15.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/2

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolása az Unió valamennyi halászati tevékenységében a fogási korlátozások hatálya alá tartozó fajok állományaiból ejtett fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján legfeljebb hároméves időszakra szóló visszadobási terveket fogadjon el a tagállamok által az illetékes tanácsadó testületekkel folytatott konzultáció során kidolgozott közös ajánlások alapján.

(3)

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bírnak az Északi-tengeren. E tagállamok az északi-tengeri tanácsadó testülettel való konzultációt követően 2016. június 3-án közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz az Északi-tengeren folytatott egyes tengerfenéki halászati tevékenységek tekintetében alkalmazandó visszadobási tervről. A releváns tudományos testületek tudományos adatokkal szolgáltak, melyeket a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) áttekintett. Július 14-én szakértői csoport ült össze 28 tagállam, a Bizottság és megfigyelőként az Európai Parlament részvételével, és ennek keretében a szóban forgó intézkedéseket megvitatták.

(4)

A közös ajánlásban foglalt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével.

(5)

Az említett rendelet alkalmazásában az Északi-tenger az ICES IIIa és IV körzeteket foglalja magában. Mivel a javasolt visszadobási terv szempontjából releváns tengerfenéki állományok közül egyesek az ICES IIa körzet uniós vizeiben is előfordulnak, az érintett tagállamok javasolták, hogy a visszadobási terv hatálya terjedjen ki erre a körzetre is.

(6)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint az Északi-tengeren legkésőbb 2016. január 1-jétől van érvényben kirakodási kötelezettség a következő halászati tevékenységek kapcsán:

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) meghatározta azokat a fajokat, amelyekre 2016. január 1-jétől kirakodási kötelezettség vonatkozik. Ezek a fekete tőkehal, a foltos tőkehal, a norvég homár, a közönséges nyelvhal, a sima lepényhal, a szürke tőkehal és a norvég garnéla. Az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendelet előírta a norvég garnéla járulékos fogásainak kirakodására vonatkozó kötelezettséget is. Célszerű, hogy ez a rendelet átvegye a kirakodandó fajok vonatkozásában az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő előírásokat, és ezek mellett további olyan fajokat és halászati tevékenységeket határozzon meg, melyek tekintetében 2017-ben és 2018-ban kirakodási kötelezettség lesz érvényben.

(7)

Az érintett tagállamok szerint az 1342/2008/EK tanácsi rendelet (4) III. fejezetében foglalt halászati erőkifejtési szabályok akadályozzák a közönséges tőkehalra vonatkozó kirakodási kötelezettség sikeres végrehajtását, mivel az említett fejezetben lefektetett erőkifejtési rendszer meglátásuk szerint nem nyújtja azt a rugalmasságot, amely a kirakodási kötelezettség mellett szükséges a halászati tevékenységek bizonyos paramétereinek kiigazításához, mint a halászterület vagy a halászeszközök megválasztása. Az 1342/2008/EK rendelet jelenleg a társjogalkotók általi felülvizsgálat tárgyát képezi. Annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés korlátozására irányuló rendszer és a kirakodási kötelezettség ne legyen egyszerre alkalmazandó a közönséges tőkehal halászatában, célszerű úgy rendelkezni, hogy a közönséges tőkehalra vonatkozó kirakodási kötelezettség az erőkifejtés-korlátozási rendszer lejártát követően lépjen életbe.

(8)

Az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendelet mentességet állapított meg a kirakodási kötelezettség alól a tudományos bizonyítékok alapján magas túlélési arányt mutató fajok fogásai esetében („a magas túlélési arányon alapuló mentesség”), így az ICES IIIa körzetben a norvég homár halászatában, amennyiben a halászatot csapdákkal vagy bizonyos típusú fenékvonóhálókkal végzik. A felhatalmazáson alapuló rendelet megkövetelte, hogy az Északi-tengeren közvetlen gazdálkodási érdekkel bíró tagállamok további tudományos információkat nyújtsanak be a Bizottsághoz a fenékvonóhálókkal kapcsolatos mentességek alátámasztására. A HTMGB megkapta és kielégítőnek találta ezeket az információkat. Ezért ezt a mentességet bele kell foglalni az új visszadobási tervbe.

(9)

A közös ajánlásban szerepel a magas túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazása az ICES IV alterületen a norvég homár bizonyos halászeszközökkel végzett halászatában, amennyiben hálórácsos szelektáló eszközt alkalmaznak.

(10)

A közös ajánlásban szerepel a magas túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazása az ICES IV alterületen a közönséges nyelvhal bizonyos halászeszközökkel végzett és egyes, a túlélést támogató feltételeknek megfelelő halászatában.

(11)

A közös ajánlásban bemutatott és a HTMGB által felülvizsgált tudományos bizonyítékok alapján, valamint figyelembe véve a halászeszközök jellegét, a halászat módszereit és az ökoszisztéma sajátosságait, a szóban forgó mentességeket a 2017-es év kapcsán bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. A tagállamoknak további adatokat kell benyújtaniuk annak érdekében, hogy a HTMGB alaposabban értékelhesse a jelenleg használt vonóhálókkal az ICES IV alterületen fogott norvég homárok és közönséges nyelvhalak túlélési arányát, a Bizottság pedig felülvizsgálhassa a szóban forgó mentességeket.

(12)

Az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendelet de minimis kivételt biztosított

A közös ajánlás javasolta ezen mentességek fenntartását. Ezért e mentességeket bele kell foglalni az új visszadobási tervbe.

(13)

A közös ajánlás de minimis kivételt irányoz elő az ICES IIIa körzetben a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal bizonyos fenékvonóhálókkal ejtett vegyes fogásaira, ugyanezen a területen ugyanezen fajok kosarakkal ejtett vegyes fogásaira, valamint 2018 tekintetében az ICES IVc körzetben a vékonybajuszú tőkehal fenékvonóhálókkal ejtett fogásaira.

(14)

Miután a tagállamok meggyőző bizonyítékokat szolgáltattak e mentességek kapcsán, és a HTMGB azokat áttekintetve úgy ítélte meg, hogy megalapozott érveket tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy a szelektivitás további fokozása nehezen valósítható meg és/vagy a nem szándékos fogások kezelésénél aránytalan költségek jelentkeznek, a Bizottság helyénvalónak tartja a közös ajánlásban javasolt százalékos arányokkal összhangban meghatározni az említett de minimis kivételeket, figyelembe véve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontjában előírt szinteket.

(15)

A 850/98/EK rendelet 18a. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a visszadobási tervek elfogadása keretében a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajokra vonatkozóan minimális védelmi referenciaméreteket állapítson meg a tengeri élőlények fiatal egyedeinek védelme érdekében. Az ilyen minimális védelmi referenciaméretek adott esetben eltérhetnek a 850/98/EK rendelet XII. mellékletében meghatározott méretektől. Az ICES IIIa körzetben a norvég homár tekintetében helyénvaló fenntartani az (EU) 2015/2440 rendeletben előírt minimális védelmi referenciaméretet, ami 105 mm teljes hosszúságnak, illetve 32 mm páncélhosszúságnak felel meg. Ezt ki kell egészíteni az 59 mm farokhosszal, ami a közös ajánlás és a HTMGB értékelése alapján az említett teljes hossz- és páncélhossz-értékeknek megfelelő farokméret.

(16)

A visszadobási tervek meghatározhatnak olyan technikai intézkedéseket is, amelyek a kirakodási kötelezettség hatálya alá eső halászati tevékenységeket vagy fajokat érintik. Annak érdekében, hogy a Skagerrakban javuljon a halászeszközök szelektivitása és csökkenjen a nem szándékos fogások mennyisége, helyénvaló fenntartani számos olyan technikai intézkedést, amelyről az Unió és Norvégia között 2011-ben és 2012-ben megegyezés született (5)  (6).

(17)

A megfelelő ellenőrzés biztosítása végett a tagállamok számára külön követelményeket kell megállapítani az e rendelet hatálya alá tartozó hajók jegyzékének létrehozására vonatkozóan.

(18)

Mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. E rendeletet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott határidők betartása érdekében 2017. január 1-jétől2018. december 31-ig kell alkalmazni.

a)

csapdával ejtett fogások (FPO (7));

b)

az ICES IIIa körzetben a legalább 70 mm szembőségű és legfeljebb 35 mm rácsrúd-távolságú fajszelektáló ráccsal ellátott fenékvonóhálóval (OTB, TBN) ejtett fogások;

c)

az ICES IIIa körzetben a legalább 90 mm szembőségű, Seltra-mezővel ellátott fenékvonóhálóval (OTB, TBN) ejtett fogások;

d)

2017-ben az ICES IV körzetben a legalább 80 mm szembőségű, hálórácsos szelektáló eszközzel ellátott fenékvonóhálóval (OTB, TBN) ejtett fogások.

