29.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1904 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a termékszintű beavatkozás tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (8) bekezdésére és 17. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

Ez a rendelet meghatározza az illetékes hatóságok, valamint – rendkívüli körülmények között – az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott és a jogköreit az említett rendelettel összhangban gyakorló Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) számára biztosított beavatkozási hatáskörök bizonyos szempontjait azon kritériumok és tényezők tekintetében, amelyeket figyelembe kell venni a jelentős befektetővédelmi aggály vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, valamint legalább egy tagállam, illetve az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszély megállapítása során.

(2)

Létre kell hozni az illetékes hatóságok és az EIOPA által az ilyen aggály vagy veszély meghatározása során figyelembe veendő kritériumok és tényezők listáját a következetes megközelítés biztosítása érdekében, ugyanakkor lehetővé téve a megfelelő intézkedések meghozatalát, amennyiben előre nem látható, káros hatással járó események vagy fejlemények következnek be. A „veszély” fennállása, ami a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működése és integritása, vagy a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából való beavatkozás egyik előfeltétele, magasabb küszöböt tesz szükségessé, mint a „jelentős aggály” fennállása, ami a befektetővédelmi célú beavatkozás előfeltétele. Annak előírása azonban, hogy minden olyan kritériumot és tényezőt értékelni kell, amely egy adott helyzetben fennállhat, nem akadályozhatja meg az ideiglenes beavatkozási hatáskör illetékes hatóságok és az EIOPA általi alkalmazását akkor, ha csak egyetlen tényező vagy kritérium vezet az említett aggályhoz vagy veszélyhez.

(3)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggnek egymással, mivel mind az illetékes nemzeti hatóságokra, mind az EIOPA-ra ruházott termékszintű beavatkozási hatáskörökkel foglalkoznak. Ezen egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az érdekeltek, és mindenekelőtt a beavatkozási hatásköröket gyakorló EIOPA és az illetékes hatóságok átfogó rálátással rendelkezzenek, e rendelkezéseket célszerű egyetlen rendeletbe foglalni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az EIOPA ideiglenes termékszintű beavatkozási hatáskörével kapcsolatos kritériumok és tényezők

(Az 1286/2014/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 1286/2014/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az EIOPA értékeli a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozza meg, hogy bizonyos biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki jelentős aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent veszélyt a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az EIOPA egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2)   Az EIOPA a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a)

a biztosítási alapú befektetési termék vagy egy biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyitevékenység-típusa vagy gyakorlata összetettségének mértéke, különös tekintettel a következőkre:

—

a mögöttes eszközök típusa és átláthatóságának mértéke,

—

a biztosítási alapú befektetési termékkel, pénzügyi tevékenységgel vagy pénzügyi gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra,

—

a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes eszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak,

—

bármely kockázat jellege és léptéke,

—

hogy a biztosítási alapú befektetési terméket vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e, vagy

—

a szerződési feltételek összetettsége;

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

—

a biztosítási alapú befektetési termék nominális értéke,

—

a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma,

—

a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban,

—

az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét,

—

a káros következmények várható időtartama,

—

a díj volumene,

—

a részt vevő közvetítők száma,

—

a piac vagy az értékesítés növekedése,

—

az egyes befektetők által a biztosítási alapú befektetési termékbe fektetett átlagos összeg,

—

a nemzeti biztosítási garanciarendszerekre vonatkozó jogban meghatározott kártalanítási összeghatár, amennyiben van ilyen rendszer, vagy

—

a biztosítási alapú befektetési termékekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok értéke;

c)

azon befektetők típusa, akik az adott pénzügyi tevékenységben vagy pénzügyi gyakorlatban részt vesznek, illetve akik számára a biztosítási alapú befektetési terméket forgalmazzák és értékesítik, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a befektető lakossági ügyfél, szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) meghatározása szerint,

—

a befektetők készségeinek és képességeinek – többek között iskolai végzettségének, valamint a hasonló biztosítási alapú befektetési termékkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalatának – jellemzői,

—

a befektetők gazdasági helyzetének – többek között jövedelmének és vagyonának – jellemzői,

—

a befektetők legfontosabb pénzügyi célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a kockázatfedezet szükségességét,

—

hogy a terméket vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli befektetőknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot, vagy

