6.1.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/1

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2016. július 7-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) útján dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík acéltermékek behozatalára vonatkozóan, miután az Eurofer (a továbbiakban: panaszos) az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át kitevő gyártók nevében 2016. május 23-án panaszt nyújtott be.

(2)

A nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó termék a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó, egyes síkhengerelt termékek vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból, tekercsben vagy nem tekercsben (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: érintett termék).

(3)

Az érintett termék nem foglalja magában:

(4)

Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10, 7225 30 10, 7225 30 30, 7225 30 90, ex 7225 40 12, ex 7225 40 15, ex 7225 40 60, 7225 40 90, ex 7226 19 10, ex 7226 20 00, 7226 91 20, 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(5)

A panaszos 2016. október 11-én kérelmet nyújtott be az érintett országokból származó érintett termék behozatalának nyilvántartásba vétele iránt. A panaszos 2016. november 21-én frissebb pénzügyi adatok megadásával aktualizálta a kérelmet. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék érintett országokból érkező behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától lehessen intézkedéseket alkalmazni az érintett behozatalra.

(6)

A kérelem nyomán négy érdekelt fél jelentkezett, amelyek azt állították, hogy a panaszos nyilvántartásba vétel iránti első kérelme nem tartalmazott elegendő bizonyítékot az érintett termék Iránból (3), Oroszországból (4), Szerbiából (5) és Ukrajnából (6) érkező behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vétel alátámasztásához.

(7)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezt követően intézkedések legyenek alkalmazhatók az érintett behozatalra. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget az uniós gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme nyomán lehet a behozatalra bevezetni.

(8)

A panaszos azt állította, hogy az importőrök teljes mértékben tisztában voltak a huzamos ideje zajló, az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó dömpinggel. Az érintett országokból érkező behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és még a vizsgálati időszakot követően is az érintett behozatal jelentős mértékű növekedése volt tapasztalható. Mindez komolyan rontaná a dömpingellenes vám javító hatását, amennyiben előírnák egy ilyen vám alkalmazását.

(9)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése fényében megvizsgálta a kérelmet. Megvizsgálta mindenekelőtt azt, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Ezenkívül elemezte, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt-e tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.

(10)

Az Eurofer 2016. május 23-i panasza elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmazott az öt érintett országból érkező állítólagos dömpinggel kapcsolatban. A panasz nem bizalmas változata legalább 20 %-ot meghaladó mértékűre becsülte az öt érintett országból érkező behozatal dömpingkülönbözeteit. A panaszos az öt érintett országból négy (Brazília, Irán, Oroszország és Ukrajna) esetében a Steel First vagy más piaci jelentések árinformációin alapuló rendes értékkel kapcsolatos bizonyítékokat szerepeltetett a panaszban. A fennmaradó érintett országot (Szerbia) illetően a panaszos számtanilag képzett rendes értékkel (becsült előállítási költségek, SGA-költségek és nyereség) kapcsolatos bizonyítékokat nyújtott be. A dömpingre vonatkozó bizonyítékok az így megállapított rendes értékek és az Unióba irányuló exportra értékesített érintett termékért fizetett exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Az érintett országokra vonatkozó exportárak megállapítása a Steel First információi vagy az Eurostat adatai alapján történt. A panasz a vélt kárt illetően is meggyőző bizonyítékokkal szolgált.

(11)

E pontokat a jelenlegi eljárás megindításáról szóló, 2016. július 7-i értesítés részletesen kifejtette (7). Mivel a szóban forgó értesítés az összes importőr számára elérhető nyilvános dokumentum, a Bizottság véleménye szerint az importőröknek legkésőbb annak időpontjában tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna az állítólagos dömping fennállásáról, annak mértékéről és a vélt kárról. A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első kritériuma teljesült.

(12)

A nyilvántartásba vétel iránti, aktualizált kérelmében a panaszos összehasonlította az érintett termék összes érintett országból érkező behozatalának 2015. július 1. és 2016. június 30., illetve 2016. július 1. és 2016. október 31. közötti időszak alatti aggregált átlagos havi volumenét. Ez az összehasonlítás az öt érintett országból érkező behozatal átlagos havi volumenének 24 %-os emelkedését mutatta.

(13)

A Bizottság véleménye szerint nem volt helyénvaló 2016. július havi adatokat felhasználni, hiszen – miként az a (12) preambulumbekezdésben szerepel – az importőröknek mindössze július 7-től kezdődően kellett volna tudniuk az állítólagos dömpingről és a vélt kárról. Az ezen időpontot megelőző adatok nem lehetnek döntőek a nyilvántartásba vétel szempontjából. Tekintettel arra, hogy a behozatali statisztikákat havi szinten állítják össze, a Bizottság úgy határozott, hogy az érintett országokból érkező behozatal átlagos volumenét a 2015. július 1. és 2016. június 30., illetve a 2016. augusztus 1. és 2016. november 30. közötti (azaz az eljárás 2016. július 7-i megindítását követő 4 hónapos) időszakra vonatkozóan veti össze.

(14)

A Bizottság a behozatal teljes átlagos havi volumenének összehasonlításakor ezen időszak vonatkozásában 14 %-ot kitevő, jelentős mértékű növekedést állapított meg az érintett országok tekintetében. A Bizottság ugyanakkor jelentős eltéréseket is felfedezett az öt ország egyéni exportteljesítményei között, amelyeket a (6) preambulumbekezdésben említett beadványok is kiemeltek.

(15)

Az öt érintett ország esetében a behozatal teljes átlagos havi volumenének a (13) preambulumbekezdésben említett időszak alatti 14 %-os növekedése mindenekelőtt az oroszországi behozatal (+ 73 %-os) és a brazíliai behozatal (+ 26 %-os) jelentős mértékű növekedésének, és két másik érintett országból (Ukrajna és Irán) érkező behozatal visszaesésének, valamint az érintett termék Szerbiából érkező behozatalának változatlan szintjének együttes eredménye.

(16)

Ennélfogva az öt érintett országból érkező dömpingelt behozatal volumenében bekövetkezett növekedés teljes mértékben csak az oroszországi és a brazíliai behozatali volumen jelentős mértékű növekedésének tulajdonítható. E kivételes körülményekre tekintettel a Bizottság nem tartotta indokoltnak a behozatal másik három ország esetében történő nyilvántartásba vételét. Még akkor is, ha a Bizottság a fő vizsgálat során mind az öt országra vonatkozó, összesített kárértékelést végezne az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint, aránytalannak tűnne visszamenőleges hatállyal kivetni vámokat olyan országokból érkező behozatalra, amelyek esetében a kivitel az ügy megindítását követően stagnált vagy akár vissza is esett. Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett behozatalok nyilvántartásba vétele szintén szükségtelen.

(17)

A panaszos 2016. május 23-i panaszában meggyőző bizonyítékokkal szolgált az érintett országok általi behozatal során felszámított értékesítési árak csökkenő tendenciájával kapcsolatban. Az Unióval szemben alkalmazott átlagos értékesítési árak csökkentek 2011 és 2015 között, és így legalább 30 %-kal alákínáltak az uniós acélgyártók átlagos értékesítési árainak. Összességében véve és tekintettel a panaszban szereplő állítólagos dömpingkülönbözetek mértékére, a bizonyítékok ebben a szakaszban kellően alátámasztják az érintett országok exportőrei részéről fennálló dömpinget. A panaszos azonban a nyilvántartásba vétel iránti 2016. október 11-i kérelmében nem nyújtott be aktualizált információkat a jelenlegi vizsgálat megindítását követő importárakról.

(18)

A Bizottság véleménye szerint az áraknak az ügy megindítását követő alakulása egy másik lényeges körülmény a nyilvántartásba vétel iránti kérelem szempontjából. Ennélfogva a Bizottság az Eurostat számadatai alapján elemezte az importárakat. A Bizottság megállapította, hogy az érintett országok importárai valamelyest megemelkedtek a jelenlegi vizsgálat megindítását követően.

(19)

Az oroszországi és brazíliai importárak növekvő tendenciájának értékelésekor a Bizottság megállapította, hogy az árak abszolút értékben véve mégis kritikusan alacsony szinten maradtak. Mégpedig az árszint 2015 végén alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél, miként azt a Bizottság a melegen hengerelt sík termékekkel kapcsolatos, párhuzamosan folyó kínai ügy kapcsán megállapította (8). E körülményekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az e két országból érkező behozatal nyilvántartásba vétele.

(20)

Végeredményben az öt érintett országból érkező dömpingelt behozatal volumenében bekövetkezett növekedés teljes mértékben az oroszországi és a brazíliai behozatali volumen jelentős mértékű növekedésének tulajdonítható. Figyelembe véve az időzítést, az oroszországi és a brazíliai behozatal terén mutatkozó e jelentős mértékű növekedés várhatóan komolyan rontaná bármilyen végleges vám javító hatását, hacsak nem kerülne sor ilyen vámok visszamenőleges hatállyal történő alkalmazására.

(21)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre azt illetően, hogy indokolt az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettséget bevezetni az érintett termék oroszországi és brazíliai behozatalára.

(22)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(23)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében az érintett termék oroszországi és brazíliai behozatalára nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a vizsgálat során dömpingellenes vámok kivetéséhez vezető ténymegállapítások születnének, e vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban – visszamenőleges hatállyal is kivethetők legyenek a nyilvántartásba vett, oroszországi és brazíliai behozatalra.

(24)

A panaszos a panaszban Oroszország esetében 20–40 % közötti, míg Brazília esetében 40–70 % közötti mértékűre becsülte az átlagos dömpingkülönbözetet. Ezenkívül becslései szerint Oroszország és Brazília esetében is átlagosan 20–50 % közötti mértékű az érintett termék áron aluli értékesítése. Oroszország és Brazília vonatkozásában a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összege az átlagos dömpingkülönbözet panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 20–50 %-ában került meghatározásra.

(25)

A Bizottság az e nyilvántartásba vétel során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően fogja kezelni,

—

a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékeket,

—

a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékeket, valamint

—

a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de 10 mm-t nem meghaladó vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékeket.