MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK

1.   Célok

E határozat célja, hogy előmozdítsa a fegyverszállítások harmadik országok általi hatékonyabb ellenőrzését, és hogy támogassa a harmadik országok arra irányuló, nemzeti és regionális szintű erőfeszítéseit, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelme felelősségteljesebbé és átláthatóbbá váljon, valamint hogy csökkentse a fegyverek illetéktelenek kezére jutásával kapcsolatos kockázatot. Adott esetben a 2008/944/KKBP közös álláspontban és a Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt elvek és kritériumok érvényesülésének előmozdítása is az említett célok közé kell, hogy tartozzon. Az említett célok megvalósítása során törekedni kell a kettős felhasználású termékek exportellenőrzése területén indított uniós támogatási projektekkel való kiegészítő jelleg és szinergiák biztosítására.

A fenti célok elérése érdekében az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt normákat, a (KKBP) 2015/2309 határozat, a 2012/711/KKBP és a 2009/1012/KKBP határozat, valamint a 2008/230/KKBP együttes fellépés végrehajtása révén elért eredményekre építve. Ennek érdekében támogatást kell nyújtani a kedvezményezett harmadik országoknak ahhoz, hogy szükség szerint kialakítsák, naprakésszé tegyék és végrehajtsák azokat a vonatkozó jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, amelyek támogatják a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó hatékony rendszert létrehozását. Támogatást kell nyújtani továbbá a fegyverek illetéktelenek kezére jutásával kapcsolatos kockázat felméréséhez és e kockázat mérsékléséhez.

Ezenkívül támogatni kell az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő azon tisztviselők képzését, akik a fegyverkivitel-ellenőrzés végrehajtásáért és érvényesítéséért felelnek, továbbá támogatni kell azokat a nemzeti és regionális intézkedéseket, amelyek elősegítik a hagyományos fegyverek kivitelének átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését. Továbbá támogatni kell a magánszektorral történő kapcsolattartást, valamint a fegyverszállítást szabályozó, releváns nemzeti jogi és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelést.

2.   A végrehajtó ügynökség kiválasztása

E tanácsi határozat végrehajtására a BAFA kap megbízást. A BAFA szükség szerint partneri kapcsolatot alakít ki a tagállamok exportellenőrzési ügynökségeivel, releváns regionális és nemzetközi szervezetekkel, „agytrösztökkel”, kutatóintézetekkel és nem kormányzati szervezetekkel.

A BAFA kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik az exportellenőrzéssel kapcsolatos támogatásnyújtásra és tájékoztatásra irányuló tevékenységek tekintetében. Tapasztalatai a stratégiai exportellenőrzés valamennyi releváns területére, a CBRN-vonatkozású és a kettős felhasználású termékek, valamint a fegyverek területére is kiterjednek. A BAFA az említett programok és tevékenységek révén mélyreható ismereteket szerzett az e határozat hatálya alá tartozó országok legtöbbjének exportellenőrzési rendszeréről.

A fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatos támogatásnyújtás és tájékoztatás tekintetében a BAFA sikeresen teljesítette a 2009/1012/KKBP és a 2012/711/KKBP határozat, valamint a (KKBP) 2015/2309 határozat végrehajtásának feladatát. Emellett a BAFA felel a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását támogató, a 2013/768/KKBP határozattal és a (KKBP) 2017/915 határozattal létrehozott program technikai végrehajtásáért is.

A fentiekből következően a BAFA egyedülállóan kedvező helyzetben van ahhoz, hogy fel tudja mérni az azon országokban működő exportellenőrzési rendszerek erősségeit és hiányosságait, amelyek az e határozatban meghatározott tevékenységek kedvezményezettjei lesznek. Ezért kifejezetten alkalmas arra, hogy elősegítse a fegyverkiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos különböző támogatási és tájékoztatási programok közötti szinergiákat, és hogy elejét vegye a párhuzamos munkának.

