8.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 241/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1447 RENDELETE

(2016. augusztus 26.)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)

A teljesen működőképes és összekapcsolt belső energiapiac mielőbbi kialakítása döntő fontosságú az energiaellátás biztonságának fenntartása, a versenyképesség növelése, valamint annak érdekében, hogy minden fogyasztó elérhető áron tudjon energiát vásárolni.

(2)

A 714/2009/EK rendelet a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme területén megkülönböztetésmentes szabályokat határoz meg a hálózathoz való hozzáférés tekintetében a belső villamosenergia-piac megfelelő működésének biztosítására. Emellett a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 5. cikke előírja, hogy a tagállamok, vagy amennyiben a tagállamok úgy rendelkeztek, a szabályozó hatóságok biztosítsák többek között azt, hogy olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes műszaki szabályok kerüljenek kialakításra, amelyek a rendszerhez való csatlakoztatás tekintetében tervezési és üzemeltetési minimumkövetelményeket állapítanak meg. Amennyiben a követelmények nemzeti hálózathoz történő csatlakozás feltételeit határozzák meg, ugyanezen irányelv 37. cikkének (6) bekezdése értelmében a szabályozó hatóságok felelősek legalább az ezek kiszámítására és meghatározására szolgáló a módszertanok megállapításáért vagy jóváhagyásáért. Az összekapcsolt átviteli rendszeren belüli rendszerbiztonság érdekében alapvetően fontos a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó követelmények közös értelmezésének megállapítása. A belső villamosenergia-piac szinkronterületeken belüli és közötti megfelelő működésének elősegítése és a gazdaságosság elérése érdekében a rendszerbiztonság fenntartását, megőrzését és helyreállítását célzó követelményeket határokon átnyúló hálózati kérdésnek és piacintegrációs kérdésnek kell tekinteni.

(3)

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozására vonatkozóan olyan harmonizált szabályokat kell kidolgozni, amelyek egyértelmű jogi keretet biztosítanak a hálózati csatlakozáshoz, megkönnyítik az egész Unióra kiterjedő villamosenergia-kereskedelmet, támogatják a rendszerbiztonságot, megkönnyítik a megújuló energiaforrások integrálását, lehetővé teszik a hálózat és az erőforrások hatékonyabb használatát, és fokozzák a versenyt – a fogyasztók javát szolgálva.

(4)

A rendszerbiztonság részben a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok műszaki kapacitásától függ. Ezért alapvető előfeltétel az átviteli- és elosztórendszerek szintjén a rendszeres koordináció és olyan megfelelő teljesítményű berendezések csatlakoztatása az átviteli- és elosztórendszerekre, amelyek kezelni tudják a zavarokat, és segítenek a jelentős kiesések megelőzésében, vagy megkönnyítik a rendszerösszeomlás utáni helyreállítást.

(5)

A biztonságos rendszerüzemeltetés csak akkor lehetséges, ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek, az egyenáram-csatlakozású erőműparkok tulajdonosai és a rendszerüzemeltetők szorosan együttműködnek. Rendellenes üzemi körülmények esetén a rendszer működése különösen a villamosenergia-termelő berendezéseknek a feszültség és a névleges frekvencia egységnyi (1 pu) referenciaértékétől való eltérésére adott válaszától függ. A rendszerbiztonsággal összefüggésben a hálózatokat és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszereket és az egyenáram-csatlakozású erőműparkokat rendszertervezési szempontból egyetlen egységnek kell tekinteni, tekintve, hogy ezek a részek kölcsönösen függenek egymástól. Ezért a hálózati csatlakozás előfeltételeként megfelelő műszaki követelményeket kell megállapítani a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozóan.

(6)

A szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell a rendszerüzemeltetőknél a rendelet végrehajtásakor ténylegesen felmerülő indokolt költségeket, amikor az átviteli és elosztói díjakat vagy módszereiket megállapítják vagy jóváhagyják, illetve amikor a nemzeti hálózatokra való csatlakozás vagy a nemzeti hálózatok elérésének feltételeit jóváhagyják a 2009/72/EK irányelv 37. cikke (1) és (6) bekezdésének, valamint a 714/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően.

(7)

Az Unión belüli különböző szinkron villamosenergia-rendszerek eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, amelyeket figyelembe kell venni a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó követelmények meghatározásakor. Ezért a hálózathoz való csatlakozás szabályainak 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (6) bekezdése szerinti megállapításakor ügyelni kell a regionális sajátosságokra.

(8)

Mivel szükség van a szabályozói biztonságra, e rendelet követelményeit alkalmazni kell az új nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és az új egyenáram-csatlakozású erőműparkokra, de nem lehet alkalmazni őket a már meglévő vagy előrehaladott tervezési fázisban levő, de még be nem fejezett nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és egyenáram-csatlakozású erőműparkokra, kivéve, ha az érintett szabályozó hatóság vagy tagállam erről a rendszerkövetelmények módosulása és egy teljes körű költség-haszon elemzés alapján másként dönt, vagy ha e létesítményeken jelentős korszerűsítést hajtottak végre.

(9)

A határokon átnyúló hatások miatt e rendeletnek valamennyi feszültségszinten ugyanazokra a frekvenciával kapcsolatos követelményekre kell vonatkoznia, legalábbis egy szinkronterületen belül. Ez azért szükséges, mert az egyik tagállamban fellépő frekvenciaváltozás azonnal hatással lenne a szinkronterület valamennyi más tagállamának frekvenciájára és kárt okozhat azok berendezéseiben.

(10)

A rendszerbiztonság érdekében lehetővé kell tenni, hogy az összekapcsolt rendszer egyes szinkronterületein a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok a rendszerre kapcsolva maradjanak a meghatározott frekvencia- és feszültségtartományok esetében.

(11)

Az összekapcsolt rendszerek között össze kell hangolni a feszültségtartományokat, mivel azok döntő fontosságúak a szinkronterületen belüli energiatermelő rendszerek biztonságos tervezésében és üzemeltetésében. A feszültségzavarok miatti leválások hatással vannak a szomszédos rendszerekre. A feszültségtartományok meghatározásának elmulasztása jelentős mértékű bizonytalanságot okozhat a rendszer tervezésében és üzemeltetésében a normál üzemi feltételeken kívüli üzem szempontjából.

(12)

Megfelelő és arányos megfelelési vizsgálatot kell végezni abból a célból, hogy a rendszerüzemeltetők gondoskodhassanak az üzembiztonságról. A 2009/72/EK irányelv 37. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a szabályozó hatóságok felelősek annak biztosításáért, hogy a rendszerüzemeltetők megfeleljenek e rendeletnek.

(13)

A teljes körű piaci integráció megvalósulása érdekében a szabályozó hatóságok, a tagállamok és a rendszerüzemeltetők a hálózathoz való csatlakozás követelményeinek kialakítása és jóváhagyása során biztosítják azok lehető legátfogóbb harmonizálását. A csatlakozási követelmények kidolgozása során különösen figyelembe kell venni a bevett műszaki előírásokat.

(14)

E rendeletben meg kell határozni a szabálytól való eltérésekre vonatkozó eljárást olyan helyi körülmények figyelembevétele érdekében, amikor például kivételesen a szabályok betartása veszélyeztetné a helyi hálózat stabilitását, vagy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, illetve az egyenáram-csatlakozású erőműpark biztonságos működése olyan üzemi feltételeket kívánna meg, amelyek nincsenek összhangban e rendelettel.

(15)

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok esetében az új modulok a jövőben egy több szinkronterülethez csatlakozó hurkolt tengeri hálózat részét képezhetik. Ebben az esetben bizonyos műszaki követelményeket kell megállapítani a rendszerbiztonság fenntartása és a jövőbeli hurkolt hálózatok költséghatékony kialakításának biztosítása érdekében. Bizonyos követelmények esetében mindazonáltal az egyenáram-csatlakozású erőműparkoktól csak akkor kell megkövetelni, hogy rendelkezzenek a rendszerbiztonsághoz szükséges berendezéssel, ha ez szükségessé válik.

(16)

Ezért az egy szinkronterülethez jelenleg vagy a jövőben sugarasan kapcsolódó egyenáram-csatlakozású erőműparkok tulajdonosai számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – gyorsított eljárás útján – eltéréseket kérhessenek azoktól a követelményektől, amelyekre csak akkor lesz szükség, ha az erőműparkok csatlakoznak egy hurkolt hálózathoz, és amelyek figyelembe veszik az egyedi körülményeket. Azokat beruházási döntéseikre tekintettel a lehető legkorábban tájékoztatni kell arról is, hogy alkalmazhatnak-e eltérést.

(17)

Az érintett szabályozó hatóságok, vagy egyes tagállamok esetében más hatóságok jóváhagyása alapján a rendszerüzemeltetők számára lehetővé kell tenni, hogy eltéréseket javasoljanak bizonyos, egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó egyes osztályok esetében.

(18)

E rendelet elfogadása a 714/2009/EK rendelet alapján történt, amelyet e rendelet kiegészít, illetve amelynek szerves részét képezi. A 714/2009/EK rendeletre történő, más jogi aktusokban található hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek egyúttal e rendeletre is hivatkoznak.

(19)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban állnak a 714/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozásának követelményeit meghatározó üzemi és kereskedelmi szabályzatot hozza létre. Elősegíti ezáltal a tisztességes versenyfeltételek megteremtését a belső villamosenergia-piacon, a rendszerbiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása, illetve az egész Unióra kiterjedő villamosenergia-kereskedelem megkönnyítése érdekében.

E rendelet egyúttal meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyek biztosítják, hogy a rendszerüzemeltetők megfelelően, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon használják a nagyfeszültségű egyenáramú rendszereket, az egyenáram-csatlakozású erőműparkokat, és így egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki az egész Unióban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 714/2009/EK rendelet 2. cikkében, az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (3) 2. cikkében, az 543/2013/EU bizottsági rendelet (4) 2. cikkében, az (EU) 2016/631 bizottsági rendelet (5) 2. cikkében, az (EU) 2016/1388 bizottsági rendelet (6) 2. cikkében és a 2009/72/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „nagyfeszültségű egyenáramú rendszer”: villamosenergia-rendszer, amely nagyfeszültségű egyenáram formájában energiát szállít egyenáramú átviteli vezetékekkel vagy kábelekkel két vagy több váltakozóáram-üzemű gyűjtősín között, és legalább két nagyfeszültségű egyenáramú átalakító berendezést foglal magában;

2.   „egyenáram-csatlakozású erőműpark”: egy vagy több nagyfeszültségű egyenáramú érintkezési ponton keresztül egy vagy több nagyfeszültségű egyenáramú rendszerre csatlakozó erőműpark;

3.   „beágyazott nagyfeszültségű egyenáramú rendszer”: egy szabályozási területen belül csatlakoztatott nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, amelyet a telepítés időpontjában nem egyenáram-csatlakozású erőműpark vagy felhasználói létesítmény csatlakoztatása céljából telepítettek;

4.   „nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás”: a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer azon része, amely egy vagy több, egyetlen helyen épületekkel, simítótekercsekkel, szűrőkkel, meddőkompenzátorokkal, szabályozó, megfigyelő, védelmi, mérő- és segédberendezéssel együtt telepített nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységet foglal magában;

5.   „nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pont”: az a pont, ahol nagyfeszültségű egyenáramú átalakító berendezés váltakozó áramú oldala csatlakozik a váltakozó áramú hálózatra; és ahol a berendezés teljesítményét befolyásoló műszaki előírások írhatók elő;

6.   „egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa”: az a természetes vagy jogi személy, akinek az egyenáram-csatlakozású erőműpark a tulajdonában van;

7.   „maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitás” (Pmax): az a legnagyobb hatásos teljesítmény, amelyet a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer folyamatosan képes biztosítani a nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontokon a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározottak vagy az érintett rendszerüzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa közötti megegyezés szerint;

8.   „minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitás” (Pmin): az a legkisebb hatásos teljesítmény, amelyet a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer folyamatosan képes biztosítani a nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontokon a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározottak vagy az érintett rendszerüzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa közötti megegyezés szerint;

9.   „a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer maximális áramerőssége”: a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitása mellett fellépő, az átalakító U-Q/Pmax-profiljában szereplő stabil munkaponthoz tartozó legnagyobb áramerősség a váltakozó áramú oldalon mérve;

10.   „nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység”: egy vagy több hídból álló nagyfeszültségű átalakító egység, transzformátorral, simítótekercsekkel, szabályozó berendezéssel, alapvető védelmi eszközökkel és kapcsolókészülékekkel és – amennyiben szükséges – az átalakításhoz használt segédüzemi berendezésekkel együtt.

3. cikk

Hatály

(1)   E rendelet követelményeit a következőkre kell alkalmazni:

a)

szinkronterületeket vagy szabályozási területeket összekapcsoló nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek, beleértve az egyenáramú betéteket is;

b)

a (2) bekezdés szerint erőműparkokat átviteli rendszerhez vagy elosztórendszerhez csatlakoztató nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek;

c)

egy szabályozási területen belüli és az átviteli rendszerhez kapcsolt beágyazott nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek; valamint

d)

egy szabályozási területen belüli és az elosztórendszerhez kapcsolt beágyazott nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek, ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető bizonyítja a határokon átnyúló hatást. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek ezen értékelésben figyelembe kell vennie a hálózat hosszú távú fejlesztését.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltetők az érintett átvitelirendszer-üzemeltető egyeztetve az 5. cikknek megfelelően javaslatot tesznek az illetékes szabályozó hatóságok számára e rendelet olyan átviteli rendszerhez vagy elosztórendszerhez egyetlen csatlakozási ponttal rendelkező egyenáram-csatlakozású erőműparkokra való alkalmazásának jóváhagyására, amely nem része egy szinkronterületnek. Minden más, váltóárammal táplált, de egy szinkronterülethez egyenárammal csatlakozó erőműpark egyenáram-csatlakozású erőműparknak minősül, és e rendelet hatálya alá tartozik.

(3)   Az 55–59., 69–74. és 84. cikk nem alkalmazandó az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, egy szabályozási területen belüli nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre, ha:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer legalább egy, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető tulajdonában lévő nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomással rendelkezik;

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa olyan entitás, amely felügyeletet gyakorolt az érintett átvitelirendszer-üzemeltető felett;

c)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa olyan entitás, amelyet közvetve vagy közvetlenül az érintett átvitelirendszer-üzemeltető felett szintén felügyeletet gyakorló entitás felügyel.

(4)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vonatkozóan a II. címben meghatározott csatlakozási követelmények az ilyen rendszerek váltakozó áramú csatlakozási pontjain alkalmazandók, kivéve a 29. cikk (4) bekezdésében, a 29. cikk (5) bekezdésében és a 31. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelményeket, amelyek egyéb csatlakozási pontokon, illetve a 19. cikk (1) bekezdését, amely a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás kapcsain alkalmazandó.

(5)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra és a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásokra vonatkozóan a III. címben meghatározott csatlakozási követelmények az ilyen rendszerek nagyfeszültségű egyenáramú érintkezési pontjain alkalmazandók, kivéve a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeket, amelyek azon szinkronterület csatlakozási pontján alkalmazandók, ahova a frekvenciaválasz irányul.

(6)   Az érintett rendszerüzemeltető köteles az olyan új nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark csatlakozásának engedélyezését elutasítani, amely nem felel meg a rendeletben meghatározott követelményeknek, és amelyre nézve a szabályozó hatóság, vagy egyes tagállamok esetében más hatóság nem engedélyezett eltérést a VII. címnek megfelelően. Az érintett rendszerüzemeltetőnek indoklással ellátott írásos nyilatkozatban kell tájékoztatnia a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát és – ha a szabályozó hatóság másképp nem rendelkezik – a szabályozó hatóságot az elutasításról.

(7)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az olyan nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek, amelyek csatlakozási pontja 110 kV alatt van, kivéve, ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető bizonyította a határokon átnyúló hatást. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek ezen értékelésben figyelembe kell vennie a hálózat hosszú távú fejlesztését;

b)

olyan tagállamok szigetei átviteli rendszerére és elosztó rendszereire, illetve átviteli rendszerének vagy elosztó rendszereinek részeire kapcsolt nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok, amelynek rendszerei nem üzemelnek szinkronban a Kontinentális Európa, Nagy-Britannia, NORDIC, Írország-Észak-Írország vagy BALTIC szinkronterülettel.

4. cikk

Alkalmazás a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és a meglévő egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozóan

(1)   A 26., 31., 33. és 50. cikk kivételével, a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és meglevő egyenáram-csatlakozású erőműparkokra nem vonatkoznak a rendelet követelményei, kivéve, ha:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszert vagy az egyenáram-csatlakozású erőműparkot olyan mértékben módosították, hogy a róla szóló hálózati csatlakozási szerződést lényegesen meg kell változtatni a következő eljárás szerint:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok azon tulajdonosai, akik olyan üzem-korszerűsítésére vagy berendezés cseréjére vállalkoznak, amely a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark műszaki kapacitását befolyásolja, kötelesek terveikről előre értesíteni az érintett rendszerüzemeltetőt;

ii.

ha az érintett rendszerüzemeltető úgy véli, hogy a korszerűsítés vagy a berendezéscsere mértéke szükségessé tesz egy új hálózati csatlakozási szerződést, akkor a rendszerüzemeltetőnek értesítenie kell az érintett szabályozó hatóságot vagy adott esetben a tagállamot; valamint

iii.

az érintett szabályozó hatóságnak vagy adott esetben a tagállamnak el kell döntenie, hogy kell-e módosítani a meglévő hálózati csatlakozási szerződést, vagy új csatlakozási megállapodás szükséges, és hogy a rendelet mely követelményei alkalmazandók; vagy

b)

a szabályozó hatóság vagy adott esetben a tagállam – az érintett átvitelirendszer-üzemeltető (3), (4) és (5) bekezdés szerinti javaslatára – dönti el, hogy a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerre vagy a meglévő egyenáram-csatlakozású erőműparkra alkalmazandók-e e rendelet valamennyi vagy egyes követelményei.

(2)   E rendelet alkalmazásában a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark meglévőnek tekintendő, ha:

a)

e rendelet hatálybalépésekor már csatlakoztatva volt a hálózathoz; vagy

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa végleges és kötelező érvényű szerződést kötött az erőművi főberendezés vagy a nagyfeszültségű egyenáramú berendezés megvásárlására a rendelet hatálybalépését követő két éven belül. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa a szerződés megkötéséről a rendelet hatálybalépésétől számított 30 hónapon belül értesíti az érintett rendszerüzemeltetőt és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt.

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa által az érintett rendszerüzemeltető és az érintett átvitelirendszer-üzemeltető részére megküldött értesítésben jelezni kell legalább a szerződés címét, az aláírás keltét és a hatálybalépés keltét, illetve az építendő, összeszerelendő vagy megvásárolandó erőművi főberendezés vagy nagyfeszültségű egyenáramú berendezés műszaki adatait.

Egy tagállam rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények között a szabályozó hatóság döntheti el, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer illetve az egyenáram-csatlakozású erőműpark meglévő vagy új nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparknak tekintendő-e.

(3)   A 8. cikk szerinti nyilvános konzultációt követően és a körülmények olyan jelentős, ténybeli változásainak kezelése érdekében, mint például a rendszerkövetelmények alakulása, beleértve a megújuló energiaforrások, intelligens hálózatok, elosztott villamosenergia-termelés penetrációját vagy a keresletoldali válaszintézkedések elterjedését, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető javasolhatja az eljáró szabályozó hatóságnak vagy adott esetben a tagállamnak, hogy terjessze ki a rendelet alkalmazását a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és/vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra.

Ebből a célból alapos és átlátható mennyiségi költség-haszon elemzést kell végezni a 65. és 66. cikknek megfelelően. Az elemzésben fel kell tüntetni a következőket:

a)

a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és egyenáram-csatlakozású erőműparkok tekintetében a rendelet szerinti megfeleléshez szükséges költségek;

b)

a rendeletben meghatározott követelmények alkalmazásából származó társadalmi-gazdasági haszon; valamint

c)

lehetséges alternatív intézkedések a szükséges teljesítmény eléréséhez.

(4)   A (3) bekezdésben említett mennyiségi költség-haszon elemzés elvégzése előtt az érintett átvitelirendszer-üzemeltető köteles:

a)

előzetes, kvalitatív költség-haszon összehasonlítást végezni;

b)

az illetékes szabályozó hatóság vagy adott esetben a tagállam jóváhagyását beszerezni.

(5)   Az érintett szabályozó hatóság vagy adott esetben a tagállam a 65. cikk (4) bekezdésének megfelelően döntést hoz e rendelet alkalmazhatóságának kiterjesztéséről a meglévő egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra az azt követő hat hónapon belül, hogy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető jelentése és ajánlása beérkezett. Az érintett szabályozó hatóság vagy adott esetben a tagállam döntését közzé kell tenni.

(6)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető figyelembe veszi a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosainak és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosainak jogos elvárásait, amikor felméri a rendelet meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra való alkalmazhatóságát.

(7)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kritériumok és eljárás szerint háromévente mérheti fel a rendelet egyes vagy valamennyi rendelkezésének alkalmazhatóságát a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok tekintetében.

5. cikk

Szabályozási szempontok

(1)   Az érintett rendszerüzemeltető vagy átvitelirendszer-üzemeltető által e rendelet szerint meghatározandó alapvető követelményeket jóvá kell hagynia a tagállam által kijelölt szervnek, és azokat közzé kell tenni. Ha a tagállam másként nem rendelkezik, a kijelölt szerv a szabályozó hatóság.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltető vagy átvitelirendszer-üzemeltető által e rendelet szerint meghatározandó helyszínspecifikus követelmények esetében a tagállam megkövetelheti a kijelölt szerv jóváhagyását.

(3)   Az e rendeletet alkalmazó tagállamok, illetékes szervek és rendszerüzemeltetők kötelesek:

a)

az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét követni;

b)

átláthatóságot biztosítani;

c)

a legnagyobb általános hatékonyság és a legalacsonyabb összköltség közötti optimalizálás elvét követni valamennyi érintett fél esetében;

d)

betartani az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőre rótt kötelezettséget a rendszerbiztonság fenntartása érdekében, beleértve a nemzeti törvényekben előírtakat;

e)

konzultálni az érintett elosztórendszer-üzemeltetőkkel, és figyelembe venni a rendszerükre gyakorolt potenciális hatásokat;

f)

figyelembe venni az elfogadott európai szabványokat és műszaki előírásokat.

(4)   Az érintett rendszerüzemeltető vagy átvitelirendszer-üzemeltető e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül az illetékes szerv általi jóváhagyás céljából javaslatot nyújt be az alapvető követelményekre, vagy ezek kiszámításának és megállapításának módszertanára vonatkozóan.

