, the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities. This trend has been confirmed over the past year. Bulgaria continues to fulfil the political criteria.

Tangible progress was made in public administration reform with the adoption of amendments to the Civil service law. The specific structures for co-ordinating European integration continue to function well, and in view of Bulgaria's aim of building a qualified and efficient civil service by the time of accession this progress needs to spread throughout the public administration. Also, interdepartmental coordination should improve. Attention should be given to the legal framework for local and regional administration, which will play an important role in the implementation of the acquis.

Building on important reforms of the judiciary system achieved in recent years, there have been positive developments with regard to the recruitment and appointment of judges. Still, certain key parts of the reform of the judiciary remain to be adopted. The complexity and efficiency of the penal structures, in particular in the pre-trial phase, is a matter of concern. Strong efforts will be necessary to foster Bulgaria's capacity to prosecute organised crime and corruption, which involves further reforms in the structures of the judiciary and of the police.

Bulgaria has implemented several measures in the fight against corruption, but it remains a problem. Renewed efforts are needed, including tackling high level corruption.

Bulgaria continues to respect human rights and fundamental freedoms. Further progress should be pursued in specific areas to improve their implementation in practice. Comprehensive legislation on anti-discrimination was adopted but the independent body required by the law has not yet been established. The freedom of expression is ensured by law. However, the legal framework regarding libel and defamation by journalists needs to be revised. Efforts to address inadequate living conditions in certain prisons and problems of ill-treatment in custody need to be sustained. Trafficking in human beings is a serious problem and needs to be addressed. A new law on public health should address most of the issues related to the placement of mentally disabled people. The structures responsible for child welfare and their co-ordination with the relevant ministries need to be reinforced.

Efforts have been made in the past years to develop a framework to tackle the problems faced by minorities, but the situation on the ground has not evolved much. Sustained efforts including allocation of appropriate financial resources will be necessary to effectively implement the intentions and to combat in particular anti-Roma prejudice.

The 1997 Opinion already acknowledged the substantial reform efforts undertaken by the Bulgarian authorities to transform their economy. Since the Opinion economic structure and performance have significantly improved. Macroeconomic stability has been achieved soon after the Opinion, profound economic reforms have been carried out over the entire period while the Bulgarian authorities' commitment to the economic requirements of EU accession has been sustained.

Hence, it is concluded that Bulgaria isa functioning market economy. The continuation of its current reform path should enable Bulgaria to cope with competitive pressure and market forces within the Union.

Improvements can be made in sustaining macroeconomic stability and in deepening structural reforms. The current account deficit has widened substantially in 2003 and could, if continuing, warrant a further policy response. The business environment, in particular the efficiency of the administrative and judicial system as well as regulatory procedures, should be further improved to increase Bulgaria's attractiveness for investment. In spite of significant achievements, privatisation still needs to be completed. While the legal framework is largely in place, the actual restructuring and liberalisation of the network industries need to progress further in order to enhance competition and efficiency. The ongoing reduction in unemployment should be further supported by reducing rigidities in labour market regulation.

Since the Opinion, Bulgaria has made good progress in adopting the acquis and more recently, has also made progress in gradually building up the administrative capacity to implement and effectively enforce the acquis.

Over the past year, Bulgaria has made further progress in the vast majority of the chapters of the acquis and is on track to complete the required legislative transposition before the planned date of accession if the current pace of progress is maintained.

Overall, Bulgaria has now achieved a reasonable degree of alignment with the acquis in the large majority of areas. It is also on track in developing adequate administrative capacity to implement the acquis in a considerable number of fields. Bulgaria has established most of the necessary institutional structures. Nevertheless, in some sectors, further efforts and resources are required to strengthen the capacities of these institutions and to ensure their effective functioning. In order to cover the remaining gaps, due attention should be given to the full and timely implementation of the strategies and action plans for the reinforcement of administrative capacity already approved in these areas.

