a)

az említett határozatoknak megfelelően engedélyezett alrendszerek;

b)

új, felújított vagy korszerűsített alrendszerekre vonatkozó projektek, amelyek megvalósítása e rendelet kihirdetésekor előrehaladott fázisban van, vagy amelyek érvényben lévő szerződés tárgyát képezik.

1.

1.1.

1.2.

1.3.

2.

2.1.

2.1.1.

2.1.2.

2.2.

2.2.1.

2.2.2.

3.

4.

4.1.

4.2.

4.2.1.

4.2.2.

4.2.3.

4.2.4.

4.2.5.

4.2.6.

4.2.7.

4.2.8.

4.2.9.

4.2.10.

4.2.11.

4.2.12.

4.2.13.

4.2.14.

4.2.15.

4.2.16.

4.2.17.

4.2.18.

4.3.

4.3.1.

4.3.2.

4.3.3.

4.3.4.

4.3.5.

4.4.

4.5.

4.6.

4.7.

5.

5.1.

5.2.

5.2.1.

6.

6.1.

6.1.1.

6.1.2.

6.1.3.

6.1.4.

6.1.5.

6.2.

6.2.1.

6.2.2.

6.2.3.

6.2.4.

6.3.

6.3.1.

6.3.2.

6.3.3.

7.

7.1.

7.2.

7.2.1.

7.2.2.

7.2.3.

7.2.4.

7.3.

7.3.1.

7.3.2.

7.3.3.

7.3.4.

7.4.

7.4.1.

7.4.2.

A. függelék –

B. függelék –

C. függelék –

D. függelék –

E. függelék –

F. függelék –

G. függelék –

(1)

Ez az ÁME a 2008/57/EK irányelv 1. cikkének megfelelően az uniós vasúti rendszer „energia” alrendszerére és „karbantartás” alrendszerének egy részére vonatkozik.

(2)

Az „energia” alrendszert a 2008/57/EK irányelv II. mellékletének 2.2. pontja határozza meg.

(3)

Ezen ÁME műszaki hatályát e rendelet 2. cikke határozza meg pontosan.

(1)

A 2008/57/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez az ÁME:

(2)

A 2008/57/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdésének megfelelően a különleges esetekre meghatározott rendelkezések a 7. pontban találhatók.

(3)

Az ÁME rendelkezései az ÁME hatálya alá tartozó minden nyomtávrendszerre érvényesek, kivéve, ha az adott pont konkrét nyomtávrendszerekre vagy konkrét névleges nyomtávokra vonatkozik.

(1)

Ez az ÁME az átjárhatóság megvalósításához szükséges mindazon helyhez kötött létesítményre vonatkozik, amelyek szerepe, hogy vontatási energiát biztosítsanak a villamos vontatójárművek számára.

(2)

Az „energia” alrendszer a következőkből áll:

a)   alállomások: primer oldalukon a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozva a nagyfeszültséget a villamos vontatójárművek számára megfelelő feszültségűre transzformálják és/vagy megfelelő táplálási rendszerűre alakítják át;

b)   szakaszolási pontok: a vezetékek táplálására és párhuzamos kapcsolására, valamint védelem, leválasztás és kisegítő energiaellátás céljára szolgáló, pontokon elhelyezett elektromos berendezések;

c)   rendszer- illetve fázishatárok: az elektromos szempontból eltérő rendszerek vagy egyazon elektromos rendszer különböző fázisai közötti átmenet biztosításához szükséges berendezések;

d)   vezetékrendszer: az elektromos energiát a pályán haladó villamos vontatójárművek részére elosztó rendszer, amely az energiát áramszedők útján továbbítja a villamos vontatójárművekhez. A vezetékrendszer fel van szerelve kézi vagy távműködtetésű szakaszolókkal is, amelyekre azért van szükség, hogy az üzemi igényeknek megfelelően vezetékrendszer-szakaszokat vagy -csoportokat válasszon le. A tápvezeték is a vezetékrendszerhez tartoznak;

e)   visszavezető áramkör: valamennyi olyan vezető, amely a vontatási áram visszavezetésének tervezett útját képezi. Ezért – e szempont vonatkozásában – a visszavezető áramkör az „energia” alrendszer része, és kapcsolódási ponttal rendelkezik az „infrastruktúra” alrendszerhez.

