MELLÉKLET

Kézikönyv a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és megfékezése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó, naprakésszé tett kézikönyvről („Uniós kézikönyv a labdarúgásról”)

Tartalom

Fejezet

Tárgy

Cél, hatály, a kézikönyv használata

4

1.

Információkezelés és információcsere a rendőrségen belül

5

1.1.

Bevezetés

5

1.2.

Nemzetközi vonatkozású feladatok

5

1.3.

A rendőrségi információk megosztása

6

1.3a.

Fogalommeghatározások

6

1.3b.

Az információ jellege

6

1.3c.

Az információcsere időrendje

6

1.3d.

Információcsere nem uniós országokkal

7

1.4.

Terrorizmus elleni küzdelem, súlyos és szervezett bűnözés

7

2.

A Nemzeti Futballinformációs Pontok (NFIP) szerepe és feladatai – Általános iránymutatások

8

3.

A vendéglátó ország rendőrsége és rendőrségi vendégdelegációk közötti együttműködés

8

3.1.

Alapelvek

8

3.2.

A vendéglátó ország rendfenntartó műveleteinek a támogatása

8

3.3.

Együttműködési megállapodások

9

3.4.

Mintajegyzőkönyv egyszeri mérkőzésekhez

9

3.5.

Költségek és pénzügyi szabályok

10

3.6.

Előzetes látogatások

10

3.7.

A rendőrségi vendégdelegációk kísérete

11

3.8.

A rendőrségi vendégdelegációk összetétele

11

3.9.

A rendőrségi vendégdelegáció alapvető feladatai

12

3.10.

Nyelvhasználat

13

3.11.

A vendéglátó ország rendőrsége és a rendőrségi vendégdelegáció közötti együttműködés a rendezvény alatt

13

3.12.

Azonosító mellények használata

13

3.13.

Akkreditáció

13

3.14.

A nemzeti futballinformációs ponttal nem rendelkező országokban megrendezett labdarúgótornák

13

3.14a.

Kétoldalú megállapodások

13

3.14b.

Együttműködés a nemzeti futballinformációs pontok között

14

3.15.

Az Interpol és az Europol szerepe

14

4.

Együttműködés a rendőrség és a szervező között

14

5.

Együttműködés a rendőrségi, az igazságügyi és a vádhatóságok között

15

6.

Együttműködés a rendőrség és a szurkolók között

16

7.

Kommunikációs és médiastratégia

16

7.1.

Kommunikációs stratégia

16

7.2.

Médiastratégia

17

8.

A labdarúgás védelmi és biztonsági kérdéseivel foglalkozó európai informális szakértői csoport ülései

17

9.

A labdarúgó-rendezvények biztonságával és védelmével foglalkozó releváns dokumentumok jegyzéke

18

9.1.

Az Európai Unió Tanácsa által eddig elfogadott fontos dokumentumok

18

9.2.

Az Európa Tanács által eddig elfogadott fontos dokumentumok

18

1. függelék

Jegyzőkönyv a rendőrségi vendégdelegációk kiküldéséhez (a Prümi Szerződés részes felei esetén)

19

2. függelék

Jegyzőkönyv a rendőrségi vendégdelegációk kiküldéséhez (a Prümi Szerződés nem részes felei esetén)

25

3. függelék

A rendőrségi azonosító mellények jellemzői

30

4. függelék

Dinamikus kockázatértékelés és tömegkezelés

32

5. függelék

A futballszurkolók besorolása

35

Cél, hatály, a kézikönyv használata

E dokumentum célja a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzések biztonságának és védelmének javítása, mindenekelőtt pedig a vonatkozó nemzetközi rendőrségi együttműködés hatásfokának maximalizálása.

A kézikönyv tartalma összhangban van a labdarúgó-mérkőzések védelméhez, biztonságához és az ott nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó, több szervet/szervezetet érintő integrált megközelítéssel, így a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy szükség esetén más, nemzetközi vonatkozású sportrendezvények kapcsán is alkalmazzák a kézikönyvet.

A kézikönyvben foglaltak nem sértik a hatályos tagállami előírásokat, nevezetesen az egyes tagállamokon belüli különböző szervek/szervezetek hatásköreit és felelősségeit.

A dokumentum ugyan elsősorban a nemzetközi rendőrségi együttműködéssel foglalkozik, a labdarúgó (és egyéb sport-) rendezvények lebonyolításának különböző szerveket/szervezeteket foglalkoztató jellege miatt kitér a rendőrség és más fontos szereplők – például a rendezvényt szervezők és más érintettek, például a szurkolók – közötti kapcsolatra is.

A nemzetközi rendőrségi együttműködést és a labdarúgással kapcsolatos rendfenntartói műveleteket a törvényesség, az arányosság és a megfelelőség elvének kell vezérelnie. A dinamikus kockázatértékelésre és a tömegkezelésre vonatkozó bevált gyakorlatokra a 4. függelék tartalmaz részletes példákat.

Míg a rendezvény biztonságának és nyugalmának biztosítása a szervező tagállam illetékes hatóságának a feladata, a részt vevő, szomszédos és tranzitállamok felelőssége, hogy segítsenek ebben, ahol szükséges.

Ezt a dokumentumot a biztonsági és védelmi kockázatok minimalizálása, valamint a hatékony nemzetközi rendőrségi együttműködés érdekében széles körben terjeszteni kell valamennyi tagállamban, a többi európai országban és azokon kívül is.

1. FEJEZET

1.   Információkezelés és információcsere a rendőrségen belül

1.1.   Bevezetés

A biztonság és védelem javításához és a labdarúgással kapcsolatos erőszak és rendzavarások megelőzéséhez elengedhetetlen a pontos információk időben történő megosztása.

A 2007. június 12-i 2007/412/IB tanácsi határozattal módosított 2002/348/IB tanácsi határozat értelmében valamennyi tagállamnak létre kell hoznia egy nemzeti futballinformációs pontot (NFIP), amely központi nemzeti kapcsolattartó pontként elősegíti a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekre vonatkozó megfelelő információk megosztását, valamint a labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos nemzetközi rendőrségi együttműködést.

Amennyiben a szervezők és a rendőrségi vendégdelegáció között közvetlen kapcsolatfelvételre kerül sor, az egymással megosztott információt egyidejűleg az illetékes NFIP-kkel is meg kell osztani. E kapcsolatfelvételek nem veszélyeztethetik azt a központi szerepet, amelyet az NFIP játszik a tájékoztatás minőségének biztosításában vagy az információnak a többi érintett partnerhez és hatósághoz történő szélesebb körű eljuttatásában.

Az NFIP és az illetékes nemzeti hatóságok közötti kapcsolat az alkalmazandó nemzeti törvények hatálya alá tartozik.

A 2002/348/IB tanácsi határozat 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban minden tagállam gondoskodik arról, hogy saját futballinformációs nemzeti pontja képes legyen a rábízott feladatokat eredményesen és gyorsan ellátni.

—

Az eredményes működés érdekében az NFIP személyzetének képzésben kell részesülnie, és rendelkeznie kell az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a labdarúgással kapcsolatos rendfenntartással, valamint az ahhoz kapcsolódó biztonsági és védelmi kérdésekkel kapcsolatban nemzeti szakértői bázist biztosítson.

1.2.   Nemzetközi vonatkozású feladatok

Az NFIP feladata az illetékes nemzeti hatóságok támogatása. A elemzett és értékelt információk alapján az NFIP megküldi az illetékes nemzeti hatóságoknak azokat a javaslatokat és ajánlásokat, amelyek a labdarúgással kapcsolatos kérdésekben segítik egy több szerv/szervezet munkájára építő szakpolitika kidolgozását.

Az NFIP a nemzeti vagy nemzetközi labdarúgó-mérkőzések tekintetében szorosan együttműködik a helyi rendőrséggel. Ahhoz, hogy az NFIP által nyújtott támogatás teljes mértékben elérje célját, minden tagállamban, minden rendfenntartó hatóságnak ismernie kell az NFIP szerepét, ezért arról az érintett hatóságokat széles körben tájékoztatni kell.

Minden tagállamnak intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan nemzeti hálózat, amely összeköti a helyi rendőrségek azon tagjait, akik azt a feladatot kapták, hogy településükhöz kapcsolódó labdarúgó-rendezvényekről gyűjtsenek össze minden információt, a hírszerzési értesüléseket is ideértve, és juttassák el azokat az NFIP számára.

