23.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/1

(1)

A bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt követően 2015. április 2-án az Egyesült Királyság az EK-Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésének megfelelően bejelentette a Bizottságnak a draxi erőmű 1. egységének biomassza-tüzelésre való átállását célzó projekt támogatását. 2015. május 20-án, július 24-én és október 23-án a Bizottság felkérte az Egyesült Királyságot, hogy nyújtson további tájékoztatást. Az Egyesült Királyság 2015. május 26-án, augusztus 25-én és november 5-én válaszolt.

(2)

2016. január 5-i levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot határozatáról, amely szerint a draxi erőmű 1. egységének biomassza-tüzelésre való átállását célzó projekt támogatása tekintetében megindítja az EK-Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

2015. február 18-án kelt levelében az Egyesült Királyság megküldte észrevételeit az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(4)

2016. február 5-én az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket is, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz 49 érdekelt féltől érkeztek észrevételek. 2016. április 7-én a Bizottság az észrevételeket továbbította az Egyesült Királyságnak, megadva számára a válaszadás lehetőségét. 2016. május 9-én az Egyesült Királyság megfelelően megválaszolta az észrevételeket.

(6)

Az Egyesült Királyság nyolc megújulóenergia-projektet választott ki a megújuló energiaforrások használatát lehetővé tévő végleges beruházási határozatra (FIDeR) irányuló eljárásban (2). E kiválasztott projektek támogatására beruházási szerződések alapján kerül sor. A draxi erőmű 1. egységére vonatkozó bejelentett intézkedés a FIDeR keretében kiválasztott nyolc projekt egyike (3).

(7)

A bejelentett támogatási intézkedés a széntüzelésű draxi erőmű teljes mértékben biomassza-tüzelésű működésre átalakított egyik egysége (1. egység) által előállított villamos energia működési támogatására vonatkozik. Az erőmű az északkelet-angliai North Yorkshire-ben, Selbyben található, tulajdonosa és üzemeltetője a Drax Power Limited (a továbbiakban: a kedvezményezett), amely a Drax Holding Limited 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata.

(8)

A draxi erőmű egy 3 960 MW teljesítményű széntüzelésű erőmű, amely 1974-ben kezdte meg kereskedelmi célú működését. A jelen javaslat szerint az erőmű hat egységének egyikét alakítják át kizárólag biomassza-tüzelésű működésre. A tüzelési folyamat jellemzői következtében az erőmű csak ipari falabdacs (pellet) tüzelésére lesz alkalmas. Az erőmű az országos villamosenergia-hálózatba szolgáltat majd villamos energiát, és az Egyesült Királyság becslése szerint a projekt az Egyesült Királyság jövőbeli éves átlagos villamosenergia-termelésének 1,1 %-át fogja előállítani.

(9)

Az Egyesült Királyság becslése szerint a bejelentett projekt hozzávetőlegesen 28,8 millió tonna CO2-kibocsátást takarít majd meg a projekt időtartama alatt, és évente körülbelül 3,6 TWh villamos energiát biztosít. Az erőmű alapterhelésen kis CO2-kibocsátás mellett termel villamos energiát.

(10)

Az Egyesült Királyság becslése szerint az erőmű a tervek szerint 645 MW névleges teljesítményen és 78 %-os átlagos kapacitáskihasználtsággal működik majd (4). Az egység évente körülbelül 2,4 millió száraztonna pelletet használ majd fel, amelynek nagy részét az Egyesült Államok délkeleti részéről importálják. A pellet beszerzési forrásainak hozzávetőleges megoszlása az alábbi lesz: a) 60 % az USA délkeleti részéről kerül behozatalra (5); b) 13 % Brazíliából kerül behozatalra; c) körülbelül 7 % a pellet azonnali piacán kerül beszerzésre; d) 4 % Európából származik majd. A fennmaradó körülbelül 16 % az USA délkeleti részéről és Kanadából kerül beszerzésre, azonban kisebb mennyiségek Európa más területeiről is beszerzésre kerülhetnek azok rendelkezésre állásától függően. A draxi erőmű 1. egysége átalakításának nem a hulladékégetési előírásoknak való megfelelés a célja, ezért az erőmű nem lesz alkalmas hulladékfa égetésére. Ez az intézkedés az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer vonatkozó szabályain alapul, amelyek nem írják elő kibocsátási egységek leadását a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

(11)

A táblázat a draxi erőmű egységének várható üzemeltetési paramétereit mutatja, amelyeket az Egyesült Királyság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően frissített. Az Egyesült Királyság szerint a kapacitáskihasználtság az erőmű villamos energia előállítására való műszaki alkalmassága időtartamának és az erőmű általi tényleges villamosenergia-előállítás tervezett időtartamának szorzata. A táblázatban bemutatott nettó kapacitáskihasználtság a 83,7 %-os átlagos műszaki rendelkezésre állás és a 93,1 %-os bruttó kapacitáskihasználtság szorzata (6).

Az erőmű üzemeltetési paraméterei

(12)

Az Egyesült Királyságnak az intézkedésre vonatkozó nemzeti jogszabálya a 2013. évi energiatörvény.

(13)

A bejelentett projekt teljes becsült költségvetése 1,3 millió GBP, és az Egyesült Királyság megerősítette, hogy az üzembe helyezést megelőzően a kedvezményezett részére nem fizetnek ki támogatást.

(14)

A támogatást egy, a kormány tulajdonában álló üzleti partner, a Low Carbon Contracts Company Ltd fizeti majd ki, amelyet az összes engedéllyel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóra kivetett olyan állami illetékből finanszíroznak, amely az ellátó fogyasztóinak mérésen alapuló villamosenergia-használata alapján megállapított piaci részesedésétől függ. A villamosenergia-szolgáltatók kötelesek saját forrásból finanszírozni a kötelezettségeik költségeit, de a költségeket az átfogó árazási stratégiájuk részeként átháríthatják a fogyasztókra.

(15)

A bejelentett projekttel előállított villamos energiához nyújtott támogatást egy változó prémium formájában biztosítják (más néven különbözeti szerződés, a továbbiakban: CfD), melyet az előre meghatározott ár (kötési ár) és a villamos energia piaci árának becslése (referenciaár) különbözeteként számítanak ki. A referenciaár egy adott időszakra szóló, határidős nagykereskedelmi villamosenergia-árakon alapuló ár. A kedvezményezett bevételre tesz szert az általa előállított villamos energia piacon történő értékesítésével (8), amennyiben azonban a villamos energia átlagos nagykereskedelmi ára a kötési árfolyam alá esik, a különbség összegére a kedvezményezett kiegészítő támogatást kap a kormány tulajdonában lévő üzleti partnertől (Low Carbon Contracts Company Ltd, a továbbiakban: a CfD üzleti partner). A kedvezményezett viseli azonban annak kockázatát, hogy esetleg nem éri el a referenciaárat, és annak mennyiségi kockázatát, hogy esetleg nem éri el az előre jelzett értékesítési volument (9). Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül a támogatási kifizetések 2027. március 31-ig tartanak.

(16)

A projekt támogatása ezért egy adminisztratív úton meghatározott kötési áron alapul. A kötési árakat az Egyesült Királyság olyan szinteken határozta meg, amelyek biztosítják, hogy a FIDeR alapján kapott támogatás nagyjából megegyezzen a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kötelezettségek rendszerében biztosítottal (10) annak érdekében, hogy a két támogatási rendszer között zökkenőmentes legyen az átmenet.

(17)

A kötési árnak a biomassza-tüzelésre való átalakításra kijelölt erőművek – például a draxi egység – részére történő kiszámítása érdekében az Egyesült Királyság a fajlagos energiatermelési költségek (LCOE) szintjeit a 105 GBP/MWh-tól 115 GPB/MWh-ig terjedő tartományban vette figyelembe. Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy a biomassza-átalakítási projektek kötési árfolyamának szintjét (11) 8,8 %–12,7 %-os tartományban mozgó minimális hozamelvárás figyelembevételével számították ki.

(18)

A bejelentett projektre alkalmazandó kötési ár 100 GBP/MWh (2012-es áron – a fogyasztói árindex szerint évente kiigazítva), és így ez az Egyesült Királyság által a biomassza-tüzelésre történő átállást célzó projektek tekintetében megfelelőnek tekintett tartomány alatt található. A fajlagos költségek a valamennyi technológiára vonatkozó 10 %-os diszkontráta alapján tartalmazzák az új erőművek finanszírozási költségeit. Az Egyesült Királyság részletesen bemutatta e költségek kiszámítási módját, a felhasznált adatok forrásait és a figyelembe vett minimális hozamelvárásokat (12).

(19)

A kötési árak kiszámításához használt alapvető feltételezéseket, beleértve a fajlagos költségeket, a fosszilis tüzelőanyagok árait, a hatályos adókulcsokat és a maximális építési feltételezéseket a kormány fajlagos költségbeszámolója (13), valamint az Energia- és Éghajlatügyi Minisztérium jelentései (14) tartalmazzák. Ebből a célból a feltételezés szerint a villamos energia nagykereskedelmi ára reálértékben körülbelül 55 GBP/MWh, amely 2020-ra 65 GBP/MWh-ra növekedik. E kötési ár és az eredeti működési paraméterek alapján (15) a bejelentett projekt belső megtérülési rátáját (IRR) 4,7 %-ra becsülték, reálárakon számolt, adózás előtti alapon.

(20)

Az Egyesült Királyság egyértelművé tette, hogy azok a projektek, amelyek vonatkozásában FIDeR-szerződést ítéltek oda, ugyanezen villamosenergia-termelés tekintetében nem lesznek támogatásra jogosultak az új CfD támogatási rendszer keretében. Sőt, a FIDeR-szerződések alapján kifizetésekben részesülő projektek nem lesznek jogosultak ugyanezen villamosenergia-termelés tekintetében a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kötelezettségek igazolására. Végezetül pedig az olyan megújulóenergia-termelés, amely egy beruházási szerződésen keresztül kap támogatást, nem lesz jogosult a kapacitáspiacon való részvételre, illetve nem kaphat beruházási támogatást a beruházási szerződés tartama alatt.

(21)

A (20) preambulumbekezdésben meghatározott szabályok alapján az Egyesült Királyság megerősítette, hogy sem a kedvezményezett, sem az abban közvetlenül vagy közvetetten érdekelt egyik fél sem kapott, részére nem ítéltek meg, és nem kérelmezett az Egyesült Királyságtól vagy bármely más tagállamból egyéb támogatást.

(22)

A (8) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a draxi egység csak pellet tüzelésére lesz alkalmas. A draxi egységben felhasznált pelletnek meg kell felelnie az Egyesült Királyság fenntarthatósági feltételeinek, ideértve azt, hogy az Európai Unió átlagos fosszilis hálózati intenzitásával, vagyis az Unió szén- és gázátlagával összehasonlítva legalább 60 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentéssel (16) kell járniuk. Ezeket a célokat 2020 áprilisától az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 72 %-os, 2025 áprilisától pedig legalább 75 %-os csökkentésével fokozzák. A fenntarthatósági feltételek a biológiai sokféleség védelmére és a nem fenntartható gyakorlatok elkerülésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak (17).

(23)

A pellet iránti világszintű kereslet 2014-ben évi 25 millió tonna (18), 2012-ben pedig évi 17 millió tonna volt (19). Az Unióban a kereslet meghaladja a termelést, ami azt jelenti, hogy pelletet importálnak az Unióba. 2012-ben a pellet Unióba irányuló nettó importja a becslések szerint évi 4 millió tonna volt, ami 2014-ben várhatóan körülbelül évi 5,3 millió tonnára emelkedik (20).

(24)

2014-ben hozzávetőlegesen 18,8 millió tonna fapelletet használtak fel az Unióban (21). A 18,8 millió tonnából körülbelül 7,8 millió tonnát használtak fel ipari energiatermelésre. A 2014-ben felhasznált 4,7 millió tonnával az Egyesült Királyság a legnagyobb ipari fapellet-felhasználó.

(25)

A beszámolás és az átláthatóság tekintetében az Egyesült Királyság jelezte, hogy a FIDeR-folyamaton keresztül megítélt valamennyi beruházási szerződést közzétette online abban a formában, ahogy azokat megkötötték (22).

(26)

2016. január 5-én a Bizottság arra vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról döntött, hogy a bejelentett támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal, különös tekintettel a támogatás arányosságára és a piactorzítás kockázatára.

(27)

A Bizottság pontosabban arra a következtetésre jutott, hogy a túlkompenzáció kockázata nem zárható ki a feltételezések bizonytalansága miatt, illetve az erőmű átlagos hőhatásfokára, kapacitáskihasználtságára és tüzelőanyag-költségeire vonatkozó változások által a belső megtérülési rátára gyakorolt hatás becslését szolgáló, az Egyesült Királyság által szolgáltatott érzékenységi számítás alapján. Ha a hőhatásfokot és a kapacitáskihasználtságot 5 %-kal növelnék, a tüzelőanyag-költségek pedig 5 %-kal csökkennének, a belső megtérülési ráta (reálárakon számolt, adózás előtti alapon) a becsült 4,7 %-ról 15,6 %-ra növekedne. A Bizottság ezért kétségét fejezte ki a túlkompenzáció hiánya miatt.

(28)

A Bizottság azzal kapcsolatban is aggodalmának adott hangot, hogy a draxi egység kizárólag biomassza-tüzeléssel történő működéséhez szükséges fapellet mennyisége indokolatlan negatív hatásokkal járna a fapelletpiac más szereplőire nézve. A 2012. évi adatok alapján a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt körülbelül a világ fapellettermelése 9 %-ának, illetve az uniós fogyasztás 16 %-ának felel meg. A Bizottság kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a piac indokolatlan torzulások nélkül alkalmazkodni tudna-e egy ilyen keresletnövekedéshez.

(29)

A Bizottság hozzátette továbbá, hogy a faalapú biomassza mint nyersanyag sokféle célra használható fel. A fapellet iránti kereslet fokozódása olyan torzulásokhoz vezethet a farost piacán, amelyek más iparágakat is érinthetnek, így a cellulóz-, papír- vagy farostlemezgyártást. A biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt méretére való tekintettel a Bizottság nem tudta kellő bizonyossággal kizárni a nyersanyagpiacot (azaz a farostpiacot) érintő indokolatlan piactorzulás fennállásának lehetőségét.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően az érdekelt felek részéről összesen 49 észrevétel érkezett a Bizottsághoz. A Bizottsághoz szakszervezetektől és – mind az Európai Parlamenthez, mind az Egyesült Királyság Parlamentjéhez tartozó – parlamenti képviselőktől érkeztek észrevételek, amelyek támogatták a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projektet, kiemelve a bejelentett projekt gazdasági és társadalmi fontosságát. Mississippi Állam kormányzója szintén kifejezte a bejelentett projekt iránti támogatását, és a szóban forgó állam fapelletiparát érintő előnyökre hivatkozott. Más ágazatokban – így a vasútitehervagon-gyártás, az erdészet és a fapelletipar területén – működő vállalkozásoktól is érkeztek a Bizottsághoz a bejelentett projektet támogató levelek (23).

(31)

Összesen 33 érintett fél (24) nyújtott be észrevételt, hangsúlyozva a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt pozitív hatását, illetve a farostpiac torzulásainak a bejelentett projekttel járó korlátozott kockázatát. Az észrevételek különböző témákat érintettek, többek között: a biomassza rendelkezésre állását és fenntarthatóságát; a bejelentett projekt gazdasági hatását, a biomasszának a megújulóenergia-irányelvben lefektetett megújulóenergia-célok elérésében betöltött szerepét, az erőmű becsült működési paramétereit és a tüzelőanyag-ellátás logisztikáját.

(32)

Az iparifapellet-gyártók számos szövetsége hangsúlyozta a bioenergia környezetvédelmi előnyeit és az USA-ban gyártott fapellet fenntarthatóságát. A szövetségek kiemelték, hogy a biomassza fontos szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében.

(33)

Az Európai Pellet Tanács az észrevételeiben jelezte, hogy a fapellet iránti kereslet nem járna indokolatlan torzulásokkal a fapellet piacán és a biomassza más felhasználói tekintetében. Emellett adatokat szolgáltatott azzal kapcsolatban, hogy a 2013 és 2015 között becsült hat millió tonnás fapelletkereslet-növekedés nem vezetett számottevő áremelkedéshez, sőt kimutatta, hogy az árak 2014 óta esnek. Hangsúlyozta továbbá azt, hogy a farost fapellet célú felhasználásra való kivonása jelentéktelen (2,4 %) mértékű a farost más ágazatok részére történő kivonásához képest. A Tanács egy tanulmányra (25) hivatkozva többek között azt is kiemelte, hogy a fapellet iránti kereslet növekedése kisebb mértékű, mint a cellulóz piacán tapasztalható keresletcsökkenés.

(34)

A Forest2Market tanácsadó cég egy jelentést nyújtott be a Bizottságnak (26), amelyet abból a célból készített, hogy mennyiségileg bemutassa és kontextusba helyezze az USA délkeleti részén a fapelletipar megjelenését megelőzően és azt követően kialakult gyártási, faellátási és ártendenciákat. Megállapításai szerint az USA déli részén az exportáló fapelletgyáraknak az erdőállományra és a farost áraira gyakorolt hatása minimális volt, és az Unióba exportáló fapelletgyárak önmagukban nem idéznek elő árváltozásokat, illetve változásokat az erdőállományban és az erdőgazdálkodásban.

(35)

A Forest2Market becslése szerint az Európai Unióba irányuló fapellet-exporttöbblet az USA déli részén található cellulózfa-állomány 1 %-át, illetve az USA teljes állományának 0,3 %-át teszi ki. Ezenkívül a farostárak valószínűleg az uniós fapelletpiacokról érkező keresletnövekedés nélkül is emelkedtek volna. A farostárakat érintő tényezők között a Forest2Markets a következő elemeket azonosította: a) fűrészüzemekből származó hulladékforgács termelésének csökkenése az ingatlanpiac összeomlása miatt, ami a cellulózfa iránti kereslet növekedését eredményezte; b) a hosszú távú átlagos csapadékmintázattól erőteljes eltérések; és c) a földtulajdon változásai.

(36)

A Forest2Market az erdőállományra vonatkozóan is szolgáltatott adatokat. Ezen adatok szerint 2007 és 2014 között a fahulladék átlagos kínálata 21 %-kal volt alacsonyabb, mint a 2000 és 2006 közötti kínálat, aminek következtében az említett két időszak átlagait összehasonlítva a fenyőhulladék árai 12,5 %-kal, a keményfahulladék árai pedig 10,7 %-kal emelkedtek. A Forest2Market szerint ez arra utal, hogy a faárakra hatással van a fűrészüzemi hulladék rendelkezésre állásának mérséklődése.

(37)

Az Evolution Markets biomassza-kereskedő cég a fapellet azonnali piacáról szolgáltatott információt. Az Evolution Markets szerint az előző 24 hónap során a fapellet azonnali piacán bizonyos volatilitás volt tapasztalható, de az ipari fapellet azonnali ára 2016-ban történelmi mélységbe érkezett. A fapellet azonnali piaca továbbá nagyon alacsony likviditású és az azonnali piaci feltételek mellett értékesített fapellet mennyisége a hosszú távú szerződésekkel értékesített mennyiséggel összehasonlítva alacsony. Az Evolution Markets szerint bár az azonnali árazás jelenleg olcsóbb, mint a hosszú távú szerződések, rendkívül nehéz lenne a draxi egység fogyasztási igényének akár a felét kielégítő kínálati mennyiséget is beszerezni.

(38)

A biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projektet támogató más érintett felek a (33)–(37) preambulumbekezdésben említettekhez hasonló érveket hoztak fel. Több érintett fél (27) azzal érvelt, hogy a fapelletet előállító üzemek elsősorban hulladékot és alacsony minőségű farostot használnak. Ezen érintettek némelyike szerint (28) a fapelletágazat tudja a legkevesebbet fizetni a farostért és ezért korlátozott a hagyományos ágazatokkal való versenye.

(39)

Más érintettek szerint (29) a fapelletágazat az USA délkeleti része teljes faállományának csak kis részét használja fel. Ezért a fapelletágazat önmagában nem meghatározó az USA délkeleti részében az erdészeti ágazat dinamikája szempontjából, és az árakra gyakorolt hatása is kicsi vagy nem kimutatható. Ennek eredményeként nincs azt alátámasztó meggyőző bizonyíték, hogy a fapellet exportpiaca vezetett volna a papír-, illetve a csomagolóanyag-üzemek bezárásához (30).

(40)

Egyes érintett felek szerint (31) a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt ellátási láncának biztosításához szükséges hosszú távú szerződések drágábbak, mint az azonnali piacról történő fapelletbeszerzés, mert az azonnali piac nem eléggé likvid egy ilyen méretű projekt ellátásához. Az USA ipari fapelletszövetsége (USIPA) beadványa szerint mind a farost, mint pedig a fatermékek tekintetében csak korlátozott mértékű a kereskedelem az USA és az Európai Unió között. Ezért az indokolatlan torzulások lehetősége is korlátozott.

(41)

Több érintett szerint a fapelletágazatból származó kereslet jótékony hatást gyakorol a hagyományos iparágak visszaesése által sújtott erdészeti ágazatra (32). Ezért nem szabad azt nemkívánatos módon torzítónak tekinteni. A Westervelt vállalat benyújtotta a Forest Research egyik jelentését (33), amely a közvetett fahasználat változásának kockázatát (34) elemzi. A jelentés megállapítása szerint az USA délkeleti részén a közvetett fahasználat kockázata alacsony, mivel folyamatosan jelentős biomasszatöbbletre lehet számítani, az új fapelletüzemek pedig a már üzembe helyezett feldolgozási kapacitással összehasonlítva csupán korlátozott mennyiségben képesek fát vásárolni.

(42)

Az USA kereskedelmi minisztériumának nemzetközi kereskedelmi részlege (Internal Trade Administration, ITA) kereskedelmi adatokat szolgáltatott az USA fapelletexportjáról. Az ITA nem vont le következtetéseket az adatokból, azonban felhívta a figyelmet az USA mezőgazdasági minisztériuma vezető közgazdászának egy blogposztjára, amely a fapellettermelés kedvező gazdasági hatásait hangsúlyozza.

(43)

Három érintett fél arra hivatkozott, hogy a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt túlkompenzációt és a farostpiac torzulását eredményezi. A Renewable Energy Systems Ltd (RES) állítása szerint a draxi erőmű üzemi paraméterei alul vannak becsülve, különösen ami a nettó kapacitáskihasználtságot illeti. A cég javasolta egy visszakövetelési rendelkezés bevezetését, és a támogatásban részesíthető MWh-k számának maximalizálását. A RES jelezte továbbá, hogy egy kompetitív ajánlattételi eljárás alkalmazása csökkenthette volta a kötési árat.

(44)

A Fern hét szervezet (35) nevében nyújtott be észrevételeket, melyek szerint a kapacitáskihasználtságra vonatkozó alacsony becslések és a tüzelőanyag-költségekre vonatkozó magas becslések túlkompenzációt fognak eredményezni. Ezek az észrevételek kiemelték továbbá azt, hogy nagy mérete miatt a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt torzíthatja a farostpiacot. Ezek a beadványok a bejelentett projektben állított CO2-megtakarításokat is vitatták.

(45)

Ezenkívül a Fern a RISI tanácsadó cégtől származó adatokat idézve azt is kiemelte, hogy 2011-ről 2015-re az USA déli részének árai 27 %-kal emelkedtek a puhafa és 56 %-kal a keményfa tekintetében. A Fern beadványa a FORISK független tanácsadócég piacelemzésére hivatkozott (36). Ez az elemzés azt feltételezte, hogy az ipari fapelletből származó farost világszintű kereslete a 2014 és 2019 közötti időszakban évi 10,6-ről évi 25 millió tonnára nő, és az elemzés nem vette figyelembe a fűrészüzemi hulladék hatásait. Ezt követően arra a megállapításra jutott, hogy az USA délkeleti részén a lábon álló fa értéke (37) 30–40 %-kal emelkedhet.

(46)

Egy külön beadványban a Biofuelwatch megismételte, hogy a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt a kapacitáskihasználtság alulbecslése és a tüzelőanyag-költségek túlbecslése következtében túlkompenzációhoz vezetne. A beadvány továbbá azt állította, hogy mérete folytán a bejelentett projekt torzítaná a piacot az USA délkeleti részén, valamint Dél-Amerikában is, ahonnan a draxi erőmű tüzelőanyagának hozzávetőlegesen 16 %-át szerezné be, és hivatkozott a gyengén szabályozott dél-amerikai művelés terhére való földterületszerzés kockázatára.

(47)

Három érintett fél (38) egyetértett azzal az állásponttal, hogy a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt torzíthatja a versenyt a farost nyersanyagpiacán. Az AFPA a RISI független tanácsadó cég egy tanulmánya alapján megbecsülte az USA délkeleti részének fapelletgyártását és -exportját. 2012 és 2015 között az Európai Unióba irányuló fapelletexport évi 1,8 millióról évi 4,5 millió tonnára növekedett. A RISI előrejelzése szerint 2019-re az export évi 10,6 millió tonnára nőhet. Az 1. ábra az USA becsült fapellettermelését mutatja.

1. ábra

Az USA becsült fapellettermelése (millió amerikai tonna; forrás: RISI)

(48)

Az AFPA szerint a fapellettermelés emelkedése már most is felhajtja a lábon álló fa értékét az USA délkeleti részén. A 2. ábra a lábon álló cellulózfa értéknövekedését mutatja a 2006 és 2015 közötti időszakban az USA délkeleti részén az AFPA által benyújtott adatok alapján.

2. ábra

Lábon álló cellulózfa ára az USA délkeleti részén (USD/cord, forrás: RISI)

(49)

A RISI tanulmánya továbbá részletes bontásban tartalmazza az USA délkeleti része vonatkozásában a fapellet előállításának, (39) illetve az Egyesült Királyságba történő exportálásának költségeit. Ezen adatok alapján a RISI megbecsülte, hogy a kedvezményezett mekkora árat képes legfeljebb fizetni egy CfD-szerződés alapján történő farostbeszerzés esetében. Egy olyan erőmű, amely 105 GBP/MWh CfD szerinti kötési árat kap, akár 275 USD-t is ki tudna fizetni egy tonna fapelletért. Figyelembe véve a szállítást, a termelést és a betakarítást, ez egy tonna lábon álló fa esetében 57,9 USD-t jelent, amely a lábon álló fa átlagos árának több mint 4,7-szerese. Tehát a kedvezményezett alá tudna ígérni a többi farostfelhasználónak.

(50)

Ezenkívül a RISI becslése szerint az USA déli részéről származó fapellet 64 %-a puha cellulózfa, 12 %-a kemény cellulózfa, 12 %-a fűrészüzemi hulladék és 12 %-a erdei biomassza, azaz olyan erdészeti hulladék vagy betakarítási maradványanyag, amely túl kicsi vagy rossz minőségű ahhoz, hogy a cellulózgyártáshoz felhasználják. Tehát a fapellet nagyrészt olyan anyagokból készülne, amelyeket más ágazatok is használnak.

(51)

Hasonlóképpen, a Graphic Package International Inc. (GPII) arról számolt be, hogy az USA délkeleti részén fapellet gyártására felhasznált fa nagyrészt cellulózfa méretű hengeres faanyag és fűrészüzemi hulladék, amelyben az erdészeti hulladék a kevesebb, mint 20 %-os összes faszükségletnek csak kis részét teszi ki. Az USA déli részén az erdészeti termékek ágazatának farost fogyasztása az előrejelzés szerint a 2014. évi 170 millió száraz metrikus tonnáról 182 millió tonnára növekszik 2019-ben, ami évente körülbelül 1,4 % növekedést jelent.

(52)

A GPII a Forest2Market tanácsadócég adataira hivatkozva azt is hozzátette, hogy a fapelletipar által keltett megnövekedett farost-felhasználás miatt emelkedik a lábon álló fa ára az USA délkeleti részén. A GPII beszámolója szerint a lábon álló fenyő cellulózfa értéke az USA déli részén 2013-ban átlagosan 11 %-kal, 2014-ben pedig 10 %-kal emelkedett.

(53)

A GPII térképeket mutatott be, amelyek a GPII két kartonpapírgyára közelében található létező és tervezett fapelletüzemeket ábrázolják. Bár az érintett térségben bezárt néhány cellulóz-, papír- és faáruüzem, a fapelletüzemek száma meghaladja a bezárt cellulóz-, papír- és faáruüzemekét. A GPII ezért azt állítja, hogy ezek a fapelletüzemek további torzulásokat okoznak.

(54)

Végül pedig a GPII egy, az USA mezőgazdasági minisztériuma (US Department of Agriculture, USDA) által finanszírozott tanulmányt (40) is benyújtott, amely a fapelletexportnak a farostárakra gyakorolt hatását vizsgálja az USA délkeleti részén. A jelentés szerint a 2016 és 2017 közötti időszakban 40 millió zöld rövid tonnát (GST) – amely 16,9 millió száraz metrikus tonnának felel meg – fognak bioenergia céljára felhasználni az USA déli részén, köztük 8,4 millió tonna fapelletet. Ennek eredményeként a Drax Power Limited gazdasági modell azt sugallja, hogy egyes lábon álló fa – például a nem fűrészáru célú fenyő – ára akár meg is kétszereződhet.

(55)

A Westrock a RISI-tanulmányt idézve szintén megjegyezte, hogy az USA déli részéről származó fapelletben az erdei biomassza maradványának aránya nem haladná meg a 12 %-ot. A RISI-tanulmány alapján a Westrock azt is állította, hogy a fapelletgyártók farostfogyasztása az előrejelzés szerint 2019-ig évente 14 %-kal fog emelkedni. Ugyanezen időszak alatt a teljes farostkínálat várhatóan csak 2,0 %-kal fog nőni évente. Ez jelentősen növelheti a lábon álló fa árát, ami a hagyományos faipari ágazatok számára hátrányos lenne.

(56)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszul az Egyesült Királyság naprakész információkkal szolgált a biomassza-tüzelésre átálló draxi egység működési paraméterei tekintetében. Az átlagos kapacitáskihasználtság 70,5 %-ról 78 %-ra nőtt. Az Egyesült Királyság magyarázata szerint a draxi erőmű becsült rendelkezésre állása egy hasonló, biomassza-tüzelésre átállított egységnél szerzett tapasztalatokat tükrözi, és ezt független tanácsadói vélemény is alátámasztja. Az Egyesült Királyság azonban az erőmű tervezett működési idejét – a műszaki lehetőségekhez mérten – az adott évben rendelkezésre álló idő 84,1 %-áról 93,3 %-ra növelte. Ez a lehetséges tüzelőanyag-ellátási nehézségekre való tekintettel beépített bruttó kapacitás-kihasználtsági tényezők megszüntetéséből következett. E tényezők megszüntetése azt tükrözi, hogy az Egyesült Királyság fokozottabban bízik abban, hogy képes lesz kellő mennyiségű fapelletet leszerződni, illetve kezelni annak kockázatát, hogy az erőmű élettartamának lejáratakor felesleges biomassza marad nála.

(57)

Ezen túlmenően az Egyesült Királyság felülvizsgálta a biomassza-tüzelésre történő draxi átállás hőhatékonyságára vonatkozó becslést is, megerősítve a korábbi 38,6 %-os hőhatékonyság becslését, mivel ez a biomassza-tüzelésre történő átállást célzó projektek során szerzett tapasztalatokat tükrözi, amelyeket a draxi erőmű által beszerzett független tanácsadói vélemény is alátámaszt.

(58)

Az Egyesült Királyság a tüzelőanyag-ellátási költségek frissített bontását is benyújtotta. A tüzelőanyag-költség átlagos becsült mértéke 8,40 (41) GBP/GJ-ról 8,18 GBP/GJ-ra csökkent. Az új tüzelőanyagköltség-becslésben megjelennek a további fapelletre irányuló szerződések, a tüzelőanyagokkal összefüggő egyes költségek optimalizálása és a makrogazdasági változók változásai is. Az Egyesült Királyság különösen megjegyzi, hogy a fapellet azonnali piaca nem elég likvid ahhoz, hogy egy biomassza-tüzelésre átálló nagy méretű erőmű arra hagyatkozhasson.

(59)

A hosszú lejáratú fapelletszállítási szerződéseken alapuló árak általában magasabbak, mint az azonnali ár. A frissített anyagban a tüzelőanyag-költségek alapja most az alábbiak súlyozott átlaga: a fapellet igény körülbelül 77 %-át kitevő, hosszú lejáratú fennálló szerződések, a még véglegesítendő hosszú lejáratú szerződések, amelyek a fapellet igény körülbelül 15 %-át teszik ki, és a becsült azonnali árak, amelyek a fapellet igény 7 %-át fedik le. A tüzelőanyag-kezelési költségek, így az egyesült királyságbeli kikötői költségek, vasúti költségek, raktározás, fenntarthatósági költségek, kockázatfedezési és devizaárfolyam költségek becsült mértéke 1,49 GBP/GJ. Ezért az egyesült királyságbeli kikötőbe szállított biomassza fapellet költségének összege […] GBP/GJ mínusz […] GBP/GJ, amely így […] GBP/GJ. Ez tonnánként 181 USD fapelletköltségnek felel meg (beleértve a biztosítás és a fuvarozás költségét is [CIF]). Az Egyesült Királyság azt is bemutatta, hogy ez az ár összhangban van az USA-beli szállítók által jelzett költségekkel, amelyek a 6,27 GBP/GJ és 8,24 GBP/GJ közötti tartományban mozognak (a Ricardo Energy & Environment független tanácsadócég becslése szerint).

(60)

Az Egyesült Királyság hangsúlyozta, hogy a draxi erőmű működési paramétereire vonatkozó becslések szilárdak, mivel azokat független szakértők is megerősítették (42). Az Egyesült Királyság megjegyezte továbbá, hogy a három működési paraméter nem korrelál. Ezért nem valószínű, hogy 20 éves időtávon a nyereségnövelő irányban jelentős egyidejű változások következzenek be.

(61)

Az Egyesült Királyság szerint e fejlemények jelentős hatást gyakorolnak a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt nyereségességére. A becsült belső megtérülési ráta (IRR) most [4–12] %, reálárakon számolt, adózás előtti alapon, szilárd paraméterekkel és a minimális hozamelvárási szinteken belül.

(62)

Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a kedvezményezett nem fog őserdőkből farostot beszerezni. Az Egyesült Királyság faanyagokra vonatkozó szabványrendeletének előírásaival összhangban fát csak fenntarthatóan és aktívan kezelt, megmunkált erdőkből szereznek be.

(63)

A kedvezményezett azon szándékával kapcsolatban, hogy Dél-Amerikából is vásárolna fapelletet, az Egyesült Királyság pontosította, hogy a Brazíliából beszerzett anyag egyetlen, a déli Rio Grande do Sul államban működő vállalkozástól érkezik. A felesleges farost egy részét fapellet gyártására fogják felhasználni. A beszerzendő anyagot vagy az Erdőgondnoksági Tanács (Forest Stewardship Council – FSC) erdőgazdálkodási rendszere fogja tanúsítani, vagy az FSC által ellenőrzött faként fogják igazolni, a fapellettel foglalkozó vállalkozás pedig rendelkezik az FSC felügyeleti lánc tanúsítványával. Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a vállalkozást és annak műveleteit függetlenül auditálták annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az Egyesült Királyság biomasszára vonatkozó fenntarthatósági és jogi előírásainak.

(64)

A fapellet összetételével kapcsolatos AFPA-adatokra válaszul az Egyesült Királyság elmondta, hogy az erdészeti gyakorlatokból származó farost az USA fapelletüzemei nyersanyagának valamivel több mint 80 %-át teszi ki. Az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy ez a szám összhangban van a RISI jelentésében szereplő adatokkal, amennyiben a különböző fafajták összevethető meghatározásait alkalmazzák.

(65)

Az Egyesült Királyság az USA fapelletiparának viszonylagos méretére vonatkozóan is szolgált adatokkal. A Forest2Market elemzése szerint (43) az USA déli részének erdőállománya 2000 és 2014 között közel 1,2 milliárd tonnával nőtt. Ebben a térségben a fapellet exportágazata 2008 és 2014 között nulláról 3,6 millió tonnára nőtt. Ez az USA déli része összes fenyő cellulózfa állományának 0,3 %-át, valamint a cellulózfát és fűrészáru célú fát magában foglaló teljes fenyőállomány 0,09 %-át teszi ki.

(66)

A biomassza-tüzelésre átálló draxi egység 2,4 millió tonnányi fapellet felhasználásának farostigénye a teljes keménycellulózfa-állomány 0,2 %-át, illetve a cellulózfát és fűrészáru célú fát magában foglaló teljes keményfa-állomány 0,06 %-át teszi ki. Az összes fogyasztó tekintetében az USA déli részén 2014-ben 250,2 millió tonna volt a teljes farostkivonás, amely a teljes erdészeti állomány 3,3 %-ának felel meg.

(67)

Ami a fapelletüzemek elhelyezkedését illeti (lásd a GPII beadványát), az Egyesült Királyság szerint az üzemek megépítése finanszírozásának biztosítása érdekében az új fapelletüzemeket olyan térségekben kell elhelyezni, ahol azoknak nem kell közvetlenül versenyezniük más nyersanyag-felhasználókkal. A Forest2Market tanácsadócég jelentésére hivatkozva (44) az Egyesült Királyság azt állítja, hogy a fapelletüzemek elhelyezkedése számos tényezőtől függ, így például a megüresedett kereslettől, a gazdaságfejlesztési ösztönzőktől, az adókedvezményektől, a farost kínálatától és árától, a farostkínálat közelségétől és egy mélyvízi kikötővel összeköttetést biztosító vasúti infrastruktúra közelségétől. A jelentés szerint az USA déli részén a fapelletüzemek 61 %-a több mint 30 mérföldre helyezkedik el egy versenytársától. Ugyanez a jelentés azt is megállapította, hogy az összes vizsgált fapelletüzem legfeljebb 65 mérföldre található egy másik versenytársától. A jelentés szerint más farost-felhasználók esetében is általános gyakorlat az, hogy történelmileg nem működtek bármely más verseny hiányában. Ugyanakkor a Forest2Markets által felmért fapelletüzemek exportjának 72 %-a olyan üzemből érkezik, amely egy bezárt létesítmény 65 mérföldes körzetében található, ami azt jelzi, hogy a fapelletüzemekből származó export a bezárt létesítmények közeléből érkezik.

