23.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/1

(1)

A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) egy olyan egységes európai vasúti térséget hoz létre, amelyben közös szabályok vonatkoznak a vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők irányítására, az infrastruktúra finanszírozására és használati díjainak kiszabására, a vasúti infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeire és a vasúti piac igazgatási felügyeletére. Az egységes európai vasúti térség nagyobb fokú integrációjához ki kell terjeszteni a szabad hozzáférés elvét a belföldi vasúti piacokra, továbbá az infrastruktúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében meg kell reformálni a pályahálózat-működtetők irányítását.

(2)

A vasúti utasforgalom növekedése nem tartott lépést a többi közlekedési mód fejlődésével. Az egységes európai vasúti térség nagyobb fokú integrációja várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy a vasúti közlekedés a többi szállítási mód megbízható alternatívájává válhasson. Ezzel összefüggésben alapvetően fontos az előírt határidőkön belül ténylegesen megkezdeni az egységes európai vasúti térséget létrehozó jogszabályok alkalmazását.

(3)

Az uniós piac 2007-től a 2004/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5), 2010-től pedig a 2007/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) összhangban került megnyitásra a vasúti árufuvarozás, valamint a nemzetközi vasúti személyszállítás versenye előtt. Néhány tagállam ezenfelül nyílt hozzáférési jogok bevezetésével, a közszolgáltatási szerződések versenytárgyalási eljárás útján történő odaítélésével, illetve e két módszer együttes alkalmazásával megnyitotta a verseny előtt belföldi személyszállítási szolgáltatásait. A piac ilyen módon történő megnyitása az egységes európai vasúti térségre is kedvező hatást gyakorolhat, ami jobb minőségű szolgáltatásokat eredményez az azt igénybe vevők számára.

(4)

A 2012/34/EU irányelv rendelkezéseinek alkalmazásától való egyedi mentességek révén lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy figyelembe vehessék a területükön működő vasúti rendszerek felépítésének és szervezetének sajátosságait, biztosítva ugyanakkor az egységes európai vasúti rendszer integritását.

(5)

Egy hálózat vasúti infrastruktúrájának működtetése magában foglalja az ellenőrző-irányító és jelzőrendszereket is. Mindaddig, amíg az adott vonal használatban van, a pályahálózat-működtetőnek biztosítania kell különösen azt, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen a rendeltetészszerű használatra.

(6)

Annak megállapításához, hogy egy adott vállalkozás vertikálisan integráltnak tekintendő-e, az irányításnak a 139/2004/EK tanácsi rendelet (7) értelmében vett fogalma alkalmazandó. Amennyiben egy pályahálózat-működtető és egy vállalkozó vasúti társaság teljesen független egymástól, de mindkettő közvetlenül, köztes szervezet beiktatása nélkül valamely állam irányítása alatt áll, különállónak tekintendők.

(7)

Ez az irányelv újabb követelményeket állapít meg, biztosítandó a pályahálózat-működtetők függetlenségét. Biztosítani kell a tagállamok számára a lehetőséget, hogy választhassanak a teljes szerkezeti szétválasztástól a vertikális integrációig terjedő különféle szervezeti modellek között, amennyiben megfelelő biztosítékokkal gondoskodnak a pályahálózat-működtetők függetlenségéről az alapvető feladatok, a forgalomirányítás és karbantartás-tervezés tekintetében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pályahálózat-működtetők az alapvető feladatok tekintetében a meglévő díjszabási és elosztási rendszer keretein belül szervezeti és döntéshozatali függetlenséggel rendelkezzenek.

(8)

Vertikálisan integrált vállalkozások esetén meg kell teremteni annak biztosítékait, hogy a vállalkozásokon belüli egyéb jogi személyek ne gyakoroljanak döntő befolyást azon személyek kinevezésére, illetve elbocsátására, akik az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéseket hozzák. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak gondoskodniuk kell panasztételi eljárások igénybevételének lehetőségéről.

(9)

A tagállamoknak nemzeti keretet kell létrehozniuk az összeférhetetlenség lehetőségének felmérésére. Az igazgatási szerveknek e kereten belül számba kell venniük minden olyan személyes, pénzügyi, gazdasági és szakmai érdeket, amely nem helyénvaló módon befolyásolhatja a pályahálózat-működtetők ezen irányelv szerinti pártatlanságát.

(10)

A pályahálózat-működtetők által a menetvonalak elosztásával és az infrastruktúra-használati díjakkal kapcsolatosan meghozott döntések alapvetőek abból a szempontból, hogy biztosítani lehessen a vasúti infrastruktúrához való méltányos és megkülönböztetésmentes hozzáférést. Szigorú biztosítékokkal kell garantálni, hogy az ezen feladatokra vonatkozó pályahálózat-működtetői döntések minden indokolatlan befolyástól mentesek legyenek. Az említett biztosítékokat a vasúti szervezetek különféle irányítási struktúráihoz kell igazítani.