3.   Koordináció az exportellenőrzés területén indított más uniós támogatási projektekkel

A kettős felhasználású termékek és a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése területén végzett korábbi uniós tájékoztatási tevékenységek tapasztalataira építve szinergiára és kiegészítő jellegre kell törekedni. Ennek érdekében az 5.2.1–5.2.3. és az 5.2.5. pontban említett tevékenységeket adott esetben együtt kell végezni a KKBP-költségvetésből finanszírozott egyéb tevékenységekkel, különösen a (KKBP) 2017/915 határozatban meghatározottakkal, illetve a kettős felhasználású termékek exportellenőrzését szolgáló azon egyéb tevékenységekkel, amelyeket a KKBP-költségvetésen kívüli uniós pénzügyi eszközökkel finanszíroznak. E tekintetben meg kell vizsgálni az együttesen szervezett rendezvények lehetőségét. Ennek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani a vonatkozó uniós pénzügyi eszközök felhasználására meghatározott jogi és pénzügyi korlátokat.

4.   Koordináció az exportellenőrzések területén más adományozók által indított segítségnyújtási projektekkel

Adott esetben törekedni kell a szinergia és a kiegészítő jelleg kialakítására az exportellenőrzések területén más adományozók által indított segítségnyújtási projektekkel. A 3. pontnak megfelelően a más adományozókkal való koordináció különösen az 5.2.1–5.2.3., valamint az 5.2.5. pontban említett tevékenységek esetében fontos. A 3. pontnak a közös tervezésről szóló része továbbra is érvényes.

5.   A projekttevékenységek leírása

5.1.   Projektcélok

A fő cél a technikai segítségnyújtás számos olyan kedvezményezett országnak, amelyek késznek mutatkoztak a fegyverek kivitelének ellenőrzésére vonatkozó előírásaik és gyakorlatuk javítására. Ennek érdekében az elvégzendő tevékenységek meghatározásakor figyelembe kell venni a kedvezményezett országok helyzetét, különösen az alábbiak tekintetében:

—	esetleges tagság a hagyományos fegyvereknek, valamint a kettős felhasználású termékeknek és technológiáknak a transzferére vonatkozó nemzetközi exportellenőrzési rendszerekben, illetve ilyen tagság iránti kérelem,

—	uniós tagjelölti státusz, megkülönböztetve a hivatalos tagjelölteket és a potenciális tagjelölteket,

—	a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatos álláspont.

Abban az esetben, ha az érintett kedvezményezett országok a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek csak aláíró felei, a tevékenységeknek lehetőség szerint a ratifikáció előtt álló akadályok azonosítására kell irányulniuk, különösen ha ezek az akadályok jogi vagy szabályozási jellegűek és a végrehajtási kapacitások hiányosságaihoz vagy a végrehajtási kapacitásokkal kapcsolatos igényekhez kapcsolódnak. Adott esetben a (KKBP) 2017/915 határozat szerinti uniós támogatást is fel kell kínálni. Ha az érintett ország még nem tett lépéseket (aláírás, ratifikáció vagy csatlakozás) a Fegyverkereskedelmi Szerződéssel kapcsolatban, a cél a Fegyverkereskedelmi Szerződéshez való csatlakozás ösztönzése, adott esetben egyéb olyan kedvezményezett országok támogatásával, amelyek már ratifikálták a Fegyverkereskedelmi Szerződést.

Egy másik, kiegészítő cél az, hogy számos harmadik országgal megismertessük a fegyverek eltérő célú felhasználásához kapcsolódó kockázatértékelést és kockázatcsökkentést, mind a kivitel, mind a behozatal szempontjából.

5.2.   A projekt leírása

5.2.1.   Regionális szakmai találkozók

A projekt legfeljebb nyolc kétnapos szakmai találkozóból áll, amelyen képzést tartanak a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése szempontjából releváns kérdésekről.

