1.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/1

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő állami finanszírozás állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja a szóban forgó bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási kategóriákat. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások érintett kategóriáira vonatkozóan. A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy egyes támogatási kategóriák mentesíthetők a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Az említett rendelet alapján a Bizottság elfogadta az 1857/2006/EK bizottsági rendeletet (2), amely 2014. június 30-ig alkalmazandó.

(2)

2013. július 22-én a 733/2013/EU tanácsi rendelet (3) módosította a 994/98/EK rendeletet, felhatalmazva a Bizottságot arra, hogy a csoportmentességet olyan új támogatási kategóriákra is kiterjessze, amelyek vonatkozásában egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek határozhatók meg. Indokolt, hogy a mezőgazdasági és az erdészeti ágazathoz tartozó érintett új támogatási kategóriák között szerepeljen az örökségmegőrzéshez nyújtott támogatás, a természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás, valamint az erdészet javára nyújtott támogatás, mely támogatások bizonyos feltételek teljesülése esetén mentesíthetők a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(3)

A Szerződés 42. cikke értelmében a versenyszabályok csak az Európai Parlament és a Tanács által meghatározott mértékben alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására. Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 211. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályok – bizonyos eltérésekkel – alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállításához és forgalmazásához nyújtott támogatásokra. Az 1308/2013/EU rendelet 211. cikkének (2) bekezdése értelmében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók az említett rendeletben előírt, részben vagy egészben az Unió által finanszírozott intézkedések, valamint a szóban forgó rendelet 213–218. cikkében foglalt intézkedések kapcsán teljesített tagállami kifizetésekre. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók továbbá a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körébe tartozó, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján teljesített tagállami kifizetésekre és a kiegészítő nemzeti finanszírozásra sem. Az ilyen, a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozás nyújtását célzó kifizetéseknek meg kell felelniük az 1305/2013/EU rendeletben fogalt kritériumoknak ahhoz, hogy a Bizottság egy adott tagállam vidékfejlesztési programjának részeként jóváhagyja őket. Mindazonáltal a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső intézkedések esetében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyaránt alkalmazandók az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében társfinanszírozott részre és a kiegészítő nemzeti finanszírozásra is.

(4)

Mivel valamely támogatás gazdasági hatása nem változik attól függően, hogy azt részben az Unió vagy kizárólag egy tagállam finanszírozza-e, a Bizottságnak az állami támogatások ellenőrzésére irányuló politikája, valamint az Unió saját közös agrár- és vidékfejlesztési politikája alapján nyújtott támogatás között összhangnak és koherenciának kell lennie.

(5)

Indokolt tehát hozzáigazítani e rendelet hatályát az 1305/2013/EU rendeletéhez, különösen az erdészeti ágazat és a vidéki térségekben tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára nyújtott támogatásokat illetően. E rendeletnek csak annyiban kell alkalmazandónak lennie az erdészet és a vidéki térségekben működő kkv-k javára hozott, a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső, az 1305/2013/EU rendelet alkalmazási körébe tartozó támogatási intézkedésekre, amennyiben ezek az intézkedések részét képezik a vidékfejlesztési programoknak, és az EMVA-ból nyújtott társfinanszírozással valósulnak meg. Másrészről indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet ne legyen alkalmazandó a vidéki térségekben működő vállalkozások számára a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységekhez vagy az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatásokra, ha nem áll fenn közvetlen kapcsolat a vidékfejlesztési programokkal, és nincs EMVA általi társfinanszírozás. Mindazonáltal indokolt úgy rendelkezni, hogy az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez, valamint az erdészeti ágazatban biztosított tanácsadási szolgáltatásokhoz a vidékfejlesztési programok keretén kívül is lehessen teljes mértékben a tagállamok által finanszírozott támogatást nyújtani, amennyiben az megfelel az e rendeletben megállapított vonatkozó összeegyeztethetőségi feltételeknek.

(6)

Egyszerűsített eljárást kell elérhetővé tenni a tagállamok számára arra az esetre, ha az 1305/2013/EU rendelet 81. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nemzeti vidékfejlesztési programjaik társfinanszírozott részére és kiegészítő finanszírozására vonatkozóan is jóvá kell hagyatniuk az állami támogatást. E tekintetben indokolt az ilyen támogatásokat mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben azok megfelelnek az e rendeletben megállapított vonatkozó összeegyeztethetőségi feltételeknek.

(7)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2012. május 8-i közleményében (6) a Bizottság az állami támogatások szabályainak szélesebb körű felülvizsgálatát kezdeményezte. E korszerűsítés fő célkitűzései a következők: i. fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés megvalósítása a versenyképes belső piacon, és ezzel egyidejűleg hozzájárulás a közpénzek hatékonyabb felhasználására irányuló tagállami erőfeszítésekhez; ii. a Bizottság előzetes ellenőrzésének a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló esetekre történő összpontosítása, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtása terén folytatott tagállami együttműködés egyidejű erősítése mellett; valamint iii. a szabályok egyszerűsítése és annak biztosítása, hogy a döntéshozatal világos gazdasági érvek, közös megközelítés és egyértelmű kötelezettségek alapján, gyorsabban és megalapozottabban történjen, és szilárdabb döntések szülessenek.

(8)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatási szabályok végrehajtására irányuló tevékenységek megfelelőbb rangsorolását és a nagyobb mértékű egyszerűsítést, továbbá nemzeti és uniós szinten egyaránt elő kell mozdítania az átláthatóságot, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés hatékony értékelését és ellenőrzését, miközben gondoskodnia kell a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreinek tiszteletben tartásáról is. Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(9)

A Bizottság több esetben alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra, különösen az 1857/2006/EK rendelet, a 800/2008/EK bizottsági rendelet (7), valamint az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (8) keretében. Így jelentős tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. E tapasztalat egyrészt lehetővé tette a Bizottság számára azon feltételek megfelelőbb meghatározását, amelyek alapján a támogatások bizonyos kategóriái összeegyeztethetőnek tekinthetők a belső piaccal, valamint a csoportmentességek hatályának kiterjesztését, másrészt pedig egyértelművé tette, hogy fokozni kell az átláthatóságot, meg kell erősíteni az ellenőrzést, és lehetővé kell tenni a széles körű programok megfelelő értékelését, figyelemmel azok belső piaci versenyre gyakorolt hatására.

(10)

E rendelet általános alkalmazási feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás közös érdekű célt szolgáljon, egyértelmű ösztönző hatást fejtsen ki, megfelelő és arányos legyen, odaítélése teljes mértékben átlátható módon, ellenőrzési mechanizmus alkalmazása és rendszeres értékelés mellett történjék, és ne járjon a kereskedelmi feltételeknek a közös érdek szempontjából elfogadhatónál nagyobb mértékű torzulásával.

(11)

Azokat a támogatásokat, amelyek megfelelnek az összes, e rendeletben foglalt általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól. A hatékony felügyelet és az adminisztráció egyszerűsítésének a Bizottság által gyakorolt ellenőrzés gyengítése nélkül való biztosítása céljából a mentesített támogatásoknak (a támogatási programoknak és az egyedi támogatásoknak egyaránt) tartalmazniuk kell az e rendeletre való kifejezett hivatkozást.

(12)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, továbbra is vonatkozik a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal.

(13)

Tekintettel arra, hogy a szélesebb körű programok potenciálisan nagyobb hatást gyakorolnak a kereskedelemre és a versenyre, azokat a programokat, amelyek esetében az állami támogatás átlagos éves költségvetése meghalad egy bizonyos abszolút értéken alapuló küszöböt, elvileg indokolt az állami támogatás tekintetében értékelésnek alávetni. Az értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, továbbá hogy hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és konkrét célkitűzéseinek fényében; az értékelésnek emellett információt kell szolgáltatnia az intézkedés által a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatásokról is. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az állami támogatásokra vonatkozó értékelést a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv alapján kell lefolytatni. Egy ilyen tervet általában a program kialakításának idején kellene összeállítani, és a terv jóváhagyásának a program hatálybalépése előtt megfelelő időben meg kellene történnie, ez azonban nem minden esetben lehetséges. Ezért annak érdekében, hogy az érintett programok hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, e rendelet legfeljebb hat hónapos időszakra alkalmazandó lesz az ilyen programokra. A Bizottság az értékelési terv jóváhagyása esetén dönthet úgy, hogy meghosszabbítja ezt az időszakot. Ennek érdekében az értékelési tervet a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság kivételesen úgy is határozhat, hogy az adott eset sajátosságai miatt nincs szükség értékelésre. Célszerű gondoskodni arról, hogy a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megkapja a tagállamoktól az értékelési terv vizsgálatának lefolytatásához szükséges információkat és bekérje mindazokat a kiegészítő információkat, amelyek révén a tagállam pótolni tudja a Bizottság határozatának meghozatalához hiányzó elemeket. E folyamat újszerűségére tekintettel a Bizottság külön dokumentumban részletes útmutatót nyújt majd az értékelési terv jóváhagyására vonatkozó hathónapos időszak alatt alkalmazandó eljárásról, valamint megadja azokat a vonatkozó mintadokumentumokat, amelyek alapján az értékelési tervet be kell nyújtani. Az értékelés tárgyát képező programok módosításait – kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát – az értékelés eredményét figyelembe véve kell megvizsgálni és ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A tisztán formai jellegű módosítások, az adminisztratív jellegű módosítások, illetve az uniós társfinanszírozott intézkedések keretében elvégzett módosítások elvben nem tekintendők úgy, mint amelyek jelentősen befolyásolják a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

(14)

Indokolt, hogy e rendelet ne legyen alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Indokolt különösen úgy rendelkezni, hogy e rendeletet ne lehessen alkalmazni a más tagállamban vagy harmadik országban található értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatásokra. Célszerű előírni, hogy a kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadási szolgáltatások költségeit fedező támogatások általában ne minősüljenek exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatásnak.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja kedvezőtlenül a kereskedelmi feltételeket az általános érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a – bizonyos természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatásoktól eltérő – támogatásokat, amelyek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

(16)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatásokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel az ilyen támogatásokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (9) vagy az azt felváltó iránymutatások alapján kell vizsgálni, megakadályozva ezáltal az említett iránymutatás kijátszását; bizonyos feltételek mellett kivételt kell tenni e rendelkezés alól a természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, állatbetegség vagy növénykárosító által okozott károk ellentételezésére, valamint az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, károsítók, betegségek, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események miatt bekövetkező erdőkárok orvoslásához nyújtott támogatások esetében, e rendelet előírásainak megfelelően. Ezenkívül a közegészség védelme érdekében és a vészhelyzetre tekintettel az állatbetegségek felszámolásával kapcsolatos költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, valamint az elhullott állatok megsemmisítéséhez és elszállításához nyújtott támogatás esetében bizonyos feltételek mellett indokolt elkerülni a vállalkozások gazdasági helyzet alapján történő megkülönböztetését. A jogbiztonság érdekében olyan egyértelmű feltételeket kell megállapítani, amelyek nem igénylik a vállalkozás helyzetét jellemző valamennyi sajátosság értékelését annak megállapításához, hogy az adott vállalkozás e rendelet alkalmazásában nehéz helyzetben lévőnek minősül-e.

