12.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/56

(1)

A Tanács az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) 11,5 %-os végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek behozatalára valamennyi, az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és 1. mellékletében említett vállalatoktól eltérő valamennyi vállalat tekintetében. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

2015. április 15-én a kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek uniós gyártója kérelmet nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a Kínából származó kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek behozatalára vonatkozó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket Malajzián és Tajvanon keresztüli szállítással kijátsszák.

(3)

A kérelem meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy a hatályban lévő intézkedések elrendelését követően a Kínai Népköztársaságból, Malajziából és Tajvanról származó, az Unióba irányuló kivitel következményeként a kereskedelem szerkezete jelentős mértékben megváltozott, ami valószínűleg a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható. Egy ilyen jellegű változásnak állítólag semmilyen más megfelelő magyarázata és indoka nem volt, mint a hatályban lévő intézkedések elrendelése.

(4)

A bizonyíték rámutatott továbbá arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Malajziából és Tajvanról érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(5)

Végül meggyőző bizonyíték volt arra, hogy a Kínából származó, de Malajziában és Tajvanon feladott szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek behozatala továbbra is támogatott formában történik.

(6)

Miután a tagállamokkal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 23. cikke szerinti megindításához, a Bizottság az (EU) 2015/832 végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel arra kötelezte a vámhatóságokat, hogy vegyék nyilvántartásba a Malajziában és Tajvanon feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek behozatalát. A Tajvanról származó napelemek nyilvántartásba vételének megszüntetésére irányuló, a kérelmező által 2015. július 13-án benyújtott kérelmet a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel 2015. október 1-jén tartott meghallgatás során megvitatták és elutasították.

(7)

A Bizottság értesítette Kína, Malajzia és Tajvan hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit és kereskedőit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. Kérdőíveket küldött azoknak a kínai, malajziai és tajvani gyártóknak/exportőröknek, amelyekről tudott, illetve azoknak, amelyek a vizsgálatot megindító rendelet (15) preambulumbekezdésében megállapított határidőkön belül jelentkeztek. Uniós importőröknek is küldtek kérdőívet. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(8)

14 malajziai vállalat; 28 tajvani vállalatcsoport vagy vállalat; 9 kínai vállalat; 25 uniós vállalat, többek között az uniós gazdasági ágazat, független importőrök, üzembe helyezők és 5 gazdasági ágazati és felhasználói szövetség jelentkezett.

(9)

14 malajziai vállalat jelentkezett, amelyek közül 9 válaszolt a kérdőívre és kért mentességet az esetleges kiterjesztett intézkedések alól az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésének megfelelően. A Malaysian Solar Resources által küldött válasz olyan hiányos volt, hogy a Bizottság képtelen volt megfelelően megvizsgálni. A Bizottság tehát ezt a kérelmet elutasította. 5 malajziai vállalat: a W&K Solar (M) Sdn. Bhd., a Solexel (M) Sdn. Bhd., a Solartif Sdn Bhd, a Jinko Solar Technology Sdn. Bhd. és a PV Hi Tech Solar Sdn. Bhd. arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem értékesítette a vizsgált terméket az Unióba, és nem kívánta kitölteni a kérdőívet. Az említett vállalatok némelyike még induló szakaszban volt.

(10)

28 tajvani vállalat jelentkezett. A SunEdge Technology arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem értékesítette a vizsgált terméket az Unióba. Ennélfogva kérelme tárgytalanná vált és azt a Bizottság elutasította. A Mosel Vitelic Inc. arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2015 júniusában megszüntette a gyártást, ezért már nem kérelmezi a mentességet. A fennmaradó 26 vállalat kitöltött kérdőívet küldött be és az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól. Három vállalat, az iSolar Energy Technology Co. Ltd, az IST Energy Co. Ltd és a DS Technology Co. Ltd kérdőívre adott válaszában arról számolt be, hogy náluk nem került sor saját gyártásra. A Bizottság ennélfogva úgy találta, hogy az említett vállalatok nem tesznek eleget a mentesség megszerzéséhez szükséges feltételeknek, így elutasította kérelmüket. Nem került sor ellenőrző látogatásra azon vállalatoknál, amelyekről megállapítást nyert, hogy nem tesznek eleget a mentesség megszerzéséhez szükséges feltételeknek, vagy kérelmüket a Bizottság elutasította. A Bizottság ezért 23 vállalatcsoport vagy vállalat telephelyén tett ellenőrző látogatást.

(11)

A független uniós importőrök közül senki sem küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Három, a tajvani vagy malajziai gyártóktól független kínai exportáló gyártó visszaküldte a kitöltött kérdőívet, és három kapcsolódó kínai exportáló gyártó is küldött választ a kérdőívre. Ezenfelül a Bizottsághoz 14 beadvány érkezett az érdekelt felektől.

(12)

Az alábbi malajziai és tajvani vállalatcsoportok nyújtottak be kitöltött kérdőívet, ezt követően a Bizottság pedig telephelyükön ellenőrző látogatásokat tett.

(13)

A vizsgálati időszak (a továbbiakban: VI) a 2012. január 1.–2015. március 31. közötti időszakra terjedt ki. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. 2014. április 1-jétől2015. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: jelentéstételi időszak vagy JI) vonatkozóan részletesebb adatokat gyűjtöttek annak megvizsgálása érdekében, hogy a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy fennáll-e támogatás.

(14)

Az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdése alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan vizsgálták azt, hogy megváltozott-e a harmadik országok és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt-e elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák, valamint hogy a behozott hasonló termék és/vagy részei továbbra is támogatásban részesülnek-e.

(15)

Az intézkedések esetleges kijátszása által érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott – kivéve a GATT V. cikkének értelmében árutovábbítás alatt álló árunak minősülő –, jelenleg az ex 8501 31 00, ex 8501 32 00, ex 8501 33 00, ex 8501 34 00, ex 8501 61 20, ex 8501 61 80, ex 8501 62 00, ex 8501 63 00, ex 8501 64 00 és az ex 8541 40 90 KN-kód alá tartozó kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos (legfeljebb 400 mikrométer vastagságú) elemek (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

A következő terméktípusok nem tartoznak az érintett termék fogalmába:

(17)

A vizsgált termék azonos a korábbi preambulumbekezdésekben meghatározott „érintett termékkel”, de Malajziában és Tajvanon adják fel, függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem.

(18)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált, Malajziában és Tajvanon az Unióba feladott – fenti meghatározás szerinti – kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazon célokra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(19)

A napelem és napelemmodul kifejezéseket a gazdasági ágazat egymás szinonimájaként használja, és azonos jelentéssel bírnak, nevezetesen egy sor (leggyakrabban a 60 és 72) laminált napelem, amelyet a napfény mint energiaforrás elnyelésére szántak villamosenergia-termelés céljából. A „nap” és „fotovillamos” kifejezéseket a gazdasági ágazat szintén egymás szinonimájaként használja, a napelemekre és modulokra történő hivatkozással azonos jelentéssel bírnak, nevezetesen a napenergiának villamos energiává történő alakítása. A kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek elnevezése a továbbiakban: napelemek és napelemmodulok.