a)

közönséges nyelvhalból az ICES IIIa körzetben, az ICES IV alterületen és az ICES IIa körzet uniós vizein a tükörhálót és kopoltyúhálót (GN, GNS, GND, GNC, GTN, GTR, GEN, GNF) használó hajók által ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

b)

a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb közönséges nyelvhalból az ICES IV alterületen a 80–119 mm, a toldatban megnövelt szembőségű merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által ejtett teljes éves fogásnak 2017-ben legfeljebb 7 %-a, 2018-ban pedig 6 %-a;

c)

a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb norvég homárból az ICES IV alterületen és az ICES IIa körzet uniós vizein a 80–99 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, TBN, OTT, TB) használó hajók által ejtett teljes éves fogás legfeljebb 6 %-a;

d)

2017-ben a közönséges nyelvhal és a foltos tőkehal minimális védelmi referenciaméret alatti példányainak esetében együttesen az ICES IIIa körzetben a 70 mm vagy annál nagyobb szembőségű, legfeljebb 35 mm rácsrúd-távolságú fajszelektáló ráccsal ellátott fenékvonóhálót (OTB, TBN) használó, a norvég homár halászatát végző hajók által ejtett norvég homár, közönséges nyelvhal, foltos tőkehal és norvég garnéla teljes éves fogásának legfeljebb 2 %-a;

e)

2018-ban a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal minimális védelmi referenciaméret alatti példányainak esetében együttesen az ICES IIIa körzetben a 70 mm vagy annál nagyobb szembőségű, legfeljebb 35 mm rácsrúd-távolságú fajszelektáló ráccsal ellátott fenékvonóhálót (OTB, TBN) használó, a norvég homár halászatát végző hajók által ejtett norvég homár, közönséges nyelvhal, foltos tőkehal, vékonybajuszú tőkehal és norvég garnéla teljes éves fogásának legfeljebb 4 %-a;

f)

a közönséges nyelvhal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal minimális védelmi referenciaméret alatti példányainak esetében együttesen az ICES IIIa körzetben a 35 mm vagy annál nagyobb szembőségű, legfeljebb 19 mm rácsrúd-távolságú fajszelektáló ráccsal és menekülőnyílással ellátott fenékvonóhálót (OTB) használó, a norvég garnéla halászatát végző hajók által ejtett norvég homár, közönséges nyelvhal, foltos tőkehal, vékonybajuszú tőkehal és norvég garnéla teljes éves fogásának legfeljebb 1 %-a;

g)

a közönséges nyelvhal, foltos tőkehal és vékonybajszú tőkehal esetében együttesen az ICES IIIa körzetben a norvég homár halászatát kosarakkal végző hajók által ejtett norvég homár, közönséges nyelvhal, foltos tőkehal, vékonybajuszú tőkehal és norvég garnéla teljes éves fogásának 0,5 %-a;

h)

2018-ban a vékonybajszú tőkehal esetében az ICES IVc körzetben a nyelvhalra, vékonybajszú tőkehalra és fogási korlátozások hatálya alá nem tartozó fajokra 70–99 mm-es szembőségű fenékvonóhálóval (OTB, OTT) halászó hajók által ejtett norvég homár, foltos tőkehal, közönséges nyelvhal, norvég garnéla, vékonybajuszú tőkehal, sima lepényhal, fekete tőkehal és közönséges tőkehal teljes éves fogásának legfeljebb 7 %-a.

a)

105 mm-es teljes hossz;

b)

59 mm-es farokhossz;

c)

32 mm-es páncélhossz.

a)

a legalább 90 mm-es szembőségű zsákvéggel ellátott vonóhálók, amennyiben Seltra-mezővel vagy legfeljebb 35 mm rácsrúd-távolságú szelektáló ráccsal is rendelkeznek;

b)

a legalább 70 mm-es szembőségű (négyzetes hálószemekből álló) zsákvéggel ellátott vonóhálók, ha legfeljebb 35 mm rácsrúd-távolságú szelektáló ráccsal rendelkeznek;

c)

nyíltvízi fajok vagy ipari célból fogott fajok halászatában a 70 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálók, amennyiben a fogás több mint 80 %-át egy vagy több nyíltvízi faj vagy ipari célból halászott faj teszi ki;

d)

a Pandalus faj halászatában a legalább 35 mm-es szembőségű zsákvéggel ellátott vonóhálók, ha legfeljebb 19 mm rácsrúd-távolságú szelektáló ráccsal rendelkeznek.

—

legalább 120 mm szembőségű négyzetes hálószemekből álló felső hálómezővel van ellátva,

—

legalább 3 méter hosszú, és

—

legalább olyan széles, mint a szelektáló rács.