Más országok NFIP-i számára valamennyi NFIP-nek naprakész kockázatelemzést (1) kell vezetnie saját klubjaira és nemzeti válogatottjára vonatkozóan. Az NFIP-k ezt a kockázatelemzést általában az NFIP-honlapon (www.nfip.eu) elérhető formanyomtatványok felhasználásával osztják meg más NFIP-kkel. (2) Hangsúlyozni kell ugyanakkor a kockázatok eltérő, számos tényezőtől függő jellegét. Következésképpen a rendezvény alatt dinamikus kockázatértékelést kell végezni.

Valamennyi NFIP-nek hozzáféréssel kell rendelkeznie a releváns tagállami rendőrségi adatbázisokhoz. A személyes információk megosztása az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jog, különösen a prümi tanácsi határozat (3), illetve két- és többoldalú megállapodások hatálya alá tartozik.

Az NFIP köteles gondoskodni arról, hogy tartalmát illetően minden információ minőség-ellenőrzés tárgyát képezze.

Minden információt az NFIP-oldalon található megfelelő formanyomtatványokat alkalmazva kell megosztani.

1.3.   A rendőrségi információk megosztása

1.3a.    Fogalommeghatározások

E kézikönyvben a „rendezvény” kifejezés alatt egy adott labdarúgó-mérkőzés vagy -bajnokság valamennyi vonatkozása értendő. A „vendéglátó ország rendőrsége” kifejezés alatt annak az országnak a rendőrsége értendő, amelyben a mérkőzést vagy tornát rendezik. A „rendőrségi vendégdelegáció” kifejezés alatt az a rendőri delegáció értendő, amelynek tagjai abban az országban teljesítenek szolgálatot, illetve abból az országból érkeztek a rendezvényre, amelyben a mérkőzésen vagy a bajnokságban részt vevő csapat vagy csapatok be vannak jegyezve.

1.3b.    Az információ jellege

Különbséget kell tenni az általános és a személyes jellegű információ között.

a)   Általános információ

Az általános információk körébe tartoznak azok a stratégiai és taktikai jellegű információk, amelyek arra szolgálnak, hogy segítségükkel elő lehessen készíteni és le lehessen bonyolítani egy adott rendezvényt, azonosítani lehessen, illetve meg lehessen előzni vagy vissza lehessen szorítani a védelmi és biztonsági kockázatokat, a rendezvényt megelőzően és közben dinamikus kockázatértékeléseket lehessen végezni, és megfelelően, arányosan lehessen intézkedni a rendezvény közben felmerülő védelmi és biztonsági kockázatok tekintetében.

b)   Személyes információ

Ebben az összefüggésben a személyes információ az olyan személyekre vonatkozó információt jelent, akik a rendőrség szerint a rendezvény kapcsán potenciális veszélyt jelentenek a közbiztonságra. Ezek az információk vonatkozhatnak olyan személyekre, akikről bizonyítást nyert, hogy korábban labdarúgó-mérkőzések kapcsán erőszakot vagy rendzavarást szítottak vagy abban részt vettek.

1.3c.    Az információcsere időrendje

E tekintetben három szakaszt lehet – de nem mindig kell – elkülöníteni: a labdarúgó-rendezvény előtti, közbeni és utáni időszakot.

A rendezvény előtt

A vendéglátó ország NFIP-je megküldi a vendégország(ok) NFIP-je számára, hogy melyek azok az információk, amelyekre szüksége van. Ezek a következők lehetnek:

—	kockázatelemzés a vendégcsapat szurkolóiról,

—	a rendezvény biztonságát és rendjét érintő egyéb releváns információk, például a szurkolók utazásával kapcsolatos adatok vagy a közrendet fenyegető veszélyek.

A vendégország(ok) NFIP-je(i) válaszol(nak) a vendéglátó ország NFIP-jének információkérésére, és saját kezdeményezésre egyúttal minden lényeges információt közölhet(nek) bármely más érintett NFIP-vel is.

A rendezvénynek otthont adó ország NFIP-je tájékoztatást nyújt az alkalmazandó jogszabályokról és a hatóságok politikájáról (pl. az alkoholfogyasztással kapcsolatos előírásokról), a rendezvény szervezéséről, valamint a védelemért és biztonságért felelős vezető személyekről.

Minden releváns információt a többi érintett NFIP rendelkezésére kell bocsátani, továbbá a megfelelő formanyomtatványokat használva rögzíteni kell az NFIP honlapján is.

A vendégországo(ka)t fel kell kérni, hogy minden más lényeges információ mellett kellő időben nyújtsanak pontos tájékoztatást a kockázatot jelentő és a kockázatot nem jelentő szurkolók mozgásával, a részt vevő csapattal (amennyiben fenyegetettség áll fenn) és a jegyeladásokkal kapcsolatban.

A vendéglátó ország NFIP-je tájékoztatja a vendégország(ok) NFIP-jét mindenekelőtt a rendőrségi vendégdelegációnak a vendéglátó ország rendfenntartó műveletében történő részvételéről és a vendégszurkolóknak szánt információkról stb.

A rendezvény közben

A vendéglátó ország NFIP-je kérheti az előzetesen kapott információk megerősítését és a kockázatelemzés naprakésszé tételét. A kérelmet az összekötő tisztviselők rendszerén keresztül kell benyújtani és megválaszolni, amennyiben ilyen rendszer felállítására sor került.

A vendéglátó ország NFIP-je tájékoztatja a vendégország NFIP-jét a rendezvény során felmerülő incidensekről.

A vendégország(ok) NFIP-je nyomon követi a vendégszurkolók mozgását és hollétét, és adott esetben naprakész információkat nyújt arról a vendéglátó ország NFIP-je számára. Emellett a mérkőzések vagy tornák alatt a vendégszurkolók származási országában történt, az adott rendezvényhez kapcsolódó incidensekre vonatkozó hasznos információkat is a vendéglátó ország, valamint a többi érintett NFIP rendelkezésére bocsátja.

A szurkolók visszatérésére vonatkozó általános információkat ugyancsak átadja a származási ország és az érintett tranzitországok NFIP-inek, többek között azon szurkolókkal kapcsolatban, akiket kitiltottak és/vagy akiktől a belépést megtagadták.

A rendezvény után

A rendezvényt követő öt munkanapon belül a vendéglátó ország NFIP-je (az NFIP honlapján található megfelelő formanyomtatványokat használva) tájékoztatja a vendéglátó ország NFIP-jét:

—	a szurkolók viselkedéséről, hogy annak az országnak/klubnak az NFIP-je, amelynek szurkolnak és/vagy a szurkolók lakóhelye szerinti NFIP naprakésszé tehesse a kockázatelemzéseket,

—	az általuk nyújtott információk operatív hasznosságáról és a rendőrségi vendégdelegáció(k) által nyújtott támogatásról,

—

minden incidensről: a letartóztatásokra vagy szankciókra vonatkozó információk megosztását a nemzeti és a nemzetközi joggal összhangban kell végrehajtani. Amennyiben lehetséges, ez utóbbi információk között szerepelnie kell a következőknek: — a letartóztatott/elítélt elkövetők személyes adatai, — az illetékes bűnüldöző hatóság megnevezése, — jegyzőkönyv (amennyiben van), — bírósági határozat (amennyiben van), — a rendelkezésre álló bizonyítékok (mindenekelőtt az azon szurkolókról készült fényképes/videóanyag, akiket még nem sikerült azonosítani).

A vendéglátó ország NFIP-je és a rendőrségi vendégdelegáció által nyújtott információk alapján a vendégország NFIP-je naprakésszé teszi általános kockázatelemzését.

A vendéglátó ország és a vendégország NFIP-je együttműködik az információcsere és a rendőrségi vendégdelegáció által végzett munka hatékonyságának értékelésében.

1.3d.    Információcsere nem uniós országokkal

Az EU-n kívüli országokkal folytatott információcseréhez is az NFIP-k jelentik a megfelelő csatornát. Amennyiben egy ország nem rendelkezik nemzeti futballinformációs ponttal, a rendfenntartásért felelős kormányzati szervet kell felkérni arra, hogy jelöljön ki egy központi rendőrségi kapcsolattartó pontot. Ennek elérhetőségeit továbbítani kell a többi NFIP-nek és rögzíteni kell az NFIP-honlapon.