(17)

Ha egy állami támogatás vagy az ahhoz kapcsolt feltételek – beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben ez az intézkedés szerves részét alkotja – szükségképpen az uniós jogszabályok megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek. Indokolt tehát előírni, hogy e rendelet nem alkalmazandó olyan támogatásokra, amelyek szükségképpen az uniós jogszabályok megsértésével járnak.

(18)

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtása nagyban függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért az e rendelet betartásához szükséges összes intézkedést meg kell tenniük, a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások tekintetében is.

(19)

A Bizottságnak a bejelentést követően meg kell vizsgálnia a nagy összegű, egyedileg vagy halmozottan nyújtott támogatásokat, mivel ezek esetében jelentős a kereskedelmi feltételek hátrányos befolyásolásának kockázata. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó beruházási támogatások egyes kategóriái esetében a maximális támogatási összegre vonatkozóan olyan szintű határértékeket kell meghatározni, amely figyelembe veszi az érintett támogatási kategóriát és annak a kereskedelmi feltételekre gyakorolt valószínű hatását. Az említett határértékeket meghaladó mértékű támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Indokolt gondoskodni arról, hogy e rendeletnek a határértékekre vonatkozó előírásait ne lehessen kijátszani a támogatási programok vagy a támogatási projektek mesterséges felszabdalása – például több különálló, de hasonló jellemzőkkel és célkitűzésekkel rendelkező és hasonló kedvezményezettek javát szolgáló programokra vagy projektekre bontása – révén. Egyéb támogatási kategóriák nem tekintendők olyan tényezőnek, amely esetében magas a kereskedelmi feltételek hátrányos módon történő befolyásolásának kockázata, amennyiben a támogatást az e rendeletben megállapított összeegyeztethetőségi feltételek és maximális támogatási intenzitások, illetve maximális támogatási összegek tiszteletben tartásával nyújtják.

(20)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak azon támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható (”átlátható támogatások”).

(21)

E rendeletben indokolt meghatározni, hogy bizonyos különleges támogatási eszközök – például hitelek, kezességvállalások, adóügyi intézkedések és különösen visszafizetendő előlegek – milyen feltételekkel tekinthetők átláthatónak. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. A kkv-kat illetően például az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (10) megállapítja azokat az éves díjszinteket, amelyek felett az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak. Átláthatónak tekintendő a támogatás akkor is, ha az állami kezességvállalás támogatási intenzitásának kiszámításához alkalmazott módszert az intézkedés végrehajtása előtt az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleménynek megfelelően bejelentették a Bizottságnak, amely azt jóváhagyta. A kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből és a tőkeinjekciókból álló támogatások e rendelet alkalmazásában nem tekinthetők átlátható támogatásnak.

(22)

Az elvben e rendelet hatálya alá tartozó, de nem átlátható támogatásokat minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak. A nem átlátható támogatásokról szóló bejelentéseket a Bizottságnak különösen a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásokban (11) vagy az egyéb vonatkozó keretszabályozásokban, iránymutatásokban, közleményekben és értesítésekben szereplő kritériumok alapján kell értékelnie.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás szükséges legyen és ösztönzőleg hasson a tevékenységek vagy projektek továbbfejlesztésére, indokolt, hogy e rendelet ne legyen alkalmazható az olyan tevékenységekhez vagy projektekhez nyújtott támogatásra, amelyek megvalósítására a kedvezményezett támogatás hiányában is mindenképpen vállalkozna. Nem nyújtható visszamenőleges támogatás olyan tevékenységhez vagy projekthez, amelyet a kedvezményezett már megvalósított. A támogatás csak akkor mentesülhet a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján, ha a tevékenység vagy a támogatott projekttel kapcsolatos munka azt követően kezdődik meg, hogy a kedvezményezett írásbeli támogatási kérelmet nyújt be.

(24)

Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, bármely, e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak a kkv-kra vonatkozó, az ösztönző hatással kapcsolatos feltételek mellett azt is biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti és támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak ellenőriznie kell, hogy ez a belső dokumentum alátámasztja-e a projekt vagy a tevékenység hatókörének lényeges kibővülését, a kedvezményezett által a támogatott projektre vagy tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését, vagy az érintett projekt vagy tevékenység megvalósítási ütemének lényeges növekedését. Az ösztönző hatás meglétének azon tény alapján is megállapíthatónak kell lennie, hogy az érintett vidéki térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt vagy a tevékenység végrehajtására.

(25)

Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokra továbbra is vonatkoznia kell egy, az ösztönző hatással kapcsolatos különös feltételnek, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ilyen támogatási programokhoz tartozó támogatások nyújtására az egyéb támogatási kategóriákra vonatkozóktól eltérő eljárások keretében kerül sor. Az említett különös feltétel lényege az, hogy a szóban forgó támogatási programokat a tevékenység vagy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt kell elfogadni. Nem alkalmazandó azonban ez a feltétel az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi, adókedvezmények nyújtásának formájában megvalósuló adópolitikai programok is kiterjedtek. Az ilyen támogatási programok ösztönző hatásának értékelésében a döntő pillanat az, amikor az adóintézkedést első alkalommal határozták meg az eredeti programban, amelyet később felváltott az utódprogram.

(26)

A birtokrendezési támogatás, a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok formájában megvalósuló promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás, az állatbetegségek és a növénykárosítókkal való fertőzöttség felszámolása és az általuk okozott veszteségek ellentételezése kapcsán felmerült költségek fedezéséhez nyújtott támogatás, az elhullott állatok elszállítási és megsemmisítési költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatás, a kutatási-fejlesztési támogatás, a természeti katasztrófa által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás, valamint a mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében az ösztönző hatást nem szükséges megkövetelni, illetve meglévőnek kell tekinteni, amennyiben az említett támogatási kategóriákra vonatkozóan e rendeletben meghatározott egyedi feltételek teljesülnek.

(27)

Annak biztosítására, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a támogatások maximális összegét lehetőség szerint az elszámolható költségek köréhez viszonyított támogatási intenzitásban kell kifejezni. Ha nem állapítható meg a maximális támogatási intenzitás, mert nem határozhatók meg az elszámolható költségek, illetve annak érdekében, hogy a kisebb összegek tekintetében egyszerűbb eszközök álljanak rendelkezésre, a támogatás arányosságának biztosítása céljából nominálisan meghatározott maximális támogatási összegeket kell megállapítani. A Bizottság tapasztalatai alapján a támogatási intenzitást és a maximális támogatási összegeket olyan szinten kell meghatározni, amely a lehető legkisebbre csökkenti a versenytorzító hatásokat a támogatott ágazatban, miközben megfelelően megvalósítja azt a célt, hogy elősegítse a kedvezményezettek által folytatott gazdasági tevékenységek fejlődését a mezőgazdasági ágazatban, a vidéki térségekben vagy az erdészeti ágazatban. Az Unió által finanszírozott vidékfejlesztési intézkedésekkel való összhang biztosítása érdekében – és amennyiben ez nem ütközik az állami támogatásra vonatkozó elvekbe – a felső határokat össze kell hangolni az 1305/2013/EU rendeletben meghatározott felső határokkal.

(28)

A támogatási intenzitás kiszámításához kizárólag az elszámolható költségek vehetők figyelembe. A rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása meghaladja a vonatkozó határértéket annak következtében, hogy nem elszámolható költségek is beszámításra kerültek. Az elszámolható költségek meghatározását egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumoknak kell alátámasztaniuk. Valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb terhek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetendő támogatást a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket is a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához a támogatás odaítélésének időpontjában érvényes diszkontrátát és referencia-kamatlábat kell használni, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (12) meghatározottak szerint. Amennyiben a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegét bruttó támogatási egyenértékben kell kifejezni. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó diszkontráta alapján kell diszkontálni. Célszerű előmozdítani a visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatások alkalmazását, mivel az ilyen kockázatmegosztó eszközök megerősítik a támogatás ösztönző hatását. Helyénvaló tehát megállapítani, hogy a visszafizetendő előlegek formájában nyújtott támogatások esetében megnövelhetők az ebben a rendeletben megállapított támogatási intenzitások.

(29)

A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó diszkontráta és a támogatási részlet összege előre nem ismert. Ebben az esetben a tagállamoknak előzetesen felső korlátot kell meghatározniuk a támogatás diszkontált értékére vonatkozóan, az alkalmazandó támogatási intenzitás figyelembevételével. Ezt követően, amikor egy adott időpontban a támogatási részlet összege ismertté válik, a diszkontálást az akkor alkalmazandó diszkontráta alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált értékét le kell vonni a felső korlát teljes összegéből (”maximált érték”).

(30)

Annak megállapítása érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott egyedi bejelentési határértékeket és maximális támogatási intenzitásokat, illetve maximális támogatási összegeket betartják-e, a támogatott tevékenység vagy projekt megvalósításához nyújtott állami támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletnek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a különböző támogatási kategóriák halmozódhatnak. A bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatások és a valamely más rendelet alapján mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott egyéb összeegyeztethető támogatások halmozódhatnak, amennyiben a szóban forgó intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben különböző támogatási források ugyanazokhoz a – részben vagy egészében – megegyező, azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás az e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. Ennek a rendeletnek különleges szabályokat is meg kell állapítania az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó és ilyen költségek nélküli támogatások halmozására, valamint a csekély összegű támogatással való halmozásra vonatkozóan. A csekély összegű támogatások gyakran nem konkrétan azonosítható elszámolható költségek fedezésére szolgálnak, illetve gyakran nem köthetők ilyen költségekhez. Ezekben az esetekben indokolt engedélyezni a csekély összegű támogatásoknak az e rendelet alapján mentesített állami támogatásokkal való halmozását. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazon azonosítható elszámolható költségek fedezésére ítélik oda, mint az e rendelet alapján mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében meghatározott maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(31)

Az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik tagállami ellenőrzés alá, nem minősül állami támogatásnak. Ha az ilyen uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy tiszteletben tartották-e a bejelentési határértékeket és a maximális támogatási intenzitásokat, illetve maximális támogatási összegeket, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az alkalmazandó uniós jog szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(32)