A szakmai találkozók résztvevői (legfeljebb 35 fő) a kedvezményezett országok kormányzati tisztviselői közül kerülnek ki. Adott esetben a nemzeti parlamentek, az iparág és a civil társadalom képviselői is meghívhatók ezekre a találkozókra.

A képzést a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők – köztük korábbi tisztviselők –, a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, illetve a magánszektor és a civil társadalom képviselői tartják majd.

A szakmai találkozók megrendezésére valamely kedvezményezett országban vagy pedig más olyan helyen is sor kerülhet, amelyet a Tanács hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoporttal (a továbbiakban: COARM) konzultálva a főképviselő jelölt ki.

A regionális szakmai találkozókat az alábbiak szerint rendezik meg:

a)	legfeljebb két szakmai találkozó délkelet-európai országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívást kapnak az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok, valamint Törökország;

b)	legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívást kapnak a délkelet-európai országok, valamint Törökország is;

c)	legfeljebb két szakmai találkozó az európai szomszédságpolitikában részt vevő észak-afrikai mediterrán országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívás kapnak az európai szomszédságpolitikában részt vevő déli szomszédság országai is;

d)	legfeljebb két szakmai találkozó közép-ázsiai országok számára; az említett szakmai találkozók közül legalább egy találkozóra meghívást kapnak az európai szomszédságpolitikában részt vevő kelet-európai és kaukázusi országok.

Régiónként nem feltétlenül kerül sor két-két szakmai találkozóra, ha ezt a körülmények nem teszik lehetővé (például ha a várakozásokhoz képest túl kevés résztvevő jelzi a részvételi szándékát, ha egy adott régióban egyetlen kedvezményezett ország sem tesz komoly ajánlatot a szakmai találkozó megrendezésére, vagy ha a szakmai találkozó átfedésben lenne más, tájékoztatással foglalkozó szereplők tevékenységeivel). Amennyiben valamelyik szakmai találkozóra nem kerül sor, a többi említett régióban tartandó szakmai találkozók száma ennek megfelelően a nyolcas teljes keret erejéig növelhető.

5.2.2.   Szakmai látogatások

A projekt keretében kormányzati tisztviselők tesznek legfeljebb négy kétnapos szakmai látogatást a tagállamok érintett hatóságainál.

Legalább kettő, legfeljebb négy kedvezményezett ország tisztviselői vehetnek részt az egyes tanulmányi látogatásokon. A szakmai látogatások kedvezményezett országainak nem kell feltétlenül ugyanabban a régióban lenniük.

A projekt keretében ezenfelül a kedvezményezett országok kormányzati, vámügyi és/vagy engedélyekkel foglalkozó tisztviselői legfeljebb három kétnapos szakmai látogatást tesznek más kedvezményezett országok érintett hatóságainál.

5.2.3.   Egyéni támogatás a kedvezményezett országoknak

A projekt az azt kérő, egyes kedvezményezett országokkal tartott munkaértekezletek formájában zajlik, amelyek időtartama összesen legfeljebb 10 nap, és amelyen a kedvezményezett országok állami – ezen belül kormányzati, engedélyekkel foglalkozó és a végrehajtásban részt vevő – tisztviselői vesznek részt. Ezeket a rendezvényeket lehetőleg az egyes kedvezményezett országokban kell megtartani. A kedvezményezett országok és az uniós tagállamok szakértőinek konkrét igényeitől és időbeli korlátaitól függően az összesen rendelkezésre álló 10 napot úgy kell felosztani, hogy egy-egy találkozó legalább két napos legyen.

A találkozókon a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők (beleértve a korábbi tisztviselőket is), a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, valamint a magánszektor és a civil társadalom képviselői osztják meg szakismereteiket és a szakterületen szerzett gyakorlatukat.

Az ilyen egyéni támogatást szolgáló munkaértekezletekre főleg a kedvezményezett országok kérésére kerül majd sor. Céljuk a kedvezményezett ország által felvetett valamely konkrét kérdés vagy igény megtárgyalása, például egy regionális munkaértekezlet vagy az uniós szakértőkkel és a BAFA-val tartott rendszeres egyeztetések alkalmával.

5.2.4.   Szakértői találkozó

A projekt keretében egynapos szakértői találkozóra kerül sor Brüsszelben, amelyen kormányzati tisztviselők, köztük a délkelet-európai régió kedvezményezett országainak kormányzati, engedélyekkel foglalkozó és a végrehajtásban részt vevő tisztviselői vesznek részt. A találkozóra a COARM üléseinek alkalmával kerül majd sor.

5.2.5.   Értékelő rendezvények

Az e határozat alapján végzett tevékenységek félidős, valamint végső értékelése céljából két szakértői találkozóra kerül majd sor Brüsszelben, ideális esetben a COARM rendes ülésének alkalmával.

A félidős értékelő rendezvény egy legfeljebb egynapos szakmai találkozó lesz, amelyet az uniós tagállamok részvételével tartanak meg.

A végső értékelő rendezvény egy kétnapos rendezvény lesz Brüsszelben, amelyet a kedvezményezett országok és az uniós tagállamok részvételével tartanak meg.

A végső értékelő rendezvényre minden kedvezményezett ország legfeljebb két képviselője (megfelelő kormányzati tisztviselők) kap meghívást.

6.   Kedvezményezettek

6.1.   Az e tanácsi határozat alapján végzett tevékenységek kedvezményezett országai a következők:

i.	délkelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó (1) [az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozat alapján]);

ii.	az európai szomszédságpolitika észak-afrikai mediterrán országai (Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó és Tunézia);

iii.	az európai szomszédságpolitika kelet-európai és kaukázusi országai (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna);

iv.	közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán);

v.	az európai szomszédságpolitika déli szomszédságának országai (Jordánia és Libanon);

vi.	Törökország.

6.2.   A kedvezményezett országok jegyzékének módosítása

A COARM-munkacsoport a főképviselő javaslatára úgy határozhat, hogy kellő indokolás mellett módosítja a kedvezményezett országok jegyzékét. A módosításokat az Uniónak hivatalos formában közölnie kell a BAFA-val.

7.   Projekteredmények és végrehajtási mutatók

Az 5.2.5. pontban említett végső értékelő rendezvény mellett a projekt eredményeinek értékelése során a következőket fogják figyelembe venni:

7.1.   A kedvezményezett országok egyéni értékelése

Az előirányzott tevékenységek lezárultával a BAFA az elért eredményekről szóló jelentést készít az EKSZ és a Bizottság számára a 6.1. pontban említett minden egyes kedvezményezett országot illetően. Az említett jelentést az érintett országokban működő uniós képviseletekkel együttműködve kell elkészíteni, és össze kell foglalni benne a határozat által lefedett időszakban az adott kedvezményezett országban végzett tevékenységeket. A jelentésben továbbá értékelni kell az érintett kedvezményezett országnak a fegyvertranszferek ellenőrzésére szolgáló kapacitásait. Azon kedvezményezett országok esetében, amelyek részes felei a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek, azt is értékelni kell, hogy a rendelkezésre álló kapacitás mennyiben teszi lehetővé az érintett ország számára a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtását.

7.2.   Hatásvizsgálat és végrehajtási mutatók

A kedvezményezett országok esetében az e határozatban meghatározott tevékenységekről a tevékenységek végrehajtását követően hatásvizsgálatot kell végezni. A hatásvizsgálatot a főképviselő végzi el a COARM-mal, valamint adott esetben a kedvezményezett országokhoz akkreditált uniós képviseletekkel és más érintett felekkel együttműködésben.

A hatásvizsgálathoz a következő mutatókat kell felhasználni:

—

érvényben van-e a fegyvertranszferek ellenőrzésére vonatkozó nemzeti szabályozás, és ha igen, az mennyiben felel meg a 2008/944/KKBP közös álláspontban foglalt rendelkezéseknek (többek között az értékelési kritériumok és az uniós közös katonai lista alkalmazása, valamint a jelentéstétel tekintetében),

—	információk a végrehajtás konkrét eseteiről, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak,

—	a kedvezményezett országok képesek-e jelenteni a fegyverkivitel és/vagy -behozatal eseteit (például az ENSZ-nyilvántartásban, a Fegyverkereskedelmi Szerződés jelentéstételi mechanizmusán keresztül, a Wassenaari Megállapodás vagy az EBESZ keretében, nemzeti jelentéstétel útján);

—	a kedvezményezett ország hivatalosan csatlakozott-e a 2008/944/KKBP közös állásponthoz, illetve van-e erre irányuló szándéka.

A 7.1. pont szerinti egyéni értékelési jelentésekben adott esetben hivatkozni kell az említett végrehajtási mutatókra.

8.   Az uniós tájékoztató portál  (2) használatának előmozdítása

Uniós tulajdonban lévő forrásként létrejött a 2012/711/KKBP határozatban meghatározott uniós partnerközi (P2P) internetes portál, amely közös platformként szolgál az összes uniós tájékoztatási programhoz (kettős felhasználású termékek, fegyverek). Az 5.2.1–5.2.5. pont szerinti tevékenységek során fel kell hívni a figyelmet az uniós tájékoztató portálra, továbbá ösztönözni kell annak használatát. A tájékoztatási tevékenységekben részt vevő személyeket meg kell ismertetni a portál zárt részével, amelyen keresztül forrásokhoz, dokumentumokhoz és elérhetőségekhez lehet tartósan hozzáférni. Emellett a portál használatát azon egyéb tisztviselők körében is elő kell mozdítani, akik közvetlenül nem tudnak részt venni támogatási és tájékoztatási tevékenységekben. Ezenfelül a tevékenységeket az uniós P2P-hírlevélben is népszerűsíteni kell.

9.   Az Unió láthatósága

A BAFA-nak megfelelő intézkedéseket kell tennie annak közzétételére, hogy a tevékenységet az Európai Unió finanszírozza. Ezeket az intézkedéseket az Európai Bizottság által közzétett, az Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kell végrehajtani. A BAFA ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és népszerűsítés útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, és növelve a határozat okainak, a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. Az Unió vonatkozó iránymutatásaival összhangban a projekt során előállított anyagokon jól láthatóan fel kell tüntetni az uniós zászlót és többek között az „EU P2P exportellenőrzési program” logóját is. Az uniós delegációkat be kell vonni a harmadik országokban tartott rendezvényekbe, a politikai nyomon követés és a láthatóság fokozása érdekében.

Mivel a tervezett tevékenységek léptékük és jellegük tekintetében meglehetősen különböznek egymástól, számos különféle promóciós eszközt kell felhasználni, ideértve a hagyományos médiumokat, a honlapokat, a közösségi médiát, a tájékoztató és promóciós anyagokat, beleértve az infografikákat, a brosúrákat, a hírleveleket, a sajtóközleményeket és adott esetben más eszközöket is. A projekt keretébe tartozó kiadványokat és nyilvános rendezvényeket is a fentieknek megfelelően kell márkázni.

10.   Időtartam

A projekt becsült teljes időtartama 24 hónap.

11.   Jelentéstétel

A BAFA hathavonta – többek között az egyes tevékenységek lezárultát követően – jelentést készít a munkájáról. A jelentéseket legkésőbb hat héttel az adott tevékenység lezárultát követően kell benyújtani a főképviselőnek.

12.   A projekt becsült teljes költsége és az uniós pénzügyi hozzájárulás

A projekt becsült teljes költsége 1 451 597,28 EUR, amely a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya által nyújtott társfinanszírozást is magában foglalja. Az Unió által finanszírozott projekt teljes becsült költsége 1 304 107,28 EUR.

---

(1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2)  https://export-control.jrc.ec.europa.eu/