—

biztosítási garanciarendszer általi fedezetre való jogosultság, amennyiben létezik nemzeti biztosítási garanciarendszer;

d)

a biztosítási alapú befektetési termék, illetve a pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

—

a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága,

—

az esetleges rejtett költségek és díjak,

—

a befektetők figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a biztosítási alapú befektetési termék, vagy pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata,

—

a kockázatok jellege és átláthatósága,

—

olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely a lehetségesnél vagy valószínűnél magasabb szintű biztonságra vagy hozamra enged következtetni; vagy amely nem létező termékjellemzőkre utal, vagy

—

hogy a valamely biztosítási alapú befektetési termékről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen volt-e vagy nem volt-e kellőképpen megbízható ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a biztosítási alapú befektetési termék jellegére és típusára;

e)

a biztosítási alapú befektetési termék, illetve a pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat sajátos jellemzői vagy mögöttes eszközei, beleértve a benne foglalt tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a terméken belüli tőkeáttétel,

—

a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel, vagy

—

az értékpapír-finanszírozási ügyletek jellemzői;

f)

a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő veszteségek kockázatának aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

—

az ilyen biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat strukturálási és egyéb költségei,

—

a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság, vagy

—

a kockázat/hozam profil;

g)

az adott biztosítási alapú befektetési termék értékesítésének vagy más termékkel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a biztosítási szerződéshez kapcsolódó befektetési stratégia módosításának akadályai,

—

az, hogy a korai kivonás szerződés szerint nem engedélyezett vagy gyakorlatilag lehetetlen, vagy

—

a kilépést akadályozó bármely más tényező;

h)

a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

—

rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása, vagy

—

a biztosítási közvetítők által nyújtott forgalmazási szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i)

a biztosítási alapú befektetési termék, a pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat innovatív jellegének mértéke, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering),

—

a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg,

—

az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat bizonyos befektetőkategóriák számára innovatív-e,

—

tőkeáttétellel járó innováció,

—

a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya, vagy

—

a piacon a hasonló biztosítási alapú befektetési termékekkel vagy biztosítási alapú befektetési termékek értékesítési gyakorlatával kapcsolatos korábbi tapasztalatok;

j)

a biztosítási alapú befektetési termék kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák,

—

a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok, vagy

—

hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k)

a biztosítási alapú befektetési termék kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a kibocsátó pénzügyi helyzete, vagy

—

a biztosítási alapú befektetési termékek tekintetében a viszontbiztosítási megállapodások alkalmassága;

l)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat mögöttes eszközei nagy kockázatot jelentenek-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

m)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon, különösen, hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a biztosítási alapú befektetési terméket a következő célokra használják fel:

—

csalás vagy megtévesztés,

—

a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés,

—

bűncselekményből származó jövedelem kezelése,

—

a terrorizmus finanszírozása, vagy

—

a pénzmosás elősegítése;

n)

hogy a pénzügyi tevékenységek vagy pénzügyi gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

o)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

p)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre;

q)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát; vagy

r)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára.

2. cikk

Az illetékes hatóságok által a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos beavatkozási hatáskör kapcsán figyelembe veendő kritériumok és tényezők

(Az 1286/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Az 1286/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az illetékes hatóságok értékelik a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozzák meg, hogy bizonyos biztosítási alapú befektetési termékek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki jelentős aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent veszélyt a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására vagy legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatják meg, hogy fennállnak-e jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2)   Az illetékes hatóságok többek között a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatják meg, hogy fennállnak-e jelentős befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a)

a biztosítási alapú befektetési termék vagy egy biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyitevékenység-típusa vagy gyakorlata összetettségének mértéke, különös tekintettel a következőkre:

—

a mögöttes eszközök típusa és átláthatóságának mértéke,

—

a biztosítási alapú befektetési termékkel, pénzügyi tevékenységgel vagy pénzügyi gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra,

—

a teljesítmény kiszámításának összetettsége, figyelembe véve, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes eszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak,

—

bármely kockázat jellege és léptéke,

—

hogy a biztosítási alapú befektetési terméket más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e, vagy

—

a szerződési feltételek összetettsége;

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

—

a biztosítási alapú befektetési termék nominális értéke,

—

a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma,

—

a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban,

—

az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét,

—

a káros következmények várható időtartama,

—

a díj volumene,

—

a részt vevő közvetítők száma,

—

a piac vagy az értékesítés növekedése,

—

az egyes befektetők által a biztosítási alapú befektetési termékbe fektetett átlagos összeg,