(68)

A FORISK és az USDA tanulmányaira reagálva – amelyek összekapcsolják a biomassza megnövekedett használatát a lábon álló fa értékének emelkedésével – az Egyesült Királyság arra utal, hogy a fapellettermelésre vonatkozó előrejelzések túl vannak becsülve. Például a GPII által benyújtott USDA-tanulmány a 2015. évi körülbelül 20 millió GST-hez képest több mint 40 millió GST volumenű farostkeresletet tételez fel az USA déli part menti részén 2017-ig. Ez azt eredményezné, hogy csak az USA déli part menti részén 2017-ig 18 millió tonna fapelletet gyártanának. Ez jelentősen több, mint a FORISK 2019-ig tartó becslésében szereplő 11,6 millió tonna. Ezen túlmenően nem vesznek figyelembe más tényezőket, például a maradványok rendelkezésre állásának növekedését.

(69)

A kedvezményezettnek a farostra vonatkozó fizetőképességével kapcsolatos állítások tekintetében az Egyesült Királyság megjegyzi, hogy a RISI által szolgáltatott becslések nem veszik figyelembe a frissített kötési árat – amely 100 GBP/MWh 105 GBP/MWh helyett –, valamint néhány, tüzelőanyaggal kapcsolatos többletköltséget. Az 1. egység frissített átlagos tüzelőanyag-költsége 8,18 GBP/GJ. A biomasszapellet költsége […] GBP/GJ, míg a tüzelőanyaggal kapcsolatos egyéb költségek, így a kikötőhasználat költsége, a vasúti szállítás, a raktározás, a fenntarthatósági tanúsítás, a kockázatfedezés és a devizaárfolyam költségének összege […] GBP/GJ (lásd a fenti (51) preambulumbekezdést). Az Egyesült Királyság álláspontja szerint ez a szám beleesik az USA-beli fapelletszállítók ártartományába, amelyet a Ricardo Energy & Environment független tanácsadócég 6,27–8,24 GBP/GJ közötti értékre becsült.

(70)

Az Egyesült Királyság szerint más tényezők – köztük az ingatlanpiac összeomlása miatt a fűrészüzemi hulladék kínálatának visszaesése – is hozzájárultak a lábon álló fa értékének közelmúltban tapasztalt növekedéséhez. Ezen álláspontjának alátámasztására az Egyesült Királyság azt állította, hogy nem volt látható korreláció a fenyő vagy a keményfa lábon álló értékének változása és a számottevő fapelletgyártás jelenléte között.

(71)

Az Egyesült Királyság arra is hivatkozott, hogy az USA-ból az Európai Unióba irányuló ipari fa kereskedelmének volumene korlátozott. A 2013. évi hozzávetőlegesen 270 millió zöld tonnányi ipari hengeres faanyag össztermeléséből az USA az európai földrészre körülbelül 3,3 millió zöld tonnányit exportált (45). Összehasonlításképp, 2013-ban az Európai Unió hozzávetőlegesen 31 millió zöld tonna hengeres faanyagot és 15 millió zöld tonna faforgácsot és fűrészport importált, elsősorban más európai országokból. Ezért az USA-ból az Európai Unióba irányuló nem energiatermelési célú nyersanyagoktól való függés korlátozott.

(72)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézkedés akkor minősül állami támogatásnak, ha „a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, […] amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(73)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglaltaknak megfelelően a kedvezményezett (Drax Power Limited) változó prémium formájában kap működési támogatást a kormány tulajdonában álló CfD üzleti partnertől az átállított egységben termelt villamos energiáért. Az intézkedés előnyben részesíti a megújuló energiaforrásokból (ez esetben biomasszából) történő villamosenergia-termelést a kiválasztott kedvezményezett által. A tagállamok széles körben kereskednek a villamos energiával. A bejelentett intézkedés így torzíthatja a versenyt a villamos energia piacán és érintheti tagállamok közötti kereskedelmet. Ezenfelül az erőmű a nyersanyagpiacon is versenyezni fog a biomassza tüzelőanyagért, mivel az elegendő helyi erdészeti erőforrások hiánya miatt a draxi egység tüzeléséhez szükséges fapellet jelentős részét külföldről kell importálni (lásd a fenti (11) preambulumbekezdést).

(74)

A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a bejelentett intézkedés a szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak minősül (46).

(75)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy végleges beruházási döntés még nem született, és az állami támogatás jóváhagyásának megszerzését megelőzően nem kerül sor kifizetésekre. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az Egyesült Királyság teljesítette a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit.

(76)

A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés célja a megújuló energiaforrásokból, nevezetesen szilárd biomasszából történő villamosenergia-termelés előmozdítása. A bejelentett intézkedés a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) alkalmazási körébe tartozik (47). A Bizottság ezért a bejelentett intézkedést az iránymutatás 3.2. pontjában meghatározott általános összeegyeztethetőségi rendelkezésekkel és az iránymutatás 3.3.2.1. pontjában meghatározott, a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia részére juttatott működési támogatásra vonatkozó egyedi összeegyeztethetőségi feltételekkel összhangban értékelte.

(77)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt megállapítás szerint a Bizottság megjegyzi, hogy a bejelentett támogatási intézkedés azt célozza elősegíteni, hogy az Egyesült Királyság elérje az EU 2020 stratégia (48) részeként az Unió által kitűzött, megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseket (49) és CO2-csökkentési célokat. A (9) preambulumbekezdésben foglaltak szerint és az iránymutatás (30) és (31) pontjával és (33) pont a) alpontjával összhangban az Egyesült Királyság kifejezetten megbecsülte a bejelentett projekttől várt CO2-megtakarításokat és a megújuló forrásból származó villamos energia termelési kapacitásait. A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett támogatási intézkedés a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban közérdekű célra irányul.

(78)

Számos környezetvédelmi szervezet fejezte ki aggodalmát a bejelentett projekt környezeti hatásai miatt. Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a bejelentett támogatást csak az iránymutatás (19) pontjának (6) alpontjában meghatározott biomassza részére biztosítják. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a bejelentett támogatás segítségével az Egyesült Királyság elérheti az Unió 2020-ra kitűzött éghajlati és energiapolitikai céljait. Ezen túlmenően a Bizottság azt is megjegyzi, hogy a biomassza-tüzelésre átálló draxi erőműben használt fapelletnek meg kell felelnie az Egyesült Királyság saját fenntarthatósági feltételeinek, beleértve az életciklus alapon számított minimális CO2-megtakarítást is. Az Egyesült Királyság fenntarthatósági feltételei más negatív környezeti hatások – mint például a biológiai sokféleség csökkenésének – elkerülésére is tartalmaznak rendelkezéseket.

(79)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett támogatás szükséges, van ösztönző hatása, és hogy megfelelő eszköz. Különösen az iránymutatás (38), (107), és (115) pontjára hivatkozva jegyzi meg a Bizottság, hogy a fennálló szakpolitikai keretek nem kellő mértékben foglalkoznak a piaci hiányosságokkal, nevezetesen azzal, hogy az energia árában nem teljes mértékben jelenik meg minden olyan externália, amelyet a fosszilis tüzelőanyagok használata idéz elő, és hogy az e határozatban vizsgált működési támogatás hiányában a biomassza-tüzelésre való átállást célzó projekt nem lenne pénzügyileg életképes.

(80)

Az iránymutatás (49) és (58) pontjára hivatkozva az Egyesült Királyság feltárta, hogy a draxi átállított egység által termelt fajlagos energiatermelési költségek jóval a várható villamosenergia-piaci árak felett vannak, és arra vonatkozó pénzügyi elemzést is szolgáltatott, hogy a vizsgált támogatás nélkül negatív lenne a bejelentett projekt belső megtérülési rátája. Ilyen helyzetben a piaci szereplők nem akarnának beruházni a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projektbe. A bejelentett támogatás ezért megváltoztatná a kedvezményezett magatartását. Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a kedvezményezettnek kérelmeket kellett benyújtania, és ezeket a kérelmeket be is nyújtotta a bejelentett projektre vonatkozó munkák megkezdése előtt az iránymutatás (51) pontjának megfelelően.

(81)

Az iránymutatás (40) és (116) pontjára hivatkozva az Egyesült Királyság feltárta, hogy a bejelentett támogatás egy megfelelő eszköz. A vizsgálat megindításáról szóló határozatban foglaltak szerint a fajlagos energiatermelési költségek meghaladják a várható villamosenergia-piaci árat, és a várható belső megtérülési ráta állami támogatás nélkül negatív lenne. A draxi erőmű egyik egysége biomassza-tüzelésre történő átállításának finanszírozásához szükséges bevételek megteremtése érdekében az Egyesült Királyság olyan állami támogatást kíván nyújtani, amely kifejezetten célzott, és amely a minimális hozamelvárási szintek túllépése nélkül biztosítja a projekt szükségleteit. A bejelentett projektet számos más projekt közül azért választották ki, hogy a CfD formájában nyújtott működési támogatás odaítélése útján elérjék az Unió megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseit (50). A Bizottság az Egyesült Királyság villamosenergia-piaci reformja – megújuló energiaforrásokra vonatkozó különbözeti szerződés tárgyú, SA.36196 (2014/N) számú ügyben hozott határozatában (C(2014)5079) (51) megállapította, hogy a CfD megfelelő eszköz a közérdekű cél megvalósítására.

