Brüsszel, 14.7.2004

COM(2004) 498 végleges

BIZOTTSÁGI MUNKADOKUMENTUM

Javaslata költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSmegújítására

MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS

A mellékelt, költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodás (IKM) vázlata az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti tárgyalások munkaanyagaként szolgál.

Ezen intézményközi megállapodás célja, hogy a többéves pénzügyi keret kezelésére, valamint az éves költségvetési eljárással kapcsolatos működési folyamatra vonatkozóan megállapodás szerinti szabályokat nyújtson.

A költségvetési fegyelemről szóló új megállapodásra vonatkozó iránymutatások

Az alapvető elvek megtartása

Az Agenda 2000 sikeresen teljesítette a pénzügyi fegyelemre, a kiadások rendes alakulására, valamint az költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködésre vonatkozó fő célkitűzéseit. Az Európai Unió költségvetését minden évben időben elfogadták, és a költségvetési hatóság két ága a tíz új tagállammal való bővítéssel kapcsolatosan felmerülő kiegészítő pénzügyi elvárásoknak megfelelően közösen módosította az Agenda 2000-et.

Ez az intézményközi megállapodás ezért javasolja a pénzügyi keret főbb jellemzőinek változatlan megtartását:

- a kiadásokat tételeknek nevezett tágabb kiadási kategóriákra osztják fel a 2007-2013 közötti időszak minden egyes évének tekintetében;

- a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretre vonatkozó táblázaton belül felső határnak nevezett felső értékek kerülnek megállapításra (lásd: I. melléklet) a kötelezettségvállalási előirányzatok, valamint minden egyes tétel tekintetében;

- a kötelezettségvállalási és a fizetési előirányzatok tekintetében átfogó éves összeget határoznak meg;

- a fizetési előirányzatokra vonatkozó éves felső határ esetében tekintetbe kell venni a közelmúltban az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,24%-ánál a saját források tekintetében meghatározott felső határt.

Egyszerűsítés, konszolidáció

Ez az intézményközi megállapodás előírja az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás megújítását az annak végrehajtása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal azonban előírja valamennyi, 1982 óta megalkotott együttes nyilatkozat és intézményközi megállapodás konszolidációját is.

Ennek a megállapodásnak főleg az a célja, hogy a 2002. november 7-i intézményközi megállapodást belefoglalja az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSF) létrehozásába, amelyről a pénzügyi terv jelenlegi időszakában állapodtak meg. Javasolják az EUSF Európai Szolidaritási és Gyorsreagálási Eszközzé való átalakítását.

A jövőbeni intézményi fejlesztések tükrében ez az intézményközi megállapodás javasolja a „pénzügyi terv” kifejezés helyett a „többéves pénzügyi keret” vagy a „pénzügyi keret” kifejezés használatát.

Rugalmasság és átláthatóság: az Agenda 2000 tapasztalatainak áttekintése

A pénzügyi fegyelem elengedhetetlen velejárója a megállapodás szerinti többéves pénzügyi kereten belüli rugalmasság. A megfelelően megtervezett pénzügyi keret nemcsak hozzájárul a források hatékony elosztásának fokozásához, hanem lehetőséget nyújt az előre nem látható szükségletekre vagy új prioritásokra való reagálásra is. A pénzügyi keret rugalmasságának mértékét számos tényező befolyásolja: a pénzügyi terv által lefedett időszak tartama; a kiadási tételek száma; az egyes kiadások felső határain belül rendelkezésre álló mozgástér; a saját források tekintetében meghatározott felső határon belüli mozgástér; a közösen létrehozott jogszabályokban található „referenciaösszegek” által előre meghatározott EU költségek megosztása; az előre csoportosított többéves programok, a felülvizsgálati eljárás használatához való általános viszonyulás.

A rugalmasság mértéke idővel a fenti tényezők arányának változásával együtt alakult ki. Az Agenda 2000 eddig sikeresen reagált az EU költségvetésének előre nem látható kihívásaira, mindez azonban az egyszerűség és az átláthatóság kárára történt, anélkül, hogy a források hatékony elosztása ténylegesen fejlődött volna. A már meglévő rugalmassági eszközt, valamint az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSF) a tudomásul vett szükségletekre való válaszként a pénzügyi terven kívül kellett létrehozni. A rugalmassági eszköz tényleges alkalmazása azonban eltér annak eredeti céljaitól, ami növeli a rendszer hitelessége, valamint a költségvetési ügyekben való intézményközi együttműködés gyengülésének kockázatát. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi keretbe teljes mértékben integrált átláthatóbb eszközök erősítenék a költségvetési fegyelmet. A Bizottság a jövő kihívásaira való felkészülés, valamint a költségvetési fegyelem és a források hatékony elosztása céljából a következő intézkedésekre tesz javaslatot.