1.4.   Terrorizmus elleni küzdelem, súlyos és szervezett bűnözés

Ami a terrorizmus elleni küzdelemhez vagy a súlyos és szervezett bűnözéshez kapcsolódó kérdésekben folytatott információcserét illeti, a vendéglátó ország illetékes rendőri szerve bármely létező hálózaton vagy e célra kijelölt szakértői összekötő tisztviselőn keresztül kommunikálhat.

2. FEJEZET

2.   A Nemzeti Futballinformációs Pontok (NFIP) szerepe és feladatai – Általános iránymutatások

Nemzeti szinten az NFIP a labdarúgással kapcsolatos rendfenntartási kérdések szakértőjeként jár el. E szerepkörében az NFIP számos, a labdarúgáshoz kapcsolódó fontos feladatot tölt be:

—	koordinálja a hazai bajnokságban játszott mérkőzésekre vonatkozó információk megosztását,

—	gyűjti és elemzi a labdarúgáshoz kapcsolódóan (a stadionokon belül és kívül) történt incidensekre vonatkozó adatokat, ideértve a vonatkozó letartóztatásokra és őrizetbe vételekre, vagy az azokból fakadó igazságügyi vagy igazgatási eljárások eredményére vonatkozó adatokat is,

—	gyűjti és elemzi a kitiltási intézkedésekre vonatkozó információkat, és adott esetben gondoskodik ezen intézkedések betartásáról,

—	adott esetben koordinálja és megszervezi hírszerző tisztek és/vagy rendőri megfigyelők képzését és munkáját.

Az NFIP-k a saját nemzeti jogszabályaiknak megfelelően hivatalos kétoldalú megállapodást köthetnek harmadik felekkel bizonyos információk megosztására vonatkozóan. Ezeket az információkat a kibocsátójuk beleegyezése nélkül nem szabad további felekkel megosztani.

Az NFIP-k fontos szerepet játszhatnak: segíthetik a mérkőzéseken szolgálatot teljesítő rendőrparancsnokokat abban, hogy minden nemzetközi vonatkozású mérkőzésen megvalósíthassák stratégiai és operatív prioritásaikat. A vendéglátó ország rendőrségének műveleti prioritásai:

—	védett, biztonságos és barátságos környezet biztosítani a szurkolók és a helyi közösségek számára,

—	kezelni a rendezvény rendfenntartáshoz fűződő aspektusait,

—	rendőrségi kockázatértékelések alapján meghatározni a rendfenntartási előkészületeket és az operatív stratégiákat,

—	nyomon követni a felmerülő kockázatokat és arányos intézkedéseket hozni korai célzott beavatkozás révén, hogy meg lehessen előzni a veszélyhelyzetek súlyosbodását,

—	maximálisan felhasználni és igénybe venni azokat az információkat és tanácsokat, amelyeket a rendőrségi vendégdelegációk nyújtanak a vendégszurkolói dinamikáról, valamint

—	átlátni, hogy a rendőrségi vendégdelegációk által képviselt különböző rendfenntartási szokásokat, stílusokat és taktikákat hogyan lehet a legjobban egybefésülni és integrálni a vendéglátó ország rendfenntartási műveleteibe.

3. FEJEZET

3.   A vendéglátó ország rendőrsége és a rendőrségi vendégdelegációk közötti együttműködés

3.1.   Alapelvek

Azok az országok, amelyeknek megvannak a jogi lehetőségei a kockázatot jelentő szurkolók külföldi utazásainak megakadályozására, meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést e cél hatékony megvalósítása érdekében, és erről tájékoztatniuk kell a szervező országot. Minden országnak meg kell hoznia a lehetséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy saját állampolgárai egy másik országban részt vegyenek a közrend megzavarásában és/vagy az erre irányuló szervezkedésben.

Az elmúlt évtized tapasztalatai Európa-szerte rávilágítottak arra, hogy a rendőrségi vendégdelegációk meghatározó szerepet játszanak a vendéglátó ország rendfenntartási műveleteinek támogatásában.

3.2.   A vendéglátó ország rendfenntartó műveleteinek a támogatása

Az átfogó információmegosztás mellett – az e kézikönyv 1. fejezetében foglalt elvekkel összhangban – a jelentős tornák esetében a szervező NFIP-nek az illetékes rendőri hatósággal folytatott szoros egyeztetést követően a vendégország(ok)ból rendőrségi vendégdelegáció(ka)t kell meghívnia a rendezvényre.

A szervező ország rendfenntartó műveleteihez való, értéktöbbletet képviselő hozzájárulás érdekében elengedhetetlen, hogy a rendőrségi vendégdelegáció olyan személyekből álljon, akik ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek a vendégszurkolók dinamikájáról és magatartásáról.

A rendezvény ideje alatt a rendőrségi vendégdelegációk fő információforrásként szolgálnak a vendégszurkolókat, viselkedésüket és az esetleges kockázatokat illetően. Ez az értéktöbblet abban is megnyilvánul, hogy a rendőrségi vendégdelegációk a következők révén tudják segíteni a vendéglátó országbeli rendőrparancsnok munkáját:

—	megfelelő tömegkezelés az átlagos szurkolók vonatkozásában,

—	hírszerzési értesülések szerzése és megosztása a mérkőzést megelőzően és a mérkőzés napján,

—	az események szoros nyomon követése, hogy a vendéglátó ország rendőrsége kellő időben megkapja a szükséges és pontos információkat,

—	a vendégszurkolók magatartásának nyomon követése és értelmezése, a kockázatot jelentő szurkolók és az esetleges kockázatok azonosítása és nyomon követése, hogy ezzel is olyan információkat lehessen szerezni, amelyek segítik a folyamatban lévő dinamikus kockázatértékelést (lásd az 5. függeléket),

—	amennyiben arra a rendőrségi vendégdelegáció vezetője engedélyt adott, továbbá rendőrségi kockázatelemezést követően, proaktív beavatkozás annak érdekében, hogy a vendégszurkolók nem megfelelő viselkedése miatt ne alakuljon ki komolyabb rendbontás,

—	kommunikáció a vendégszurkolókkal, közvetítés a szurkolók és a vendéglátó ország rendőrsége között, ezzel is segítve a potenciális vagy felmerülő kockázatok kezelését,

—	bizonyítékok gyűjtése rendbontás és bűncselekmények esetén, a vendégszurkolók köréből kikerülő elkövetők azonosítása.

3.3.   Együttműködési megállapodások

A nemzetközi vonatkozású egyszeri labdarúgó-mérkőzések esetén a 2002/348/IB tanácsi határozat értelmében a rendőrségi vendégdelegáció iránti hivatalos kérelmet a szervező ország NFIP-jén keresztül kell továbbítani. A felkérésben az együttműködés konkrét céljaira figyelemmel meg kell jelölni a delegáció összetételét, és meg kell határozni a rá váró szerepet és feladatokat. Fel kell tüntetni azt is, hogy a rendőrségi vendégdelegáció a tervek szerint mennyi ideig maradjon a vendéglátó ország területén.

(Ha valamelyik NFIP azt kéri,) a nemzetközi tornák és egyszeri nemzetközi mérkőzések esetében a rendőrségi vendégdelegáció iránti hivatalos kérelmet a vendéglátó ország illetékes hatósága küldi meg, mégpedig a vendéglátó ország NFIP-je tanácsának megfelelően, és a felkérést kormányközi megállapodások szabályozhatják.

Amennyiben a vendéglátó NFIP nem kér rendőrségi vendégdelegációt, a vendégország NFIP-je szükség esetén delegáció küldésére vonatkozó proaktív javaslatot küldhet a vendéglátó NFIP-nek. Ha a vendéglátó NFIP nem fogadja el a javaslatot, a kiutazó rendőri delegáció e kézikönyv alkalmazási körén kívül, nem hivatalos minőségben jár el.

A támogatás iránti felkérés részleteiről az érintett NFIP-knek a torna és/vagy az egyszeri mérkőzés előtt kellő időben meg kell állapodniuk, hogy a rendőrségi vendégdelegációnak elegendő ideje legyen a felkészülésre. Ezt szem előtt tartva a támogatás iránti felkérést a mérkőzés időpontjának bejelentését követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni.

A nemzetközi vonatkozású egyszeri mérkőzések esetében a rendőrségi vendégdelegációnak legalább három hét felkészülési időre van szüksége. Ha az előzetes értesítéstől a mérkőzésig kevesebb mint három hét van hátra (például európai kupák későbbi szakaszaiban, vagy fokozott kockázat esetén), a felkérést azonnal el kell küldeni. Nemzetközi tornák esetében a rendőrségi vendégdelegációnak legalább 16 hét felkészülési időre van szüksége.

Egyszeri mérkőzés esetében a rendőrségi vendégdelegációra vonatkozó gyakorlati részletekről (pl. rendfenntartási hatáskörök, felszerelés, egyenruhák stb.) az érintett NFIP-k egyeznek meg egymással, a helyi rendőrséggel folytatott konzultációt követően.

3.4.   Mintajegyzőkönyv egyszeri mérkőzésekhez

A 3.14. pont egy mintát tartalmaz azokhoz a kétoldalú megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokhoz, amelyek tárgyát a jelentős labdarúgó-rendezvények tekintetében alkalmazandó nemzetközi rendőrségi együttműködés szabályai képezik.

Mindemellett erősen ajánlott, hogy azokról a szabályokról, amelyek a rendőrségi vendégdelegáció nemzetközi vonatkozású, egyszeri labdarúgó-mérkőzésre való kiküldésére vonatkoznak, a vendéglátó ország és a vendégország előzetesen megállapodjon, és az említett szabályokat jegyzőkönyv rögzítse. Mintajegyzőkönyvek találhatók az 1. és a 2. függelékben, az előbbi arra az esetre szól, ha mindkét ország részes fele a Prümi Szerződésnek, az utóbbit pedig akkor lehet használni, ha csak az egyik ország, vagy egyik ország sem részes fele a Prümi Szerződésnek.

Vonatkozó kétoldalú kormánymegállapodás hiányában az említett intézkedéseknek a 2008/616/IB tanácsi határozat (4) 17. cikkének és az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak kell megfelelniük.

A vendégdelegáció létszáma nem haladhatja meg a vendéglátó NFIP-vel közösen megállapított létszámot, és tiszteletben kell tartania a vendéglátó ország rendőrségének parancsnoklási és irányítási rendjét. Amennyiben nem a megállapodás szerint járnak el, akkor e kézikönyv és a hatályos uniós tanácsi határozatok és szerződések alkalmazási körén kívül járnak el.

3.5.   Költségek és pénzügyi szabályok

A rendőrségi vendégdelegációk fogadásának és kiküldésének költsége több tényezőtől – például a delegáció méretétől, a megtett távolságtól, az igénybe vett közlekedési eszköztől – is függ, de az átlagosan jelentkező kiadások szerények, a védelmi és biztonsági kockázatok csökkentése szempontjából ugyanakkor hasznos befektetést jelentenek. (5) Erősen javasolt, hogy minden tagállam különítsen el a költségvetésében előirányzatokat arra, hogy minden nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzés tekintetében rendőrségi vendégdelegációkat fogadhasson és küldhessen.

Minden alkalommal a vendéglátó ország állja az elszállásolás, az étkeztetés (vagy napidíj) és a vendéglátó országon belüli utazás költségeit, míg a vendégország fizeti a delegáció tagjainak nemzetközi utazásával és díjazásával kapcsolatos költségeket (kivéve, ha az érintett NFIP-k kivételesen ettől eltérően állapodnak meg). Ezeket a szabályokat pontosítani kell az NFIP honlapján elérhető, a rendőrségi vendégdelegációk részvételére vonatkozó, fent említett jegyzőkönyvben.

3.6.   Előzetes látogatások

A vendéglátó ország rendőrségének lehetőséget kell biztosítania a rendőrségi vendégdelegáció kulcsszerepet betöltő tagjai számára, hogy megismerjék a vendéglátó ország és/vagy a rendezvény helyszínéül szolgáló település(ek) rendőrségi műveleteinek szervezését, a stadion elhelyezkedését, és hogy megismerkedjenek a mérkőzés(ek) napján a rendezvény helyszínéül szolgáló város(ok)ban szolgálatot teljesítő műveleti parancsnok(ok)kal.

—	Nemzetközi tornák esetében erre a torna előtt legalább hat héttel kell sor kerülnie (pl. a rendőrségi vendégdelegációk kulcsszerepet betöltő tagjainak szervezett munkaértekezletek vagy szemináriumok formájában),

—	egyszeri nemzetközi vonatkozású mérkőzések esetében pedig a mérkőzést megelőző napok egyikén.

Az ilyen előzetes látogatások ideális alkalmat biztosítanak ahhoz, hogy a vendéglátó és a vendégrendőrség képviselői a lehető legszorosabb nemzetközi együttműködést alakítsák ki az alábbiak révén:

—	logisztikai információk megosztása a szurkolókra vonatkozó intézkedésekről a vendéglátó településen,

—	azon helyszínek bejárása, ahol a vendégszurkolók várhatóan összegyűlnek a mérkőzés előtt, illetve után,

—	egyeztetés és megállapodás a vendégdelegáció szerepéről,

—	fokozottabb tájékozódás a vendéglátó fél által végzett rendfenntartói előkészületekről és műveletekről,

—	a vendégdelegáció bevonásának megtervezése a műveletbe,

—	a vonatkozó jogalkotási rendelkezések és a rendőrségi toleranciaszintek megjelölése,

—	a két rendfenntartó szerv közötti bizalomépítés és hatékony kapcsolattartási csatornák kialakítása, valamint

—	adott esetben a vendéglátó településen a szurkolói csoportok elszeparálására irányuló intézkedések megjelölése.

3.7.   A rendőrségi vendégdelegációk kísérete

Kiemelkedően fontos a rendőrségi vendégdelegáció valamennyi tagja biztonságának garantálása, és ennek tükröződnie kell a rendőri jelenlétre vonatkozó, akár a vendéglátó ország rendőrsége, akár a vendégrendőrség által készített minden kockázatértékelésben.

A rendőrségi vendégdelegáció tagjainak – különösen az összekötő tisztviselőnek, a műveleti koordinátornak és az operatív rendőröknek (lásd alább) – olyan (általában rendőri kísérőkként ismert) helyi rendőrök kalauzolása mellett kell dolgozniuk, akik maguk is szolgálatban lévő rendőrök, tapasztalattal rendelkeznek a saját településükön vagy az országukban végzett, a labdarúgással kapcsolatos rendfenntartás terén, beleértve azt is, hogy jól ismerik a helyszín környékét és az esetleges kockázatot jelentő területeket.

A rendőri kísérők:

—	a tagállami/helyi rendfenntartó műveletben részt vevő olyan személyek, akiknek képesnek kell lenniük a rendőri műveleti parancsnokok számára kulcsfontosságú döntéseket lehetővé tévő információk továbbítására,

—	ismerniük kell rendőrségük szervezetét, eljárásait és parancsnoklási rendjét,

—	amíg a rendőrségi vendégdelegáció tagjainak kísérőjeként tevékenykednek, nem bízhatók meg a kockázatot jelentő saját szurkolók figyelemmel kísérésével,

—	részletes tájékoztatást kell kapniuk a vendéglátó országra háruló rendfenntartó műveletről, saját feladataikról és a rendőrségi vendégdelegáció tagjaitól elvárt feladatokról,

—	felelősséggel tartoznak a rendőrségi vendégdelegáció biztonságáért, és kommunikációs csatornát kell biztosítaniuk a vendéglátó rendőrséggel,

—	a művelet időtartama alatt a rendőrségi vendégdelegációval maradnak, ez hozzájárul egy hatékony munkakapcsolat kialakításához,

—	előzetesen elfogadott, közös nyelven kommunikálnak a rendőrségi vendégdelegációval.

3.8.   A rendőrségi vendégdelegációk összetétele

A rendőrségi vendégdelegációt úgy kell összeállítani, hogy támogatni tudja a vendéglátó ország által végzett rendfenntartó műveletet.

