5.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/847 RENDELETE

(2015. május 20.)

a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A pénzátutalással megvalósuló illegális pénzáramlás árthat a pénzügyi ágazat integritásának, stabilitásának és megítélésének, továbbá fenyegetést jelenthet az Unió belső piacára és a nemzetközi fejlődésre nézve. A pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás és a szervezett bűnözés továbbra is jelentős probléma, amelyet uniós szinten kell kezelni. A bűnelkövetők és elkövető társaik a bűnözésből származó jövedelmek eredete elleplezésére, illetve a büntetendő cselekmények elkövetésére vagy terrorista célokra történő pénzátutalásokra való törekvéssel súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási rendszerek biztonságosságát, integritását és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat.

(2)

Amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra uniós szinten, a pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmust finanszírozók a büntetendő cselekmények elkövetésének megkönnyítéséhez valószínűsíthetően kihasználják a tőke szabad mozgását az Unió pénzügyileg integrált térségén belül. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) keretein belüli nemzetközi együttműködésnek, illetve ajánlásai globális szintű végrehajtásának célja a pénzátutalással megvalósuló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozása.

(3)

A fellépés nagyságrendjénél fogva az Uniónak biztosítania kell az FATF által 2012. február 16-án elfogadott, a pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemről szóló nemzetközi standardok (a továbbiakban: a felülvizsgált FATF-ajánlások) és különösen az elektronikus átutalásokról szóló 16. ajánlás (a továbbiakban: a 16. FATF-ajánlás), valamint annak végrehajtásához készített felülvizsgált értelmező megjegyzések egységes végrehajtását az Unió egészében és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés vagy egyéb eltérés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések kezelésében. A tagállamoknak a határokon átnyúló pénzátutalások terén önállóan, nem összehangolt módon történő fellépése jelentős hatást gyakorolna a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését uniós szinten, és ezáltal árthatna a pénzügyi szolgáltatások belső piacának.

(4)

A nemzetközi szintű fellépés következetességének előmozdítása és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében a további uniós intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni a nemzetközi szinten tett lépéseket, nevezetesen a felülvizsgált FATF-ajánlásokat.

(5)

E rendelet, és ennek keretében a 16. FATF-ajánlás végrehajtása és érvényesítése releváns és hatékony megoldást jelent a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre, illetve azok megakadályozására.

(6)

E rendeletnek nem szándéka, hogy felesleges terheket vagy költségeket rójon a pénzforgalmi szolgáltatókra vagy az azok szolgáltatásaikat igénybe vevő személyekre. E tekintetben a preventív megközelítésnek célzottnak és arányosnak kell lennie, továbbá teljes mértékben meg kell felelnie a tőke szabad mozgása Unión belül biztosított elvének.

(7)

A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégia 2008. július 17-i felülvizsgált változata (a továbbiakban: felülvizsgált stratégia) kiemelte, hogy folytatni kell a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és a terroristagyanús személyek által a saját pénzügyi források felhasználásának ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Ismeretes, hogy a FATF folyamatosan törekszik ajánlásainak a javítására és közös megegyezés kialakítására arra vonatkozóan, hogy azokat hogyan kellene végrehajtani. Az felülvizsgált stratégia leszögezi, hogy a felülvizsgált FATF-ajánlásoknak valamennyi FATF-tag és a FATF-hez hasonló típusú regionális szervek tagjai általi végrehajtása rendszeres időközönként értékelésre kerül, és hogy ebben a tekintetben fontos a tagállami végrehajtásra vonatkozó közös megközelítés.

(8)

A terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében intézkedések születtek egyes személyek, csoportok és szervezetek pénzének és gazdasági erőforrásainak befagyasztása céljából; ilyen intézkedés volt a 2580/2001/EK (4), a 881/2002/EK (5) és a 356/2010/EU (6) tanácsi rendelet. Ugyanebből a célból szintén intézkedések születtek a pénzügyi rendszernek a pénz és gazdasági erőforrások terrorista célokra történő felhasználásával szembeni védelme érdekében. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (7) több ilyen intézkedést is tartalmaz. Ezen intézkedések azonban nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák vagy egyéb bűnözők pénzeik átutalása érdekében igénybe vegyék a fizetési rendszereket.

(9)

A pénzátutalások teljes körű nyomon követhetősége kiemelten fontos és értékes eszköze lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének, felderítésének és az arra vonatkozó nyomozásnak, valamint a korlátozó intézkedések, különösen a 2580/2001/EK rendelet, a 881/2002/EK rendelet és a 356/2010/EU rendelet szerinti intézkedéseknek az ezen intézkedéseket végrehajtó uniós rendeletek teljes körű betartásával való végrehajtásának. Ezért az adatok fizetési láncban való továbbításának a biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok kísérjék.

(10)

E rendeletnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikkén alapuló, a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóit, illetve a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókat bizonyos, források befagyasztására irányuló, megfelelő lépések megtételére, vagy a pénzátutalásra vonatkozó külön korlátozások betartására esetlegesen kötelező rendeletek – így például a 2580/2001/EK rendelet, a 881/2002/EU rendelet és a 356/2010/EK rendelet – által előírt korlátozó intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazandónak lennie.