(3)

A 2008/57/EK irányelv II. mellékletének 2.2. pontjának megfelelően a villamos fogyasztásmérő rendszer pálya menti elemeit, melyeket ezen ÁME pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszerként említ, ezen ÁME 4.2.17. pontja határozza meg.

(1)

Az energiaellátási rendszer célja, hogy minden egyes villamos vontatójárművet energiával lásson el a tervezett menetrend szerinti üzemelés érdekében.

(2)

Az energiaellátási rendszer alapvető paramétereit a 4.2. pont határozza meg.

(1)

A cél, hogy az energiaellátási rendszerből a vasúti járművekbe történő energiatovábbítás megbízható és folyamatos legyen. A felsővezetékek és az áramszedők egymásra gyakorolt hatása fontos az átjárhatóság szempontjából.

(2)

A felsővezeték geometriai jellemzőinek alapvető paramétereit és az áramszedés minőségét a 4.2. pont határozza meg.

(1)

Az előírt teljesítmény elérése érdekében az „energia” alrendszer a vasúti rendszer más alrendszereivel működik együtt. Ezek az alábbiak:

(2)

E kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásait az ÁME 4.3. pontja határozza meg.

(1)

A 2008/57/EK irányelv tárgyát képező teljes vasúti rendszer, amelynek része az „energia” alrendszer, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét ellenőrizni kell. Ezt az egységességet különösen az „energia” alrendszert érintő műszaki előírások, az alrendszernek a felsőbb szintű rendszerhez való kapcsolódási pontjai és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni. Az alrendszer működési és műszaki előírásai és annak kapcsolódási pontjai, amelyek leírása a 4.2. és a 4.3. pontban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez a vasúthálózat átjárhatóságához szigorúan szükséges.

(2)

Az átjárhatóságot szolgáló innovatív megoldások, amelyek nem teljesítik az ezen ÁME-ban előírt követelményeket és nem mérhetők fel az ÁME-ban meghatározott módon, új előírásokat és/vagy új értékelési módszereket tesznek szükségessé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozására a 6.1.3. és 6.2.3. pontban ismertetett, az innovatív megoldásokra vonatkozó folyamat szerint van lehetőség.

(3)

Figyelemmel az összes alkalmazandó alapvető követelményre, az „energia” alrendszerre a 4.2–4.7. pontban meghatározott előírások vonatkoznak.

(4)

Az „energia” alrendszer EK-hitelesítéséhez szükséges eljárásokat ezen ÁME 6.2.4. pontja és B. függelékének B.1. táblázata ismerteti.

(5)

A különleges esetek tekintetében lásd a 7.4. pontot.

(6)

Ahol az ÁME EN-szabványokra tesz utalást, az EN szabványok „nemzeti eltérések” vagy „különleges nemzeti feltételek” néven végrehajtott módosításai nem alkalmazhatók, és nem képezik ezen ÁME részét.

a)

maximális vonalsebesség;

b)

villamos vontatójármű-típus(ok);

c)

vasúti szolgáltatásokra vonatkozó követelmények;

d)

a villamos vontatójárművek villamos teljesítményigénye az áramszedőknél.

4.2.2.1.

Energiaellátás:

4.2.2.2.

A felsővezeték geometriai jellemzői és az áramszedés minősége:

4.2.2.3.

Pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (4.2.17.).

4.2.2.4.

Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések (4.2.18.).

(1)

Az „energia” alrendszernél használt feszültség és frekvencia a 7. pontnak megfelelően meghatározott alábbi négy rendszer egyikének felel meg:

(2)

A kiválasztott rendszer feszültség- és a frekvencia-értékeinek, valamint azok korlátainak meg kell felelniük az EN 50163:2004 szabvány 4. pontjában foglaltaknak.

a)

a villamos vontatójármű maximális áramfelvétele (4.2.4.1.);

b)

a villamos vontatójárművek teljesítménytényezője és a hatásos átlagfeszültség (4.2.4.2.).

(1)

Az egyenáramú rendszerek esetében a felsővezetéket úgy kell megtervezni, hogy álló villamos vontatójárművek esetében áramszedőnként 300 A-t (1,5 kV-os energiaellátó rendszernél), illetve 200 A-t (3 kV-os energiaellátó rendszernél) viseljen el.