(11)

Meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében is, hogy a forgalomirányítási és karbantartás-tervezési feladatokat pártatlan jelleggel végezzék, elkerülendő a verseny torzulását. Ennek keretében a pályahálózat-működtetőknek biztosítaniuk kell, hogy a vállalkozó vasúti társaságok hozzáférhessenek a szükséges információkhoz.

(12)

Amennyiben az alapvető feladatokat egy független, a díjszabásért, illetve az elosztásért felelős szerv látja el, biztosítani kell a pályahálózat-működtető pártatlanságát a forgalomirányítási és karbantartási feladatok tekintetében, anélkül, hogy szükségessé válna egy független testületet megbízni ezen feladatokkal.

(13)

Az igazgatási szervezeteknek hatáskörrel kell rendelkezniük a forgalomirányítás, a felújítás-tervezés, valamint a tervezett és nem tervezett karbantartási munkák nyomon követésére annak biztosítása érdekében, hogy ezek ne vezessenek megkülönböztetéshez.

(14)

A tagállamoknak általános szabályként biztosítaniuk kell, hogy a pályahálózat-működtető feleljen a hálózat működtetéséért, karbantartásáért és felújításáért, és hogy a pályahálózat-működtető legyen felelős az adott hálózat vasúti infrastruktúrájának fejlesztéséért. Amennyiben az említett feladatokat különböző szervezeteknek szervezték ki, a pályahálózat-működtetőnek továbbra is felügyeleti jogkörrel kell rendelkeznie és viselnie kell a végső felelősséget e szervezetek munkájáért.

(15)

Azon pályahálózat-működtetők, melyek egy vertikálisan integrált vállalkozás részét képezik, az ezen irányelvben meghatározott feltételek mellett kiszervezhetnek az alapvető feladatoktól eltérő feladatokat a vállalkozáson belül, amennyiben ez nem okoz összeférhetetlenséget, és amennyiben az üzleti szempontból érzékeny információk titkossága garantált. Nem lehet az alapvető feladatokat a vertikálisan integrált vállalkozás egy másik egységének kiszervezni, kivéve, ha ez az egység kizárólag az alapvető feladatok ellátására szakosodott.

(16)

Adott esetben, különösen hatékonysági okokból, ideértve a köz-magán társulások esetét, az infrastruktúra-működtetés különböző feladatai megoszthatók több különböző pályahálózat-működtető között. Minden pályahálózat-működtetőnek teljes mértékben viselnie kell a felelősséget az általa ellátott feladatokért.

(17)

Meg kell akadályozni a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok közötti, vertikálisan integrált vállalkozások esetén pedig a pályahálózat-működtetők és az integrált vállalkozás egyéb jogi személyei közötti pénzügyi tranzakciókat, amennyiben ezek – különösen kereszttámogatás következményeképp – a piaci verseny torzulásához vezethetnek.

(18)

A pályahálózat-működtetők a pályahálózat-működtetői tevékenységből származó bevételeket – köztük a közpénzeszközöket – felhasználhatják saját vállalkozásuk finanszírozására, illetve arra, hogy befektetőiknek osztalékot fizessenek a vasúti infrastruktúrába való beruházásuk megtérüléseként. Az említett befektető lehet az állam vagy lehetnek magánrészvényesek, azonban nem lehetnek vertikálisan integrált vállalkozásba tartozó és valamely vállalkozó vasúti társaság, valamint az említett pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozások. Azon osztalékokat, amelyek nem közpénzeszközök vagy a vasúti infrastruktúra használatáért beszedett díjakból származó bevételek felhasználásával járó tevékenységekből származnak, a vertikálisan integrált vállalkozásba tartozó és valamely vállalkozó vasúti társaság, valamint az említett pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozások is felhasználhatják.

(19)

A díjszámítási elvek nem zárhatják ki annak lehetőségét, hogy az infrastruktúra-használati díjakból származó bevételek megjelenjenek az állami számlákon.

(20)

Azokban az esetekben, ahol a pályahálózat-működtető egy vertikálisan integrált vállalkozáson belül nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, az alapvető feladatok pedig kiszervezésre kerültek, azaz ellátásukkal egy független, a díjszabásért és/vagy az elosztásért felelős testületet bíztak meg, a pénzügyi átláthatóságra és a pályahálózat-működtető függetlenségére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a vállalkozás bizonyos részlegeinek szintjén.

(21)

A hálózatok hatékony irányítása és használata érdekében a megfelelő koordinációs mechanizmusok révén javítani kell a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok közötti koordinációt.

