23.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 336/36

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja a visszadobás gyakorlatának az Unió teljes halászati tevékenysége tekintetében történő fokozatos felszámolása a fogási határok hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetése révén.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el legfeljebb három évre a tagállamok által az illetékes tanácsadó testületekkel folytatott konzultáció során kidolgozott közös ajánlások alapján.

(3)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. Ezek a tagállamok a délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz. Az érintett tudományos testületek tudományos hozzájárulásukkal támogatták annak kidolgozását, melyet ellenőrzött a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) is. A közös ajánlásban foglalt intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésével, ezért azok a rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerint belefoglalandók ebbe a rendeletbe.

(4)

A délnyugati vizek tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a kirakodási kötelezettséget legkésőbb 2016. január 1-jétől kell alkalmazni a halászatot meghatározó halfajok vonatkozásában. A közös ajánlásnak megfelelően a visszadobási tervnek ki kell terjednie a közönséges nyelvhal, a szürke tőkehal és a norvég homár ICES VIIIa, b, d és e körzetben (kizárólag az állomány „funkcionális egység” elnevezésű elterjedési területein belül) végzett halászatára, a norvég homár ICES VIIIc és IXa körzetben (kizárólag a funkcionális egységeken belül) végzett halászatára, a közönséges nyelvhal és a sima lepényhal ICES IXa körzetben végzett halászatára, valamint a szürke tőkehal ICES VIIIc és IXa körzetben végzett halászatára.

(5)

A közös ajánlás javasolta a kirakodási kötelezettség alóli mentesség alkalmazását az ICES VIII és IX alterületen vonóhálóval kifogott norvég homár esetében, mivel a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok – az e fajt megcélzó halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit figyelembe véve – potenciálisan magas túlélési arányra utalnak. A HTMGB az értékelésében arra a következtetésre jut, hogy további tanulmányoknak kell megerősíteniük az eddigi megállapításokat, és jelzi, hogy már folynak, illetve tervbe vannak véve ilyen tanulmányok. Ezért a rendeletbe bele kell foglalni ezt a mentességet a 2016. évre vonatkozóan, egy olyan rendelkezéssel együtt, amely felkéri az érintett tagállamokat, hogy nyújtsanak be további adatokat a Bizottságnak annak érdekében, hogy a HTMGB teljes körűen értékelhesse a mentesség indokait.

(6)

A közös ajánlás bizonyos halászati tevékenységek vonatkozásában három, meghatározott mértékű de minimis kivételt tartalmaz. A HTMGB áttekintette a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat. A HTMGB megállapítása szerint a közös ajánlás megalapozott érveket tartalmazott ahhoz kapcsolódóan, hogy a nem szándékos fogások kezelésének aránytalan költségei mellett nehézséget okoz a szelektivitás fokozása. A fentiek fényében célszerű a de minimis kivételeket a közös ajánlásban szereplő százalékos érték szerint meghatározni, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésében megengedett szintek figyelembevétele mellett.

(7)

A közönséges nyelvhalra vonatkozó de minimis kivétel, amely az e fajt célzó halászatot végző hajók által az ICES VIIIa és VIIIb körzetben az e fajból merevítőrudas vonóhálókkal és fenékvonóhálókkal ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-ára érvényes, azon alapul, hogy a szelektivitás csak rendkívül nehezen fokozható ténylegesen. A HTMGB azt állapította meg, hogy az alátámasztó információk kellően indokolják a kért kivételt. A szóban forgó kivételt ezért bele kell foglalni e rendeletbe.

(8)

A közönséges nyelvhalra vonatkozó de minimis kivétel, amely az e fajt célzó halászatot végző hajók által az ICES VIIIa és VIIIb körzetben az e fajból tükörhálókkal és kopoltyúhálókkal ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-ára érvényes, azon alapul, hogy a szelektivitás csak rendkívül nehezen fokozható ténylegesen. A HTMGB azt állapította meg, hogy az alátámasztó információk kellően indokolják a kért kivételt. A szóban forgó kivételt ezért bele kell foglalni e rendeletbe.

(9)

A szürke tőkehalra vonatkozó de minimis kivétel, amely az e fajt célzó halászatot végző hajók által az ICES VIII és IX alterületen az e fajból vonóhálókkal ejtett összes éves fogásnak 2016-ban és 2017-ben legfeljebb 7 %-ára, 2018-ban pedig legfeljebb 6 %-ára érvényes, azon alapul, hogy a szelektivitás csak rendkívül nehezen fokozható ténylegesen. Az eddig bemutatott alátámasztó információk arra utalnak, hogy az érintett halászati tevékenységek kapcsán a szelektivitás fokozása az értékesíthető halak terén veszteséget eredményezne, ami miatt lehetséges, hogy már nem lennének gazdaságosak a halászati tevékenységek. A HTMGB emellett kiemelte, hogy az információkat az adott halászati tevékenységekre vonatkozó további szelektivitási vizsgálatoknak kellene kiegészíteniük. Ezért a rendeletbe bele kell foglalni ezt a kivételt, egy olyan rendelkezéssel együtt, amely felkéri az érintett tagállamokat, hogy nyújtsanak be további adatokat a Bizottságnak annak érdekében, hogy a HTMGB teljes körűen értékelhesse a kivétel indokait.

(10)

Mivel az e rendelet szerinti intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati szezonjához kapcsolódó gazdasági tevékenységeket és a halászati szezon tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. E rendeletet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott határidő betartása érdekében 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. Az említett rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerint e rendelet legfeljebb három évig lehet érvényben,

a)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében az ICES VIIIa és VIIIb körzetben e fajra halászó, merevítőrudas vonóhálót (halászeszközkód: TBB) és fenékvonóhálókat (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, OT, PT és TX) használó hajók által az e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

b)

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében az ICES VIIIa és VIIIb körzetben e fajra halászó, tükörhálót és kopoltyúhálókat (halászeszközkódok: GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR és GEN) használó hajók által az e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

c)

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) esetében az ICES VIII és IX alterületen e fajra halászó, vonóhálókat (halászeszközkódok: OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, SDN, SX és SV) használó hajók által az e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2016-ban és 2017-ben, és legfeljebb 6 %-a 2018-ban.