a)

a ballonban történő tartózkodás során vagy a ballon valamely részével, akár egy arról levált résszel való érintkezés közvetlen következtében egy személy halálos vagy súlyos sérülést szenved; kivéve, ha a sérülés természetes okoknak tulajdonítható, vagy azt a személy saját maga vagy más személy okozza;

b)

a ballon olyan károsodást vagy szerkezeti hibát szenved, amely szerkezeti szilárdságát, teljesítményét vagy repülési jellemzőit hátrányosan befolyásolja, és a károsodott berendezés nagyobb javítását vagy cseréjét igényli; vagy

c)

a ballon eltűnt, vagy teljesen hozzáférhetetlen;

a)

A 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.300 a) 2. pontja szerint a folyamatos megfelelés ellenőrzésért felelős illetékes hatóság kérésére az üzemben tartó bizonyítja a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és az e rendeletben szereplő követelményeknek való megfelelést.

b)

Az üzemben tartó a megfelelést az alábbi módozatok egyike révén bizonyíthatja:

a)

látvarepülési szabályok (VFR) szerint nappal kell végezni; és

b)

biztonsági szempontból a bemutató repüléseket végző szervezet által kijelölt személynek kell felügyelnie.

a)

az illetékes hatóság által a 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.135 c) pontjával összhangban elrendelt biztonsági intézkedéseket; és

b)

a légialkalmassági irányelveket és az Ügynökség által a 216/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kiadott egyéb kötelező információkat.

a)

A parancsnok:

b)

A parancsnok az alábbi helyzetekben a ballon fedélzetén nem láthat el feladatot:

c)

Ha a ballon üzemben tartásában a személyzet tagjai is részt vesznek, a parancsnok:

a)

utasításokat adni és megfelelő lépéseket tenni a légi jármű és a fedélzeten található személyek és/vagy vagyontárgyak biztonságának védelme érdekében; és

b)

megtagadni bármely olyan személynek vagy poggyásznak a beszállítását, illetve szállítását, aki/amely potenciális veszélyt jelenthet a ballonra vagy az abban szállított utasokra vagy vagyontárgyakra.

a)

A személyzet tagjai felelősek a ballon üzemben tartásával kapcsolatos feladataik megfelelő ellátásáért.

b)

A személyzet tagjai nem végezhetnek feladatot a ballon fedélzetén, ha bármilyen okból, például sérülés, betegség, gyógyszerszedés, fáradtság vagy valamilyen pszichoaktív anyag hatása miatt nem képesek feladataik ellátására, vagy arra más okból alkalmatlannak érzik magukat.

c)

A személyzet tagjai jelentik a parancsnok felé az alábbiakat:

d)

A hajózó személyzet egynél több üzemben tartónál szolgálatot teljesítő tagja:

a)

A parancsnok és a személyzet összes többi tagja köteles betartani azon államok valamennyi törvényét, szabályozásait és eljárását, ahol a műveletek végrehajtásra kerülnek.

b)

A parancsnoknak a feladatai végzéséhez kapcsolódóan ismernie kell azon törvényeket, szabályozásokat és eljárásokat, amelyek azokra a területekre vonatkoznak, amelyeken a ballon át fog haladni, továbbá azokra a műveleti helyszínekre, amelyeket igénybe fognak venni, továbbá a kapcsolódó léginavigációs berendezésekre.

a)

Az alábbi dokumentumokat, kézikönyveket és tájékoztatókat minden repülés során eredeti példányban vagy másolatban a repülőgép fedélzetén kell tartani:

b)

Az alábbi dokumentumokat, kézikönyveket és tájékoztatókat minden repülés során eredeti példányban vagy másolatban a fedélzeten vagy a ballon földi szállítójárművében kell tartani:

c)

Az illetékes hatóság kérésére a parancsnoknak vagy az üzemben tartónak a hatóság által meghatározott időtartamon, de legalább 24 órán belül be kell mutatnia a dokumentumok eredeti példányát.

a)