(22)

Az Unión belüli hatékony és eredményes vasúti szolgáltatások nyújtása érdekében a meglévő platformokra építve létre kell hozni a pályahálózat-működtetők európai hálózatát. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy szabadon meghatározhassák, mely szervezetet vagy szervezeteket tekintik fő pályahálózat-működtetőjüknek (illetve -működtetőiknek) a hálózatban való részvétel szempontjából.

(23)

Figyelembe véve, hogy a hálózatok mérete és sűrűsége sokféle, a nemzeti és helyi vagy regionális hatóságok szervezeti struktúrái, valamint a piac megnyitásának folyamatával kapcsolatos tapasztalatai pedig különbözőek, a tagállamok számára elegendő mértékű mozgásteret kell biztosítani ahhoz, hogy vasúti hálózataikat olyan módon szervezhessék meg, hogy azzal teljesíteni tudják a nyílt hozzáférésű és a közszolgáltatási szerződések keretében nyújtott szolgáltatásokat, és garantálni tudják, hogy minden utas kiváló minőségű szolgáltatásokhoz férjen hozzá.

(24)

Az összes tagállam vasúti infrastruktúrájára kiterjedő hozzáférési jog belföldi személyszállítási szolgáltatások üzemeltetése céljából európai uniós vállalkozó vasúti társaságoknak történő megadása kihathat a közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott vasúti személyszállítási szolgáltatások szervezésére és finanszírozására is. A tagállamok számára lehetővé kell tenni e hozzáférési jog korlátozását abban az esetben, ha ez a jog veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, és ha az érintett igazgatási szervezet ehhez hozzájárulását adta.

(25)

A vállalkozó vasúti társaságok ahhoz való joga, hogy hozzáférhessenek az infrastruktúrához, nem befolyásolja az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikkének megfelelően kizárólagos jogokat biztosítsanak, vagy hogy az említett rendelet 5. cikkében megállapított feltételek mellett közvetlenül ítéljenek oda közszolgáltatási szerződéseket. Az ilyen közszolgáltatási szerződések megléte nem jogosíthatja fel a tagállamokat arra, hogy más vállalkozó vasúti társaságoknak az érintett vasúti infrastruktúrához való, személyszállítási szolgáltatások nyújtása céljából történő hozzáférési jogát korlátozzák, kivéve, ha az adott szolgáltatásnyújtás veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.

(26)

Az igazgatási szerveknek az érintett felek kérelmére elfogulatlan gazdasági elemzés alapján értékelniük kell, hogy veszélybe kerülhet-e a meglévő közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlya.

(27)

Az értékelési folyamat során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy minden piaci szereplő számára megfelelő szintű jogbiztonságot kell biztosítani tevékenységének fejlesztéséhez. Az eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek, leghatékonyabbnak és minél átláthatóbbnak kell lennie, valamint összhangban kell állnia az infrastruktúra-kapacitás elosztásának folyamatával.

(28)

A tagállamok, amennyiben biztosítják a hozzáférés megkülönböztetésmentességét, az infrastruktúrához való hozzáférési jogot meghatározott feltételekhez köthetik annak érdekében, hogy integrált menetrendrendszert lehessen létrehozni a vasúti személyszállításban.

(29)

A vasúti infrastruktúra fejlesztése és a vasúti személyszállítási szolgáltatások minőségének javítása alapvető prioritást jelent a fenntartható európai közlekedési és mobilitási rendszer előmozdítása vonatkozásában. A nagy sebességű vasúti hálózat fejlesztése révén lehetőség nyílik az Európa gazdasági és kulturális központjai közötti jobb és gyorsabb összeköttetések létrehozására. A nagy sebességű vasúti szolgáltatások gyors, megbízható, környezetbarát és költséghatékony módon teremtenek kapcsolatot az emberek és a piacok között, és az utasokat a vasút használatára ösztönzik. Különösen fontos ezért a nagy sebességű vasúti infrastruktúrába történő köz- és magánberuházásoknak, a beruházások megtérüléséhez való kedvező feltételek megteremtésének, és az ilyen beruházásokból származó gazdasági és társadalmi előnyök maximalizálásának az előmozdítása. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy különböző megoldásokat választhassanak a nagy sebességű vasúti infrastruktúrába történő beruházásoknak és a nagy sebességű vonalak használatának az előmozdítására.

(30)

A nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások piacának fejlesztése, a rendelkezésre álló infrastruktúra optimális kihasználásának elősegítése, valamint a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások versenyképességének az utasok számára kedvező hatásokkal járó javítása céljából a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatásokhoz való nyílt hozzáférést csak meghatározott körülmények esetén, az igazgatási szerv által végzett objektív gazdasági elemzést követően szabad korlátozni.