(2)

Álló villamos vontatójárművek esetében az áramterhelhetőséget az EN 50367:2012 szabvány 7.2. pontjának 4. táblázatában megadott statikus sarunyomás vizsgálati értékének megfelelően kell elérni.

(3)

A felsővezetéket az EN 50119:2009 szabvány 5.1.2. pontjának megfelelő hőmérsékleti értékhatárok figyelembevételével kell megtervezni.

(1)

A váltakozó áramú energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni, hogy a visszatápláló fékezés más vontatójárművek illetve fogyasztók felé történő problémamentes energiaátadás mellett valósuljon meg.

(2)

Az egyenáramú energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni, hogy a visszatápláló fékezés legalább a más vontatójárművek felé történő energiaátadás mellett megengedhető legyen.

(1)

A vontatási energiaellátó rendszer és a vasúti jármű egymásra gyakorolt hatása elektromos instabilitást válthat ki a rendszeren belül.

(2)

Az elektromos rendszer kompatibilitásának eléréséhez a harmonikus túlfeszültségeket az EN 50388:2012 szabvány 10.4. pontjának megfelelően a kritikus értékek alatti értékben kell korlátozni.

(1)

A felsővezetéket a mozdonyokra és személyszállító járművekre vonatkozó ÁME (a továbbiakban: LOC & PAS ÁME) 4.2.8.2.9.2. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel rendelkező fejjel ellátott áramszedőkkel való használatra kell megtervezni, figyelembe véve az ezen ÁME 7.2.3. pontjában előírt szabályokat.

(2)

A munkavezeték magassága és annak oldalszél hatására történő oldalirányú kitérése olyan tényezők, amelyek befolyással vannak a vasúti hálózat átjárhatóságára.

(1)

A munkavezeték magasságára vonatkozó megengedett adatokat a 4.2.9.1. táblázat tartalmazza.

4.2.9.1. táblázat

A munkavezeték magassága

(2)

A munkavezeték magassága és az áramszedő működési magassága közötti viszony tekintetében lásd az EN 50119:2009 szabvány 1. ábráját.

(3)

A szintbeli kereszteződéseknél a munkavezeték magasságát nemzeti szabályok, illetve ezek hiányában az EN 50122-1:2011 szabvány 5.2.4. és 5.2.5. pontjai határozzák meg.

(4)

Az 1 520 és az 1 524 mm-es nyomtávrendszer tekintetében a munkavezetékek magasságának értékei az alábbiak:

(1)

A munkavezeték oldalszél hatására történő, a pálya középvonalához viszonyított legnagyobb oldalirányú kitérésnek meg kell felelnie a 4.2.9.2. táblázatnak.

4.2.9.2. táblázat

Legnagyobb oldalirányú kitérés az áramszedő szélességének függvényében

(2)

Több sínből álló vágányok esetében ezen ÁME oldalirányú kitérésre vonatkozó követelményeinek minden (külön vágányként történő üzemre tervezett) olyan sínpárra teljesülnie kell, amelyet ezen ÁME szerint kívánnak értékelni.

(3)

1 520 mm-es nyomtávrendszer:

Azon tagállamok esetében, amelyek a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.3. pontjának megfelelő áramszedőprofilt alkalmazzák, a munkavezeték oldalszél hatására történő, az áramszedő középvonalához viszonyított oldalirányú kitérése legfeljebb 500 mm lehet.

(1)

A munkavezeték és az oldalkar kivételével az „energia” alrendszer egyetlen eleme sem hatolhat be az áramszedő mechanikai kinematikus űrszelvényébe (lásd a D. függelékben a D.2. ábrát).

(2)

Az átjárható vonalak esetében az áramszedő mechanikai kinematikus űrszelvényének meghatározása a D. függelék D.1.2. pontjában megadott módszerrel és a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. és 4.2.8.2.9.2.2. pontjában meghatározott áramszedőprofilokkal történik.

(3)

Ezt az űrszelvényt a kinematikus módszerrel kell meghatározni az alábbi értékekkel:

a D. függelék D.1.2.1.4. pontjának megfelelően, valamint más értékek esetében a D. függelék D.1.3. pontjának megfelelően.

(4)

1 520 mm-es nyomtávrendszer:

Azon tagállamok esetében, amelyek a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.3. pontjának megfelelő áramszedőprofilt alkalmazzák, az áramszedő rendelkezésére álló statikus űrszelvényt a D. függelék D.2. pontja határozza meg.