A veszélyes áruk ballon fedélzetén történő szállítását a Chicagói Egyezménynek a legutóbb a műszaki utasítással módosított és bővített 18. mellékletének rendelkezései szerint kell végezni.

b)

A parancsnoknak minden észszerű intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy gondatlanságból ne kerüljön veszélyes áru a ballon fedélzetére.

c)

Az olyan észszerű mennyiségű – egyébként veszélyes árunak minősülő – cikkeket és anyagokat, amelyeket a repülésbiztonság elősegítésére használnak, és a ballon fedélzetén történő szállításuk indokolt annak érdekében, hogy operatív célokra azonnal rendelkezésre álljanak, a műszaki utasítás 1. részének 2.2.1.a) pontja szerint engedélyezettnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a szóban forgó cikkeket és anyagokat egy egyedi repüléssel kapcsolatosan kell-e szállítani, illetve azzal kapcsolatosan szándékozzák-e felhasználni. A parancsnok gondoskodik arról, hogy a fent említett cikkek és anyagok csomagolása és fedélzetre való berakodása oly módon történjen, hogy a ballon üzemben tartása során a lehető legkisebbre csökkenjen a személyzet tagjait, az utasokat és a ballont érintő kockázat.

d)

A parancsnok, vagy ha ő cselekvőképtelen, akkor az üzemben tartó a veszélyes árukkal kapcsolatos bármilyen balesetről vagy eseményről haladéktalanul értesíti azon tagállam eseményvizsgálatot végző hatóságát, amelynek területén az esemény történt, ugyanezen tagállam sürgősségi segélyszolgálatát, a tagállam által kijelölt egyéb hatóságot és az illetékes hatóságot.

a)

A parancsnok a ballonról nem bocsáthat ki veszélyes árukat az alatt az idő alatt, amíg a ballon városok, falvak vagy települések beépített területei, illetve nyílt terepen összegyűlt embertömeg felett halad el.

b)

Az a) pont sérelme nélkül, az ejtőernyősök elhagyhatják a ballont az ilyen beépített területek, illetve nyílt terepen összegyűlt embertömeg feletti ejtőernyős bemutató céljából, olyan füstfejlesztő berendezést hordozva, amelyet kifejezetten e célra gyártottak.

a)

Amennyiben a légiforgalmi szolgálat (ATS) részére nem került benyújtásra repülési terv, mivel az a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.4001 b) pontja értelmében nem szükséges, a parancsnoknak elegendő információt kell megadnia, hogy szükség esetén lehetőség legyen a riasztószolgálatok aktiválására.

b)

Amennyiben az üzemben tartás olyan műveleti helyszínen kezdődik, ahonnan nem lehet ATS repülési tervet benyújtani, noha azt a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének SERA.4001 b) pontja előírja, a parancsnoknak az ATS repülési tervet a felszállást követően kell benyújtania.

a)

a rendelkezésre álló legfrissebb időjárás-jelentések és időjárás-előrejelzések tanulmányozása;

b)

alternatív teendők megtervezése arra az esetre, ha a repülést nem lehet a terv szerint befejezni.

a)

A parancsnok gondoskodik arról, hogy a ballon fedélzetére ne lehessen fegyvert felvinni, és azt használni.

b)

Az a) ponttól eltérve, a parancsnok engedélyezheti fegyver felvitelét és használatát a ballon fedélzetén, ha ez a személyzet vagy az utasok biztonsága érdekében szükséges. Ilyen esetben a parancsnok gondoskodik arról, hogy a használaton kívüli fegyverek megfelelően biztosítva legyenek.

a)

elérik vagy meghaladják a vonatkozó VFR-használati minimumokat; és

b)

megfelelnek a repülési kézikönyvben meghatározott korlátozásoknak.

a)

A parancsnok utasok szállítása közben nem szimulálhat olyan helyzeteket, amelyek rendkívüli vagy kényszereljárások alkalmazását igénylik.

b)

Az a) ponttól eltérve, a parancsnok a ballonnal végzett kereskedelmi célú műveletektől eltérő műveletek során, utasok vagy pilótanövendékek részvételével zajló gyakorlórepülésekkor szimulálhat ilyen helyzeteket, feltéve, hogy az utasok a szimulációról előre tájékoztatást kaptak, és annak végrehajtásához hozzájárultak.