In the field of internal market, Bulgaria has continued to make progress in most areas as regards the free movement of goods in terms of transposition of the acquis and the development of the administrative capacity. However, further efforts are required to develop the administrative capacity to implement the acquis on industrial products and as regards foodstuff and food safety. Mutual recognition clauses are still to be introduced into the Bulgarian legislation falling under the non-harmonised areas. Alignment of the legislation on public procurement needs to be completed. As regards free movement of persons, some progress was made in the field of mutual recognition of professional qualifications but work is still needed on the framework legislation for mutual recognition and with regard to the future co-ordination of social security systems. As regard the right for establishment and the freedom to provide services, efforts are required to unequivocally eliminate the remaining restrictions and discriminatory measures on foreigners despite some corrective actions. As regard financial services, major parts of the acquis on insurance remain to be transposed. In the area of free movement of capital, Bulgaria still has to adopt legislation on capital movements and payment systems. Efforts to improve the framework in the fight against money laundering should be maintained.

As regards company law, particular attention should be paid to the effective enforcement of industrial and intellectual property rights, in particular through strengthening border controls and improving co-ordination between the law enforcement bodies. In the area of competition, Bulgarian has further updated its legislative framework and further strengthened its administrative capacity. Sustained efforts are required in order to continue to improve the quality of its State aid enforcement.

Regarding agriculture, Bulgaria has continued to make good progress in the transposition process. Further strengthening of administrative structures has been noted. However, significant work is still needed in the veterinary field and in the setting up of the paying agency and IACS. With regard to fisheries, legal alignment has taken place according to schedule. However, further progress has to be made regarding the administrative and technical capacity for inspection and control.

As regard transport, Bulgaria has made steady progress in transposing the acquis in most sectors, however administrative capacity should be further strengthened. Further efforts are needed to align the inland waterway legislation. Particular attention should be devoted to improving the maritime safety record and to the building up and reinforcement of the necessary capacities and structures for Port State and Flag State control.

In the area of taxation, Bulgaria's indirect legislation is to a significant extent aligned with the acquis, notably as far as VAT is concerned. Further transposition is required as regards excise duties and direct taxation. Efforts should continue as concerns specifically interconnectivity with EU systems.

On social policy and employment, progress has continued in alignment with the acquis. Further efforts for the effective implementation of the transposed legislation need to be undertaken in particular in the areas of labour law, occupational safety and health, public health, anti-discrimination as well as equal opportunities for women and men. Administrative capacity needs to be strengthened, inter alia with regard to ESF management and implementation.

Regarding energy, Bulgaria is making good progress in its legislative alignment and in its preparation to the internal energy market. The restructuring and privatisation of the energy sector is progressing well but particular efforts are still needed to improve energy efficiency and the use of renewable energy. Bulgaria must continue to respect its commitments on nuclear safety, notably as regards closure commitments for certain units of the Kozloduy nuclear power plant, and to ensure a high level of nuclear safety in its installations.

Although a reasonable degree of alignment with acquis in the telecommunications has been reached, Bulgaria needs to adopt further implementing legislation and ensure that the regulatory body is strengthened.

Concerning regional policy and co-ordination of structural instruments, Bulgaria has made progress notably with regard to establishing the legal framework and designating institutional structures. However, considerable efforts are still needed to improve the administrative capacity in key Ministries and improving the capacity of other relevant bodies, such as the intermediate bodies, and other relevant players both at central and regional level. Priority must also be given to the setting up of efficient and integrated monitoring and evaluation systems as well as to further improving the financial management and control systems. Attention must be paid to observance of an ambitious planning schedule for the National Development Plan and to the full involvement of relevant partner organisations in this process.

With regard to the environment, Bulgaria has achieved a reasonable degree of alignment with the acquis and the necessary administrative structures are in place. However, further strengthening of the enforcement authorities notably at regional and local level is required as well as the provision of adequate financial resources for State and private sector investment.

In the area of consumer and health protection, a reasonable degree of alignment with the acquis has been reached in the area of safety related measures. However, further alignment is particularly needed with regard to the non-safety related measures and Bulgaria should ensure that the administrative structures in place can effectively enforce legislation and carry out market surveillance activities.

In the area of justice and home affairs, further good progress could be noted as regards the management of the future external borders. However, significant further efforts are needed to strengthen the law enforcement capacity and policy formulation in order to step up the fight against organised crime and corruption. Bulgaria needs to press ahead and dedicate adequate resources to fundamental reforms of the police and of the judiciary, including the reform of the pre-trial phase and the implementation of the strategies against crime. Overall, the full and timely implementation of the main strategies and action plans in the area of justice and home affairs, together with the entry into forceof the planned amendments to the legislation on the penal procedure, legal aid, asylum, mediation and forfeiture of criminal assets should address the bulk of the issues covered in this chapter.

Regarding customs, Bulgaria has achieved a high degree of legislative alignment and has improved its administrative capacity. Efforts should continue in the IT area as well as to further improve revenue-collection and controls.

Further progress has been made in strengthening financial control in Bulgaria. More effort is needed to ensure the protection of the EC financial interests and of the euro against counterfeiting, as to well as to further strengthening the administrative capacity to implement sound financial control systems.

Overall, the capacity of the law enforcement and regulatory bodies to ensure a level playing field within the internal market through effective implementation and enforcement of the acquis must be enhanced. The continued reinforcement of the judicial system and administrative structures in certain areas will require particular attention, notably as regards public procurement, competition and justice and home affairs. Bulgaria should devote more efforts and financial resources to make the necessary investments to apply the acquis, notably in agriculture (in particular in the veterinary field), transport and environment. Continued efforts are required to establish the necessary administrative capacity to ensure the sound and efficient management of EU funds, notably the Structural Funds.

In the accession negotiations, all 31 chapters have been provisionally closed. The commitments made in the negotiations are with a view to accession in 2007. Bulgaria is generally meeting the commitments that it has made during the negotiations although delays have been noted in specific areas.

Bearing in mind the progress achieved since the Opinion, the level of alignment and administrative capacity that Bulgaria has achieved at this point in time and its track record in implementing the commitments that it has made in the negotiations, and taking into account their preparatory work in progress, the Commission expects Bulgaria to assume the obligations of membership in accordance with the envisaged timeframe. In the period leading up to accession, Bulgaria needs to continue its preparations, in line with the commitments it has made in the accession negotiations.

Romania

Since the Commission concluded in its 1997 Opinion that Romania fulfilled the political criteria, the country has further consolidated and deepened the stability of its institutions guaranteeing democracy, the rule of law, human rights and respect for and protection of minorities. This trend has accelerated over the past year. Romania continues to fulfil the political criteria.

Progress was made to address the need for administrative and judicial reforms. A public administration reform strategy was launched in May 2004, covering the area of civil service reform, decentralisation and deconcentration, and policy co-ordination. A positive start was made to the reform of the civil service. The establishment of the Chancellery of the Prime Minister should help to improve policy coordination and consistency. The use of emergency ordinances was restricted to "extraordinary circumstances", but this has not yet led to a decrease of their use. The laws on the freedom of information and transparency in the legislative process should still be fully implemented. The revision of the Constitution in October 2003 contributed to streamlining the parliamentary process by giving both chambers primary responsibility for different types of legislation. Efforts to improve the policy-making and legislative process should continue. Further efforts are also needed to strengthen local and regional governance with a view to ensuring proper implementation of the acquis at those levels.

The management of court cases and the quality of judgments needs to improve. Official surveys confirm the possibility for the executive to influence the outcome of judicial proceedings. However, organisational and legislative changes introduced in Romania's judicial system should help to make it more independent and efficient. Their implementation on the ground is a matter of priority.

Corruption in Romania continues to be serious and widespread. Romania's anti-corruption legislation is generally well developed, but its ability to curb corruption will depend on the effective implementation of the law. In particular, additional efforts are required to ensure the independence, effectiveness and accountability of the National Anti-Corruption Prosecution Office. It should concentrate its resources on investigating high-level corruption.

Romania continues to respect human rights and fundamental freedoms and has made further progress in several areas. The introduction of national standards for child protection services and of strict rules on inter-country adoption, which appear to be in line with the UN Convention on the rights of the child, should further improve the protection of children's rights. As regards freedom of expression, the legal situation of journalists has improved but the economic situation of many mass media organisations remains precarious and further efforts are necessary to guarantee media independence. Although the restitution of agricultural land is almost completed, a more speedy and transparent approach is needed to further the restitution of buildings and religious property. Efforts to address the problems of ill-treatment in custody, trafficking in human beings and prison overcrowding should be sustained.

The Roma Strategy, which is explicitly aimed at addressing discrimination, is being implemented but de facto discrimination against the Roma minority remains widespread. The support for an inclusive approach to education is a positive development. The same encouraging trend has been noted in health care and employment.