(5)   Amennyiben e rendelet úgy rendelkezik, hogy az érintett rendszerüzemeltetőnek, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának és/vagy az elosztórendszer-üzemeltetőnek megállapodásra kell törekednie, úgy ezt az egyik fél által a többi félnek benyújtott első javaslattól számított hat hónapon belül kell megkísérelniük. Ha nem sikerül megállapodást elérni e határidőn belül, akkor a bármely fél kérheti az illetékes szabályozó hatóságot, hogy hozzon döntést hat hónapon belül.

(6)   A követelményekre vagy módszertanokra vonatkozó javaslatokról az illetékes szervek azok beérkezésétől számított hat hónapon belül hoznak döntést.

(7)   Ha az érintett rendszerüzemeltető vagy átvitelirendszer-üzemeltető az (1) és (2) bekezdésben foglalt és aszerint jóváhagyott követelmények vagy módszertanok módosítását ítéli szükségesnek, a (3)–(8) bekezdésben foglalt követelmények alkalmazandók a javasolt módosításra. A módosítást javasló rendszerüzemeltetők és átvitelirendszer-üzemeltetők figyelembe veszik a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosainak, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosainak, a berendezésgyártóknak és más érdekelt feleknek az eredetileg meghatározott követelményeken vagy módszertanokon alapuló jogos elvárásait, amennyiben vannak ilyenek.

(8)   Bármelyik fél, akinek panasza van az érintett rendszerüzemeltetővel vagy átvitelirendszer-üzemeltetővel szemben az érintett rendszerüzemeltető vagy átvitelirendszer-üzemeltető e rendelet szerinti kötelezettségével kapcsolatban, e panasszal a szabályozó hatósághoz fordulhat, amely a panasz beérkezésétől számított két hónapon belül vitarendező hatóságként döntést hoz. Ha a szabályozó hatóságoknak további információra van szükségük, ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható. Ez a meghosszabbított határidő a panaszos beleegyezésével ismét meghosszabbítható. A szabályozó hatóság döntése kötelező erejű mindaddig, amíg azt jogorvoslat alapján felül nem bírálják.

(9)   Ha az e rendelet szerinti követelményeket egy olyan érintett rendszerüzemeltetőnek kell meghatároznia, amely nem átvitelirendszer-üzemeltető, a tagállamok előírhatják, hogy helyette az átvitelirendszer-üzemeltető legyen felelős a vonatkozó követelmények meghatározásáért.

6. cikk

Több átvitelirendszer-üzemeltető

(1)   Ha egy tagállamban egynél több átvitelirendszer-üzemeltető működik, e rendelet valamennyi szóban forgó átvitelirendszer-üzemeltetőre alkalmazandó.

(2)   A nemzeti szabályozó rendszer keretében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetőt terhelő, az e rendeletben meghatározott egy vagy több vagy valamennyi kötelezettséggel kapcsolatos felelősség egy vagy több adott átvitelirendszer-üzemeltetőre háruljon.

7. cikk

A költségek megtérítése

(1)   Az illetékes szabályozó hatóságok felmérik a rendszerüzemeltetők által a hálózati díjszabás-szabályozás alapján viselt és az e rendeletben meghatározott kötelezettségekből származó költségeket. Az indokoltnak, ésszerűnek és arányosnak ítélt költségeket hálózati díjak vagy egyéb alkalmas mechanizmusok révén meg kell téríteni.

(2)   Amennyiben az illetékes szabályozó hatóságok kérik, az (1) bekezdésben említett rendszerüzemeltetők a kéréstől számított három hónapon belül kötelesek rendelkezésre bocsátani a felmerülő költségek értékelését elősegítő információkat.

8. cikk

Nyilvános konzultáció

(1)   Az érintett rendszerüzemeltetők és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők egyeztetnek az érdekelt felekkel, köztük az egyes tagállamok illetékes hatóságaival a 4. cikk (3) bekezdése szerinti, az e rendelet alkalmazhatóságának a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és a meglévő egyenáram-csatlakozású erőműparkokra történő kiterjesztésére vonatkozó javaslatokról, a 65. cikk (3) bekezdése szerint elkészített jelentésről, valamint a 80. cikk (2) bekezdése szerint végrehajtott költség-haszon elemzésről. Az egyeztetésnek legalább egy hónapig kell tartania.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltetők vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők megfelelő módon figyelembe veszik az érdekelt felek egyeztetés során képviselt véleményét, mielőtt a javaslattervezetet, a jelentést vagy a költség-haszon elemzést benyújtanák jóváhagyásra a szabályozó hatósághoz vagy adott esetben a tagállamhoz. Az érdekelt felek véleményének figyelembevételét vagy mellőzését minden esetben megalapozottan meg kell indokolni, és az indoklást a javaslat közzététele előtt kellő időben vagy azzal egyidejűleg rendelkezésre kell bocsátani és közzé kell tenni.

9. cikk

Az érdekelt felek bevonása

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (az Ügynökség) a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatával (ENTSO-E) szoros együttműködésben megszervezi az érdekelt felek bevonását a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozásának követelményei és e rendelet végrehajtásának egyéb aspektusai tekintetében. Ennek keretében rendszeres találkozókra kerül sor az érdekelt felekkel a felmerülő problémák és módosítási javaslatok megvitatására, különös tekintettel a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozásának követelményeire.

10. cikk

Titoktartási kötelezettségek

(1)   Az e rendelet alapján kapott, cserélt vagy továbbított bármely bizalmas információkra a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak.

(2)   A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan személyre, szabályozó hatóságra vagy szervre vonatkozik, akik/amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak.

(3)   A (2) bekezdésben említett személyek, szabályozó hatóságok vagy szervek a feladataik ellátása során kapott bizalmas információkat nem adhatják ki semmilyen más személynek vagy hatóságnak, kivéve a nemzeti törvények, az e rendelet egyéb rendelkezései, illetve az egyéb vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó esetekben.

(4)   Nem érintve a nemzeti vagy uniós törvények hatálya alá tartozó eseteket, az e rendelet alapján bizalmas információkhoz jutó szabályozó hatóságok, szervek vagy személyek ezen információkat kizárólag az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából használhatják fel.

II. CÍM

A NAGYFESZÜLTSÉGŰ EGYENÁRAMÚ KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A hatásosteljesítmény-szabályozásra és a frekvenciatartás támogatására vonatkozó követelmények

11. cikk

Frekvenciatartományok

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a hálózathoz, és hogy a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott rövidzárlati teljesítménytartomány tekintetében az I. melléklet 1. táblázatában megadott frekvenciatartományokon belül és időtartamig működjön.

(2)   Ha a rendszerbiztonság megőrzése vagy visszaállítása érdekében szükséges, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa szélesebb frekvenciatartományokban vagy hosszabb minimális üzemi időtartamokban állapodhat meg. Ha gazdaságilag és műszakilag megvalósíthatók a szélesebb frekvenciatartományok vagy hosszabb minimális üzemi időtartamok, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa indokolatlanul nem tagadhatja meg hozzájárulását.

(3)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan leváljon az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott frekvenciákon.

(4)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározhatja a kimenő hatásos teljesítmény munkaponttól számított legnagyobb megengedett csökkenését, ha a rendszerfrekvencia 49 Hz alá csökken.

12. cikk

Frekvenciaváltozással szembeni tűrőképesség

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a hálózathoz, és hogy működőképes maradjon, ha a hálózati frekvencia – 2,5 és + 2,5 Hz/s közötti sebességgel változik (bármely időpontban az előző másodperc folyamán bekövetkezett frekvenciaváltozási sebesség átlagaként mérve).

13. cikk

A hatásos teljesítmény szabályozhatósága, a szabályozási tartomány és a változás sebessége

(1)   Az átvitt hatásos teljesítmény szabályozásának képességére tekintettel:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy az átvitt hatásos teljesítményt az érintett átvitelirendszer-üzemeltető utasítása szerint a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásos teljesítmény átviteli képességéig bármely irányban szabályozza.

Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető:

i.

meghatározhatja, hogy maximálisan és minimálisan mekkora lépésekben módosítható az átvitt hatásos teljesítmény;

ii.

minden irányban meghatározhatja azt a minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képességet, amely alatt a hatásosteljesítmény-átviteli képesség nem követelmény, valamint

iii.

meghatározza azt a maximális késleltetési időt, amelyen belül a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie az átvitt hatásos teljesítmény módosítására az érintett átvitelirendszer-üzemeltető kérésének beérkezését követően;

b)

az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározza, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hogyan legyen képes az átvitt hatásosteljesítmény-betáplálás módosítására, amennyiben zavar következne be egy vagy több olyan váltakozó áramú hálózatban, amely(ek)hez csatlakozik. Ha a változás előtti kezdeti késleltetési idő meghaladja az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által küldött kioldó jel beérkezésétől számított 10 milliszekundumot, azt a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának az érintett átvitelirendszer-üzemeltető felé meg kell indokolnia.

c)

az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározhatja, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer képes legyen a hatásos teljesítmény irányának gyors átfordítására. A teljesítmény irányát át kell tudni fordítani az egyik irányba történő maximális hatásosteljesítmény-átviteli képességről a másik irányba történő maximális hatásosteljesítmény-átviteli képességre olyan gyorsan, ahogyan ez műszakilag megvalósítható, és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők felé meg kell indokolnia, ha ez hosszabb 2 másodpercnél.

d)

a különböző szabályozási területeket vagy szinkronterületeket összekapcsoló nagyfeszültségű egyenáramú rendszereket el kell látni olyan szabályozási funkciókkal, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők határokon átnyúló kiegyenlítés céljából módosítani tudják az átvitt hatásos teljesítményt.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek a műszaki lehetőségein belül képesnek kell lennie a hatásos teljesítmény változási sebességének módosítására az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők által küldött utasításoknak megfelelően. A hatásos teljesítménynek az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti módosítása esetén nem módosítható a változás sebessége.

(3)   Ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető a szomszédos átvitelirendszer-üzemeltetőkkel együttműködve előírja, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer szabályozási funkcióinak képesnek kell lenniük automatikus beavatkozó intézkedések végrehajtására, beleértve többek között a változás megállítását, a frekvenciaérzékeny üzemmód, az LFSM-O mód és az LFSM-U mód és a frekvenciaszabályozás blokkolását. A kioldó és blokkoló kritériumokat az érintett átvitelirendszer-üzemeltető határozza meg, és azokról értesíteni kell a szabályozó hatóságot. Az értesítés módozatait a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint kell megállapítani.

14. cikk

Mesterséges inercia

(1)   Ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető előírja, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy mesterséges inerciát biztosítson a frekvenciaváltozásokra válaszul, amely alacsony és/vagy magas frekvencia esetén aktiválódik, és a váltakozó áramú hálózatba betáplált vagy abból kivont hatásos teljesítmény gyors módosításával korlátozza a frekvenciaváltozás sebességét. A követelménynek figyelembe kell vennie legalább az átvitelirendszer-üzemeltetők által a minimális inercia meghatározása szükségességének azonosítása érdekében készített tanulmányok eredményeit.

(2)   E szabályozó rendszer működési elvét és a kapcsolódó működési paramétereket az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa együtt állapítják meg.

15. cikk

A frekvenciaérzékeny üzemmódra, a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra magas frekvencia esetén és a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra alacsony frekvencia esetén vonatkozó követelmények

A frekvenciaérzékeny üzemmódra, a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra magas frekvencia esetén és a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra alacsony frekvencia esetén alkalmazandó követelményeket a II. melléklet határozza meg.

16. cikk

Frekvenciaszabályozás

(1)   Ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető előírja, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszert el kell látni független szabályozó móddal a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hatásos kimenő teljesítményének a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer csatlakozási pontjainál mért frekvenciáktól függő modulálása céljából a stabil rendszerfrekvencia fenntartása érdekében.

(2)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározza az (1) bekezdés szerinti frekvenciaszabályozás működési elvét, kapcsolódó működési paraméterek és aktiválásának kritériumait.

17. cikk

Maximális hatásosteljesítmény-veszteség

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszert úgy kell kialakítani, hogy hatásosteljesítmény-betáplálási vesztesége egy szinkronterületen az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők által a saját teljesítmény-frekvencia szabályozási területük tekintetében – a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek az energiarendszerre gyakorolt hatása alapján – meghatározott értékre korlátozódjon.

(2)   Ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer két vagy több szabályozási területet kapcsol össze, akkor az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők egyeztetnek egymással az (1) bekezdés szerinti maximális hatásosteljesítmény-betáplálási veszteség összehangolt értékének megállapítása érdekében, figyelembe véve a közös módusú hibákat.

2. FEJEZET

A meddőteljesítmény-szabályozásra és a feszültségtartás támogatására vonatkozó követelmények

18. cikk

Feszültségtartományok

(1)   A 25. cikk sérelme nélkül, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a hálózathoz és a csatlakozási pontnál mért feszültség és az egységnyinek tekintett (1 pu) referenciafeszültség arányában kifejezett, a csatlakozási pontnál mért hálózati feszültség tartományain belül működjön a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer maximális áramerősségén a III. mellékletben, a 4. és 5. táblázatban meghatározott időszakokon belül. Az egységnyinek tekintett (1 pu) referenciafeszültséget az érintett szomszédos rendszerüzemeltetők együttműködve állapítják meg.

(2)   Ha a rendszerbiztonság megőrzése vagy visszaállítása érdekében szükséges, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa és az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve megállapodhat az (1) bekezdés szerintinél szélesebb feszültségtartományokban vagy hosszabb minimális üzemi időtartamokban a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer műszaki kapacitásának lehető legjobb kihasználása végett. Ha gazdaságilag és műszakilag megvalósíthatók a szélesebb feszültségtartományok vagy hosszabb minimális üzemi időtartamok, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa indokolatlanul nem tagadhatja meg hozzájárulását.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan leváljon az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott csatlakozási ponti feszültségeken. Az érintett rendszerüzemeltető – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa megállapodnak az automatikus leválás feltételeiről és beállításairól.

(4)   A III. melléklet hatálya alá nem tartozó, egységnyinek tekintett (1 pu) váltakozó áramú referenciafeszültségen üzemelő csatlakozási pontok tekintetében az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel együttműködve megállapítja a csatlakozási pontokon alkalmazandó követelményeket.

(5)   Az (1) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül a BALTIC szinkronterületen működő érintett átvitelirendszer-üzemeltetők – az érintett szomszédos átvitelirendszer-üzemeltetőkkel folytatott egyeztetés után – megkövetelhetik, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomások folyamatosan csatlakozva maradjanak a 400 kV-os hálózathoz a Kontinentális Európa szinkronterületre vonatkozó feszültségtartományok és időhatárok mellett is.

19. cikk

A zárlatok alatti rövidzárlati rátáplálás

(1)   Ha az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve előírja, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy szimmetrikus (3-fázisú) zárlatok esetén gyors rágerjesztést biztosítson a csatlakozási pontnál.

(2)   Ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek rendelkeznie kell az (1) bekezdés szerinti képességgel, az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározza az alábbiakat:

a)

hogyan és mikor kell megállapítani feszültségeltérést és annak végét;

b)

a gyors rágerjesztés karakterisztikái;

c)

a gyors rágerjesztés időzítése és pontossága, amely több fázist tartalmazhat.

(3)   Az aszimmetrikus (1-fázisú vagy 2-fázisú) hibák esetében az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve aszimmetrikus árambetáplálásra vonatkozó követelményeket határozhat meg.

20. cikk

Meddőteljesítmény-kapacitás

(1)   Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározza a változó feszültséggel összefüggésben a csatlakozási pontoknál a meddőteljesítmény-kapacitási követelményeket. Az e követelményekre vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell egy U-Q/Pmax-profilt, amelynek határán belül a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képességen tud meddőteljesítményt biztosítani.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti U-Q/Pmax-profilnak a következő elveknek kell megfelelnie:

a)

az U-Q/Pmax-profil nem lépheti túl az U-Q/Pmax-profil burkoló görbéjét, amit a IV. mellékletben foglalt ábrán a belső burkoló görbe jelez, és nem kell téglalap alakúnak lennie;

b)

az U-Q/Pmax-profil burkoló görbéjének tiszteletben kell tartania a IV. mellékletben foglalt táblázatban az egyes szinkronterületekhez meghatározott értékeket; valamint

c)

az U-Q/Pmax-profil burkoló görbéje pozíciójának a IV. mellékletben foglalt ábrán meghatározott külső burkoló görbe határain belül kell lennie.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy az U-Q/Pmax-profilon belül bármely munkapontra lépjen az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott időn belül.

(4)   Amikor üzem közben a hatásos kimenő teljesítmény a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képesség alatt van (P<Pmax), a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy minden lehetséges munkapontnál működjön az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározottak szerint és az (1)–(3) bekezdés szerinti U-Q/Pmax-profil által meghatározott meddőteljesítmény-kapacitásnak megfelelően.

21. cikk

A hálózattal való meddőteljesítmény-csere

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának biztosítania kell, hogy nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásának a csatlakozási pontnál a hálózattal való meddőteljesítmény-cseréje az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott értékekre korlátozódjon.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak a 22. cikk (1) bekezdése szerinti meddőteljesítmény-szabályozó módban való működése által előidézett meddőteljesítmény-ingadozás nem járhat azzal, hogy a feszültségugrás túllépi a csatlakozási pontnál megengedett értéket. Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározza az elfogadható maximális feszültségugrás-értéket.

22. cikk

Meddőteljesítmény-szabályozó mód

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy az alábbi három szabályozó mód közül az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározottak szerint egy vagy több üzemmódban működjön:

a)

feszültségszabályozó mód;

b)

meddőteljesítmény-szabályozó mód;

c)

teljesítménytényező-szabályozó mód.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott további szabályozó módokban működjön.

(3)   A feszültségszabályozó mód tekintetében minden egyes nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy kapacitásait felhasználva és a 20. és 21. cikk sérelme nélkül a csatlakozási pontnál hozzájáruljon a feszültségszabályozáshoz az alábbi szabályozási karakterisztikáknak megfelelően:

a)

az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve a csatlakozási pontnál egy adott működési tartományt folyamatosan vagy lépésekben lefedő feszültség-alapjelet határoz meg;

b)

a feszültségszabályozás a nulla és az egységnyinek tekintett (1 pu) hálózati referenciafeszültség +/–5 %-a közötti tartományban, az alapjel körüli választható holtsávval vagy anélkül működtethető. A holtsávnak szabályozhatónak kell lennie az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott lépésekben;

c)

a feszültségugrás után a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy:

i.

az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott t1 időn belül elérje a kimenő meddő teljesítmény változásának 90 %-át. A t1 időnek a 0,1 és 10 másodperc közötti tartományban kell lennie; valamint

ii.

az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott t2 időn belül állandósuljon az üzemi feszültségérzékenység által meghatározott értéken. A t2 időnek az 1 és 60 másodperc közötti tartományban kell lennie, ahol az állandósult értékkel szembeni tolerancia a legnagyobb meddőteljesítménynek meghatározott %-a.

d)

a feszültségszabályozó módnak rendelkeznie kell a kimenő meddő teljesítménynek egy módosított feszültség-alapjel és egy kiegészítő képzett meddőteljesítmény-komponens kombinációja alapján való megváltoztatásának képességével. A feszültségérzékenységet az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott tartomány és lépés szerint kell meghatározni.

(4)   A meddőteljesítmény-szabályozó mód tekintetében az érintett rendszerüzemeltető a 20. és 21. cikk sérelme nélkül a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer kapacitását felhasználva a csatlakozási pontnál meghatároz egy meddőteljesítmény-tartományt – valamint annak pontosságát – Mvar-ban vagy a maximális meddőteljesítmény százalékában.

(5)   A teljesítménytényező-szabályozó mód tekintetében a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy a 20. és 21. cikk sérelme nélkül a csatlakozási pontnál egy cél alapján szabályozza a teljesítménytényezőt. Az elérhető alapjeleknek az érintett rendszerüzemeltető által meghatározott maximálisan megengedettnél nem nagyobb lépésekben kell elérhetőnek lenniük.

(6)   Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározza a szabályozó módok távoli kiválasztásához és az érintett alapjelekhez szükséges berendezést.

23. cikk

Sorrend megállapítása a hatásos vagy meddőteljesítmény betáplálás tekintetében

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer e rendelettel összhangban meghatározott kapacitásait figyelembe véve az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározza, hogy a kiadott hatásos teljesítmény vagy a meddőteljesítmény részesítendő-e előnyben alacsony vagy magas feszültségű működés és olyan zárlatok alatt, amelyekhez zárlati áthidalóképesség szükséges. Ha a hatásos teljesítményhez való hozzájárulás részesítendő előnyben, annak nyújtását a zárlat kezdetétől számított, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott időn belül biztosítani kell.

24. cikk

Villamosenergia-minőség

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának biztosítania kell, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hálózathoz csatlakozása ne járjon az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve a csatlakozási pontra meghatározottnál magasabb szintű hálózati tápfeszültség-torzulással vagy -ingadozással. A szükséges tanulmányok elkészítéséhez és az összes érintett hálózathasználó releváns adatainak benyújtásához szükséges eljárásoknak, valamint az azonosított és végrehajtott kockázatcsökkentő intézkedéseknek összhangban kell lenniük a 29. cikk szerinti eljárással.

3. FEJEZET

A zárlati áthidalóképességre vonatkozó követelmények

25. cikk

Zárlati áthidalóképesség

(1)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető az erőműparkok tekintetében – a 18. cikk sérelme nélkül, összhangban az (EU) 2016/631 rendeletben meghatározott feszültség-idő profillal – meghatározza az V. melléklet szerinti feszültség-idő profilt. E profil a csatlakozási pontoknál azokra a zárlati feltételekre vonatkozóan alkalmazandó, amelyeknél a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás képes arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a hálózathoz, és akkor is megbízhatóan működjön, ha a zárlat elhárítása után az energiatermelő rendszer helyreállt. A feszültség-idő profilban meg kell adni a fázisok közötti feszültségek tényleges tartományának szimmetrikus zárlat alatti alsó határértékét a csatlakozási pontnál mért hálózati feszültségszinten az idő függvényében a zárlat alatt és után. Bármilyen, a trec2-en felüli áthidalási időt az érintett átvitelirendszer-üzemeltető határozza meg a 18. cikkel összhangban.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának kérésére az érintett rendszerüzemeltetőnek a következők tekintetében a 32. cikknek megfelelően meg kell adnia a zárlat előtti és zárlat utáni állapotokat:

a)

zárlat előtti legkisebb zárlati teljesítmény az egyes csatlakozási pontoknál, MVA-ban kifejezve;

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás zárlat előtti munkapontja a csatlakozási pontnál mérhető kimenő hatásos teljesítménnyel és kimenő meddő teljesítménnyel, illetve a csatlakozási pontnál mérhető üzemi feszültséggel kifejezve; valamint

c)

a zárlat utáni legkisebb zárlati teljesítmény az egyes csatlakozási pontoknál, MVA-ban kifejezve.