a)

Nem szabad a ballonon tüzelőanyag-feltöltést végezni, amikor utasok tartózkodnak a fedélzeten.

b)

Az a) ponttól eltérve a hőléghajókon szabad tüzelőanyag-feltöltést végezni, amikor a parancsnok a fedélzeten tartózkodik.

a)

a személyzetnek a ballon biztonságos üzemben tartásához szükséges feladatokat ellátó tagjai folyamatosan használjanak kiegészítő oxigént, amikor úgy ítéli meg, hogy a tervezett repülési magasságon az oxigénhiány a személyzet tagjai esetében a képességek romlásához vezethet, és

b)

álljon az utasok rendelkezésére kiegészítő oxigén, ha az oxigénhiány káros lenne rájuk.

a)

A hőlégballonok:

b)

A gázballonok és a vegyes ballonok:

c)

A hőléghajókat a számukra jóváhagyott, látva repülési szabályok (VFR) szerinti, éjszakai repülési korlátozásoknak és tájékoztatóknak megfelelően kell üzemben tartani.

a)

Ballonokkal végzett egyedi művelet végrehajtását megelőzően a parancsnok köteles kockázatelemzést végezni, amelynek során felméri a tevékenység összetettségét, hogy meghatározza a végrehajtandó művelettel járó veszélyeket és kockázatokat, és szükség esetén az enyhítő intézkedéseket.

b)

A ballonokkal végzett egyedi műveleteket ellenőrző lista alapján kell végrehajtani. A parancsnok – kockázatelemzés alapján és figyelembe véve az ezen alrészben meghatározott összes követelményt – összeállítja az ellenőrző listát, és gondoskodik arról, hogy az megfeleljen az egyedi tevékenységnek és az adott ballon jellemzőinek. Az ellenőrző listának minden repüléskor hozzáférhetőnek kell lennie a parancsnok és a személyzet többi tagja számára, amikor ez feladataik ellátásához szükséges.

c)

A parancsnoknak a kockázatértékelés kellő figyelembevétele érdekében rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítani kell az ellenőrző listát.

a)

A ballon tömegének mérését a ballon gyártójának kell végeznie, vagy azt adott esetben az 1321/2014/EU rendelet I. mellékletével összhangban kell végrehajtani.

b)

Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az első szolgálatba állítást megelőzően tényleges tömegméréssel megállapítsák a ballon tömegét. Fel kell mérni és megfelelően dokumentálni kell a módosítások és javítások tömegre gyakorolt összhatását. Ezeket az információkat a parancsnok rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben a módosítások vagy javítások tömegre gyakorolt hatása nem ismert, a ballont újra kell mérni.

a)

Az ezen szakaszban előírt műszereket és berendezéseket a 748/2012/EU rendelet I. melléklete szerint kell jóváhagyni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

b)

Az a) ponttól eltérve az ezen szakaszban előírt alábbi műszerek és berendezések nem jóváhagyás-kötelesek:

c)

Az ezen szakaszban nem előírt műszereknek és berendezéseknek, valamint az e melléklet által elő nem írt, de a repülés során a ballonon tartott berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi két követelménynek:

d)

A műszereknek és berendezéseknek könnyen működtethetőnek, illetve azonnal elérhetőknek kell lenniük arról a helyről, ahol a hajózó személyzet azokat használni kívánó tagja tartózkodik.

e)

Az összes előírt vészhelyzeti berendezésnek azonnali használatra könnyen elérhetőnek kell lennie.

a)

összeütközés-védelmi fény;

b)

a ballon biztonságos repüléséhez szükséges valamennyi műszer és berendezés megfelelő megvilágítása;

c)

független hordozható fényforrás.

a)

a sodródás irányának kijelzésére szolgáló eszköz;

b)

az alábbiak mérésére és kijelzésére szolgáló eszköz:

a)

elkülönített tér a parancsnok számára;

b)

forgató rés(ek).

a)

A ballonokat elsősegély-csomaggal kell ellátni.

b)

Előírás, hogy az elsősegélycsomag:

a)

A ballonokat el kell látni a személyzet minden tagja számára védőkesztyűvel.

b)

A vegyes ballonokat, a hőlégballonokat és a hőléghajókat el kell látni a következőkkel:

c)

A gázballonokat el kell látni a következőkkel:

a)

A ballonokat fel kell szerelni a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének 4. függelékében, és ha a repülésre harmadik ország légterében kerül sor, az adott ország jogszabályaiban előírt kommunikációt lehetővé tévő rádiókommunikációs berendezéssel.

b)

A rádiókommunikációs berendezésnek lehetővé kell tennie a 121,5 MHz-es légiforgalmi vészfrekvencián történő kommunikációt.

a)

Az üzemben tartó felel a ballonnak a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletben meghatározott alapvető követelményekkel, ezen alrész követelményeivel és a nyilatkozattal összhangban történő üzemben tartásáért.

b)

Minden repülési műveletet az üzembentartási kézikönyv rendelkezései szerint kell végrehajtani.

c)

Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy a ballon felszerelése és személyzetének képesítése megfeleljen az üzemben tartás területe és típusa szerinti előírásoknak.

d)

Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy a személyzet repülésekre beosztott vagy azokban közvetlenül érintett tagjai megfeleljenek az összes alábbi követelménynek:

e)

Az üzemben tartónak minden egyes ballontípus biztonságos üzemben tartására eljárásokat és utasításokat kell kidolgoznia, amelyeknek ki kell terjedniük a személyzet feladataira és kötelezettségeire valamennyi műveletre vonatkozóan. Ezek az eljárások és utasítások nem írhatják elő a személyzet tagjainak, hogy a repülés kritikus szakaszaiban a ballon biztonságos üzemben tartásához szükséges tevékenységeken kívül bármilyen egyéb tevékenységet folytassanak.

f)

Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy a személyzet tagjainak és a ballon-üzembentartásban részt vevőknek a felügyeletét olyan személyek lássák el, akik megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az üzembentartási kézikönyvben meghatározott minőségi szintek elérésének biztosítására.

g)

Az üzemben tartó biztosítja, hogy a személyzet valamennyi tagja és a ballon-üzembentartásban részt vevők tisztában legyenek azzal, hogy kötelesek betartani azon államoknak a feladataik elvégzésére vonatkozó törvényeit, szabályait és eljárásait, ahol a műveletek végrehajtása történik.

h)

Az üzemben tartónak meg kell határoznia a repülés biztonságos végrehajtásához szükséges repülés-előkészítési eljárásokat: ehhez figyelembe kell vennie a ballon teljesítményét, az egyéb repülési korlátozásokat, valamint a követendő útvonalon és az igénybe veendő műveleti helyszíneken várható körülményeket. Ezeknek az eljárásoknak szerepelniük kell az üzembentartási kézikönyvben.

a)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság meg tudja állapítani, hogy az üzemben tartó megfelel-e a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott alapvető követelményeknek és e rendelet követelményeinek, az üzemben tartó bármikor hozzáférést biztosít létesítményeihez, ballonjaihoz, dokumentumaihoz, nyilvántartásaihoz, adataihoz, eljárásaihoz és az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységével kapcsolatos minden más anyaghoz az illetékes hatóság által erre feljogosított valamennyi személy részére (függetlenül attól, hogy egy adott tevékenység szerződés keretében kiszervezésre került-e vagy sem):

b)

A ballonnal végzett kereskedelmi célú utasszállítás esetében a ballonhoz való hozzáférésnek ki kell terjednie a ballon fedélzetére való lépésre és a fedélzeten való tartózkodásra a légi művelet közben, kivéve, ha ez veszélyeztetné a repülést.

a)

azonosítja a meg nem felelés alapvető okát;

b)

korrekciós intézkedési tervet dolgoz ki;

c)

az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazolja a korrekciós intézkedési terv végrehajtását az adott hatóság által a 965/2012/EU rendelet II. mellékletének ARO.GEN.350 d) pontjával összhangban meghatározott határidőn belül.