(82)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett projekt támogatása szükséges, van ösztönző hatása, és hogy megfelelő eszköz útján biztosítják.

(83)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ilyen biomassza-tüzelési projektek fajlagos energiatermelési költségeit 10 %-os megtérülési ráta alapján az Egyesült Királyság legalább 105 GBP/MWh mértékben vette számításba (52). A Bizottság a fajlagos energiatermelési költséget az ilyen típusú projekthez megfelelőnek tartja, mivel a költséget már korábbi határozataiban jóváhagyta (53). Az Egyesült Királyság bemutatta, hogy az egy energiaegységre eső bejelentett támogatás nem haladja meg a fajlagos energiatermelési költség és a villamos energia várható piaci ára közötti különbséget, mivel a 100 GBP/MWh-ban meghatározott kötési ár – amely a prémiummal növelt piaci árat tükrözi – nem haladja meg a fajlagos energiatermelési költséget (54). Az Egyesült Királyság megerősítette továbbá, hogy a bejelentett támogatást a beruházás rendes számviteli szabályok szerinti értékcsökkenési leírásáig továbbra is biztosítják, és hogy a bejelentett támogatás nem halmozódik bármely egyéb támogatással.

(84)

A bejelentett projekt minimális hozamelvárása 8,8 % és 12,7 % közötti, reálárakon számolt, adózás előtti alapon (55), és ezt a Bizottság is elfogadta az eljárást megindító határozatában. Ez összhangban volt a Bizottság által egyesült királyságbeli biomassza-tüzelési projektek tekintetében korábban jóváhagyott rátákkal (56). Ebben a határozatában a Bizottság azt vizsgálja, hogy a projekt belső megtérülési rátája tiszteletben tartja-e a minimális hozamelvárást.

(85)

Az eljárást megindító határozatában a Bizottság kétségét fejezte ki, hogy az állami támogatás nem vezet túlkompenzáláshoz az Egyesült Királyság által szolgáltatott érzékenységi elemzés alapján (57). A belső megtérülési ráta reálárakon számolt, adózás előtti alapon a becsült 4,7 %-ról több mint 15,6 %-ra növekedne, ha a hőhatásfok és a kapacitáskihasználtság 5 %-kal emelkedne, és a tüzelőanyag-költségek 5 %-kal csökkennének. A Bizottság rámutatott e feltételezések bizonytalanságára, különös tekintettel a néhány évnyi működés során a fapelletellátással kapcsolatos logisztikai aggályok miatt bekövetkező csökkent kapacitáskihasználtságra, illetve a tüzelőanyag-költségek szintjére (mivel a szállítási szerződések nem fedték le a biomassza-tüzelésű egység teljes ellátási igényét).

(86)

A vizsgálat megindításáról szóló határozatot követően az Egyesült Királyság naprakész információkat nyújtott be a bejelentett projekttel kapcsolatban, így különösen felülvizsgálta és naprakésszé tette a működési paramétereket. E naprakész információk alapján a bejelentett projekt belső megtérülési rátája most hozzávetőlegesen [4–12] % reálárakon számolt, adózás előtti alapon, amely összhangban van a minimális hozamelvárással.

(87)

A (11) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az Egyesült Királyság megszüntette a korábban beépített alacsony bruttó kapacitás-kihasználtsági tényezőket, az átlagos nettó kapacitáskihasználtságot pedig 71 %-ról 78 %-ra növelte a vizsgálat megindításáról szóló határozatot követően. Az Egyesült Királyság az új kapacitáskihasználtságot más hasonló erőművekkel történő összehasonlítás alapján támasztotta alá. A Bizottság megjegyzi, hogy a növekedés nagyobb az érzékenységi elemzésben feltételezettnél, és hogy a becsült 78 %-os kapacitáskihasználtság már összhangban van a hasonló erőműveknél tapasztaltakkal (58).

(88)

A kapacitáskihasználtság felülvizsgálata a harmadik felek által az alacsony kapacitáskihasználtság számításával kapcsolatban benyújtott aggályokkal is foglalkozik (59). A RES Ltd szerint az ajánlattételi eljárások általános tapasztalatai alapján egy kompetitív ajánlattételi eljárás alacsonyabb támogatási összeg iránti igényt eredményezhetett volna (60). A Bizottság jelzi, hogy kompetitív ajánlattételi eljárás nem szükséges, és hogy a jelenlegi intézkedés nem vezet túlkompenzációhoz.

(89)

A tüzelőanyag-költségek tekintetében a vizsgálat megindításáról szóló határozatban foglaltak szerint a Bizottság tudomásul veszi, hogy a bejelentett projekthez szükséges fapellet beszerzésére hosszú távú szerződések keretében kerül sor, amelyek árai magasabbak lehetnek az azonnali áraknál. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy voltak még bizonytalanságok, mivel a vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadásának időpontjában fennálló szállítási szerződések nem fedték le a bejelentett projekt teljes ellátási igényét.

(90)

Az Egyesült Királyság részletesen bemutatta a szükséges fapelletellátás tüzelőanyag-költségeit, és frissítette a tüzelőanyag-költségekre vonatkozó becsléseit. A tüzelőanyag-költségek 8,40 USD/GJ-ról 8,18 USD/GJ-ra csökkentek a 8,23 USD/GJ érték 5 %-os érzékenységi elemzését követően. Az Egyesült Királyság szerint a tüzelőanyag-költségre vonatkozó becslések most több hosszú távú szerződésen alapulnak, amelyek a fapelletszükséglet legnagyobb részét lefedik, továbbá figyelembe veszik a jövőbeli szállítási szerződések és a jövőbeli azonnali árak becsléseit is (61).

(91)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott dokumentáció tartalmazta továbbá a biomassza-tüzelésre átálló draxi egység ellátási lánca fő költségelemeinek részletes bontását, beleértve a tüzelőanyaggal kapcsolatos költségeket, így a kikötőhasználatot, a vasúti szállítást, a raktározást, a fenntarthatósági tanúsítást, a kockázatfedezetet és a devizaárfolyam-költségeket. A független szakértők – szintén az Egyesült Királyság által benyújtott – véleménye szerint a biomassza-tüzelésre átálló draxi egység átlagos becsült tüzelőanyag-költsége az USA fapellet szállítóinak ártartományán belül helyezkedik el (62). A frissített tüzelőanyag-költségekben tonnánként 181 USD (CIF) fapelletár jelenik meg, amely a RISI becslésével is összhangban van (63).

(92)

A hőhatékonysággal kapcsolatos állítás megalapozása érdekében az Egyesült Királyság adatokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az ilyen típusú biomassza-tüzelésre történő átállást célzó projekt hőhatékonysága hozzávetőlegesen 38–39 %-kal növelhető. A Bizottság megjegyzi, hogy a vizsgálatot megindító határozatban e tekintetben nem merültek fel kifejezett kétségek, és a Bizottság úgy véli, hogy a hatékonysági ráta összhangban áll a hasonló erőművek esetében megfigyelt tipikus hatékonysági rátákkal (64).

(93)

Végül a bejelentett projekt belső megtérülési rátája számos ok miatt megváltozott, beleértve a körülbelül egy évnyi támogatás elvesztését is, mivel a javasolt beruházási szerződés az intézkedés kezdő időpontjára való tekintet nélkül 2027. március 31-én jár le, illetve kedvezőtlenek a devizaárfolyam változásai is. Ez a belső megtérülési ráta ezért magasabb a Bizottság eredeti tájékoztatásában becsült 4,7 %-nál. Az eltérés az erőmű működési paramétereire vonatkozó becslések felülvizsgálatából ered.

(94)

A fent hivatkozott anyagok fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett projekt becsült belső megtérülési rátája az erőmű költségeire és működési paramétereire vonatkozó szilárd becsléseken nyugszik. Ezen túlmenően a becsült belső megtérülési ráta az ilyen típusú projektektől megkövetelt minimális hozamelvárási tartományon belül található. Ezért a támogatás nem vezet túlkompenzációhoz, és a közös érdekű cél elérése érdekében arányosnak minősül.

(95)

Az állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelése keretében a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy „a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak” (65).

(96)

Az iránymutatás (94), (95) és (96) pontjára hivatkozva a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés nem jár nyilvánvalóan negatív következményekkel, mivel a támogatás arányos és nem pusztán a tevékenység környezeti hatás nélküli áthelyezéséhez vezet. A támogatás elősegíti a draxi egység szénről biomassza-tüzelésre történő átállását, ami növeli a megújuló energiaforrások arányát az Egyesült Királyságban (66).

(97)

A támogatási intézkedés negatív hatásainak értékelése érdekében a Bizottság azokra a torzulásokra fordított kiemelt figyelmet, amelyek a támogatás eredményeképpen várhatóan hatást gyakorolnak a versenyre az érintett termékek piacán, illetve a gazdasági tevékenység helyszínén (67).

(98)

mivel a támogatást a megújuló energiaforrásokból történő villamos energia előállításához biztosítják, az érintett piac a villamosenergia-piac. Az iránymutatás (89) pontjára történő hivatkozással a Bizottság a támogatás által okozott két fő potenciális torzulást azonosít, nevezetesen termékpiaci torzulásokat és helyspecifikus hatásokat.