(11)

E rendelet alkalmazása nem sérti a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8) átültető nemzeti jogszabályokat. Az e rendeletnek való megfelelés céljából gyűjtött személyes adatok például nem kezelhetők tovább a 95/46/EK irányelvvel összeegyeztethetetlen módon. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a személyes adatok kereskedelmi célból történő további kezelését. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet minden tagállam fontos közérdekként ismeri el. Így e rendelet alkalmazása során a 95/46/EK irányelv 25. cikkével összhangban a személyes adatoknak a megfelelő védelmi szintet biztosítani nem tudó harmadik országba történő továbbítását az említett irányelv 26. cikke alapján kell engedélyezni. Fontos, hogy a több joghatóság alatt működő, Unión kívüli fióktelepekkel vagy leányvállalatokkal rendelkező pénzforgalmi szolgáltatók ne legyenek akadályozva a gyanús ügyletekre vonatkozó információk azonos szervezeten belüli továbbításában, amennyiben megfelelő biztosítékokat alkalmaznak. Ezenfelül a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóinak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak megfelelő technikai és szervezeti intézkedéseket kell alkalmazniuk a személyes adatoknak azok véletlen elvesztése, megváltoztatása vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, illetve az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelme céljából.

(12)

Azok a személyek, akik valamely pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló szerződés alapján kizárólag papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik, valamint azon személyek, akik pénzforgalmi szolgáltatók számára kizárólag a pénztovábbítással kapcsolatos üzenetküldő vagy egyéb támogató rendszert, illetve klíring-elszámolási és elszámolási rendszert működtetnek, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(13)

A 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikke a)–m) és o) pontjában hivatkozott szolgáltatásoknak megfelelő pénzátutalások nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Célszerű kizárni e rendelet hatálya alól a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából alacsony kockázatot képviselő átutalásokat is.,E kivételek közé tartoznak az olyan fizetési kártyák, elektronikus pénzeszközök, mobiltelefonok vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy információtechnológiai (IT) eszközök, amennyiben azokat kizárólag áruk és szolgáltatások vásárlására használják és a kártya vagy az eszköz száma minden átutalás mellett megtalálható. A fizetési kártya, az elektronikus pénzeszköz, a mobiltelefon vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tevő egyéb digitális vagy IT eszköz személyek közötti pénzátutalás végrehajtására történő felhasználása azonban e rendelet hatálya alá esik. Emellett ki kell zárni e rendelet hatálya alól a bankjegykiadó automatából történő készpénzfelvételt, az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetéseit, az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket, és a digitalizált csekkek továbbításával végrehajtott átutalásokat, ideértve többek között az elektronikusan feldolgozott csekkeket és váltókat is, valamint azokat a pénzátutalásokat, amelyek esetében mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató.

(14)

A nemzeti fizetési rendszerek jellemzőinek figyelembevétele érdekében és feltéve, hogy a pénzátutalások minden esetben visszavezethetők a fizető félig, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy e rendelet hatálya alól kivonják az alábbiakat: az áruk és szolgáltatások vásárlására szolgáló bizonyos kis értékű, belföldi pénzátutalások, ideértve az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is.

(15)

A pénzforgalmi szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok ne hiányozzanak és ne legyenek hiányosak.

(16)

A kisebb pénzátutalási ügyletekből származó lehetséges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében, valamint a fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendő, azon pénzátutalások esetében, amelyeknél az adatellenőrzésre még nem került sor, a fizető fél és a kedvezményezett adatai helyességének ellenőrzésére vonatkozó követelményt csak az 1 000 EUR-t meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni, kivéve, ha a pénzátutalás más olyan pénzátutalásokhoz köthető, amelyek együttes értéke meghaladná az 1 000 EUR-t, ha a pénzt a kedvezményezett készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta vagy ilyen módon került számára kifizetésre, illetve, amennyiben okkal lehet arra következtetni, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

(17)

Azon pénzátutalások esetében, amelyeknél az adatellenőrzés elvégzettnek tekinthető, a pénzforgalmi szolgáltatók nem kötelesek minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a fizető fél és a kedvezményezett adatainak helyességéről, amennyiben az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesznek.

(18)

A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogalkotási aktusokra, nevezetesen a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10), a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (11) és a 2007/64/EK irányelvre tekintettel az Unión belüli pénzátutalások esetében elegendő csak egyszerűsített információk, például a fizetési számlaszáma(i) vagy az egyedi ügyletazonosító megadásáról rendelkezni.

(19)

Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénz forrását, az Unióból az Unión kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét. Ezek a hatóságok csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából kaphatnak hozzáférést a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes köréhez.

(20)

A tagállamok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságainak, valamint illetékes igazságszolgáltatási és bűnüldözési szerveinek fokozniuk kell az egymással, illetve harmadik országok – köztük a fejlődő országok – illetékes hatóságaival folytatott együttműködést az átláthatóságnak, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának további erősítése érdekében.

(21)

Annak érdekében, hogy az egyetlen fizető féltől származó, több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat egyedi átutalásokat tartalmazó csoportos átutalás keretében, kötegben lehessen az Unióból az Unión kívülre küldeni, rendelkezni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetében elegendő legyen a fizető fél fizetési számlaszámát vagy egyedi ügyletazonosítóját és a kedvezményezettre vonatkozó adatok teljes körét feltüntetni, feltéve, hogy a köteg tartalmazza a fizető félre vonatkozó, helyesség szempontjából ellenőrzött adatok teljes körét, valamint a kedvezményezettre vonatkozó, teljes mértékben visszakövethető adatok teljes körét.

(22)

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok hiányának, illetve hiányosságának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a szolgáltató ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó, előírt adatok meglétét, valamint elősegítendő a gyanús ügyletek azonosítását. Ezeknek az eljárásoknak adott esetben utólagos és valósidejű monitoringot is magukban kell foglalniuk. Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a fizetési lánc egészében megadják az előírt tranzakciós információkat az elektronikus átutalás részeként vagy egy kapcsolódó üzenetben.