A biztosítandó támogatás pontos jellegétől függően a delegáció összetétele a következőképpen alakulhat:

1.	delegációvezető, aki hatásköri és hierarchikus felelősséggel tartozik a rendőrségi vendégdelegációért;

2.	egy (vagy ha az érintett NFIP-k úgy egyeztek meg, több) összekötő tisztviselő, aki különösen a saját országa és a szervező ország közötti információcseréért felelős;

3.	műveleti koordinátor, aki a vendégrendőrök munkájának koordinálásáért felel;

4.	megfigyeléssel, a szurkolókkal való kapcsolattartással, kíséret biztosításával, illetve egyéb feladatokkal megbízott rendőri megfigyelők;

5.	szóvivő/sajtófelelős a médiával való kapcsolattartáshoz.

Nemzetközi tornákon az összekötő tisztviselő valószínűleg egy egységes vagy a két ország közös rendőrségi információkoordinációs központjában (PICC) fog tevékenykedni, míg a műveleti koordinátor a rendezvény helyszínéül szolgáló település területén található helyi információs központban kaphat helyet. Egyszeri mérkőzések esetében a szervező ország NFIP-jében vagy más megfelelő helyszínen kaphatnak helyet.

Egyszeri mérkőzések esetében az összekötő tisztviselőnek/a műveleti koordinátornak szorosan együtt kell működnie a vendéglátó ország rendőrségével a rendezvény helyszínéül szolgáló településen.

A vendéglátó ország rendőrségének hozzáférést kell biztosítania az összekötő tisztviselők/műveleti koordinátorok számára a megfelelő technikai eszközökhöz azért, hogy ez utóbbiak hatékonyan tudják végezni a feladataikat.

A rendőrségi vendégdelegáció szolgálatteljesítés során viselhet polgári ruhát vagy egyenruhát.

3.9.   A rendőrségi vendégdelegáció alapvető feladatai

A szervező ország rendfenntartó műveleteihez való, értéktöbbletet képviselő hozzájárulás érdekében elengedhetetlen, hogy a rendőrségi vendégdelegáció olyan személyekből álljon, akik ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek a vendégszurkolók dinamikájáról és magatartásáról.

A rendőrségi vendégdelegáció tagjainak az alábbi készségekkel kell rendelkezniük:

—	e kézikönyv alapos gyakorlati ismerete,

—	a nemzetközi információcsere előmozdításához szükséges folyamatok átlátása,

—	a szervező rendőri szervekkel való kapcsolattartás során saját országának és szerepének hatékony képviselete (azaz például diplomatikusság, magabiztosság, önállóság és az előzetesen közösen elfogadott nyelven való kommunikálás képessége),

—	háttérismeretek az országukon belül előforduló, labdarúgással kapcsolatos erőszakról/rendzavarásokról.

A delegáció főbb feladatai röviden:

—	információk/hírszerzési értesülések gyűjtése és ezek továbbítása a delegáción belül és a vendéglátó ország rendőrségének,

—	(egyenruhás és/vagy polgári ruhát viselő) operatív rendőrök hatékony munkavégzésének biztosítása annak érdekében, hogy a vendéglátó ország rendőrsége által a rendezvény tekintetében folytatott műveletben teljes szerepet töltsenek be,

—	a vendéglátó ország rendőrparancsnokának ellátása időszerű és pontos tanácsokkal.

A delegációvezető elsődleges feladata az, hogy stratégiai és taktikai tanácsokkal lássa el a vendéglátó ország hatóságait.

Az összekötő tisztviselő és/vagy a műveleti koordinátor (a rendőri tevékenységről szóló kétoldalú megállapodás függvényében e két személy azonos vagy különböző is lehet) elsődleges feladata az, hogy az egyszeri labdarúgó-mérkőzés vagy -torna kapcsán elősegítse a hatékony információcserét a vendég- és a vendéglátó ország hatóságai között. Ha sem összekötő tisztviselőt, sem műveleti koordinátort nem neveznek ki, feladataikat a delegációvezetőnek kell ellátnia.

A delegációkban szolgálatot teljesítő operatív rendőrök rendőri megfigyelőkként ismertek.

Az egyenruhás vagy polgári ruhás rendőri megfigyelők:

—	igénybe vehetők a vendéglátó ország rendőrsége által a vendégszurkolókkal való kommunikáció eszközeként, a tömegkezelés segítésére,

—	segíthetik, hogy egy embertömegben csökkenjen a kockázatot jelentő szurkolók anonimitása és azon képessége, hogy további következmények nélküli erőszakot vagy rendzavarást kezdeményezzenek és/vagy abban részt vegyenek.

A megfigyelőknek tapasztalattal kell rendelkezniük az országukban rendezett labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos rendfenntartás területén.

A megfigyelőknek:

—	rendelkezniük kell a hatékony kommunikációhoz szükséges készségekkel és tapasztalatokkal azért, hogy (adott esetben) befolyásolni tudják a szurkolók magatartását, és/vagy

—	szakértőknek kell lenniük a szurkolóik magatartásának és a szurkolóik által jelentett potenciális veszélyeknek az ismeretét illetően, valamint

—	képeseknek kell lenniük hatékonyan kommunikálni a rendezvény idején a vendéglátó ország rendőrségével azon kockázattípusok vonatkozásában, amelyeket a vendégszurkolók bármely időpontban és helyszínen jelenthetnek, illetve nem jelenthetnek.

A megfigyelőknek képeseknek kell lenniük a vendégszurkolókkal kapcsolatos kedvező és kedvezőtlen információk közlésére. Ez lehetővé teszi, hogy a vendéglátó ország rendőrparancsnokai megalapozott döntéseket hozhassanak arra vonatkozóan, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy a törvényes szurkolói magatartás elősegítése.

A vendég rendőri megfigyelők a vendéglátó országgal kötött megállapodástól függően megbízhatók azzal is, hogy a megállapodásnak megfelelő eszközök használatával hírszerzési értesüléseket/bizonyítékokat gyűjtsenek a szervező rendőrség számára vagy a saját országukban lefolytatandó büntetőeljárás céljából.

3.10.   Nyelvhasználat

Az érintett országoknak előzetesen meg kell állapodniuk a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályokról.

A vendéglátó ország rendőrei és a rendőrségi vendégdelegáció tagjai közötti kommunikáció elősegítése érdekében, amennyiben lehetséges, a rendőrségi vendégdelegációnak olyan személyek is a tagjai kell, hogy legyenek, akik jól beszélik a vendéglátó ország nyelvét.

3.11.   A vendéglátó ország rendőrsége és a rendőrségi vendégdelegáció közötti együttműködés a rendezvény alatt

A rendőrségi vendégdelegációt tájékoztatni kell a vendéglátó ország rendőri szervének műveleti tervéről (beleértve a vendéglátó országnak a tömegkezeléssel kapcsolatos filozófiáját és a szurkolói magatartásra vonatkozó toleranciaszintjeit is). A rendőrségi vendégdelegációt teljes mértékben be kell vonni a vendéglátó ország rendőrsége által végzett műveletbe (és lehetőséget kell kapnia a mérkőzés előtti és az azt követő tájékoztatókon való részvételre).

A vendéglátó ország rendőrségének és a rendőrségi vendégdelegációnak a művelet során folyamatosan tájékoztatniuk kell saját NFIP-jüket a fejleményekről, a mérkőzést követően pedig öt munkanapon belül mérkőzés utáni jelentést kell küldeniük az NFIP-jüknek.

A rendőrségi vendégdelegációnak mindig ügyelnie arra, hogy tevékenysége szükségtelenül ne veszélyeztesse mások biztonságát (6).

3.12.   Azonosító mellények használata

Ha erről taktikai okokból közös megállapodás született, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő vendégrendőrök használhatnak a 4. függelék szerinti, szabványos, fényvisszaverő és megkülönböztető vendégrendőri azonosító mellényt. Külföldre utazás esetén minden vendégrendőrnek magával kell vinnie ezt a mellényt.

3.13.   Akkreditáció

A szervező ország rendőri szervének – a labdarúgó-mérkőzés szervezőivel konzultálva – gondoskodnia kell arról, hogy a rendőrségi vendégdelegáció adott esetben rendelkezzen a feladatainak eredményes ellátásához szükséges stadionbelépővel és akkreditációval (ülőhely biztosítása nem szükséges). Erre a mérkőzés előtti tájékoztató(k) során fel kell hívni a rendezők, valamint a védelemért és a biztonságért felelős egyéb személyzet figyelmét.