(99)

Az iránymutatás (101) pontjára hivatkozva a Bizottság megállapítja, hogy a projekt egy létező, széntüzelésű erőmű egyik egységének korszerűsítéséből áll. Mivel a projekt egy meglévő erőművet alakít át, a kedvezményezett nem részesül energiatermelési többletkapacitásban az energiapiacon. Ezért az intézkedés nem fogja növelni a kedvezményezett részesedését az energiatermelési piacon.

(100)

A Bizottság emlékeztet továbbá arra is, hogy a biomassza-tüzelésre átálló draxi egység villamosenergia-termelési kapacitása az Egyesült Királyság villamosenergia-termelési piacának körülbelül 1,1 %-át teszi ki. Ezért az intézkedés nem jár olyan negatív hatással, amely növelné a kedvezményezett piaci erejét.

(101)

Az iránymutatás (94)–(96) pontjára hivatkozással a Bizottság úgy véli, hogy a projekt nem jár a tevékenység áthelyezésével, és a versenyre sem gyakorolna jelentős hatást az Egyesült Királyság villamosenergia-termelési piacán. A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedés nem lesz jelentős hatással a villamosenergia-piacon meglévő versenyre. Ezen túlmenően a bejelentett támogatás – az Egyesült Királyság összekapcsoltsági szintjére való tekintettel – nem befolyásolja hátrányosan a kereskedési feltételeket a belső villamosenergia-piacon.

(102)

A vizsgálatot megindító határozatában a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett projekt a közös érdeket sértő mértékben torzítja-e a versenyt a fapellet piacán, illetve a nyersanyagok beszerzési piacán. Ezen egyedileg bejelentett projekt jellemzőire tekintettel a Bizottság kiterjesztette az elemzését az itt másodlagos piacként megjelenő bemeneti piacokra gyakorolt közvetett hatásokra is (lásd alább).

(103)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy a szóban forgó draxi egység csak ipari minőségű fapelletet tud felhasználni tüzelőanyagként. Míg egyes erőművek alkalmasak lehetnek arra, hogy részben más tüzelőanyagokkal helyettesítsék a fapelletet, a draxi egység a kialakítása folytán várhatóan nem lesz alkalmas arra, hogy a fapelletet más termékkel helyettesítse. Ezért a korszerűsített draxi egység által előállított villamos energiához biztosított működési támogatás által előidézett verseny- és kereskedelemtorzulás mértékének további elemzése céljára az ipari fapellet piaca jelenti a megfelelő termékpiacot.

(104)

A Bizottság – ahogy azt a vizsgálatot megindító határozatban is megfogalmazta – a kereskedelmi folyamatok, az elmúlt években az Unióba irányuló behozatal volumene és a piac növekedése alapján a piactorzulások értékelése tekintetében arra a megállapításra jut, hogy a fapellet piaca nem egyetlen tagállamra vagy az Európai Unióra korlátozott, hanem azt globális piacnak kell tekinteni. Ezt erősíti meg a draxi egység ellátására a tengeren túlról importált fapellet nagy volumene, és ez összhangban van az SA.38762 (2014/N) ügyben hozott következtetéssel.

(105)

A Bizottság megjegyzi, hogy a fapelletellátás nagy részét jelenleg egyedileg kialkudott hosszú távú szerződések keretében szerzik be. Ezenfelül az új gyártólétesítmények piaci akadályai alacsonynak tűnnek. A fapelletgyártási kapacitás közelmúltbeli növekedése mind az USA délkeleti részén, mind pedig az Unióban (68) alátámasztja ezt a megfigyelést, ahogyan az is, hogy a draxi erőmű hosszú távú szerződéseket köt az egység ellátásának biztosítása érdekében.

(106)

A múltbeli tendenciákra tekintettel a Bizottság azt is megjegyzi, hogy az USA-nak a bejelentett projekt várhatóan elsődleges fapelletforrását jelentő délkeleti részén nem változott jelentősen az azonnali ár, amikor az adott régióból az Unióba irányuló import növekedésnek indult. Ezt az Európai Pellet Tanács által benyújtott adatok is megerősítik (69).

(107)

A draxi egység átalakítása további 2,4 millió tonna fapelletre generál keresletet. Ez az Unió 2014. évi összes fapelletfogyasztása 12,8 %-ának felel meg (70). Az Unió éves fogyasztása azonban 2012 és 2014 között csaknem 25 %-kal, vagyis 3,7 millió tonnával nőtt. Ezenkívül az USA délkeleti részének fapelletgyártási kapacitása gyorsan emelkedett, és várhatóan a jövőben is növekedni fog (71).

(108)

A hivatalos vizsgálati eljárás nem mutatott arra irányuló jelet, hogy a fapellet piaca az elkövetkező években nem lesz képes hasonló mértékben bővülni ahhoz, hogy befogadja a draxi projektből eredő keresletnövekedést.

(109)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló határozat (81)–(84) preambulumbekezdésében megjegyezte, hogy a fapellet iránti keresletnövekedés a nyersanyagpiac, vagyis a farost piacának további torzulásaihoz vezethet.

(110)

Gazdaságossági okokból a félkész cellulózfa termékeket gyártó üzemek a fát átlagosan körülbelül egy 100–150 km sugarú körön belülről szerzik be, amelyet az üzem vonzáskörzetének neveznek. A farost tehát helyi termék, míg a pelletet nagy távolságokra szállítják és globális piaca van. Emiatt a bejelentett intézkedés versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásának mérése érdekében meg kell határozni, hogy mely helyi piacról fogják – feltehetően – beszerezni a fapelletet.

(111)

A (10) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat megindításáról szóló határozattal összevetve a draxi egység egyértelműen meghatározta a tüzelőanyag-beszerzési forrásait: az összes farostszükségletének 60 %-át az USA-ból; tüzelőanyag-szükségletének körülbelül 13 %-át Brazíliából; tüzelőanyag-szükségletének 7 %-át az azonnali piacon; tüzelőanyag-szükségletének körülbelül 4 %-át Európán belülről, a balti államokból; tüzelőanyag-szükségletének körülbelül 15 %-át pedig az USA délkeleti részén található kereskedőktől fogja beszerezni. Tüzelőanyag-szükségletének fennmaradó részét Kanadából és potenciálisan más tagállamokból fogja fedezni. Tehát évente körülbelül 100 000 száraz tonna tüzelőanyagot más tagállamokból szereznek be hosszú távú szerződések keretében. Ez hozzávetőlegesen az Unió 2014. évi, 13,5 millió tonnára becsült fapellettermelése 0,7 %-ának felel meg (72).

(112)

A Bizottság megjegyzi, hogy a fapellet legnagyobb részét az Unión kívülről szerzik be, és a nyersanyagok piaca helyi piac. Így a megnövekedett fapelletkereslet által a nyersanyagpiacokra gyakorolt hatások nagyrészt az Európai Unión kívül jelentkeznek. Ezért nem valószínű, hogy a bejelentett projekt hatással lesz az uniós nyersanyagpiaci árakra.

(113)

mivel a projekt fapelletszükségletének nagy részét az USA délkeleti részéről fogják importálni, a nyersanyag farostpiacának potenciális torzulásai erre a régióra fognak összpontosulni (73).

(114)

A hivatalos vizsgálati eljárás során érkezett észrevételek többsége azt az álláspontot támasztja alá, hogy az USA délkeleti részéről érkező ipari fapellet főként erdészeti műveletekből származó farostból fog állni. A Bizottság megállapítja, hogy 2019-ig a fapelletágazat becsült növekedése (hozzávetőlegesen évi 14 % (74)) sokkal nagyobb ütemű lesz, mint a hagyományos erdőgazdálkodási ágazaté, melynek becsült éves növekedése 1,4 % (75). Azonban a fapelletgyártás alacsony farostpiaci részesedése miatt (76) az összes kitermelés 1,8 %-nál alacsonyabb halmozott éves mértékben fog növekedni 2019-ig. A Westrock által benyújtott becslések alapján a teljes farostkínálat éves növekedésének előre jelzett értéke 2,0 %, amely alacsonyabb, mint a becsült növekedés. Ezért a draxi egység támogatásából származó hatás várhatóan korlátozott lesz.

(115)

Az Egyesült Királyság által benyújtott adatok szerint (77) a draxi egységhez szükséges nyersanyag mennyisége (évi 2,4 millió tonna) kevesebb mint 1 %-át teszi ki az USA déli részének erdőiből történő összes 2014. évi fakivételnek, ami megközelítőleg 250 millió tonna volt. Ez a teljes erdőállománynak csupán töredéke. Még az egyéb biomassza-tüzelési projektekből – mint például a Lynemouth-projekt – eredő többletigényeket is figyelembe véve ezek az alacsony százalékos arányok nem jelzik határozottan a nyersanyagpiac indokolatlan torzulását.

(116)

A Fern és más érdekelt felek, valamint a GPII piacmodellező tanulmányokat nyújtottak be, amelyek a lábon álló fa értékének növekedését mutatták ki a fapelletgyártás növekedésének következményeként. A FORISK-tanulmány szerint például a globális éves ipari fapelletkereslet 25 millió tonnára történő növekedése 2019-re a 2014. évi 10,6 millió tonnáról – figyelmen kívül hagyva a fűrészüzemi hulladék hatását – 30–40 %-kal növelheti a lábon álló fa értékét az USA délkeleti részén (78). A GPII által benyújtott USDA-tanulmány szerint a bioenergia-célú biomassza-termelés 16,9 millió tonnára történő növelése 2016-ig bizonyos fafajták, nevezetesen a nem fűrészáru célú fenyő árait több mint megkétszerezheti (79).

