15.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 189/5

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás sportra vonatkozó uniós munkatervről

(2017. július 1. – 2020. december 31.)

(2017/C 189/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

I.   BEVEZETÉS

1.

EMLÉKEZTETNEK a – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. és 165. cikke alapján – az Európai Unióra ruházott azon hatáskörre, amelynek értelmében többek között a sport területén az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit.

2.

EMLÉKEZTETNEK a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó 2011–2014-es (1) és 2014–2017-es (2) uniós munkatervről elfogadott állásfoglalásokra.

3.

ÜDVÖZLIK a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2014–2017) végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági jelentést (3).

4.

ÚGY VÉLIK, hogy a sport hozzájárulhat az Unió biztonság-, gazdaság- és szociálpolitikai menetrendje keretében meghatározott átfogó prioritások, valamint különösen az Európa 2020-nak, vagyis az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájának a megvalósításához.

5.

MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy a sport területe fontos szerepet tölt be az uniós szintű ágazatközi együttműködésben, és ezáltal elősegíti a fenntartható fejlődés biztosítását, valamint az EU előtt álló, ágazatokon átívelő társadalmi-gazdasági és biztonsági vonatkozású kihívások – többek között a migráció, a társadalmi kirekesztődés, az esetenként erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás, a munkanélküliség, az egészségtelen életmód és az elhízás – megfelelő kezelését.

6.

MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy megfelelő együttműködésre van szükség a sport terén érdekelt felekkel, többek között strukturált párbeszéd révén (4).

7.

TUDOMÁSUL VESZIK az Eurobarométer „Sport és testmozgás” témában készült felmérésének 2014-ben közzétett eredményeit, melyek szerint a tagállamok között jelentős különbségek figyelhetők meg az önkéntes munkával és az ülő életmóddal kapcsolatos eredmények tekintetében, valamint tudomásul veszik az Eurostat által a sport területére vonatkozó főbb gazdasági és társadalmi adatok alapján összeállított statisztikákat.

8.

MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy az európai értékek sportdiplomáciai eszközökkel történő előmozdítása céljából együttműködésre van szükség egyrészt a harmadik országokkal – különös tekintettel a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokra –, másrészt a sport területén illetékes nemzetközi szervezetekkel – köztük például az Európa Tanáccsal, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel és az Egészségügyi Világszervezettel.

9.

ENNEK MEGFELELŐEN MEGÁLLAPODNAK ABBAN,

—

hogy továbbfejlesztik a sport területén folytatott európai együttműködés kereteit azáltal, hogy létrehozzák a sportra vonatkozó, a tagállami és bizottsági intézkedéseket felölelő harmadik uniós munkatervet;

—

hogy ezúttal konkrét időkeretet határoznak meg a munkatervre vonatkozóan, nevezetesen: a 2017. július 1-től2020. december 31-ig tartó időszakot;

—

hogy a sport területén uniós szinten végrehajtott intézkedéseknek az e munkatervben és az I. mellékletben foglalt, prioritásként kezelendő területekre, fő témákra, eredményekre, munkamódszerekre és struktúrákra kell összpontosítaniuk.

II.   UNIÓS MUNKATERV A SPORT EURÓPAI DIMENZIÓJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT

10.

ÚGY VÉLIK, hogy a sportra vonatkozó uniós munkatervnek az alábbi célokra kell irányulnia:

—

ágazatközi együttműködés révén annak tudatosítása az EU különböző szakpolitikai területein, hogy a sport hozzájárulhat az EU előtt álló szakpolitikai kihívásoknak való megfeleléshez;

—

a sport területére vonatkozó, tényalapú háttérismeretek további megerősítése;

—

a tagállamok és a Bizottság – valamint adott esetben a sportmozgalom és az egyéb érdekelt felek – együttműködésén alapuló összehangolt megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy uniós szinten hosszú távon értéktöbbletet teremtsenek a sport területén;