(23)

Mivel az anonim pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás veszélye, helyénvaló előírni a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy kérjenek a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat. A FATF által kidolgozott kockázatalapú megközelítéssel összhangban helyénvaló a magasabb és az alacsonyabb kockázatú területek azonosítása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának célzottabb kezelése érdekében. Ennek megfelelően a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony kockázatalapú eljárásokkal kell rendelkeznie olyan esetekre, amikor a pénzátutalásból hiányoznak a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, annak érdekében, hogy eldönthessék, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni a pénzátutalást, és milyen megfelelő nyomon követő intézkedéseket kell hozni.

(24)

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak az (EU) 2015/849 irányelvben megállapított bejelentési kötelezettségekkel és az ez ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedésekkel összhangban.

(25)

A fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok nélkül vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalásokra vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a pénzforgalmi szolgáltatóknak és a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és el kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat.

(26)

Célszerű, hogy az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (12) által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, a továbbiakban EBH), az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (13) által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, a továbbiakban EIOPA), valamint az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (14) által létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, a továbbiakban ESMA) iránymutatásokat adjon ki azzal a céllal, hogy támogassák a pénzforgalmi szolgáltatókat a fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozóan hiányzó vagy hiányos adatokat tartalmazó pénzátutalási esetek azonosítására és a megfelelő utóintézkedések megtételére irányuló hatékony eljárások bevezetésében.

(27)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell a letelepedési helyük szerinti tagállam pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságainak a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatközlés iránti megkereséseire.

(28)

A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a tagállama szerinti munkanapok számát kell figyelembe vennie azon napok számának meghatározásánál, amelyen belül válaszolni kell a fizető félre vonatkozó adatközlés iránti megkeresésekre.

(29)

Mivel a büntető ügyekben folytatott nyomozások során előfordulhat, hogy csak az eredeti pénzátutalás után hónapokkal vagy esetenként évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az ügyletben érintett személyek, valamint annak érdekében, hogy a nyomozások keretében hozzá lehessen férni a lényeges bizonyítékokhoz, helyénvaló kötelezni a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat meghatározott ideig tárolják a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából. Ez az adattárolási időtartam nem haladhatja meg az öt évet, ezen időszakot követően pedig minden személyes adatot törölni kell, feltéve, hogy a nemzeti jog másként nem rendelkezik. Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése, illetve az azzal kapcsolatos nyomozás céljából ez szükséges, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – a nemzeti büntetőjognak a büntető ügyben folyamatban lévő nyomozások és jogi eljárások esetén alkalmazandó, a bizonyítékokra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – az intézkedések szükségességének és arányosságának felmérését követően lehetővé tegyék vagy előírják az adatok további öt évet meg nem haladó időtartamra történő tárolását.

(30)

Az e rendeletnek való jobb megfelelés érdekében, és „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című, 2010. december 9-i bizottsági közleménnyel összhangban ki kell bővíteni az illetékes hatóságok felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét, valamint szankcionálási hatáskörét. Rendelkezni kell közigazgatási szankciókról és intézkedésekről, és figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem fontosságát, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat és intézkedéseket kell meghatározniuk. A tagállamoknak erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot, valamint az EBH, az EIOPA és az ESMA vegyes bizottságát (a továbbiakban: az európai felügyeleti hatóságok).

(31)

Az e rendelet V. fejezetének végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(32)

Az Unió területén kívül eső országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, egy tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan pénzforgalmi szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát esetlegesen számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

(33)

Tekintettel a számos módosításra, amelyet e rendelet szerint az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (16) szükséges lenne végrehajtani, a rendeletet az egyértelműség érdekében hatályon kívül kell helyezni.

(34)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra (47. cikk), valamint a ne bis in idem elvre.

(36)

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keretszabályozás zökkenőmentes bevezetésének biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet alkalmazásának kezdő időpontja megegyezzen az (EU) 2015/849 irányelv átültetési határidejével.

(37)

Az európai adatvédelmi biztossal egyeztetésre került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és az európai adatvédelmi biztos 2013. július 4-én véleményt nyilvánított (18),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése és az azzal kapcsolatos nyomozás céljából megállapítja a tetszőleges pénznemű pénzátutalásokat kísérő, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatokkal kapcsolatos szabályokat arra az esetre, ha a pénzátutalásban részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók legalább egyike az Unióban letelepedett szolgáltató.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató vagy közvetítő pénzforgalmi szolgáltató által küldött vagy fogadott, bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokra alkalmazandó.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a 2007/64/EK 3. cikkének a)–m) és o) pontjában felsorolt szolgáltatásokra.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a fizetési kártya, elektronikus pénzeszköz, mobiltelefon vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszköz használatával végrehajtott pénzátutalásokra, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

a)

a kártyát vagy eszközt kizárólag áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kifizetésére használják; és

b)

a kártya vagy eszköz száma az ügyletből eredő minden átutalás mellett megtalálható.

Ez a rendelet azonban alkalmazandó azokban az esetekben, amikor fizetési kártyát, elektronikus pénzeszközt, mobiltelefont vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszközt személyek közötti átutalás végrehajtására használnak fel.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a természetes vagy jogi személyekre, akiknek vagy amelyeknek a kizárólagos tevékenysége a papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítása, és akik vagy amelyek ezen feladatot egy pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján végzik, valamint azokra a természetes vagy jogi személyekre sem, akiknek vagy amelyeknek a kizárólagos tevékenysége a pénzforgalmi szolgáltatók számára a pénztovábbításhoz kapcsolódó üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszer vagy klíring- és elszámolási rendszer működtetése.

Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan pénzátutalásra:

a)

amely esetében a fizető fél pénzt vesz fel a saját fizetési számlájáról;

b)

amely esetében az egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történik;

c)

amely esetében mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató;

d)

amely végrehajtása digitalizált csekkek továbbítása révén történik, ideértve többek között az elektronikusan feldolgozott csekkeket is.