a)

Irányítási rendszerének részeként az üzemben tartó eseményjelentő rendszert működtet, amely a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti kötelező és önkéntes jelentéstételre szolgál.

b)

Az a) pont sérelme nélkül, az üzemben tartó jelent az illetékes hatóságnak és a ballon tervezéséért felelős szervezetnek minden olyan működési rendellenességet, műszaki hibát, a műszaki adatokban szereplő határértékek túllépését vagy repülőeseményt, amely a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. mellékletével összhangban rögzített adatok tekintetében pontatlan, hiányos vagy félreérthető információkra utal, továbbá minden olyan eseményt, amely repülőeseménynek minősül, de nem vezetett balesethez vagy súlyos repülőeseményhez.

c)

Az üzemben tartó megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a parancsnok, a személyzet többi tagja és a tevékenységben részt vevők a ballon üzemben tartásával kapcsolatos bármilyen súlyos repülőesemény vagy baleset tekintetében megfeleljenek a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 9. cikkének.

a)

Az üzemben tartónak kidolgoz, bevezet és működtet egy irányítási rendszert, amely az alábbiakat foglalja magában:

b)

A felügyeleti rendszernek összhangban kell lennie az üzemben tartó méretével és tevékenységeinek jellegével és összetettségével, tekintettel az ezen tevékenységekkel járó veszélyekre és a hozzájuk társuló kockázatokra.

a)

Az üzemben tartónak ki kell neveznie egy felelős vezetőt, aki felhatalmazással rendelkezik annak biztosítására, hogy az e rendelet hatálya alá eső összes tevékenység a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott alapvető követelményeknek és e rendelet követelményeinek megfelelően kerüljön finanszírozásra és végrehajtásra. A felelős vezető felel a hatékony irányítási rendszer kialakításáért és fenntartásáért.

b)

Az üzemben tartónak:

c)

Az üzemben tartónak ki kell neveznie egy vagy több személyt, akik felelősek az alábbi területek irányításáért és felügyeletéért:

a)

A 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett nyilatkozatban az üzemben tartónak meg kell erősítenie, hogy megfelel és a jövőben is meg fog felelni a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és az e rendeletben szereplő követelményeknek.

b)

Az üzemben tartó a nyilatkozatban feltünteti az összes alábbi információt:

c)

Adott esetben az üzemben tartó a BOP.ADD.010 ponttal összhangban a nyilatkozathoz csatolja az alternatív megfelelési módozatok (AltMOC) jegyzékét.

d)

A nyilatkozat megtételekor az üzemben tartó az e melléklet függelékében szereplő formanyomtatványt használja.

a)

Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a körülmények minden olyan változásáról, amely hatással van a 216/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő alapvető követelményeknek és e rendelet követelményeinek való, az e nyilatkozat formájában az illetékes hatóságok részére tett nyilatkozat szerinti megfelelésére, továbbá a nyilatkozat részét képező vagy ahhoz csatolt, a BOP.ADD.100 b) pontban említett információkat és az alternatív megfelelési módozatok BOP.ADD.100 c) pontban említett jegyzékét érintő változásokról.

b)

Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, ha már nem végzi ballonok kereskedelmi célú üzemben tartását.

a)

Az üzemben tartó haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot arról, ha teljes légijármű-bérleti szerződés vagy sima légijármű-bérleti szerződés keretében harmadik országokban lajstromozott ballonokat használ.

b)

Ha egy harmadik országban lajstromozott ballon teljes légijármű-bérleti szerződés hatálya alá tartozik, az üzemben tartó biztosítja, hogy a folyamatos légialkalmasság és a repülési műveletek tekintetében azok a repülésbiztonsági előírások, amelyek hatálya alá a ballon harmadik országbeli üzemben tartója tartozik, a repülésbiztonság legalább olyan szintjét biztosítsák, amely egyenértékű a 1321/2014/EU rendelet I. mellékletének és e rendeletnek az alkalmazásával elérhető szinttel.