(20)

Alacsony szintű volt az együttműködés a kínai gyártók/exportőrök részéről, közülük csupán hat küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Ezért az együttműködő felek által benyújtott információk alapján nem lehetett ésszerűen meghatározni a Kínából származó érintett termékek exportvolumenét.

(21)

A fentiek alapján a Kínából, Malajziából és Tajvanról exportált napelemekkel és napelemmodulokkal kapcsolatos megállapítások megtételéhez a COMEXT-adatbázist (4) is figyelembe kellett venni; a tagállamok által a Bizottságnak a vizsgálat és az intézkedések hatálya alá tartozó termékek behozatali kereskedelméről benyújtott adatok az alaprendelet 24. cikkének (6) bekezdésével (a továbbiakban: a 24. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázissal) összhangban; a kínai, malajziai és tajvani nemzeti statisztika és a kérelemben benyújtott információk (5).

(22)

A malajziai, tajvani és kínai statisztikákban rögzített behozatali volumenek az érintett terméknél vagy a vizsgált terméknél szélesebb körű termékcsoportra vonatkoztak (6). A COMEXT-adatok, a kínai, malajziai és tajvani napelem- és modulgyártókra vonatkozó ellenőrzött adatok és a kérelem alapján azonban megállapítható, hogy ezen behozatali volumen jelentős része az érintett termékre vonatkozott (7). Ennek megfelelően ezeket az adatokat fel lehetett használni a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások megállapításához és össze lehetett vetni más adatokkal, például azokkal, melyeket az együttműködő exportáló gyártók és importőrök szolgáltattak.

(23)

Az 1. táblázat az érintett termék Kínából az Unióba történő behozatali mennyiségét mutatja a hatályban lévő intézkedések bevezetése óta:

1. táblázat

Az érintett termék Kínából az Unióba történő behozatalának alakulása a vizsgálati időszak során; egység: megawatt (MW)

(24)

Az érintett termék Kínából az Unióba történő behozatala jelentősen, 66 %-kal visszaesett. Mivel a Kínából történő behozatal csökkenése nagyobb volt, mint az Unióba irányuló teljes behozatal csökkenése, a kínai behozatal részesedése 35 %-kal csökkent.

(25)

A (9) preambulumbekezdésben foglaltak szerint nyolc malajziai exportáló gyártó működött együtt, és juttatta vissza a kitöltött kérdőíveket. A Bizottság három együttműködő malajziai vállalat esetében a (84) és az azt követő preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt indokoltnak találta az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazását.

(26)

Az együttműködő malajziai exportáló gyártók a jelentéstételi időszak alatt a vizsgált termék Unióba irányuló összes malajziai behozatalának 57 %-át képviselték a COMEXT szerint.

(27)

A 2. táblázat mutatja a vizsgált termék Malajziából az Unióba történő behozatalának volumenét a vizsgálati időszakban:

2. táblázat

A vizsgált termék Malajziából az Unióba történő behozatalának alakulása a vizsgálati időszak során; mértékegység: megawatt (MW)

(28)

Miközben a Kínából az Unióba érkező érintett termék behozatala csökkent a (24) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a vizsgált termék Malajziából az Unióba történő összbehozatala jelentős mértékben, 245 %-kal növekedett. A növekedés különösen 2013-ban, a hatályban lévő intézkedések bevezetését követően volt erőteljes. Míg az összbehozatal az uniós felhasználásban tapasztalt visszaesés miatt jelentős mértékben csökkent, a malajziai behozatalnak az összbehozatalban való részesedése a behozatalnövekedéshez képest még inkább nőtt (+ 553 %).

(29)

A Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetét érintő változás még jelentősebb a kristályos szilícium fotovillamos modulok (a továbbiakban: napelemmodulok) tekintetében, ha külön vizsgáljuk a kristályos szilícium fotovillamos modulokban használatos elemektől (a továbbiakban: napelemek).

(30)

A napelemmodulok Malajziából történő behozatali mennyisége 2012-ben 108 MW-ról a jelentéstételi időszakban 1 036 MW-ra emelkedett (+ 860 %). Tekintve, hogy csökkent az összbehozatal, a napelemmodulok Malajziából az Unióba történő behozatalának piaci részesedése 2012-ben 1 %-ról 17 %-ra növekedett a jelentéstételi időszakban (+ 1 793 %).

(31)

A napelemek malajziai behozatala sokkal kisebb mértékben nőtt, mint a napelemmoduloké – 2012-ben 358 MW-ról 573 MW-ra a jelentéstételi időszakban (+ 60 %). A napelemek Malajziából az Unióba történő behozatalának piaci részesedése 2012-ben 10 %-ról 27 %-ra emelkedett a jelentéstételi időszakban (+ 165 %).

(32)

A fenti adatok azt mutatják, hogy az eredeti vizsgálat 2012-es megindítása és a hatályban lévő intézkedések 2013-as bevezetése óta a napelemek és napelemmodulok Malajziából történő behozatala bizonyos mértékben helyettesítette az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatalát.

(33)

A napelemek és napelemmodulok Kínából Malajziába irányuló kereskedelmi tendenciájának megállapításához a Bizottság a malajziai és kínai statisztikát, valamint a kérelemben szereplő adatokat használta fel (8). A kínai és a malajziai statisztika egyaránt csak az érintett terméknél magasabb termékcsoport szintjén érhető el (9). A COMEXT-adatok, a napelemek és napelemmodulok kínai és malajziai gyártóira vonatkozó ellenőrzött adatok és a kérelem alapján azonban megállapítást nyert, hogy jelentős részük vonatkozott az érintett termékre, így ezeket az adatokat figyelembe lehetett venni (10). Különbség van a kínai statisztikában szereplő kivitel volumene és a malajziai statisztikában rögzített behozatal volumene között, mivel a kapcsolódó vámkódok különböző alkalmazási körrel rendelkeznek a két országban (10). Jóllehet a malajziai importadatok a kínai exportadatoknál sokkal magasabb szintet mutatnak, mindkét statisztika a Kínából Malajziába irányuló exportnak ugyanazt a felfelé ívelő tendenciáját jelzi. Mivel a malajziai importadatok magasabb szintűek, mint a kínai exportadatok, így a Bizottság az utóbbit, mint konzervatívabb statisztikát használja az elemzéshez.

(34)

Bizonyíték van rá, hogy a kínai termék Malajziába irányuló behozatalából néhányat tévesen vagy csalárd módon más terméknek jelentettek be. A laminált napelemmodulok behozatalát például szolárüvegként vagy napelemként jelentették be, miközben a (62) preambulumbekezdésben foglaltak szerint napelemmodulként kellett volna azokat bejelenteni. Ezért a 3. táblázatban feltüntetett kínai exportstatisztika minden bizonnyal alábecsülte a napelemmodulok behozatalát és csekély mértékben eltúlozta a napelemekét.

3. táblázat

A napelemek és napelemmodulok Kínából Malajziába irányuló behozatala a kínai statisztika szerint, egység: megawatt (MW)

4. táblázat

A napelemek és napelemmodulok Kínából Malajziába irányuló behozatala a malajziai statisztika szerint, egység: megawatt (MW)

(35)

A napelemek és napelemmodulok Kínából Malajziába irányuló behozatala a kínai exportadatok alapján több mint 800 %-kal, a malajziai exportadatok alapján pedig több mint 400 %-kal nőtt.