(5)   Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalások esetében, amelyek egy kedvezményezettnek a kizárólag áru- és szolgáltatásvásárlásra használható fizetési számlájára irányulnak, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá tartozik;

b)

a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egy egyedi ügyletazonosító segítségével képes a kedvezményezetten keresztül nyomon követni a pénzátutalást attól a természetes vagy jogi személytől számítva, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött;

c)

a pénzátutalás összege nem haladja meg az 1 000 EUR-t.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „terrorizmusfinanszírozás”: a terrorizmusfinanszírozás az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint;

2.   „pénzmosás”: az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikkének (3), és (4) bekezdésében említett pénzmosási tevékenységek;

3.   „fizető fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról pénzátutalást engedélyez, vagy – fizetési számla hiányában – pénzátutalási megbízást ad;

4.   „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt jogosultja;

5.   „pénzforgalmi szolgáltató”: a 2007/64/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett pénzforgalmi szolgáltatók kategóriái, az említett irányelv 26. cikke szerint mentességben részesülő természetes vagy jogi személyek és az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelvének (19) 9. cikke szerint mentességben részesülő, pénzátutalási szolgáltatást nyújtó jogi személyek;

6.   „közvetítő pénzforgalmi szolgáltató”: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely nem a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, és amely pénzátutalást fogad és továbbít a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója, vagy egy másik közvetítő pénzforgalmi szolgáltató nevében;

7.   „fizetési számla”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 14. pontjában meghatározott fizetési számla;

8.   „pénz”: a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 15. pontjában meghatározott pénz;

9.   „pénzátutalás”: a fizető fél nevében pénzforgalmi szolgáltatón keresztül, legalább részben elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeget egy pénzforgalmi szolgáltatón keresztül hozzáférhetővé tegye a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a fizető fél és a kedvezményezett személye azonos-e vagy sem, és függetlenül attól is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója azonos-e, ideértve az alábbiakat:

a)

a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott átutalások;

b)

a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott beszedések;

c)

a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 13. pontjában meghatározott belföldi vagy határokon átnyúló készpénzátutalások;

d)

a fizetési kártyával, elektronikus pénzeszközzel, mobiltelefonnal vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszközzel végrehajtott átutalások;

10.   „csoportos átutalás”: több egyedi pénzátutalás, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek;

11.   „egyedi ügyletazonosító”: a pénzforgalmi szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és elszámolási rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott betű-, szám- vagy szimbólumkombináció, amely lehetővé teszi az ügylet visszakövetését a fizető félig és a kedvezményezettig;

12.   „személyek közötti átutalás”: két olyan természetes személy közötti ügylet, akik fogyasztókként kereskedelmi, üzleti, illetve szakmai tevékenységükön kívüli célból járnak el.

II. FEJEZET

A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. SZAKASZ

A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

4. cikk

A pénzátutalásokat kísérő adatok

(1)   A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a fizető félre vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)

a fizető fél neve;

b)

a fizető fél fizetési számlaszáma, valamint

c)

a fizető fél címe, vagy hivatalos személyi okmányának száma, ügyfél-azonosító száma vagy születési ideje és helye.

(2)   A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a kedvezményezettre vonatkozó következő adatok kísérjék a pénzátutalást:

a)

a kedvezményezett neve; valamint

b)

a kedvezményezett fizetési számlaszáma.

(3)   Az (1) bekezdés b) és a (2) bekezdés b) pontjától eltérve a nem fizetési számláról indított vagy nem fizetési számlára irányuló pénzátutalások esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának kell gondoskodnia arról, hogy a pénzátutalást a fizetési számlaszám(ok) helyett inkább egy egyedi ügyletazonosító kísérje.

(4)   A pénz átutalása előtt a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőriznie kell az (1) bekezdésben említett adatok helyességét.

(5)   A (4) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni amennyiben:

a)

a fizető fél azonosítása az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikkének megfelelően megtörtént, és az azonosítás során szerzett információt az említett irányelv 40. cikkének megfelelően tárolták; vagy

b)

az (EU) 2015/849 irányelv 14. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó a fizető félre.

(6)   Az 5. és 6. cikkben meghatározott eltérések sérelme nélkül a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója nem teljesíthet semmilyen pénzátutalást mindaddig, amíg meg nem győződött arról, hogy teljes körűen betartja az e cikkben foglaltakat.

5. cikk

Pénzátutalások az Unión belül

(1)   A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, ha a fizetési láncban résztvevő valamennyi pénzforgalmi szolgáltató az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a pénzátutalást legalább a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számlaszámának vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosítónak kell kísérnie, a 260/2012/EU rendeletben előírt adatközlési követelmények sérelme nélkül, amennyiben azok alkalmazandók.

(2)   Az (1) bekezdéstől függetlenül, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója köteles a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltató vagy a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató adatközlés iránti kérelmének kézhezvételétől számított három munkanapon belül rendelkezésre bocsátani a következőket:

a)

az 1 000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalások esetében – függetlenül attól, hogy ezek az átutalások egy ügylet vagy több, egymással összeköthető ügylet keretében kerültek végrehajtásra – a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó, 4. cikk szerinti adatokat;

b)

azon pénzátutalások esetében, amelyek nem haladják meg az 1 000 EUR-t, és nem köthetők össze olyan más pénzátutalásokkal, amelyek az érintett pénzátutalással együtt meghaladnák az 1 000 EUR-t, legalább:

i.

a fizető fél és a kedvezményezett nevét, valamint

ii.

a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számlaszámát vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosítót.

(3)   A 4. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett pénzátutalások esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges ellenőriznie a fizető félre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója:

a)

az átutalandó pénzösszeget készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapta; vagy

b)

okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

6. cikk

Pénzátutalások az Unión kívülre

(1)   Az egyetlen fizető féltől származó csoportos átutalások esetén, amennyiben a kedvezményezettek pénzforgalmi szolgáltatói az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók, a 4. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a csoportos átutalás részét képező egyedi átutalásokra, feltéve, hogy a csoportos átutalási köteg tartalmazza a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt adatokat, azokat a 4. cikk (4) és (5) bekezdése szerint ellenőrizték és az egyedi átutalások tartalmazzák a fizető fél fizetési számlaszámát vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosítót.

(2)   A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve és – amennyiben az alkalmazandó – a 260/2012/EU rendeletben előírt adatközlés sérelme nélkül, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, azokat a pénzátutalásokat, amelyek nem haladják meg az 1 000 EUR-t, és nem köthetők össze olyan más pénzátutalásokkal, amelyek az érintett pénzátutalással együtt meghaladnák az 1 000 EUR-t, legalább az alábbi adatoknak kell kísérniük:

a)

a fizető fél és a kedvezményezett neve; valamint

b)

a fizető fél és a kedvezményezett fizetési számlaszáma vagy, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, az egyedi ügyletazonosító.

A 4. cikk (4) bekezdéstől eltérve, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges a fizető félre vonatkozó, e bekezdésben említett adatokat ellenőriznie, kivéve, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója:

a)

az átutalandó pénzösszeget készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában kapja; vagy

b)

okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

2. SZAKASZ

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójára vonatkozó kötelezettségek

7. cikk

A fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1)   A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia annak ellenőrzésére, hogy a pénzátutalások végrehajtásához használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok bevitelére szolgáló mezőket az említett rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték-e ki.

(2)   A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának hatékony eljárásokat kell alkalmaznia – ideértve adott esetben az utólagos vagy valósidejű monitoringot is – a következő, fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, az 5. cikkben említett adatok;

b)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok;

c)

olyan csoportos átutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a csoportos átutalásra vonatkozóan említett adatok.

(3)   Az 1 000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalások esetén, függetlenül attól, hogy ezek az átutalások egy ügylet vagy több, egymással összeköthető ügylet keretében kerültek végrehajtásra, a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás vagy az összegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása előtt, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója – a 2007/64/EK irányelv 69. és 70. cikkében foglalt követelmények sérelme nélkül – köteles megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőrizni a kedvezményezettre vonatkozó, az e cikk (2) bekezdésében említett adatok helyességét.

(4)   Az 1 000 EUR-t meg nem haladó pénzátutalások esetében, amelyek nem köthetők össze olyan más pénzátutalásokkal, amelyek az érintett pénzátutalással együtt meghaladnák az 1 000 EUR-t, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának nem szükséges ellenőriznie a kedvezményezettre vonatkozó adatok helyességét, kivéve, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója:

a)

a pénzösszeget készpénzben vagy anonim elektronikus pénz formájában fizeti ki; vagy

b)

okkal következtethet arra, hogy fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett azonosítása az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikkének megfelelően megtörtént és az azonosítás során szerzett információt az említett irányelv 40. cikkének megfelelően tárolták; vagy

b)

az (EU) 2015/849 irányelv 14. cikkének (5) bekezdése alkalmazandó a kedvezményezettre.

8. cikk

Pénzátutalások a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó vagy hiányos adatokkal

(1)   A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója hatékony kockázatalapú eljárásokat alakít ki és alkalmaz – adott esetben többek között az (EU) 2015/849 irányelv 13. cikkében említett kockázatérzékenységen alapuló eljárások alapján – annak meghatározása céljából, hogy végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni kell-e egy olyan pénzátutalást, amelyből teljesen hiányoznak a fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, valamint amelyek révén a megfelelő utóintézkedések meghatározhatók.

Amennyiben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében vagy a 6. cikkben említett adatok hiányoznak vagy hiányosak, vagy azokat nem a 7. cikk (1) bekezdésében említett üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték ki, akkor a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának el kell utasítania az átutalást, vagy kockázatérzékenység alapján be kell kérnie a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatokat az összegnek a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírása vagy az összegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása előtt vagy az után.

(2)   Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató ismételten elmulasztja a fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok elküldését, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának lépéseket kell tennie, amelyek elsőként figyelmeztetések küldését és határidők meghatározását jelenthetik, azt megelőzően, hogy a szolgáltató vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat vagy korlátozza, illetve megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának jelentenie kell az említett mulasztást és az ügyben tett lépéseket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságnak.

9. cikk

Értékelés és jelentés

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a hiányzó vagy hiányos, fizető félre vagy kedvezményezettre vonatkozó adatokat is tényezőként figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és jelenteni kell-e az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban létrehozott pénzügyi információs egységnek.

3. SZAKASZ

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek

10. cikk

A fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatoknak az átutalással való együtt tárolása

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a pénzátutalást kísérő valamennyi hozzájuk beérkezett, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatot az átutalással együtt tároljanak.

11. cikk

A fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok hiányának észlelése

(1)   A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony eljárásokat kell alkalmaznia annak észleléséhez, hogy a pénzátutalás végrehajtásához használt üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszeren belül a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok bevitelére szolgáló mezőket az adott rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték-e ki.

(2)   A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak hatékony eljárásokat kell alkalmaznia – ideértve adott esetben az utólagos vagy valósidejű monitoringot is – a következő, a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egyaránt az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, az 5. cikkben említett adatok;

b)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok;

c)

olyan csoportos átutalásoknál, amelyek esetében a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Unión kívül letelepedett pénzforgalmi szolgáltató, a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében a csoportos átutalás tekintetében előírt adatok.