3.14.   A nemzeti futballinformációs ponttal nem rendelkező országokban megrendezett labdarúgó-rendezvények

Ahogyan e kézikönyv egészében – és különösen a fenti 1. fejezetben – hangsúlyoztuk, amennyiben olyan országban kerül sor labdarúgó-mérkőzésre vagy -tornára, ahol nincs NFIP, az összes információt a vendéglátó ország kijelölt rendőrségi kapcsolattartó pontja és a vendégország NFIP-je között kell megosztani.

A rendezvény idején a vendéglátó ország kijelölt rendőrségi kapcsolattartó pontjának a rendőrségi vendégdelegáció kijelölt összekötő tisztviselőjén keresztül kell kommunikálnia a vendégország(ok) NFIP-jével, amennyiben a vendégdelegáció(k) kijelölt(ek) összekötő tisztviselőt.

3.14a.    Kétoldalú megállapodások

Erősen ajánlott, hogy a rendezvényen részt vevő országok az előkészületek korai szakaszában kétoldalú megállapodást kössenek a vendéglátó ország hatóságaival. A megállapodásban meg kell határozni az információcserére, a rendőrségi vendégdelegációkra és a rendezvénnyel kapcsolatos egyéb rendőrségi együttműködési kérdésekre vonatkozó szabályokat. E kétoldalú megállapodásokban szerepelhetnek kormányközi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok is. A kétoldalú megállapodáshoz készült sablon a 12261/16 dokumentumban található. A sablonban szerepelnek azok a kérdések, amelyeket meg kell vizsgálni, és amelyekre vonatkozóan a két félnek meg kell állapodnia egymással. Ez a sablon nem megállapodásminta, hanem segédeszköz a kétoldalú tárgyalásokhoz.

3.14b.    Együttműködés a nemzeti futballinformációs pontok között

Nagyobb tornák támogatásának előkészítésekor javasoljuk, hogy az NFIP-k:

—	osszák meg a kétoldalú megbeszélésekkel/tárgyalásokkal kapcsolatos információkat a vendéglátó ország hatóságaival,

—	az európai NFIP-hálózat kulcsszerepének kiemelése érdekében nemzetközi ügynökségek – jelesül az Interpol – révén már az előkészületek korai szakaszában kezdjenek párbeszédet a vendéglátó ország hatóságaival és tartsák fenn ezt a párbeszédet, valamint

—	a helyi szabályok egyértelművé tétele, valamint a nemzeti és a helyi szintű hatékony párbeszéd kialakítása érdekében tegyenek koordinált látogatásokat a vendéglátó országban a rendezvények helyszínéül szolgáló településekre és a stadionokba.

3.15.   Az Interpol és az Europol szerepe

Az NFIP-hálózat megfelelő és időszerű csatornát biztosít a tömegkezelésre, a közbiztonságra és a közrendre, valamint az ezekhez kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információcseréhez. Az európai jogszabályok előírják, hogy az ilyen információkat a megfelelő NFIP-ken vagy a kijelölt rendőrségi kapcsolattartó pontokon, valamint a rendezvény idejére a vendégország által a vendéglátó országba kiküldött rendőrségi összekötő tisztviselőkön keresztül kell megosztani a vendéglátó és a vendégország rendfenntartó szervei között.

Mindazonáltal az NFIP-k az Interpollal és az Europollal is kapcsolatba léphetnek kockázatot jelentő szurkolói csoportok tevékenységei, valamint a súlyos és szervezett bűnözés, illetve a nem a futballhoz kötődő egyéb bűncselekmények közötti kapcsolat okán.

Ezenkívül az Europol, az Interpol és/vagy a bel- és igazságügy területén működő egyéb ügynökségek, így például a Frontex, felhatalmazásuk keretei között jelentős szerepet tölthetnek be a nagy nemzetközi labdarúgótornákat rendező országok illetékes hatóságainak támogatásában. Ennek keretében a súlyos és szervezett bűnözés és/vagy a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében különböző támogatási szolgáltatásokat nyújthatnak, releváns információkat biztosíthatnak, elemzéseket és fenyegetésértékeléseket végezhetnek.

Így például jelentősebb tornák idején:

—	az Interpol által felállított, jelentősebb rendezvényeket támogató csoport delegálható a vendéglátó ország bűnüldözési tevékenységének támogatására a torna idejére,

—	a szervezett bűnözéssel, a terrorizmussal és a súlyos bűnözés egyéb formáival kapcsolatban az információcsere elősegítése, hírszerzési információk és elemzési támogatás biztosítása céljából az Europol delegálhatja saját személyzetét a vendéglátó ország rendőrségi koordinációs központjába,

—	a vendéglátó ország és a Frontex személyzete között kétoldalú megállapodás jöhet létre a határokon átnyúló műveletekre vonatkozóan.

Ilyen esetekben a vendégországok NFIP-inek vagy a rendőrségi vendégdelegációk vezetőinek törekedniük kell arra, hogy már korai szakaszban rögzítsék ezen szervek/szervezetek pontos feladatait, és hogy adott esetben kommunikáljanak a közös érdekű kérdések tekintetében.

4. FEJEZET

4.   A rendőrség és a szervező közötti együttműködés

A stadionon belüli hatékony biztonsági megoldások kialakítása érdekében elengedhetetlen a rendőrség és a stadion vezetői/a mérkőzés szervezője (és az egyéb érintett felek, így például a stadionban tevékenykedő biztonsági magánvállalkozások és rendezők) közötti szoros együttműködés.

Helyi szinten a legfontosabb partnerség a mérkőzésért felelős rendőrparancsnok és azon személy között valósul meg, akit a mérkőzés szervezője jelölt ki mint a stadionon belüli biztonság és tömegkezelés felelőse (közismert néven a stadion biztonsági felelőse, bár egyes országokban nem ezt a kifejezést használják).

A rendőrparancsnoknak és a stadion biztonsági felelősének – saját felelősségük, hatáskörük és feladataik sérelme nélkül – egymást kiegészítő módon kell együttműködnie. E felelősségek, hatáskörök és feladatok nemzeti jogszabályokban, a stadionszabályzatokban vagy a szervező és a rendőrség közötti olyan írásos megállapodásban (gyakran szándéknyilatkozatként említik) rögzíthetők, amely részletesen meghatározza a rendőrség (esetleges) szerepét a tömegkezelést érintő legfontosabb feladatokban. E feladatok közé tartozik: a biztonsági személyzet (a rendezők) támogatása a közrend megzavarásának és egyéb bűncselekményeknek a megelőzésében és kezelésében, a szervező vészhelyzeti eljárásainak aktiválása, valamint vészhelyzet, illetve jelentősebb incidens bekövetkezése esetén azon körülmények meghatározása, amelyek mellett a rendőrségnek át kell vennie a stadion vagy annak egy része feletti ellenőrzést, az erre vonatkozó és a felügyeletnek a szervező részére történő visszaadására vonatkozó eljárással együtt.

A szoros együttműködés keretében gondoskodni kell arról is, hogy a szervező figyelembe vegye a rendőrség véleményét a stadionon belüli néhány kulcsfontosságú biztonsági megfontolás vonatkozásában. Ezzel rendezhető néhány fontos kérdés, többek között: zártláncú televízió használata tömegkezelési és bizonyítékgyűjtési célból, a stadionon belüli kommunikációt célzó, megosztott vagy célzottan kialakított megoldások, vendégrendezők esetleges igénybevétele összekötői feladatokhoz a stadionon belül, valamint a stadionhoz vezető és a stadionból kivezető útvonalon egyaránt, több szervnek/szervezetnek helyet adó irányítóteremre vonatkozó megállapodás, adott esetben rendőrségi parancsnoki ponttal.

Az erre vonatkozó részletes útmutatást az Európa Tanács állandó bizottságának a biztonság és a szolgáltatások integrált megközelítéséről szóló, 1/2015. sz. egységes szerkezetbe foglalt ajánlása tartalmazza.

5. FEJEZET

5.   Együttműködés a rendőrségi, az igazságügyi és a vádhatóságok között

Az e fejezetben foglaltakkal kapcsolatban szem előtt kell tartani az igazságügyi és a vádhatóságoknak a tagállamonként nagy eltéréseket mutató szerkezetét és hatásköreit.

Az egyszeri mérkőzések és tornák tekintetében egyaránt jelentős előnnyel járhat a rendőrségi, az igazságügyi és a vádhatóságok közötti szoros együttműködés.

Bár a rendezvénnyel kapcsolatos valamennyi állítólagos szabálysértésre/bűncselekményre vonatkozó eljárás a vendéglátó ország kizárólagos hatáskörébe és joghatósága alá tartozik, amennyiben lehetséges és megengedhető, a többi tagállam rendőrségének és egyéb hatóságainak, valamint az illetékes uniós szerveknek (pl. az Eurojustnak) támogatniuk kell a vendéglátó ország igazságügyi és bűnüldöző hatóságait.

Minden tagállamnak biztosítania kell a rendezvényekhez kapcsolódó szabálysértésekre/bűncselekményekre való gyors és megfelelő reagálás lehetőségét.

A vendéglátó ország rendőrségének és egyéb hatóságainak tájékoztatniuk kell a vendégrendőrséget és -szurkolókat az ország releváns jogszabályairól és/vagy büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárásairól, valamint a labdarúgással kapcsolatos leggyakoribb szabálysértések/bűncselekmények esetében kiszabható legnagyobb büntetésekről.

Adott esetben a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzések esetében maradéktalanul alkalmazni kell a kölcsönös jogsegélyről szóló többoldalú hatályos megállapodásokat. Ezenkívül a vendéglátó ország bármely más országgal kétoldalú megállapodást köthet a rendezvény előtt, alatt és után biztosítandó megerősített kölcsönös jogsegély céljából.

A támogató ország(ok) NFIP-jének tájékoztatnia kell a szervező ország NFIP-jét az alábbiakról:

—	a kockázatot jelentők szurkolók rendezvényen való részvételének megakadályozására rendelkezésükre álló valamennyi jogi lehetőség (pl. stadionból való kitiltás/kiutazási tilalom),

—	a rendőrségi vendégdelegáció és/vagy bármely egyéb illetékes szerv/szervezet (pl. vendég összekötő ügyészek) milyen intézkedéseket hozhatnak a vendégszurkolók által elkövetett, labdarúgással kapcsolatos szabálysértésekre/bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtése érdekében,

—	a vendéglátó országban elkövetett mely szabálysértésekkel/bűncselekményekkel szemben indulhat büntetőeljárás a támogató országban (az elkövető visszatérését követően).

A vendéglátó ország bármely más országot felkérhet arra, hogy küldjön összekötő ügyészt/bírót a rendezvény idejére.

Ajánlott, hogy a vendéglátó ország hatósága, az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, a rendőrségi vendégdelegáció és/vagy az illetékes szerv/szervezet (pl. a vendég összekötő ügyészek) rendelkezésére bocsássa a bűnügyi vagy a bírósági nyilvántartásokból, valamint a rendőrségi vagy a nyomozati jelentésekből – többek között a letartóztatási nyilvántartásokból – származó, a vendégország állampolgáraira vonatkozó információkat.

Ennek alternatívájaként a támogató ország hozzájárulhat ahhoz, hogy egy összekötő ügyész/bíró készenlétben álljon és kérésre a vendéglátó országba utazzon, vagy megjelölhet kijelölt összekötő ügyészt/bírát a vendéglátó ország hatóságával való kapcsolattartásra.

A tagállami jogszabályok hatályán belül a támogató NFIP(-k) igyekszik/igyekeznek mielőbb megválaszolni a letartóztatott személyekre vonatkozó további – például a korábbi ítéletekkel, beleértve a labdarúgással kapcsolatos szabálysértések/bűncselekmények miatti ítéletekkel kapcsolatos – információk iránti kérelmeket.

A vendéglátó országba küldött összekötő ügyészekkel/bírákkal kapcsolatos minden költséget kétoldalú megállapodásokban kell szabályozni.

A vendég összekötő ügyészeket/bírákat a szervező országnak kell ellátnia a szükséges kommunikációs eszközökkel és egyéb felszereléssel.

6. FEJEZET

6.   Együttműködés a rendőrség és a szurkolók között

A szurkolói csoportokkal kialakított tagállami és helyi szintű rendőrségi kapcsolattartás jelentős mértékben hozzájárulhat a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzések biztonsági és védelmi kockázatainak minimalizálásához. Ugyanakkor ezt az együttműködést gyengítheti, ha azt az érzetet kelti, hogy a szurkolók képviselői a rendőrség megbízásából járnak el és például személyes adatokat adnak ki.

A rendőrségi vendégdelegációk és a vendégszurkolók képviselői hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vendéglátó ország rendőrsége tisztában legyen a vendégszurkolók jellemével és kulturális hátterével. A vendéglátó ország rendőrségének ezt figyelembe kell vennie a dinamikus kockázatértékelés során.

A rendezvények tekintetében a hazai szurkolóknak, a helyi közösségeknek és a vendégszurkolóknak potenciálisan fontos információkat és megerősítést kell kapniuk. Az ennek megvalósítását biztosító néhány főbb eszköz a következő: hatékony médiastratégia, a közösségi média/internetes oldalak igénybevétele, tájékoztató füzetek, valamint szoros együttműködés a kijelölt szurkolói kapcsolattartókkal és a szurkolók képviselőivel, valamint és a szurkolókat célzó kezdeményezések (így például szurkolói nagykövetségek).

A rendőrség és a szurkolói csoportok közötti folyamatos együttműködés és kommunikáció hozzájárulhat ahhoz, hogy valamennyi szurkoló számára biztonságos és barátságos légkör alakuljon ki, továbbá kommunikációs csatornát biztosíthat fontos információk továbbításához. Ezen információk közt említhetők az utazással kapcsolatos tanácsok, a stadionok megközelíthetőségére vonatkozó információk, valamint a hatályos jogszabályokkal és a szurkolók magatartására vonatkozó toleranciaszintekkel kapcsolatos információk.

Ezért a vendéglátó ország rendőrségének és a vendégország rendőrségének ki kell dolgoznia a szurkolókkal történő kommunikáció stratégiáját (amelyet „párbeszédnek” neveznek). A párbeszéddel megbízhatók szakképzett kommunikációs tisztviselők és/vagy kommunikációs és konfliktuskezelési technikákban járatos, első vonalbeli (azaz tömegkezeléssel/a közrend fenntartásával foglalkozó) műveleti egységek.

E megközelítés alkalmazása igazoltan elősegítette a szurkolók közötti önfegyelmezést, valamint a jól időzített és megfelelő beavatkozást biztonsági problémák vagy kockázatok felmerülése esetén.

Az erre vonatkozó részletes útmutatást a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszaknak és a rendzavarásnak a rendőrség és a szurkolók közötti kapcsolattartás bevált gyakorlatának alkalmazása révén történő megelőzésére és kezelésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kézikönyvről szóló tanácsi állásfoglalás (7) tartalmazza.

7. FEJEZET

7.   Kommunikációs és médiastratégia

7.1.   Kommunikációs stratégia

A hatékony és átlátható kommunikációs stratégia szervesen hozzátartozik a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel, -tornákkal és egyéb sportrendezvényekkel kapcsolatos sikeres biztonsági és védelmi koncepcióhoz.

A vendéglátó ország rendfenntartó szerveinek ezért szorosan együtt kell működniük a kormányzati és a helyi szervekkel/szervezetekkel, labdarúgó-szövetségekkel/-szervezőkkel, a médiával és a szurkolói csoportokkal egy több szervet/szervezetet átfogó kommunikációs stratégia előkészítésében és kidolgozásában.

A hatékony, több szervet/szervezetet átfogó médiastratégia minden kommunikációs stratégia meghatározó része a tekintetben, hogy az érintettek – különösen a vendégszurkolók – megkapjanak olyan fontos információkat, mint például az utazással kapcsolatos tanácsok, a stadionhoz vezető utakra, a hatályos jogszabályokra és a magatartási toleranciaszintekre vonatkozó információk.

A fő cél a rendezvény kedvező képének kialakítása a hazai és a vendégszurkolók, a helyi közösségek, a nagyközönség, valamint a biztonsági és védelmi műveletekben részt vevő egyének körében egyaránt. Ez elősegítheti egy minden érintett fél számára barátságos környezet kialakítását, és nagymértékben hozzájárulhat a biztonsági és védelmi kockázatok minimalizálásához.