—

a transznacionális kihívások kezelése egy összehangolt uniós megközelítés alkalmazásával;

—

a sport sajátos jellegének figyelembevétele;

—

hozzájárulás az Unió gazdaság- és szociálpolitikai menetrendjében, valamint a fenntartható fejlődés vonatkozásában meghatározott átfogó prioritások megvalósításához és ezáltal a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítéséhez, továbbá a 2020 utáni időszak előkészítéséhez (5);

—

a nemek közötti egyenlőség előmozdítása;

—

az oktatás és a sport közötti kapcsolat figyelembevétele, különös tekintettel a kettős karrierrekre;

—

a sportra vonatkozó első két uniós munkaterv eredményeinek felhasználása;

—

az Erasmus+ program keretében indított tevékenységek hatásának kiegészítése és felerősítése a sport területén;

—

a szabadidősport fejlődésének elősegítése az EU-ban.

11.

HANGSÚLYOZZÁK, hogy ennek az uniós munkatervnek olyan rugalmas keretként és eszközként kell szolgálnia, amelyet a megfelelő ütemben hozzá lehet igazítani a sport területén végbemenő változásokhoz, valamint a leendő elnökségek prioritásaihoz.

12.

EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak e munkaterv tárgyidőszakában az alább felsorolt területekkel és fő témákkal kell kiemelten foglalkozniuk. Ezeket az esetlegesen felmerülő új fejlemények fényében minden elnökség kiegészítheti:

1.

a sport integritása, különös tekintettel a jó kormányzás előmozdítására, beleértve a kiskorúak védelmét, a sport sajátos jellegének figyelembevételét, valamint a korrupció, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és a doppingszerek használata elleni küzdelmet;

2.

a sport gazdasági dimenziója, különös tekintettel a sport területén megvalósuló innovációra, valamint a sport és a digitális egységes piac kapcsolatára;

3.

a sport és a társadalom kapcsolata, különös tekintettel a társadalmi befogadásra, az edzők szerepére, a sport és az azon keresztül megvalósuló oktatás/nevelés közötti kapcsolatra, a sport és az egészség összefüggéseire, a sport és a környezet kapcsolatára, a sport és a média kapcsolatára, valamint a sportdiplomáciára.

A felsorolt főbb célok megvalósításához kapcsolódó részleteket az I. melléklet tartalmazza.

13.

EGYETÉRTENEK abban, hogy

—

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják az uniós munkatervet;

—

az uniós munkaterv félidős áttekintésére 2019 első felében kerül majd sor.

III.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK

14.

TUDATÁBAN VANNAK, hogy a munkaterv végrehajtásához a továbbiakban is szükség van a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre. Tisztában vannak továbbá azzal is, hogy az együttműködésbe mind nemzeti, mind európai és nemzetközi szinten szorosan be kell vonni a sportmozgalmat és a megfelelő illetékes szervezeteket, így például az Európa Tanácsot, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget (WADA) és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).

15.

ÚGY ÍTÉLIK MEG, HOGY

megfelelő munkastruktúrák, és -módszerek létrehozására van szükség az első két uniós munkaterv eredményeinek továbbvitele, illetve a fenti 12. pontban vázolt, prioritást élvező területek, illetve fő témák alapján az új eredmények kidolgozása céljára;

a Bizottságnak adott esetben szakértői csoportokat kell létrehoznia és klasztertalálkozókat kell szerveznie azon szakpolitikai területekhez kapcsolódóan, amelyekkel többek között a sportra vonatkozó előző és jelenlegi munkaterv is részletesen foglalkozott.

Egy vagy több tagállam kérésére találkozókat lehetne szervezni közös érdekű témákat illetően (az érdekelt tagállamok csoportjai). E találkozók többek között a részt vevő tagállamok között szervezendő, a társaktól való tanulást célzó tevékenységekkel foglalkoznak majd.

Az alkalmazott munkastruktúrák és -módszerek között szerepelhetnek még elnökségi konferenciák és szemináriumok, informális sportminiszteri és vezetői találkozók, valamint európai bizottsági tanulmányok, konferenciák és szemináriumok is.

A munkamódszerekhez kapcsolódó főbb elveket a II. melléklet tartalmazza.

2020 második felében a Tanács a Bizottságnak a 2020 első felében elkészítendő jelentése alapján értékelni fogja ezen uniós munkaterv végrehajtását.

IV.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

16.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

—

e munkaterv hatékony végrehajtása érdekében működjenek együtt a Bizottsággal, és alkalmazzák az ezen állásfoglalásban meghatározott munkastruktúrákat és -módszereket;

—

a nemzeti szintű szakpolitikák kidolgozásakor a szubszidiaritás elvét és a sportirányítási struktúrák autonómiáját tiszteletben tartva vegyék kellőképpen figyelembe ezt az uniós munkatervet;

—

a tevékenységek relevanciájának és láthatóságának biztosítása érdekében rendszeresen tájékoztassák a sport területén érdekelt feleket – és adott esetben konzultáljanak velük – az uniós munkaterv végrehajtása terén tett előrehaladásról;

—

adott esetben a tagállamokban és a megfelelő szinteken terjesszék a sportra vonatkozó előző és jelenlegi uniós munkaterv keretében elért eredményeket;

—

szervezzenek találkozókat közös érdekű témákban (az érdekelt tagállamok csoportjai);

—

a Bizottsággal együttműködésben kezdeményezzenek és folytassanak le a társaktól való tanulást célzó gyakorlatokat.

17.

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

—

programjuk kidolgozása során az elnökségi trió keretében is fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira, és építsenek az elért eredményekre;

—

tájékoztassák a tagállamokat az olyan, egyéb tanácsi formációk keretében folyamatban lévő vagy tervezett munkáról, amely hatással van a sport területére;

—

az ezen állásfoglalás tárgyát képező időszak végén a Bizottság által készített jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új uniós munkaterv tervezetére;

—

vegyék fontolóra a sportmozgalommal folytatott strukturált párbeszéd értékelését (6).

18.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

—

működjön együtt a tagállamokkal a munkaterv végrehajtásában, különösen az I. mellékletben vázolt eredmények tekintetében;

—

tájékoztassa a tagállamokat az EU más szakpolitikai területein folytatott vagy tervezett, a sportra hatással lévő kezdeményezésekről, továbbá a Bizottságban zajló, a sportot érintő fejleményekről;

—

tájékoztassa a sportmunkacsoportot a szakértői csoportok megbízatásáról;

—

támogassa a tagállamokat és a többi érintett szereplőt az ebben az állásfoglalásban rögzített területekkel és főbb témákkal kapcsolatos tevékenységeikben, különösen a következők révén:

—

annak a vizsgálata, hogy milyen módon lehetne megkönnyíteni, hogy a tagállamok és a szakértők részt vegyenek, illetve a sportmozgalmak képviselői és adott esetben más érdekeltek is meghívást kapjanak az I. mellékletben említett szakértői csoportokba, és ezáltal biztosítható legyen a magas szintű és koherens reprezentativitás és szakértelem;

—

szakértői csoportok létrehozása az alábbi területeken:

—

integritás,

—

készség- és munkaerőfejlesztés a sport területén;

—

a bevált gyakorlatok cseréjének, a társaktól való tanulásnak az előmozdítását, valamint a tudásbázis-építést szolgáló támogatás egyéb formáinak kialakítása (pl. tanulmányok);

—

a szükséges szakértői anyagok biztosítása a dopping elleni küzdelmet illetően, különös tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat esetleges jövőbeli módosításai összegyeztethetők-e az uniós joggal;

—

logisztikai és technikai támogatás nyújtása az uniós sportpolitikával kapcsolatos releváns dokumentumok és információk összegyűjtéséhez és terjesztéséhez;