(117)

Az Egyesült Királyság által benyújtott információk szerint (80) azonban az e tanulmányokhoz inputként használt fapelletkereslet nem tükrözi a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projektből származó keresletet, hanem inkább átfogó becsléseket és átfogó keresletet foglal magában. Ezenkívül az USDA-tanulmányban becsült átfogó kereslet alacsonyabb, mint a frissebb tanulmányokban. Az USDA-tanulmány becslése szerint például 2015-ben körülbelül 13 millió tonna fapelletet fognak bioenergia-előállításra használni az USA délkeleti részén, amely magasabb, mint a RISI jelentésében szereplő adat, mivel az ugyanerre az évre vonatkozóan nem érte el a 8 millió tonnát. Ezenkívül az összes becsült keresletből származó feltételezett áremelkedés szintén időben korlátozott lenne az USDA-jelentés szerint az ilyen keresletre adott erdészeti állományválaszok növekedése következtében.

(118)

Számos harmadik fél nyújtott be olyan észrevételt, mely szerint a fapellettermelés emelkedése már most is növekedést okoz a lábon álló fa értékében az USA délkeleti részén. A GPII például a Forest2Market tanácsadócég adatait idézi azon állításának alátámasztására, hogy a lábon álló fenyő cellulózfa értéke az USA déli részén 2013-ban átlagosan 11 %-kal, 2014-ben pedig 10 %-kal emelkedett. Fern és mások arról számoltak be, hogy 2011-ről 2015-re az USA déli részének árai 27 %-kal emelkedtek a puhafa, és 56 %-kal a keményfa tekintetében. Az AFPA szintén hasonló állításokat fogalmazott meg (81).

(119)

A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy hosszú távon a lábon álló fa átlagos értéke a történelmi tartományon belül maradt (82). Sőt, a Forest2Market beadványa szerint megállapítható (83), hogy a megfigyelt árnövekedéshez számos tényező járult hozzá. A Forest2Market különösen a fűrészüzemi hulladék termelésének csökkenésére, az időjárással összefüggő eseményekre és a földtulajdon változásaira hivatkozik mint befolyásoló tényezőkre. A Forest2Market arra a megállapításra jutott, hogy „a farost árak feltehetően a pellet exportpiacain jelentkező járulékos kereslet nélkül is emelkedtek volna…” (84). Ezért úgy tűnik, számos piaci fejlemény együttes eredménye, hogy a lábon álló fa értéke az idők során emelkedett.

(120)

A kedvezményezettnek a farostért történő fizetési képességével kapcsolatban tett állítások tekintetében (85) a Bizottság megjegyzi, hogy a felülvizsgált és csökkentett tüzelőanyag-költségek eredményeként (86) a fapellet ára tonnánként 181 USD CIF-paritáson. Ez egyenértékű a RISI által jelentett CIF-paritáson mért fapelletárral (87).

(121)

A fapelletüzemek helyszíne tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy úgy találta, az USA délkeleti részén jelenleg működő és exportra termelő fapelletüzemek általában egymástól 65 mérföldes körben helyezkednek el, jellemzően 30 és 65 mérföld közötti távolságban (88). Ezért az ilyen fapelletüzemek vonzáskörzete átfedést mutat más versenytárs ágazatokéval. A Bizottság azonban felhívja arra is a figyelmet, hogy az ilyen, exportra termelő fapelletüzemek túlnyomó többsége egy bezárt fafeldolgozó üzem 65 mérföldes körzetén belül található. Ezenkívül azt is egyértelművé tették, hogy egy fapelletüzem elhelyezkedésének meghatározásakor számos szempontot vesznek figyelembe. Az Egyesült Királyság által hivatkozott jelentés szerint (89) az USA délkeleti részén található bezárt cellulóz és papírgyárak többsége 2010 előtt zárt be, így ez a fapelletágazat növekedésével kevés korrelációt mutat (90).

(122)

Végül a Poyry-jelentés (91) a fapelletágazat és a farostot felhasználó hagyományos iparágak közötti tisztességtelen verseny kockázatát vizsgálta a farost tekintetében. A jelentés nem csak a biomassza-tüzelésre átállított, támogatott draxi egység által keltett fapelletkeresletet vette figyelembe, hanem a más erőművek – így a Lynemouthban található erőmű – által okozottat is. A jelentés azt állapította meg, hogy az USA délkeleti részén működő és tervezett fapelletüzem-kapacitásnak elegendőnek kell lennie a fapellet iránti kereslet növekedésének kielégítésére, és hogy a közvetett fahasználat változása kockázatának alacsonynak kell lennie.

(123)

Ezért azt a következtetést kell levonni, hogy a bejelentett intézkedés várhatóan nem okoz indokolatlan torzulásokat a nyersanyagpiacon. A Bizottság különösen azt jegyzi meg, hogy a piac helyi torzulásai – amennyiben lenne ilyen – az USA délkeleti részén jelennének meg, és ezért csak korlátozott hatást gyakorolnának – ha gyakorolnának egyáltalán – a tagállamok közötti kereskedelemre. E tekintetben arra is emlékeztet a Bizottság, hogy a bejelentett támogatást szilárd biomasszából történő villamosenergia-termeléshez biztosítanák, és hogy a támogatásnak a nyersanyagpiacra gyakorolt bármely hatása közvetett lenne.

(124)

Az iránymutatás (97) pontjában foglaltak szerint ha az állami támogatási intézkedések megfelelően célozzák az orvosolni kívánt piaci hiányosságot, korlátozottabb a veszélye annak, hogy a támogatás indokolatlan mértékben torzítja a versenyt. A Bizottság megjegyzi, hogy a bejelentett támogatás közvetlenül törekszik elősegíteni az Unió 2020-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai céljainak arányos és megfelelő módon történő elérését. Ezért az 5.2.4.1. pontban írtak szerint szintén korlátozott a villamosenergia-piacon folyó verseny indokolatlan torzulásainak kockázata. Az 5.2.4.2. pontnak megfelelően a Bizottság nem talált indokolatlan torzulásokat az érintett termék, a fapellet piacán, sem pedig az ellátási lánc megelőző szakaszát alkotó nyersanyagpiacon. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a nyersanyagpiac potenciális torzulásai nem közvetlenül a működési támogatásból erednek, hanem a fapellet mint villamosenergia-termelési tüzelőanyag iránti megnövekedett keresletből. A nyersanyagpiacra gyakorolt hatások továbbá a fapellet piacának torzulásaival összehasonlítva közvetettek.

(125)

Ezen túlmenően a Bizottságnak azt is vizsgálnia kell, hogy az intézkedés a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás szempontjából torzítja-e a versenyt vagy fenyeget-e a verseny torzításával. A nyersanyagpiacra gyakorolt hatások lokálisak és legtöbbször az Unión kívül jelentkeznek, mivel a draxi egység számára a fapellet legnagyobb részét Európán kívüli területekről fogják importálni (lásd a (10) preambulumbekezdést). Ezért a Bizottság megjegyzi, hogy a lábon álló fa értékének az USA délkeleti részén történő emelkedése a tagállamok közötti kereskedelmet legfeljebb korlátozott mértékben befolyásolja.

(126)

A Bizottság a fentiekből arra a következtetésre jut, hogy a biomassza-tüzelésre történő draxi átállást célzó projekt keretében folytatott villamosenergia-termeléshez nyújtott bejelentett támogatás negatív hatásai – a verseny torzulásai és a tagállamok közötti kereskedelemre a villamosenergia-piacon, de a másodlagos piacokon is gyakorolt hatás tekintetében – korlátozottak, és azokat ellensúlyozzák a megújuló energiaforrásokból folytatott energiatermelésre és a villamosenergia-termelésből származó CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozó közös érdekű célok teljesítéséhez való hozzájárulás vonatkozásában jelentkező pozitív hatások, tehát az összesített egyenleg pozitív.

(127)

A megújuló energiaforrások CfD szerződéseiről az SA.36196 (2014/N) ügyben hozott határozat, az öt offshore szélprojekt FIDeR támogatásáról az SA.38758 (2014/N), SA.38759 (2014/N), SA.38761 (2014/N), SA.38763 (2014/N) és SA.38812 (2014/N) ügyekben hozott határozat és a Lynemouth és a Teesside biomassza-tüzelési projektről az SA.38762(2015/C)(2014/N) és SA.38796(2014/N) ügyekben hozott határozat összefüggésében az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy módosítja a villamosenergia-szolgáltatók CfD kifizetésekért való felelőssége kiszámításának módját annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokból az Európai Unióban az Egyesült Királyságon kívül termelt és az Egyesült Királyságon belüli fogyasztók részére szállított, támogatásra jogosult villamos energia ne kerüljön figyelembevételre e szolgáltatók piaci részesedésének megállapítása során.

(128)

Az Egyesült Királyság biztosítani fogja, hogy e módosítás hatálybalépése előtt ne kerüljön sor CfD kifizetésekre, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az Egyesült Királyság egy olyan mechanizmust léptet életbe, amely visszatérítést nyújt a villamosenergia-szolgáltatók részére minden olyan megújuló forrásból származó, támogatásra jogosult importált villamosenergia-mennyiség után, amelyet a mentesség hatálybalépése előtt, de a CfD kifizetések megkezdése után szolgáltattak.

(129)

Az Egyesült Királyságnak a (127) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalása a bejelentett intézkedésre is vonatkozik. E kötelezettségvállalás fényében a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett támogatási intézkedés finanszírozási mechanizmusa nem eredményez a Szerződés 30. cikkével vagy 110. cikkével ellentétes hátrányos megkülönböztetést.

(130)

A fentiek tükrében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság által 2015. április 15-én bejelentett, a biomassza-tüzelésre átállítandó draxi egységet érintő támogatási intézkedés szükséges és arányos módon, az iránymutatással összhangban törekszik egy közös érdekű cél elérésére, ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal,