2.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/1

(1)

A 2006/141/EK bizottsági irányelv (2) az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó harmonizált szabályokat állapít meg a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) keretében.

(2)

A 609/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezi a 2009/39/EK irányelvet és a 2006/141/EK irányelvet. A szóban forgó rendelet általános összetételi és tájékoztatási követelményeket határoz meg az élelmiszerek különböző kategóriáira, köztük az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozóan. A Bizottságnak különös összetételi és tájékoztatási követelményeket kell elfogadnia az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozóan, figyelembe véve a 2006/141/EK irányelv rendelkezéseit.

(3)

Az anyatej-helyettesítő tápszer az egyetlen olyan feldolgozott élelmiszer, amely teljes mértékben kielégíti a csecsemők tápanyagszükségleteit életük első hónapjaiban a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetéséig. Ezen csecsemők egészségének védelme érdekében biztosítani kell, hogy az anyatej-helyettesítő tápszer legyen az egyetlen olyan termék, amelyet az ezen időszakban való felhasználásra alkalmas termékként hoznak forgalomba.

(4)

Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek alapvető összetételének ki kell elégítenie az egészséges csecsemők általánosan elfogadott tudományos adatok alapján meghatározott tápanyagigényét.

(5)

Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek kifejezetten egy sérülékeny fogyasztói csoport számára kifejlesztett speciális termékek. Az ilyen termékek biztonságosságának és megfelelőségének biztosítása érdekében részletes követelményeket kell megállapítani az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek összetételére vonatkozóan, beleértve az energiatartalomra, valamint a makro- és mikrotápanyag-tartalomra vonatkozóan. Ezeknek a követelményeknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek alapvető összetételéről szóló véleményében (4) adott legfrissebb tudományos szakvéleményen kell alapulniuk.

(6)

Az innováció és a termékfejlesztés biztosítása érdekében olyan összetevők anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekhez való önkéntes hozzáadását is meg kell engedni, amelyekre e rendelet különös követelményei nem vonatkoznak. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek gyártásához felhasznált valamennyi összetevőnek alkalmasnak kell lennie a csecsemők számára, és alkalmasságukat szükség szerint megfelelő tanulmányokkal kell igazolni. Az élelmiszer-ipari vállalkozók feladata az alkalmasság igazolása, a nemzeti illetékes hatóságoké pedig annak eseti alapon történő elbírálása, hogy fennáll-e az alkalmasság. A megfelelő tanulmányok tervezéséről és végrehajtásáról olyan tudományos szakértői csoportok tettek közzé iránymutatást, mint az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság, az Egyesült Királyságbeli Committee on Medical Aspects of Food and Nutrition Policy (az élelmiszer- és táplálkozáspolitika orvosi szempontjaival foglalkozó bizottság) és a European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition (Európai gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozási társaság). Ezeket az iránymutatásokat figyelembe kell venni az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek gyártásakor.

(7)

A 609/2013/EU rendelet alapján a Bizottságnak a növényvédő szerek felhasználását korlátozó vagy megtiltó rendelkezéseket, valamint az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokra vonatkozó rendelkezéseket kell elfogadnia, figyelembe véve a 2006/141/EK irányelv mellékleteiben jelenleg megállapított rendelkezéseket. A jelenlegi tudományos ismeretekkel összhangban lévő rendelkezések elfogadása nagyon időigényes, tekintettel arra, hogy a Hatóságnak több vonatkozásban, többek között a csecsemőkre és a kisgyermekekre vonatkozó toxikológiai referenciaértékek megfelelő volta tekintetében átfogó értékelést kell végeznie. Tekintettel arra, hogy a 609/2013/EU rendelet e felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadásának határidejét 2015. július 20-ában határozta meg, a 2006/141/EK irányelv meglévő vonatkozó követelményeit ezen a ponton át kell venni. Ugyanakkor helyénvaló az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) terminológiáját alkalmazni.

(8)

A 2006/141/EK irányelv különös követelményeket állapít meg az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek előállítására szánt termékekben használt növényvédő szerekre és az ilyen élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokra az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) által 1997. szeptember 19-én (6) és 1998. június 4-én (7) kiadott két vélemény alapján.