Elsőként vissza kell állítani a kiadások felső határára vonatkozó felülvizsgálati eljárás eredeti szerepét, mint a politikai prioritásokban felmerülő alapvető és tartós változások esetén a pénzügyi keret kiigazítását lehetővé tévő legfontosabb eszközt. A felülvizsgálati eljárás eredeti szerepének visszaállítása céljából a Bizottság javasolja a szükségletek rendszeres felülvizsgálatát, például az előzetes költségvetési tervezet ismertetését megelőzően a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti háromoldalú ülés formájában.

Másodsorban, a rugalmassági eszköz gyakori használata az Agenda 2000 során alátámasztja azt, hogy indokolt volt annak létrehozása. Az eszköz azonban már nem tölti be eredeti szerepét és jelentős mértékben a külső fellépések felső határa megemelésének közvetett eszközeként használták. Az eszköz eredeti céljától való eltérés azonban növeli a rendszer hitelessége, valamint a költségvetési ügyekben való intézményközi együttműködés gyengülésének kockázatát. Ezért a Bizottság javasolja a „rugalmassági eszköz” helyébe lépő új átcsoportosítási rugalmassági eszköz létrehozását , amely bizottsági javaslat alapján lehetővé tenné a költségvetési hatóság számára bizonyos korlátokon és bizonyos átfogó felső határokon belül az előirányzatok átcsoportosítását a kiadási tételek között.

Harmadsorban javasolják egy növekedési kiigazítási alap létrehozását a pénzügyi keretnek a gazdasági környezethez való igazítása céljából. A növekedési kiigazítási alap 1 billió €-ig vehető igénybe a „növekedési és foglalkoztatási versenyképesség” (1a) kiadási tételen belül. Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, ezt az összeget a strukturális eszközök használaton kívüli előirányzataival az N+2. szabályt alkalmazva legfeljebb évi 1 billió €-val növelni lehet.

Negyedrészt, a kiadások új csoportosítására vonatkozó javaslat a szükségtelen korlátozások elkerülésével szintén növeli a rugalmasságot, valamint a források hatékony elosztását.Az Agenda 2000-ben a kiadások szerkezete nagymértékben az első pénzügyi terv és az azt követő pénzügyi tervek létrehozásából származik. A kiadásokat 8 kiadási tételre osztották fel, amelyek száma az altételek figyelembevételével 11. A források korlátozása a tételek és altételek jelentős számában rugalmatlanná teszi a rendszert, és megakadályozhatja az Unió politikai céljainak megvalósításához szükséges megfelelő kiigazításokat, valamint a források hatékonyabb felhasználását, ezáltal hátráltatva azon végső célnak a megvalósítását, hogy a különböző stratégiai célkitűzésekhez rendelkezésre álljanak a költségvetési eszközök. A kiadási tételek számának csökkentése nem kizárólag átfogó politikai célokat türköz, hanem megfelelő mozgásteret biztosít olyan fejlesztésekhez, amelyeket gyakran nem lehet évekre előre pontosan meghatározni. A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret esetében a Bizottság öt fő kiadási tételt javasolt, amelyek a pénzügyi kerettáblázatban találhatók (lásd: I. melléklet).

Végül a költségvetési fegyelem és az átláthatóság céljából javasolják az Európai Szolidaritási és Gyorsreagálási Alapnak a pénzügyi keretbe történő beillesztését. Az Alap előzményének, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a pénzügyi kereten kívüli létrehozása rávilágított arra, hogy a pénzügyi terv (FP) kellő rugalmasságának hiányában szükség esetén azt megkerülve is lehet megoldásokat találni. A Bizottság úgy véli, hogy továbbra is szükség van erre az eszközre, de javasolja ennek a többéves pénzügyi keretbe történő integrálását.

A költségvetési fegyelemről szóló rendelet következményei

A 2000–2006 közötti időszakra szóló pénzügyi terv tapasztalatai azt mutatják, hogy nincs további szükség a költségvetési fegyelemről szóló 2040/2000/EK tanácsi rendeletben előre látható mezőgazdasági iránymutatásra, mivel a mezőgazdasági kiadásokat már 2013-ig megállapodás szerinti felső határokkal korlátozták. A mezőgazdaságra vonatkozó költségvetési fegyelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a javasolt, a közös mezőgazdasági politika finanszírozásáról szóló új rendelet (18–20. cikk) átveszi és megerősíti. A piaci beavatkozásról a közvetlenül a termelőknek és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos intézkedéseknek történő kifizetésre való váltással együtt a mezőgazdasági költségek is kiszámíthatóbbá váltak.

A monetáris tartalék már nem létezik, és az intézményközi megállapodás megújításáról szóló mellékelt javaslatok mellett nincs szükség a külső műveletekre, valamint a gyorssegélyre fenntartott tartalékokkal kapcsolatos eseti rendelkezésekre.

Ilyen körülmények között a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2040/2000/EK tanácsi rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Ennek megfelelően a Bizottság kellő időben javaslatot tesz a megfelelő jogi aktusra.