(36)

Az 5. táblázat mutatja a belföldi felhasználás alakulását Malajziában a jelentéstételi időszakban. A malajziai belföldi piacon tapasztalt napelemmodul-felhasználás jóval elmaradt a Kínából származó export szintjétől, miután 2013-ban bevezették a hatályban lévő intézkedéseket, mint azt az 5. táblázat is jelzi. Ezért a belföldi felhasználás alakulása nem indokolja a napelemek és napelemmodulok Kínából Malajziába irányuló behozatalának ily mértékű növekedését.

5. táblázat

A belföldi napelemmodul-felhasználás alakulása Malajziában 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben, egység: megawatt (MW)

(37)

A vizsgálat bizonyítékot talált arra, hogy az eredeti vizsgálat 2012-es megindítását és a hatályban lévő intézkedések 2013-as bevezetését követően csökkent a napelemek és napelemmodulok Kínából az Unióba irányuló behozatala és ezzel párhuzamosan nőtt a Kínából Malajziába és a Malajziából az Unióba irányuló kivitele. A kereskedelmi forgalom e változásai a kereskedelem szerkezetében is változást idéztek elő egyrészt a fent említett országokban, másrészt az Unióban.

(38)

Az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet.

(39)

A vizsgált termék Malajziából az Unióba történő behozatala a Malajziából származó teljes behozatal több mint 46 %-át tette ki a jelentéstételi időszakban, a COMEXT jelentésében foglaltak szerint.

(40)

A napelemekkel kapcsolatos együttműködés 100 %-os volt, és valamennyi, a vizsgálatban együttműködő napelemgyártó valódi gyártónak minősült.

(41)

A napelemmoduloknak a nem együttműködő vállalatok általi behozatala 71 %-ot tett ki ugyanazon időszakban a Malajziából származó napelemmodulok teljes behozatalában. A napelemmodulok a végtermékek, ezért csak belföldi felhasználás vagy átrakodás céljából importálhatók Malajziába. A napelemmodulok Kínából történő behozatalának a (36) preambulumbekezdésben foglalt belföldi felhasználást meghaladó magas szintje és a malajziai gyártók általi együttműködés hiányának nagy mértéke azt jelzi, hogy a Kínában feladott napelemmodulok nagy arányát Malajzián keresztüli átrakodással szállították az Unióba.

(42)

Az alábbi (84) és az azt követő preambulumbekezdésben részletezettek szerint megállapították továbbá, hogy számos együttműködő malajziai gyártó félrevezető információt szolgáltatott, különös tekintettel a kínai gyártókkal való kapcsolatra, a Kínából származó késztermékek behozatalára és a vizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kivitelének eredetére vonatkozóan. Néhányukról kiderült, hogy kínai eredetű kristályos szilícium fotovillamos modult exportált az Unióba, más vállalatok pedig csalárd módon az alapvető részeket szolárüvegként jelentették be és számlákat hamisítottak.

(43)

Ezenfelül 2014-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított a napelemek és napelemmodulok Malajzián keresztül történő állítólagos átrakodásáról. Ez a vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

(44)

A fenti megfontolások fényében a vizsgált termék Malajzián keresztüli átrakodásának ténye ezért megerősítést nyert.

(45)

A (10) preambulumbekezdésben foglaltak szerint 23 tajvani vállalatcsoport vagy vállalat működött együtt és nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(46)

Az együttműködő tajvani exportáló gyártók a jelentéstételi időszak alatt a vizsgált termék Unióba irányuló összes tajvani kivitelének 63,3 %-át képviselték a COMEXT szerint.

(47)

A 6. táblázat mutatja a vizsgált termék Tajvanról az Unióba történő behozatalának volumenét a vizsgálati időszakban:

6. táblázat

A vizsgált termék Tajvanról az Unióba történő behozatalának alakulása a vizsgálati időszak során; egység: megawatt (MW)

(48)

Az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatala a (24) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a hatályban lévő intézkedések 2013. decemberi bevezetését követően jelentős mértékben csökkent. Másrészt a vizsgált termék Tajvanról az Unióba történő behozatalának mennyisége ugyanazon időszakban jelentős mértékben (+ 30 %-os emelkedés) növekedett. Mivel a vizsgált termék Unióba történő összbehozatala csökkent, a vizsgált termék Unióba irányuló tajvani behozatalának piaci részesedése 2012-ben 9 %-ról a jelentéstételi időszakban 22 %-ra emelkedett (+ 147 %-os emelkedés).

(49)

A fenti adatok azt mutatják, hogy az eredeti vizsgálat 2012-es megindítása és a hatályban lévő intézkedések 2013-as bevezetése óta a Tajvanról származó napelemek és napelemmodulok behozatala bizonyos mértékben helyettesítette az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatalát.

(50)

A tajvani hatóságok statisztikát szolgáltattak a napelemek és napelemmodulok szabadkereskedelmi övezetekből (a továbbiakban: szabadkereskedelmi övezetek) és vámraktárakból történő behozatala és kivitele tekintetében. Tajvanon tilos a napelem és modulok Kínából történő behozatala. Ebből az okból a kínai napelemek és napelemmodulok és egyéb alapvető részek csak akkor léphetnek be a szabadkereskedelmi övezetekbe, ha azokat később újraexportálják, vagy más termékben nyersanyagként felhasználva újraexportálják. A Bizottság megjegyzi, hogy az elemeknek és moduloknak a szabadkereskedelmi övezetekbe történő majdnem minden behozatala Kínából történt. Az adatokat 2012, 2013 és 2014 vonatkozásában szolgáltatták. A jelentéstételi időszak 2014 három negyedévét és 2015 egy negyedévét foglalja magában, ezért nem valószínű, hogy a tendencia jelentős különbséget mutatna a 2014. év és a jelentéstételi időszak között.

(51)

A 7. táblázat mutatja a napelemek és napelemmodulok Kínából a tajvani szabadkereskedelmi övezetekbe és a vámraktárakba történő behozatalának volumenét a vizsgálati időszakban:

7. táblázat

A napelemek és napelemmodulok Kínából a tajvani szabadkereskedelmi övezetekbe történő behozatala, egység: megawatt (MW)

(52)

A 8. táblázat mutatja a napelemek és napelemmodulok tajvani szabadkereskedelmi övezetekből az Unióba történő kivitelének volumenét a vizsgálati időszakban:

8. táblázat

A napelemeknek és moduloknak a tajvani szabadkereskedelmi övezetekből az Unióba történő kivitele, egység: megawatt (MW)

(53)

A 7. táblázat a napelemek és napelemmodulok Tajvanra történő behozatalának erőteljes növekedését mutatja az eredeti vizsgálat 2012-es megindítását és a hatályban lévő intézkedések 2013-as bevezetését követően. A 8. táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a kínai érintett termék legnagyobb részét újraexportálták az Unióba.

(54)

A Tajvan és Kína közötti kereskedelmi szerkezet változása még számottevőbb a napelemmodulok esetében, amennyiben azokat a napelemektől elkülönítve elemzik.