—

speciális klasztertalálkozók szervezése azokon a szakpolitikai területeken, amelyekkel a sportra vonatkozó előző és jelenlegi munkaterv részletesen foglalkozott. E találkozók célja, hogy a résztvevők – különösen az I. mellékletben említett területeket illetően – megvitassák a sport területére irányuló, uniós finanszírozású projektek szakpolitikai szempontból releváns eredményeit, megosszák egymással a konkrét témákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat és tapasztalatokat, áttekintsék az elért eredményeket, valamint megállapítsák, hogy mely területeken van szükség további intézkedésekre. Ezeket a találkozókat legalább évi rendszerességgel kell megtartani;

—

biztosítsa az általa korábban létrehozott, a szabadidősporttal, illetve a sport és a diplomácia kapcsolatával foglalkozó magas szintű csoportok munkájának utókövetését;

—

biztosítsa, hogy megfelelő intézkedések kövessék a jó kormányzással foglalkozó korábbi szakértői csoport ajánlásait, valamint biztosítsa a munka folytonosságát a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával kapcsolatos aktuális kérdések kapcsán;

—

mozdítsa elő a sport révén szerzett készségek és kompetenciák elismerését;

—

mozdítsa elő a sporttal kapcsolatos strukturált párbeszédet, többek között azzal, hogy évente megszervezi a sportélet különböző szintjein tevékenykedő összes kulcsszereplőt összefogó európai uniós sportfórumot;

—

hozza létre az évente megrendezendő európai sporthetet, és e munkaterv prioritásaival összhangban az egész év során folyamatosan népszerűsítse az eseményt a sportban és a testmozgásban való részvétel előmozdításának eszközeként;

—

az Erasmus+ program és más releváns uniós programok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok forrásait igénybe véve támogassa az e munkatervben foglalt, prioritást élvező területeket és a hozzájuk tartozó fő témákat;

—

a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján 2020 első felében fogadjon el jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. Adott esetben ez a jelentés fogja képezni a 2020 második félévében esedékes következő uniós munkaterv kidolgozásának az alapját;

—

adott esetben tegyen közzé tájékoztatást a sportra vonatkozó előző és jelenlegi uniós munkaterv szerinti munkastruktúrák keretében elért eredményekről.

(1)  HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

(2)  HL C 183., 2014.6.14., 12. o.

(3)  5516/17 + ADD 1.

(4)  A Tanács 2010. november 18-i állásfoglalása, melyben a Tanács megállapodott abban, hogy rendszeresen – általában a tanácsi ülések alkalmával – informális találkozót szervez az uniós hatóságok és a sportmozgalom vezető képviselői számára az uniós sportpolitika kérdéseinek megvitatása céljából (HL C 322., 2010.11.27., 1. o.).

(5)  A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság 10 politikai prioritása (https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/juncker-political-guidelines-speech_hu.pdf).

(6)  Ennek keretében a strukturált párbeszédről szóló, 2010. november 18-i tanácsi állásfoglalást is értékelni lehetne.

I. MELLÉKLET

Fő témák (12. pont), elvárt eredmények és a vonatkozó munkastruktúrák

Fő téma

Munkamódszer/feladatok

Eredmény és céldátum

Vezető(k)

1. prioritás: A sport integritása

A dopping elleni küzdelem

A Tanács és előkészítő szervei

A dopping elleni küzdelemmel kapcsolatos szakértői anyagok kidolgozása a szakértői találkozókon és ezek megvitatása a sportmunkacsoport ülésein, különös tekintettel a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat esetleges jövőbeli módosításainak az uniós joggal való kompatibilitására

2017–2019

—

Az EU hozzájárulása

a Bizottság és az elnökség

 

Az EU és tagállamai által a CAHAMA és a WADA ülésein képviselendő álláspontok kidolgozása, szükség szerint szakértői találkozók nyomán

2017–2020

—

Az EU álláspontja

a Bizottság és az elnökség

 

Szeminárium

Hogyan előzhető meg a doppingszerek fiatalok általi használata a hivatásos és a szabadidősportban