Mivel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás elvileg tiltott, fontos, hogy valamennyi fél ellenőrizhesse, hogy egy támogatás nyújtására az alkalmazandó szabályoknak megfelelően kerül-e sor. Az állami támogatások átláthatósága ezért elengedhetetlen a Szerződésben foglalt szabályok helyes alkalmazásához, és a szabályok fokozottabb betartását, nagyobb mértékű elszámoltathatóságot, kölcsönös felülvizsgálatot és végső soron hatékonyabb közkiadásokat eredményez. Az átláthatóság biztosítása céljából indokolt kötelezni a tagállamokat arra, hogy regionális vagy nemzeti szinten átfogó állami támogatási honlapokat hozzanak létre, amelyeken összefoglaló információkat közölnek az e rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedésről. E kötelezettség teljesítését indokolt az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének feltételéül szabni. Az információk közzétételére vonatkozóan a 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) meghatározott szabványos gyakorlatot követve olyan szabványos formátumot célszerű használni, amelynek segítségével az információk lekérdezhetők, letölthetők és egyszerűen közzétehetők az interneten. Az egyes tagállamok állami támogatási honlapjaira mutató hivatkozásokat közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(33)

Az egyedi támogatások odaítélésére vonatkozó információk közzététele tekintetében helyénvaló meghatározni azokat a határértékeket, amelyek felett – a támogatás jelentőségét figyelembe véve – a közzététel arányos intézkedésnek tekinthető. Az elsődleges mezőgazdasági ágazatban megvalósított, a 2013. évi jelentéstétel keretében bejelentett legmagasabb éves kiadásokkal járó – az egyéb támogatási kategóriáknál torzítóbb hatásúnak tekinthető – beruházási támogatási programok értékelése alapján a Bizottság 59 596 EUR összegben határozta meg az egy kedvezményezettre jutó átlagos támogatási összeget. Ezért a tagállamokra háruló adminisztratív terhek mérséklése érdekében célszerű az elsődleges mezőgazdasági termelőknek odaítélt egyedi támogatásokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó határértéket 60 000 EUR-ban megállapítani. Figyelembe véve, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása hasonló az ipari termékekéhez, az említett alágazatokban, valamint az erdészeti ágazatban működő és a Szerződés 42. cikkének hatályán kívüli tevékenységet végző kedvezményezetteknek odaítélt egyedi támogatásokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó határértékeket indokolt hozzáigazítani a 651/2014/EK bizottsági rendeletben (14) meghatározottakhoz.

(34)

A hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében a 994/98/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban indokolt létrehozni egy szabványos formátumot, amelynek megfelelően a tagállamok közlik az összefoglaló információkat a Bizottsággal, valahányszor e rendelet alapján támogatási program megvalósítására vagy támogatási programon kívüli egyedi támogatás nyújtására kerül sor. Ezenkívül a 794/2004/EK bizottsági rendelet (15) 5. cikkével és a 994/98/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban indokolt szabályokat megállapítani a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően mentesített támogatásokra vonatkozó, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó éves jelentésről, ideértve a támogatások bizonyos kategóriáira vonatkozó egyedi követelményeket is.

(35)

Mivel a szükséges technológia széles körben rendelkezésre áll, az összefoglaló információkat és az éves jelentést célszerű számítógépes formában elkészíteni, és a Bizottság elektronikus rendszerei útján továbbítani a Bizottságnak.

(36)

A 994/98/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően indokolt továbbá szabályokat megállapítani azokra a nyilvántartásokra vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak vezetniük kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelettel mentesített támogatásokról, figyelembe véve a 659/1999/EK tanácsi rendelet (16) 15. cikkében megállapított jogvesztő határidőt is.

(37)

Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottság részére lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozza, amennyiben e rendelet be nem tartása csak az intézkedések egy részét vagy bizonyos hatóságokat érint. A célzott visszavonás révén várhatóan az e rendelet megállapított be nem tartásához közvetlenül kapcsolódó, arányos korrekciós intézkedés biztosítható. Amennyiben a nyújtott támogatás nem felel meg az I. és a III. fejezetben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételeknek, a támogatás nem tartozik e rendelet hatálya alá és következésképpen jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a 659/1999/EK rendeletben rögzített vonatkozó eljárás keretében vizsgál meg. A II. fejezet követelményeinek be nem tartása esetén a csoportmentességi kedvezmény jövőbeli támogatási intézkedésekre vonatkozó visszavonása nem érinti azt a tényt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli intézkedések csoportmentesség tárgyát képezték.

(38)

Tekintettel a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjára, a támogatásnak nem lehet kizárólag az a hatása, hogy folyamatosan vagy időről időre csökkenti a kedvezményezettet szokásosan terhelő működési költségeket, továbbá arányosnak kell lennie azokkal a hátrányokkal, amelyeket az Unió érdekében állónak ítélt társadalmi és gazdasági előnyök biztosítása érdekében fel kellene számolni. Az olyan egyoldalú állami támogatás, amelynek célja egyszerűen a termelők pénzügyi helyzetének javítása, de amely semmilyen módon nem járul hozzá az ágazat fejlődéséhez és különösen az olyan támogatás, amelynek odaítélésére kizárólag az ár, a mennyiség, a termelési egység vagy az egységnyi termelőeszköz alapján kerül sor, működési támogatásnak tekintendő, amely összeegyeztethetetlen a belső piaccal. Az ilyen támogatás továbbá – amennyiben a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódik – valószínűleg a közös piacszervezések mechanizmusaira is zavarólag hat. Ezért indokolt bizonyos támogatási típusokra korlátozni e rendelet alkalmazási körét.

(39)

A kkv-k döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és – általánosabban véve – a társadalmi stabilitás tényezőjeként és gazdasági hajtóerőként működnek. Fejlődésüket azonban korlátozhatják a piac hiányosságai, aminek folytán a kkv-k tipikus hátrányokat szenvednek. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy hitelhez egyes pénzpiacok kockázatkerülő természete folytán, valamint azért, mert esetleg csak korlátozott fedezetet tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében előfordulhat, hogy e vállalkozások csak korlátozott mértékben juthatnak információhoz, különösen az új technológiákat és a lehetséges piacokat illetően. Ezért a kkv-k által folytatott gazdasági tevékenységek fejlesztésének elősegítése érdekében e rendeletnek mentesítenie kell a kkv-knak nyújtott támogatások bizonyos kategóriáit a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(40)

Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (17) megállapított fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(41)

A vidékfejlesztési politikával való összhang biztosítása, valamint a szabályoknak a Bizottság által az 1857/2006/EK és a 800/2008/EK rendelet alkalmazása révén szerzett tapasztalatok alapján történő egyszerűsítése érdekében indokolt mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k javára nyújtott támogatások különböző kategóriáit.

(42)

A szóban forgó támogatási kategóriáknak különösen a következőket kell magukban foglalniuk: beruházási támogatás, például beruházás tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba, gazdasági épületek áthelyezésére irányuló beruházás; vállalkozásindítási támogatás és üzleti lehetőségekhez kapcsolódó támogatás, például fiatal mezőgazdasági termelőknek, mezőgazdasági kisüzemeknek és termelői csoportoknak nyújtott támogatás, valamint minőségrendszerekben való részvételhez nyújtott támogatás; vállalkozásfejlesztési támogatás, például tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez, tanácsadási szolgáltatásokhoz és promóciós tevékenységekhez, a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások; a kockázatok és válságok kezeléséhez kapcsolódó támogatások, például természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezéséhez, az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzéséhez és felszámolásához kapcsolódó költségek és biztosítási díjak fedezéséhez nyújtott támogatás; valamint az állattenyésztési ágazatnak nyújtott, olyan közérdekű célkitűzések megvalósítását szolgáló támogatás, mint amilyen a genetikai minőség megőrzése és az állatok egészségének és a közegészségnek a védelme. A támogatás céljai között kell szerepelnie különösen annak, hogy javuljon a mezőgazdasági ágazat egészének versenyképessége és életképessége.

(43)

Ezenkívül indokolt úgy rendelkezni, hogy a vidéki térségekben működő kkv-knak nyújtott támogatások is mentesüljenek e rendelet alapján a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. E tekintetben, továbbá az EMVA keretében társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések és a kiegészítő nemzeti forrásokból finanszírozott intézkedések közötti összhang biztosítása érdekében az e rendeletben foglalt szabályoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az 1305/2013/EU rendeletben és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban megállapított szabályokkal.

(44)

Egyéb támogatási kategóriákat – például a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban folyó kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatást, a természeti katasztrófa által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk orvoslásához nyújtott támogatást, a mezőgazdasági üzemekben található kulturális és természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást, valamint az erdészet javára nyújtott támogatást –, amelyek kedvezményezettjei kkv-k és nagyvállalkozások egyaránt lehetnek, szintén indokolt mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Különösen az erdészet javára nyújtott támogatások tekintetében, továbbá az EMVA keretében társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések és a kiegészítő nemzeti forrásokból finanszírozott intézkedések, illetve a kizárólag állami támogatás útján finanszírozott intézkedések közötti összhang biztosítása érdekében az e rendeletben foglalt szabályoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az 1305/2013/EU rendeletben és az ahhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban megállapított szabályokkal.

(45)

Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó kkv-k számára nyújtott támogatások, a kutatási-fejlesztési támogatások, az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatások és a vidéki térségekben működő kkv-k számára a Szerződés 42. cikkének hatályán kívüli tevékenységekhez nyújtott támogatások a 651/2014/EK rendeletben megállapított feltételek szerint is mentesíthetők a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Amennyiben a tagállamok azt megfelelőbbnek ítélik meg, dönthetnek úgy is, hogy a fent említett kategóriákba tartozó támogatásokat a 651/2014/EK rendeletben megállapított feltételekkel nyújtják. A tagállamok dönthetnek nevezetesen úgy, hogy a következő támogatásokat a 651/2014/EK rendeletben megállapított feltételekkel nyújtják: az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-knak a legkülső régiókban a szállítási költségeken kívül felmerülő további költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás, kockázatfinanszírozási támogatás, kutatási-fejlesztési támogatás, kkv-k javára nyújtott innovációs támogatás, környezetvédelmi támogatás, képzési támogatás, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított támogatás. Ebben az összefüggésben, továbbá az e rendelet és a 651/2014/Ek rendelet alkalmazási köre közötti kapcsolat tisztázása érdekében megjegyzendő, hogy bár lehetséges, hogy a két rendelet a kedvezményezettek ugyanazon típusát célozza meg, a bennük megállapított célkitűzések, támogatási kategóriák és támogatási feltételek eltérőek.