(9)

Az elővigyázatosság elvét követve valamennyi növényvédő szer esetében nagyon alacsony, 0,01 mg/kg szermaradék-határérték került meghatározásra. Emellett még szigorúbb határértékek kerülnek megállapításra egy kisszámú növényvédő szerre vagy növényvédőszer-metabolitra vonatkozóan, melyek esetében – a legkedvezőtlenebb beviteli körülmények között – még a 0,01 mg/kg szermaradék-határérték is a megengedhető napi bevitelt (ADI) túllépő expozícióhoz vezethet a csecsemőknél és kisgyermekeknél.

(10)

Bizonyos növényvédő szerek használatának tilalma azonban nem szükségképpen biztosítaná, hogy az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek mentesek legyenek az ilyen növényvédő szerektől, mivel bizonyos növényvédő szerek tartósan fennmaradnak a környezetben, és szermaradékaikat meg lehet találni az élelmiszerekben. Ezért úgy tekintik, hogy ezeket a növényvédő szereket nem használták, ha szermaradékaik egy bizonyos szint alatt maradnak.

(11)

Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszereknek meg kell felelniük az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8). Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek sajátos jellegének figyelembevétele, valamint az anyatejjel való táplálás ösztönzése és védelme érdekében ennek a rendeletnek adott esetben kiegészítéseket és felmentéseket kell meghatároznia az általános szabályokhoz képest.

(12)

Tekintettel arra, hogy az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek milyen különleges szerepet kapnak a csecsemők étrendjében, fontos biztosítani, hogy a harmadik országokba exportált termékek – az importáló ország által megállapított vagy elfogadott vonatkozó külön rendelkezések hiányában – a szülők és gondozók számára könnyen érthető nyelven szolgáltassanak információkat az élelmiszerről.

(13)

Tekintettel arra, hogy az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek eltérő szerepet játszanak a csecsemők étrendjében, olyan rendelkezéseket indokolt megállapítani, amelyek megkövetelik, hogy egyértelműen meg lehessen őket különböztetni, és ezáltal el lehessen kerülni az összetéveszthetőség kockázatát.

(14)

Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tápértékjelölése mind a szülők és gondozók, mind a fogyasztásukat javasló egészségügyi szakemberek számára alapvető fontosságú a tápszerek megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében. Ezen oknál fogva, valamint annak érdekében, hogy teljesebb tájékoztatást nyújtson, a tápértékjelölésnek az 1169/2011/EU rendeletben előírtakon kívül egyéb adatokat is tartalmaznia kell. Emellett az 1169/2011/EU rendelet V. mellékletének 18. pontjában meghatározott felmentés nem alkalmazható, és a tápértékjelölést a csomag vagy tárolóedény méretétől függetlenül valamennyi anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszer esetében kötelezővé kell tenni.

(15)

Az 1169/2011/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése tartalmazza azon tápanyagok korlátozott listáját, amelyeket önkéntes alapon fel lehet venni az élelmiszerek tápértékjelölésébe. A szóban forgó cikk nem terjed ki az összes olyan anyagra, amelyet az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekhez hozzá lehet adni. A jogi egyértelműség érdekében indokolt világosan megállapítani, hogy az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tápértékjelölése tartalmazhat ilyen anyagokat. Ezenkívül egyes esetekben a termék fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmára vonatkozó részletesebb információk további hasznos információkat jelenhetnek a szülők, a gondozók és az egészségügyi szakemberek számára. Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket az információkat önkéntes alapon megadják.

(16)

A termékek összehasonlításának megkönnyítése érdekében az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tápértékjelölését a gyártó utasításainak megfelelő elkészítést követően fogyasztásra kész élelmiszer 100 ml-ére vonatkozóan kell kifejezni.