(31)

Az utasok számára az Unión belüli utazások megtervezéséhez és a jegyek foglalásához szükséges adatokhoz való hozzáférés lehetővé tétele érdekében elő kell mozdítani a piaci szereplők által kifejlesztett közös információs és átszállójegyrendszerek alkalmazását. Tekintettel a zökkenőmentes közösségi közlekedési rendszerek előmozdításának fontosságára, a vállalkozó vasúti társaságokat ösztönözni kell arra, hogy törekedjenek az említett, olyan rendszerek kifejlesztésére, amelyek multimodális, határokon átnyúló és háztól házig tartó mobilitási lehetőségeket biztosítanak.

(32)

Az átszállójegyrendszereknek kölcsönösen átjárhatóaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük. A vállalkozó vasúti társaságoknak elő kell segíteniük az ilyen rendszerek kifejlesztését azáltal, hogy megkülönböztetésmentes módon és kölcsönösen átjárható formátumban rendelkezésre bocsátják az utazások megtervezéséhez és a jegyek foglalásához szükséges valamennyi releváns adatot. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a rendszerek ne alkalmazzanak megkülönböztetést a vállalkozó vasúti társaságok között, és biztosítsák a kereskedelmi információk bizalmas jellegét, a személyes adatok védelmét és a versenyszabályoknak való megfelelést. A Bizottságnak nyomon kell követnie az ilyen rendszerek kifejlesztését és jelentést kell tennie arról, valamint adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie.

(33)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vasútiszolgáltatás-nyújtás a megfelelő szociális védelem szavatolására vonatkozó követelmények betartásával történjen, ugyanakkor biztosítva legyen az egységes európai vasúti térség nagyobb fokú integrációját célzó folyamat zökkenőmentessége is. Ezzel összefüggésben tiszteletben kell tartani a kötelező erejű kollektív megállapodásokból vagy a szociális partnerek között kötött megállapodásokból a nemzeti joggal összhangban következő kötelezettségeket és a vonatkozó szociális normákat. Az említett kötelezettségek nem érinthetik a szociális és a munkajog területén érvényes uniós jogszabályokat. A Bizottságnak tevékenyen támogatnia kell a vasutakról szóló ágazati társadalmi párbeszéd keretében folyó munkát.

(34)

A 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) folyamatban lévő felülvizsgálatának keretében a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükséges-e az utazószemélyzet minősítéséről szóló új jogalkotási aktusokat elfogadni.

(35)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy szabadon határozzanak az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) létrehozásának felgyorsításához szükséges finanszírozási stratégiákról, különösen pedig arról, hogy differenciált pályahasználati díjakat alkalmazzanak-e.

(36)

A határokon átnyúló forgalomra hatást gyakorló események vagy balesetek vonatkozásában a pályahálózat-működtetőknek együtt kell működniük a releváns információk megosztásában a forgalom mielőbbi helyreállítása érdekében.

(37)

Az egységes európai vasúti térség célja elérése érdekében az igazgatási szerveknek együtt kell működniük, hogy biztosíthassák a vasúti infrastruktúrához való megkülönböztetésmentes hozzáférést.

(38)

Különösen fontos, hogy az igazgatási szervek együttműködjenek egymással, amikor a nemzetközi vasúti szolgáltatásokkal vagy a két tagállamot érintő vasúti infrastruktúrákkal kapcsolatos kérdések két vagy több igazgatási szerv döntését igénylik, annak érdekében, hogy ezáltal összehangolják a döntéshozatalt a jogbizonytalanság elkerülése és a nemzetközi vasúti szolgáltatások hatékonyságának biztosítása céljából.

(39)

Azon eljárás keretében, melyben a tagállamok minden vállalkozó vasúti társaságnak hozzáférést biztosítva a hálózatokhoz lehetővé teszik a versenyt a nemzeti vasúti piacokon, elegendően hosszú átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok számára ahhoz, hogy hozzáigazítsák ehhez nemzeti jogukat és szervezeti felépítésüket. Következésképpen lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az átmeneti időszak végéig alkalmazhassák a piacra jutásra vonatkozó hatályos nemzeti szabályaikat.

(40)

A tagállamoknak és a Bizottságnak az értelmező dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (10) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E cikk alkalmazásában a 7a. cikk (3) bekezdését alkalmazó tagállamok előírják a vállalkozásnak, hogy a vállalkozáson belül különálló jogi személyiséggel nem rendelkező részlegeket állítson fel.”;

4.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A pályahálózat-működtető függetlensége

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtető feleljen a hálózat működtetéséért, karbantartásáért és felújításáért, és hogy a nemzeti joggal összhangban megbízzák az adott hálózat vasúti infrastruktúrájának fejlesztésével.

A tagállamok biztosítják, hogy a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyetlen más jogi személy se befolyásolhassa érdemben a pályahálózat-működtetőnek az alapvető funkciókkal kapcsolatos döntéseit.

A tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtető felügyelőbizottságának és igazgatótanácsának tagjai, illetve a nekik közvetlenül alárendelt vezetők megkülönböztetéstől mentes módon járjanak el, és pártatlanságukat ne veszélyeztesse összeférhetetlenség.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a pályahálózat-működtető szervezetileg a vállalkozó vasúti társaságoktól jogi értelemben elkülönüljön, vertikálisan integrált vállalkozások esetén pedig a vállalkozáshoz tartozó minden más jogi személytől elkülönüljön.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon személyeket ne lehessen egyidejűleg az alábbi munkakörökben kinevezni vagy alkalmazni:

(4)   Vertikálisan integrált vállalkozások esetében a pályahálózat-működtető igazgatótanácsának tagjai és az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek nem részesülhetnek teljesítményalapú díjazásban a vertikálisan integrált vállalkozás egyetlen más jogi személyétől sem, és nem kaphatnak olyan jutalmakat sem, amelyek alapvetően bizonyos vállalkozó vasúti társaságok pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódnak. Kaphatnak azonban a vasútrendszer összteljesítményéhez kapcsolódó jutalmakat.

(5)   Ha az egyazon vertikálisan integrált vállalkozáson belüli szervezetek közös információs rendszereket használnak, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó érzékeny információkhoz való hozzáférést a pályahálózat-működtető erre felhatalmazott személyzetére kell korlátozni. Érzékeny információk nem adhatók át a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó más szervezetnek.

(6)   E cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem érintik a tagállamoknak a vasúti infrastruktúra fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos döntéshozatali jogát, valamint az infrastruktúrák finanszírozásával és a díjszabással, valamint a kapacitáselosztással kapcsolatos, a 4. cikk (2) bekezdésében, a 8., a 29. és a 39. cikkben meghatározott tagállami hatásköröket.”

5.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„7a. cikk

Az alapvető feladatok függetlensége

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtetők az alapvető feladatok tekintetében szervezeti és döntéshozatali függetlenséget élvezzenek a 4. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikkben és a 39. cikkben meghatározott korlátok között.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása keretében a tagállamok különösen az alábbiakat szavatolják:

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az infrastruktúra-használati díjak meghatározását és a menetvonalak kijelölését a vállalkozó vasúti társaságoktól jogi formáját, szervezetét és döntéshozatali struktúráját tekintve független, a díjszabásért és/vagy a menetvonalak elosztásáért felelős szerv végezze. Ilyen esetben az érintett tagállam eltekinthet a 7. cikk (2) bekezdésének és a 7. cikk (3) bekezdése c) és d) pontjának alkalmazásától.

A 7. cikk (3) bekezdésének a) pontja és a 7. cikk (4) bekezdése a pályahálózat-működtetéssel és a vasútiszolgáltatás-nyújtással megbízott részlegek vezetői tekintetében értelemszerűen alkalmazandó.

(4)   A pályahálózat-működtetők alapvető feladataira vonatkozó, ebben az irányelvben foglalt rendelkezések a díjszabásért és/vagy a menetvonalak kijelöléséért felelős független szervre is alkalmazandók.

7b. cikk

A pályahálózat-működtető pártatlansága a forgalomirányítás és a karbantartás-tervezés terén

(1)   A tagállamok biztosítják a forgalomirányítási és karbantartás-tervezési feladatok átlátható és megkülönböztetésmentes ellátását, valamint azt, hogy az e funkciókkal kapcsolatos döntésekért felelős személyekkel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(2)   A forgalomirányítás terén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozó vasúti társaságok kellő időben és teljes körűen hozzáférhessenek minden releváns információhoz, amennyiben őket érintő hálózati zavar lép fel. Ha a pályahálózat-működtető további hozzáférést engedélyez a forgalomirányítási eljárásokhoz, ezt átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítania a vállalkozó vasúti társaságoknak.

(3)   A vasúti infrastruktúra nagyobb karbantartási és/vagy felújítási munkálatainak hosszú távú tervezését illetően a pályahálózat-működtetőnek konzultálnia kell a kérelmezőkkel, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a felmerült aggályokat.

A pályahálózat-működtetőnek megkülönböztetésmentes módon kell végeznie a karbantartási munkák ütemezését.

7c. cikk

A pályahálózat-működtető feladatainak kiszervezése és megosztása

(1)   Feltéve, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség és nem sérül az üzleti szempontból érzékeny információk titkossága, a pályahálózat-működtető:

A pályahálózat-működtető megtartja a 3. cikk (2) bekezdésében említett feladatok ellátása feletti felügyeleti jogkört, és a végső felelősség is őt terheli azok ellátásáért. Az alapvető feladatokat ellátó szervezeteknek meg kell felelniük a 7., 7a., 7b. és 7d. cikkben foglaltaknak.