(1)

Az Fm közepes sarunyomás a sarunyomás statisztikai átlagértéke. Az Fm az áramszedő sarunyomásának statikus, dinamikus és aerodinamikus összetevőiből áll.

(2)

Az egyes energiaellátó rendszerek Fm értéktartományait az EN 50367:2012 szabvány 6. táblázata határozza meg.

(3)

A felsővezetékeket úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek az EN 50367:2012 szabvány 6. táblázatban megadott Fm felső tervezési határérték elviselésére.

(4)

A görbék legfeljebb 320 km/h-s sebességre érvényesek. A 320 km/h-t meghaladó sebesség esetében a 6.1.3. pontban megállapított eljárások alkalmazandók.

(1)

Az értékelési módszertől függően a felsővezetéknek el kell érnie a dinamikus teljesítményre és a munkavezeték emelkedésére a 4.2.12. táblázatban (a tervezési sebességnél) meghatározott értékeket.

4.2.12. táblázat

A dinamikai jellemzőkre és az áramszedés minőségére vonatkozó követelmények

(2)

Az S0 a munkavezeték számított, szimulált vagy mért emelkedése az oldalkarnál, egy vagy több áramszedő esetében, normál üzemi feltételek között, az Fm felső határértéke és maximális vonalsebesség mellett. Ha az oldalkar felemelkedése fizikailag korlátozott a felsővezeték-kialakítás miatt, a szükséges hely 1,5 S0-ra csökkenthető (lásd az EN 50119:2009 szabvány 5.10.2. pontját).

(3)

A legnagyobb erő (Fmax) általában az Fm plusz három σmax szórás tartományában marad; egyes helyeken előfordulhatnak ennél magasabb értékek, ezeket az EN 50119:2009 szabvány 4. táblázatának 5.2.5.2. pontja adja meg. A felsővezeték-rendszerek merev alkotóelemei – mint a szakaszszigetelők – esetében a sarunyomás elérheti a 350 N-t.

(1)

A munkavezetékhez és az áramszedő csúszóbetétjéhez felhasznált anyagok kombinációja jelentősen befolyásolja a munkavezeték és a csúszóbetét kopását.

(2)

Az áramszedő csúszóbetétjéhez engedélyezhető anyagokat a LOC&PAS ÁME 4.2.8.2.9.4.2. pontja határozza meg.

(3)

A munkavezeték anyaga réz vagy rézötvözet lehet. A munkavezetéknek meg kell felelnie az EN 50149:2012 szabvány 4.2. pontjában (kivéve a szabvány B. mellékletére való hivatkozást), valamint a 4.3. és a 4.6–4.8. pontjában rögzített követelményeknek.

(1)

A fázishatárok kialakításának biztosítania kell, hogy a villamos vontatójárművek két fázis áthidalása nélkül áthaladhassanak egyik szakaszról a másikra. A villamos vontatójármű energiafogyasztásának a fázishatárhoz érkezés előtt nullára kell csökkennie (mind a vontatási, mind a segédberendezések, valamint a transzformátor terhelés nélküli árama esetében). Megfelelő módot kell biztosítani a fázishatáron megállt villamos vontatójármű újraindításának lehetővé tételére (kivéve, ha rövid fázishatárról van szó).

(2)

A semleges szakaszok teljes hosszát (D) az EN 50367:2012 szabvány 4. pontja határozza meg. A D biztonsági távolságoknak az EN 50119:2009 szabvány szerinti kiszámításához az 5.1.3. pontot és S0 emelkedést kell figyelembe venni.

a)

egy olyan kialakítású fázishatár, ahol az ÁME-nak megfelelő leghosszabb villamos vontatójárművek összes áramszedője a semleges szakaszon belül van. A semleges szakasz hossza legalább 402 m.

A részletes követelmények az EN 50367:2012 szabvány A.1.2. mellékletében találhatók, vagy

b)

egy rövidebb fázishatár három szigetelt átlapolt szakasszal az EN 50367:2012 szabvány A.1.4. melléklete szerint. Az ilyen semleges szakasz teljes hossza kevesebb mint 142 m, biztonsági távolságokkal és tűréssel együtt.