c)

Ha egy harmadik országban lajstromozott ballon sima légijármű-bérleti szerződés hatálya alá tartozik, az üzemben tartó biztosítja, hogy a folyamatos légialkalmasság tekintetében teljesüljenek a 216/2008/EK rendelet I–IV. mellékletében szereplő alapvető követelmények és e rendelet követelményei.

a)

Az üzemben tartó üzembentartási kézikönyvet (OM) állít össze.

b)

Az üzembentartási kézikönyv tartalmának tükröznie kell az e mellékletben meghatározott követelményeket, és nem kerülhet ellentmondásba az üzemben tartó által tett nyilatkozatban szereplő információkkal.

c)

Az üzembentartási kézikönyv több részből is állhat.

d)

Szükséges, hogy az üzemben tartó személyzete valamennyi tagja könnyen hozzáférhessen az üzembentartási kézikönyv saját feladatai szempontjából releváns részeihez.

e)

Az üzembentartási kézikönyvet naprakészen kell tartani. Szükséges, hogy az üzemben tartó személyzete valamennyi tagja tudomást szerezzen az üzembentartási kézikönyv saját feladatai szempontjából releváns részeinek módosításairól.

f)

Az üzemben tartó biztosítja, hogy az üzembentartási kézikönyv alapjául szolgáló információk és azok bármely módosítása megfelelően tükröződjön az üzembentartási kézikönyvben.

g)

Az üzemben tartó biztosítja, hogy a személyzet valamennyi tagja értse azt a nyelvet, amelyen az üzembentartási kézikönyvnek az ő feladataira vonatkozó részeit írták. Az üzembentartási kézikönyv tartalmát olyan formában kell megjeleníteni, hogy nehézség nélkül használható legyen.

a)

Az üzemben tartó kialakít egy nyilvántartási rendszert, amely lehetővé teszi a tevékenységeire vonatkozó információk tárolását és megbízható nyomon követhetőségét.

b)

A nyilvántartás formátumát az üzemben tartó eljárásaiban vagy kézikönyveiben kell meghatározni.

a)

A hajózó személyzetnek legalább a repülési kézikönyvben vagy a ballonra vonatkozó repülési korlátozások szerint meghatározott számú tagból kell állnia.

b)

Amennyiben a művelet típusa megköveteli, a hajózó személyzet létszámát további tagokkal kell bővíteni. A hajózó személyzet létszáma nem lehet kevesebb annál, mint amit az üzembentartási kézikönyv meghatároz.

c)

A hajózó személyzet valamennyi tagjának érvényes, az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete alapján kiállított vagy elfogadott és a rájuk osztott feladatnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és jogosításokkal kell rendelkeznie.

d)

A hajózó személyzet egy tagját a hajózó személyzet egy megfelelően képzett másik tagja mentesítheti repülés közbeni vezetési feladatai alól.

e)

A hajózó személyzet szabadfoglalkozású vagy részmunkaidős beosztásban dolgozó tagjainak foglalkoztatása esetén az üzemben tartónak ellenőriznie kell, hogy teljesül-e az összes alábbi követelmény:

a)

Az üzemben tartó a hajózó személyzet egyik pilótáját parancsnoknak jelöli ki.

b)

Az üzemben tartó csak olyan pilótát jelölhet ki parancsnoknak, aki:

a)

az üzemben tartó által az üzembentartási kézikönyvben előírt képzési programok és tantervek alapján;

b)

megfelelően képzett oktatók részvételével, a repülési oktatást és ellenőrző vizsgát pedig az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete (FCL rész) szerinti képesítéssel rendelkező személyek részvételével.

a)

A hajózó személyzet valamennyi tagja kétévente részt vesz az általa használt ballonosztályra vonatkozó repülési és földi szinten tartó képzésen, ezen belül a fedélzeten található valamennyi vészhelyzeti és biztonsági berendezés helyét és használatát ismertető tanfolyamon.

b)