(2)   A 7. cikk (1) bekezdésétől eltérve a pályahálózat-működtetői feladatokat más pályahálózat-működtetők – többek között a köz- és magánszféra közötti partnerséget létrehozó megállapodásban részes felek – is elláthatják, feltéve, hogy megfelelnek a 7. cikk (2)–(6) bekezdésében és a 7a., 7b. és 7d. cikkben foglalt követelményeknek, és teljes körű felelősséget vállalnak az érintett feladatok ellátásáért.

(3)   Amennyiben az energiaellátás üzemeltetője nem lát el alapvető feladatokat, mentesíteni kell a pályahálózat-működtetők tekintetében alkalmazandó szabályok alól, feltéve, hogy biztosított a hálózatfejlesztést illetően fennálló rendelkezéseknek, és mindenekelőtt a 8. cikkben foglaltaknak való megfelelés.

(4)   Az igazgatási szerv vagy a tagállamok által kijelölt bármely egyéb független illetékes szerv felügyelete mellett a pályahálózat-működtetők megkülönböztetésmentes módon együttműködési megállapodásokat köthetnek egy vagy több vállalkozó vasúti társasággal annak érdekében, hogy a hálózatnak a megállapodás hatálya alá tartozó részein olyan előnyöket nyújtsanak az ügyfeleknek, mint az alacsonyabb költségek vagy a jobb teljesítmény.

Az említett szerv nyomon követi az ilyen megállapodások végrehajtását, és indokolt esetben a megállapodás megszüntetését javasolhatja.

7d. cikk

Pénzügyi átláthatóság

(1)   Az egyes tagállamokban alkalmazandó belső eljárások tiszteletben tartása mellett a pályahálózat-működtetői tevékenységből származó bevételeket – köztük közpénzeszközöket – a pályahálózat-működtető kizárólag saját vállalkozásának finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is. A pályahálózat-működtető az ilyen bevételből osztalékot is fizethet a társaság tulajdonosainak, akik között lehetnek magánrészvényesek, azonban nem lehetnek vertikálisan integrált vállalkozásba tartozó és valamely vállalkozó vasúti társaság és az említett pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozások.

(2)   A pályahálózat-működtetők sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt vállalkozó vasúti társaságoknak.

(3)   Vállalkozó vasúti társaságok sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt pályahálózat-működtetőknek.

(4)   Egy vertikálisan integrált vállalkozáson belül a jogi személyek csak piaci kamattal és az érintett szervezet egyéni kockázati profiljának megfelelő feltételek mellett nyújthatnak, folyósíthatnak és törleszthetnek egymásnak kölcsönt.

(5)   Az egyazon vertikálisan integrált vállalkozáson belüli jogi személyek között 2016. december 24. előtt nyújtott kölcsönök lejáratukig érvényben maradnak, feltéve, hogy piaci kamatlábon kötötték a kölcsönszerződést, és ténylegesen sor került a kölcsönök folyósítására és törlesztésére.

(6)   Egy vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó valamely más jogi személy csak szerződéses alapon nyújthat szolgáltatást a pályahálózat-működtetőnek, a szolgáltatásért fizetett díjat pedig vagy piaci áron vagy olyan áron kell megállapítani, amely tükrözi az előállítási költségeket és egy észszerű mértékű haszonkulcsot.

(7)   A pályahálózat-működtető tartozásait egyértelműen el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek tartozásaitól. Az említett tartozásokat külön kell törleszteni. Ez nem gátolja meg, hogy a végtörlesztés egy olyan vállalkozáson keresztül történjen, amely egy vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotó olyan felügyelőbizottság tagja, amely a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorol, vagy hogy az a vállalkozás egy másik szervezetén keresztül történjen.

(8)   A pályahálózat-működtető és a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek könyvelését oly módon kell vezetni, amely biztosítja e cikk teljesítését, és lehetővé teszi a vállalkozáson belül elkülönítetten vezetett számviteli nyilvántartást és a pénzügyi folyamatok átláthatóságát.

(9)   A vertikálisan integrált vállalkozásokon belül a pályahálózat-működtetőnek részletes nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozáshoz tartozó más jogi személyekhez fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatairól.

(10)   Amennyiben az alapvető feladatokat a 7a. cikk (3) bekezdésének megfelelően egy független, a díjszabásért és/vagy a kapacitáselosztásért felelős szerv látja el, és a tagállamok nem alkalmazzák a 7. cikk (2) bekezdését, úgy e cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. A vertikálisan integrált vállalkozások pályahálózat-működtetőire, vállalkozó vasúti társaságaira és az ilyen vállalkozásokhoz tartozó egyéb jogi személyekre e cikkben tett hivatkozások a vállalkozás megfelelő részlegeire történő hivatkozásnak tekintendők. Az e cikkben foglalt követelményeknek való megfelelést a vállalkozás különböző részlegeinél elkülönítetten vezetett számviteli nyilvántartásokban kell igazolni.

7e. cikk

Koordinációs mechanizmusok

A tagállamok biztosítják, hogy – a főbb pályahálózat-működtetőik és a 8. cikk (3) bekezdésében említett érdekelt vállalkozó vasúti társaságok, valamint kérelmezők közötti koordináció biztosítása érdekében – megfelelő koordinációs mechanizmusok álljanak rendelkezésre. Adott esetben fel kell kérni a részvételre a vasúti teher- és személyszállítási szolgáltatás igénybevevőinek képviselőit, a nemzeti hatóságokat, valamint a helyi vagy regionális hatóságokat is. Az érintett igazgatási szerv megfigyelőként vehet részt a folyamatban. A koordinációnak egyebek mellett az alábbiakra kell kiterjednie:

A pályahálózat-működtetőnek az érdekelt felekkel konzultálva koordinációs iránymutatásokat kell kidolgoznia és közzétennie. A koordinációnak évente legalább egy alkalommal kell sorra kerülnie, és a pályahálózat-működtetőnek áttekintést kell közzétennie a honlapján az e cikk alapján végzett tevékenységekről.

Az e cikk szerinti koordináció nem érinti sem a kérelmezőknek azt a jogát, hogy jogorvoslati kérelemmel forduljanak az igazgatási szervhez, sem az igazgatási szervnek az 56. cikkben meghatározott hatáskörét.

7f. cikk

Pályahálózat-működtetők európai hálózata

(1)   A tagállamok az Unión belüli hatékony és eredményes vasúti szolgáltatások nyújtása érdekében biztosítják, hogy főbb pályahálózat-működtetőik egy olyan hálózatban vegyenek részt és működjenek együtt, amely rendszeres időközönként ülésezik a következők érdekében:

A d) pont alkalmazásában a hálózatnak közös elveket és gyakorlatokat kell megállapítania a teljesítmény következetes nyomon követése és mutatókkal történő értékelése céljából.

Az e bekezdés szerinti koordináció nem érinti sem a kérelmezőknek azt a jogát, hogy jogorvoslati kérelemmel forduljanak az igazgatási szervhez, sem az igazgatási szervnek az 56. cikkben meghatározott hatáskörét.

(2)   A Bizottság szintén a hálózat tagja. A Bizottság támogatja a hálózat működését és megkönnyíti a koordinációt.”

6.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

8.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„11a. cikk

Nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások

(1)   A nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások piacának fejlesztése, a rendelkezésre álló infrastruktúra optimális kihasználásának elősegítése, valamint a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások versenyképességének az utasok számára kedvező hatásokkal járó javítása céljából – és a 11. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül – a 10. cikkben foglalt hozzáférési jognak a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban történő gyakorlására kizárólag az igazgatási szerv által e cikknek megfelelően meghatározott követelmények vonatkozhatnak.

(2)   Amennyiben az igazgatási szerv a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében előírt elemzést követően azt állapítja meg, hogy az egy adott kiindulási és célállomás között működtetni tervezett nagy sebességű személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti az ugyanazon útvonalat vagy annak alternatíváját lefedő közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, az igazgatási szervnek jeleznie kell a szolgáltatás azon lehetséges módosításait, amelyekkel biztosítható lenne, hogy a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt hozzáférési jog megadásának feltételei teljesüljenek. E módosítások magukban foglalhatják a tervezett szolgáltatás módosítását is.”

„13a. cikk

Közös információs és átszállójegyrendszerek

(1)   Az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) és a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*3) sérelme nélkül, a tagállamok előírhatják a belföldi személyszállítási szolgáltatásokat működtető vállalkozó vasúti társaságok számára, hogy a menet- és átszállójegy-kiadás, valamint a helyfoglalások vonatkozásában csatlakozzanak egy közös információs és integrált jegykiadó rendszerhez, vagy dönthetnek úgy, hogy az illetékes hatóságokat hatalmazzák fel e rendszer létrehozására. E rendszer létrehozását követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ne okozzon piaci torzulást vagy a vállalkozó vasúti társaságok közötti megkülönböztetést, és hogy a rendszert egy állami vagy magánszektorbeli jogi személy vagy a személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó összes vállalkozó vasúti társaságot tömörítő társulás irányítsa.

(2)   A Bizottság nyomon követi a vasúti piacon a közös információs és átszállójegyrendszerek bevezetésével és használatával kapcsolatos fejleményeket, és a piaci kezdeményezéseket figyelembe véve megvizsgálja, hogy szükség van-e uniós szintű fellépésre. Megvizsgálja különösen, hogy a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférnek-e az utazások megtervezéséhez és a jegyek foglalásához szükséges adatokhoz. A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az ilyen közös információs és átszállójegyrendszerek elérhetőségéről, és ahhoz adott esetben jogalkotási javaslatokat mellékel.