(1)

A rendszerhatárok kialakításának biztosítania kell, hogy a villamos vontatójárművek az egyik energiaellátó rendszerből a következőbe a két rendszer áthidalása nélkül haladhassanak át. A vonat rendszerhatáron való áthaladására két megoldás lehetséges:

(2)

A szomszédos pályahálózat-működtetők az adott körülményektől függően megegyeznek az a) vagy b) megoldás egyikének alkalmazásában.

(3)

A semleges szakaszok teljes hosszát (D) az EN 50367:2012 szabvány 4. pontja határozza meg. A D biztonsági távolságok EN 50119:2009 szabvány szerinti kiszámításához az 5.1.3. pontot és S0 emelkedést kell figyelembe venni.

(1)

A villamos vontatójármű energiafogyasztásának a rendszerhatárhoz érkezés előtt nullára kell csökkennie (mind a vontatási, mind a segédberendezések, valamint a transzformátor terhelés nélküli árama esetében).

(2)

Ha a rendszerhatáron a vonat a munkavezetékkel érintkező, felemelt áramszedővel halad át, a rendszerhatár funkcionális kialakítása a következők szerinti:

(1)

Ezt a megoldást akkor kell választani, ha a felemelt áramszedővel való üzemelés feltételei nem teljesíthetők.

(2)

Ha egy rendszerhatáron a vonat leengedett áramszedőkkel halad át, a rendszerhatár kialakításának meg kell akadályoznia, hogy a véletlenül felemelt áramszedő a két energiaellátó rendszer elektromos érintkezését okozza.

(1)

A LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.8. pontja tartalmazza azon fedélzeti villamosenergiafogyasztás-mérő rendszerre (a továbbiakban: EMS) vonatkozó követelményeket, amely az összesített energiafogyasztás-számlázási adatkészletek (CEBD) előállítására, valamint arra szolgál, hogy az ilyen adatkészleteket egy pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer számára továbbítsa.

(2)

A pálya menti energiafogyasztási adatgyűjtő rendszer (a továbbiakban: DCS) fogadja, és hűen, torzítás nélkül tárolja és exportálja a CEBD-t.

(3)

Az EMS és DCS közötti interfészprotokollokhoz, valamint a továbbított adatok formátumához kapcsolódó előírások olyan nyitott kérdést jelentenek, amelyet e rendelet hatálybalépését követő két éven belül minden esetben le kell zárni.

(1)

A teljesítményvezérlés kapcsolódási pontja az „energia” és a „járművek” alrendszer közötti kapcsolódási pont.

(2)

Az információátadás azonban az ellenőrző-irányító és jelző alrendszeren keresztül történik, ezért az átviteli kapcsolódási pontot a CCS ÁME és a LOC & PAS ÁME határozza meg.

(3)

A megszakító működtetéséhez, a villamos vontatójármű legnagyobb áramerősségének megváltoztatásához, az energiaellátó rendszer módosításához, valamint az áramszedők kezeléséhez szükséges releváns információkat ERTMS rendszeren keresztül kell továbbítani, amennyiben a vonal fel van szerelve ilyennel.

(4)

A ellenőrző-irányító és jelző alrendszert érintő felharmonikus áramokat a CCS ÁME határozza meg.

(1)

Az üzemeltetési szabályok kialakítása a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások keretében történik. E szabályok figyelembe veszik a 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (3) bekezdése szerinti és VI. mellékletében meghatározott műszaki dokumentáció részét képező üzemeltetési dokumentációt.

(2)

Egyes, előre tervezett munkákat magukban foglaló helyzetekben szükséges lehet ideiglenesen eltérni az ÁME 4. és 5. pontjában szereplő, az „energia” alrendszerre és annak átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó előírásoktól.

(1)

A karbantartási szabályok kialakítása a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások keretében történik.

(2)

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerelemek karbantartási dokumentációját az adott alrendszer üzembe helyezése előtt – a hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció részeként – kell elkészíteni.

(3)

Az alrendszer karbantartási terve annak biztosítására szolgál, hogy az ÁME-ban szereplő követelmények a teljes élettartam során teljesülnek.

(1)

Az „energia” alrendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges személyzetre alkalmazandó egészségvédelmi és biztonsági feltételeknek meg kell felelniük a vonatkozó európai és nemzeti jogszabályoknak.

(2)

Erre a kérdésre a pályahálózat-működtető biztonsági irányítási rendszerében rögzített eljárások is kiterjednek.

(1)

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek a 2008/57/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak, és az „energia” alrendszert érintő rendszerelemeket az alábbi felsorolás tartalmazza.

(2)

Felsővezeték:

(3)

A megfelelőség-értékelés kiterjed az ezen ÁME 6.1.4. pontjában és A. függelékének A.1. táblázatában X-szel jelzett fázisokra és jellemzőkre is.

(1)

Ezen ÁME 5. pontjában meghatározott átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékelését a vonatkozó modulok alkalmazásával hajtják végre.

(2)

A 6.1.4. pont határozza meg az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékelési eljárásaira vonatkozó külön követelményeket.

(1)

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékeléséhez a következő modulok használandók:

6.1.2. táblázat

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékeléséhez használatos modulok

(2)

Az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőség-értékeléséhez a modulokat a 6.1.2. táblázatban feltüntetettek közül kell kiválasztani.

(3)

A vonatkozó ÁME kihirdetése előtt forgalomba hozott termékek esetében a típus jóváhagyottnak minősül, és ezért EK-típusvizsgálatra (CB modul) nincs szükség, feltéve, hogy a gyártó bizonyítja, hogy az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vizsgálatát és hitelesítését a korábbi alkalmazások esetében hasonló körülmények között sikeresnek tekintették, és azok megfelelnek ezen ÁME követelményeinek. Ebben az esetben ezek az értékelések az új alkalmazásra vonatkozóan is érvényesek maradnak. Ha nem bizonyítható, hogy a megoldás a múltban valóban bevált, az EU piacán az ezen ÁME kihirdetése után forgalomba hozott átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó eljárás az irányadó.

(1)

Módszer:

(2)

Szimuláció:

(3)

Mérés:

a)

a maximális tervezési sebességet;

b)

a névleges feszültséget és frekvenciát;

c)

a névleges áramerősséget;

d)

az elfogadott áramszedőprofil(oka)t.

(1)

Az EK-hitelesítést a kérelmező kérésére a bejelentett szervezet a 2008/57/EK irányelv 18. cikkének, valamint a vonatkozó modulok rendelkezéseinek megfelelően végzi el.

(2)

Ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy az „energia” alrendszer vizsgálatait vagy hitelesítéseit hasonló körülmények között a konstrukció korábbi alkalmazásai esetében már sikeresen elvégezték, a bejelentett szervezet az EK-hitelesítés során figyelembe veszi ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket.

(3)

A 6.2.4. pont határozza meg az alrendszer értékelési eljárására vonatkozó különös követelményeket.

(4)

A kérelmező a 2008/57/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének és V. mellékletének megfelelően elkészíti az „energia” alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot.

a)

SG modul: egységhitelesítésen alapuló EK-hitelesítés; vagy

b)

SH1 modul: EK-hitelesítés a teljes minőségirányítási rendszer és a tervezés vizsgálata alapján.

(1)

Az értékelést az EN 50388:2012 szabvány 15.4. pontjával összhangban kell elvégezni.

(2)

Az értékelést csak újonnan épített vagy korszerűsített alrendszerek esetében kell elvégezni.

(1)

A helyhez kötött, váltakozó áramú energiaellátású berendezések értékelését az EN 50388:2012 szabvány 15.7.2. pontjának megfelelően kell elvégezni.

(2)

Az egyenáramú energiaellátás értékelését tervezés-felülvizsgálat útján kell elvégezni.

(1)

Összeegyeztethetőségi vizsgálatot kell végezni az EN 50388:2012 szabvány 10.3. pontjának megfelelően.

(2)

E tanulmányt csak aktív félvezetőkkel ellátott áramátalakítók energiaellátó rendszerbe történő beépítése esetén kell elvégezni.

(3)

A bejelentett szervezetnek értékelnie kell, hogy az EN 50388:2012 szabvány 10.4. pontjában szereplő kritériumok teljesülnek-e.

(1)

E vizsgálat fő célja az elosztástervezési és konstrukciós hibák feltárása, de nem célja az alapterv elvi értékelése.

(2)

A kölcsönhatás paramétereit az EN 50317:2012 szabványnak megfelelően kell mérni.

(3)

Ezeket a méréseket egy olyan, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek minősített áramszedővel végzik el, amelynek közepes sarunyomása a vonal tervezési sebességénél megfelel az ezen ÁME 4.2.11. pontjában rögzített követelményeknek, a legkisebb sebességhez és a csatlakozó vágányokhoz kapcsolódó szempontok figyelembevételével.