(46)

A mezőgazdasági ágazatban működő kkv-k gazdasági és környezeti teljesítményének és hatékonyságának javítása, a mezőgazdaság fejlődéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása és a környezeti célok eléréséhez szükséges, nem jövedelemtermelő beruházások támogatása érdekében támogatást kell nyújtani azokhoz a tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházásokhoz, amelyek hozzájárulnak az említett célkitűzések teljesítéséhez. A beruházásoknak meg kell felelniük a környezetvédelemről szóló uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállamok ugyanilyen tárgyú nemzeti jogszabályainak. Ezenkívül azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

(47)

Az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott célzott beruházási támogatásokból eredő versenytorzulások kockázata miatt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján mentesített beruházási támogatások nem korlátozódhatnak egy meghatározott mezőgazdasági termékre. Ez a feltétel nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy kizárjanak bizonyos mezőgazdasági termékeket egy konkrét támogatás köréből, elsősorban abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre szokásos értékesítési lehetőségek. Emellett a beruházások bizonyos típusaihoz nyújtott támogatások jellegüknél fogva nem mentesíthetők e rendelet alapján a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(48)

A versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és az energia- és erőforrás-hatékonyság előmozdítása közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében a mezőgazdasági üzemekben végrehajtandó, az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások tekintetében indokolt úgy rendelkezni e rendeletben, hogy kizárólag a bioüzemanyagok vagy megújuló energiaforrásból előállított energia mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához kapcsolódó beruházások támogathatók, és csak abban az esetben, ha az előállított mennyiség nem haladja meg a mezőgazdasági üzem éves átlagos üzemanyag- vagy energiafogyasztását. Indokolt, hogy ilyen esetben a rendelet hatálya a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó támogatásokra csak akkor terjedjen ki, ha azokat a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (19) összhangban, fenntartható bioüzemanyagok vonatkozásában nyújtják.

(49)

Annak érdekében, hogy – a környezetvédelem és az energiatermelés terén nyújtott állami támogatásokra vonatkozó horizontális szabályokban foglaltak szerint – elő lehessen mozdítani a bioüzemanyagok fejlettebb formáinak előállítására való átállást, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatások esetében célszerű kizárni e rendelet hatálya alól az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításához nyújtott támogatást.

(50)

A fiatal mezőgazdasági termelők által folytatott gazdálkodási tevékenység megkezdésének és a gazdaságilag potenciálisan életképes mezőgazdasági kisüzemek fejlődésének az ösztönzése és elősegítése céljából indokolt mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat. Az újonnan megkezdett mezőgazdasági tevékenységek életképességének biztosítása érdekében a támogatást üzleti terv benyújtásától kell függővé tenni. Indokolt úgy rendelkezni, hogy vállalkozásindítási támogatást csak a vállalkozás fennállásának kezdeti időszakában lehessen nyújtani, és az ilyen támogatás ne válhasson működési támogatássá.

(51)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazat könnyebben nézhessen szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek a mezőgazdasági termékek – többek között helyi piacokon történő – értékesítésével összefüggésben a fokozódó versenyből és az értékesítési lánc következő szintjén elhelyezkedő (downstream) piacok egyre nagyobb mértékű konszolidációjából fakadnak, ösztönözni kell a termelői csoportok és szervezetek létrehozását. Helyénvaló tehát mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól a termelői csoportoknak és szervezeteknek nyújtott, indulási célú támogatásokat. Indokolt úgy rendelkezni, hogy csak a kkv-nak minősülő termelői csoportok és szervezetek részesülhessenek a támogatásból. Annak biztosítására, hogy a termelői csoport, illetve szervezet életképes szerveződéssé váljon, indokolt előírni, hogy a tagállam általi hivatalos elismerés feltételeként a csoportnak vagy szervezetnek üzleti tervet kell benyújtania az illetékes hatósághoz. A támogatás maximális időtartamát öt évre kell korlátozni, hogy ne kerülhessen sor működési támogatás nyújtására, valamint hogy fennmaradjon az ösztönző hatás.

(52)

A piaci lehetőségek javítása érdekében és azért, hogy az érintett mezőgazdasági termékek hozzáadott értékkel rendelkezzenek, indokolt ösztönözni a kkv-kat az uniós vagy nemzeti minőségrendszerekben való részvételre, ezért a minőségrendszerekben való részvételhez nyújtott támogatásokat mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. Tekintve, hogy az ilyen minőségrendszerekbe való belépés ideje és a részvétel első néhány éve az az időszak, amikor a részvételből kifolyólag a kkv-kra háruló többletköltségek és -kötelezettségek nem kerülnek teljes mértékben ellentételezésre a piacon, indokolt úgy rendelkezni, hogy a kedvezményezettnek biztosított közvetlen támogatás csak az új résztvevőknek és legfeljebb öt éven át legyen nyújtható. Ezenkívül támogatott szolgáltatások formájában igénybe vehető támogatást kell nyújtani a minőségrendszerekhez kapcsolódó kötelező ellenőrzési intézkedések, valamint a piackutatási tevékenységek, illetve az uniós minőségrendszer elismerése iránti kérelem elkészítése kapcsán felmerülő költségek fedezéséhez.

(53)

A versenyképesség és az erőforrás-hatékonyság javítása, valamint a kkv-k környezeti teljesítményének, fenntartható irányításának és általános teljesítményének fokozása érdekében helyénvaló mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól a tudástranszferhez, a tájékoztatási tevékenységekhez, a gazdálkodási tanácsadási szolgáltatásokhoz és a promóciós intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokat.

(54)

A megfelelő kockázat- és válságkezelés alapvető fontosságú a mezőgazdasági ágazat fenntarthatóságának és versenyképességének biztosításához. Az elsődleges mezőgazdasági termelés sajátos természeti, időjárási, valamint egészségügyi kockázatoknak és válságoknak van kitéve. Ezért a kockázat- és válságkezeléshez, valamint az állattenyésztési ágazat számára nyújtott támogatásokat indokolt az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-kra korlátozni. A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezéséhez, az állatbetegségek és növénykárosítók elleni küzdelemhez és a biztosítási díjak fizetéséhez nyújtott állami támogatásokat azon kedvezményezettek megsegítésére kell korlátozni, akik annak ellenére szembesülnek különleges nehézségekkel, hogy ésszerű erőfeszítéseket tettek az ilyen kockázatok lehető legkisebbre csökkentésére. Az állami támogatásnak nem lehet az a hatása, hogy a kedvezményezetteket szükségtelen kockázatok vállalására csábítsa. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-knak maguknak kell viselniük a termelési módszerek vagy a termékek meggondolatlan megválasztásának következményeit.

(55)

A Bizottság számos esetben alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét a természeti és a kulturális örökség megőrzéséhez nyújtott támogatásokra, különösen az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások és az 1857/2006/EK rendelet alkalmazásával összefüggésben. A 2007–2013-as időszakban a hagyományos tájak és épületek megőrzéséhez kkv-k javára nyújtott beruházási támogatásokat az 1857/2006/EK rendelet mentesítette a bejelentési kötelezettség alól, míg a hagyományos tájak és épületek megőrzéséhez nagyvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatásokat az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatásoknak megfelelően jóváhagyásra be kellett jelenteni a Bizottságnak. Az említett időszakban a Bizottság több mint 87 olyan beruházási támogatást értékelt, amely mezőgazdasági üzem területén található hagyományos táj, illetve épületek megőrzésére irányult. Az örökségmegőrzésre irányuló projektek általában nem idéznek elő semmiféle jelentősebb versenytorzulást, még akkor sem, ha nagyvállalkozások valósítják meg őket. Helyénvaló tehát, hogy a Bizottság a 994/98/EK rendelettel ráruházott hatásköröket a természeti és a kulturális örökség megőrzéséhez nyújtott támogatások kapcsán is gyakorolja.

(56)

Ahhoz, hogy a kulturális, illetve természeti örökség megőrzéséhez nyújtott támogatás e rendelet alapján mentesüljön a bejelentési kötelezettség alól, a támogatást a kulturális vagy természeti örökség megőrzését szolgáló tárgyi eszközökbe vagy mezőgazdasági eszközteremtő munkákba való beruházáshoz kell nyújtani. A kulturális vagy természeti örökségnek – amelyet ilyen minőségében az adott tagállam illetékes hatóságának hivatalosan el kell ismernie – a kedvezményezett mezőgazdasági üzemének területén kell elhelyezkednie. Tekintve, hogy a szóban forgó támogatás esetében e rendelet a bejelentési határértéket beruházási projektenként 500 000 EUR-ban állapítja meg, vagyis a támogatás a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatások értelmében kisméretű infrastruktúrához kapcsolódik, helyénvaló e rendeletben úgy rendelkezni, hogy a támogatási intenzitás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhessen.

(57)

A természeti katasztrófák által előidézett vészhelyzetek sürgős intézkedést igényelnek a támogatást nyújtó hatóságok részéről. Fontos tehát biztosítani a tervezett támogatás gyors végrehajtását. A Bizottság számos, a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk ellentételezéséhez kapcsolódó határozatban alkalmazta a Szerződés 107. és 108. cikkét. Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások már korábban is lehetővé tették a természeti katasztrófák által okozott károk ellentételezésére irányuló támogatási programok engedélyezését. 2007 és 2012 között a Bizottság az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások alkalmazásában több mint 25 támogatást hagyott jóvá a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk ellentételezésére vonatkozóan. A Bizottság tapasztalatai szerint az ilyen intézkedéseket gyorsan kell végrehajtani ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. Ennek megfelelően szükség van a szóban forgó támogatások bejelentésére irányuló eljárás egyszerűsítésére. Ezek az intézkedések emellett – kompenzációs jellegüknél fogva, továbbá bizonyos, a belső piaccal való összeegyeztethetőségre vonatkozó egyértelmű kritériumok meglétének köszönhetően – nem okoznak jelentős versenytorzulást a belső piacon. Helyénvaló tehát, hogy a Bizottság a 994/98/EK rendelettel ráruházott hatásköröket a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk ellentételezése kapcsán is gyakorolja.

(58)

Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy a természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás a mezőgazdasági ágazat egészében hozzáférhető legyen a vállalkozások számára, és mind kkv-k, mind nagyvállalkozások részére odaítélhető legyen. A természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatások mentesítésére vonatkozó feltételek a bevett gyakorlaton alapulnak, és az adott eseménynek a tagállami hatóságok által természeti katasztrófaként történő hivatalos elismeréséhez, valamint a természeti katasztrófa és a kedvezményezett által elszenvedett károk közötti közvetlen ok-okozati összefüggéshez kapcsolódnak, és biztosítaniuk kell, hogy nem fordulhat elő túlkompenzálás. A tagállamoknak gondoskodniuk kell különösen arról, hogy ne kerülhessen sor túlkompenzálásra az ilyen támogatásnak a kedvezményezett által kapott egyéb ellentételezésekkel – többek között valamely biztosítási rendszer keretében teljesített kifizetésekkel – történő kombinálása következtében.

(59)

A kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatások hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez, és erősíthetik a versenyképességet. Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatásoknak, a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerének (20), valamint a 800/2008/EK rendeletnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban folyó kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatásokra való alkalmazása terén szerzett bizottsági tapasztalatok alapján indokolt mentesíteni a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól azokat a kutatási-fejlesztési támogatásokat, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek. Mivel a kutatás és a fejlesztés előmozdítása fontos, közérdekű célkitűzés, elő kell írni e rendeletben, hogy a kutatási projektnek az adott mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára jelentőséggel kell bírnia. A kutatási projektre vonatkozó információkat és a projekt eredményeit nyilvánosan elérhetővé kell tenni az interneten. A kutatás eredményeit ezenkívül ingyenesen az érdeklődő vállalkozások rendelkezésére kell bocsátani.

(60)

Az erdészet szerves részét képezi a vidékfejlesztésnek. A Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikkét több határozatában alkalmazta az erdészeti ágazatban működő vállalkozásokra, különösen az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások keretében. A Bizottság 2007 és 2012 között 140 támogatást hagyott jóvá az erdészeti ágazat javára az említett iránymutatásoknak megfelelően. Tekintettel a Bizottság által az említett iránymutatásoknak az erdészeti ágazatban működő vállalkozásokra történő alkalmazása során szerzett jelentős tapasztalatra, az eljárások egyszerűsítésének és ugyanakkor a hatékony felügyelet és a Bizottság általi figyelemmel kísérés biztosításának céljából indokolt rendelkezni arról, hogy a Bizottság a 994/98/EK rendelettel ráruházott hatáskört az erdészeti ágazat javára nyújtott támogatások tekintetében is gyakorolja. A Bizottság tapasztalata szerint az erdészeti ágazatban a vidékfejlesztési programok részét képező intézkedésekhez nyújtott, az EMVA-ból társfinanszírozott vagy ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatások nem torzítják jelentős mértékben a versenyt a belső piacon. Ezenkívül az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez, valamint az erdészeti ágazatban biztosított tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások még akkor sem torzítják jelentős mértékben a versenyt a belső piacon, ha a vidékfejlesztési programok keretén kívül nyújtják őket. E rendeletben egyértelmű feltételeket kell meghatározni az ilyen intézkedéseknek a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan. A szóban forgó feltételeknek a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az 1305/2013/EU rendeletben és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási aktusokban megállapított szabályokkal.

(61)

Az érintett támogatási kategóriáknak magukban kell foglalniuk többek között az erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatást, az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatást, az erdők erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók vagy katasztrófaesemények általi károsításának megelőzéséhez és a károk orvoslásához nyújtott támogatást, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatást, a 92/43/EGK tanácsi irányelv (21) 3. cikke és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 3. cikke szerinti Natura 2000 erdőterületekkel kapcsolatos hátrányok kiküszöböléséhez nyújtott támogatást, az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és az erdővédelemhez nyújtott támogatást, a tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatást, a tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást, az infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatást, valamint az erdőgazdálkodási technológiákra és az erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást. Az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás nem torzíthatja a versenyt, és piacsemlegesnek kell lennie.

(62)

Az 1305/2013/EU rendelettel való összhang biztosítása és a nemzeti vidékfejlesztési programok társfinanszírozott részéhez és kiegészítő finanszírozásához kapcsolódó állami támogatás jóváhagyásának megszerzésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében az erdészeti ágazat javára nyújtott, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján mentesülő támogatásoknak meg kell egyezniük az alapjukul szolgáló vidékfejlesztési intézkedésekkel, és a mentesített támogatás csak az érintett tagállam vidékfejlesztési programja alapján és annak megfelelően nyújtható. A támogatási intenzitásoknak és az elszámolható költségeknek mindazonáltal az Unió állami támogatásokra vonatkozó általános elveivel és a mezőgazdasági ágazatra alkalmazandó állami támogatási szabályokkal is összhangban kell lenniük. Ezért indokolt, hogy az olyan költségek, mint például az új beruházáshoz kapcsolódó kiegészítő forgótőke, e rendelet alapján ne legyenek támogathatók. Az erdészeti intézkedések részét képező beruházási műveletek – a Bizottság által jóváhagyott megfelelő vidékfejlesztési programokkal összhangban – a beruházás előkészítéséhez szükséges egyszeri erdészeti műveleteket is magukban foglalhatnak, amennyiben a vonatkozó vidékfejlesztési rendelkezés célja ezt megengedi. Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tudástranszferhez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz és az erdészeti birtokrendezéshez nyújtott támogatás odaítélése ne függjön attól, hogy ilyen támogatás szerepel-e a nemzeti vidékfejlesztési programban.

(63)

A gazdasági diverzifikáció és az új gazdasági tevékenységek létrehozása elengedhetetlen a vidéki térségek fejlődéséhez és versenyképességéhez és különösen elengedhetetlen az Unió vidéki gazdaságának gerincét jelentő kkv-k számára. Az 1305/2013/EU rendelet rendelkezik a nem mezőgazdasági vállalkozások vidéki térségekben történő fejlesztését támogató olyan intézkedésekről, amelyek a foglalkoztatás előmozdítását, a minőségi munkahelyek vidéki térségekben való megteremtését, a már meglévő munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás terén jelentkező szezonális ingadozások mérséklését, valamint a mezőgazdaságon és az élelmiszer-feldolgozó iparágakon kívüli nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztését célozzák, miközben erősítik az üzleti integrációt és a helyi ágazatközi kapcsolatokat.

(64)

Az 1305/2013/EU rendelettel való összhang biztosítása és a vidékfejlesztési programok társfinanszírozott részéhez és kiegészítő nemzeti finanszírozásához kapcsolódó állami támogatás jóváhagyásának megszerzésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében indokolt e rendelettel mentesíteni a vidéki térségekben működő kkv-k számára nyújtott támogatások különböző kategóriáit a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A szóban forgó támogatási kategóriáknak át kell fogniuk különösen a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával, illetve a gyapottermeléssel kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatást, a nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott vállalkozásindítási támogatást, a tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást, a tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatást, a mezőgazdasági termelőknek a gyapot- vagy élelmiszer-minőségrendszerekbe való bekapcsolódásához nyújtott, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatást. A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól e rendelet alapján mentesítendő támogatásoknak meg kell egyezniük az alapjukul szolgáló vidékfejlesztési intézkedésekkel, és a mentesített támogatások csak az érintett tagállam vidékfejlesztési programja alapján és annak megfelelően nyújthatók. A támogatási intenzitásoknak és az elszámolható költségeknek mindazonáltal az Unió állami támogatásokra vonatkozó általános elveivel és a horizontális állami támogatási szabályokkal is összhangban kell lenniük. Ezért indokolt, hogy az olyan költségek, mint például az új beruházáshoz kapcsolódó kiegészítő forgótőke, e rendelet alapján ne legyenek támogathatók.

(65)

A mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékekké történő feldolgozására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatások tekintetében konkrétan elő kell írni, hogy a bioüzemanyag és a megújuló energia előállításához kapcsolódó beruházások e rendelet alapján nem támogathatóak. Az ilyen beruházásokra elvben a környezetvédelem és az energiatermelés terén nyújtott állami támogatásokra vonatkozó horizontális szabályok alkalmazandók.

(66)

Számos támogatási kategória esetében – ide tartoznak például a) a piackutatási tevékenységek, a terméktervezés és -kialakítás, valamint a minőségrendszerekhez való csatlakozás iránti kérelmek összeállítása kapcsán felmerülő költségek fedezéséhez nyújtott támogatások, b) a minőségrendszerekkel kapcsolatos kötelező ellenőrzési intézkedések költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatások, c) a tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatások, d) a tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások, e) a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások, f) a promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatások, g) az állatbetegségek és a növénykárosítókkal való fertőzöttség megelőzéséhez és felszámolásához nyújtott támogatások, valamint h) az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatások – a végső kedvezményezettek a támogatást közvetve, természetben, támogatott szolgáltatások formájában vehetik igénybe. Indokolt úgy rendelkezni, hogy ezekben az esetekben a támogatást a szóban forgó szolgáltatás nyújtója, illetve a szóban forgó tevékenység végzője számára fizessék ki. A szolgáltatás nyújtójának vagy a tevékenység végzőjének a kiválasztására irányuló eljárás során kellő figyelmet kell fordítani a vonatkozó hatályos közbeszerzési szabályokra, valamint az átláthatóság, a nyitottság és a megkülönböztetésmentesség elvére.

(67)

A Bizottság e téren szerzett tapasztalatai alapján elvben szükséges az állami támogatási politika rendszeres felülvizsgálata. Ebből kifolyólag korlátozni kell e rendelet alkalmazási időszakát. Következésképpen indokolt átmeneti rendelkezéseket megállapítani, ideértve az e rendelet alkalmazási időszakának végén a mentesített támogatási programok tekintetében az átállási időszakra vonatkozó szabályokat is. A szabályoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a tagállamok számára az esetleges új rendszerhez való alkalmazkodáshoz,

I. FEJEZET:

II. FEJEZET:

III. FEJEZET:

1. szakasz:

2. szakasz:

3. szakasz:

4. szakasz:

5. szakasz:

6. szakasz:

IV. FEJEZET:

a)

mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) javára nyújtott támogatások:

b)

mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás;

c)

természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás;

d)

a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban nyújtott kutatási-fejlesztési támogatás;

e)

az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás.

a)

az erdészeti ágazat javára nyújtott, nem az EMVA-ból társfinanszírozott és nem ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatások, amelyek esetében ugyanakkor kivételt képez e rendelkezés alól a 31., a 38., a 39. és a 43. cikk;

b)

kkv-k részére a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységekhez nyújtott, nem az EMVA-ból társfinanszírozott, illetve nem egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatások.

a)

az e rendelet 17., 32. és 33. cikkében, 34. cikke (5) bekezdésének a)–c) pontjában, valamint 35., 40., 41. és 44. cikkében előírt támogatási programok, amennyiben az adott program esetében az átlagos éves állami támogatási költségvetés meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő hat hónaptól. A Bizottság – miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet – határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére;

b)

az e cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét, illetve nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

c)

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó költségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás;

d)

olyan támogatás, amelyet a hazai áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében állapítottak meg.

a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését azon vállalkozások számára, amelyekkel szemben valamely támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította;

b)

ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amellyel szemben valamely támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

a)

a természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához a 30. cikknek megfelelően nyújtott támogatás, az állatbetegségek felszámolásának költségeihez a 26. cikk (8) bekezdésének megfelelően nyújtott támogatás, valamint az elhullott állatok elszállításához és megsemmisítéséhez a 27. cikk (1) bekezdése c), d) és e) pontjának megfelelően nyújtott támogatás;

b)

az alábbi események kapcsán nyújtott támogatások, feltéve, hogy az adott vállalkozás a szóban forgó esemény által okozott veszteségek vagy károk miatt vált nehéz helyzetben lévő vállalkozássá:

a)

olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezettnek az adott tagállamban legyen a székhelye vagy túlnyomórészt ott legyen letelepedve;

b)

olyan támogatás, amely esetében a támogatás nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket használjon vagy belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

c)

olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban is hasznosítsák.