—

a nemzeti biztosítási garanciarendszerekre vonatkozó jogban meghatározott kártalanítási összeghatár, amennyiben van ilyen rendszer, vagy

—

a biztosítási alapú befektetési termékekhez kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok értéke;

c)

azon befektetők típusa, akik az adott pénzügyi tevékenységben vagy pénzügyi gyakorlatban részt vesznek, illetve akik számára a biztosítási alapú befektetési terméket forgalmazzák és értékesítik, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a befektető lakossági ügyfél, szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél a 2014/65/EU irányelv meghatározása szerint,

—

a befektetők készségei és képességei, többek között iskolai végzettsége, valamint a hasonló biztosítási alapú befektetési termékekkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata,

—

a befektetők gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona,

—

a befektetők legfontosabb pénzügyi célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a kockázatfedezet szükségességét,

—

hogy a terméket vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli befektetőknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot, vagy

—

biztosítási garanciarendszer általi fedezetre való jogosultság, amennyiben létezik nemzeti biztosítási garanciarendszer;

d)

a biztosítási alapú befektetési termék, illetve a pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

—

a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága,

—

az esetleges rejtett költségek és díjak,

—

a befektetők figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a biztosítási alapú befektetési termék, vagy pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata,

—

a kockázatok jellege és átláthatósága,

—

olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely a lehetségesnél vagy valószínűnél magasabb szintű biztonságra vagy hozamra enged következtetni, vagy amely nem létező termékjellemzőkre utal, vagy

—

hogy a valamely biztosítási alapú befektetési termékről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen volt-e vagy nem volt-e kellőképpen megbízható ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a biztosítási alapú befektetési termék jellegére és típusára;

e)

a biztosítási alapú befektetési termék, illetve a pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat sajátos jellemzői vagy mögöttes eszközei, beleértve a benne foglalt tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a terméken belüli tőkeáttétel,

—

a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel, vagy

—

az értékpapír-finanszírozási ügyletek jellemzői;

f)

a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő veszteségek kockázatának aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

—

az ilyen biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat strukturálási és egyéb költségei,

—

a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság, vagy

—

a kockázat/hozam profil;

g)

az adott biztosítási alapú befektetési termék értékesítésének vagy más termékkel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a biztosítási szerződéshez kapcsolódó befektetési stratégia módosításának akadályai,

—

az, hogy a korai kivonás nem engedélyezett vagy olyan szerződéses feltétel mellett engedélyezett, amely alapján nem engedélyezettnek tekinthető, vagy

—

a kilépést akadályozó bármely más tényező;

h)

a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

—

rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása, vagy

—

a biztosítási közvetítők által nyújtott forgalmazási szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i)

a biztosítási alapú befektetési termék, a pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat innovatív jellegének mértéke, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering),

—

a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg,

—

az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat bizonyos befektetőkategóriák számára innovatív-e,

—

tőkeáttétellel járó innováció,

—

a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya, vagy

—

a piacon a hasonló biztosítási alapú befektetési termékekkel vagy biztosítási alapú befektetési termékek értékesítési gyakorlatával kapcsolatos korábbi tapasztalatok;

j)

a biztosítási alapú befektetési termék kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák,

—

a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok, vagy

—

hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k)

a biztosítási alapú befektetési termék kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

—

a kibocsátó pénzügyi helyzete, vagy

—

a biztosítási alapú befektetési termékek tekintetében a viszontbiztosítási megállapodások alkalmassága;

l)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat mögöttes eszközei nagy kockázatot jelentenek-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

m)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon, különösen, hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a biztosítási alapú befektetési terméket a következő célokra használják fel:

—

csalás vagy megtévesztés,

—

a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés,

—

bűncselekményből származó jövedelem kezelése,

—

a terrorizmus finanszírozása, vagy

—

a pénzmosás elősegítése;

n)

hogy a pénzügyi tevékenységek vagy pénzügyi gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

o)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

p)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre;

q)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát; vagy

r)

hogy a biztosítási alapú befektetési termék, pénzügyi tevékenység vagy pénzügyi gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az érintett illetékes hatóság tagállamának pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. december 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 352., 2014.12.9., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).