(4)

A telepített felsővezeték akkor elfogadható, ha a mérési eredmények megfelelnek a 4.2.12. pont követelményeinek.

(5)

A (váltóáramú rendszereknél) 120 km/h-ig, illetve (egyenáramú rendszereknél) 160 km/h-ig terjedő üzemi sebesség esetében a dinamikus jellemzők mérése nem kötelező. Ebben az esetben a konstrukciós hibák feltárására alternatív módszereket kell használni, mint például a felsővezeték geometriai jellemzőinek a 4.2.9. pontnak megfelelő mérése.

(6)

Az áramszedők „jármű” alrendszerbe történő integrálásához szükséges, a dinamikai jellemzőkre és az áramszedés minőségére vonatkozó értékelést a LOC & PAS ÁME 6.2.3.20. pontja határozza meg.

(1)

Minden berendezés esetében igazolni kell, hogy az áramütés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkezések alapterve megfelel a 4.2.18. pontban foglaltaknak.

(2)

Ezenfelül ellenőrizni kell azon szabályok és eljárások meglétét, amelyek biztosítják, hogy a berendezést a tervezettnek megfelelően építik-e be.

(1)

Az értékelést a karbantartási terv meglétének ellenőrzésével kell elvégezni.

(2)

A bejelentett szervezet nem felelős a tervben részletezett követelmények alkalmasságának értékeléséért.

(1)

2021. május 31-ig egy bejelentett szervezet még akkor is kiadhat EK-hitelesítési tanúsítványt egy alrendszerről, ha az alrendszer részét képező, átjárhatóságot lehetővé tevő egyes rendszerelemek nem rendelkeznek az ezen ÁME szerinti, megfelelő EK-megfelelőségi és/vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatokkal, amennyiben a következő kritériumok teljesülnek:

(2)

Az ilyen módon értékelt, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében nem szabad EK-megfelelőségi, illetve -alkalmazhatósági nyilatkozatokat kiadni.

(1)

Az alrendszer EK-hitelesítési tanúsítványának egyértelműen jeleznie kell, hogy a bejelentett szervezet az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek közül melyeket értékelte az alrendszer hitelesítésének keretében.

(2)

Az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatának egyértelműen jeleznie kell a következőket:

(1)

Az átmeneti időszak alatt és azt követően az alrendszer korszerűsítéséig vagy felújításáig (az ÁME alkalmazására vonatkozó tagállami döntésre figyelemmel) az alrendszer karbantartásával kapcsolatos cserék céljára (pótalkatrészeként) továbbra is használhatók az EK-megfelelőségi és/vagy EK-alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, átjárhatóságot lehetővé tevő azonos típusú rendszerelemek, a karbantartásért felelős szerv felelősségére.

(2)

A karbantartásért felelős szervnek mindenesetre biztosítania kell, hogy a karbantartás keretében kicserélt elemek a céljukra megfelelnek, azokat saját felhasználási területükön használják, valamint azok lehetővé teszik a vasúti rendszer átjárhatóságának elérését, és megfelelnek az alapvető követelményeknek. Az ilyen rendszerelemeknek visszakereshetőnek és a nemzeti vagy nemzetközi szabályoknak vagy a vasúti területen széles körben elismert bármilyen gyakorlati szabályzatnak megfelelően tanúsított elemeknek kell lenniük.

(1)

E pont alkalmazásában az „új vonal” olyan vonal, amely egy jelenleg nem létező útvonalat hoz létre.

(2)

A következő helyzetek minősülhetnek létező vonalak korszerűsítésének vagy felújításának:

(3)

A 2008/57/EK irányelv 20. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően a végrehajtási terv jelzi, hogyan kell módosítani a 2.1. pontban meghatározott, meglévő helyhez kötött berendezéseket, ha az gazdaságilag indokolt.