(1)

”támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;

(2)

”kkv”-k vagy ”mikro-, kis- és középvállalkozások”: az I. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások;

(3)

”mezőgazdasági ágazat”: az elsődleges mezőgazdasági termeléssel, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;

(4)

”mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

(5)

”elsődleges mezőgazdasági termelés”: a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

(6)

”mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

(7)

”mezőgazdasági termék forgalmazása”: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termékek forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor;

(8)

”mezőgazdasági üzem”: elsődleges mezőgazdasági termelésre szolgáló, földterületből, helyiségekből és létesítményekből álló egység;

(9)

”természeti katasztrófa”: földrengés, lavina, földcsuszamlás, árvíz, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz;

(10)

”támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések, amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára határozatlan időszakra és határozatlan összegben odaítélhető;

(11)

”értékelési terv”: legalább a következő minimális elemeket tartalmazó dokumentum: az értékelendő támogatási program célkitűzései; az értékelési kérdések; az eredménymutatók; az értékelés elvégzéséhez tervezett módszertan; az adatgyűjtési követelmények; az értékelés tervezett ütemezése, beleértve a végső értékelési jelentés benyújtásának időpontját; az értékelést végző független testület bemutatása vagy a testület kiválasztására alkalmazandó kritériumok, valamint az értékelés nyilvánosságát biztosító szabályok;

(12)

”egyedi támogatás”:

(13)

”ad hoc támogatás”: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás;

(14)

”nehéz helyzetben lévő vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

(15)

”elhullott állatok”: a mezőgazdasági üzemben, valamely telephelyen vagy szállítás közben elpusztult vagy – akár végleges kórisme birtokában, akár anélkül – eutanázia alkalmazásával leölt állatok, beleértve a halva született vagy méhen belül elhalt állatokat is, azonban kizárva az emberi fogyasztás céljára levágott állatokat;

(16)

”természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok – például fagy, viharok és jégeső, jég, heves vagy tartós esőzés vagy súlyos aszály –, amelyek az alábbi tényezők figyelembevételével kiszámított átlagos termésmennyiség több mint 30 %-át elpusztítják:

(17)

”egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek”: azok a kedvezőtlen időjárási körülmények, amelyek esetében nem teljesülnek az e rendelet 2. cikkének 16. pontjában foglalt feltételek;

(18)

”növénykárosító”: a 2000/29/EK tanácsi irányelv (25) 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott károsítók;

(19)

”katasztrófaesemény”: emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat az erdészeti ágazatban;

(20)

”bruttó támogatási egyenérték”: a támogatás összege oly módon számítva, mintha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották volna a kedvezményezettnek, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

(21)

”tárgyi eszközök”: földterületet, épületeket, üzemet, gépeket, illetve berendezéseket magukban foglaló eszközök;

(22)

”immateriális javak”: fizikai vagy pénzügyi formában meg nem jelenő eszközök, mint például szabadalom, licencia, know-how vagy egyéb szellemi tulajdon;

(23)

”agrárerdészeti rendszerek”: olyan földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat is nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak;

(24)

”visszafizetendő előleg”: projekthez nyújtott olyan kölcsön, amelyet egy vagy több részletben fizetnek ki, és amely kölcsön visszafizetésének feltételei a projekt eredményétől függenek;

(25)

”a projekttel kapcsolatos munkák vagy a tevékenység megkezdése”: a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

(26)

”nagyvállalkozások”: az I. mellékletben megállapított feltételeket nem teljesítő vállalkozások;

(27)

”adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási program”: adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programot módosító és felváltó program;

(28)

”támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

(29)

”a támogatás odaítélésének időpontja”: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

(30)

”uniós előírás”: az uniós jogszabályokban meghatározott, az egyes vállalkozások által különösen a környezetkímélet, a higiénia és az állatjólét területén megvalósítandó szintekre vonatkozó kötelező előírás; nem minősülnek azonban kötelező uniós előírásoknak azok az uniós szinten meghatározott előírások vagy célkitűzések, amelyek a tagállamok számára kötelező erejűek, de az egyes vállalkozások számára nem;

(31)

”vidékfejlesztési program”: az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti vidékfejlesztési program;

(32)

”nem termelő beruházás”: olyan beruházás, amely nem eredményezi az üzem értékének vagy jövedelmezőségének jelentős mértékű emelkedését;

(33)

”uniós előírásnak való megfelelést szolgáló beruházások”: a valamely uniós előírásnak való, az uniós jogszabályokban meghatározott átmeneti időszakot követő megfelelés érdekében végrehajtott beruházások;

(34)

”fiatal mezőgazdasági termelő”: olyan személy, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában 40 évesnél nem idősebb, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az üzem vezetőjeként;

(35)

”legkülső régiók”: a Szerződés 349. cikkének első bekezdésében említett régiók;

(36)

”kisebb égei-tengeri szigetek”: a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb szigetek;

(37)

”kevésbé fejlett régiók”: azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át;

(38)

”EU-25”: a 2005 májusában az Uniót alkotó 25 tagállam;

(39)

”EU-27”: a 2007 januárjában az Uniót alkotó 27 tagállam;

(40)

”mezőgazdasági eszközteremtő munkák”: a személyesen a mezőgazdasági termelő által vagy a mezőgazdasági termelő munkavállalói által elvégzett eszközteremtő munkák;

(41)

”élelmiszer-alapú bioüzemanyag”: a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatban (27) meghatározott gabonafélékből és egyéb keményítőben gazdag növényekből, cukornövényekből és olajnövényekből előállított bioüzemanyag;

(42)

”aktív mezőgazdasági termelő”: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 9. cikkének értelmében vett aktív mezőgazdasági termelő;

(43)

”termelői csoport és szervezet”: olyan csoport vagy szervezet, amelynek létrehozása a következő célokat szolgálja:

(44)

”minőségrendszerben való részvételből eredő állandó költségek”: valamely támogatott minőségrendszerbe való belépés és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulás költségei, szükség esetén beleértve a minőségrendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is;

(45)

”tanácsadás”: ugyanannak a szerződésnek a keretében biztosított teljes körű tanácsadás;

(46)

”mezőgazdasági háztartás tagja”: természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül, a mezőgazdasági munkavállalók kivételével;

(47)

”a TSE- és BSE-vizsgálatok (azaz a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal és a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával kapcsolatos vizsgálatok) költségei”: minden költség, beleértve a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) X. mellékletének C. fejezetével összhangban végzett mintavételhez és laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vizsgálati készleteinek, valamint a minták levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének költségeit;

(48)

”törzskönyv”: bármely könyv, nyilvántartás, adatállomány vagy adathordozó:

(49)

”védett állat”: az uniós vagy a nemzeti jogszabályok által védett állat;

(50)

”kutató-ismeretterjesztő szervezet”: (közjogi vagy magánjogi értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (például egyetem vagy kutatóintézet, technológiatranszfer-ügynökség, innovációközvetítő, valós vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, illetve e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján, széles körben történő terjesztése. Amennyiben egy ilyen entitás gazdasági tevékenységet is folytat, e gazdasági tevékenységek finanszírozását, költségeit és bevételeit külön kell elszámolni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez;

(51)

”szokásos piaci feltételek”: a szerződő felek közötti ügylet feltételei azonosak az önálló vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és feltételmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

(52)

”gyorsan növő fafajok”: olyan rövid vágásfordulójú erdőt alkotó fák, amelyek esetében a kivágásig tartó időszak legalább 8 év és legfeljebb 20 év;

(53)

”rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák”: a 06 02 9041 KN-kód alá tartozó, a tagállamok által meghatározandó fafajok, amelyek közé olyan fás szárú évelő növények tartoznak, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoz, és amelyek maximális kivágási ciklusát a tagállamok határozzák meg;

(54)

”tranzakciós költség” valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek részét nem képező többletköltség, amelynek kiszámítása átalányköltségek alapján is történhet;

(55)

”egyéb földkezelő”: a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozástól eltérő, földet kezelő vállalkozás;

(56)

”mezőgazdasági termék nem mezőgazdasági termékké való feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék nem tartozik a Szerződés I. mellékletének hatálya alá;

(57)

”a" térségek”: a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásában kijelölt térségek;

(58)

”c" térségek”: a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásában kijelölt térségek;

(59)

”ritkán lakott térségek”: a Bizottság által a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó regionális támogatási térképekről szóló egyedi határozatokban ilyenként elfogadott területek;

(60)

”NUTS 3 térség”: a statisztikai célú területi egységeknek az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (30) létrehozott nómenklatúrája szerinti 3. szinthez besorolt régió;

(61)

”indoklással ”c” térségnek minősíthető térségek”: olyan térségek, amelyeket valamely tagállam saját belátása szerint ”c” térségnek minősít, feltéve, hogy a tagállam bizonyítja, hogy az érintett térségek megfelelnek bizonyos társadalmi-gazdasági feltételeknek, valamint hogy e térségek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazásában kijelölésre kerültek valamely, a 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó regionális támogatási térképen;

(62)

”korábbi ”a” térségek”: a 2011. január 1-jétől2014. június 30-ig tartó időszakra jóváhagyott regionális támogatási térképen ”a” térségként kijelölt térségek;

(63)

”élelmiszerek”: mezőgazdasági terméknek nem minősülő, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) I. mellékletében felsorolt élelmiszerek.

a)

a 14. cikkben említett, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

b)

a 16. cikk (4) bekezdésében említett, gazdasági épület áthelyezésére irányuló, a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését eredményező beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

c)

a 17. cikkben említett, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

d)

a 29. cikkben említett, mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

e)

a 31. cikkben említett, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás esetében: projektenként 7,5 millió EUR;

f)

a 32. cikkben említett, erdőtelepítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás esetében: erdő, illetve fás terület létesítésére irányuló projektenként 7,5 millió EUR;

g)

a 33. cikkben említett, agrárerdészeti rendszerek javára nyújtott támogatás esetében: agrárerdészeti rendszer létrehozására irányuló projektenként 7,5 millió EUR;

h)

a 35. cikkben említett, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének javítását és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

i)

a 40. cikkben említett, az erdészeti ágazat fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

j)

a 41. cikkben említett, erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

k)

a 44. cikkben említett, a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozásával vagy a gyapottermeléssel kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében: beruházási projektenként 7,5 millió EUR.

a)

a vissza nem térítendő támogatásból és kamattámogatásból álló támogatás;

b)

a kölcsönökből álló támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján számították ki;

c)

a kezességvállalásból álló támogatás:

d)

az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső határt állapít meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó küszöbértéket;

e)

a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó küszöbértékeket, vagy ha az intézkedés végrehajtását megelőzően megtörtént a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertan bejelentése és Bizottság általi jóváhagyása.

a)

a tőkeinjekciókból álló támogatás;

b)

a kockázfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás.

a)

a vállalkozás neve és mérete;

b)

a projekt vagy a tevékenység ismertetése, megkezdésének és befejezésének időpontját is beleértve;

c)

a projekt vagy a tevékenység helyszíne;

d)

az elszámolható költségek jegyzéke;

e)

a projekthez/tevékenységhez szükséges közfinanszírozás típusa (vissza nem térítendő támogatás, hitel, kezességvállalás, visszafizetendő előleg vagy egyéb) és összege.

a)

a támogatás a projekt, illetve a tevékenység körének lényeges kiszélesedését eredményezi;

b)

a támogatás a kedvezményezett által a projektre, illetve a tevékenységre fordított teljes összeg lényeges növekedését eredményezi;

c)

a támogatás az érintett projekt, illetve tevékenység végrehajtási ütemének lényeges felgyorsulását eredményezi;

d)

beruházási célú ad hoc támogatás esetében a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt, illetve a tevékenység végrehajtására az érintett vidéki térségben, vagy a projekt, illetve a tevékenység nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett vidéki térségben.

a)

az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

b)

az intézkedést azelőtt fogadták el és vezették be, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna; kivételt képeznek e rendelkezés alól az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok, amelyek esetében a tevékenységre már a korábbi, adókedvezmények formájában megvalósuló programok is kiterjedtek.

a)

a birtokrendezésre irányuló támogatási programok, amennyiben teljesülnek a 15. cikkben vagy a 43. cikkben foglalt feltételek, és amennyiben:

b)

a mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok formájában megvalósuló promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek;

c)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 25. cikkben foglalt feltételek;

d)

az állatbetegségek és a növénykárosítókkal való fertőzöttség felszámolása kapcsán felmerült költségek és a szóban forgó állatbetegségek, illetve növénykárosítók által okozott veszteségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 26. cikk (9) és (10) bekezdésében foglalt feltételek;

e)

az elhullott állatok elszállítási és megsemmisítési költségeinek fedezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 27. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában foglalt feltételek;

f)

a mezőgazdasági üzemek területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz a 29. cikknek megfelelően nyújtott támogatás;

g)

a természeti katasztrófák által okozott károk orvoslásához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 30. cikkben foglalt feltételek;

h)

a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 31. cikkben foglalt feltételek;

i)

az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, állatbetegségek, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események miatt bekövetkező erdőkárok orvoslásához a 34. cikk (5) bekezdése d) pontjának megfelelően nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. cikkben foglalt feltételek.

a)

bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b)

ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

a)

az (1) bekezdésben említett összefoglaló információk vagy az említett információkhoz vezető link;

b)

az (1) bekezdésben említett minden egyes támogatás teljes szövege – beleértve annak módosításait is – vagy a teljes szöveghez vezető link;

c)

az e rendelet III. mellékletében említett információk valamennyi olyan egyedi támogatás odaítélésére vonatkozóan, amely meghaladja a következő összegeket:

a)

0,06–0,5, kizárólag az elsődleges mezőgazdasági termelésre vonatkozóan;

b)

0,5–1;

c)

1–2;

d)

2–5;

e)

5–10;

f)

10–30; valamint

g)

30 és afelett.

a)

az (1) bekezdésben említett összefoglaló információkat;

b)

a (2) bekezdésben említett állami támogatási honlapok linkjeit – valamennyi tagállam vonatkozásában.

a)

a 26. cikkben említett állatbetegségek és növénykárosítók;

b)

a 25. cikkben említett, természeti katasztrófához hasonlítható éghajlati jelenségek, illetve a 30. cikkben említett, a mezőgazdasági ágazatot sújtó természeti katasztrófák típusára, idejére, relatív kiterjedésére és helyére vonatkozó meteorológiai adatok.

a)

a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b)

a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;

c)

a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d)

agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások;

e)

a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzése.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése kapcsán felmerülő költségek; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e)

a (3) bekezdés d) pontjában említett célkitűzések teljesítését szolgáló nem termelő beruházások kapcsán felmerülő kiadások;

f)

az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül azoknak a költségei, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

Nem támogathatók azonban e cikk alapján azok az f) pont szerinti beruházások, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások.

A fenti f) pont i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet;

g)

természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel;

h)

az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

a)

termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása;

b)

egynyári növények telepítése;

c)

vízelvezetési munkálatok;

d)

az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével;

e)

állatok vásárlása, a (3) bekezdés e) pontja szerinti beruházási támogatások kivételével.

a)

a legkülső régiókban az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b)

a kisebb égei-tengeri szigeteken az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c)

a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, az elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d)

más régiókban az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

a)

fiatal mezőgazdasági termelők vagy olyan mezőgazdasági termelők, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt évben kezdték meg gazdálkodói tevékenységüket;

b)

kollektív beruházások, például a mezőgazdasági termelők egy csoportja által használt raktározási létesítmények vagy a mezőgazdasági termékeknek a forgalmazásra való előkészítésére szolgáló létesítmények, valamint az 1305/2013/EU rendeletben előírt intézkedések közül többre is kiterjedő integrált projektek, beleértve a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódókat is;

c)

természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások;

d)

az európai innovációs partnerség (EIP) keretében támogatott műveletek, például olyan új istálló építésére irányuló beruházás, amely lehetővé teszi valamely mezőgazdasági termelőkből, tudósokból, valamint állatjóléti nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló operatív csoport által kifejlesztett új állattartási gyakorlat kipróbálását;

e)

a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítására irányuló, a (3) bekezdés b) pontjában említett beruházások; ebben az esetben az e bekezdés szerint megemelt mérték csak azokra a többletköltségekre vonatkozik, amelyek szükségesek a hatályban lévő uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez, de nem vezetnek a termelési kapacitás növekedéséhez.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

a)

a legkülső régiókban az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b)

a kisebb égei-tengeri szigeteken az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c)

a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007 és 2013 közötti időszakban nem érte el az EU-25 referenciaidőszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, az elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d)

más régiókban az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

a)

termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek; vagy

b)

az európai innovációs partnerség keretében támogatott műveletek.

a)

a fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás esetében:

b)

a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó vállalkozásindítási támogatás esetében:

a)

olyan termelői szervezeteknek, entitásoknak vagy testületeknek – például társaságoknak vagy szövetkezeteknek –, amelyek célja egy vagy több mezőgazdasági üzem vezetése, és amelyek ennek következtében valójában egyéni termelőnek minősülnek;

b)

olyan mezőgazdasági szövetségeknek, amelyek különböző feladatokat – ideértve például a kölcsönös segítségnyújtást, valamint a mezőgazdasági helyettesítési és üzemvezetési szolgáltatásokat – látnak el az egyes tagjaik üzemeiben anélkül, hogy részt vennének a kínálatnak a piaci igényekhez történő igazítására irányuló közös tevékenységekben;

c)

olyan termelői csoportoknak, szervezeteknek vagy szövetségeknek, amelyek célkitűzései összeegyeztethetetlenek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (3) bekezdésével, valamint 156. cikkével.

a)

a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2)–(6) bekezdésében és az I. fejezetben meghatározott feltételeknek;

b)

a minőségrendszerekhez kapcsolódó, uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján az illetékes hatóság által vagy nevében végrehajtott kötelező ellenőrzési intézkedések költségeinek fedezésére nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint az I. fejezetben meghatározott feltételeknek;

c)

a piackutatási tevékenységekhez, terméktervezéshez és -kialakításhoz kapcsolódó költségek fedezésére, valamint a minőségrendszerek elismerése iránti kérelmek összeállításához nyújtott támogatás, amennyiben megfelel az e cikk (2), (6), (7) és (8) bekezdésében, valamint az I. fejezetben meghatározott feltételeknek.

a)

a következő rendeletek és rendelkezések alapján létrehozott minőségrendszerek:

b)

mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségrendszerek, köztük mezőgazdasági üzemekre vonatkozó tanúsítási rendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

c)

olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállamok ”A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások” című bizottsági közleményben (38) meghatározott követelményeknek megfelelőnek ismertek el.

a)

a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek – többek között tanfolyamok, workshopok és személyre szabott tanácsadás –, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek megszervezése kapcsán felmerülő költségek fedezése;

b)

a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja;

c)

a résztvevők távolléte során szükséges helyettesítéssel kapcsolatos költségek;

d)

a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

a)

az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből vagy az ugyanott szereplő, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokból következő kötelezettségek;

b)

adott esetben az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezetében meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok és a szóban forgó rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mezőgazdasági terület fenntartása;

c)

a korszerűsítést, a versenyképesség fokozását, az ágazati integrációt, az innovációt, a piacorientáltságot, valamint a vállalkozásösztönzést szolgáló intézkedések;

d)

a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása céljából a tagállamok által meghatározott követelmények;

e)

az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) 55. cikkének végrehajtása céljából a tagállamok által megállapított követelmények és különösen a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) 14. cikkében említett, az integrált növényvédelemre vonatkozó általános elveknek való megfelelés;

f)

adott esetben munkahelyi biztonsági előírások vagy a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó biztonsági előírások;

g)

szaktanácsadás – beleértve a gazdasági és környezeti fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadást is – olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba.

a)

versenyek, kereskedelmi vásárok és kiállítások szervezése és az ezeken való részvétel;

b)

mezőgazdasági termékek szélesebb körben való ismertségét elősegíteni hivatott kiadványok.

a)

a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti minőségrendszerek, feltéve, hogy a hivatkozás pontosan megegyezik az Unió oltalma alatt álló hivatkozással;

b)

a 20. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti minőségrendszerek, feltéve, hogy a hivatkozás másodlagos szerepet tölt be a közvetített üzenetben.

a)

részvételi díjak;

b)

útiköltség és az állatok szállításának költségei;

c)

az eseményt bejelentő kiadványok és honlapok költségei;

d)

a kiállítási helyiségek és standok bérleti díja, valamint a standok felállításának és lebontásának költségei;

e)

jelképes díjak, versenydíjanként és -győztesenként legfeljebb 1000 EUR értékben.

a)

az egy adott régióban működő vagy egy adott mezőgazdasági terméket előállító kedvezményezetteket tényszerű információk közzététele útján ismertető, a nyomtatott vagy az elektronikus médiában megjelenő kiadványok, illetve honlapok vagy az elektronikus médiában, rádióban vagy televízióban megjelenő anyagok költségei azzal a feltétellel, hogy a közzétett információk részrehajlástól mentesek, és valamennyi érintett kedvezményezett azonos feltételekkel kerülhet be az anyagba;

b)

a következőkre vonatkozó tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésének költségei:

a)

természetben; vagy

b)

a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek visszatérítésének formájában.