A hajózó személyzet valamennyi tagja az üzembentartási kézikönyvben szereplő egyedi műveletekkel kapcsolatos tényezőket felölelő sikeres üzemben tartási jártassági vizsgát tesz, hogy bizonyítsa jártasságát a normál, rendkívüli és vészhelyzetekben végrehajtandó eljárásokban. A vizsgák során külön figyelmet kell fordítani a személyzet VFR szerinti éjjeli műveleteket végző tagjaira.

c)

Az üzemben tartási jártassági vizsga 24 naptári hónapig érvényes a vizsga letétele szerinti hónap végétől számítva, illetve ha a vizsgát a korábbi vizsga érvényességi időszakának utolsó három hónapjában tették le, akkor a korábbi vizsga érvényességi időszakának utolsó napjától számítva.

a)

az üzemben tartó BOP.ADD.025 pontban említett eseményjelentő rendszerének vonatkozó előírásai;

b)

az üzemben tartó székhelye szerinti tagállam nemzeti jogában a tevékenységére vonatkozóan meghatározott valamennyi repülési és szolgálati időkorlát, illetve pihenőidőre vonatkozó követelmény.

a)

veszélybe kerül a ballon vagy a rajta, illetve a földön tartózkodó személyek biztonsága;

b)

a ballon bármilyen személyt vagy vagyontárgyat veszélyeztet vagy veszélyeztethet.

a)

Az alábbi dokumentumokat, kézikönyveket és tájékoztatókat minden repülés során eredeti példányban vagy másolatban a repülőgép fedélzetén kell tartani:

b)

Az alábbi dokumentumok, kézikönyvek és tájékoztatók eredeti példányát a repülést végző ballon fedélzetétől eltérő biztonságos helyen kell tartani:

c)

Az illetékes hatóság kérésére a parancsnok vagy az üzemben tartó a hatóság által meghatározott időn, de legalább 24 órán belül bemutatja a dokumentumok, kézikönyvek és tájékoztatók eredeti példányát.

a)

eljárásokat dolgoz ki annak biztosítására, hogy minden észszerűen elvárható intézkedés megtörténjen annak megakadályozására, hogy gondatlanságból veszélyes áruk kerüljenek a ballonra; és

b)

ellátja a személyzet tagjait az ahhoz szükséges információkkal, hogy képesek legyenek a ballon fedélzetére vitt vagy felvinni szándékozott veszélyes áruk tekintetében a feladataik elvégzésére.

a)

a ballonokkal végzett kereskedelmi célú egyedi művelet végrehajtását megelőzően az üzemben tartó köteles kockázatelemzést végezni, amelynek során felméri a végrehajtandó művelet összetettségét, hogy meghatározza a művelettel járó veszélyeket és kockázatokat, és szükség esetén az enyhítő intézkedéseket;

b)

a kockázatelemzés alapján az üzemben tartó – a ballonnal végzett kereskedelmi célú egyedi művelet megkezdése előtt – összeállítja a végrehajtandó műveletnek és az alkalmazandó ballonnak megfelelő standard üzemben tartási eljárásokat. A standard üzemben tartási eljárások képezhetik az üzembentartási kézikönyv részét, vagy szerepelhetnek külön dokumentumban. Az üzemben tartó a kockázatértékelés kellő figyelembevétele érdekében rendszeres időközönként felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a standard üzemben tartási eljárásokat;

c)

az üzemben tartó biztosítja, hogy a ballonnal végzett kereskedelmi célú egyedi műveleteket a standard üzemben tartási eljárásoknak megfelelően hajtsák végre.

a)

Az üzemben tartó kidolgoz egy olyan rendszert, amely részletezi, hogyan határozhatók meg pontosan az alábbi tételek minden repülésre vonatkozóan annak érdekében, hogy a parancsnok ellenőrizhesse a repülési kézikönyv korlátozásainak betartását:

b)

Az elektronikus számítások alapján készített tömegszámítást a parancsoknak meg kell tudnia ismételni.

c)

A tömegre vonatkozó dokumentációt – amely az a) pontban felsorolt összes tételt tartalmazza – minden egyes repülést megelőzően el kell készíteni, és azt az operatív repülési tervben dokumentálni kell.