(55)

A napelemmoduloknak Kínából a tajvani szabadkereskedelmi övezetekbe történő behozatala 2012-ben a megközelítőleg 0 MW-ról 2014-ben 213 MW-ra emelkedett. Szinte minden, a szabadkereskedelmi övezetekbe irányuló behozatal Kínából érkezett. A 213 MW-ból behozott 202 MW-ot az EU-ba exportálták. Az eredetileg a tajvani szabadkereskedelmi övezetekből kínai eredettel rendelkező napelemmodulok kivitele ezért 2014-ben legalább 24 %-ot tett ki a moduloknak az EU-ba irányuló teljes tajvani kivitelében a COMEXT szerint.

(56)

A napelemeknek Kínából a tajvani szabadkereskedelmi övezetekbe történő behozatala 2012-ben a megközelítőleg 0 MW-ról 2014-ben 71 MW-ra emelkedett. A jelentésben az állt, hogy 20 MW-ot az EU-ba exportáltak. Ennélfogva a tajvani szabadkereskedelmi övezetekből kínai eredettel rendelkező napelemek kivitele 2014-ben 2 %-ot tett ki az elemeknek az EU-ba irányuló teljes tajvani kivitelében a COMEXT szerint.

(57)

Mivel a kínai érintett termék nem értékesíthető Tajvanon, nincs egyéb magyarázata a Kínából Tajvanra történő behozatalára, mint az átrakodás vagy az összeszerelési/befejezési műveletek céljából, hogy az alapvető kínai részeket újraexportálják Tajvanról.

(58)

A napelemek és napelemmodulok kínai kivitelének csökkenése és a Kínából Tajvanra és Tajvanról az Unióba történő kivitelük ezzel párhuzamos növekedése az eredeti vizsgálat 2012-es megindítását és a hatályban lévő intézkedések 2013-as bevezetését követően változást idéztek elő egyrészt a fent említett országok, másrészt az Unió közötti kereskedelem szerkezetében.

(59)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet.

(60)

A vizsgált termék Unióba történő behozatala a Tajvanról származó teljes behozatal több mint 38 %-át tette ki a jelentéstételi időszakban a COMEXT jelentésében foglaltak szerint. Az elemeknek a nem együttműködő vállalatok általi Unióba irányuló behozatala 11 %-ot tett ki ugyanazon időszakban a Tajvanról származó elemek teljes behozatalában. A moduloknak a nem együttműködő vállalatok általi Unióba irányuló behozatala 64 %-ot tett ki a modulok teljes tajvani behozatalában a COMEXT szerint.

(61)

A vizsgálatban együttműködő valamennyi napelemgyártó valódi gyártónak minősült. Az (56) preambulumbekezdésben foglaltak szerint ugyanakkor a kínai eredetű napelemek a tajvani szabadkereskedelmi övezetekből az Unióba irányuló exportja csak 2 %-ot tett ki a napelemmodulok tajvani behozatalában a COMEXT 2014. évi jelentésében foglaltak szerint.

(62)

A (81) preambulumbekezdésben foglaltak szerint továbbá néhány tajvani vállalatról kiderült, hogy laminált napelemmodulokat (más néven laminált napelempaneleket) importált vámraktáraiba, és az említett laminált napelempanelek közül legalább néhányat napelemként jelentettek be. A laminált napelemmodul majdnem befejezett modul, amely vagy 60, vagy 72 elemből áll. Csak rendkívül alapvető összeszerelési műveletet kell elvégezni ahhoz, hogy egy laminált modulból napelemmodult kapjunk, vagyis egy alumíniumkeretet kell hozzáilleszteni és egy elosztódobozt hozzáadni. Ezért a laminált napelemmodult napelemmodulként kell bejelenteni. Ez azt jelenti, hogy a tajvani szabadkereskedelmi övezetekbe és a vámraktárakba behozott kínai elemeknek legalább egy része tulajdonképpen laminált napelemmodul volt és modulként kellett volna bejelenteni.

(63)

Az (55) preambulumbekezdésben említettek szerint az eredetileg a tajvani szabadkereskedelmi övezetekből kínai eredettel rendelkező napelemmodulok kivitele legalább 24 %-ot tett ki a moduloknak az EU-ba irányuló teljes tajvani behozatalában. A modulok a végtermék és a kínai modulok nem értékesíthetők Tajvanon; ezért Tajvanra történő behozataluk egyetlen valószínű oka az átrakodás lehetett. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában feladott modulok nagy arányát Tajvanon keresztüli átrakodás révé juttatták az Unióba.

(64)

Ezenfelül 2014-ben az OLAF vizsgálatot indított a napelemek és napelemmodulok Tajvanon keresztül történő állítólagos átrakodásáról. Ez a vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

(65)

Ezenfelül a tajvani hatóságok ezzel egyidejűleg vizsgálatokat folytattak, amelyek tárgya az intézkedések állítólagos kijátszása volt, és arra a következtetésre jutottak, hogy több vállalat – főleg kereskedők – csalást követtek el azáltal, hogy meghamisították a napelemmodulok származási bizonyítványát.

(66)

A fenti megfontolások fényében a vizsgált termék Tajvanon keresztüli átrakodásának ténye ezért megerősítést nyert.

(67)

A vizsgálat az átrakodási műveleteket illetően a Kínából származó napelemekkel és napelemmodulokkal kapcsolatosan bevezetett hatályban lévő intézkedések elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb elfogadható okot vagy gazdasági indokot. A vizsgálat a vámon kívül nem tudott kimutatni semmilyen más olyan intézkedést, amelyet az átrakodási költségek vagy a kristályos szilícium fotovillamos elemek vagy modulok behozatali és reexportköltségei kompenzálásának lehetne tekinteni, különös tekintettel a Kínából Malajzián és Tajvanon keresztül történő szállításra és újrarakodásra.

(68)

Az 1239/2013/EU végrehajtási rendeletben foglaltak szerint a kínai exportáló gyártókról kiderült, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, valamint regionális és helyi önkormányzatok által biztosított számos támogatási rendszer előnyét élvezik. Ezt követően a meggyőző bizonyíték azt mutatta, hogy a kínai érintett termék gyártói valószínűleg továbbra is számos támogatásban részesültek. Ezért 2015. december 5-én hatályvesztési felülvizsgálat (11) indult. Egyetlen kínai exportáló gyártó vagy érdekelt fél sem nyújtott be ennek ellentmondó bizonyítékot. A Bizottság ennélfogva azt a következtetést vonta le, hogy a behozott vizsgált termék továbbra is a támogatási rendszerek előnyeit élvezi.

(69)

Annak felmérése érdekében, hogy a behozott termékek a mennyiségek és árak tekintetében aláásták-e a Kínából származó kristályos szilícium fotovillamos modulok és a kristályos szilícium fotovillamos modulokban használatos elemek behozatalára vonatkozóan hatályban lévő intézkedések javító hatását, a Bizottság az együttműködő exportáló gyártóktól származó ellenőrzött adatokat, a COMEXT adatait és a 24. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázist – mint a rendelkezésére álló legjobb adatokat – használta fel a nem együttműködő vállalatok kiviteli mennyiségei és árai tekintetében. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti rendelet (415) preambulumbekezdésében az uniós gyártók tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel.