2017 második fele

—

jelentés

—

A bevált gyakorlatok megosztása

elnökség

Jó kormányzás

Szakértői csoport

Integritás

A jó kormányzásra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó elismert nemzetközi normák és kezdeményezések alkalmazása, különösen oly módon, hogy egyéb területeken alkalmazott normákat és kezdeményezéseket vezetnek be a sport területén

Mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása

2018–2020

—

a bevált gyakorlatok megosztása

—

jelentés

Bizottság

 

A Tanács és előkészítő szervei

Ajánlások a sporttal kapcsolatos korrupció elleni esetleges jövőbeli uniós szintű intézkedésekre vonatkozóan

2019 második fele

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

A kiskorúak védelme

Tanulmány

A gyermekbántalmazás elterjedtsége a sportban

2019 első fele

—

jelentés

Bizottság

 

Szeminárium

A fiatal sportolók védelméről és a sportban a gyermekek jogainak biztosításáról szóló ajánlásokat (1) követő intézkedések

2019 második fele

—

A bevált gyakorlatok cseréje

—

jelentés

elnökség

 

A Tanács és előkészítő szervei

A kiskorúak fizikai és lelki épségének védelme a szabadidő- és az elitsportban

2019 második fele

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

A sport sajátosságai

Az érdekelt tagállamok csoportja

A sporttal és a sportszervezetekkel kapcsolatos uniós jog

2019 első fele

—

(esetleg) Ajánlások/helyzetjelentés

SE, FR, ES, NL

 

Szeminárium

A sport sajátosságai az EU-ban

2019 második fele

—

Véleménycsere

—

jelentés

Bizottság

2. prioritás: A sport gazdasági vonatkozásai

A sporthoz kötődő innováció

Klasztertalálkozó

A sport gazdasági haszna – sportágazati szatellitszámlák (SSA) A sportágazati szatellitszámlák gyakorlati alkalmazása a szakpolitikai döntéshozók számára

2018 első fele

—

a bevált gyakorlatok megosztása

Bizottság

 

A Tanács és előkészítő szervei

Figyelemfelhívás a sport gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiára – a sport és az innováció gazdasági előnyeinek előtérbe helyezése

2018 második fele

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

 

Konferencia

Figyelemfelhívás a sport gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiára – a sport és az innováció gazdasági előnyeinek előtérbe helyezése

2018 második fele

—

a bevált gyakorlatok megosztása

—

jelentés

elnökség

A sport és a digitális egységes piac

Szeminárium

A digitális egységes piac jelentette előnyök és kihívások a sport jobb finanszírozása és piaci hasznosítása szempontjából

2019 első fele

—

jelentés

elnökség

3. prioritás: Sport és társadalom

Sport és média

Konferencia

A média szerepe és hatása a sportban

2020 első fele

—

jelentés és a bevált gyakorlatok megosztása

elnökség

 

A Tanács és előkészítő szervei

A média szerepe és hatása a sportban

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

Az edzők szerepe

A Tanács és előkészítő szervei

Az edzők szerepe a társadalomban

2017 második fele

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

 

Konferencia

Az edzők szerepe, státusza és felelőssége a társadalomban

2017 második fele

—

jelentés

—

A bevált gyakorlatok megosztása

elnökség

Oktatás/nevelés a sportban és a sporton keresztül

Konferencia

Testmozgás, sport és a sportolók kettős karrierje: előtérben az egyetem és az oktatás

2017 második fele

—

jelentés

—

a bevált gyakorlatok megosztása

elnökség

 

Szakértői csoport

készség- és humánerőforrás-fejlesztés a sport területén

2018–2020

—

iránymutatások

Bizottság

 

Szeminárium

Az edzők sporttal kapcsolatos képesítései és kompetenciái

2020 első fele

—

jelentés

elnökség

Társadalmi befogadás

A Tanács és előkészítő szervei

Az európai értékek előmozdítása a sport révén

2018 első fele

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

 