12. cikk

Pénzátutalások a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó adatokkal

(1)   A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók hatékony kockázatalapú eljárásokat alakítanak ki annak meghatározása céljából, hogy végrehajtani, elutasítani vagy felfüggeszteni kell-e egy olyan pénzátutalást, amelyből hiányoznak a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok, valamint amelyek révén a megfelelő utóintézkedések meghatározhatók.

Amennyiben a közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a pénzátutalás beérkezésekor azt észleli, hogy a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében vagy a 6. cikkben említett adatok hiányoznak, vagy azokat nem a 7. cikk (1) bekezdésében említett üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszer elfogadott szabályaival összhangban lévő megengedett karakterek vagy beviteli adatok felhasználásával töltötték ki, akkor el kell utasítania az átutalást, vagy kockázatérzékenység alapján be kell kérnie a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatokat a pénzátutalás továbbítása előtt vagy az után.

(2)   Amennyiben egy pénzforgalmi szolgáltató ismételten elmulasztja a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó előírt adatok elküldését, a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak lépéseket kell tennie, amelyek elsőként figyelmeztetések küldését és határidők meghatározását jelenthetik, azt megelőzően, hogy a szolgáltató vagy visszautasítja az adott pénzforgalmi szolgáltatótól származó jövőbeli pénzátutalásokat vagy korlátozza, illetve megszünteti az érintett pénzforgalmi szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató köteles jelenteni az említett mulasztást és az ügyben tett lépéseket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságnak.

13. cikk

Értékelés és jelentés

A közvetítő pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozó hiányzó adatokat tényezőként figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és az (EU) 2015/849 irányelvvel összhangban jelenteni kell-e a pénzügyi információs egységnek.

III. FEJEZET

ADATOK, ADATVÉDELEM ÉS ADATTÁROLÁS

14. cikk

Adatszolgáltatás

A pénzforgalmi szolgáltatóknak, a letelepedési helyük szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően – az (EU) 2015/849 irányelv 45. cikkének (9) bekezdése szerinti központi kapcsolattartó ponton keresztül is, amennyiben ilyen kapcsolattartó pont kijelölésére sor került – kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóságoktól érkező, az e rendelet alapján kötelezően közlendő adatokra vonatkozó megkeresésekre kell válaszolniuk, méghozzá teljes körűen és haladéktalanul.

15. cikk

Adatvédelem

(1)   A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére a nemzeti jogba átültetett 95/46/EK irányelv irányadó. A Bizottság vagy az európai felügyeleti hatóságok által e rendelet szerint kezelt személyes adatokra a 45/2001/EK rendelet irányadó.

(2)   A pénzforgalmi szolgáltatók személyes adatokat e rendelet alapján kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából kezelhetnek, és azok e célokkal összeférhetetlen módon való további kezelése tilos. E rendelet alapján tilos a személyes adatok kereskedelmi célú kezelése.

(3)   A pénzforgalmi szolgáltatók üzleti kapcsolat létesítése vagy eseti ügylet végrehajtása előtt kötelesek az új ügyfelek számára közölni a 95/46/EK irányelv 10. cikkében előírt adatokat. Ennek részeként rendelkezésre kell bocsátani egy általános ismertetőt azokról a jogi kötelezettségekről, amelyeknek a pénzforgalmi szolgáltatók e rendelet értelmében kötelesek megfelelni a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából végzett személyesadat-kezelés során.

(4)   A pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek biztosítani a kezelt adatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását.

16. cikk

Adattárolás

(1)   A fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok nem tárolhatóak a feltétlenül szükséges időn túl. A fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a 4–7. cikkben előírt adatokat 5 évig köteles tárolni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tárolási idő lejártával a pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy a személyes adatok törlésre kerüljenek, kivéve, ha a nemzeti jog, amely meghatározza, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak mely körülmények között lehet vagy kell tovább tárolniuk az adatokat, másként rendelkezik. A tagállamok kizárólag azt követően tehetik lehetővé vagy írhatják elő az adatok további tárolását, hogy részletekbe menően megvizsgálták, hogy szükséges és arányos-e a további tárolás, és megítélésük szerint az indokolt azon az alapon, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése vagy az azzal kapcsolatos nyomozás céljából szükséges. Az adatok további tárolásának időtartama nem haladhatja meg a pénzátutalást követő öt évet.

(3)   Amennyiben 2015. június 25-én valamely tagállamban folyamatban van olyan bírósági eljárás, amely feltételezett pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez, felderítéséhez, az azzal kapcsolatos nyomozáshoz, illetve vádemeléshez kapcsolódik, és valamely pénzforgalmi szolgáltató birtokában van olyan információknak vagy dokumentumoknak, amelyek az említett folyamatban lévő eljáráshoz kapcsolódnak, a pénzforgalmi szolgáltató a nemzeti joggal összhangban 2015. június 25-től számított öt évig tárolhatja ezeket az információkat, illetve dokumentumokat. A tagállamok a bizonyítékokra vonatkozó, a büntető eljárásokban folyamatban lévő nyomozásokra és bírósági eljárásokra alkalmazandó tagállami büntetőjog sérelme nélkül lehetővé tehetik vagy előírhatják az említett információk, illetve dokumentumok további öt évig történő tárolását, amennyiben megállapításra került, hogy a további tárolási időszak meghosszabbítása a feltételezett pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás, vagy az azt érintő vádemelés szempontjából szükséges és arányos.