(70)

A Malajziából és Tajvanról származó behozatal növekedését a mennyiséget tekintve jelentősnek ítélték. A jelentéstételi időszakban a becslések szerint az uniós felhasználás hasonló jelzést ad e behozatalok jelentőségéről. A piaci részesedést illetően a nem együttműködő vállalatok és azon vállalatok által az Unióba behozott napelemmodulok, amelyekről kiderült, hogy Malajziában kijátszották az intézkedéseket, a napelemmodulok uniós felhasználásának 9 %-át teszik ki. A nem együttműködő vállalatok és azon vállalatok által, amelyekről kiderült, hogy Tajvanon kijátszották az intézkedéseket, az Unióba behozott napelemmodulok az uniós felhasználás 7 %-át képviselik. A nem együttműködő tajvani vállalatok által az Unióba behozott napelemek az uniós felhasználás 3 %-át teszik ki.

(71)

Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás jelentős áron aluli értékesítést mutatott.

(72)

Emiatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(73)

A fentiek fényében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Kínai Népköztársaságból származó kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot a Malajziából és Tajvanról történő átrakodással kijátszották.

(74)

Az alaprendelet 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályban lévő intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Malajziában és Tajvanon feladott ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be.

(75)

A kiterjesztendő intézkedésnek meg kell egyeznie az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalatra” megállapított intézkedésekkel, melyek az uniós határparitáson számított, vámot még nem tartalmazó nettó árra alkalmazandó 11,5 %-os végleges kiegyenlítő vámot jelentenek.

(76)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése alapján – melyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – a Malajziában és Tajvanon feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat be kell szedni.

(77)

14 malajziai vállalat jelentkezett, amelyek közül 9 válaszolt a kérdőívre és kért mentességet az esetleges kiterjesztett intézkedések alól az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésének megfelelően. Egy vállalat egy rendkívül hiányos kérdőívet nyújtott be és nem válaszolt kellő időben a hiánypótlásra felszólító levélre, így a Bizottság elutasította kérelmét. A Bizottság ezért 8 vállalat telephelyén tett ellenőrző látogatást.

(78)

28 tajvani vállalatcsoport vagy vállalat jelentkezett, amelyből egy vállalat arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy megszüntette tevékenységét. Egy vállalat arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem értékesített az Unióban, és ezért nem volt jogosult a mentességre. A fennmaradó 26 vállalat kitöltött kérdőívet küldött be és az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól. A fenti (10) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a tajvani vállalatok közül három, kitöltött kérdőívet benyújtó vállalatról kiderült, hogy nem rendelkezett a gyártáshoz szükséges eszközökkel, ezért a Bizottság elutasította kérelmüket. A Bizottság ezért 23 vállalatcsoport vagy vállalat telephelyén tett ellenőrző látogatást.

(79)

Három, a Bizottság által ellenőrzött malajziai és három tajvani vállalat téves vagy félrevezető információt nyújtott be. Az alaprendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban e vállalatokat a Bizottság értesítette arról a szándékáról, hogy figyelmen kívül hagyja az általuk benyújtott információt és a rendelkezésre álló tények elvét alkalmazza, továbbá határidőt szabott ki részükre a további magyarázatok benyújtására (a továbbiakban: a 28. cikk szerinti levél). E levelek konkrétan megjelölték, hogy az e vállalatok által benyújtott információk mely részeit szándékozta a Bizottság figyelmen kívül hagyni. Két tajvani vállalat nem válaszolt a 28. cikk szerinti levélre. A Bizottság, amint azt bejelentette, figyelmen kívül hagyta az említett információt. A három malajziai vállalat válaszolt, de a lent részletezett okoknál fogva nem tudta a Bizottság kételyeit eloszlatni. Az említett vállalatokat illetően a Bizottság, amint azt bejelentette, figyelmen kívül hagyta az említett információt. Egy tajvani vállalat válaszolt és nyújtott be további információt, amelyet a Bizottság el is fogadott a (107) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(80)

Egyéb uniós vizsgálati hatóságok, mint az OLAF és a nemzeti vámhatóságok most vizsgálják ennek az öt vállalatnak az Unióba irányuló behozatalát. E folyamatban lévő vizsgálatok védelme érdekében fontos, hogy semmilyen információt ne tegyenek közzé, amely lehetővé teheti a harmadik felek számára, hogy a következő preambulumbekezdésekben foglalt ténymegállapításokat egy konkrét vállalathoz kössék. A Bizottság ezért nem nevezte meg, hogy e ténymegállapítások mely vállalatot érintik. Azok az importőrök, akik a vizsgált terméket az említett vállalatoktól vásárolták és szeretnék megérteni, hogy beszállítójukkal pontosan mi a helyzet, közvetlenül felvehetik a kapcsolatot beszállítójukkal vagy a Bizottsággal, hogy részletesebb információkhoz jussanak.

(81)

E vizsgálat alkalmazásában a Bizottság az alábbi részleteket állapította meg: az említett három tajvani vállalat közül kettőről kiderült, hogy laminált napelemmodult hozott be Kínából, amit nem tüntetett fel a kitöltött kérdőívben. E vállalatok egyike beismerte az ellenőrző látogatás során, hogy e behozatalokat a kitöltött kérdőívben Kínából származó napelem-behozatalként jelentették be. E vállalat továbbá e behozatalokat napelemként jelentette be a vámáru-nyilatkozatban is. A szóban forgó két tajvani vállalat esetében a dokumentumok egyértelműen arról árulkodtak, hogy Kínából az Unióba reexportálták a laminált napelemmodulokat.

(82)

E két tajvani vállalat nem nyújtott be további pontosítást a 28. cikk szerinti levélre válaszul, mivel egyáltalán nem válaszoltak (lásd a fenti (81) preambulumbekezdést).

(83)

A fenti (81) és (82) preambulumbekezdésben meghatározott okokból és tekintettel a kereskedelem szerkezetében és az átrakodás gyakorlatában bekövetkezett változásra, a jelen rendelet 2. szakaszában rögzítetteknek megfelelően, amelyek bármelyike önmagában is elegendő, e vállalatokról kiderült, hogy kijátszották az intézkedéseket, így nem kaphattak mentességet az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(84)

Az alábbi három malajziai vállalat tekintetében – a lentiek alapján – a Bizottság az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésére álló tényeket használta fel a következő okokból.

(85)

Egy malajziai vállalat arról számolt be a kitöltött kérdőívben, hogy Kínában vásárolt napelemet, és hozzátette, hogy a kínai elemekkel rendelkező modulokat más, nem uniós piacokra szállították. E vállalat azonban nem tudta bizonyítani, hogy Kínán kívül elegendő mennyiséget vásárolt volna napelemből ahhoz, hogy elő tudták volna állítani az általuk az Unióba exportált napelemmodul-mennyiséget. Az ellenőrző látogatás során e vállalatról kiderült, hogy laminált napelemmodulokat hozott be Kínából, amit csalárd módon szolárüveg-behozatalként jelentettek be. E vállalattal kapcsolatban ezenkívül arra is fény derült, hogy nem rendelkezett elegendő gyártási kapacitással az általa exportált vizsgált termék mennyiségének előállításához. E vállalatról az is kiderült, hogy kapcsolatban állt egy olyan kínai vállalattal, amely a fotovoltaika területén tevékenykedik.

(86)

A 28. cikk szerinti levélre adott válaszában a malajziai vállalat tagadta, hogy kínai napelemeket tartalmazó napelemmodulokat exportált volna az Unióba. Azt állította, hogy Kínában laminált, dél-koreai napelemeket tartalmazó napelemmodulokat exportált az Unióba. A vállalat válaszában az állt még, hogy azért rendelték ezt a „laminált üveget”, mert a laminátorukkal minőségi probléma merült fel. A fentiek alapján azonban ezt csalárd módon szolárüvegként jelentették be. Ezen túlmenően a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy az általa az Unióba exportált összes modulhoz elegendő napelemet vásárolt volna Dél-Koreában.

(87)

A vállalat azzal érvelt továbbá, hogy 2014 áprilisában tulajdonosváltás következett be. Ez a tulajdonosváltás azonban nem változtatott azon a tényen, hogy kapcsolat áll fenn a malajziai és kínai vállalatok között abban az értelemben, hogy a malajziai vállalat legfontosabb nyersanyag-beszállítója továbbra is a kínai napelemmodul-gyártó.

(88)

A vállalat által a 28. cikk szerinti levélre adott magyarázatok ennélfogva nem vezettek azon megállapítás módosításához, miszerint a vállalat újraexportálta a kínai laminált napelemmodulokat az Unióba, és hogy az EU-ba exportált napelemmodulok közül legalább néhányhoz kínai napelemeket használt fel.

(89)

Tekintettel a kereskedelem szerkezetében és az átrakodás gyakorlatában bekövetkezett változással kapcsolatos megállapításra, a 2. szakaszban rögzítetteknek megfelelően, és a fenti (85)–(88) preambulumbekezdésben foglalt megállapításra, amelyek bármelyike önmagában is elegendő, a szóban forgó malajziai vállalat által igényelt mentességet a Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem adhatta meg.

(90)

Egy másik malajziai vállalatról kiderült, hogy nem rendelkezett elegendő gyártási kapacitással az általa exportált vizsgált termék mennyiségének előállításához. Ugyanez a vállalat az alkalmazottai munkaszerződéseit sem tudta bemutatni; ezért nem tudta bebizonyítani, hogy voltak-e alkalmazottai a vizsgálati időszak során. E vállalat nem tudta bemutatni a napelemmodulok gyártásához használt gépek adásvételi szerződéseit sem. E vállalat továbbá elmulasztotta felfedni egy kínai exportáló gyártóhoz fűződő kapcsolatát és a vizsgált terméknek a kapcsolódó vállalattól származó vásárlásait is. Ezenfelül e vállalat olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyeken létrehozásának eltérő időpontjai szerepeltek. A vizsgálatból kiderült, hogy e vállalatot 2013-ban, vagyis az eredeti dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok megindítását követően hozták létre, és röviddel 2015 májusa után, vagyis a nyilvántartásba vételnek a malajziai napelemmodulokra történő elrendelését követően felfüggesztette gyártását.

(91)

E vállalat a 28. cikk szerinti levélre adott válaszában azt állította, hogy a legtöbb malajziai kis vállalat nem rendelkezik munkaszerződésekkel alkalmazottai számára. Ezenkívül azt állították, hogy elegendő kapacitással rendelkeztek a bejelentett mennyiségek legyártásához. A vállalat azzal érvelt továbbá, hogy egy kínai vállalattól vettek fel értékesítőket, de nem álltak hivatalos kapcsolatban ezzel a kínai vállalattal. E további magyarázatok nem voltak olyan horderejűek, hogy a fent részletezett következtetésben változást eredményeztek volna. A vállalat elsősorban nem bizonyította azt, hogy az általa exportált mennyiségeket elő tudta-e állítani. Ezenfelül jelentős eltérés mutatkozott az importált napelemeknek a vállalat által bejelentett mennyisége és a napelemek beszállítója által bejelentett mennyiség között. Ezen túlmenően az a tény, hogy egy kínai vállalattól vettek fel munkavállalókat, megerősíti a kínai vállalattal fennálló kapcsolatot.

(92)

Tekintettel a kereskedelem szerkezetében és az átrakodás gyakorlatában bekövetkezett változással kapcsolatos megállapításra, a 2. szakaszban rögzítetteknek megfelelően, és a fenti (90) és (91) preambulumbekezdésben foglalt megállapításokra, amelyek bármelyike önmagában is elegendő, a szóban forgó malajziai vállalat által igényelt mentességet a Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem adhatta meg.

(93)

Egy másik malajziai vállalatot 2013 júniusában, vagyis az eredeti dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatok megindítását követően hoztak létre, és 2013 decemberétől, vagyis pontosan a végleges dömpingellenes és kiegyenlítő vámnak az eredeti rendelettel történő kivetését követően kezdte meg a napelemmodulok értékesítését. A vállalat a jelentéstételi időszakban elsősorban Tajvanról behozott elemekből polikristályos fotovoltaikus modulokat gyártott. Úgy tűnik, hogy e vállalat szoros kapcsolatban áll egy kínai vállalattal, amelytől kötelezettségvállalást fogadott el, és az annak való meg nem felelés miatt azt a későbbiekben visszavonta (12). Először is, a malajziai vállalat vezérigazgatója korábban vezető pozíciót töltött be a kínai vállalatnál. Másodszor, kezdetben több alkalommal is vásároltak napelemet a kínai vállalaton és/vagy egyéb kínai vállalatokon keresztül, amely során a napelemeket ténylegesen harmadik országból (elsősorban Tajvanról) szállították Kínába, mielőtt továbbszállították volna a malajziai telephelyű vállalatnak. Harmadszor, a jelentéstételi időszakban harmadik országoknak értékesített legtöbb napelemmodult egy USA-beli vállalatnak adták el, amely kapcsolatban áll a kínai vállalattal. Negyedszer, a kínai vállalat jogi képviselője jelen volt a malajziai vállalat helyszíni vizsgálatán. Ötödször, mind a kínai, mind pedig a tajvani vállalatok adásvételi szerződésmintái ugyanazok voltak, formailag és tartalmilag egyaránt. Hatodszor, a kínai vállalat képviselője egy internetes videóban azt állította, hogy a kínai vállalat technikai segítséget nyújt és felügyeletet biztosít a malajziai vállalat számára.

(94)

Egyéb, a malajziai vállalat által a helyszíni vizsgálat során nem bejelentett, ám egy tagállam vámhatóságától a Bizottság rendelkezésére bocsátott információk az alábbiak voltak: A malajziai vállalat védjegyhasználat-engedélyezési megállapodást kötött ugyanazzal a kínai vállalattal, amelytől a kötelezettségvállalást elfogadta, amelynek következtében a malajziai vállalat engedélyt kapott arra, hogy használja a kínai vállalat védjegyét, amennyiben a vevők ezt kívánták. Ezenfelül az egyik első uniós vevőt a kínai vállalat értékesítési munkatársa mutatta be a malajziai vállalatnak. Végül a malajziai vállalat által az Unióba irányuló első szállítmányt vizsgálat alá vonta az egyik tagállam vámhatósága, mivel a napelemmodulokon a kínai vállalat védjegyével együtt feltüntették a „Made in China” (Kínában készült) címkét.

(95)

A malajziai vállalat 2015. december 14-i levelével válaszolt a 28. cikk szerinti levélre, amelyben azt állította, hogy nem kívánta eltitkolni a kínai vállalathoz fűződő kereskedelmi kapcsolatát és jóhiszeműen válaszolt a mentességi kérelem nyomtatványára. Azt állították továbbá, hogy az egyik tagállam vámhatósága a vizsgálatot követően elfogadta, hogy a tévesen címkézett modulokat valójában a malajziai vállalat gyártotta. Az említett tagállam vámhatósága azonban megerősítette a Bizottság számára, hogy e modulok nem rendelkeztek malajziai eredettel.

(96)

A nyilvánosságra hozatalt követően a malajziai vállalat azt állította, hogy a Bizottság döntését feltételezésekre, állításokra és téves vádakra alapozta, jóllehet azok alapját jelentő tények és bizonyítékok – amennyiben rendelkezésre álltak – közzétételére soha sem került sor, aláásva ezzel a vállalat védelemhez való jogát. Különösen azt kifogásolta, hogy a Bizottság nem hozta nyilvánosságra a (93) preambulumbekezdésben említett internetes videót és a (94) preambulumbekezdésben említett tagállam vámhatóságától szerzett információkat. A vállalat továbbá azzal érvelt, hogy nem állt kapcsolatban a kínai vállalattal, és az ellenőrző látogatás során nem rejtette el a szóban forgó kínai vállalattal kötött védjegyhasználat-engedélyezési szerződését. A tagállam vámhatósága által végrehajtott vizsgálatot illetően a vállalat azzal érvelt, hogy végezetül valamennyi árut malajziai eredetű modulként bocsátottak forgalomba. Végül azzal érvelt, hogy a vállalat létrehozásának időpontja és az a tény, hogy a vállalat egy, a kínai vállalattal kapcsolatban lévő egyesült államokbeli vállalatnak értékesített, nem olyan érvényes érvek, amelyek alapján megtagadható lenne a mentesség megadása. A malajziai vállalat meghallgatást kért a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő részvételével, amelyet 2016. január 12-én tartottak meg. A meghallgatást megelőzően a Bizottság elérhetővé tette az internetes videót a vállalat számára, amely a meghallgatáson megerősítette annak helytállóságát.

(97)

A vállalat által nyújtott további magyarázatok nem voltak olyan horderejűek, hogy a következtetésben a lenti okoknál fogva változást eredményeztek volna.

(98)

A fenti (93) preambulumbekezdésben említett elemek nem puszta feltételezések és állítások, hanem olyan tények, amelyeket a vállalat nem kérdőjelezett meg. Ezen túlmenően e tényeket a Bizottság ismertette a vállalattal a 2015. december 3-i, 28. cikk szerinti levélben, amelyben észrevételek megtételére kérte fel a vállalatot. Ezt követően, 2015. december 22-én a Bizottság ismertette a vállalattal a megállapításokat, amelyre vonatkozóan ismételten felkérte, hogy tegye meg észrevételeit. Ennek megfelelően a vállalat védelemhez való jogát teljes mértékben tiszteletben tartották. Továbbra is fennáll az a tény, miszerint a vállalat az ellenőrző látogatás során legalábbis megkísérelte minimalizálni, ha nem is elrejteni kereskedelmi kapcsolatait, beleértve a kínai vállalattal kötött védjegyhasználat-engedélyezési megállapodását is. A malajziai vállalat a helyszíni vizsgálat során említette a kínai vállalat védjegyhasználatát, de kifejezetten kihangsúlyozta a „korlátozott ideig tartó” időtartamot. A védjegyhasználat-engedélyezési szerződést a vállalat nem mutatta be és azt sem közölte a helyszíni vizsgálat során, hogy e megállapodást további négy évre megújították. A fenti (93) preambulumbekezdésben említett elemek, amelyek a két vállalat közötti szoros kereskedelmi kapcsolatról árulkodtak, egyikét sem magyarázták el részletesen vagy mutatták meg a Bizottság szolgálatainak az ellenőrző látogatás során. Ezen elemek helytállóságát a vállalat meg sem kérdőjelezte.

(99)

Az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a mentesség megszerzése érdekében az exportáló gyártónak be kell bizonyítania, hogy nem áll kapcsolatban az intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval sem, és nem vesz részt az intézkedések kijátszásában.

(100)

Az első feltétel tekintetében (nincs kapcsolat az intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval sem) az exportáló gyártó megkísérelte minimalizálni, ha nem is elrejteni a kínai exportáló gyártóval fennálló többszörös kereskedelmi kapcsolatait a (93) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. Ilyen kapcsolat hiányában azonban a bizonyítási teher az exportáló gyártóra hárul. Az e téren való együttműködés hiánya miatt és mivel nem lehetett a nyilvánosságra hozatalra adott válaszban foglalt valamennyi új információt ellenőrizni, a Bizottságnak a rendelkezésére álló tényekre kellett hagyatkoznia annak elbírálása érdekében, hogy az exportáló gyártó megcáfolta-e azt a – rendelkezésre álló tények alapján – meggyőzőnek tűnő benyomást, hogy kapcsolatban áll a kínai vállalattal. A Bizottság véleménye szerint az exportáló gyártónak ez nem sikerült, mivel több dolog is jelzi a kínai vállalat és az exportáló gyártó közötti szoros kapcsolatot.

(101)

Mindenesetre és még ha teljesült volna is az első feltétel, amely helyzet nem állt fenn, a Bizottság azon a véleményen van, hogy a második feltétel nem teljesült. Az exportáló gyártó két különböző módon vett részt az intézkedések kijátszásában, amelyek bármelyike önmagában is elegendő a mentesség iránti kérelem elutasításához. Az intézkedések kijátszásában való részvétel fontos jele, amely mindkét kijátszási módra jellemző és vitathatatlan, abban nyilvánul meg, hogy az exportáló gyártó tevékenységét az eredeti intézkedések bevezetését követően kezdte meg.

(102)

Először is, tényszerűen helytelen a vállalat azon állítása, miszerint a (96) preambulumbekezdésben említett valamennyi árut malajziai származású napelemmodulként bocsátották forgalomba. A tagállam vámhatósága információt szolgáltatott a Bizottság részére igazolván, hogy e napelemmodulok kínai eredetűek, amelyek esetében a kínai vállalat neve szerepelt a szóban forgó napelemmodulok rakodólapjának címkéjén. E nemzeti vámigazgatási szerv által folytatott és még folyamatban lévő vizsgálat védelme érdekében ezt az információt a Bizottság nem hozhatta a malajziai vállalat tudomására. A Bizottság azonban felhívta a vállalat figyelmét arra a lehetőségre, hogy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő hatáskörének 12., 13. és 15. cikke alapján ellenőrizheti az információ helyességét.

(103)

A vámhatóságok által nyújtott információk bizonyítékul szolgálnak arra vonatkozóan, hogy az exportáló gyártó átrakodást hajtott végre, és ezért bizonyítja, hogy az exportáló gyártó részt vett az intézkedések kijátszásában.

(104)

Másodszor, megkötötték a védjegyhasználatról szóló megállapodást a kínai exportáló gyártóval és megújították olyankor, amikor a kínai exportáló gyártó a kötelezettségvállalás feltételei szerint exportált az Unióba. Az említett kötelezettségvállalás többek között megtiltotta a harmadik országban előállított érintett termék Unióba történő értékesítését, mivel az a kötelezettségvállalás és különösen a keresztező értékesítési tevékenységekre vonatkozó rendelkezés felülvizsgálatát lehetetlenné, vagy legalábbis nehezen megvalósíthatóvá tette volna. A kötelezettségvállalás betekinthető változatának feltételei jól ismertek voltak a gazdasági ágazatban, és azokat kérésre a Bizottság szolgálatai rendelkezésre bocsátották. Ezenfelül a kínai gyártóval fennálló szoros kereskedelmi kapcsolat miatt az exportáló gyártó számára is rendelkezésre álltak. Az exportáló gyártó, azáltal, hogy a védjegyhasználatról szóló megállapodás részes felévé vált, kijátszotta a kötelezettségvállalás feltételeit, és ily módon az intézkedések kijátszásában is részt vett. A 2016. január 12-i meghallgatás során a malajziai vállalat azt állította, hogy nem nyújtott be téves vagy félrevezető információt, és hogy vállalata a napelemmodulok valódi malajziai gyártója. A nemzeti vámigazgatási szervtől szerzett bizonyítékot illetően, amelynek a malajziai vállalat előtti közzététele a fent rögzített okokból kifolyólag nem volt lehetséges, a vállalat felkérte a meghallgató tisztviselőt, hogy ellenőrizze annak helytállóságát. A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő ezt követően tájékoztatta a vállalatot arról, hogy ellenőrizte a nemzeti vámigazgatási szervtől érkező információk helytállóságát, és hogy ennek alapján a nemzeti vámhatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy az említett rakományban lévő napelemmodulok jelentős mennyisége kínai eredetű volt.

(105)

Emiatt e vállalat esetében a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(106)

Tekintettel a kereskedelem szerkezetében és az átrakodás gyakorlatában bekövetkezett változással kapcsolatos megállapításra, a 2. szakaszban rögzítetteknek megfelelően, és a (93)–(105) preambulumbekezdésben foglalt ténymegállapításokra azzal összefüggésben, hogy a malajziai vállalat szoros kapcsolatban áll a kínai vállalattal, részt vesz az átrakodásban és a kötelezettségvállalás megszegésében, amelyek bármelyike önmagában is elegendő, a szóban forgó malajziai vállalat által igényelt mentességet a Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem adhatta meg.

(107)

Egy tajvani vállalat nem tudott kellő időben részletes információt szolgáltatni a velük kapcsolatban álló kínai vállalat napelemeinek – amelyeket lapkavágóként mutattak be – forgalmazásáról, a behozatali adatokról, a tajvani korlátozások tiszteletben tartásáról és a vásárlások pontos menetéről. E vállalat további magyarázatai a 28. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet követően azonban elegendőek voltak ahhoz, hogy a Bizottság e vállalatnak megadja a mentességet, mivel az a kért információt benyújtotta, amelyet a Bizottság ellenőrizni tudott.

(108)

A fennmaradó öt malajziai és 21 tajvani exportáló gyártóról – a (107) preambulumbekezdésben említett vállalattal együtt – kiderült, hogy nem vett részt az intézkedések kijátszásában, és ezért részükre az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésével összhangban gyártott napelemmodulokra és napelemekre vonatkozóan megadható a mentesség.

(109)

E vállalatok nagy többsége a Kínával szembeni intézkedések bevezetését megelőzően létesült. Kitöltött kérdőíveik alapján az említett valamennyi vállalat gyártási létesítményeinek szemléjére sor került. A gyártásra és kapacitásra vonatkozó statisztikák, a gyártási költségek, a nyersanyag, a félkész és késztermékek vásárlásának és az Unióba irányuló exportértékesítések ellenőrzése megerősítette, hogy e vállalatok valódi gyártók voltak, amelyekre vonatkozóan nem volt bizonyíték az intézkedések kijátszását illetően.

(110)

A Bizottság a többi gyártót – amelyek nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgált terméket a vizsgálati időszakban, és amely gyártók az alaprendelet 20. cikkének és 23. cikkének (6) bekezdése értelmében a kiterjesztett kiegyenlítő vám alóli mentesség iránti kérelmet kívántak benyújtani – fel fogja kérni a mentességi nyomtatvány kitöltésére annak meghatározása érdekében, hogy jogosultak-e a mentességre.

(111)

A nyilvánosságra hozatalt követően több vállalat jelentkezett, és üdvözölte a Bizottságnak a mentesítésükre vonatkozó döntését. E vállalatok azonban arra a tényre is rámutattak, hogy a különböző vállalatok közötti (gyakran OEM-megállapodásokként említett) megállapodásokat széles körben használják a napelemiparban, amely szerint az elemgyártók/modulgyártók (gyakran védjegytulajdonosokként említik) esetenként napelemeik egy részét más (gyakran OEM-gyártóként említett) gyártókhoz szállítják napelemmodulokba történő összeszerelés céljából. E vállalatok felkérték a Bizottságot, hogy tisztázza, a továbbiakban is élvezhetik-e a mentesség előnyeit, amennyiben ilyen megállapodást kötnének. A Bizottság megerősíti, hogy az ilyen megállapodások, amelyeket helyesebben alvállalkozási megállapodásnak neveznek, léteznek a napelemiparban és a biztosított kiterjesztés alkalmazási körébe tartoznak. Az ilyen megállapodások értelmében a védjegytulajdonos ellenőrzi a beszállítókat és a nyersanyag eredetét; az alvállalkozó a védjegytulajdonos által nyújtott minta formatervet használja, a védjegytulajdonos pedig felügyeli a gyártási folyamatot. Az ilyen megállapodások értelmében az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint a napelemeket a mentességgel rendelkező vállalatoknak kell gyártaniuk.

(112)

Mentességre való jogosultság esetén a hatályban lévő kiterjesztett intézkedéseket megfelelően módosítani kell. Ezt követően minden engedélyezett mentességet nyomon követnek annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek a bennük foglalt feltételeknek.

(113)

Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben a mentességek megfelelő alkalmazása érdekében különleges intézkedésekre van szükség. E különleges intézkedések közé tartozik az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Az ilyen számla által nem kísért behozatal után kiterjesztett kiegyenlítő vám fizetendő.

(114)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették. Az ismertetett érvek egyike sem indokolta a végleges megállapítások módosítását.

(115)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

i.

a(z) (vállalat neve és címe) (kiegészítő TARIC-kód) állította elő (érintett ország)-ban/ben. ILLETVE

ii.

az alvállalkozó harmadik fél (vállalat neve és címe) (kiegészítő TARIC-kód) állította elő (érintett ország)-ban/ben.

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/39

1049 Brussels

Belgium