Konferencia

A szabadidősport mint az integrációnak, valamint a hagyományok és az innováció közötti szakadék áthidalásának az eszköze

2018 első fele

—

jelentés

elnökség

 

Tanulmány

A sport akadálymentesítése a fogyatékossággal élők számára

2018 második fele

—

jelentés

Bizottság

 

A Tanács és előkészítő szervei

A sport akadálymentesítése a fogyatékossággal élők számára

2019 első fele

—

(esetleg) tanácsi következtetések

elnökség

 

Konferencia

A szervezett keretek közötti sportolás előnyei a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára

2019 első fele

—

bevált gyakorlatokat/példákat bemutató kézikönyv

elnökség

 

Klasztertalálkozó

Az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése

2017 második fele

—

a bevált gyakorlatok megosztása

Bizottság

Sport és egészség

Szeminárium

Munkahelyi sportolás és testmozgás

2018 második fele

—

jelentés

elnökség

Sport és környezetvédelem

Az érdekelt tagállamok csoportja

Városfejlesztés, természeti sportok, környezeti fenntarthatóság a nagyszabású sportesemények összefüggésében, környezetbarát és energiahatékony sportlétesítmények

2019–2020

—

az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztása

—

jelentés

FR, DE, PT

Sportdiplomácia

Tanulmány

Az uniós külkapcsolatok fejlesztése a sport által

2017 második fele

—

esettanulmányokon és bevált gyakorlatokon alapuló ajánlások

Bizottság

 

Szeminárium

A sportdiplomáciával foglalkozó bizottsági magas szintű csoport tevékenységét, a sportdiplomáciáról szóló, 2016. novemberi tanácsi következtetéseket, valamint a sportdiplomáciáról szóló szemináriumot követő intézkedések

2017 második fele

—

A további lépések megtervezése

Bizottság

(1)  A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport – „Kihívások: erőszak, amelytől védeni kell a kiskorú sportolókat” – Ajánlások a fiatal sportolók védelméről és a sportban a gyermekek jogainak biztosításáról, 2016. június, 12. o.

II. MELLÉKLET

A munkamódszerekhez és -struktúrákhoz, valamint a jelentéstételhez kapcsolódó elvek

—

Valamennyi tagállam önkéntesen és szabadon vesz részt a szakértői és klasztercsoportok, valamint az érdekelt tagállamok csoportjainak munkájában.

—

A Bizottság gondoskodni fog a különböző területekről érkező szakértők, többek között a közigazgatási szakemberek és a sportban érdekelt felek legmegfelelőbb és leghatékonyabb közreműködéséről.

—

A bizottsági szakértői és klasztercsoportok tagjaira és munkarendjére vonatkozó részletes szabályokat a 2016. május 30-i bizottsági határozat (1) tartalmazza.

—

Sajátos igényeik és a kívánt eredmények tükrében az érdekelt tagállamok csoportjai meghatározhatják saját munkamódszereiket és -struktúráikat. A Bizottságot adott esetben be kell vonni e csoportok munkájába.

—

A Bizottság beszámol a sportmunkacsoportnak a szakértői és klasztercsoportokban végzett munka előrehaladásáról, és ismerteti az eredményeket. Az érdekelt tagállamok csoportjai képviselőt jelölnek ki ugyanezen feladat elvégzésére.

—

A Tanács sportmunkacsoportja adott esetben további iránymutatást nyújt a kívánt eredmények és ütemezés garantálása érdekében.

—

Az összes csoport üléseinek napirendje és az üléseikről szóló jelentések minden tagállam számára hozzáférhetők lesznek, függetlenül attól, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben vesz részt az adott területen folyó munkában. A csoport által elért eredményeket uniós és nemzeti szinten egyaránt közzéteszik és terjesztik.

—

A Bizottság a munkaterv végrehajtásáról szóló jelentésébe beépíti a különböző munkamódszerekkel elért eredményeket.

(1)  A bizottság 2016. május 30-i határozata a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról (C(2016) 3301 final).