IV. FEJEZET

SZANKCIÓK ÉS MONITORING

17. cikk

Közigazgatási szankciók és intézkedések

(1)   A tagállamok a büntetőjogi szankciók megállapításához és alkalmazásához fűződő joguk sérelme nélkül szabályokat állapítanak meg az e rendelet bármilyen megszegése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozóan, és megteszik az ezek végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és meg kell felelniük az (EU) 2015/849 irányelv VI. fejezete 4. szakaszában foglaltaknak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem állapítanak meg szabályokat az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetében alkalmazandó közigazgatási szankciókról vagy intézkedésekről, ha az adott jogsértést saját tagállami joguk büntetőjogilag szankcionálja. Ilyen esetben a tagállamok közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kötelezettségek pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkoznak, e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a szankciók vagy intézkedések – a nemzeti jogra is figyelemmel – alkalmazhatók legyenek a vezető testület tagjaira vagy bármely természetes személyre, aki a tagállami jogszabályok szerint felelős a rendelkezés megszegéséért.

(3)   A tagállamok 2017. június 26-ig értesítik a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóságok Vegyes Bizottságát az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok késedelem nélkül értesítik a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát e szabályok bármely későbbi módosításáról.

(4)   Az illetékes hatóságok a feladataik gyakorlásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkeznek az (EU) 2015/849 irányelv 58. cikkének (4) bekezdésével összhangban. Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és intézkedések elrendelésére vonatkozó hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az említett közigazgatási szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a határon átnyúló esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatóak legyenek a 18. cikkben foglalt azon jogsértésekért, amelyeket az ő javukra egy olyan személy követett el, aki önállóan, vagy a jogi személy valamely szervének részeként járt el, és a jogi személyben az alábbiak alapján vezető tisztséget töltött be:

a)

a jogi személy képviseletének joga;

b)

a jogi személy nevében történő döntéshozatal jogköre; vagy

c)

a jogi személyen belüli ellenőrzésgyakorlás jogköre.

(6)   A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatóak legyenek, ha az e cikk (5) bekezdésében említett személyek egyike általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé a 18. cikkben említett jogsértések egyikének a jogi személy alá rendelt személy általi, a jogi személy javára történő elkövetését.

(7)   Az illetékes hatóságok bármely alább felsorolt módon gyakorolhatják a közigazgatási szankciók és intézkedések e rendelet szerinti megállapítására vonatkozó hatásköreiket:

a)

közvetlenül;

b)

más hatóságokkal együttműködésben;

c)

oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket;

d)

az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresésével.

Az illetékes hatóságok a közigazgatási és szankciók és intézkedések megállapítására vonatkozó hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az említett közigazgatási szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és határon átnyúló esetek kezelése során koordinálják cselekvésüket.

18. cikk

Különös rendelkezések

A tagállamok biztosítják, hogy közigazgatási szankcióik és intézkedéseik magukban foglalják legalább az (EU)2015/849 irányelv 59. cikke (2) és (3) bekezdésében foglalt közigazgatási szankciókat és intézkedéseket e rendelet következő módon történő megsértése esetében:

a)

a fizető félre vagy a kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatok pénzforgalmi szolgáltató általi megadásának ismételt vagy rendszeres elmulasztása, a 4., 5. vagy 6. cikket megsértve;

b)

az adatok tárolásának a pénzforgalmi szolgáltató általi ismételt, rendszeres vagy súlyos elmulasztása, a 16. cikket megsértve;

c)

a hatékony kockázatalapú eljárások kialakításának pénzforgalmi szolgáltató általi elmulasztása, a 8. vagy 12. cikket megsértve;

d)

a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók súlyos mulasztása a 11. vagy a 12. cikknek való megfelelés terén.

19. cikk

A szankciók és intézkedések közzététele

Az (EU) 2015/849 irányelv 60. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül közzéteszik az e rendelet 17. és 18. cikkében említett esetekben alkalmazott közigazgatási intézkedéseket és szankciókat, megnevezve a jogsértés típusát és jellegét, valamint feltüntetve a felelős személyek azonosítására vonatkozó információkat is, amennyiben ez az egyes esetek értékelése alapján szükséges és arányos.

20. cikk

Szankciók és intézkedések illetékes hatóságok általi alkalmazása

(1)   A közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának, valamint a közigazgatási pénzbírságok mértékének a meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, ideértve az (EU) 2015/849 irányelv 60. cikke (4) bekezdésében felsoroltakat is.

(2)   Az e rendelet alapján megállapított közigazgatási szankciók és intézkedések tekintetében az (EU) 2015/849 irányelv 62. cikke alkalmazandó.

21. cikk

A jogsértések bejelentése

(1)   A tagállamok hatékony mechanizmusokat alakítanak ki az e rendelet megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentésére való ösztönzés érdekében.

Az említett mechanizmusok minimálisan magukban foglalják az (EU) 2015/849 irányelv 61. cikke (2) bekezdésében említett mechanizmusokat.

(2)   A pénzforgalmi szolgáltatók az illetékes hatóságokkal együttműködve kialakítják a megfelelő belső eljárásokat ahhoz, hogy az alkalmazottaik vagy a hasonló helyzetben lévő személyek a jogsértéseket a kötelezett szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, biztonságos, független és névtelenséget biztosító, az adott pénzforgalmi szolgáltató jellegének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.

22. cikk

Monitoring

(1)   A tagállamok az illetékes hatóságok számára kötelezettségként előírják, hogy hatékony monitoring révén ellenőrizzék e rendelet betartását, és ennek biztosítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket, valamint hatékony mechanizmusokkal ösztönözzék az e rendelet előírásai megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését.