7.2.   Médiastratégia

A rendőrségi (és a tágabb, több szervet/szervezetet átfogó) médiastratégiával legalább az alábbiakra kell törekedni:

—	proaktív, nyitott és átlátható információszolgáltatás,

—	megnyugtató és kellemes módon végzett tájékoztatás a biztonsági és védelmi előkészületekről,

—	azon szándék jelzése, hogy a rendőrség elősegíti a szurkolók jogszerű tevékenységeit,

—	annak egyértelművé tétele, hogy a rendőrség milyen magatartást nem tolerál,

—	amint lehet, megbízható információ közlése az incidensekről.

A rendőrség szorosan együtt kell működnie a kormányzati és a helyi hatóságokkal, labdarúgó-szövetségekkel/-szervezőkkel, valamint adott esetben a szurkolói csoportokkal egy olyan, több szervet/szervezetet átfogó médiastratégia kidolgozásában, amely:

—	proaktív jelleggel kedvező képet közvetít a rendezvénnyel kapcsolatban,

—	biztosítja a rendőrség és a partnerszervek/-szervezetek közötti egyértelmű feladatmegosztást azzal kapcsolatban, hogy ki irányítsa a médiával való kommunikációt a különböző biztonsági és védelmi (valamint egyéb) kérdésekkel kapcsolatban,

—	mind a rendőrségi, mind pedig a partnerszervek/-szervezetek szóvivőit közös háttér- és tájékoztató információkkal látja el (a tájékoztató anyagot az ismétlődő témák vagy kérdések és a felmerülő kockázatok vagy események figyelembevételével rendszeresen frissíteni kell),

—	biztosítja, hogy az előkészületek során, a rendezvény idején és után rendszeresen frissített tényszerű információkkal lássák el a médiát és/vagy az internetet,

—	rendszeres alkalmakat biztosít a sajtó/a média tájékoztatására,

—	figyelembe veszi a különböző újságírók és médiaágak igényeit és érdekeit.

8. FEJEZET

8.   A labdarúgás védelmi és biztonsági kérdéseivel foglalkozó európai szakértők ülései

Határozottan ajánljuk, hogy a Tanács minden soros elnöksége idején az elnökség hívja össze a jelentős sporteseményekkel foglalkozó szakértői csoport ülését, valamint számoljon be a bűnüldözési munkacsoportnak az ülések eredményeiről és a szakértői csoport tevékenységéről.

Javasoljuk továbbá, hogy minden soros elnökség szervezzen találkozót a labdarúgás védelmi és biztonsági kérdéseivel foglalkozó európai informális szakértői csoporttal az alábbiak céljából:

—	a jelentős sporteseményekkel foglalkozó szakértői csoport által megvizsgálandó releváns dokumentumok elkészítése,

—	a jelentős sporteseményekkel foglalkozó szakértői csoport munkaprogramjainak előkészítése és a munkaprogramok végrehajtásának figyelemmel kísérése,

—	a szurkolói magatartásban és az ahhoz kapcsolódó kockázatokban megfigyelhető tendenciák/fejlemények figyelemmel kísérése,

—	az NFIP-k európai hálózata tevékenységének nyomon követése és elősegítése,

—	a labdarúgó-rendezvények vonatkozásában megvalósuló nemzetközi rendőrségi együttműködéssel, valamint rendfenntartási stratégiákkal és taktikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása,

—	a labdarúgással kapcsolatos védelemre, biztonságra és szolgáltatásra vonatkozó, több szervet/szervezetet érintő integrált megközelítés kidolgozásának ösztönzése a partnerintézményekkel megvalósuló együttműködés keretében, valamint

—	érdeklődésre számot tartó és relevanciával bíró egyéb kérdések.

9. FEJEZET

9.   A labdarúgó-rendezvények biztonságával és védelmével foglalkozó releváns dokumentumok jegyzéke

9.1.   Az Európai Unió Tanácsa által eddig elfogadott dokumentumok

1.

A Tanács 1993. november 30-i ajánlása a sportesemények szervezőinek felelősségéről (10550/93)

2.

A Tanács 1996. április 22-i ajánlása a labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolódó rendzavarás megelőzéséről és megfékezéséről szóló iránymutatásokról, mellékletében a futballhuligánokkal kapcsolatos rendőrségi bűnüldözési operatív információk cseréjéhez alkalmazandó egységes formátummal (HL C 131., 1996.5.3., 1. o.)

3.

Együttes fellépés (1997. május 26.) a közrend és közbiztonság terén folytatott együttműködésről (HL L 147., 1997.6.5., 1. o.)

4.

A Tanács 1997. június 9-i állásfoglalása a futball-huliganizmusnak a tapasztalatcsere, a stadionokból való kitiltás és a médiapolitika eszközeivel történő megelőzéséről és visszaszorításáról (HL C 193., 1997.6.24., 1. o.)

5.

A Tanács 1999. június 21-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó kézikönyvről (HL C 196., 1999.7.13., 1. o.)

6.

A Tanács 2001. december 6-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kézikönyvről (HL C 22., 2002.1.24., 1. o.)

7.

A Tanács 2002. április 25-i határozata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos biztonságról (HL L 121., 2002.5.8., 1. o.)

8.

A Tanács 2003. november 17-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzések helyszínére történő belépéstől való eltiltások tagállamok általi alkalmazásáról (HL C 281., 2003.11.22., 1. o.)

9.

A Tanács 2006. december 4-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kézikönyvről (HL C 322., 2006.12.29., 1. o.)

10.

A Tanács 2007. június 12-i 2007/412/IB határozata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos biztonságról szóló 2002/348/IB határozat módosításáról (HL L 155., 2007.6.15., 76. o.)

11.

A Tanács 2010. június 3-i állásfoglalása a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatosan az erőszak és a rendzavarás megelőzése és ellenőrzése érdekében szükséges nemzetközi rendőrségi együttműködésre és intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kézikönyvről (HL C 165., 2010.6.24., 1. o.)

9.2.   Az Európa Tanács által elfogadott dokumentumok

1.

Európa tanácsi egyezmény a labdarúgó-mérkőzések és egyéb sportrendezvények védelméhez, biztonságához és az ott nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó integrált megközelítésről (2016)

2.

Az állandó bizottság 2015. évi 1/2015. sz. ajánlása a labdarúgó-mérkőzések és egyéb sportrendezvények védelméhez, biztonságához és az ott nyújtott szolgáltatásokhoz (egységes szerkezetbe foglalt ajánlás)

---

(1)  A kockázatelemzés keretében ki kell dolgozni a nemzeti válogatott és az egyes klubok szurkolóinak profilját, beleértve a kockázatot jelentő csoportokat és azoknak más, bel- és külföldi szurkolókhoz, többek között a helyi népességcsoportokhoz való viszonyát, valamint a kockázatot esetlegesen növelő körülményeket (többek között a rendőrséggel és a rendezőkkel való kapcsolatot).

(2)  Az NFIP-honlap kizárólag az NFIP-k általi felhasználásra érhető el, fokozott biztonságú oldal, amely a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolatos információkat tartalmaz (pl. a klubok áttekintése, mérkőzés előtti és utáni jelentések).

(3)  A Tanács 2008. június 23-i 2008/615/IB határozata a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(4)  A Tanács 2008. június 23-i 2008/616/IB határozata a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(5)  Egy 2014-ben végzett tanulmány rámutatott arra, hogy az átlagos költségek alacsonyak, ugyanakkor a rendőrség költségvetési forrásainak szempontjából jó befektetést jelentenek:

—	a rendőrségi vendégdelegáció fogadásának átlagos költsége a tanulmány megállapítása szerint 282 EUR delegációnként, ami a szállás és a belföldi utazás költségeit fedezi,

—	a rendőrségi vendégdelegáció kiküldésének átlagos költsége a tanulmány megállapítása szerint 850 EUR delegációnként, ami a nemzetközi utazás költségeit és a rendőrök kiadásait fedezi.

(Lásd a nemzetközi vonatkozású, legalább egy tagállamot érintő labdarúgó-mérkőzések [és más sportesemények] kapcsán alkalmazott rendőrségi vendégdelegációk fogadásának és kiküldésének költségeiről szóló, a 11908/16 dokumentumban foglalt tanácsi állásfoglalást.)

(6)  Lásd a polgári és büntetőjogi felelősségről szóló prümi határozat 21. és 22. cikkét.

(7)  11907/16.