9.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/10

(1)

A tejágazat piacán zavarok jelentkeztek a kereslet és a kínálat globális egyensúlyának megbomlása miatt, ami részben az Unióból származó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importjára vonatkozó, 2017 végéig meghosszabbított orosz tilalomnak tudható be.

(2)

2015-ben és 2016 első hónapjaiban enyhén emelkedett a tej és a tejtermékek iránti világpiaci kereslet, de a termelés ennél jóval nagyobb mértékben bővült.

(3)

A világpiacon elérhető tejmennyiség 2015 folyamán egyre növekedett; az Unióban, az USA-ban és Új-Zélandon együttesen 4,5 millió tonnányi többlet keletkezett, ugyanakkor az Unió és e két harmadik ország összesített exportja tejegyenértékben mintegy 200 000 tonnával esett vissza.

(4)

2016 első négy hónapjában az EU, az USA és Új-Zéland tejtermelése mintegy 3,6 millió tonnával bővült, és ebből kevesebb mint 1 %-ot vett fel az export fokozódása.

(5)

Ennek következtében a nyers tej ára tovább csökkent az Unióban, és valószínűleg a továbbiakban is érvényesül a leszorító hatás, amely fenntarthatatlan szintet érhet el a tejtermelők számára. 2016 májusában az Unióban az átlagos termelői tejárak 22 %-kal maradtak el a 2011–2015. évek májusi átlagáraitól.

(6)

Ezzel párhuzamosan a tagállamok között nőttek a tej árában mutatkozó különbségek. Ez a helyzet a kisebb gazdálkodókat különösen súlyosan érinti, ami a vidéki területeket társadalmi szempontból is sújtja.

(7)

Más állattenyésztési ágazatok, mindenekelőtt a sertéshús, a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús ágazatai szintén piaci nehézségekkel néznek szembe. A sertéshús esetében a nehézségek elsősorban az egyes tagállamokban megjelent afrikai sertéspestishez kapcsolódóan a sertéshúsra bevezetett oroszországi embargóval függnek össze, a marha- és borjúhús vonatkozásában pedig a tejpiac zavarainak mellékhatásaként jelentkeznek.

(8)

A vajra és sovány tejporra vonatkozóan állami intervenció és magántárolási támogatás formájában nyújtott piaci intervenciós eszközök 2014 szeptembere óta megszakítás nélkül rendelkezésre állnak. Ezek az eszközök mérsékelték a válság hatásait, és gátat szabtak a tejtermékárak folyamatos romlásának, de a világszinten jelentkező aránytalanságokon nem változtattak.

(9)

Mivel az 1308/2013/EU rendelet keretében rendelkezésre álló szokásos intézkedések nem tűnnek elégségesnek, továbbá hogy feltartóztatható legyen az árak további csökkenése és a piaci zavarok súlyosbodása, fontos, hogy a piaci zavarok által érintett uniós tejtermelők, valamint a nyereséget és likviditást jelentősen gyengítő piaci zavarok által érintett egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói támogatásban részesüljenek. A tagállamoknak ki kell választaniuk egy vagy több érintett ágazatot vagy ezek egy részét azon termelők és gazdálkodók támogatása érdekében, akiket a piaci zavarok a leginkább sújtanak.

(10)

A gazdálkodók ellenálló képességének növelése érdekében helyénvaló e támogatás igénybevételét fenntarthatóbb gazdálkodási módszerekhez kötni. Különös figyelmet kell fordítani a vidéki gazdaság gerincét adó kis gazdaságokra.

(11)

A jelenlegi válság enyhítése érdekében helyénvaló egyszeri pénzügyi támogatást nyújtani a tagállamoknak azon tejtermelők és/vagy egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói támogatása céljából, akik a gazdasági fenntarthatóságot és a piac stabilizációját elősegítő tevékenységeket hajtanak végre.

(12)

Az egyes tagállamok számára biztosított pénzügyi támogatás összege az ágazatok fő jellemzőitől, többek között a termeléstől, a piaci áraktól és a kistermelők súlyától függ.