(3)   A tagállamok a személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságok számára vészhelyzeti tervek elkészítését írják elő, és gondoskodnak e tervek megfelelő koordinálásáról abból a célból, hogy a szolgáltatásokban bekövetkező nagyobb zavarok esetén az 1371/2007/EK rendelet 18. cikke értelmében segítséget nyújtsanak az utasoknak.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).”"

9.

A 19. cikk a következő ponttal egészül ki:

10.

A 32. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az (EU) 2016/919 bizottsági rendeletben (*4) meghatározott vasúti folyosók infrastruktúra-használati díjai differenciálhatók annak érdekében, hogy ösztönözzék a vonatok olyan ETCS-sel való felszerelését, amely megfelel a 2008/386/EK bizottsági határozattal (*5) elfogadott változatnak és az azt követő változatoknak. A differenciálás semmilyen átfogó növekedést nem idézhet elő a pályahálózat-működtető bevételében.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az infrastruktúra-használati díjak differenciálása ne vonatkozzon az (EU) 2016/919 rendeletben meghatározott olyan vasútvonalakra, amelyeken kizárólag ETCS-sel felszerelt vonatok közlekedhetnek.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a differenciálást kiterjesztik az (EU) 2016/919 rendeletben meg nem határozott vasútvonalakra is.

(*4)  A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 158., 2016.6.15., 1. o.)"

(*5)  A Bizottság 2008/386/EK határozata (2008. április 23.) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan szóló 2006/679/EK határozat A. mellékletének és a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006/860/EK határozat A. mellékletének módosításáról (HL L 136., 2008.5.24., 11. o.).”"

11.

A 38. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben egy kérelmező személyszállítási szolgáltatás nyújtása céljából infrastruktúra-kapacitást szándékozik kérelmezni egy olyan tagállamban, ahol a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés jogát a 11. cikkel összhangban korlátozták, erről legalább 18 hónappal az adott kapacitáskérelemhez kapcsolódó üzemi menetrend hatálybalépése előtt tájékoztatnia kell az érintett pályahálózat-működtetőket és igazgatási szerveket. Annak érdekében, hogy az érintett igazgatási szervek értékelni tudják a hatályos közszolgáltatási szerződésekre gyakorolt lehetséges gazdasági hatást, az igazgatási szerveknek biztosítaniuk kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatást az adott útvonalra odaítélő bármely illetékes hatóság, valamint a 11. cikk alapján a hozzáférés korlátozására jogosult bármely egyéb érdekelt illetékes hatóság és az e személyszállítási szolgáltatási útvonalon a közszolgáltatási szerződést teljesítő bármely vállalkozó vasúti társaság haladéktalan – de legkésőbb 10 napon belüli – tájékoztatását.”

12.

Az 53. cikkben a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az igazgatási szerv előírhatja a pályahálózat-működtető számára, hogy továbbítsa neki ezeket az információkat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.”

13.

Az 54. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A vasúti közlekedés műszaki hiba vagy baleset miatti zavara esetén a pályahálózat-működtető köteles minden szükséges intézkedést megtenni a szokásos állapot visszaállítása érdekében. E célból vészhelyzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben felsorolja a vasúti közlekedésben bekövetkezett súlyos balesetek vagy súlyos zavarok esetén értesítendő szerveket. A határokon átnyúló közlekedést potenciálisan befolyásoló zavar esetén a pályahálózat-működtetőnek minden lényeges információt meg kell osztania azokkal a pályahálózat-működtetőkkel, amelyek hálózatát és közlekedését az adott zavar érintheti. Az érintett pályahálózat-működtetőknek együtt kell működniük a határokon átnyúló forgalom helyreállítása céljából.”;

14.

Az 56. cikk a következőképpen módosul:

15.

Az 57. cikk a következőképpen módosul:

16.

A 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság 2024. december 31-ig értékeli a vasúti ágazatról szóló ezen irányelv hatását, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ezen irányelv végrehajtásáról.

A Bizottság a jelentésben értékeli különösen a nagy sebességű vasúti szolgáltatások fejlesztését, és értékeli, hogy a nagy sebességű vonalakhoz való hozzáférés tekintetében megfigyelhetők-e diszkriminatív gyakorlatok. A Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e jogalkotási javaslat előterjesztésére.

Ugyanezen időpontig a Bizottság értékeli, hogy a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó pályahálózat-működtetőkkel továbbra is kapcsolatba hozhatók-e diszkriminatív gyakorlatok vagy a verseny torzításának egyéb módjai. A Bizottság adott esetben jogalkotási tervezetet terjeszt elő.”