(2)   Miután a tagállamok a 17. cikk (3) bekezdésével összhangban értesítették a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát az e cikk (1) bekezdésében említett szabályokról, a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a IV. fejezet alkalmazásáról, különös tekintettel a határon átnyúló esetekre.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

23. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot munkájában a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ELTÉRÉSEK

24. cikk

Az Unió területén kívüli országokkal és területekkel kötött megállapodások

(1)   A Bizottság bármely tagállam számára engedélyezheti, hogy harmadik országgal vagy az EUSZ-nek és az EUMSZ-nek az EUMSZ 355. cikkében említett területi hatálya alá nem tartozó területtel (a továbbiakban: az érintett ország vagy terület) olyan megállapodásokat kössön, amelyek eltéréseket tartalmaznak e rendelettől, annak érdekében, hogy az adott ország vagy terület és az érintett tagállam között történő pénzátutalásokat az érintett tagállamon belüli pénzátutalásként lehessen kezelni.

Ezek a megállapodások kizárólag valamennyi alábbi feltétel teljesülése esetén engedélyezhetők:

a)

az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, a tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Uniót képviselő egyik tagállammal;

b)

az érintett országban vagy területen található pénzforgalmi szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállamban működő fizetési és elszámolási rendszerekben; valamint

c)

az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatóktól az e rendeletben megállapítottakkal megegyező szabályok alkalmazását követeli meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodást megkötni kívánó tagállam kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, és megad számára minden, a kérelem elbírálásához szükséges információt.

(3)   Az ilyen kérelemnek a Bizottsághoz történő beérkezésekor az adott tagállam és az érintett ország vagy terület közötti pénzátutalásokat átmenetileg az adott tagállamon belüli pénzátutalásként kell kezelni, amíg e cikknek megfelelően határozat nem születik.

(4)   Ha a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden, a kérelem elbírálásához szükséges információval, felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és pontosan közli, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége.

(5)   A Bizottság a kérelem elbírálásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információnak a beérkezését követő egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és továbbítja a kérelem másolatát a többi tagállamnak.

(6)   A 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság az e cikk (5) bekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e az érintett tagállam számára a kérelem tárgyát képező megállapodás megkötését.

A Bizottság az első albekezdésben említett határozatot a kérelem beérkezésétől számított tizennyolc hónapon belül mindenképpen elfogadja.

(7)   Azok a tagállamok, amelyek a Bizottság 2012/43/EU végrehajtási határozata (20), a Bizottság 2010/259/EU határozata (21), a Bizottság 2009/853/EK határozata (22) vagy a Bizottság 2008/982/EK határozata (23) alapján engedélyt kaptak arra, hogy egy érintett országgal vagy területtel megállapodást kössenek, az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja alapján történő elbírálásához szükséges naprakész információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják legkésőbb 2017. március 26-ig.

A Bizottság az információ beérkezésétől számított három hónapon belül megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott információkat annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatóktól valóban megköveteli az e rendeletben megállapítottakkal megegyező szabályok alkalmazását. Amennyiben a vizsgálat során a Bizottság úgy véli, hogy az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, úgy a vonatkozó bizottsági határozatot vagy bizottsági végrehajtási határozatot hatályon kívül helyezi.

25. cikk

Iránymutatások

Az európai felügyeleti hatóságok 2017. június 26-ig az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1905/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban az illetékes hatóságoknak és a pénzforgalmi szolgáltatóknak címzett iránymutatásokat bocsátanak ki az e rendelet alapján – különösen a 7., 8., 11., és 12. cikk végrehajtásával kapcsolatosan – hozandó intézkedésekről.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 1781/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. június 26-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2015. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

Z. KALNIŅA-LUKAŠEVICA


(1)  HL C 166., 2013.6.12., 2. o.

(2)  HL C 271., 2013.9.19., 31. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. április 20-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2015. május 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  A Tanács 2580/2001/EK rendelete (2001. december 27.) a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről (HL L 344., 2001.12.28., 70. o.).

(5)  A Tanács 881/2002/EK rendelete (2002. május 27.) az Al-Qaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, (HL L 139., 2002.5.29., 9. o.).

(6)  A Tanács 356/2010/EU rendelete (2010. április 26.) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 105., 2010.4.27., 1. o.):

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 1781/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról (HL L 345., 2006.12.8., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(18)  HL C 32., 2014.2.4., 9. o.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(20)  A Bizottság 2012/43/EU végrehajtási határozata (2012. január 25.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Dán Királyságnak a Grönlanddal, illetve a Feröer szigetekkel kötendő, a Dán Királyság és e területek közötti pénzátutalásoknak Dánián belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodások megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 24., 2012.1.27., 12. o.).

(21)  A Bizottság 2010/259/EU határozata (2010. május 4.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Francia Köztársaságnak a Monacói Hercegséggel a Francia Köztársaság és a Monacói Hercegség közötti pénzátutalásoknak a Francia Köztársaságon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 112., 2010.5.5., 23. o.).

(22)  A Bizottság 2009/853/EK határozata (2009. november 26.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Franciaországnak a Saint-Pierre és Miquelonnal, Mayotte-tal, Új-Kaledóniával, Francia Polinéziával, valamint Wallis és Futunával a Franciaország és e területek közötti pénzátutalások Franciaországon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 312., 2009.11.27., 71. o.).

(23)  A Bizottság 2008/982/EK határozata (2008. december 8.) az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Egyesült Királyságnak a Jerseyvel, Guernseyvel és a Man-szigettel az Egyesült Királyság és e területek közötti pénzátutalások Egyesült Királyságon belüli pénzátutalásként való kezeléséről szóló megállapodás megkötésére történő felhatalmazásáról (HL L 352., 2008.12.31., 34. o.).


MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 1781/2006/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

2. cikk

4. cikk

4. cikk, (1) bekezdés

5. cikk

4. cikk

6. cikk

5. cikk

7. cikk

7. cikk

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk

9. cikk

11. cikk

16. cikk

12. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

17–22. cikk

16. cikk

23. cikk

17. cikk

24. cikk

18. cikk

19. cikk

26. cikk

20. cikk

27. cikk