Másik lehetőségként az érintett rendszerüzemeltető jellemző esetekből levezetett általános értékeket adhat a fenti állapotokra vonatkozóan.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a hálózathoz és megbízhatóan működjön tovább, amikor a fázisközi feszültségek tényleges tartománya szimmetrikus zárlat alatt a csatlakozási pontnál mért hálózati feszültségszinten a 32. cikkben meghatározott zárlat előtti és zárlat utáni feltételek mellett az V. melléklet ábrájában meghatározott alsó határérték fölött marad, kivéve, ha a belső zárlatokra vonatkozó védelmi rendszer megköveteli a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózati leválasztását. A belső zárlatokra vonatkozó védelmi rendszerek és beállítások nem veszélyeztethetik a zárlati áthidalóképességet.

(4)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető feszültségeket (Ublock) határozhat meg a csatlakozási pontoknál adott hálózati feltételek mellett, amelyeknél a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer blokkolhat. A blokkolás a hálózathoz való folyamatos csatlakozást jelent a hatásos vagy meddőteljesítmény-betáplálás nélkül a műszakilag megvalósítható lehető legrövidebb, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa közötti megállapodásnak megfelelő időre.

(5)   A 34. cikkel összhangban az alacsony feszültség elleni védelmet a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás lehető legtágabb műszaki képessége szerint kell megállapítania. Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve szűkebb beállításokat határozhat meg a 34. cikk szerint.

(6)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető zárlati áthidalóképességet állapít meg aszimmetrikus zárlatok esetén.

26. cikk

Zárlat utáni hatásosteljesítmény-helyreállás

Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető a 25. cikkel összhangban meghatározza a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer által biztosítandó hatásosteljesítmény-helyreállás mértékét és időprofilját.

27. cikk

Egyenáramú zárlatok utáni gyors helyreállítás

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszereknek, beleértve az egyenáramú szabadvezetékeket is, képesnek kell lenniük a nagyfeszültségű egyenáramú rendszeren belüli tranziens zárlatokból való gyors helyreállítására. E képesség részleteiről egyeztetni kell, és azokat a 34. cikk szerinti védelmi rendszerek és beállítások keretében kell meghatározni.

4. FEJEZET

Szabályozási követelmények

28. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomások feszültség alá helyezése és szinkronizálása

Az érintett rendszerüzemeltető eltérő utasításának hiányában a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás feszültség alá helyezése vagy váltakozó áramú hálózattal való szinkronizálása, illetve a feszültség alá helyezett nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás nagyfeszültségű egyenáramú rendszerhez való csatlakoztatása során a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy a feszültségváltozásokat az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve az állandósult állapotra vonatkozóan meghatározott szintre korlátozza. A meghatározott szint nem haladhatja meg a szinkronizálás előtti feszültség öt százalékát. Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározza a feszültségtranziens maximális nagyságrendjét, időtartamát és mérési ablakát.

29. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy más erőművek és berendezések közötti kölcsönhatás

(1)   Ha több nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy más erőművek és berendezések villamosan szorosan közel helyezkedek el egymáshoz, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető előírhatja, hogy tanulmányt kell készíteni annak bizonyítására, hogy nem jönnek létre káros kölcsönhatások, és meghatározhatja e tanulmány hatályát és tárgykörét. Káros kölcsönhatások azonosítása esetén a tanulmányoknak azonosítaniuk kell az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtandó lehetséges kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(2)   A tanulmányokat a csatlakozó nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa készíti el, minden egyes csatlakozási pont tekintetében az átvitelirendszer-üzemeltetők által azonosított többi érintett fél részvételével. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a tanulmányok e cikk alapján történő elvégzéséért az átvitelirendszer-üzemeltető felelős. Minden felet tájékoztatni kell a tanulmány eredményeiről.

(3)   Az átvitelirendszer-üzemeltető által az egyes csatlakozási pontok tekintetében érintettként azonosított összes fél, beleértve az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt is, hozzájárul a tanulmányokhoz és minden, a tanulmányok céljainak eléréséhez ésszerűen szükséges adatot valamint modellt rendelkezésre bocsát. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető összegyűjti ezen adatokat, és adott esetben, összhangban a 10. cikkel, továbbítja azokat a tanulmányokért felelős félnek.

(4)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető értékeli a tanulmányok eredményét azoknak az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott hatálya és tárgyköre alapján. Ha az értékeléshez szükséges, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető további tanulmányok készítését kérheti a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosától az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott hatállyal és tárgykörrel megegyezően.

(5)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető értékelhet vagy megismételhet néhány tanulmányt, vagy akár az összeset. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa minden érintett adatot és modellt megad az érintett átvitelirendszer-üzemeltető számára egy ilyen tanulmány elkészítéséhez.

(6)   A (2)–(5) bekezdéssel összhangban készített és az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által értékelt tanulmányok által azonosított bármely szükséges kockázatcsökkentő intézkedést az új nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás csatlakoztatásának részeként kell végrehajtani.

(7)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető tranziensszinteket határozhat meg az egyes nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekhez kapcsolódó események, vagy a közösen érintett nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekhez együttesen kapcsolódó események tekintetében. Ezek az előírások az átvitelirendszer-üzemeltető és a hálózathasználók berendezései épségének közös védelme érdekében, a nemzeti szabályzattal összhangban határozhatók meg.

30. cikk

Teljesítménylengés-csillapítási képesség

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy hozzájáruljon a teljesítménylengés csillapításához a csatlakozó váltakozó áramú hálózatokban. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer szabályozási rendszere nem csökkentheti a teljesítménylengés csillapítását. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározza a lengések azon frekvenciatartományát, amelyet a szabályozási rendszernek eredményesen csillapítania kell, és azokat a hálózati feltételeket, amelyek mellet ez történik, figyelembe véve legalább az átvitelirendszer-üzemeltetők által a stabilitási határértékek és az átviteli rendszereikben felmerülő lehetséges stabilitási problémák azonosítása érdekében készített, dinamikus stabilitást vizsgáló tanulmányokat. A szabályozásiparaméter-beállítások kiválasztása az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa közötti megállapodás tárgyát képezi.

31. cikk

Alacsonyfrekvenciás lengések csillapításának képessége

(1)   Az alacsonyfrekvenciás lengések csillapításának tekintetében a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy hozzájáruljon az alacsonyfrekvenciás lengések csillapításához.

(2)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározza az alacsonyfrekvenciás lengésekkel kapcsolatos tanulmányok szükséges tárgykörét, és – amennyire lehetséges – megadja a hálózatának berendezéseivel és érintett rendszerfeltételeivel kapcsolatos bemenő paramétereket. Az alacsonyfrekvenciás lengésekkel kapcsolatos tanulmányokat a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa készíti el. A tanulmányoknak azonosítaniuk kell azokat a feltételeket – amennyiben vannak ilyenek –, amelyeknél alacsonyfrekvenciás lengés lép fel, és javaslatot kell tenniük bármely szükséges kockázatcsökkentő eljárásra. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a tanulmányok e cikk alapján történő elvégzéséért az átvitelirendszer-üzemeltető felelős. Minden felet tájékoztatni kell a tanulmány eredményeiről.

(3)   Az átvitelirendszer-üzemeltető által az egyes csatlakozási pontok tekintetében érintettként azonosított összes fél, beleértve az átvitelirendszer-üzemeltetőt is, hozzájárul a tanulmányokhoz és minden, a tanulmányok céljainak eléréséhez ésszerűen szükséges adatot valamint modellt rendelkezésre bocsát. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető összegyűjti ezen adatokat, és adott esetben, továbbítja azokat, a 10. cikkel összhangban, a tanulmányokért felelős félnek.

(4)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető értékeli az alacsonyfrekvenciás lengésekkel kapcsolatos tanulmányok eredményét. Ha az értékeléshez szükséges, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető az alacsonyfrekvenciás lengésekkel kapcsolatos további tanulmányok készítését kérheti a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosától azonos hatállyal és tárgykörrel.

(5)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető értékelheti vagy megismételheti a tanulmányt. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa minden érintett adatot és modellt megad az érintett átvitelirendszer-üzemeltető számára egy ilyen tanulmány elkészítéséhez.

(6)   A (2) vagy (4) bekezdéssel összhangban készített és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők által értékelt tanulmányok által azonosított bármely szükséges kockázatcsökkentő intézkedést a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa hajtja végre az új nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás csatlakoztatásának részeként.

32. cikk

Hálózati jellemzők

(1)   Az érintett rendszerüzemeltető megállapítja és közzéteszi a számítására vonatkozó módszert és a zárlat előtti és zárlat utáni feltételeket legalább a csatlakozási pontnál mért legkisebb és legnagyobb zárlati teljesítmény vonatkozásában.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy az érintett rendszerüzemeltető által meghatározott zárlati teljesítmény és hálózati jellemzők tartományán belül működjön.

(3)   Minden egyes érintett rendszerüzemeltető a hálózat csatlakozási pontnál megfigyelhető viselkedését leíró hálózati egyenértékű modellt bocsát a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának rendelkezésére, lehetővé téve a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek tulajdonosainak, hogy legalább, de nem kizárólag a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer élettartama során fennálló felharmonikus komponensekre és dinamikus stabilitásra tekintettel alakítsák ki rendszerüket.

33. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer megbízhatósága

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy stabil működési pontokat találjon a hatásosteljesítmény-áramlás és a feszültségszint minimális változásával azon nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy váltakozó áramú hálózat bármely tervezett vagy nem tervezett változása alatt és után, amelyre csatlakozik. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározza azokat a rendszerállapotokban bekövetkező változásokat, amelyeknél a nagyfeszültségű egyenáramú rendszereknek megbízhatóan tovább kell működniük.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa biztosítja, hogy bármely többterminálos vagy beágyazott nagyfeszültségű egyenáramú rendszer részét képező nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás kikapcsolása vagy leválasztása a csatlakozási pontnál ne járjon az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott határértéket túllépő tranziensekkel.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek ellen kell állnia a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerrel szomszédos vagy ahhoz közeli hálózat nagyfeszültségű váltakozó áramú vezetékeiben bekövetkező tranziens zárlatoknak, és nem okozhatja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer bármely berendezésének a hálózati vezetékek automatikus visszacsatlakozása miatt a hálózatról való leválását.

(4)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa információt szolgáltat az érintett rendszerüzemeltetőnek a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer váltakozó áramú rendszerbeli zavarokkal kapcsolatos rugalmasságáról.

5. FEJEZET

A védelmi készülékekre és beállításokra vonatkozó követelmények

34. cikk

Villamos védelmi rendszerek és beállítások

(1)   Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve megállapítja a hálózat védelméhez szükséges sémákat és beállításokat a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer jellemzőinek figyelembevételével. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerre és a hálózatra vonatkozó védelmi rendszereket és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerre vonatkozó beállításokat az érintett rendszerüzemeltető, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa összehangoltan és együttesen állapítják meg. A rendeletnek megfelelően a belső villamos zárlatok védelmi rendszereit és beállításait úgy kell kialakítani, hogy ne kockáztassák a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer villamos üzemét.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer villamos védelme magasabb prioritású, mint az üzemi szabályzások, figyelembe véve a rendszer biztonságát, a személyzet és a lakosság egészségét és biztonságát, illetve a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer károsodásának mérséklését.

(3)   Az érintett rendszerüzemeltetőnek, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának egyeztetnie kell és megállapodásra kell jutnia a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerre és a hálózatra vonatkozó védelmi rendszerek vagy azok beállításainak módosításairól, mielőtt még a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa elvégezné azokat.

35. cikk

A védelem és a szabályozás prioritási sorrendje

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa által meghatározott, különböző szabályozási módokat magában foglaló szabályozási sémát, beleértve az adott paraméterek beállítását is, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető, az érintett rendszerüzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa összehangoltan és együttesen állapítják meg.

(2)   A védelem és a szabályozás prioritási sorrendjére tekintettel a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa a következő prioritási sorrendben szervezi meg a védelmet és a szabályozó készülékek működését a legfontosabbal kezdve, kivéve, ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők az érintett rendszerüzemeltetővel egyeztetve mást írnak elő:

a)

a hálózat és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer védelme;

b)

vészhelyzeti segítségnyújtási hatásosteljesítmény-szabályozás;

c)

mesterséges inercia, ha szükséges;

d)

a 13. cikk (3) bekezdése szerinti automatikus beavatkozó intézkedések;

e)

korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmód (LFSM);

f)

frekvenciaérzékeny üzemmód és frekvenciaszabályozás; valamint

g)

teljesítménygradiens-korlát.

36. cikk

A védelmi és szabályozási rendszerek és beállítások módosításai

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer különböző szabályozási módjai és védelmi beállításai paramétereinek a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomáson a (3) bekezdésnek megfelelően kell módosíthatónak lenniük, ha az érintett rendszerüzemeltető vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető ezt írja elő.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltető, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa összehangoltan és együttesen állapítják meg a rendszerek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer különböző szabályozási módjai és védelme paraméterei beállításainak bármely módosítását, beleértve az ezekhez kapcsolódó eljárást.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer szabályozási módjainak és kapcsolódó alapjeleinek távvezérléssel módosíthatónak kell lenniük az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározottak szerint.

6. FEJEZET

Villamosenergia-rendszer helyreállítási követelmények

37. cikk

Black start

(1)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető black start képességre vonatkozó ajánlatot kaphat egy nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosától.

(2)   A black start képességgel rendelkező nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy amennyiben egy átalakító állomás feszültség alatt van, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők által meghatározott, leállás utáni időhatáron belül feszültség alá helyezze azon váltakozó áramú alállomás gyűjtősínjét, amelyre egy másik átalakító állomás csatlakozik. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie szinkronizálódni a 11. cikkben meghatározott frekvenciahatárokon és az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által vagy adott esetben a 18. cikkben meghatározott feszültséghatárokon belül. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető szélesebb frekvencia- és feszültségtartományokat állapíthat meg, ha erre szükség van a rendszerbiztonság visszaállítása érdekében.

(3)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa megállapodik a black start képesség kapacitásában és elérhetőségében, valamint az operatív eljárásokban.

III. CÍM

AZ EGYENÁRAM CSATLAKOZÁSÚ ERŐMŰPARKOKRA ÉS A TÁVOLI OLDALI NAGYFESZÜLTSÉGŰ EGYENÁRAMÚ ÁTALAKÍTÓ ÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó követelmények

38. cikk

Hatály

Az (EU) 2016/631 rendelet 13–22. cikke szerint az offshore erőműparkokra alkalmazandó követelmények érvényesek az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra is, a jelen rendelet 41–45. cikkében meghatározott egyedi követelmények figyelembevételével. E követelmények az egyenáram-csatlakozású erőműpark és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontjain alkalmazandók. Az (EU) 2016/631 rendelet 5. cikke szerinti osztályozás az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra is alkalmazandó.

39. cikk

Frekvenciastabilitási követelmények

(1)   A frekvenciaválasz tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy a szinkronterület azon csatlakozási pontjáról érkező gyors jelet, amelyre a frekvencia válasz irányul, feldolgozza, és aktiválja a frekvencia választ a küldéstől számítva 0,1 másodpercen belül. A frekvenciát azon szinkronterület csatlakozási pontján kell mérni, ahova a frekvenciaválasz irányul;

b)

a több szabályozási területhez csatlakozó nagyfeszültségű egyenáramú rendszereken keresztül összekapcsolt egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak képesnek kell lenniük az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott összehangolt frekvenciaszabályozásra.

(2)   A frekvenciatartományok és -válasz tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózatához, és hogy a VI. mellékletben a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében meghatározott frekvenciatartományokon és időtartamokon belül működjön. Ha a névleges frekvencia nem 50 Hz, vagy – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel kötött megállapodásnak megfelelően – szándékosan változó frekvencia van használatban, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető határozza meg az alkalmazandó frekvenciatartományokat és időtartamokat, figyelembe véve a rendszer sajátosságait és a VI. mellékletben meghatározott követelményeket;

b)

ha a rendszerbiztonság megőrzése vagy visszaállítása érdekében szükséges, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa szélesebb frekvenciatartományokban vagy hosszabb minimális üzemi időtartamokban állapodhatnak meg az egyenáram-csatlakozású erőműpark műszaki képességének lehető legjobb kihasználása érdekében. Ha gazdaságilag és műszakilag megvalósíthatók a szélesebb frekvenciatartományok vagy hosszabb minimális üzemi időtartamok, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa indokolatlanul nem tagadhatja meg hozzájárulását;

c)

a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezések sérelme nélkül, az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan leváljon adott frekvenciákon, ha ezt írja elő az érintett átvitelirendszer-üzemeltető. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és az egyenáram csatlakozású- erőműpark tulajdonosa megállapodnak az automatikus leválás feltételeiről és beállításairól.

(3)   A frekvenciaváltozással szembeni tűrőképesség tekintetében az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózatához, és hogy működőképes maradjon, ha a hálózati frekvencia legfeljebb +/-2 Hz/s sebességgel változik (bármely időpontban az előző másodperc folyamán bekövetkezett frekvenciaváltozási meredekség átlagaként mérve) a névlegesen 50 Hz-es rendszer távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásának az egyenáram-csatlakozású erőműpark nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontján.

(4)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak az (1) bekezdésben a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében meghatározott gyors jelválasztól függően az (EU) 2016/631 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmóddal kell rendelkezniük magas frekvencia esetén (LFSM-O).

(5)   Az egyenáram-csatlakozású- erőműparkoknak az állandó teljesítmény fenntartására való képességét az (EU) 2016/631 rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell meghatározni a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében.

(6)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak a hatásos teljesítmény szabályozhatóságára való képességét az (EU) 2016/631 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kell meghatározni a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében. Lehetségesnek kell lennie a kézi szabályozásnak abban az esetben, ha a távoli automatikus szabályozó készülékek nem működnek.

(7)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tekintetében a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra való képességet alacsony frekvencia esetén (LFSM-U) az (EU) 2016/631 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban kell meghatározni, figyelembe véve az (1) bekezdésben a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében meghatározott gyors jelválaszra vonatkozó előírást.

(8)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tekintetében a frekvenciaérzékeny üzemmódra való képességet az (EU) 2016/631 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban kell meghatározni, figyelembe véve az (1) bekezdésben a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében meghatározott gyors jelválaszra vonatkozó előírást.

(9)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark frekvencia-helyreállítási képességét az (EU) 2016/631 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban kell meghatározni a névlegesen 50 Hz-es rendszer tekintetében.

(10)   Ha az állandó névleges frekvencia nem 50 Hz, vagy – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel kötött megállapodásnak megfelelően – szándékosan változó frekvencia vagy egyenáramú rendszerfeszültség van használatban, a (3)–(9) bekezdésben felsorolt képességeket és az ilyen képességekhez tartozó paramétereket az érintett átvitelirendszer-üzemeltető határozza meg.

40. cikk

A meddőteljesítményre és a feszültségre vonatkozó követelmények

(1)   A feszültségtartományok tekintetében:

a)

Az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatlakozva maradjon a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózatához, és hogy a VII. melléklet 9. és 10. táblázatában meghatározott (pu) feszültségtartományokon belül és időtartamig működjön. Az alkalmazandó feszültségtartomány és a meghatározott időtartamok meghatározására az egységnyinek tekintett (1 pu) referenciafeszültség alapján kerül sor;

b)

ha a rendszerbiztonság megőrzése vagy visszaállítása érdekében szükséges, az érintett rendszerüzemeltető, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa szélesebb feszültségtartományokban vagy hosszabb minimális üzemi időtartamokban állapodhatnak meg az egyenáram-csatlakozású erőműpark műszaki képességének lehető legjobb kihasználása érdekében. Ha gazdaságilag és műszakilag megvalósíthatók szélesebb feszültségtartományok vagy hosszabb minimális üzemi időtartamok, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa indokolatlanul nem tagadhatja meg hozzájárulását;

c)

a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózatához nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási ponttal csatlakozó egyenáram-csatlakozású erőműparkok tekintetében az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározhat olyan feszültségeket a nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontnál, amelyeken az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie az automatikus leválásra. Az érintett rendszerüzemeltetőnek, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának meg kell állapodniuk az automatikus leválás feltételeiről és beállításairól;

d)

a VII. melléklet hatálya alá nem tartozó, váltakozó feszültségen üzemelő nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontok tekintetében az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve megállapítja a csatlakozási pontnál alkalmazandó követelményeket;

e)

ha – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel kötött megállapodásnak megfelelően – a névleges 50 Hz-től eltérő frekvenciák vannak használatban, az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott feszültségtartományoknak és időtartamoknak arányosnak kell lenniük a VII. melléklet 9. és 10. táblázata szerinti feszültségtartományokkal és időtartamokkal.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok meddőteljesítmény-kapacitása tekintetében:

a)

ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa kétoldalú megállapodásra jut az egyenáram-csatlakozású erőműparkot egy váltóáramú hálózaton egyetlen csatlakozási pontra csatlakoztató nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek tulajdonosaival, akkor teljesítenie kell az alábbi követelmények mindegyikét:

i.

további erőművel vagy berendezéssel és/vagy szoftverrel képesnek kell lennie arra, hogy megfeleljen az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve, a b) ponttal összhangban meghatározott meddőteljesítmény-kapacitásoknak, és vagy

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak a váltakozó áramú hálózathoz való csatlakozása részeként a kezdeti csatlakozás és üzembe helyezés időpontjában rendelkeznie kell néhány vagy az összes berendezése tekintetében a b) ponttal összhangban meghatározott meddőteljesítmény-kapacitásokkal, vagy

bizonyítania kell az érintett rendszerüzemeltetőnek és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek, majd megállapodásra kell jutnia velük arról, hogy hogyan lesz biztosítva a meddőteljesítmény-kapacitás, ha az egyenáram-csatlakozású erőműparkot a váltóáramú hálózaton több csatlakozási pontra csatlakoztatják, vagy amennyiben a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózatának váltakozó áramú hálózatára egy másik egyenáram-csatlakozású erőműpark, vagy egy más tulajdonossal rendelkező nagyfeszültségű egyenáramú rendszer van csatlakoztatva. E megállapodás magában foglalja az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának (vagy bármely későbbi tulajdonosnak) arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott időpontban finanszírozni fogja és beépíti a jelen cikk által az erőműparkjai tekintetében előírt meddőteljesítmény-kapacitásokat. Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve tájékoztatja az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát minden olyan vállalt fejlesztés megvalósításának javasolt időpontjáról, amely az egyenáram-csatlakozású erőműparktól a teljes meddőteljesítmény-kapacitás telepítését kívánja meg;

ii.

az érintett rendszerüzemeltetőnek az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve indokolnia kell az egyenáram-csatlakozású erőműpark meddőteljesítmény-kapacitás korszerűsítésére vonatkozó fejlesztési ütemtervet azon időpont meghatározásával, ameddig meg kell valósítani a meddőteljesítmény-kapacitás e korszerűsítését. A fejlesztési ütemtervet az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának kell elkészítenie a váltóáramú hálózathoz való csatlakozás időpontjában;

b)

az egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak vagy a csatlakozás időpontjában, vagy később, az a) pont szerinti megállapodásnak megfelelően meg kell felelniük az alábbi feszültségstabilitási követelményeknek:

i.

a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képesség melletti meddőteljesítmény-kapacitásra tekintettel az egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak meg kell felelniük az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve a változó feszültségekre meghatározott meddőteljesítmény-kapacitási követelményeknek. Az érintett rendszerüzemeltetőnek a VII. melléklet 11. táblázata szerinti tartományokon belül meg kell határoznia egy U-Q/Pmax-profilt, amely bármilyen formát felvehet, és amelyen belül az egyenáram-csatlakozású erőműpark meddőteljesítményt tud nyújtani maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képességnél. Az érintett rendszerüzemeltetőnek az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meg kell vizsgálnia a hálózat hosszú távú fejlesztését e tartományok meghatározásakor, valamint azon képesség biztosításának az erőműparkokat terhelő potenciális költségeit, amely magas feszültségeken meddőteljesítmény termelést, alacsony feszültségeken meddőteljesítmény-nyelést biztosít.

Ha a 714/2009/EK rendelet 8. cikkével összhangban kidolgozott tízéves hálózatfejlesztési terv vagy a 2009/72/EK irányelv 22. cikkével összhangban kidolgozott és jóváhagyott nemzeti tervben az szerepel, hogy az egyenáram-csatlakozású erőműpark a jövőben váltakozóárammal fog csatlakozni a szinkronterülethez, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető meghatározhatja, hogy:

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak vagy rendelkeznie kell az (EU) 2016/631 rendelet 25. cikkének (4) bekezdésében az adott szinkronterület tekintetében meghatározott, az egyenáram-csatlakozású erőműpark váltakozóáramú hálózathoz való kezdeti csatlakozásának és üzembe helyezésének időpontjában telepített képességekkel, vagy

az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának bizonyítania kell az érintett rendszerüzemeltetőnek és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek, majd megállapodásra kell jutnia velük arról, hogy hogyan lesz biztosítva az (EU) 2016/631 rendelet 25. cikkének (4) bekezdésében az adott szinkronterület tekintetében meghatározott meddőteljesítmény-kapacitás, ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark a szinkronterülethez váltakozóárammal fog csatlakozni;

ii.

a meddőteljesítmény-kapacitás tekintetében az érintett rendszerüzemeltető kiegészítő meddőteljesítményt határozhat meg az egyenáram-csatlakozású erőműpark számára, melyet akkor kell nyújtani, ha annak csatlakozási pontja nem a csatlakozási pont feszültségszintjét szabályozó blokktranszformátor nagyfeszültségű kapcsainál, illetve – blokktranszformátor hiányában – nem a szinkrongenerátor kapcsainál található. Ez a kiegészítő meddőteljesítmény hivatott ellensúlyozni az egyenáram-csatlakozású erőműpark blokktranszformátorának – vagy blokktranszformátor hiányában annak szinkrongenerátorának – nagyfeszültségű kapcsai és a csatlakozási pont közötti nagyfeszültségű vezeték vagy kábel meddőteljesítmény-igényét; a kiegészítő meddőteljesítményt a szóban forgó vezetékért vagy kábelért felelős tulajdonosnak kell rendelkezésre bocsátania.

(3)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok vonatkozásában a hatásos vagy meddőteljesítmény prioritásának tekintetében az érintett rendszerüzemeltető, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve, meghatározza, hogy a hatásos teljesítménynek, vagy a meddőteljesítménynek van prioritása olyan zárlatok alatt, amelyekhez zárlati áthidalóképesség szükséges. Ha a hatásos teljesítmény részesítendő előnyben, annak nyújtását a zárlat kezdetétől számított, az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott időn belül biztosítani kell.

41. cikk

Szabályozási követelmények

(1)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark váltakozóáramú hálózathoz való szinkronizálása során az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy a feszültségváltozásokat az érintett rendszerüzemeltető által – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – az állandósult állapot esetére meghatározott szintre korlátozza. A meghatározott szint nem haladhatja meg a szinkronizálás előtti feszültség 5 százalékát. Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározza a tranziens feszültség maximális nagyságát, időtartamát és a tranziens feszültség mérésének hosszát.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának kimenő jeleket kell biztosítania az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározottak szerint.

42. cikk

Hálózati jellemzők

A hálózati jellemzők tekintetében a következők alkalmazandók az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra:

a)

minden egyes érintett rendszerüzemeltető meghatározza és közzéteszi a nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontra vonatkozó legkisebb és legnagyobb zárlati teljesítmény számítási módszert hibamentes és zárlati állapotra;

b)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy stabilan működjön a rövidzárlati teljesítmény legkisebb és legnagyobb tartományán belül, valamint az érintett rendszerüzemeltető által – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – a nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontra meghatározott hálózati jellemzők mellett;

c)

minden egyes érintett rendszerüzemeltető és nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa a rendszert jellemző ekvivalens hálózati modellt szolgáltat az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának, lehetővé téve az egyenáram-csatlakozású erőműparkok tulajdonosainak, hogy a felharmonikus komponensekre tekintettel alakítsák ki rendszerüket;

43. cikk

Védelmi követelmények

(1)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok villamos védelmi rendszereit és beállításait az (EU) 2016/631 bizottsági rendelet 14. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban kell megállapítani, ahol a hálózat a szinkronterület hálózatát jelenti. A védelmi rendszereket a rendszer működésére, a hálózati jellemzőkre, valamint az erőműpark-technológia műszaki jellemzőire tekintettel kell kialakítani, és azokat az érintett rendszerüzemeltetőnek – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – jóvá kell hagynia.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok védelmének és szabályozásának prioritási sorrendjét az (EU) 2016/631 bizottsági rendelet 14. cikke (5) bekezdésének c) pontjával összhangban kell megállapítani, ahol a hálózat a szinkronterület hálózatát jelenti, és azt jóvá kell hagynia az érintett rendszerüzemeltetőnek az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve.

44. cikk

Villamosenergia-minőség

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok tulajdonosainak biztosítaniuk kell, hogy a hálózathoz való csatlakozásuk ne járjon az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetettnél magasabb szintű hálózati tápfeszültség-torzulással vagy -ingadozással a csatlakozási pontnál. A hálózathasználók nem tagadhatják meg indokolatlanul részvételüket többek között a meglévő egyenáram-csatlakozású erőműparkokkal vagy a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekkel kapcsolatos tanulmányok készítésében. A szükséges tanulmányok elkészítéséhez és az összes érintett hálózathasználó releváns adatainak benyújtásához szükséges eljárásoknak, valamint az azonosított és végrehajtott kockázatcsökkentő intézkedéseknek összhangban kell lenniük a 29. cikk szerinti eljárással.

45. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra alkalmazandó általános rendszerirányítási követelmények

Az általános rendszerirányítási követelmények tekintetében az (EU) 2016/631 bizottsági rendelet 14. cikkének (5) bekezdése, 15. cikkének (6) bekezdése és 16. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó minden egyenáram-csatlakozású erőműparkra.

2. FEJEZET

A távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásokra vonatkozó követelmények

46. cikk

Hatály

A 11–39. cikk szerinti követelmények alkalmazandók a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásokra is, a 47–50. cikkben meghatározott egyedi követelmények figyelembevételével.

47. cikk

Frekvenciastabilitási követelmények

(1)   Ha a névleges frekvencia nem 50 Hz, vagy – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel kötött megállapodásnak megfelelően – szándékosan változó frekvencia van használatban azon a hálózaton, amelyre az egyenáram-csatlakozású erőműparkok csatlakoznak, a 11. cikk alkalmazandó a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásra, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által a rendszer jellemzőire és az I. mellékletben rögzített követelményekre tekintettel meghatározott alkalmazandó frekvenciatartományokkal és időtartamokkal.

(2)   A frekvenciaválasz tekintetében a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás tulajdonosának és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának a 39. cikk (1) bekezdésével összhangban meg kell állapodnia a gyors jelküldés műszaki kialakításában. Ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető előírja, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a hálózati frekvenciát a csatlakozási pontnál jelként biztosítsa. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerhez csatlakozó erőműpark tekintetében a frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-szabályozás tartományának korlátját az egyenáram-csatlakozású erőműparkok képességének kell jelentenie.

48. cikk

A meddőteljesítményre és a feszültségre vonatkozó követelmények

(1)   A feszültségtartományok tekintetében:

a)

a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan csatakozva maradjon a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás hálózatához, és hogy a VIII. melléklet 12. és 13. táblázatában meghatározott (pu) feszültségtartományokon belül és időtartamig működjön. Az alkalmazandó feszültségtartomány és a meghatározott időtartamok meghatározására az egységnyinek tekintett (1 pu) referenciafeszültség alapján kerül sor;

b)

az érintett rendszerüzemeltető, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa a 40. cikkel összhangban szélesebb feszültségtartományokban vagy hosszabb minimális üzemi időtartamokban állapodhatnak meg;

c)

a VIII. melléklet 12. és 13. táblázatának hatálya alá nem tartozó, váltakozó áramú feszültségen üzemelő nagyfeszültségű egyenáramú csatlakozási pontok tekintetében az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve megállapítja a csatlakozási pontoknál alkalmazandó követelményeket;

d)

ha – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel kötött megállapodásnak megfelelően – nem 50 Hz-es névleges frekvenciák vannak használatban, az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározott feszültségtartományoknak és időtartamoknak arányosnak kell lenniük a VIII. melléklet szerinti feszültségtartományokkal és időtartamokkal.

(2)   A távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak a csatlakozási pontokon meg kell felelnie az alábbi feszültségstabilitási követelményeknek a meddőteljesítmény-kapacitásra tekintettel:

a)

az érintett rendszerüzemeltető – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – meghatározza a meddőteljesítmény-kapacitási követelményeket a különböző feszültségszintek tekintetében. Ennek során az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve U-Q/Pmax-profilt határoz meg, amely bármilyen formát felvehet, amelynek határain belül a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie arra, hogy meddőteljesítményt termeljen maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képesség esetén;

b)

az U-Q/Pmax-profilt az egyes érintett rendszerüzemeltetőknek kell meghatározniuk az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel együttműködve. Az U-Q/Pmax-profilnak a Q/Pmax és az állandósult állapot VIII. melléklet 14. táblázatában meghatározott feszültségének tartományán belül kell lennie, és az U-Q/Pmax-profil burkoló görbéje pozíciójának a IV. mellékletben meghatározott külső burkoló görbe határain belül kell lennie. Az érintett rendszerüzemeltetőnek az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel együttműködve meg kell vizsgálnia a hálózat hosszú távú fejlesztését e tartományok meghatározásakor.

49. cikk

Hálózati jellemzők

A hálózati jellemzők tekintetében a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás tulajdonosának megfelelő adatokat kell szolgáltatnia bármely egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa részére a 42. cikkel összhangban.

50. cikk

Villamosenergia-minőség

A távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomások tulajdonosainak biztosítaniuk kell, hogy a hálózathoz való csatlakozásuk ne járjon az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve számukra engedélyezettnél magasabb szintű hálózati tápfeszültség-torzulással vagy -ingadozással a csatlakozási pontnál. A hálózathasználók, beleértve többek között a meglévő egyenáram-csatlakozású erőműparkokat és a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszereket is, nem tagadhatják meg indokolatlanul az ehhez kapcsolódó tanulmányokban való részvételüket. A szükséges tanulmányok elkészítéséhez és az összes érintett hálózathasználó releváns adatainak benyújtásához szükséges eljárásoknak, valamint az azonosított és végrehajtott kockázatcsökkentő intézkedéseknek összhangban kell lenniük a 29. cikk szerinti eljárással.

IV. CÍM

INFORMÁCIÓCSERE ÉS KOORDINÁCIÓ

51. cikk

Nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek működtetése

(1)   A működést szolgáló műszerezettség tekintetében egy nagyfeszültségű egyenáramú rendszer minden egyes nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységét el kell látni az érintett rendszerüzemeltető és az érintett átvitelirendszer-üzemeltető utasításait fogadni képes automatikus szabályozóval. Ezen automatikus szabályozónak képesnek kell lennie a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységeinek összehangolt működtetésére. Az érintett rendszerüzemeltető nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységenként határozza meg az automatikus szabályozók hierarchiáját.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer (1) bekezdés szerinti automatikus szabályozójának képesnek kell lennie arra, hogy az alábbi típusú jeleket küldje az érintett rendszerüzemeltetőnek:

a)

működési jelek, amelyek legalább a következők küldését foglalják magukban:

i.

indítási jelek;

ii.

váltakozó áramú és egyenáramú feszültségmérések;

iii.

váltakozóáram- és egyenáram-mérések;

iv.

hatásos és meddőteljesítmény-mérések a váltakozóáramú oldalon;

v.

egyenáramú teljesítmény mérések;

vi.

nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység működése többpólusú típusú nagyfeszültségű egyenáramú átalakítóban;

vii.

részegységek- és topológiai állapot; valamint

viii.

hatásosteljesítmény-tartományok frekvenciaérzékeny üzemmódban, korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban magas frekvencia esetén és korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban alacsony frekvencia esetén;

b)

riasztójelek, amelyek legalább a következők küldését foglalják magukban:

i.

vészblokkolás;

ii.

teljesítményváltozás blokkolása;

iii.

a hatásos teljesítmény irányának gyors átfordulása.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti automatikus szabályozónak képesnek kell lennie arra, hogy az alábbi típusú jeleket fogadja az érintett rendszerüzemeltetőtől:

a)

működési jelek, amelyek legalább a következők vételét foglalják magukban:

i.

indítási parancs;

ii.

hatásosteljesítmény-alapjelek;

iii.

a frekvenciaérzékeny üzemmód beállításai;

iv.

meddőteljesítmény-, feszültség- vagy hasonló alapjelek;

v.

meddőteljesítmény-szabályozó módok;

vi.

teljesítménylengés-csillapítási szabályozás; valamint

vii.

mesterséges inercia;

b)

alarmjelek, amelyek legalább a következők vételét foglalják magukban:

i.

vészblokkoló parancs;

ii.

teljesítményváltozást blokkoló parancs;

iii.

a hatásosteljesítmény-áramlás iránya; valamint

iv.

a hatásos teljesítmény irányának gyors átfordítására vonatkozó parancs.

(4)   Minden egyes jel tekintetében az érintett rendszerüzemeltető állapíthatja meg a használt jel minőségét.

52. cikk

Paraméterek és beállítások

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer fő szabályozó funkcióinak paramétereiben és beállításaiban a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa és az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel együttműködve megállapodnak egymással. A paramétereket és a beállításokat olyan szabályozási hierarchia keretében kell meghatározni, amely szükség esetén lehetővé teszi módosításukat. E fő szabályozó funkciók legalább a következők:

a)

a 14. és 41. cikk szerinti mesterséges inercia, ha szükséges;

b)

a 15., 16. és 17. cikk szerinti frekvenciaérzékeny üzemmódok (FSM, LFSM-O, LFSM-U);

c)

a 16. cikk szerinti frekvenciaszabályzás, ha szükséges;

d)

a 22. cikk szerinti meddőteljesítmény-szabályozási mód, ha szükséges;

e)

a 30. cikk szerinti teljesítménylengés-csillapítási képesség;

f)

a 31. cikk szerinti alacsonyfrekvenciás lengés csillapítási képesség.

53. cikk

Zárlati események regisztrálása és megfigyelés

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszert olyan eszközzel kell ellátni, amely lehetővé teszi a zárlati események regisztrálását és a dinamikus rendszerviselkedés megfigyelését az alábbi paraméterek tekintetében, a rendszer minden egyes nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomása vonatkozásában:

a)

váltakozóáramú és egyenáramú feszültség;

b)

váltakozóáram és egyenáram áramerőssége;

c)

hatásos teljesítmény;

d)

meddőteljesítmény; valamint

e)

frekvencia.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltető megállapíthatja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer által szolgáltatandó paraméterek minőségét, amennyiben erről indokolással ellátott előzetes értesítést küld.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa, az érintett rendszerüzemeltető és az érintett átvitelirendszer-üzemeltető megállapítja az (1) bekezdés szerinti zavaríró berendezés jellemzőit, beleértve az analóg és a digitális csatornákat, a beállításokat, beleértve az indítási feltételeket és a mintavételi frekvenciát.

(4)   Minden dinamikus rendszerviselkedés-figyelő berendezésnek rendelkeznie kell az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve a gyengén csillapított teljesítménylengések észlelését lehetővé tevő eseményrögzítés-indítási feltétellel.

(5)   A szolgáltatásminőség és a dinamikus rendszerviselkedés figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök közé tartoznak a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának és az érintett rendszerüzemeltetőnek azon intézkedései, amelyeket az információkhoz való elektronikus hozzáférés érdekében tesznek. A rögzített adatokra vonatkozó kommunikációs protokollokról a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának, az érintett rendszerüzemeltetőnek és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek kell közösen megállapodnia.

54. cikk

Szimulációs modellek

(1)   Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve előírhatja, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa olyan szimulációs modelleket biztosítson, amelyek megfelelően tükrözik a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer viselkedését mind állandósult, mind dinamikus szimulációkban (alapharmonikus frekvencia összetevő) és elektromágneses tranziens szimulációkban.

Azt a formátumot, amelyben a modelleket biztosítani kell, és a dokumentációt a modell felépítéséről és a blokkdiagramról az érintett rendszerüzemeltető határozza meg az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve.

(2)   A dinamikus szimulációk tekintetében a biztosított modelleknek legalább, de nem kizárólag az alábbi részmodelleket kell tartalmazniuk az említett komponensek meglététől függően:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység modelljei;

b)

a váltakozóáramú komponensek modelljei;

c)

egyenáramú hálózati modellek;

d)

feszültség- és teljesítményszabályozó;

e)

adott esetben különleges szabályozó funkciók, például teljesítménylengés-csillapítási (POD) funkció, alacsonyfrekvenciás lengés csillapító (SSTI) szabályozó;

f)

adott esetben multiterminál szabályozó;

g)

nagyfeszültségű egyenáramú rendszer védelmi modellek az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa közötti megállapodás szerint.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának ellenőriznie kell a modelleket a VI. címmel összhangban elvégzett megfelelési vizsgálatok eredményei szerint, és az ellenőrzésről köteles jelentést benyújtani az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek. A modelleket aztán az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzéséhez kell felhasználni, amely többek között a VI. cím szerinti megfelelési szimulációkat, valamint a rendszertervezés és -működés területén végzett folyamatos értékeléssel kapcsolatos tanulmányokat is magában foglalja.

(4)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa kérésre az érintett rendszerüzemeltető vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető rendelkezésére bocsátja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer működésével kapcsolatos rögzített adatokat abból a célból, hogy összehasonlítsák a modellek válaszát az említett rögzített adatokkal.

(5)   Amennyiben az érintett rendszerüzemeltető vagy érintett átvitelirendszer-üzemeltető ezt kéri, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa rendelkezésre bocsátja a szabályozó rendszer egyenértékű modelljét, ha nemkívánatos szabályozási kölcsönhatások léphetnek fel a szoros villamos közelségben lévő nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásokkal és egyéb kapcsolatokkal. Az egyenértékű modellnek a nemkívánatos szabályozási kölcsönhatások valósághű szimulációjához szükséges összes adatot tartalmaznia kell.

V. CÍM

ÜZEMELTETÉSI HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS CSATLAKOZÁS ESETÉN

1. FEJEZET

Új nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek csatlakozása

55. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa bizonyítja az érintett rendszerüzemeltető felé, hogy megfelel a II–IV. címben meghatározott követelményeknek a megfelelő csatlakozási pontnál; ehhez sikeresen el kell végeznie az 56–59. cikkben leírt üzemeltetési hozzájárulási eljárást a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer csatlakozására vonatkozóan.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltető meghatározza az üzemeltetési hozzájárulási eljárás részletes rendelkezéseit, és a részleteket nyilvánosan elérhetővé teszi.

(3)   Az egyes új nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek csatlakozása esetén az üzemeltetési hozzájárulási eljárás részei:

a)

a feszültség alá helyezéshez való hozzájárulás;

b)

a próbaüzemhez való hozzájárulás; valamint

c)

a tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás.

56. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vonatkozó, feszültség alá helyezéshez való hozzájárulás

(1)   A feszültség alá helyezéshez való hozzájárulás feljogosítja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosát arra, hogy belső hálózatát és a segédüzemi berendezéseket energiával ellássa, és azokat a hálózathoz csatlakoztassa meghatározott csatlakozási pontjaikon keresztül.

(2)   A feszültség alá helyezéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető adja ki az előkészületek befejezése és az érintett rendszerüzemeltető által a vonatkozó üzemeltetési eljárásban meghatározott követelmények teljesítése után. Az előkészületek magukban foglalják a csatlakozási pontokra vonatkozó védelmi és szabályozási beállításokról szóló, az érintett rendszerüzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa közötti megállapodást.

57. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vonatkozó, próbaüzemhez való hozzájárulás

(1)   A próbaüzemhez való hozzájárulás feljogosítja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosát arra, hogy korlátozott ideig a csatlakozási pontok részére meghatározott hálózati csatlakozás használatával működtesse a nagyfeszültségű egyenáramú rendszert vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységet.

(2)   A próbaüzemhez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető megadja, miután megtörtént az adatok megadása és a tanulmány értékelése.

(3)   Az adatok megadása és a tanulmány értékelése tekintetében a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosa az érintett rendszerüzemeltető kérésére rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)

tételes megfelelési nyilatkozat;

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer részletes műszaki adatai a csatlakozási pontokra vonatkozóan meghatározott hálózati csatlakozás tekintetében az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben meghatározottak szerint;

c)

berendezéstanúsítványok a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységek tekintetében, amennyiben ezek a megfelelés bizonyításának alapjául szolgálnak;

d)

szimulációs modellek vagy a pontos szabályozási rendszer másolata az 54. cikkben meghatározottaknak és az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben előírtaknak megfelelően;

e)

tanulmányok, amelyek igazolják a várt állandósult állapotbeli és dinamikus viselkedést a II., III. és IV. címben előírtaknak megfelelően;

f)

a tervezett megfelelési vizsgálatok részletes leírása a 72. cikknek megfelelően;

g)

a megfelelési vizsgálatok elvégzése tervezett gyakorlati módszerének részletes leírása a VI. címnek megfelelően.

(4)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosa legfeljebb 24 hónapon át tarthatja fenn a próbaüzemhez való hozzájárulást feltételező állapotot, kivéve, ha az (5) bekezdés alkalmazandó. Az érintett rendszerüzemeltető rövidebb időszakot állapíthat meg a próbaüzemhez való hozzájárulás érvényességére. A próbaüzemhez való hozzájárulás érvényességének időszakáról értesíteni kell a szabályozó hatóságot a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint. A próbaüzemhez való hozzájárulás érvényessége csak akkor hosszabbítható meg, ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa bizonyítja, hogy lényeges előrelépést tett a teljes megfelelés felé. A próbaüzemhez való hozzájárulás érvényességének meghosszabbításkor egyértelműen azonosítani kell a rendezetlen kérdéseket.

(5)   Az az időszak, amelyben a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosa megőrizheti próbaüzemhez való hozzájárulást feltételező állapotát, akkor hosszabbítható meg 24 hónapon túl, ha az érintett rendszerüzemeltetőhöz eltérésre vonatkozó kéréssel fordulnak a VII. címben meghatározott eljárásnak megfelelően. A kérést a 24 hónapos időszak lejárta előtt kell megküldeni.

58. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vonatkozó, tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás

(1)   A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás feljogosítja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosát arra, hogy a hálózati csatlakozási pontok használatával üzemeltessen nagyfeszültségű egyenáramú rendszert vagy nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységeket.

(2)   A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető megküldi, miután a próbaüzemhez való hozzájárulást feltételező állapot tekintetében azonosított valamennyi nem-megfelelőség kiküszöbölésre került, és megtörtént az adatok megadása és a tanulmány értékelése.

(3)   Az adatok megadása és a tanulmány értékelése tekintetében a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel együttműködő érintett rendszerüzemeltető kérésére rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)

tételes megfelelési nyilatkozat; valamint

b)

a vonatkozó műszaki adatoknak, szimulációs modelleknek, a pontos szabályozó rendszer másolatának és a tanulmányoknak a frissítése az 57. cikknek megfelelően, beleértve a vizsgálat során mért tényleges értékek használatát.

(4)   Amennyiben nem-megfelelőség állapítható meg a tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás megadásával kapcsolatban, az érintett rendszerüzemeltetőnek küldött kérés alapján a 79. és 80. cikknek megfelelően eltérés engedélyezhető. A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető akkor adhatja meg, ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer megfelel az eltérésre vonatkozó feltételeknek.

Eltérésre vonatkozó kérelem elutasítása esetén az érintett rendszerüzemeltető jogosult megtagadni a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységek üzemeltetését, ha tulajdonosaik eltérésre vonatkozó kérését elutasították, mindaddig, amíg a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa és az érintett rendszerüzemeltető el nem hárítja a nem-megfelelőséget, és az érintett rendszer-üzemeltető a nagyfeszültségű egyenáramú rendszert e rendelet rendelkezéseinek megfelelőnek nem találja.

Ha az érintett rendszerüzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa nem oldják meg az nem-megfelelőséget belátható időn belül, de legkésőbb az eltérésre vonatkozó kérés elutasításáról szóló értesítés után hat hónapon belül, az egyes felek a szabályozó hatóság elé utalhatják a kérdést döntéshozatal céljából.

59. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vonatkozó, korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás/eltérések

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek olyan tulajdonosai, akik tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást kaptak, azonnal tájékoztatják az érintett rendszerüzemeltetőt az alábbi körülmények esetén:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerben ideiglenesen jelentős módosításra kerül sor, vagy a teljesítőképességet jelentősen befolyásoló – egy vagy több módosítás elvégzése miatti – üzemállapot lép fel; vagy

b)

olyan berendezés-meghibásodások, amelyek egyes vonatkozó követelmények tekintetében meg nem felelést eredményeznek.

(2)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulást kér az érintett rendszerüzemeltetőtől, ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa indokoltan várja el az (1) bekezdésben részletezett körülmények három hónapnál hosszabb ideig tartó fennmaradását.

(3)   A korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető adja meg az alábbiak egyértelmű azonosításával:

a)

a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás megadását igazoló megoldatlan kérdések;

b)

az elvárt megoldásra vonatkozó felelősségek és határidők; valamint

c)

az érvényesség maximális ideje, amely nem haladhatja meg a 12 hónapot. A megadott kezdeti időszak lehet rövidebb is a meghosszabbítás lehetősége mellett, ha az érintett rendszerüzemeltető megelégedésére szolgáló bizonyítékot kap, amely igazolja, hogy jelentős előrehaladás történt a teljes megfelelés elérése felé.

(4)   A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást fel kell függeszteni a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás érvényességi idejére azon egységekre vonatkozóan, amelyekre korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulást adtak.

(5)   A korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás érvényességi ideje újból meghosszabbítható az érintett rendszerüzemeltetőnek az adott időszak lejárata előtt küldött, a 79. és 80. cikk szerinti eltérés iránti kérelem alapján.

(6)   Az érintett rendszerüzemeltető megtagadhatja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer üzemeltetését, ha a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás lejár, és a megadását kiváltó körülmény továbbra is fennáll. Ilyen esetben a tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás automatikusan érvényét veszti.

(7)   Ha az érintett rendszerüzemeltető nem engedélyezi a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás érvényességi idejének (5) bekezdés szerinti meghosszabbítását, vagy ha elutasítja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer üzemeltetésének engedélyezését, amennyiben a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás már nem érvényes az (6) bekezdés szerint, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa a szabályozó hatóság elé tárhatja a kérdést döntéshozatal céljából az érintett rendszerüzemeltető döntéséről szóló értesítést követő hat hónapon belül.

2. FEJEZET

Az új egyenáram-csatlakozású erőműparkok csatlakozása

60. cikk

Általános rendelkezések

(1)   E fejezet rendelkezései kizárólag új egyenáram-csatlakozású erőműparkokra alkalmazandók.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa bizonyítja az érintett rendszerüzemeltető felé, hogy megfelel a III. cím szerinti követelményeknek a megfelelő csatlakozási pontoknál. Ehhez sikeresen el kell végeznie az üzemeltetési hozzájárulási eljárást a 61–66. cikkben leírt egyenáram-csatlakozású erőműpark csatlakozására vonatkozóan.

(3)   Az érintett rendszerüzemeltető meghatározza az üzemeltetési hozzájárulási eljárás további részleteit, és e részleteket nyilvánosan elérhetővé teszi.

(4)   Az egyes új egyenáram-csatlakozású erőműparkok csatlakozása esetén az üzemeltetési hozzájárulási eljárás részei:

a)

a feszültség alá helyezéshez való hozzájárulás;

b)

a próbaüzemhez való hozzájárulás; valamint

c)

a tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás.

61. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó, feszültség alá helyezéshez való hozzájárulás

(1)   A feszültség alá helyezéshez való hozzájárulás feljogosítja az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát arra, hogy belső hálózatát és a segédüzemi berendezéseket energiával ellássa a hálózati csatlakozás használatával, amelyet a csatlakozási pontok határoznak meg.

(2)   A feszültség alá helyezéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető adja ki az előkészületek befejezése után, beleértve a csatlakozási pontokra vonatkozó védelmi és szabályozási beállításokról szóló, az érintett rendszerüzemeltető és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa közötti megállapodást.

62. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó, próbaüzemhez való hozzájárulás

(1)   A próbaüzemhez való hozzájárulás feljogosítja az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát arra, hogy korlátozott ideig a hálózati csatlakozás használatával működtesse az egyenáram-csatlakozású erőműparkot és villamos energiát termeljen.

(2)   A próbaüzemhez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető adja meg, az adatok megadásának és a tanulmány értékelésének függvényében.

(3)   Az adatok és a tanulmány értékelése tekintetében az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa az érintett rendszerüzemeltető kérésére rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)

tételes megfelelési nyilatkozat;

b)

az egyenáram-csatlakozású erőműpark részletes műszaki adatai a csatlakozási pontok által meghatározott hálózati csatlakozás tekintetében az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve meghatározottak szerint;

c)

berendezéstanúsítványok az egyenáram-csatlakozású erőműpark tekintetében, amennyiben ezek a megfelelés bizonyításának alapjául szolgálnak;

d)

szimulációs modellek az 54. cikkben meghatározottaknak és az érintett rendszerüzemeltető által az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve előírtaknak megfelelően;

e)

tanulmányok, amelyek igazolják a várt állandósult állapotbeli és dinamikus viselkedést a III. címben előírtaknak megfelelően; valamint

f)

a tervezett megfelelési vizsgálatok részletes leírása a 73. cikknek megfelelően.

(4)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa legfeljebb 24 hónapon át tarthatja fenn a próbaüzemhez való hozzájárulást feltételező állapotot, kivéve, ha az (5) bekezdés alkalmazandó. Az érintett rendszerüzemeltetőnek lehetősége van arra, hogy rövidebb időszakot állapítson meg a próbaüzemhez való hozzájárulás érvényességére. A próbaüzemhez való hozzájárulás érvényességének időszakáról értesíteni kell a szabályozó hatóságot a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint. A próbaüzemhez való hozzájárulás érvényessége csak akkor hosszabbítható meg, ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa lényeges előrehaladást bizonyít a teljes megfelelés felé. A próbaüzemhez való hozzájárulás érvényességének meghosszabbításkor egyértelműen azonosítani kell minden rendezetlen kérdést.

(5)   Az az időszak, amelyben az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa megőrizheti próbaüzemhez való hozzájárulást feltételező állapotát, akkor hosszabbítható meg 24 hónapon túl, ha az érintett rendszerüzemeltetőhöz eltérésre vonatkozó kéréssel fordulnak a VII. címben meghatározott eljárásnak megfelelően.

63. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó, tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás

(1)   A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás feljogosítja az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát arra, hogy a csatlakozási pont által meghatározott hálózati csatlakozás használatával üzemeltesse az egyenáram-csatlakozású erőműparkot.

(2)   A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető adja meg, miután a próbaüzemhez való hozzájárulást feltételező állapot tekintetében azonosított valamennyi nem-megfelelőség kiküszöbölésre került, és az e rendeletben előírtaknak megfelelően megtörtént az adatok megadása és a tanulmány értékelése.

(3)   Az adatok megadása és a tanulmány értékelése tekintetében az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa az érintett rendszerüzemeltető kérésére rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)

tételes megfelelési nyilatkozat; valamint

b)

a vonatkozó műszaki adatok, szimulációs modellek és tanulmányok frissítése a 62. cikk (3) bekezdésének megfelelően, beleértve a vizsgálat során mért tényleges értékek használatát.

(4)   Amennyiben nem-megfelelőség állapítható meg a tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás megadásával kapcsolatban, az érintett rendszerüzemeltetőnek küldött kérés alapján a VII. címben leírt eltérési eljárásnak megfelelően eltérés engedélyezhető. A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást az érintett rendszerüzemeltető akkor adhatja meg, ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark megfelel az eltérésre vonatkozó feltételeknek. Az érintett rendszerüzemeltető jogosult megtagadni az egyenáram-csatlakozású erőműpark üzemeltetését, ha tulajdonosának eltérésre vonatkozó kérését elutasították, mindaddig, amíg az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa és az érintett rendszerüzemeltető el nem hárítja a nem-megfelelőséget, és az érintett rendszerüzemeltető az egyenáram-csatlakozású erőműparkot megfelelőnek nem találja.

64. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó, korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás

(1)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok olyan tulajdonosai, akik tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást kaptak, azonnal tájékoztatják az érintett rendszerüzemeltetőt az alábbi körülmények esetén:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparkban ideiglenesen jelentős módosításra kerül sor, vagy a teljesítőképességet jelentősen befolyásoló – egy vagy több módosítás elvégzése miatti – üzemállapot lép fel; vagy

b)

olyan berendezés-meghibásodások, amelyek egyes vonatkozó követelmények tekintetében meg nem felelést eredményeznek.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulást kér az érintett rendszerüzemeltetőtől, ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa indokoltan várja el az (1) bekezdésben részletezett körülmények három hónapnál hosszabb ideig tartó fennmaradását.

(3)   A korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulást az érintett átvitelirendszer-üzemeltető adja meg az alábbiak egyértelmű azonosításával:

a)

a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás megadását igazoló megoldatlan kérdések;

b)

az elvárt megoldásra vonatkozó felelősségek és határidők; valamint

c)

az érvényesség maximális ideje, amely nem haladhatja meg a 12 hónapot. A megadott kezdeti időszak lehet rövidebb is a meghosszabbítás lehetősége mellett, ha az érintett rendszerüzemeltető megelégedésére szolgáló bizonyítékot kap, amely igazolja, hogy jelentős előrehaladás történt a teljes megfelelés elérése felé.

(4)   A tartós üzemeltetéshez való hozzájárulást fel kell függeszteni a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás érvényességi idejére azon egységekre vonatkozóan, amelyekre korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulást adtak.

(5)   A korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás érvényességi ideje újból meghosszabbítható az érintett rendszerüzemeltetőnek az adott időszak lejárata előtt a VII. címben leírt eltérési eljárás szerint küldött eltérés iránti kérelem alapján.

(6)   Az érintett rendszerüzemeltető megtagadhatja az egyenáram-csatlakozású erőműpark üzemeltetését, ha a korlátozott üzemeltetéshez való hozzájárulás lejár, és a megadását kiváltó körülmény továbbra is fennáll. Ilyen esetben a tartós üzemeltetéshez való hozzájárulás automatikusan érvényét veszti.

3. FEJEZET

Költség-haszon elemzés

65. cikk

A követelmények meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra történő alkalmazásával kapcsolatos költségek és hasznok beazonosítása

(1)   A rendeletben meghatározott bármely követelménynek a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra való alkalmazása előtt a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban az érintett átvitelirendszer-üzemeltető minőségi összehasonlítást végez a vizsgált követelményekre vonatkozó költségek és hasznok vonatkozásában. Ezen összehasonlításnak figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló hálózatalapú vagy piacalapú lehetőségeket. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltető csak akkor kezdheti meg a (2)–(5) bekezdés szerinti mennyiségi költség-haszon elemzést, ha a minőségi összehasonlítás azt jelzi, hogy a várható haszon meghaladja a várható költségeket. Amennyiben a költség magasnak vagy a haszon alacsonynak tekinthető, akkor az érintett átvitelirendszer-üzemeltető nem folytatja le az eljárást.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően végrehajtott előkészítő felmérést követően az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek mennyiségi költség-haszon elemzést kell végeznie minden olyan vizsgált követelményre vonatkozóan a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra való alkalmazhatóság tekintetében, amelynél potenciális hasznok mutatkoznak az (1) bekezdés szerinti előkészítő szakasz eredményeként.

(3)   A költség-haszon elemzés elvégzésétől számított három hónapon belül az érintett átvitelirendszer-üzemeltető jelentésben foglalja össze a megállapításokat, amely:

a)

tartalmazza a költség-haszon elemzést és egy ajánlást a folytatás mikéntjére vonatkozóan;

b)

tartalmaz egy átmeneti időszakra vonatkozó javaslatot a követelménynek a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra történő alkalmazásáról. Ez az átmeneti időszak nem lehet hosszabb a szabályozó hatóságnak vagy adott esetben a tagállamnak a követelmény alkalmazhatóságára vonatkozóan meghozott döntése napjától számított két évnél;

c)

a 8. cikk szerinti nyilvános konzultáció tárgyát képezi.

(4)   A nyilvános konzultáció végétől számított legkésőbb hat hónapon belül az érintett átvitelirendszer-üzemeltető jelentést készít, amely bemutatja a konzultáció eredményét, és javaslatot tesz a vizsgált követelménynek a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra való alkalmazhatóságáról. A jelentésről és a javaslatról értesíteni kell a szabályozó hatóságot – vagy adott esetben a tagállamot – és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosát, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát, vagy adott esetben egy harmadik felet tájékoztatni kell azok tartalmáról.

(5)   A javaslatnak, amelyet a 4. cikknek megfelelően az érintett átvitelirendszer-üzemeltető a szabályozó hatóság vagy adott esetben a tagállam részére tesz, az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

egy üzemeltetési hozzájárulási eljárás, amely igazolja, hogy a meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa teljesíti a követelményeket;

b)

egy átmeneti időszak a követelmények teljesítésére, amely tekintetében figyelembe kell venni a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark osztályát és a berendezések módosítása/átalakítása hatékony megvalósításának minden felmerülő akadályát.

66. cikk

A költség-haszon elemzés alapelvei

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosai, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosai és az elosztórendszer-üzemeltetők, beleértve a zárt elosztórendszer-üzemeltetőket, kötelesek segíteni és támogatni a 65. és 80. cikk szerint végrehajtott költség-haszon elemzést, és – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel történő eltérő megállapodás hiányában – a kérés beérkezésétől számított három hónapon belül rendelkezésre bocsátják az érintett rendszerüzemeltető vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által kért szükséges adatokat. A költség-haszon elemzésnek a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – általi előkészítése érdekében, miután ezek felmérték a 79. cikk szerinti potenciális eltérést, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető és elosztórendszer-üzemeltető, beleértve a zárt elosztórendszer-üzemeltetőket is, segíti és támogatja a költség-haszon elemzést, és a kérés beérkezésétől számított három hónapon belül rendelkezésre bocsátja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – által kért szükséges adatokat, kivéve, ha velük erről másként állapodott meg.

(2)   A költség-haszon elemzésnek összhangban kell lennie a következő alapelvekkel:

a)

az érintett átvitelirendszer-üzemeltető, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – a költség-haszon elemzést az alábbi számítási elv(ek) alapján végzi el:

i.

a nettó jelenérték;

ii.

a befektetés megtérülése;

iii.

a megtérülési ráta;

iv.

a jövedelmezőségi határ eléréséhez szükséges idő;

b)

az érintett átvitelirendszer-üzemeltető, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – számszerűen meghatározza továbbá a társadalmi-gazdasági előnyöket az ellátásbiztonság javítása tekintetében, figyelembe véve legalább az alábbiakat:

i.

az ellátáskimaradás valószínűségének csökkenése a módosítás fennállásának időtartama során;

ii.

az ellátáskimaradás valószínűsíthető mértéke és időtartama;

iii.

az ellátáskimaradás óránkénti társadalmi költsége;

c)

az érintett átvitelirendszer-üzemeltető, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – mennyiségileg meghatározza a belső villamosenergia-piac, a határokon keresztül történő kereskedelem és a megújuló energiák integrálásának előnyeit, figyelembe véve legalább az alábbiakat:

i.

a hatásos teljesítmény frekvenciafüggése;

ii.

a szabályozási tartalékok;

iii.

a meddőteljesítmény biztosítása;

iv.

a szűk keresztmetszetek kezelése; és

v.

védelmi intézkedések;

d)

az érintett átvitelirendszer-üzemeltető mennyiségileg meghatározza a szükséges szabályok meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkokra való alkalmazásának költségeit, figyelembe véve legalább az alábbiakat:

i.

követelmény végrehajtása során felmerülő közvetlen költségek;

ii.

a lehetőség elvesztésével járó költségek; és

iii.

a karbantartásban és üzemeltetésben bekövetkező változásokkal járó költségek.

VI. CÍM

MEGFELELÉS

1. FEJEZET

A megfelelés ellenőrzése

67. cikk

A megfelelési vizsgálatra vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok viselkedésének vizsgálata során bizonyítani kell, hogy e rendelet követelményei teljesülnek.

(2)   Az e rendeletben meghatározott megfelelési vizsgálat minimális követelményeinek sérelme nélkül, az érintett rendszerüzemeltető jogosult az alábbiakra:

a)

lehetővé teheti a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa számára, hogy alternatív vizsgálatsorozatot végezzen el, amennyiben ezek a vizsgálatok hatékonyak és kellő mértékben tudják bizonyítani, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark megfelel e rendelet követelményeinek; valamint

b)

előírhatja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa számára, hogy további vagy alternatív vizsgálatsorozatokat végezzen el olyan esetekben, amelyekben az érintett rendszerüzemeltető részére a VI. cím 2. fejezetének rendelkezései szerinti megfelelési vizsgálattal kapcsolatban megadott információk nem elegendőek a rendelet követelményei szerinti megfelelés bizonyítására.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa felelős a vizsgálatoknak a VI. cím 2. fejezetében meghatározott feltételek szerinti elvégzéséért. Az érintett rendszerüzemeltetőnek együtt kell működnie, és nem késleltetheti indokolatlanul a vizsgálatok elvégzését.

(4)   Az érintett rendszerüzemeltető részt vehet a megfelelési vizsgálatban akár a helyszínen, akár távolról, a rendszerüzemeltető vezérlőközpontjából. Ebből a célból a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa, az elosztórendszer-üzemeltető vagy a zárt elosztórendszer üzemeltetője köteles az összes vonatkozó vizsgálójel és mérés regisztrálásához szükséges monitorozó berendezéseket biztosítani, és gondoskodnia kell arról, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának, az elosztórendszer-üzemeltetőnek vagy a zárt elosztórendszer üzemeltetőjének képviselői a teljes vizsgálati időszak alatt a helyszínen szükség szerint rendelkezésre álljanak. Biztosítani kell az érintett rendszerüzemeltető által meghatározott jeleket, ha a kiválasztott vizsgálatok esetében a rendszerüzemeltető saját berendezéseit kívánja használni a viselkedés regisztrálásához. Az érintett rendszerüzemeltető saját belátása szerint dönthet a részvételéről.

68. cikk

Általános rendelkezések a megfelelési szimulációról

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok viselkedésének szimulációja során bizonyítani kell, hogy e rendelet követelményei teljesülnek.

(2)   A rendeletben a megfelelési szimulációra vonatkozóan meghatározott minimális követelmények mellett az érintett rendszerüzemeltető az alábbiakra jogosult:

a)

lehetővé teheti a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa számára, hogy alternatív szimulációsorozatot végezzen el, amennyiben ezek a szimulációk hatékonyak és kellő mértékben tudják bizonyítani, hogy a villamosenergia-termelő berendezés megfelel a rendelet követelményeinek vagy a nemzeti jogszabályoknak; valamint

b)

előírhatja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa számára, hogy további vagy alternatív szimulációsorozatokat végezzen el olyan esetekben, amikor az érintett rendszerüzemeltető részére a VI. cím 3. fejezetének rendelkezései szerinti megfelelési szimulációval kapcsolatban megadott információk nem elegendőek a rendelet követelményei szerinti megfelelés bizonyítására.

(3)   A rendelet követelményei szerinti megfelelés bizonyítására a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának jelentést kell benyújtania a szimulációs eredményekkel együtt. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának validált szimulációs modult kell készítenie és biztosítania az adott nagyfeszültségű egyenáramú rendszerhez vagy az egyenáram-csatlakozású erőműparkhoz. A szimulációs modellek körét a 38. és 54. cikk határozza meg.

(4)   Az érintett rendszerüzemeltetőnek jogában áll ellenőrizni, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark megfelel-e a rendelet követelményeinek, és ennek céljából saját megfelelési szimulációkat végezhet el a megadott szimulációs jelentések, szimulációs modellek és megfelelési vizsgálati mérések alapján.

(5)   Az érintett rendszerüzemeltető köteles a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa részére a kért szimulációk elvégzéséhez szükséges mértékig műszaki adatokat és a hálózat szimulációs modelljét biztosítani a VI. cím 3. fejezete szerint.

69. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának és az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának felelőssége

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer és a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomások megfeleljenek a rendelet által meghatározott követelményeknek. E megfelelésnek a létesítmény teljes élettartama során fenn kell állnia.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az egyenáram-csatlakozású erőműpark megfeleljen a rendelet szerinti követelményeknek. E megfelelésnek a létesítmény teljes élettartama során fenn kell állnia.

(3)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa köteles értesíteni az adott módosítás megkezdése előtt az érintett rendszerüzemeltetőt a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark műszaki kapacitásának minden olyan tervezett módosításáról, amely befolyásolhatja a rendelet szerinti követelményeknek való megfelelést.

(4)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa köteles késedelem nélkül haladéktalanul, az esemény bekövetkezése után értesíteni az érintett rendszerüzemeltetőt a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark minden olyan üzemi eseményéről vagy meghibásodásról, amely befolyásolja az e rendelet követelményeinek való megfelelést.

(5)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa köteles kellő időben, az említett létesítmények elindítása előtt értesíteni az érintett rendszerüzemeltetőt azon tervezett vizsgálati ütemtervekről és eljárásokról, amelyek annak igazolását szolgálják, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark megfelel e rendelet követelményeinek, és azokat jóvá kell hagynia az érintett rendszerüzemeltetőnek.

(6)   Az érintett rendszerüzemeltető számára lehetővé kell tenni az e vizsgálatokban való részvételt, és az érintett átvitelirendszer-üzemeltető rögzítheti a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomások vagy az egyenáram-csatlakozású erőműparkok teljesítményét.

70. cikk

Az érintett rendszerüzemeltető feladatai

(1)   Az érintett rendszerüzemeltető felméri, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás és az egyenáram-csatlakozású erőműpark megfelel-e a rendelet szerinti követelményeknek a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark élettartama során. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosát vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát tájékoztatni kell a felmérés eredményéről.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltető felkérésére a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa köteles nemcsak az V. cím szerinti üzemeltetési hozzájárulási eljárás alatt, hanem ismétlődően, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark élettartama során egy ismételt vizsgálatokra és meghatározott szimulációkra vonatkozó terv vagy általános séma szerint, vagy bármely berendezés olyan meghibásodását, módosítását vagy cseréjét követően, amely befolyásolhatja az e rendelet szerinti követelményeknek való megfelelést, megfelelési vizsgálatokat és szimulációkat végezni. A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosát vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát tájékoztatni kell a megfelelési vizsgálatok és szimulációk eredményéről.

(3)   Az érintett rendszerüzemeltető nyilvánosan elérhetővé tesz egy listát a rendelkezésre bocsátandó információkról és dokumentumokról, illetve azokról a követelményekről, amelyeket a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának a megfelelési eljárás keretén belül teljesítenie kell. A listának legalább a következő információkat, dokumentumokat és követelményeket kell tartalmaznia:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa által rendelkezésre bocsátandó valamennyi dokumentáció és tanúsítvány;

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark hálózati csatlakozásával összefüggő műszaki adatainak részletezése;

c)

a modellek rendszerszintű állandósult állapotbeli és dinamikai tanulmányokra vonatkozó követelményei;

d)

a tanulmányok elvégzéséhez szükséges rendszeradatok rendelkezésre bocsátásának ütemezése;

e)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának tanulmányai az elvárt állandósult állapotbeli és dinamikus viselkedés II., III. és IV. címben meghatározott követelmények szerinti bemutatására;

f)

feltételek és eljárások, beleértve a berendezéstanúsítványok regisztrálásának körét; valamint

g)

olyan feltételek és eljárások, amelyek alapján az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa a bejegyzett tanúsító által kiadott megfelelő berendezéstanúsítványokat használja.

(4)   Az érintett rendszerüzemeltető nyilvánosságra hozza a megfelelési vizsgálatra, a szimulációra és a monitorozásra vonatkozó felelősségek nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa és a rendszerüzemeltető közötti megosztását.

(5)   Az érintett rendszerüzemeltető részlegesen vagy teljes mértékben harmadik felekre ruházhatja a megfelelés ellenőrzésének elvégzését. Ilyen esetben az érintett rendszerüzemeltető köteles biztosítani a 10. cikk szerinti megfelelést azzal, hogy megfelelő titoktartási kötelezettséget vállal a megbízottal.

(6)   Amennyiben kizárólag az érintett rendszerüzemeltető részéről felmerülő okok miatt az érintett rendszerüzemeltető és a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa közötti megállapodás szerint nem végezhetők el megfelelési vizsgálatok vagy szimulációk, az érintett rendszer-üzemeltető nem tarthatja vissza indokolatlanul az V. cím szerinti üzemeltetési hozzájárulást.

(7)   Az érintett rendszerüzemeltető kérésre az érintett átvitelirendszer-üzemeltető rendelkezésére bocsátja az e fejezetben említett megfelelési vizsgálat és szimuláció eredményét.

2. FEJEZET

Megfelelési vizsgálat

71. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek megfelelési vizsgálata

(1)   Az alábbi vizsgálatok valamely része helyett berendezéstanúsítványok is használhatók, feltéve, hogy azokat az érintett rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátják.

(2)   A meddőteljesítmény-kapacitás vizsgálatának tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységnek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy kapacitív és induktív meddőteljesítményt tud biztosítani a 20. cikknek megfelelően;

b)

a meddőteljesítmény-kapacitás vizsgálatát a legnagyobb meddőteljesítményt betáplálva kell elvégezni mind kapacitív, mind induktív jelleggel, és az alábbi paramétereket kell ellenőrizni:

i.

a minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitáson való működés;

ii.

a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitáson való működés;

iii.

hatásosteljesítmény-alapjelen való működés e minimális és maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitás között;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás legalább 1 órán keresztül működött kapacitív és induktív jelleggel maximális meddőteljesítményt betáplálva a b) pont szerinti összes paraméter tekintetében;

ii.

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás bizonyítja, hogy képes bármilyen meddőteljesítmény-alapjelre váltani az alkalmazandó meddőteljesítmény-tartományon belül az érintett meddőteljesítmény-szabályozó rendszer meghatározott teljesítmény-célértékein belül; valamint

iii.

a P-Q-diagram által meghatározott üzemi határokon belül nem kerül sor védelmi működésre.

(3)   A feszültségszabályozási üzemmód vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységnek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak bizonyítania kell azon képességét, hogy feszültségszabályozási üzemmódban működik a 22. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

a feszültségszabályozási üzemmód vizsgálatakor az alábbi paramétereket kell ellenőrizni:

i.

a megvalósult feszültségérzékenység és a állandósult állapotbeli karakterisztika holtsávja;

ii.

a szabályozás pontossága;

iii.

a szabályozás érzéketlensége;

iv.

a meddőteljesítmény aktiválásának ideje;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a szabályozás tartománya, illetve az állítható statizmus és holtsáv megfelel a 22. cikk (3) bekezdése szerinti, kölcsönösen elfogadott vagy eldöntött jellemző paramétereknek;

ii.

a feszültségszabályozás érzéketlensége nem nagyobb, mint 0,01 pu;

iii.

a feszültségugrást követően a kimenő meddőteljesítmény-változás 90 %-a a 22. cikk (3) bekezdése szerinti idő- és tűréshatárokon belül következik be.

(4)   A meddőteljesítmény-szabályozási üzemmód vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységnek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak bizonyítania kell azon képességét, hogy meddőteljesítmény-szabályozási üzemmódban tud működni a 22. cikk (4) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően;

b)

a meddőteljesítmény-szabályozási üzemmód vizsgálata kiegészíti a meddőteljesítmény-kapacitási vizsgálatot;

c)

a meddőteljesítmény-szabályozási üzemmód vizsgálatakor az alábbi paramétereket kell ellenőrizni:

i.

a meddőteljesítmény-alapjel beállítási tartománya és növekménye;

ii.

a szabályozás pontossága; valamint

iii.

a meddőteljesítmény aktiválásának ideje;

d)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a meddőteljesítmény-alapjel beállítási tartománya és növekménye a 22. cikk (4) bekezdésének megfelelően biztosítva van;

ii.

a szabályozás pontossága megfelel a 22. cikk (3) bekezdése szerinti feltételeknek.

(5)   A teljesítménytényező-szabályozási üzemmód vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységnek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak bizonyítania kell azon képességét, hogy teljesítménytényező-szabályozási üzemmódban működjön a 22. cikk (5) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően;

b)

a teljesítménytényező-szabályozási üzemmód vizsgálatának az alábbi paramétereket kell ellenőriznie:

i.

a teljesítménytényező-alapjel beállítási tartománya;

ii.

a szabályozás pontossága;

iii.

a meddőteljesítmény válasza a hatásosteljesítmény-ugrás miatt;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a teljesítménytényező alapjel-beállítási tartománya és növekménye a 22. cikk (5) bekezdésének megfelelően biztosítva van;

ii.

a hatásos teljesítmény ugrásszerű változásából eredő meddőteljesítmény-aktiválás ideje nem haladja meg a 22. cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott követelményt;

iii.

a szabályozás pontossága megfelel a 22. cikk (5) bekezdése szerinti értéknek.

(6)   A frekvenciaérzékeny üzemmód válasz vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy folyamatosan modulálja a hatásos teljesítményt a teljes üzemi tartományban a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitás és a minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitás között, hozzájárulva a frekvenciaválaszhoz, és ellenőriznie kell a rendeletek szerinti statikus paramétereket, például a statizmust, a holtsávot és a dinamikus paramétereket, beleértve a megbízhatóságot az frekvenciaugrás-válasz és a nagy, gyors frekvenciaváltozások alatt;

b)

a vizsgálatot a statizmus és a holtsáv beállításának figyelembevételével olyan frekvenciaugrások és frekvencia-sebességugrások szimulálásával kell elvégezni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a rendszer válaszát a hatásos teljesítmény teljes frekvenciaválasz-tartományának legalább 10 %-ában aktiválják mindkét irányban. Szimulált frekvenciaeltérés-jeleket kell betáplálni a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás szabályozójába;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

i.

a teljes hatásos teljesítmény frekvenciaválasz tartományának aktiválási ideje a frekvenciaugrás eredményeként nem hosszabb, mint a II. mellékletben előírt érték;

ii.

az ugrásválaszban nem fordulnak elő csillapítatlan lengések;

iii.

a kezdeti késleltetési idő megfelelt a II. mellékletnek;

iv.

a statizmusra vonatkozó paraméterek a II. mellékletben meghatározott tartományon belül vannak, és a holtsáv (küszöb) sem magasabb, mint a II. mellékletben meghatározott érték;

v.

a hatásos teljesítmény frekvenciaválaszának érzéketlensége egyetlen érintett munkapontnál sem lépi túl a II. mellékletben meghatározott követelményeket.

(7)   Az LFSM-O válasz vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy a hatásos teljesítmény folyamatos modulálásával hozzá tud járulni a frekvenciaszabályozáshoz a rendszer frekvenciájának jelentősebb növekedése esetén, és ellenőriznie kell a rendeletek szerinti statikus paramétereket, például a statizmust és a holtsávot, illetve az olyan dinamikus paramétereket, mint a frekvenciaugrás-válasz;

b)

a vizsgálatot a statizmus és a holtsáv beállításának figyelembevételével olyan frekvenciaugrások és frekvenciasebesség-ugrások szimulálásával kell elvégezni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a rendszer válaszát a hatásos teljesítmény teljes üzemi tartományának legalább 10 %-ában aktiválják. Szimulált frekvenciaeltérés-jeleket kell betáplálni a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás szabályozójába;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha teljesül az alábbi két feltétel:

i.

a vizsgálati eredmények mind a dinamikus, mind a statikus paraméterek esetében megfelelnek a II. melléklet szerinti követelményeknek;

ii.

az ugrásválaszban nem fordulnak elő csillapítatlan lengések.

(8)   Az LFSM-U válasz vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy folyamatosan modulálja a hatásos teljesítményt a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képesség szintje alatti munkapontoknál, hozzájárulva a frekvenciaszabályozáshoz a rendszerben bekövetkező nagyobb frekvenciaesés esetén;

b)

a vizsgálatot a statizmus és a holtsáv beállításának figyelembevételével a megfelelő hatásos teljesítmény terhelési pontok olyan alacsony frekvenciaugrásokon és frekvenciasebesség-ugrásokon való szimulálásával kell elvégezni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy a rendszer válaszát a hatásos teljesítmény teljes üzemi tartományának legalább 10 %-ában aktiválják. Szimulált frekvenciaeltérés-jeleket kell betáplálni a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás szabályozójába;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha teljesül az alábbi két feltétel:

i.

a vizsgálati eredmények mind a dinamikus, mind a statikus paraméterek esetében megfelelnek a II. melléklet szerinti követelményeknek;

ii.

az ugrásválaszban nem fordulnak elő csillapítatlan lengések.

(9)   A hatásos teljesítmény szabályozhatóságának vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy folyamatosan modulálja a hatásos teljesítményt a teljes üzemi tartományban a 13. cikk (1) bekezdése a) és d) pontjának megfelelően;

b)

a vizsgálatot manuális és automatikus utasítások érintett átvitelirendszer-üzemeltető általi küldésével kell elvégezni;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer stabil működést mutatott;

ii.

a hatásos teljesítmény módosításának ideje rövidebb a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott késleltetésnél;

iii.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer dinamikus válasza a tartalékok cseréjére vagy megosztására, vagy teljesítménymérleg-kiegyenlítési eljárásban való részvételre irányuló utasítás fogadása esetén, ha teljesíteni tudja e termékek tekintetében az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott követelményeket.

(10)   A sebességugrás módosításának vizsgálata tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy módosítja a sebességugrást a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b)

a vizsgálatot az érintett átvitelirendszer-üzemeltető végzi a sebességugrás módosítására vonatkozó utasítások küldésével;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a sebességugrás meredeksége módosítható;

ii.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer stabil működést mutatott a sebességugrások ideje alatt.

(11)   A black start vizsgálata tekintetében, ha szükséges:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által a 37. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott időhatáron belül feszültség alá helyezi azon távoli váltakozó áramú alállomás gyűjtősínjét, amelyre csatlakozik;

b)

a vizsgálatot akkor kell elvégezni, amikor a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer leállásból indul;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer bizonyította, hogy képes feszültség alá helyezni azon távoli váltakozó áramú alállomás gyűjtősínjét, amelyre csatlakozik;

ii.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer stabil munkapontról működik a 37. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően kölcsönösen elfogadott kapacitáson.

72. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok és a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységek megfelelési vizsgálata

(1)   Az alábbi vizsgálatok valamely része helyett berendezéstanúsítványok is használhatók, feltéve, hogy azokat az érintett rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátják.

(2)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok meddőteljesítmény-kapacitása vizsgálatának tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy kapacitív és induktív meddőteljesítményt tud biztosítani a 40. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b)

a meddőteljesítmény-kapacitás vizsgálatát a legnagyobb meddőteljesítményt betáplálva kell elvégezni mind kapacitív, mind induktív jelleggel, és az alábbi paramétereket kell ellenőrizni:

i.

a maximális teljesítőképességet 60 %-kal meghaladó működés 30 percig;

ii.

működés a maximális teljesítőképesség 30–50 %-os tartományán belül 30 percig; valamint

iii.

működés a maximális teljesítőképesség 10–20 %-os tartományán belül 60 percig.

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

az egyenáram-csatlakozású erőműpark a kért időtartamnál nem rövidebb időtartamon keresztül maximális meddőteljesítményt betáplálva működött mind kapacitív, mind induktív jelleggel, a b) pont szerinti minden egyes paraméteren belül;

ii.

az egyenáram-csatlakozású erőműpark bizonyította, hogy képes bármilyen meddőteljesítmény-alapjelre váltani az elfogadott vagy megállapított meddőteljesítmény-tartományon belül az érintett meddőteljesítmény-szabályozó rendszer meghatározott teljesítmény-célértékein belül; valamint

iii.

a P-Q-diagram által meghatározott üzemi határokon belül nem kerül sor védelmi működésre.

(3)   A távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységek meddőteljesítmény-kapacitása vizsgálatának tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységnek vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak bizonyítania kell azon műszaki képességét, hogy kapacitív és induktív meddőteljesítményt tud biztosítani a 48. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás legalább 1 órán keresztül működött maximális meddőnyelés és maximális meddőtermelés mellett:

minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitáson,

maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli kapacitáson, valamint

a hatásos teljesítmény egy üzemi pontján a legnagyobb és legkisebb tartományok között;

ii.

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás bizonyítja, hogy képes bármilyen meddőteljesítmény-alapjelre váltani az elfogadott vagy eldöntött meddőteljesítmény-tartományon belül az érintett meddőteljesítmény-szabályozó rendszer meghatározott teljesítmény-célértékein belül; valamint

iii.

a P-Q-diagram által meghatározott üzemi határokon belül nem kerül sor védelmi működésre.

(4)   A feszültségszabályozási üzemmód vizsgálata tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak bizonyítania kell azon képességét, hogy feszültségszabályozási üzemmódban működik az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

a feszültségszabályozási üzemmód vizsgálatakor az alábbi paramétereket kell ellenőrizni:

i.

a megvalósult feszültségérzékenység és a statikus karakterisztika holtsávja;

ii.

a szabályozás pontossága;

iii.

a szabályozás érzéketlensége;

iv.

a meddőteljesítmény aktiválásának ideje;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a szabályozás tartománya, illetve az állítható statizmus és holtsáv megfelel az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti, kölcsönösen elfogadott vagy eldöntött jellemző paramétereknek;

ii.

a feszültségszabályozás érzéketlensége nem nagyobb, mint 0,01 pu az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint;

iii.

a feszültségugrást követően a kimenő meddőteljesítmény változásának 90 %-a az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti időkön és tűréshatárokon belül érhető el.

(5)   A meddőteljesítmény-szabályozási üzemmód vizsgálata tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak bizonyítania kell azon képességét, hogy meddőteljesítmény-szabályozás üzemmódban tud működni az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdése d) pontjának iii. alpontja szerinti feltételeknek megfelelően;

b)

a meddőteljesítmény-szabályozási üzemmód vizsgálata kiegészíti a meddőteljesítmény-kapacitási vizsgálatot;

c)

a meddőteljesítmény-szabályozási üzemmód vizsgálatakor az alábbi paramétereket kell ellenőrizni:

i.

a meddőteljesítmény-alapjel beállítási tartománya és növekménye;

ii.

a szabályozás pontossága;

iii.

a meddőteljesítmény aktiválásának ideje;

d)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a meddőteljesítmény-alapjel beállítási tartománya és növekménye az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdése d) pontjának megfelelően biztosítva van;

ii.

a szabályozás pontossága megfelel az (EU) 2016/631 bizottsági rendelet 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti feltételeknek.

(6)   A teljesítménytényező-szabályozási üzemmód vizsgálata tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműparknak bizonyítania kell azon képességét, hogy teljesítménytényező-szabályozási üzemmódban működjön az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdése d) pontjának iv. alpontja szerinti feltételeknek megfelelően;

b)

a teljesítménytényező-szabályozási üzemmód vizsgálatának az alábbi paramétereket kell ellenőriznie:

i.

a teljesítménytényező-alapjel beállítási tartománya;

ii.

a szabályozás pontossága;

iii.

a meddőteljesítmény válasza a hatásosteljesítmény-ugrás miatt;

c)

a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a teljesítménytényező-alapjel beállítási tartománya és növekménye az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdése d) pontjának megfelelően biztosítva van;

ii.

a hatásos teljesítmény ugrásszerű változásából eredő meddőteljesítmény-aktiválás ideje nem haladja meg az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti követelményt;

iii.

a szabályozás pontossága megfelel az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti értéknek.

(7)   A (4), (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálatok tekintetében az érintett átvitelirendszer-üzemeltető a három ellenőrzési lehetőség közül csak kettőt is kiválaszthat vizsgálatra.

(8)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark LFSM-O válasza tekintetében a vizsgálatokat az (EU) 2016/631 rendelet 47. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

(9)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark LFSM-U válasza tekintetében a vizsgálatokat az (EU) 2016/631 rendelet 48. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

(10)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark hatásos teljesítmény szabályozhatóságának tekintetében a vizsgálatokat az (EU) 2016/631 rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

(11)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark frekvenciaérzékeny üzemmód válasza tekintetében a vizsgálatokat az (EU) 2016/631 rendelet 48. cikkének (4) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

(12)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark frekvenciahelyreállítás szabályozásának tekintetében a vizsgálatokat az (EU) 2016/631 rendelet 45. cikkének (5) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

(13)   Az egyenáram-csatlakozású erőműpark gyors jelválasza tekintetében a vizsgálat akkor tekinthető sikeresnek, ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark bizonyítani képes, hogy a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időn belül ad választ.

(14)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok olyan vizsgálatai tekintetében, amelyeknél a váltóáramú gyűjtőrendszer nem 50 Hz-es névleges frekvencián működik, az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve megállapodik az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosával az elvégzendő megfelelési vizsgálatokról.

3. FEJEZET

Megfelelési szimulációk

73. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre vonatkozó megfelelési szimulációk

(1)   Az alábbi szimulációk valamely része helyett berendezéstanúsítványok is használhatók, feltéve, hogy azokat az érintett rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátják.

(2)   A gyors rágerjesztés betáplálásának szimulációja tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosának vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás tulajdonosának szimulálnia kell a gyors rágerjesztés betáplálását a 19. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került a 19. cikk szerint meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(3)   A zárlati áthidalóképesség szimulációja tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának szimulálnia kell a zárlati áthidalást a 25. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került a 25. cikk szerint meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(4)   A zárlat utáni hatásosteljesítmény-helyreállás szimulációja tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának szimulálnia kell a zárlat utáni hatásosteljesítmény-helyreállás képességét a 26. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került a 26. cikk szerint meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(5)   A meddőteljesítmény-kapacitás szimulációjának tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosának vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás tulajdonosának szimulálnia kell a kapacitív és induktív meddőteljesítmény-kapacitási képességet a 20. cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás szimulációs modellje a 71. cikkben leírt, meddőteljesítmény-kapacitásra vonatkozó megfelelési vizsgálatok alapján validálásra került;

ii.

bizonyításra került a 20. cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(6)   A teljesítménylengés-csillapítás szabályozásának szimulációja tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának bizonyítania kell szabályozó rendszerének a 30. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő teljesítménylengés-csillapítási teljesítményét (teljesítménylengés-csillapítási funkció);

b)

a finomhangolásnak a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer megfelelő hatásosteljesítmény-válaszának teljesítménylengés-csillapítási funkcióval való együttes használata esetén jobb csillapítást kell eredményeznie, mint a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer teljesítménylengés-csillapítási funkció nélküli hatásosteljesítmény-válasza;

c)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a teljesítménylengés-csillapítási funkció az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott frekvenciatartományon belül csillapítja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer meglévő teljesítménylengéseit. Ez a frekvenciatartomány tartalmazza a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer helyi sajátfrekvenciáját és a várható hálózati lengéseket; valamint

ii.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hatásosteljesítmény-átvitelének érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott változása nem eredményez csillapítatlan lengéseket a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hatásos vagy meddőteljesítményében.

(7)   A zavar esetén történő hatásosteljesítmény-módosítás szimulációja tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának szimulálnia kell a hatásos teljesítmény gyors módosításának képességét a 13. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer stabil működést mutatott a hatásosteljesítmény-változás előre meghatározott sorrendjének követésekor;

ii.

a hatásos teljesítmény módosításának kezdeti késleltetési ideje rövidebb a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott értéknél, vagy csak kellőképpen indokolt esetben hosszabb.

(8)   A hatásos teljesítmény iránya gyors átfordításának szimulációja tekintetében, ha szükséges:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának szimulálnia kell a hatásos teljesítmény gyors átfordításának képességét a 13. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően;

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer stabil működést mutatott;

ii.

a hatásos teljesítmény módosításának ideje rövidebb a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott értéknél, vagy csak kellőképpen indokolt esetben hosszabb.

74. cikk

Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra és a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységekre vonatkozó megfelelési szimulációk

(1)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkokban el kell végezni a jelen cikkben részletesen meghatározott megfelelési szimulációkat. Az alább leírt szimulációk valamely része helyett berendezéstanúsítványok is használhatók, feltéve, hogy azokat az érintett rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátják.

(2)   A gyors rágerjesztés betáplálásának szimulációja tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának szimulálnia kell a gyors rágerjesztés betáplálásának képességét az (EU) 2016/631 rendelet 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került az (EU) 2016/631 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelmény szerinti megfelelés.

(3)   A zárlat utáni hatásosteljesítmény-helyreállás szimulációja tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának szimulálnia kell a zárlat utáni hatásosteljesítmény-helyreállás képességét az (EU) 2016/631 rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került az (EU) 2016/631 rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelmény szerinti megfelelés.

(4)   Az egyenáram-csatlakozású erőműparkok meddőteljesítmény-kapacitásának szimulációja tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának szimulálnia kell a kapacitív és induktív meddőteljesítmény-kapacitási képességet a 40. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

az egyenáram-csatlakozású erőműpark szimulációs modellje a 72. cikk (2) bekezdésében leírt, meddőteljesítmény-kapacitásra vonatkozó megfelelési vizsgálatok alapján validálásra került;

ii.

bizonyításra került a 40. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(5)   A távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egységek meddőteljesítmény-kapacitásának szimulációja tekintetében:

a)

a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység tulajdonosának vagy a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás tulajdonosának szimulálnia kell a kapacitív és induktív meddőteljesítmény-kapacitási képességet a 48. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha az alábbi feltételek kumulatív módon teljesülnek:

i.

a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító egység vagy a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás szimulációs modellje a 72. cikk (3) bekezdésében leírt, meddőteljesítmény-kapacitásra vonatkozó megfelelési vizsgálatok alapján validálásra került;

ii.

bizonyításra került a 48. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés.

(6)   A teljesítménylengés-csillapítás szabályozásának szimulációja tekintetében:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának szimulálnia kell a teljesítménylengés-csillapítási képességet az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően; valamint

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került, hogy az adott modell megfelel az (EU) 2016/631 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti feltételeknek.

(7)   A zárlati áthidalóképesség szimulációja tekintetében:

a)

az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának szimulálnia kell a zárlati áthidalást az (EU) 2016/631 rendelet 16. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően;

b)

a szimuláció akkor tekinthető sikeresnek, ha bizonyításra került, hogy az adott modell megfelel az (EU) 2016/631 rendelet 16. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti feltételeknek.

4. FEJEZET

Nem kötelező érvényű iránymutatás és a végrehajtás nyomon követése

75. cikk

Nem kötelező iránymutatás a végrehajtásról

(1)   Legkésőbb hat hónappal a rendelet hatálybalépése után az ENTSO-E nem kötelező érvényű írásos iránymutatást készít, majd azt követően két évente ilyen iránymutatást bocsát a tagok és más rendszerüzemeltetők rendelkezésére a rendelet nemzeti döntéseket igénylő elemeit illetően. Az ENTSO-E weboldalán közli ezt az iránymutatást.

(2)   Az ENTSO-E tanácskozik az érintett felekkel a nem kötelező érvényű iránymutatás kidolgozásakor.

(3)   A nem kötelező érvényű iránymutatás értelmezi azokat a műszaki kérdéseket, feltételeket és kölcsönös függőségeket, amelyeket figyelembe kell venni a rendelet követelményeinek nemzeti szintű betartásában.

76. cikk

Nyomonkövetés

(1)   Az ENTSO-E a 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (8) bekezdése szerint nyomon követi a rendelet végrehajtását. A nyomonkövetés főként az alábbiakra terjed ki:

a)

a rendelet nemzeti végrehajtásában felmerülő eltérések azonosítása;

b)

annak felmérése, hogy a rendelet alapján a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerekre és az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra vonatkozó követelményekben meghatározott értékek és tartományok továbbra is érvényesek-e.

(2)   Az ENTSO-E-vel együttműködésben az Ügynökség e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül listát készít azokról az információkról, amelyekről az ENTSO-E a 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (9) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése szerint köteles az Ügynökséget tájékoztatni. A releváns információk listáját szükséges lehet frissíteni. Az ENTSO-E átfogó, egységesített formátumú, digitális adatarchívumot tart fenn az Ügynökség által kért információkról.

(3)   Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők kötelesek megküldeni az ENTSO-E részére az (1) és (2) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges információkat.

A szabályozó hatóság kérése alapján az elosztórendszer-üzemeltető az átvitelirendszer-üzemeltetők rendelkezésére bocsátja a (2) bekezdés szerinti információkat, kivéve, ha ezeket az információkat a szabályozó hatóságok, az Ügynökség vagy az ENTSO-E a végrehajtás nyomonkövetésével kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan már megkapta, ezáltal elkerülendő az információ megkettőzését.

(4)   Ha az ENTSO-E vagy az Ügynökség megállapítják azokat az e rendelet hatály alá tartozó területeket, amelyeken a piaci fejlemények vagy az e rendelet alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok alapján az e rendelet szerinti követelmények további harmonizációjára volna szükség a piaci integráció előmozdítása érdekében, akkor a 714/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében módosítási javaslattervezetet kell előterjeszteniük e rendelet tekintetében.

VII. CÍM

ELTÉRÉSEK

77. cikk

Jogosultság eltérések engedélyezésére

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – az érintett rendszerüzemeltető vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető kérésére a szabályozó hatóságok eltérést engedélyezhetnek az új vagy meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszer és/vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok tekintetében e rendelet egy vagy több rendelkezésétől a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa –, az érintett rendszerüzemeltetők vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők részére a 78–82. cikknek megfelelően.

(2)   Amennyiben egy tagállam tekintetében fennáll a lehetősége, az eltéréseket a 78–81. cikk alapján a szabályozó hatóságtól eltérő hatóságok is engedélyezhetik, illetve visszavonhatják.

78. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Minden szabályozó hatóság – az érintett rendszerüzemeltetőkkel, nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosokkal és egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosokkal, illetve más, e rendelet által érintett felekkel folytatott konzultáció után – meghatározza az eltérések 79–81. cikk szerinti engedélyezésére vonatkozó kritériumokat. A szóban forgó kritériumokat weboldalán közzé teszi, és azokról a rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül értesíti a Bizottságot. Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy a kritériumok nincsenek összhangban ezzel a rendelettel, megkövetelheti a szabályozó hatóságtól, hogy módosítsa azokat. Az eltérések engedélyezésére vonatkozó kritériumok felülvizsgálatának és módosításának e lehetősége nem érintheti a már előzőleg engedélyezett eltéréseket, amelyek továbbra is érvényben maradnak a mentességet engedélyező határozatban megadott lejárati időpontig.

(2)   Ha a szabályozó hatóság úgy véli, hogy a rendszerkövetelmények módosulásával kapcsolatos körülmények változása miatt szükséges, akkor évente legfeljebb egyszer felülvizsgálhatja és módosíthatja az eltérések engedélyezésének kritériumait az (1) bekezdésnek megfelelően. A kritériumok változásai nem vonatkozhatnak azokra az eltérésekre, amelyek iránt már benyújtották a kérelmet.

(3)   A szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy azon nagyfeszültségű egyenáramú rendszereknek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak, amelyekre a 79–81. cikknek megfelelően eltérés iránti kérelmet nyújtottak be, a kérelem benyújtásának napjától a szabályozó hatóság döntésének meghozataláig nem kell megfelelniük a rendelet azon követelményeinek, amelyekre az eltérés iránti kérelem vonatkozott.

79. cikk

A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának eltérés iránti kérelme

(1)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek tulajdonosai és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok tulajdonosai – illetve azok leendő tulajdonosa – eltérés engedélyezését kérhetik e rendelet egy vagy több követelménye tekintetében.

(2)   Az eltérés iránti kérelmet az érintett rendszerüzemeltetőhöz kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának – illetve azok leendő tulajdonosának – és kapcsolattartójának azonosító adatai;

b)

azon nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparknak a leírása, amelyre az eltérés iránti kérelem vonatkozik;

c)

hivatkozás a rendelet azon rendelkezéseire, amelyektől való eltérésre a kérelem irányul, valamint a kért eltérés részletes leírása;

d)

részletes indoklás a megfelelő alátámasztó dokumentumokkal és a 66. cikk követelményei szerinti költség-haszon elemzés;

e)

annak bizonyítása, hogy az eltérésnek nem lenne kedvezőtlen hatása a határokon keresztül történő kereskedelemre;

f)

abban az esetben, ha az egyenáram-csatlakozású erőműpark egy vagy több távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomáshoz csatlakozik, bizonyíték arra nézve, hogy az eltérés nem érinti az átalakító állomást, vagy pedig a javasolt eltérésre vonatkozó megállapodás az átalakító állomás tulajdonosával.

(3)   Az eltérés iránti kérelem beérkezésétől számított két héten belül az érintett rendszerüzemeltető visszaigazolja a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának – illetve azok leendő tulajdonosának –, hogy a kérelem teljes-e. Ha az érintett rendszerüzemeltető úgy találja, hogy a kérelem nem teljes, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – a kiegészítő információkra vonatkozó kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles megküldeni a kiegészítő információkat. Amennyiben a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa, illetve azok leendő tulajdonosa nem küldi meg a kért információkat a határidőn belül, az eltérés iránti kérelem visszavontnak tekintendő.

(4)   Az érintett rendszerüzemeltető az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel és az esetlegesen érintett szomszédos elosztórendszer-üzemeltetővel vagy elosztórendszer-üzemeltetőkkel együtt elvégzi az eltérés engedélyezésére vonatkozó kérelem és a megküldött költség-haszon elemzés értékelését, figyelembe véve a szabályozó hatóság által a 78. cikk szerint meghatározott kritériumokat.

(5)   Amennyiben egy eltérés iránti kérelem elosztórendszerre kapcsolt nagyfeszültségű egyenáramú rendszerre vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkra vonatkozik, beleértve a zárt elosztórendszert is, az érintett rendszerüzemeltető által végzett értékelés mellett az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek is el kell végeznie az eltérés iránti kérelem értékelését. Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek két hónapon belül el kell végeznie az értékelést azt követően, hogy az érintett rendszerüzemeltető ezt kérelmezte.

(6)   Egy eltérés iránti kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül az érintett rendszerüzemeltető továbbítja a kérelmet a szabályozó hatóság felé, és benyújtja a (4) és (5) bekezdésnek megfelelően elkészített értékelés(eke)t. Ez az időszak meghosszabbítható egy hónappal, amennyiben az érintett rendszerüzemeltető további információkat kér a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosától vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosától, vagy azok leendő tulajdonosától, illetve két hónappal, amennyiben az érintett rendszerüzemeltető arra kéri az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt, hogy értékelést nyújtson be az eltérés iránti kérelemről.

(7)   A szabályozó hatóság a kérelem hozzá való beérkezését követő naptól számított hat hónapon belül döntést hoz az eltérés iránti kérelemről. A határidő annak lejárata előtt három hónapos időtartalomra meghosszabbítható, ha a szabályozó hatóság további információt kér a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosától vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosától – illetve azok leendő tulajdonosától – vagy bármely más érintett féltől. A meghosszabbított határidő az összes információ beérkezésének napján kezdődik.

(8)   A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – köteles a szabályozó hatóság által kért kiegészítő információt az ilyen kéréstől számított két hónapon belül megküldeni. Amennyiben a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – nem küldi meg a kért információt a határidőn belül, az eltérés iránti kérelem visszavontnak tekintendő, kivéve, ha a határidő lejárata előtt:

a)

a szabályozó hatóság úgy dönt, hogy engedélyezi a határidő meghosszabbítást; vagy

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosa – illetve azok leendő tulajdonosa – indokolással ellátott beadványban tájékoztatja a szabályozó hatóságot arról, hogy az eltérés iránti kérelem teljes.

(9)   A szabályozó hatóság indoklással ellátott döntést hoz az eltérés iránti kérelemről. Amennyiben a szabályozó hatóság engedélyezi az eltérést, meghatározza annak időtartamát.

(10)   A szabályozó hatóság értesíti döntéséről a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosát vagy az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosát, illetve azok leendő tulajdonosát, az érintett rendszerüzemeltetőt és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt.

(11)   A szabályozó hatóság visszavonhatja az eltérés engedélyezéséről szóló döntést, ha az a körülmények megváltozása miatt okafogyottá vált, illetve ha a Bizottság vagy az Ügynökég erre indokolással ellátott ajánlást tesz a 83. cikk (2) bekezdése szerint.

80. cikk

Az érintett rendszerüzemeltető vagy érintett átvitelirendszer-üzemeltető eltérés iránti kérelme

(1)   Az érintett rendszerüzemeltetők vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők a hálózatukra kapcsolt vagy kapcsolandó nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok osztályaira vonatkozóan eltérést kérhetnek.

(2)   Az érintett rendszerüzemeltetők vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők eltérésre vonatkozó kérelmeket nyújthatnak be a szabályozó hatósághoz. Minden eltérés iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)

az érintett rendszerüzemeltető vagy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető, illetve a kapcsolattartó személy azonosító adatai;

b)

azoknak a nagyfeszültségű egyenáramú rendszereknek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkoknak a leírása, amelyekre vonatkozóan az eltérést kérik, illetve a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok összes telepített kapacitása és száma;

c)

a rendelet azon követelménye(i), amely(ek)től való eltérésre a kérelem irányul, illetve a kért eltérés részletes leírása;

d)

részletes indoklás az összes szükséges alátámasztó dokumentummal;

e)

annak bizonyítása, hogy az eltérésnek nem lenne kedvezőtlen hatása a határokon keresztül történő kereskedelemre;

f)

a 66. cikk követelményei szerinti költség-haszon elemzés. Adott esetben a költség-haszon elemzést az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel és az esetleges szomszédos elosztórendszer-üzemeltetőkkel egyeztetve kell elvégezni.

(3)   Ha az eltérés iránti kérelmet érintett elosztórendszer-üzemeltető vagy zárt elosztórendszer-üzemeltető nyújtja be, a szabályozó hatóság a kérelem beérkezésétől számított két héten belül felhívja az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt arra, hogy végezze el az eltérés iránti kérelem értékelését a szabályozó hatóság által a 78. cikk szerint megadott kritériumok szerint.

(4)   Az értékelés elvégzésére vonatkozó kérelem beérkezését követő naptól számított két héten belül az érintett átvitelirendszer-üzemeltető visszaigazolja az érintett elosztórendszer-üzemeltető vagy zárt elosztórendszer-üzemeltető felé, hogy az eltérés iránti kérelem teljes-e. Ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető úgy véli, hogy a kérelem nem teljes, az érintett elosztórendszer-üzemeltető vagy zárt elosztórendszer-üzemeltető köteles a kiegészítő információkra vonatkozó kérés beérkezésétől számított egy hónapon belül megküldeni a szükséges kiegészítő információkat.

(5)   Az eltérés iránti kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül az érintett átvitelirendszer-üzemeltető köteles a szabályozó hatóság részére megküldeni az értékelését, beleértve az esetleges kapcsolódó dokumentumokat. A hat hónapos határidő egy hónappal meghosszabbítható, amennyiben az érintett átvitelirendszer-üzemeltető további információkat kér az érintett elosztórendszer-üzemeltetőtől vagy az érintett zárt elosztórendszer-üzemeltetőtől.

(6)   A szabályozó hatóság a kérelem hozzá való beérkezését követő naptól számított hat hónapon belül döntést hoz az eltérés iránti kérelemről. Amennyiben az eltérés iránti kérelmet az érintett elosztórendszer-üzemeltető vagy zárt elosztórendszer-üzemeltető nyújtja be, a hat hónapos határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az érintett átvitelirendszer-üzemeltető (5) bekezdés szerinti értékelése beérkezik.

(7)   A (6) bekezdésben említett hat hónapos határidő lejárata előtt további három hónapos időszakkal meghosszabbítható, amennyiben a szabályozó hatóság további információkat kér az eltérést kérelmező érintett rendszerüzemeltetőtől vagy bármely más érdekelt féltől. Ez a kiegészítő időszak az összes információ beérkezésének napját követő naptól kezdődik.

Az érintett rendszerüzemeltető a szabályozó hatóság által kért kiegészítő információkat a kérés napjától számított két hónapon belül megküldi. Ha az érintett rendszerüzemeltető nem adja meg a kért kiegészítő információkat e határidőn belül, az eltérés iránti kérelem visszavontnak tekintendő, kivéve, ha a határidő lejárata előtt:

a)

a szabályozó hatóság úgy dönt, hogy engedélyezi a határidő-hosszabbítást; vagy

b)

az érintett rendszerüzemeltető indokolással ellátott beadványban tájékoztatja a szabályozó hatóságot arról, hogy az eltérés iránti kérelem teljes.

(8)   A szabályozó hatóság indoklással ellátott döntést hoz az eltérés iránti kérelemről. Amennyiben a szabályozó hatóság engedélyezi az eltérést, meghatározza annak időtartamát.

(9)   A szabályozó hatóság értesíti döntéséről az eltérést kérő érintett rendszerüzemeltetőt, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőt és az Ügynökséget.

(10)   A szabályozó hatóságok további követelményeket írhatnak elő az érintett rendszerüzemeltetők által készített eltérés iránti kérelemre vonatkozóan. Ilyen esetben a szabályozó hatóságok figyelembe veszik az átviteli rendszer és az elosztórendszer közötti nemzeti szintű felosztást, és egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosaival, az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosaival és az érintett felekkel, köztük a gyártókkal.

(11)   A szabályozó hatóság visszavonhatja az eltérés engedélyezéséről szóló döntést, ha az a körülmények megváltozása miatt okafogyottá vált, illetve ha a Bizottság vagy az Ügynökég erre indokolással ellátott ajánlást tesz a 83. cikk (2) bekezdése szerint.

81. cikk

Nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának a III. cím rendelkezéseitől való eltérés iránti kérelme

(1)   A 40. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja, a 40. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint a 41–45. cikk rendelkezéseitől való eltérés iránti kérelemre nem alkalmazandó a 79. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontja, ha a kérelem olyan egyenáram-csatlakozású erőműparkra vonatkozik, amelynek egyetlen kapcsolata van vagy lesz, és az egyetlen szinkronterületet érint.

(2)   A szabályozó hatóság az (1) bekezdés szerinti eltérés iránti kérelemről való döntéshez feltételeket kapcsolhat. Ezek között szerepelhet az a feltétel is, hogy a kapcsolat multiterminálos hálózattá fejlesztése vagy egy további erőműpark ugyanazon pontra csatlakoztatása esetén a szabályozó hatóság felülvizsgálja az eltérést, vagy az érvénytelenné válik. A szabályozó hatóság az eltérés iránti kérelemről való döntés során figyelembe veszi az egyenáram-csatlakozású erőműpark és a távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás közötti konfiguráció optimalizálásának szükségességét, valamint az egyenáram-csatlakozású erőműpark tulajdonosának jogos elvárásait.

82. cikk

Az e rendelet követelményeitől való eltérések nyilvántartása

(1)   A szabályozó hatóságok nyilvántartást vezetnek az összes általuk engedélyezett vagy elutasított eltérésről, és hathavonta legalább egyszer naprakész és összevont nyilvántartást küldenek az Ügynökség részére, amelyről az ENTSO-E másolatot kap.

(2)   A nyilvántartás főként az alábbiakat tartalmazza:

a)

az engedélyezett vagy elutasított eltéréssel érintett követelmény vagy követelmények;

b)

az eltérés tartalma;

c)

az eltérés engedélyezésének vagy elutasításának indokai;

d)

az eltérés engedélyezésének következményei.

83. cikk

Az eltérések nyomon követése

(1)   Az Ügynökség a szabályozó hatóságokkal vagy a tagállam érintett hatóságaival együttműködve nyomon követi az eltérés engedélyezésére irányuló eljárásokat. A szabályozó hatóságok vagy a tagállam érintett hatóságai az ehhez szükséges valamennyi információt az Ügynökség rendelkezésére bocsátják.

(2)   Az Ügynökség indokolással ellátott ajánlást küldhet a szabályozó hatóságnak az eltérés visszavonására annak megalapozatlansága miatt. A Bizottság indokolással ellátott ajánlást küldhet a szabályozó hatóságnak vagy a tagállam érintett hatóságának az eltérés visszavonására annak megalapozatlansága miatt.

(3)   A Bizottság kérheti az Ügynökséget, hogy tegyen jelentést be az (1) és (2) bekezdés alkalmazásáról, és indokolja az eltérések visszavonásának kérését vagy annak elmaradását.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. cikk

Szerződések és az általános feltételek módosítása

(1)   A szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy az új nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy az új egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozására vonatkozó szerződések valamennyi vonatkozó záradéka, valamint az általános feltételek össze legyenek hangolva e rendelet követelményeivel.

(2)   A 4. cikk (1) bekezdése szerint a rendelet valamennyi vagy néhány követelményének hatálya alá tartozó meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozásáról szóló szerződések valamennyi vonatkozó záradékát, valamint az általános feltételek vonatkozó pontjait módosítani kell a rendelet követelményeinek teljesítése érdekében. A vonatkozó záradékokat a szabályozó hatóság vagy a tagállam döntését követő három éven belül módosítani kell a 4. cikk (1) bekezdése szerint.

(3)   A szabályozó hatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerüzemeltetők és új vagy meglévő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és egyenáram-csatlakozású erőműparkok tulajdonosai közötti, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó nemzeti megállapodások és főként a nemzeti üzemi és kereskedelmi szabályzatok tükrözzék az e rendeletben meghatározott követelményeket.

85. cikk

Az európai uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó szinkronterületekhez vagy szabályozási területekhez csatlakozó nagyfeszültségű egyenáramú rendszer vagy egyenáram-csatlakozású erőműparkok

(1)   Ha a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer, amelyre a jelen rendelet követelményei alkalmazandók, olyan szinkronterületekhez vagy szabályozási területekhez csatlakozik, amelyek közül legalább egy szinkronterület vagy egy szabályozási terület nem tartozik az uniós jogszabályok hatálya alá, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőnek vagy adott esetben a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának törekednie kell olyan megállapodás létrehozására, amely biztosítja, hogy a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek azon tulajdonosai, akik jogilag nem kötelesek megfelelni e rendeletnek, szintén működjenek együtt a követelmények teljesítésében.

(2)   Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem hozható létre, az érintett átvitelirendszer-üzemeltető vagy adott esetben az érintett nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosa minden lehetséges eszközt igénybe vesz az e rendelet követelményeinek való megfeleléshez.

86. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának, az 5., 75., 76. és a 78. cikknek sérelme nélkül, e rendelet követelményeit a kihirdetése után 3 évvel kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 211., 2009.8.14., 15. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(3)  A Bizottság 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 rendelete a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.)

(4)  A Bizottság 2013. június 14-i 543/2013/EU rendelete a villamosenergia-piacokra vonatkozó adatok benyújtásáról és közzétételéről, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 163., 2013.6.15., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2016. április 14-i (EU) 2016/631 rendelete a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 112., 2016.4.27., 1. o.).

(6)  A Bizottság 2016. augusztus 17-i (EU) 2016/1388 rendelete a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 223., 2016.8.18., 10. o.).


I. MELLÉKLET

A 11. cikk szerinti frekvenciatartományok

Frekvenciatartomány

Üzemi időtartam

47,0 Hz – 47,5 Hz

60 másodperc

47,5 Hz – 48,5Hz

Az egyes érintett átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell meghatározniuk, de hosszabb, mint a termelés és a fogyasztás tekintetében az (EU) 2016/631 rendeletnek, illetve az (EU) 2016/1388 rendeletnek megfelelően meghatározott időtartamok, és hosszabb, mint a 39. cikknek megfelelően az egyenáram-kapcsolású erőműparkok tekintetében meghatározott időtartamok

48,5 Hz – 49,0 Hz

Az egyes érintett átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell meghatározniuk, de hosszabb, mint a termelés és a fogyasztás tekintetében az (EU) 2016/631 rendeletnek, illetve az (EU) 2016/1388 rendeletnek megfelelően meghatározott időtartamok, és hosszabb, mint a 39. cikknek megfelelően az egyenáram-kapcsolású erőműparkok tekintetében meghatározott időtartamok

49,0 Hz – 51,0 Hz

Korlátlan

51,0 Hz – 51,5 Hz

Az egyes érintett átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell meghatározniuk, de hosszabb, mint a termelés és a fogyasztás tekintetében az (EU) 2016/631 rendeletnek, illetve az (EU) 2016/1388 rendeletnek megfelelően meghatározott időtartamok, és hosszabb, mint a 39. cikknek megfelelően az egyenáram-kapcsolású erőműparkok tekintetében meghatározott időtartamok

51,5 Hz – 52,0 Hz

Az egyes érintett átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell meghatározniuk, de hosszabb, mint a 39. cikknek megfelelően az egyenáram-kapcsolású erőműparkok tekintetében meghatározott időtartamok

1. táblázat: Az a minimális időtartam, amelyben a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy különböző, a névleges értéktől eltérő frekvenciákon működjön anélkül, hogy lekapcsolódna a hálózatról.


II. MELLÉKLET

A frekvenciaérzékeny üzemmódra, a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra magas frekvencia esetén és a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra alacsony frekvencia esetén alkalmazandó követelmények

A.   Frekvenciaérzékeny üzemmód

1.

Frekvenciaérzékeny üzemmódban működve

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy minden egyes kapcsolódó váltóáramú hálózatban válaszoljon a frekvenciaeltérésekre a hatásosteljesítmény-átvitel 1. ábra szerinti és az egyes átvitelirendszer-üzemeltetők által a 2. táblázat szerinti tartományokon belül meghatározott paramétereknek megfelelő módosításával. E paraméterek meghatározásáról értesíteni kell a szabályozó hatóságot. Az értesítés módozatait a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint kell megállapítani;

b)

a frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válasz módosítását (minden irányban) korlátozza a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képessége és maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képessége;

Image

1. ábra: A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadási képessége frekvenciaérzékeny üzemmódban a nulla holtsáv és érzéketlenség esetén, pozitív hatásosteljesítmény-alapjellel (import mód). ΔΡ a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hatásos kimenő teljesítményének változása. fn a célfrekvencia abban a váltóáramú hálózatban, amelyben frekvenciaérzékeny üzemmód működik, a Δf pedig a frekvenciaeltérés abban a váltóáramú hálózatban, amelyben frekvenciaérzékeny üzemmód működik.

Paraméterek

Tartományok

A frekvenciaválasz holtsávja

0 – ±500 mHz

Statizmus s 1(felfelé szabályozás)

Minimum 0,1 %

Statizmus s 2(lefelé szabályozás)

Minimum 0,1 %

A frekvenciaválasz érzéketlensége

Maximum 30 mHz

2. táblázat: A frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadás paraméterei frekvenciaérzékeny üzemmódban

c)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy az érintett átvitelirendszer-üzemeltető utasítására módosítsa a statizmusokat felfelé és lefelé szabályozással, a frekvenciaválasz holtsávját és a változás üzemi tartományát a frekvenciaérzékeny üzemmódban elérhető, az 1. ábra szerinti hatásosteljesítmény-tartományon és általánosabban az a) és b) pont által meghatározott határokon belül. Ezen értékeket be kell jelenteni a szabályozó hatóságnak. Az értesítés módozatait a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint kell megállapítani;

d)

a frekvenciaugrás eredményeként a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a hatásos teljesítményt az 1. ábrában meghatározott frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadáshoz igazítsa olyan módon, hogy a válaszadás:

i.

olyan gyors legyen, amennyire az műszakilag lehetséges; és

ii.

a 2. ábra szerinti folytonos vonalon vagy afelett legyen, az egyes érintett átvitelirendszer-üzemeltetők által a 3. táblázat szerinti tartományokon belül meghatározott paramétereknek megfelelően:

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a ΔΡ hatásos kimenő teljesítményt az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által a t1 és t2 időkkel összhangban a 3. táblázat szerinti tartományoknak megfelelően meghatározott hatásosteljesítmény-tartomány határáig módosítsa, ahol t1 a kezdeti késleltetési idő, t2 pedig a teljes aktiválási idő. A t1 és t2 értékét az érintett átvitelirendszer-üzemeltető állapítja meg, és ezen értékekről értesíteni kell a szabályozó hatóságot. Az értesítés módozatait a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint kell megállapítani,

ha az aktiválás kezdeti késleltetési ideje hosszabb, mint 0,5 másodperc, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer tulajdonosának meg kell indokolnia ezt az érintett átvitelirendszer-üzemeltető felé.

Image

2. ábra: A nagyfeszültségű egyenáramú rendszer frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadási képessége. ΔΡ a hatásos teljesítmény frekvenciaugrás által kiváltott változása.

Paraméterek

Idő

t 1 megengedett legnagyobb kezdeti késleltetési idő

0,5 másodperc

t 2 megengedett maximális teljes aktiválási idő, kivéve, ha az érintett átvitelirendszer-üzemeltető hosszabb aktiválási időket határoz meg

30 másodperc

3. táblázat: A frekvenciaugrásból származó frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válasz teljes aktiválásának paraméterei.

e)

a különböző szabályozási területeket és szinkronterületeket összekötő nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek tekintetében frekvenciaérzékeny üzemmódban működve a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy bármikor és megszakítás nélküli időtartamra módosítsa a teljes frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-választ;

f)

frekvenciaeltérés fennállásának ideje alatt a hatásosteljesítmény-szabályozásnak nem lehet semmilyen kedvezőtlen hatása a frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadásra.

B.   Korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmód magas frekvencia esetén

1.

A 11. cikk szerinti követelmények mellett a következők alkalmazandók a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra magas frekvencia esetén:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy módosítsa a váltóáramú hálózatnak vagy hálózatoknak való frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadást mind import, mind export során, a 3. ábrának megfelelően, 50,2 Hz ≤ f 1 ≤ 50,5 Hz frekvencia-határértéken, 0,1 %-tól felfelé módosítható S3  statizmussal;

b)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy minimális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képességére csökkentse a hatásos teljesítményt;

c)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadást a műszakilag lehetséges leggyorsabb sebességgel módosítsa az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott kezdeti késleltetési idővel és teljes aktiválási idővel, amelyekről értesítették a szabályozó hatóságot a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint;

d)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy megbízhatóan működjön korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban magas frekvencia esetén. Ha a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmód magas frekvencia esetén aktív, a szabályozó funkciók rangsorát a 35. cikkel összhangban kell meghatározni.

2.

Az 1. pont a) alpontja szerinti frekvencia-határértéket és statizmus-beállításokat az érintett átvitelirendszer-üzemeltető állapítja meg, és azokról értesíti a szabályozó hatóságot a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint.

Image

3. ábra: A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadási képessége korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban magas frekvencia (LFSM-O) esetén.ΔΡ a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hatásos kimenő teljesítményének változása, vagyis az üzemi feltételtől függően vagy az importteljesítmény csökkenése vagy az exportteljesítmény növekedése. f n azon váltóáramú hálózat vagy hálózatok névleges frekvenciája, amelyre vagy amelyekre a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer csatlakozik, Δf pedig a frekvenciaváltozás abban a váltóáramú hálózatban vagy azokban a váltóáramú hálózatokban, amelyre vagy amelyekre a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer csatlakozik. Olyan magas frekvenciák esetén, ahol f az f 1 felett van, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek csökkentenie kell a hatásos teljesítményt a statizmus-beállításnak megfelelően.

C.   Korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmód alacsony frekvencia esetén

1.

A 11. cikk szerinti követelmények mellett a következők alkalmazandók a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódra alacsony frekvencia esetén:

a)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy módosítsa a váltóáramú hálózatnak vagy hálózatoknak való frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadást mind import, mind export során, a 4. ábrának megfelelően, 49,5 Hz ≤ f2 ≤ 49,8 Hz frekvencia-határértéken, 0,1 %-tól felfelé módosítható S4 statizmussal;

b)

korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban alacsony frekvencia esetén a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képességére növelje a hatásos teljesítményt;

c)

a frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadást a műszakilag lehetséges leggyorsabb sebességgel kell aktiválni az érintett átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott kezdeti késleltetési idővel és teljes aktiválási idővel, amelyekről értesítették a szabályozó hatóságot a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint;

d)

a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy megbízhatóan működjön korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban alacsony frekvencia esetén. Ha a korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmód alacsony frekvencia esetén aktív, a szabályozó funkciók rangsorát a 35. cikkel összhangban kell meghatározni.

2.

Az 1. pont a) alpontja szerinti frekvencia-határértéket és statizmus-beállításokat az érintett átvitelirendszer-üzemeltető állapítja meg, és azokról értesíti a szabályozó hatóságot a vonatkozó nemzeti szabályozási keret szerint.

Image

4. ábra: A nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek frekvenciafüggő hatásosteljesítmény-válaszadási képessége korlátozott frekvenciaérzékeny üzemmódban alacsony frekvencia (LFSM-U) esetén.ΔΡ a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer hatásos kimenő teljesítményének változása az üzemi feltételtől függően az importteljesítmény csökkenése vagy az exportteljesítmény növekedése. fn azon váltóáramú hálózat vagy hálózatok névleges frekvenciája, amelyre vagy amelyekre a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer csatlakozik, Δf pedig a frekvenciaváltozás abban a váltóáramú hálózatban vagy azokban a váltóáramú hálózatokban, amelyre vagy amelyekre a nagyfeszültségű egyenáramú rendszer csatlakozik. Olyan alacsony frekvenciák esetén, ahol f az f2 alatt van, a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek növelnie kell a hatásos kimenő teljesítményt az s4 statizmusnak megfelelően.


III. MELLÉKLET

A 18. cikk szerinti feszültségtartományok

Szinkronterület

Feszültségtartomány

Üzemi időtartam

Kontinentális Európa

0,85 pu – 1,118 pu

Korlátlan

1,118 pu – 1,15 pu

Az egyes érintett rendszerüzemeltetőknek kell meghatározniuk az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel egyeztetve, de legalább 20 perc

Nordic

0,90 pu – 1,05 pu

Korlátlan

1,05 pu – 1,10 pu

60 perc

Nagy-Britannia

0,90 pu – 1,10 pu

Korlátlan

Írország és Észak-Írország

0,90 pu – 1,118 pu

Korlátlan

Baltic

0,85 pu – 1,118 pu

Korlátlan

1,118 pu – 1,15 pu

20 perc

4. táblázat: Azok a minimális időtartamok, amelyek során a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a hálózatról való lekapcsolódás nélkül működjön a csatlakozási pontoknál mért egységnyinek tekintett (1 pu) referenciaértéktől eltérő feszültségeken. E táblázat abban az esetben alkalmazandó, ha a pu értékek feszültségalapja legalább 110 kV, de 300 kV-nál kisebb.

Szinkronterület

Feszültségtartomány

Üzemi időtartam

Kontinentális Európa

0,85 pu – 1,05 pu

Korlátlan

1,05 pu – 1,0875 pu

Az egyes átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell meghatározniuk, de legalább 60 perc

1,0875 pu – 1,10 pu

60 perc

NORDIC

0,90 pu – 1,05 pu

Korlátlan

1,05 pu – 1,10 pu

Az egyes átvitelirendszer-üzemeltetők határozzák meg, de legfeljebb 60 perc

Nagy-Britannia

0,90 pu – 1,05 pu

Korlátlan

1,05 pu – 1,10 pu

15 perc

Írország és Észak-Írország

0,90 pu – 1,05 pu

Korlátlan

BALTIC

0,88 pu – 1,097 pu

Korlátlan

1,097 pu – 1,15 pu

20 perc

5. táblázat: Azok a minimális időtartamok, amelyek során a nagyfeszültségű egyenáramú rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a hálózatról való lekapcsolódás nélkül működjön a csatlakozási pontoknál mért egységnyinek tekintett (1 pu) referenciaértéktől eltérő feszültségeken. E táblázat abban az esetben alkalmazandó, ha a pu értékek feszültségalapja 300 kV és 400 kV között (vagy e feszültségeken) van.


IV. MELLÉKLET

A 20. cikk szerinti U-Q/Pmax-profilra vonatkozó követelmények

Image

5. ábra: A diagram az U-Q/Pmax-profil határait jelöli, ahol U a csatlakozási pontoknál mért, a tényleges értékének és az egységnyinek tekintett (1 pu) referenciaértékének arányában kifejezett feszültség, Q/Pmax pedig a meddőteljesítmény és a maximális nagyfeszültségű egyenáramú hatásosteljesítmény-átviteli képesség aránya. A belső burkoló görbe pozíciója, mérete és formája csak tájékoztató jellegű, és nem téglalap alakú formák is használhatók a belső burkon belül. A nem téglalap alakú profilformák tekintetében a feszültségtartomány a legmagasabb és legalacsonyabb feszültségpontokat jelöli e formában. Az ilyen profil nem teszi elérhetővé a teljes meddőteljesítmény-tartományt a statikus feszültség teljes tartományában.

Szinkronterület

Q/Pmax legnagyobb tartománya

Állandósult állapotban a feszültség legnagyobb tartománya pu-ban

Kontinentális Európa

0,95

0,225

NORDIC

0,95

0,15

Nagy-Britannia

0,95

0,225

Írország és Észak-Írország

1,08

0,218

BALTIC

1,0

0,220

6. táblázat: Az ábra szerinti belső burkoló görbe paraméterei.


V. MELLÉKLET

A 25. cikk szerinti feszültség-idő profil

Image

6. ábra: A nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás zárlati áthidalóképesség profilja. Az ábrán a csatlakozási pontnál fennálló feszültség-idő profil alsó határértéke látható a tényleges értékének és az egységnyinek tekintett (1 pu) referenciaértékének arányában kifejezve, zárlat előtt, alatt és után. Uret a zárlat alatt a csatlakozási pontnál fenntartott feszültség, tclear a zárlat elhárításának pillanata, Urec1 és trec1 pedig a zárlat elhárítása után a feszültség helyreállása alsó határértékeinek pontját határozzák meg. Ublock a csatlakozási pontnál mért blokkoló feszültség. A hivatkozott időértékek tfault-tól számítandók.

Feszültségparaméterek [pu]

Időparaméterek [másodperc]

Uret

0,00 – 0,30

tclear

0,14 – 0,25

Urec1

0,25 – 0,85

trec1

1,5 – 2,5

Urec2

0,85 – 0,90

trec2

Trec1 – 10,0

7. táblázat: Paraméterek a nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás zárlati áthidalóképességére vonatkozó 6. ábrához.


VI. MELLÉKLET

A 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti frekvenciatartományok és időtartamok

Frekvenciatartomány

Üzemi időtartam

47,0 Hz – 47,5 Hz

20 másodperc

47,5 Hz – 49,0 Hz

90 perc

49,0 Hz – 51,0 Hz

Korlátlan

51,0 Hz – 51,5 Hz

90 perc

51,5 Hz – 52,0 Hz

15 perc

8. táblázat: Az 50Hz-es névleges rendszer tekintetében az a minimális időtartam, amelyben az erőműparknak képesnek kell lennie arra, hogy különböző, a névleges értéktől eltérő frekvenciákon működjön anélkül, hogy lekapcsolódna a hálózatról.


VII. MELLÉKLET

A 40. cikk szerinti feszültségtartományok és időtartamok

Feszültségtartomány

Üzemi időtartam

0,85 pu – 0,90 pu

60 perc

0,90 pu – 1,10 pu

Korlátlan

1,10 pu – 1,118 pu

Korlátlan, kivéve, ha az érintett rendszerüzemeltető – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – mást határoz meg.

1,118 pu – 1,15 pu

Az érintett rendszerüzemeltető határozza meg, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve.

9. táblázat: Azok a minimális időtartamok, amelyek során egy egyenáram-kapcsolású erőműparknak képesnek kell lennie az 1 pu referenciafeszültségtől eltérő feszültségen működni az olyan hálózatról való lekapcsolódás nélkül, ahol a pu értékek feszültségalapja legalább 110 kV, de nem éri el a 300 kV-ot.

Feszültségtartomány

Üzemi időtartam

0,85 pu – 0,90 pu

60 perc

0,90 pu – 1,05 pu

Korlátlan

1,05 pu – 1,15 pu

Az érintett rendszerüzemeltető határozza meg, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve. A feszültségváltozással szembeni tűrőképesség tekintetében különböző altartományok állapíthatók meg.

10. táblázat: Azok a minimális időtartamok, amelyek során egy egyenáram-kapcsolású erőműparknak képesnek kell lennie az 1 pu referenciafeszültségtől eltérő feszültségen működni az olyan hálózatról való lekapcsolódás nélkül, ahol a pu érték feszültségalapja 300 kV és 400 kV között van – e határokat is beleértve.

Image

7. ábra: Egyenáram-kapcsolású erőműpark U-Q/Pmax-profilja a csatlakozási pontnál. A diagram a csatlakozási pont(ok)nál mért feszültség U-Q/Pmax-profiljának határait jelöli, a feszültség egységnyinek tekintett (1 pu) referenciaértékének arányában kifejezett tényleges értékének és a meddőteljesítmény (Q) és a maximális teljesítőképesség (Pmax) arányának arányaként kifejezve.A belső burkoló görbe pozíciója, mérete és formája csak tájékoztató jellegű, és nem téglalap alakú formák is használhatók a belső burkoló görbén belül. A nem téglalap alakú profilformák tekintetében a feszültségtartomány a legmagasabb és legalacsonyabb feszültségpontokat jelzi. Az ilyen profil nem teszi elérhetővé a teljes meddőteljesítmény-tartományt a statikus feszültség teljes tartományában.

A Q/Pmax-profil szélességtartománya

Az állandósult állapot feszültségtartománya pu-ban

0 – 0,95

0,1 – 0,225

11. táblázat: A Q/Pmax és az állandósult állapot feszültségszintjének maximális és minimális tartománya egy egyenáram-kapcsolású erőműpark tekintetében


VIII. MELLÉKLET

A meddőteljesítményre és a feszültségre vonatkozóan a 48. cikkben említett követelmények

Feszültségtartomány

Üzemi időtartam

0,85 pu – 0,90 pu

60 perc

0,90 pu – 1,10 pu

Korlátlan

1,10 pu – 1,12 pu

Korlátlan, kivéve, ha az érintett rendszerüzemeltető – az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve – mást határoz meg.

1,12 pu – 1,15 pu

Az érintett rendszerüzemeltető határozza meg, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve.

12. táblázat: Azok a minimális időtartamok, amelyek során egy távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie az 1 pu referenciafeszültségtől eltérő feszültségen működni az olyan hálózatról való lekapcsolódás nélkül, ahol a pu érték feszültségalapja legalább 110 kV, de 300 kV-nál kisebb.

Feszültségtartomány

Üzemi időtartam

0,85 pu – 0,90 pu

60 perc

0,90 pu – 1,05 pu

Korlátlan

1,05 pu – 1,15 pu

Az érintett rendszerüzemeltető határozza meg, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetővel egyeztetve. A feszültségváltozással szembeni tűrőképesség tekintetében különböző altartományok állapíthatók meg.

13. táblázat: Azok a minimális időtartamok, amelyek során egy távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásnak képesnek kell lennie az 1 pu referenciafeszültségtől eltérő feszültségen működni az olyan hálózatról való lekapcsolódás nélkül, ahol a pu érték feszültségalapja 300 kV és 400 kV között van – e határokat is beleértve.

Q/Pmax legnagyobb tartománya

Állandósult állapotban a feszültség legnagyobb tartománya pu-ban

0,95

0,225

14. táblázat: A Q/Pmax és az állandósult állapot feszültségszintjének maximális tartománya egy távoli oldali nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomás tekintetében