(13)

A tagállamok az intézkedéseket a következő, a gazdasági fenntarthatóságot és a piac stabilizációját elősegítő tevékenységek közül egy vagy több alapján tervezik meg: a termelés befagyasztása vagy csökkentése, kisüzemi gazdálkodás, külterjes termelés, környezet- és éghajlatbarát termelés, gazdálkodók közötti együttműködés, a minőség és a hozzáadott érték javítása, valamint hatékony gazdálkodási módszerekre vonatkozó képzés.

(14)

Figyelembe véve a tejtermelők és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói konkrét – Unió-szerte különböző – helyzetét, a tagállamok kiválasztják a – különösen a piac stabilizálása és a gazdasági fenntarthatóság szempontjából – legmegfelelőbb intézkedéseket, és ismertetik a foganatosítandó konkrét intézkedéseket.

(15)

Mivel a tagállamoknak biztosított összeg a tejtermelők és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói tényleges kárának csak részleges kompenzációjához elegendő, lehetővé kell tenni a tagállamoknak, hogy – ugyanazon objektív kritériumok alapján, megkülönböztetéstől mentes módon és elkerülve a verseny torzulását – további támogatást nyújtsanak az említett termelőknek.

(16)

Az e rendeletben rögzített támogatás az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mezőgazdasági piacokat támogató intézkedésnek tekintendő.

(17)

Annak érdekében, hogy a tagállamok a támogatást a nehézségek kezeléséhez szükséges rugalmasság mellett oszthassák ki, lehetővé kell tenni a számukra, hogy azt az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással halmozzák.

(18)

Mivel a pénzügyi támogatás mértéke euróban kerül megállapításra, az egységes és egyidejű alkalmazás érdekében meg kell határozni az egyes tagállamok számára előirányzott támogatási összegeknek az eurót nem használó tagállamok nemzeti valutáira való átváltása dátumát. Ezért az 1306/2013/EU rendelet 106. cikkével összhangban indokolt az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt meghatározni. Tekintettel az említett cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elvre és az (5) bekezdésének c) pontjában előírt feltételekre, célszerű, hogy az ügyleti tény e rendelet hatálybalépése legyen.

(19)

Költségvetési megfontolásokból az Unió csak az érintett tagállamoknak a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak pénzügyi támogatása keretében felmerülő azon költségeit fogja finanszírozni, amelyekre egy bizonyos határidőn belül sor kerül.

(20)

Az átláthatóság és a rendelkezésükre álló összeg megfelelő adminisztrációja érdekében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a következőkről: a foganatosítandó konkrét intézkedések, az alkalmazott objektív kritériumok, a tejágazattól eltérő állattenyésztési ágazatok támogatásának indoka, a piaci torzulások elkerülése érdekében hozott intézkedések, az intézkedések tervezett hatása, valamint az elért hatás ellenőrzését szolgáló módszerek.

(21)

Annak érdekében, hogy a tejtermelők és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodói a lehető leghamarabb támogatásban részesülhessenek, a tagállamok számára lehetővé kell tenni e rendelet késedelem nélküli alkalmazását. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet a kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

a)

az (EU) 2016/1612 (3) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltakat meghaladó mértékű termeléscsökkentés vagy a termelés növelésének elmaradása;

b)

háztáji gazdálkodás;

c)

külterjes termelési módszerek alkalmazása;

d)

környezet- és éghajlatbarát termelési módszerek alkalmazása;

e)

együttműködési projektek végrehajtása;

f)

olyan minőségrendszerek vagy -projektek végrehajtása, melyek célja a minőség és a hozzáadott érték növelése;

g)

képzés pénzügyi eszközökről és kockázatkezelési eszközökről.

a)

haladéktalanul, de legkésőbb 2016. november 30-ig:

b)

legkésőbb 2017. október 15-ig a kifizetett teljes összegről intézkedésenként, a kedvezményezettek számról és típusáról, valamint az intézkedés hatékonyságának értékeléséről.