Brüsszel, 06.10.2004

COM(2004)636 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az európai műholdas rádiónavigációs program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszára való áttérés.

BEVEZETÉS

A Bizottság 2004. február 18-i[1] közleményének megvizsgálását követően a Tanács 2004. március 9-én következtetéseket fogadott el, amelyekben felkérte a Bizottságot arra, hogy 2004. október végéig készítsen egy közleményt, amelynek alapján a Tanács az év végéig meg tudja hozni az üzembehelyezési és üzemeltetési szakasz kezdetével kapcsolatos politikai döntéseket, ideértve az ezekhez a szakaszokhoz az Európai Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulás maximális összegére és a szolgáltatások meghatározására vonatkozó álláspontokat. A program 2002 óta a fejlesztési szakaszban van, amelyet az üzembehelyezési (2006-2007) és az üzemeltetési (2008-tól) szakasz követ majd.

Az üzembehelyezési és az üzemeltetési szakasz elindítása előtt négy kérdésre kell megtalálni a választ:

- a magánszektor e szakaszok finanszírozásában vállalt jelentős kötelezettségvállalásának megerősítése;

- a nyújtott szolgáltatások meghatározása;

- a rendszer felügyeletét szolgáló struktúrák kidolgozása;

- az európai és az amerikai rendszerek interoperabilitását előíró megállapodás megkötése az Egyesült Államokkal.

A két utóbbi kérdés már megoldódott. Az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 1321/2004/EK tanácsi rendelet és az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés - mindkettő 2004. július 12-én[2] kelt - a rendszer felügyeletét szolgáló struktúrákat hoz létre. Az európai és az amerikai rendszerek teljes interoperabilitását az Egyesült Államokkal 2004. június 26-án aláírt megállapodás egyébként kifejezetten előírja.

A magánfinanszírozást illetően, a 2003 nyara óta működőképes Galileo közös vállalkozás azt a feladatot kapta, hogy végezze el a koncesszió birtokos kiválasztását. Az előválogatásnak nevezett első szakasz 2004 februárjában zárult le. 2004. augusztus végén az előválogatás során kiválasztott három konzorcium közül kettő az eljárás második szakaszának keretében benyújtotta részletes ajánlatát. A közös vállalkozás 2004 szeptemberében értékelte az ajánlatokat és jelentést készített. Megbízatásának megfelelően a közös vállalkozás fogja kiválasztani a koncesszió jelöltjét, amely javaslatot jóváhagyás céljából a közös vállalkozás Igazgatási Tanácsa elé terjesztenek.

A közös vállalkozás jelentésének e közleménnyel együtt az a célja, hogy a program következő szakaszainak közfinanszírozásával és a közszolgálati feladatokkal kapcsolatban szükséges politikai irányelvek - különösen a szolgáltatások meghatározása -megszülessenek. Ebből kiindulva a közös vállalkozás megkezdheti a rendszer koncesszióba adásának utolsó szakaszát, vagyis a 2005 során aláírandó koncessziós szerződés tárgyalását. Ez a szakasz az Ellenőrző Hatósággal szoros együttműködésben valósul majd meg, amely engedélyező hatósági minőségében aláírja a szerződést és ügyel a szerződésnek a fent hivatkozott 1321/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történő végrehajtására.

1. AZ ÜZEMBEHELYEZÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZAKASZ FINANSZÍROZÁSA

A műholdas rádiónavigációval kapcsolatos piacok jelentős fejlődése az európai intézményeket arra ösztönözte, hogy a GALILEO program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszához koncesszió formájában a köz- és magánszféra partnerségét (PPP) részesítsék előnyben. Még ha a magánszféra, tekintetbe véve a kínálkozó üzleti lehetőségeket, késznek is mutatkozik a projektben jelentős befektetői szerepet vállalni, a finanszírozásban a közösségi hozzájárulás szükséges a program pénzügyi egyensúlyának biztosításához.

1.1. Komoly üzleti lehetőségek

A Bizottság által 1999 óta megrendelt és a Tanács tudomására hozott különböző tanulmányok[3] hangsúlyozták, hogy a műholdas rádiónavigációval kapcsolatos piacokon jelentős fejlődési lehetőségek vannak. Az elmúlt években tapasztalt változások megerősítik a műholdas rádiónavigációt használó termékek és szolgáltatások piacának robbanásszerű bővülését. A becslések még a legderűlátóbb előrejelzéseket is felülmúlták.

Így a műholdas rádiónavigációval működő termékek és szolgáltatások világpiaca 2002 és 2003 között megkétszereződött, 10 milliárdról 20 milliárd euróra bővülve. A piac értéke 2020-ra, körülbelül 3 milliárd működő vevőkészülékkel, megközelíti majd a 300 milliárd eurót. Ezek a vevőkészülékek kombinálni fogják a GALILEO, az EGNOS és a GPS rendszerek által nyújtott összes szolgáltatást.

Naponta innovatív alkalmazások kerülnek forgalomba. A vevőkészülékek ára folyamatosan csökken. Ma már 150 euró alatt is lehet vevőkészüléket vásárolni. Ugyanúgy, mint néhány évvel ezelőtt a mobiltelefonok esetében, az árak csökkenése a rádiónavigációs szolgáltatások gyors elterjedését vonja maga után minden ágazatban, mindennapossá téve a használatukat az olyan szórakoztató-elektronikai cikkekhez hasonlóan, mint a karóra, a fényképezőgép, a mobiltelefon, stb. A műholdas rádiónavigáció folyamatosan eléri a társadalom minden szegmensét, ami egy "polgárinak" nevezhető aspektust kölcsönöz a GALILEO programnak.

A GALILEO program kezdete óta a Tanács a magánszektor nagyarányú részvételét szorgalmazta a programban. A Tanács 1999. július 19-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot arra, hogy "a köz- és magánszféra partnerségének (PPP) keretében teremtsen olyan megfelelő és reális feltételeket, amelyek lehetővé teszik a jelentős mértékben a magánszférából származó finanszírozás biztosítását". [4] Ezt az álláspontot később folyamatosan megerősítették. Pontosabban a 2002. március 26-án elfogadott következtetéseiben a Tanács az üzembehelyezési szakasz finanszírozásának tekintetében megállapította azt, hogy "törekedni fog egy olyan elosztás biztosítására, amely szerint legfeljebb egyharmad rész származik a közösségi költségvetésből és legalább kétharmad rész a magánszektorból". Ugyanezekben a következtetésekben és azokban, amelyeket 2004. március 9-én fogadott el, a Tanács kifejezetten előírta a közösségi alapok bekapcsolódását az üzemeltetési szakasz finanszírozásába.

1.2. A magánszektornak nyújtott finanszírozási források

A Galileo közös vállalkozás által készített közbenső jelentés szerint az előválogatás során kiválasztott konzorciumok által benyújtott ajánlatok megerősítik az üzembehelyezési és az üzemeltetési szakaszok finanszírozásával kapcsolatosan megfogalmazott feltételezéseket, mivel megfelelnek a Tanács által előírt tervezetnek: a konzorciumok mindegyike vállalja a 2,1 milliárd euróra becsült értékű üzembehelyezési szakasz költségeinek legalább kétharmad részben történő finanszírozását és a rendszer üzembehelyezését követő néhány évre az egyensúly biztosításának érdekében támogatás folyósítását kéri.

A fent hivatkozott 2004. február 18-i közleményében a Bizottság az üzembehelyezési és üzemeltetési szakasz finanszírozására a magánszektor számára kínált több lehetséges forrást is felsorolt.

A szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek jelentős tételként szerepelnek az előválogatás során kiválasztott konzorciumok által bemutatott finanszírozási tervekben. Mivel ezeket a bevételeket közvetlenül a koncesszió birtokosa szedi be, a befektetett tőkéje megtérül és a felvett kölcsönöket vissza tudja fizetni. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy mindegyik konzorcium nagy súlyt fektet a nyilvánosan szabályozott szolgáltatás (PRS) értékesítéséből származó bevételekre.

A szellemi tulajdonjogból származó bevételek szintén fontos összetevőjét képezik az előválogatás során kiválasztott konzorciumok által benyújtott finanszírozási terveknek. Ugyanúgy, mint a szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek esetében, az előírások szerint ezeket is a koncesszió birtokosa közvetlenül szedi majd be, akinek az Ellenőrző Hatóság a koncessziós szerződés keretében licenciát ad a rendszer összetevőihez és alkalmazásaihoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogok használatára. A Galileo közös vállalkozás a Bizottsággal és az Európai Űrügynökséggel együtt kidolgozott egy olyan globális megközelítést, amelynek célja a rendszer kulcsfontosságú - különösen a jelfeldolgozással kapcsolatos - elemeinek jogi védelme. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az összes felhasználó számára - szolgáltatás típusától függetlenül - elérhető legyen a szolgáltatás. Ez a megközelítés - amelyet nagy bevételi forrást látva benne a koncesszióra jelöltek is megszavaztak ezen kívül szükségtelenné teszi a fent hivatkozott 2004. február 18-i közleményben tervezett adó kivetését a vevőkészülékekre.

Végül az előválogatás során kiválasztott konzorciumok által benyújtott finanszírozási tervek következetes kötelezettségvállalást írnak elő a saját tőkét illetően stabil banki támogatás mellett. A koncesszió különböző jelöltjeivel szoros kapcsolatban álló Európai Beruházási Bank nagy szerepet fog játszani e pénzügyi konstrukció összeállításában megfelelő hosszúságú türelmi idővel ellátott hosszú lejáratú kölcsönök biztosításával.

1.3. A szükséges közösségi finanszírozás

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszer nagy állami infrastruktúra, amelynek kiépítése az Európai Unió számára számos előnnyel jár. Lehetővé teszi egy monopolhelyzetben lévő, más által fenntartott rendszertől való függés megszüntetését sok, napról napra növekvő számú, döntő fontosságú alkalmazási területen. Biztosítja a szükséges technológia ellenőrzését, valamint a gazdaság számára létfontosságú rádiónavigációs és időmeghatározási funkciókat. Mivel polgári felhasználásra készült polgári rendszerről van szó, olyan szükségleteket is ki tud elégíteni, amelyre a meglévő rendszerek nem képesek. A rendszer beleillik a Bizottság által 2003. november 11-én[5] bemutatott fehér könyvben leírt európai űrpolitika keretébe. Az ebben szereplő elemek indokolják a hatóságok részvételét a program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszának finanszírozásában.

Az említett két szakasz lebonyolításához szükséges közfinanszírozás kiegészíti a magánforrásból származó finanszírozást. Ez egyrészt az Európai Közösség által szorgalmazott projekt dimenziójának és minőségének, másrészt pedig a rendszer működtetése által várhatóan előteremtett üzleti bevételeknek a következménye.

Az üzembehelyezési szakasz becsült költsége eléri a 2,1 milliárd eurót. Az előválogatás során kiválasztott konzorciumok mindegyike vállalja e költség kétharmadának viselését, azaz 1,4 milliárd eurót, így a szakasz finanszírozásából a közösségi költségvetésnek 700 millió eurót kell vállalnia.

Az üzemeltetési szakasz finanszírozását a magánszektor biztosítja. Mindamellett, tekintetbe véve egyrészt a GALILEO rendszernek, mint nagy állami infrastruktúrának a működtetéséhez megállapított közszolgálati kötelezettségekből eredő megszorításokat, másrészt pedig azt az időközt, amely szükséges ahhoz, hogy a magánszektor teljesen kifejlessze a műholdas rádiónavigáció piacát és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kereskedelmét, szükséges kivételes közfinanszírozást is biztosítani az üzemeltetési szakasz első éveiben.

A közösségi költségvetést terhelő rész finanszírozása céljából a Bizottság 2004. július 14-én javaslatot tett egy, az európai műholdas rádiónavigációs program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszának végrehajtásáról szóló, európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6]. E javaslat a GALILEO programot egy speciális jogi eszközre helyezi, amely koherens a jövőbeli európai űrprogrammal és jobban kielégíti annak szükségleteit a lehető legjobban megvalósítva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. A javaslat az Európai Közösség részéről egymilliárd eurós pénzügyi hozzájárulást irányoz elő a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra. Az üzembehelyezési szakasz finanszírozására 500 millió euró van elkülönítve, amely egyébként 200 millió euró összegű támogatásban részesül a jelenlegi 2006-os pénzügyi terv alapján, 500 millió euró pedig az üzemeltetési szakasz első éveinek finanszírozását fedezi. Ez utóbbi szám tájékoztató jellegű és adott esetben pontosításra kerül a koncesszió birtokos-jelöltekkel folytatott tárgyalások eredményének függvényében.

A fent hivatkozott 1321/2004 tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a GALILEO programhoz adott közösségi hozzájárulással kapcsolatos gazdálkodásnak és a felhasználás ellenőrzésének feladatát az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság látja el. Az előírások szerint az Ellenőrző Hatóságot a 2005-ös év első felében fel kell állítani. Amennyiben szükséges, a program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszának finanszírozásához az Európai Űrügynökség hozzájárulása sem kizárt az Ellenőrző Hatóságnak nyújtott támogatás formájában.

Fontos azonban hangsúlyozni azt, hogy a közfinanszírozás mértéke a rendszer működtetése következtében a koncesszió birtokos javára keletkező üzleti bevétel függvényében csökkenthető. A koncessziós szerződés egy záradéka kifejezetten előírja ennek a modulációnak a feltételeit.

A maga részéről a Bizottság ügyelni fog a műholdas rádiónavigáció használatának elősegítésére a legkülönbözőbb területekkel kapcsolatban jelenleg vagy a jövőben meghozandó kezdeményezéseiben, különösen a segélyhívások, a tengeri közlekedés biztonsága, a halászat és a mezőgazdaság területén a "Global Monitoring for Environment and Security (GMES)" rendszerrel (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) együttesen, valamint a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága (ERTMS - Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) és a bel- és igazságügy, stb. területén.

1.4. A harmadik országoktól származó bevételek

A nemzetközi együttműködés fellendülése beigazolódni látszik. Több harmadik ország kifejezte abbéli határozott szándékát, hogy szeretne részt venni a GALILEO programban, ideértve annak finanszírozását is. Együttműködési megállapodásokat írtak alá Kínával 2003. október 30-án és Izraellel 2004. július 13-án. Az Orosz Föderációval, Indiával és Ukrajnával a megállapodás megkötése céljából folytatott tárgyalások jól haladnak, Dél-Koreával, Ausztráliával, Mexikóval és Brazíliával pedig ígéretes kapcsolatfelvétel történt. Emellett Svájc és Norvégia, - az Európai Űrügynökség tagországai - , valamint Kanada, - mint társult tag - , a program későbbi szakaszaiban való pénzügyi részvétel lehetőségét vizsgálja. Jelentős tőke-hozzájárulás várható a különböző érdeklődő harmadik országoktól.

A GALILEO programhoz társult harmadik országok jó lehetőséget biztosítanak a piac fejlődésére. Ezen országok mindegyikében az űrkutatás és a műholdas rádiónavigáció területén jelentős technikai és kereskedelmi kapacitással bíró vállalkozások vannak, amelyek nagy valószínűséggel fellendítik majd az európai ipart. Ezen országok mindegyikében az összes szolgáltató és felhasználó hangsúlyozza egy olyan polgári műholdas rádiónavigációs rendszer kifejlesztésének szükségességét, amelyet kifejezetten az ő igényeiknek öt különböző szolgáltatással való kielégítésére terveztek, és amely ennek az új technológiának a nagy léptékű kifejlesztéséhez elengedhetetlen következő funkciókkal rendelkezik: integritás, a szolgáltatás garantálása, és a távközléssel való összekapcsolás. Ennek következtében ezen országok nagyra értékelik a GALILEO rendszernek az amerikai GPS rendszertől eltérő természetét és felmérik egy olyan kétoldalú megállapodás jelentőségét, amely az összes együttműködési területre kiterjed, és lehetővé teszi számukra, hogy részt vehessenek egy ilyen ígéretes technológia fejlődésének különböző aspektusaiban.

A harmadik országokkal való széleskörű együttműködésre nyitottan a GALILEO program megadja ez utóbbiaknak azt a lehetőséget, hogy részt vegyenek egy stratégiai jelentőségű infrastruktúra létrehozásában, fejlesztésében és irányításában. Ennélfogva a GALILEO program jelentős mértékben hozzájárul az Európai Közösség politikájának külső dimenziójához. A tervbe vett tekintetbe vett részvételi módok sokfélesége és kiterjedése, amely lehet koncesszió, kutatási program, az Európai Űrügynökség által kötött szerződések, szabályozási aspektusok, a közös vállalkozásban vagy a jövőbeli Ellenőrző Hatóságban társult tagként való részvétel, valóban elősegíti a nemzetközi együttműködést.

A harmadik országokkal folytatott együttműködés azt is lehetővé teszi, hogy megbizonyosodjunk a frekvenciák kiosztásáért vagy a normák meghatározásáért felelős nemzetközi fórumokon az ezen országok által nyújtott támogatásról. Az együttműködés ezen kívül azt is garantálja, hogy a rendszer működtetésével nyújtott szolgáltatásokat az érintett országokban minden akadály nélkül forgalomba lehet hozni.

2. A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK

A GALILEO rendszer működtetése során jól meghatározott jellemzőkkel rendelkező különböző szolgáltatásokat és magas fokú biztonságot kell nyújtani.

2.1. A nyújtott szolgáltatások

A GALILEO rendszer működtetése során nyújtott szolgáltatásokat a Bizottság 2002. szeptember 24-i közleményének[7] 1. melléklete részletesen bemutatta. Meghatározásuk a 2002 óta kidolgozott, és azóta a különböző felhasználói csoportokkal együttműködésben folyamatosan frissített "High-Level Definition" dokumentumban található meg. Erre alapozva, a 2002. december 6-i következtetéseiben a Tanács jelezte, hogy a GALILEO program keretében kiírt ajánlati felhívások - különösen a koncesszióval kapcsolatos felhívás - öt szolgáltatást foglalnak magukba: egy "nyílt szolgáltatást"; egy "kereskedelmi szolgáltatást"; egy "életvédelmi szolgáltatást"; egy "nyilvánosan szabályozott szolgáltatást" (ún. PRS); és a COSPAS-SARSAT rendszer kutatási és mentési szolgáltatásának vagy egyéb vonatkozó rendszereknek a segítését.

Az ajánlatok, amelyeknek alapján jelenleg az előválogatás során kiválasztott konzorciumokkal folynak tárgyalások, megfelelnek a megkívánt technikai tulajdonságoknak, és mindegyikük tartalmazza a fentebb felsorolt öt szolgáltatást.

Különösen a nyilvánosan szabályozott szolgáltatás (PRS) esetében fontos emlékeztetni arra, hogy ez a program egyik kulcsfontosságú aspektusa. A PRS-nek köszönhetően a hatóságok egy nagy teljesítményű és biztonságos szolgáltatást vehetnek igénybe. Számos minisztérium részt vett a szolgáltatás technikai meghatározásában és megerősítették beindításának szükségességét. Ez különösen igaz a határok vagy a belső biztonság felügyeletével megbízott, illetékes szolgálatok esetében, amelyek a bűnözés, a csempészet, az illegális bevándorlás vagy a terrorizmus ellen küzdenek, valamint a polgári védelmet ellátó szolgálatok esetében. Mindemellett a nyilvánosan szabályozott szolgáltatás használata továbbra is fakultatív marad. A tagállamok és azok közigazgatásai szabadon dönthetnek annak használatáról. A jelenleg kidolgozás alatt lévő üzleti terveikben az előválogatás során kiválasztott koncesszióbirtokos-jelöltek megerősítik, hogy sok tagállam részéről jelentős igény mutatkozik erre a szolgáltatásra és hangsúlyozzák azt, hogy az ennek a szolgáltatásnak a működtetéséből terveik szerint befolyó bevételek jelentősek lesznek. A nyilvánosan szabályozott szolgáltatás használatának költségeit kizárólag a felhasználók viselik majd, amely a jó közigazgatás biztosításának érdekében nem fogja meghaladni az ésszerűség mértékét.

Ezen túlmenően a nyilvánosan szabályozott szolgáltatásnak a rendszer szerkezetébe történő beillesztése miatt keletkező költségek a teljes infrastruktúra költségeinek csupán elenyésző hányadát teszik ki. Ugyanis ez a szolgáltatás csak nagyon kis mértékben befolyásolja a műholdak fő paramétereinek - a készülékek súlya, teljesítménye és mérete - meghatározását. A földi egység árát pedig elhanyagolható mértékben befolyásolja.

Egyébként a két éve kifejtett kutatási erőfeszítéseknek és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásoknak köszönhetően sikerült az öt kínált szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciatervet meghatározni. Az Egyesült Államokkal 2004. június 26-án aláírt megállapodással az utolsó politikai jellegű akadályok is elhárulnak a terv jóváhagyása elől.

Végül pedig az EGNOS vonatkozásában a Tanács a 2003. június 5-i következtetéseiben megállapodott abban, hogy "az EGNOS irányításának a GALILEO irányításáról szóló jövőbeli koncessziós szerződésbe történő esetleges felvételének előnyeit a GALILEO lehetséges koncesszió birtokosaival közösen kell értékelni". Következésképpen a Galileo közös vállalkozás bevonta az EGNOS-t az előválogatás során kiválasztott konzorciumokkal folytatott tárgyalásokba, a konzorciumok pedig késznek mutatkoztak a GALILEO koncessziójának keretében az EGNOS irányítását felvállalni. E pont vonatkozásában a Bizottság javaslatot fog megfogalmazni, melynek alapja az előválogatás során kiválasztott jelöltekkel valamint a polgári légi közlekedést felügyelő tagállami hatóságokkal folytatott tárgyalások kimenetele, és a jelenleg is tanulmányozás alatt álló európai navigációs terv jellemzői.

2.2. A biztonsági követelmények tiszteletben tartása

Mint ahogy azt a Tanács több alkalommal hangsúlyozta, a GALILEO rendszer egy sebezhető infrastruktúra, amelynek használata során rendszervédelmi és biztonsági szempontból különleges intézkedéseket kell megvalósítani. Két lehetséges veszélyre kell felkészülni: egyrészt meg kell védeni a rendszert a működésének rosszindulatú vagy akaratlan veszélyeztetésétől; másrészt meg kell akadályozni azt, hogy az Európai Unió és tagországai érdekeivel ellentétes célra használják fel azt.

A fent hivatkozott 2004. július 12-i 1321/2004/EK rendelet és a 2004/552/KKBP együttes fellépés az a két szöveg, amelyeken a GALILEO rendszervédelme és biztonsága az üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszban alapulni fog: a rendelet létrehozza az Ellenőrző Hatóságot, amelyre hárul többek között a rendszervédelemmel és biztonsággal kapcsolatos minden "technikai" hatáskör; az együttes fellépés foglalkozik a rendszer integritásának és működésének veszélyeztetésével, valamint a krízishelyzetben megvalósítandó intézkedésekkel. Az Ellenőrző Hatóság mellett létesített és a tagállamok képviselőiből álló Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottság átveszi a biztonsági tanács (GSB) feladatait.

A közös vállalkozás megbizonyosodott arról, hogy az előválogatás során kiválasztott konzorciumok rendszervédelmi és biztonsági szempontból megfelelő garanciákat tudnak biztosítani. A rendszert irányító csoportok tagjai a minősített dokumentumok és eljárások megismerésére felhatalmazással rendelkező személyek lesznek. A konzorciumok mindegyikének ajánlatában szerepel a jelenleg a biztonsági tanács, a jövőben pedig az Ellenőrző Hatóság által kidolgozott biztonsági intézkedések tiszteletben tartása. Az ajánlatban szerepel továbbá annak a lehetőségnek az elfogadása, hogy abban az esetben, ha a világ valamelyik részén krízishelyzet jön létre, a biztonsági tanács utasítása értelmében a jelek minőségét csökkenteni kell.

KÖVETKEZTETÉSEK

Megbízatása értelmében a Galileo közös vállalkozás végrehajtotta a jövőbeli koncesszió birtokos kiválasztását. A jelek szerint a GALILEO program elindítását meghatározó feltételek teljesültek. Megerősítést nyertek az alábbiak:

- egy olyan infrastruktúra stratégiai aspektusai, amelynek célja az Európai Unió függetlenségének garantálása, amellett, hogy biztosítja az amerikai GPS rendszer kiegészítését;

- egy olyan rendszer technikai meghatározása, amely biztosítja az Európai Unió számára a műholdas rádiónavigációs technológia birtoklását;

- a rendszer kereskedelmi szempontból is életképes működtetése a jelentős bevételeknek köszönhetően;

- a program által tervezett öt szolgáltatás kiegészítő jellege, amelyek megfelelnek minden polgári felhasználó igényeinek;

- annak lehetősége, hogy a globális európai műholdas rádiónavigációs rendszer elődje, az EGNOS beépüljön a folyamatos megközelítésbe, valamint a koncessziós tervezetbe is;

- a magánszektor jelentős pénzügyi hozzájárulása;

- végül pedig a projekt nemzetközi dimenziója és a harmadik országok egyre növekvő szándéka a programban való aktív és pénzügyi részvételre.

A program következő szakaszaiba lépéshez a Tanács által meghatározott a rendszer üzembehelyezésére és üzemeltetésének beindítására vonatkozó egyéb feltételek is teljesültek:

- az amerikai és az európai rendszerek interoperabilitását előíró megállapodás megkötése az Egyesült Államokkal, amelynek aláírására 2004. június 26-án került sor;

- a rendszer felügyeletét szolgáló jövőbeli struktúrák meghatározása, Ellenőrző Hatóság és biztonsági terv, amelyek a 2004. július 12-i két szövegnek a Tanács által történő elfogadásával valósultak meg;

Így minden feltétel teljesül ahhoz, hogy a Tanács megerősítse az alábbiakat:

- visszavonhatatlan áttérés a program üzembehelyezési és üzemeltetési szakaszára;

- a rendszer alapvető jellemzői, különösen a szolgáltatások tekintetében;

- a hatóságok kötelezettségvállalása az üzembehelyezési és az üzemeltetési szakasz finanszírozása, csakúgy, mint a rendszer ellenőrzése tekintetében.

Ezeknek az elemeknek az ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy:

- a közös vállalkozás le tudja zárni a 2005 folyamán az Ellenőrző Hatóság által aláírandó koncessziós szerződés tárgyalását, és

- a magánszereplők meg tudják erősíteni az ajánlatukat és a pénzügyi kötelezettségvállalásukat.

A Bizottság a jövőben is rendszeresen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a program lebonyolításáról. A közös vállalkozás felügyelőbizottsága a maga részéről továbbra is nyomon fogja követni a koncesszióba adás eljárását. Ennek az eljárásnak az eredményét a Bizottság be fogja mutatni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Ellenőrző Hatósággal összhangban, amely 2005 elején megkezdi az üzembehelyezési és üzemeltetési szakasz beindításához szükséges feladatok végrehajtását.

[1] COM(2004)112 végleges

[2] HL L 246., 2004.7.20., 1. és 30. o.

[3] Különösen a GALA, a Geminus, a Pricewaterhouse Coopers és a Galilei tanulmány.

[4] HL C 221., 1999.8.3., 1. o.

[5] COM(2003)673

[6] COM(2004)477 végleges

[7] COM(2002)518 végleges