A költségvetési eljárással kapcsolatos intézményközi együttműködésre vonatkozó iránymutatások

A II. részben található rendelkezések célja az éves költségvetési eljárás javítása. Ezen rendelkezések legnagyobb része a költségvetési gyakorlat, illetve korábbi megállapodások és nyilatkozatok eredménye. Ezeket az új pénzügyi rendelettel[1] kapcsolatosan átalakították. Az I–IV. melléklet szerves részét képzi ezen javasolt megállapodásnak.

A kiadások szerkezete és csoportosítása

A tételek szerinti új szerkezet céljából a III. mellékletben javaslatot tesznek a kiadások új csoportosítására, azt kötelező és nem kötelező kiadásokra osztva. Fennmarad az a rendelkezés, amely szerint a költségvetési hatóság két ága határozza meg az új költségvetési tételek besorolását az éves egyeztető eljárás során.

Pénzügyi rendelkezések a jogalkotási aktusokban

Továbbra is érvényben marad az 1995. március 6-i együttes nyilatkozatban megállapított és az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 33) pontjába beépített alapelv, amely szerint az intézmények vállalják, hogy a költségvetési eljárás során betartják a jogalkotási együttdöntési eljárás során elfogadott referenciaösszegeket. Az együttdöntési eljárást azonban 1995 óta fokozatosan kibővítették és a referenciaösszegekkel kapcsolatos szigorú rendelkezések egyre nagyobb mértékben korlátozzák a költségvetési politikát. A Bizottság ezért javaslatot tesz arra, hogy az előzetes költségvetési tervezet kidolgozása során a Bizottság és a költségvetési hatóság mozgásteret kapjon arra, hogy ezektől az összegektől korlátozott mértékben (5%) eltérjen.

Következtetés

A költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodás a megállapodás szerinti többéves pénzügyi kereten belüli éves költségvetési gyakorlat kereteként hatékony eszköznek bizonyult. Megújítását egyben fel kellene használni a költségvetési ügyekben már meglévő különböző megállapodások és együttes nyilatkozatok frissítésére és egyszerűsítésére. Ez a megállapodás továbbá a költségvetési fegyelem és a források hatékony elosztása közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében céljául tűzi ki a rugalmassági eszközök és az átláthatóság javítását.

Tervezet

EURÓPAI PARLAMENT

TANÁCS

BIZOTTSÁG

INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS

(…)

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról

Megjegyzendő: figyelembe véve az Alkotmány hatálybalépésének lehetőségét az elkövetkező pénzügyi terv során, a „pénzügyi terv” meghatározás helyébe a „többéves pénzügyi keret” meghatározás lép a következő tervezetben.

A megjegyzések az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás szövegétől eltérő változtatásokra utalnak.

+++++ TABLE +++++

+++++ TABLE +++++

I. MELLÉKLET PÉNZÜGYI KERET 2007–2013

[pic] II. MELLÉKLET

INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TERÜLETEN

+++++ TABLE +++++

III. MELLÉKLET

A KIADÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

[pic]

IV. MELLÉKLET

A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOKBÓL EREDŐ KIADÁSOK FINANSZÍROZÁSA

+++++ TABLE +++++

NYILATKOZATOK

Nyilatkozat a Strukturális Alapok, a Vidékfejlesztési Alap, valamint az Európai Halászati Alap kiigazításáról – figyelemmel a végrehajtásukkal kapcsolatos körülményekre

Az intézmények a Bizottság javaslata alapján megállapodhatnak abban, hogy a Strukturális Alapokat, a Vidékfejlesztési Alapot, valamint az Európai Halászati Alapot szabályozó új szabályok 2007. január 1-je után történő elfogadása esetén az első évben le nem hívott előirányzatokat átcsoportosíthatják a következő évekre.

[1] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[2] A többéves pénzügyi keretre ezen megállapodásban „a pénzügyi keretként” is utalnak.

[3] HL C 172., 1999.6.18., 1. o. Ezen intézményközi megállapodás már a következő eszközök helyébe lépett és érvénytelennek nyilvánította azokat:– az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1982. június 30-i együttes nyilatkozata a költségvetési eljárás javítására szolgáló különböző intézkedésekről, HL C 194., 1982.7.28., 1. o.– az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1993. október 29-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztésérőé, HL C 331., 1993.12.7., 1. o.– az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. március 6-i nyilatkozata a pénzügyi rendelkezések jogi aktusokba történő belefoglalásáról, HL C 102., 1996.4.4., 4. o.– 1996. december 12-i együttes nyilatkozat a költségvetési hatóságnak a halászati megállapodásokról nyújtott tájékoztatás javításáról, HL C 20., 1997.1.20., 109. o.– az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1997. július 16-i intézményközi megállapodás a közös kül- és biztonságpolitika finanszírozásával kapcsolatos rendelkezésekről, HL C 286., 1997.9.22., 80. o.– az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1998. október 13-i intézményközi megállapodás a költségvetés jogi alapjairól és végrehajtásáról, HL C 344., 1998.11.12., 1. o.

[4] HL C 283., 2002.11.20., 1. o.

[5] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[6] HL L 248, 2002.9.16., 1. o.

[7] HL L 161/1., 1999.6.26., 31. cikk (2) bekezdés.