(17)

Az anyatej-helyettesítő tápszer olyan élelmiszer, amelyet csecsemők általi fogyasztásra szánnak életük első hónapjaiban, és amely önmagában kielégíti e csecsemők táplálkozási igényeit a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetéséig. Az anyatej-helyettesítő tápszerek energiaértékére és tápanyagmennyiségére vonatkozó tápérték-információknak a napi beviteli referenciaértékek százalékában való megadása félrevezetné a fogyasztókat, ezért az nem megengedhető. Az anyatej-kiegészítő tápszer ellenben olyan élelmiszer, amelyet csecsemők általi fogyasztásra szánnak a megfelelő kiegészítő táplálás bevezetését követően, és amely a fő folyadékelemet alkotja a csecsemők fokozatosan változatosabbá váló étrendjében. Ezen oknál fogva, valamint az egyéb olyan élelmiszerekkel való összehasonlítás biztosítása érdekében, amelyeket fel lehet venni az így táplált csecsemők étrendjébe, az anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó tápérték-információknak a napi beviteli referenciaértékek százalékában való megadása megengedhető. Tekintettel arra, hogy az egészséges csecsemők táplálkozási igényei eltérnek a felnőttek igényeitől, az 1169/2011/EU rendeletben a felnőtt lakosság vonatkozásában megállapított napi beviteli referenciaértékek alkalmazása félrevezetné a fogyasztókat, ezért az nem megengedhető. Az anyatej-kiegészítő tápszerek esetében a tápérték-információknak csak a korosztály vonatkozásában megfelelő beviteli referenciaérték százalékában való megadása megengedhető.

(18)

A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások az élelmiszer-ipari vállalkozók által a kereskedelmi kommunikációban önkéntes alapon, az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szabályainak megfelelően használt promóciós eszközök. Tekintettel arra, hogy az anyatej-helyettesítő tápszerek milyen különleges szerepet játszanak a csecsemők étrendjében, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását az anyatej-helyettesítő tápszerek esetében nem szabad megengedni.

(19)

Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek laktóztartalmára vagy laktózmentességére vonatkozó nyilatkozatok hasznos információt jelenthetnek a szülők és a gondozók számára. Ezért az ilyen nyilatkozatokra vonatkozóan indokolt szabályokat megállapítani, amelyeket a piacon a jövőben bekövetkező fejleményeket figyelembe véve felül lehet vizsgálni.

(20)

Ez a rendelet új követelményként bevezeti a dokozahexénsav (DHA) anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekhez való kötelező hozzáadását, miként a Hatóság az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek alapvető összetételére vonatkozó véleményében a közelmúltban javasolta. Tekintettel arra, hogy a 2006/141/EK irányelv engedélyezte a DHA tápszerhez önkéntes alapon történő hozzáadását, valamint hogy a szülők és gondviselők ismerik a DHA anyatej-helyettesítő tápszerben való jelenlétére tekintetében a tápanyag-összetételre vonatkozó állítást, amelynek az alkalmazását a szóban forgó irányelv engedélyezte, a félreértések elkerülése végett engedélyezni kell az élelmiszer-ipari vállalkozók számára, hogy korlátozott ideig még az e rendeletben előírt nyilatkozattal utaljanak a DHA anyatej-helyettesítő tápszerben való jelenlétére. Fontos azonban, hogy a szóban forgó nyilatkozat teljes körű tájékoztatást nyújtson a fogyasztóknak arról, hogy a DHA valamennyi forgalomban lévő anyatej-helyettesítő tápszerben kötelezően jelen van.

(21)