The 1997 Opinion already acknowledged the substantial reform efforts undertaken by the Romanian authorities to transform their economy. Since the Opinion economic structure and performance have significantly improved. Macroeconomic stability has been achieved, profound economic reforms have been carried out while the Romanian authorities' commitment to the economic requirements of EU accession has been sustained.

Hence, it is concluded that Romania complies with the criterion of being a functioning market economy. Vigorous implementation of its structural reform programme should enable Romania to cope with competitive pressure and market forces within the Union.

Improvements can be made in sustaining macroeconomic stability and in deepening structural reforms. Priority should be given to preserve the momentum in disinflation and safeguard the sustainability of the external position by maintaining a prudent policy mix and by further reducing the deficit of the broader public sector. To achieve this, significant improvements in enforcing financial discipline, continuous adjustments of energy prices towards cost recovery levels and improved financial performance of public enterprises are vital. Fiscal sustainability needs to be strengthened by advancing expenditure reform and further improving tax compliance. The privatisation process should be accomplished, post-privatisation disputes be settled and non-viable enterprises more actively dismantled. In key sectors, such as energy, mining and transport, perseverance in restructuring and a more manifest strive for privatisation should go hand in hand. Substantial progress in the functioning of the judiciary and the public administration, including an even and predictable application of law, is required to create an enabling business environment with a level playing field.

Since the opinion, Romania has made good progress in adopting the acquis and more recently, has also made progress in gradually building up the administrative capacity to implement and effectively enforce the acquis.

Over the past year, Romania has made further progress in the vast majority of the chapters of the acquis and is on track to complete the required legislative transposition before the planned date of accession if the current pace of progress is maintained.

Overall, alignment with the acquis has reached a fair level in the large majority of areas. The administrative capacity has been strengthened in the majority of areas but there is still room for improvement since not all the necessary institutions are yet in place. In order to cover the remaining gaps, due attention should be given to the full and timely implementation of the strategies and action plans for the reinforcement of administrative capacity already approved in these areas.

In the area of internal market, Romania has continued to make progress with the transposition of legislation in the field of the free movement of goods. However, transposition of the public procurement legislation must be completed. In addition, practices which put Romania's commitment to open and transparent procurement procedures into question should be discontinued. Legislation has been further aligned in the area of free movement of persons, in particular as regards mutual recognition of professional qualifications and free movement of workers. Alignment needs to be completed as regards citizens' rights and administrative and training capacities should be enhanced in general. In particular in the field of financial services, Romania achieved substantial progress in freedom to provide services. Romania should continue to pay attention to the removal of identified barriers against the right of establishment and the freedom to provide services and to the development of the insurance and financial securities markets. While alignment with the acquis on free movement of capital has further improved, outstanding restrictions to capital movements and payments should be removed and the enforcement record of the National Office for the Prevention and Control of Money Laundering needs to be improved.

Romania has continued to make progress in transposing the company lawacquis as such and the acquis concerning the protection of intellectual and industrial property rights. However, the level of enforcement of such rights has not kept pace with this. Romania's legislative alignment on accounting and auditing should be completed. While the Romanian competition legislation is broadly in line with EC anti-trust rules, current proposals needed to complete alignment of the state aid legislation are being prepared. The enforcement record of the Romanian competition authority still needs to be considerably improved in state aid matters. Recent efforts in this respect need to be stepped up. Romania needs to ensure that restructuring aid given to steel companies is in line with the Europe Agreement.

Romania made significant progress to further transpose the agricultural, veterinary and phytosanitary acquis and has strengthened its administrative capacity. However, overall administrative and enforcement capacities should be further enhanced. Particular attention should be paid to reinforcing the SAPARD Agency and to establishing the necessary elements of a functioning IACS. Upgrading plans for non-complaint establishments in the veterinary sector should be introduced with no delay. Steady progress has taken place in the fisheries sector in terms of alignment and administrative capacity. However, sustained efforts are needed to recruit sufficient staff in the Fisheries Inspectorate and provide it with adequate inspection tools. The fishing database should be established.

Romania has continued to make progress with the transposition of the transportacquis and building up the administrative structures in the areas of road, rail and aviation transport. Alignment is fairly advanced in the maritime sector. The technical state of the inland waterway fleet should be improved.