(1)

Az energiaellátási rendszer megválasztása a tagállamok hatáskörébe tartozik. A döntést gazdasági és műszaki alapon kell meghozni, legalább a következő tényezők figyelembevételével:

(2)

A 250 km/h sebességet meghaladó új vonalakat a 4.2.3. pontban meghatározott váltóáramú rendszerek egyikével kell ellátni.

a)

a felsővezetékek különböző geometriai jellemzői közötti eltérések kiküszöbölése;

b)

a szomszédos területeken meglévő felsővezetékek geometriai jellemzőihez való kapcsolódás;

c)

meglévő felsővezeték, amely átjárhatóságot lehetővé tevő tanúsított rendszerelemnek minősül.

a)

A 250 km/h sebességet meghaladó új vonalaknak alkalmasnak kell lenniük mind a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában (1 600 mm), mind a 4.2.8.2.9.2.2. pontjában (1 950 mm) meghatározott áramszedők fogadására.

Ha ez nem lehetséges, a felsővezetéket olyan áramszedők alkalmazására kell tervezni, amelyek feje legalább a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel (1 600 mm) rendelkezik.

b)

A 250 km/h vagy annál nagyobb sebességű felújított vagy korszerűsített vonalaknak alkalmasnak kell lenniük legalább olyan áramszedők fogadására, amelyek feje a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel (1 600 mm) rendelkezik.

c)

Más esetekben a felsővezetéket azon áramszedők legalább egyikének alkalmazására kell tervezni, amelyek feje a LOC & PAS ÁME 4.2.8.2.9.2.1. pontjában (1 600 mm) vagy 4.2.8.2.9.2.2. (1 950 mm) pontjában meghatározott geometriai jellemzőkkel rendelkezik.

a)

Ahol a 2008/57/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, a tagállamoknak a végrehajtási tervet figyelembe véve el kell dönteniük, hogy az ÁME mely követelményeit alkalmazzák.

b)

Ahol a 2008/57/EK irányelv 20. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó, ajánlott, hogy a vonal megfeleljen az ÁME-ban foglalt követelményeknek. Amennyiben a megfelelés nem valósítható meg, a szerződő fél tájékoztatja a tagállamot ennek okáról.

c)

Amikor a tagállam új üzembehelyezési engedélyt kér, a szerződő fél meghatározza azokat a gyakorlati intézkedéseket és különböző projektfázisokat, amelyek a kívánt teljesítményszintek eléréséhez szükségesek. Ezek a projektfázisok magukban foglalhatnak a berendezések üzembe helyezéséhez szükséges, csökkentett teljesítményű átmeneti időszakokat is.

d)

A meglévő alrendszerek lehetővé tehetik az ÁME-nek megfelelő járművek közlekedését a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek betartásával. Az ÁME alapvető paramétereinek való megfelelés szintjének bemutatására szolgáló eljárást a 2011/622/EU bizottsági ajánlással (4) összhangban kell végrehajtani.

(1)

Lehetőség van a felsővezeték és/vagy az energiaellátási rendszer fokozatos – elemről elemre történő –, hosszabb időn keresztül zajló módosítására az ÁME-nek való megfelelés érdekében.

(2)

Ugyanakkor a teljes alrendszer csak akkor nyilvánítható megfelelőnek, ha egy teljes útszakaszon minden elem megfelel az ÁME-nek.

(3)

A korszerűsítési/felújítási folyamatnak figyelembe kell vennie a meglévő „energia” alrendszerrel és más alrendszerekkel való összeegyeztethetőség fenntartásának szükségességét is. Az ÁME-nak nem megfelelő elemeket is tartalmazó projektek esetében az alkalmazandó megfelelőségértékelési és EK-hitelesítési eljárásokról a tagállammal kell megállapodni.

(1)

A 7.4.2. pontban felsorolt különleges esetek az egyes tagállamok adott hálózatain szükséges és engedélyezett egyedi rendelkezéseket ismertetik.

(2)

Az ilyen különleges esetek osztályozása:

—   „P” esetek: állandó („permanent”) esetek.

—   „T” esetek: ideiglenes („temporary”) esetek, amelyek tekintetében tervezett a célrendszer jövőbeni elérése.

—

Nîmes-től Port Bou-ig,

—

Toulouse-tól Narbonne-ig,

—

olyan referenciával való összevetéssel, ahol az energiaellátási megoldást hasonló vagy nagyobb igényeket támasztó vasúti menetrendhez alkalmazták. A referenciát az alábbiak jellemzik:

—

Az Umean useful hozzávetőleges becslése egyszerű esetekre, amelyek eredménye a jövőbeni forgalmi igényekhez megnövelt további kapacitás.