A 2006/141/EK irányelv már több éve engedélyezi a fehérjehidrolizátumok fehérjeforrásként való alkalmazását az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekben, és a fehérjehidrolizátumok tápszergyártásban való felhasználása széles körben elterjedt a piacon. Ez különösen arra vezethető vissza, hogy az említett irányelv a benne meghatározott bizonyos feltételek mellett engedélyezi a fehérjehidrolizátumokból gyártott anyatej-helyettesítő tápszerek tekintetében olyan, egészségre vonatkozó állítás alkalmazását, amely az ilyen tápszernek a tejfehérje-allergia kialakulása kockázatának csökkentésében játszott szerepét írja le. A Hatóság az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek alapvető összetételére vonatkozó véleményében megjegyezte, hogy minden egyes, fehérjehidrolizátumot tartalmazó tápszer biztonságosságát és alkalmasságát klinikai értékelés révén kell megállapítani, és hogy eddig mindössze egy, részlegesen hidrolizált tejsavófehérjét tartalmazó tápszer kapott pozitív értékelést. A Hatóság azt is megállapította, hogy klinikai vizsgálatok szükségesek annak igazolásához, hogy egy bizonyos tápszer csökkenti-e, és ha igen, milyen mértékben csökkenti az allergia rövid és hosszú távú klinikai megnyilvánulásának kockázatát a nem szoptatott, veszélyeztetett csecsemőkben. Figyelembe véve a Hatóság véleményét, a fehérjehidrolizátumokból gyártott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek forgalomba hozatala csak akkor engedélyezhető, ha összetételük megfelel e rendelet követelményeinek. A szóban forgó követelményeket naprakésszé lehet tenni annak érdekében, hogy engedélyezni lehessen egy olyan, fehérjehidrolizátumokból gyártott tápszer forgalomba hozatalát, amelynek összetétele eltér egy már pozitívan értékelt tápszer összetételétől, miután a Hatóság eseti alapon értékelte annak biztonságosságát és alkalmasságát. Emellett, amennyiben a tanulmányok alapján bebizonyosodik, hogy egy fehérjehidrolizátumokból gyártott anyatej-helyettesítő tápszer csökkenti a tejfehérje-allergia kialakulásának kockázatát, a Hatóság értékelése után azt is meg kell fontolni, hogy mi a megfelelő módja a szülőknek és a gondozóknak a termék szóban forgó ezen tulajdonságáról való tájékoztatásának.

(22)

A 609/2013/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek címkézését, kiszerelését és reklámját úgy kell kialakítani, hogy azok ne fejtsenek ki visszatartó hatást az anyatejes táplálással szemben. Tudományos egyetértés van azt illetően, hogy az egészséges csecsemők számára az anyatej a legjobb táplálék, és az Unió és tagállamai tartósan elkötelezettek amellett, hogy támogassák a szoptatást. A Tanács a táplálkozásról és a testmozgásról elfogadott következtetéseiben (10) felkérte a tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák a megfelelő szoptatást, és üdvözölte, hogy a tagállamok megállapodtak a gyermekkori elhízással kapcsolatos uniós cselekvési tervről (2014–2020), amely egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a szoptatás arányának növelése az Unióban. Ezzel összefüggésben az EU cselekvési terve elismerte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott, az anyatejpótlók forgalmazására vonatkozó nemzetközi kódexének változatlan jelentőségét, amelyen a 2006/141/EK irányelv alapult. Az Egészségügyi Világszervezet 34. közgyűlése által elfogadott kódex célja, hogy a szoptatás védelme és előmozdítása, valamint az anyatejpótlók megfelelő használatának biztosítása révén hozzájáruljon a csecsemők biztonságos és megfelelő táplálásához. A kódex többek között a piaci értékesítésre, információnyújtásra és az egészségügyi hatóságok felelősségére irányuló elveket tartalmaz.

(23)

A csecsemők egészségének védelme érdekében az e rendeletben meghatározott szabályoknak, különösen a címkézésre, a kiszerelésre, a reklámozásra, valamint a promóciós és kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályoknak folyamatosan meg kell felelniük az anyatejpótlók forgalmazására vonatkozó nemzetközi kódexben megfogalmazott elveknek és céloknak, figyelembe véve az Unióban fennálló sajátos jogi helyzeteket és tényállásokat. Közelebbről vizsgálva, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a közvetlenül a fogyasztóra irányuló reklám és az egyéb marketingtechnikák befolyásolják a szülőket és a gondozókat a csecsemők táplálásának mikéntjéről hozott döntéseikben. Ezen oknál fogva és tekintettel arra, hogy az anyatej-helyettesítő tápszerek milyen különleges szerepet játszanak a csecsemők étrendjében, ebben a rendeletben sajátos korlátozásokat kell megállapítani az e terméktípus esetében alkalmazott reklám- és egyéb marketingtechnikákra vonatkozóan. Ez a rendelet azonban nem vonatkozik a csecsemőgondozásra specializálódott publikációk és a tudományos publikációk értékesítésének feltételeire.

(24)

Emellett a csecsemők és a kisgyermekek táplálásáról adott információk befolyásolják a várandós nőket, a szülőket és a gondozókat a gyermekek táplálási módjának kiválasztásakor. Ezért követelményeket kell megállapítani annak érdekében, hogy ezek az információk biztosítsák a szóban forgó termékek megfelelő használatát, és a WHO kódexe elveinek megfelelően ne álljanak az anyatejjel való táplálás támogatásának útjába.

(25)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 17. cikkének (2) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy tartassák be az élelmiszerjogot, illetve felügyeljék és ellenőrizzék, hogy az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában eleget tesznek-e az élelmiszerjog követelményeinek. Ezzel összefüggésben, az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek hatékony hatósági ellenőrzésének elősegítése érdekében az anyatej-helyettesítő tápszert forgalomba hozó élelmiszer-ipari vállalkozóknak a nemzeti illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a használt címke mintáját és az e rendeletnek való megfelelés igazolásához szükségesnek ítélt összes információt. Az anyatej-kiegészítő tápszerek bizonyos típusaira is hasonló kötelezettségnek kell vonatkoznia, hacsak a tagállamok nem rendelkeznek más hatékony ellenőrzési rendszerrel.

(26)

Annak érdekében, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, ez a rendelet a hatálybalépését négy évvel követő időponttól alkalmazandó. Figyelembe véve a fehérjehidrolizátumokból gyártott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozó új követelmények számát és jelentőségét, az említett termékek tekintetében ez a rendelet a hatálybalépését öt évvel követő időponttól alkalmazandó,

a)

nyilatkozat arról, hogy a termék a nem szoptatott csecsemők számára azok születésétől kezdve megfelelő;

b)

utasítások a termék megfelelő elkészítéséhez, tárolásához és megsemmisítéséhez, és figyelmeztetés a nem megfelelő elkészítés és tárolás egészségügyi kockázataira;

c)

nyilatkozat a szoptatás előbbrevalóságáról és nyilatkozat arról, hogy a terméket csak független, orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerészeti végzettségű személyek vagy más anya- és gyermekgondozó szakemberek tanácsára ajánlott használni. Az e pontban említett adatokat a „Fontos figyelmeztetés” vagy ezzel egyenértékű kifejezésnek kell megelőznie, és az anyatej-helyettesítő tápszer kiszerelésén és reklámjában is fel kell tüntetni.

a)

nyilatkozat arról, hogy a termék csak a hat hónapnál idősebb csecsemők számára megfelelő, hogy csak egy részét képezheti a változatos étrendnek, hogy az élet első hat hónapjában nem lehet az anyatej helyettesítésére használni, és hogy a kiegészítő táplálás megkezdésére vonatkozó döntés, beleértve a hat hónapos kor feltételétől való eltérést, csak független, orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerészeti végzettségű személyek vagy más anya- és gyermekgondozási szakemberek tanácsára hozható meg, a csecsemő egyedi növekedési és fejlődési igényei alapján;

b)

utasítások a termék megfelelő elkészítéséhez, tárolásához és megsemmisítéséhez, és figyelmeztetés a nem megfelelő elkészítés és tárolás egészségügyi kockázataira.

a)

a fehérje-, szénhidrát- vagy zsírösszetevők mennyisége;

b)

a savófehérje/kazein-arány;

c)

az e rendelet I. vagy II. mellékletében vagy a 609/2013/EU rendelet mellékletében felsorolt valamely anyag mennyisége, amennyiben az (1) bekezdés nem vonatkozik a szóban forgó anyag megadására;

d)

a 3. cikk értelmében a termékhez adott valamely anyag mennyisége.

a)

a szoptatás előnyei és előbbrevalósága;

b)

az anyai táplálkozás, valamint a szoptatásra való felkészülés és annak fenntartása;

c)

a részleges tápszeres táplálás lehetséges negatív hatásai a szoptatásra;

d)

a szoptatás elvetéséről szóló döntés visszafordításának nehézsége;

e)

amennyiben szükséges, az anyatej-helyettesítő tápszer helyes használata.