Romania has made some progress in aligning with the acquis on taxation and particular attention should now be paid to completing alignment and strengthening administrative capacity. Transposition of the acquis on social policy and employment has continued. Future efforts should focus on completing legislative alignment in the area of labour law and on strengthening the Labour Inspectorate to ensure proper implementation in the area of health and safety at work. Due attention should be paid to the promotion of social dialogue and to the improvement of the health status of the population, which is well below the EU average. Administrative capacity with regards to ESF management should be strengthened as a matter of priority. Legislative progress in the energy sector should be matched by full implementation and increased administrative capacity, in particular with regard to the internal energy market structures. The restructuring of energy markets process needs to be completed.

Romania has performed steady progress as far as industrial policy is concerned, but the key challenge is its implementation as structural weaknesses limit the capacity for enforcement. Transparency of the privatisation process should be fully ensured. Progress has continued in the area of telecommunications with liberalising the telecommunications market and completing the transposition of the acquis.

As regards regional policy and co-ordination of structural instruments, progress has been made in preparing for the implementation of structural policies with the designation of the Managing and Paying Authorities and establishing their tasks and adoption of the 2004-2006 National Development Plan. Efforts need to be continued to bring the administrative capacity up to the level required in order for Romania to reap full benefits of the structural instruments. Environment is an area where Romania has achieved a good level of alignment with the acquis in most of the sectors, whereas implementation is, in general, still lagging behind. Further transposition should concentrate on completing the alignment in the areas of horizontal legislation, air quality, waste management, water quality, nature protection and a number of other sectors. Implementation of the transposed acquis remains a key challenge and, therefore, requires enhanced efforts. It is of utmost importance that the environmental administration at all levels obtains sufficient resources in order to cope with the increasing recruitment, training and equipment needs. Strategic planning, adequate investment and financing plans also have to remain in the focus of the public services in the field of environment.

Legislative alignment on consumer and health protection is well on track and Romania has made good progress as regards improvement of administrative capacity and the general co-ordination of market surveillance activities. These efforts should be maintained and consumer movement should be strengthened.

Legislative progress has been made in many areas of justice and home affairs and especially so in migration, asylum and judicial co-operation in civil and criminal matters. However, implementation capacity should be significantly strengthened in almost all areas, as should inter-agency co-operation. Many agencies and institutions involved in law enforcement are still affected by staff shortages, which will also require enhanced training capacity. The independence of the judiciary must be ensured on the ground. As regards the fight against corruption, implementation capacity should also be significantly strengthened and the existing legislation should be rigorously enforced. Romania should implement its current plans to fully address the above issues of concern and in particular increase its administrative capacity in the relevant institutions, implement an effective reform of the judicial system, recruits and train the necessary staff and take measures that have a significant impact on corruption.

Limited progress has been made in the area of customs and legislative alignment should be completed.Internal co-ordination improved.Furthermore, any customs duties and charges having equivalent effect with regard to export and import to and from the Community will have to be abolished. Romania has pursued its efforts in the financial control area. However, the legislative framework should be completed in the area of external audit and protection of the Communities' financial interests. Administrative capacity should be strengthened to implement sound financial system.

In a number of important sectors, the overall capacity of the public administration to implement and enforce the newly adopted legislation should be enhanced. Romania has started to address this issue through the comprehensive reform of its public administration. These concerns extend beyond the adoption of the acquis and also apply to the management of EU financial assistance. Furthermore, there are a number of areas where further efforts will be needed to complete the work, in particular as regards company law, competition policy, environment and justice and home affairs, customs and financial control.

In the accession negotiations, 27 chapters have been provisionally closed. Romania is generally meeting the commitments that it has made during the negotiations, although delays have been noted in specific areas.

Bearing in mind the progress achieved since the Opinion, the level of alignment and administrative capacity that Romania has achieved at this point in time and its track record in implementing the commitments that it has made in the negotiations, and taking into account their preparatory work in progress, the Commission expects Romania to assume the obligations of membership in accordance with the envisaged timeframe. In the period leading up to accession, Romania needs to continue its preparations, in line with the commitments it has made in the accession negotiations.

[1] Az Európai Bizottság ajánlása Törökország előrehaladásáról a csatlakozás felé, COM(2004) 656.