a)

a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségnek minősítette; és

b)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

a)

a mezőgazdasági termelés és a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés a (6) bekezdésben foglaltak szerint;

b)

az anyagi károk a (7) bekezdésben foglaltak szerint.

a)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt mezőgazdasági termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt

ki kell vonni

b)

a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezését megelőző három évben előállított mezőgazdasági termékek évi átlagos mennyisége – vagy a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezését megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

a)

olyan állatbetegségek vagy növénykárosítók tekintetében, amelyekre nézve – törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában – uniós vagy nemzeti szabályok vannak érvényben; valamint

b)

a következők részeként:

a)

egészségügyi ellenőrzések;

b)

elemzések, ideértve az in vitro diagnosztikát is;

c)

tesztek és más szűrési intézkedések, ideértve a TSE- és BSE-vizsgálatokat is;

d)

oltóanyagok, gyógyszerek, állatok kezelésére szolgáló anyagok és növényvédő szerek megvásárlása, tárolása, alkalmazása és kijuttatása;

e)

az állatok megelőző célú levágása vagy kiselejtezése, illetve az állati termékek és a növények ugyanilyen célból történő megsemmisítése, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése.

a)

állatbetegségek esetében tesztek és más szűrési intézkedések, ideértve a TSE- és BSE-vizsgálatokat is

b)

oltóanyagok, gyógyszerek, állatok kezelésére szolgáló anyagok és növényvédő szerek megvásárlása, tárolása, alkalmazása és kijuttatása;

c)

az állatok levágása vagy kiselejtezése és megsemmisítése, valamint az állatokhoz kapcsolódó termékek vagy a növények megsemmisítése, ideértve az oltások vagy az illetékes hatóságok által elrendelt más intézkedések miatt elpusztuló állatokat és megsemmisülő növényeket is, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése.

a)

az alábbiak következményeként levágott, kiselejtezett vagy elhullott állatok és a hozzájuk kapcsolódó termékek, valamint az alábbiak következményeként megsemmisült növények piaci értéke:

A szóban forgó piaci értéket az alapján kell megállapítani, hogy mekkora volt az állatok, termékek és növények értéke közvetlenül azt megelőzően, hogy felmerült vagy megerősítést nyert az állatbetegség vagy növénykárosítóval való fertőzöttség gyanúja;

b)

a zárlat alá helyezési kötelezettségből, az állománypótlási vagy újraültetési nehézségekből, valamint a (2) bekezdés b) pontjában említett közprogram vagy intézkedés részeként előírt kötelező vetésforgóból eredő bevételkiesés.

a)

állatbetegség esetében hivatalosan elismerte a kitörést; vagy

b)

növénykárosítók esetében hivatalosan elismerte a károsító jelenlétét.

a)

a (7) bekezdés d) pontja és a (8) bekezdés b) pontja az állatbetegségek és a növénykárosítóval való fertőzöttség esetében; valamint

b)

a (7) bekezdés e) pontja és a (8) bekezdés c) pontja a növénykárosítóval való fertőzöttség, valamint az üzem és a felszerelések megtisztítása és fertőtlenítése esetében.

a)

törzskönyv létrehozásával és vezetésével kapcsolatos igazgatási költségek fedezéséhez nyújtott, a szóban forgó költségek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás;

b)

harmadik fél által vagy nevében az állatállomány genetikai minőségének vagy hozamainak megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatok költségeinek legfeljebb 70 %-át fedező támogatás, kivéve az állatállomány tulajdonosa által elvégzett ellenőrzéseket és a tej minőségének rendszeres ellenőrzését;

c)

az elhullott állatok elszállításával kapcsolatos költségek legfeljebb 100 %-át és az ilyen állatok megsemmisítéséhez kapcsolódó költségek legfeljebb 75 %-át kitevő támogatás, vagy a mezőgazdasági termelők által az elhullott állatok elszállításának és megsemmisítésének költségeire kötött biztosítás díjköltségeihez nyújtott, legfeljebb a fent említettnek megfelelő támogatási intenzitású támogatás;

d)

az elhullott állatok elszállításával és megsemmisítésével kapcsolatos költségek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás, amennyiben a támogatást az elhullott állatok megsemmisítésére szánt díjakon vagy kötelező hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák, feltéve, hogy az ilyen díjak vagy hozzájárulások a húságazatra korlátozódnak és azokat közvetlenül ott vetik ki;

e)

az elhullott állatok elszállításával és megsemmisítésével kapcsolatos költségek 100 %-át kitevő támogatás, amennyiben kötelező elvégezni az érintett elhullott állatok TSE-vizsgálatát, vagy amennyiben a 26. cikk (4) bekezdésében említett állatbetegség tör ki.

a)

a termelési-értékesítési láncban az állattenyésztési ágazatban működő vállalkozások után következnek; és

b)

az elhullott állatok eltávolításával és megsemmisítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak.

a)

nem képezhet akadályt a biztosítási szolgáltatások belső piacának működésében;

b)

nem korlátozódhat egyetlen biztosítótársaság vagy biztosítótársaságok meghatározott csoportja által nyújtott biztosításra;

c)

nem köthető olyan feltételhez, hogy a biztosítási szerződést az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társaságnál kell megkötni.

a)

természeti katasztrófák;

b)

természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek és egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek;

c)

állatbetegségek vagy növénykárosítóval való fertőzöttség;

d)

védett állatok.

a)

kizárólag a (3) bekezdésben említett veszteségek ellentételezéséhez kapcsolódó költségek fedezésére irányulhat;

b)

nem követelheti meg jövőbeli termelési tevékenység végzését, illetve azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszerek alkalmazását vagy meghatározott mennyiség termelését.

a)

tárgyi eszközökbe való beruházás költségei;

b)

mezőgazdasági eszközteremtő munkák.

a)

a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítette; valamint

b)

a természeti katasztrófa és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

a)

az eszközökben – például az épületekben, a berendezésekben, a gépekben, a készletekben és a termelési eszközökben – keletkező anyagi kár;

b)

a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés.

a)

a természeti katasztrófa bekövetkezésének évében vagy a termelőeszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő évben termelt mezőgazdasági termékek mennyisége és az adott évben realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményt

ki kell vonni

b)

a természeti katasztrófa bekövetkezését megelőző három évben előállított mezőgazdasági termékek évi átlagos mennyisége – vagy a természeti katasztrófa bekövetkezését megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

a)

a támogatott projekt megvalósításának ténye;

b)

a támogatott projekt céljai;

c)

a támogatott projekttől várt eredmények közzétételének körülbelüli időpontja;

d)

a támogatott projekttől várt eredmények interneten való közzétételének helye;

e)

utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei ingyenesen rendelkezésre állnak az érintett mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

a)

kutatókhoz, technikusokhoz és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, a projektben való foglalkoztatás mértékéig;

b)

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

c)

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e)

az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

a)

a telepítési és szaporítóanyagok költségei;

b)

a telepítési költségek és a telepítéshez közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)

az egyéb kapcsolódó műveleteknek, például a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezelésének a költségei;

d)

az erdőtelepítés első évében szükséges újratelepítés költségei.

a)

rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák;

b)

karácsonyfák; vagy

c)

energiatermelésre szánt, gyors növekedésű fák.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e)

az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

a)

az agrárerdészeti rendszer fák telepítése révén történő létrehozásának költségei, beleértve a telepítési anyagok, a telepítés, valamint a magoncok tárolásának és a megelőzéshez és védelemhez szükséges anyagokkal való kezelésének a költségeit is;

b)

az agrárerdészeti rendszer meglévő erdők vagy más fás területek átalakítása révén történő létrehozásának költségei, beleértve a fák kivágásával, gyérítésével vagy metszésével, valamint a legelő állatokkal szembeni védelemmel kapcsolatos költségeket is;

c)

az agrárerdészeti rendszer létrehozásához közvetlenül kapcsolódó egyéb költségek, például a megvalósíthatósági tanulmányok, a létesítési terv, a talajvizsgálat, valamint a talaj előkészítése és védelme kapcsán felmerülő költségek;

d)

az erdei legeltetéses rendszerrel összefüggő öntöző- és védőlétesítmények költségei;

e)

az agrárerdészeti rendszer létrehozása kapcsán szükségessé váló kezelés költségei, beleértve az öntözés és a visszametszés költségeit is;

f)

az agrárerdészeti rendszer létrehozását követő első évben végrehajtott újratelepítés költségei.

a)

a helyi talaj- és éghajlati, valamint környezeti adottságok;

b)

az erdei fajok; valamint

c)

annak szükségessége, hogy biztosítsák az adott földterület fenntartható mezőgazdasági hasznosítását.

a)

az (5) bekezdésben említett beruházási műveletek és a (7) bekezdésben említett, a rendszer létrehozásához kapcsolódó költségek esetében az elszámolható költségek 80 %-át; valamint

b)

a (8) bekezdésben említett éves támogatás 100 %-át.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

védelmi infrastruktúra kiépítése;

b)

a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések, a legelő állatok igénybevételét is beleértve;

c)

az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó monitoringlétesítmények és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése;

d)

az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek, növénykárosítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.

a)

az erdőtűz, természeti katasztrófa, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség, egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség, növénykárosítóval való fertőzöttség, katasztrófaesemény vagy az éghajlatváltozással összefüggő esemény valóban bekövetkezett; valamint

b)

az e bekezdés a) pontjában említett esemény, ideértve a növénykárosítóval való fertőzöttség felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedéseket is, az érintett erdőgazdálkodási potenciál legalább 20 %-ának a pusztulását okozta.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e)

az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

a 92/43/EGK irányelv 3. cikkének és a 2009/147/EK irányelv 3. cikkének megfelelő Natura 2000 erdőterületek;

b)

a táj azon jellegzetességei, amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához; a szóban forgó területek aránya legfeljebb az érintett vidékfejlesztési program területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek 5 %-a lehet.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

a tudástranszfer vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei;

b)

a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

c)

a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

az erdőterületekhez való hozzáférés;

b)

birtokrendezés és a termőföld minőségének javítása;

c)

energia- és vízellátás.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e)

az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

a)

a legkülső régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b)

a kisebb égei-tengeri szigeteken végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c)

a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, a beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d)

más régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e)

az erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

a)

a legkülső régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

b)

a kisebb égei-tengeri szigeteken végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;

c)

a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át, a beruházáshoz kapcsolódó elszámolható költségek összegének 50 %-át;

d)

más régiókban végzett beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 40 %-át.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

célzott intézkedések: az erdők genetikai erőforrásainak in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve az erdőgazdálkodási üzemen belüli megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;

b)

összehangolt intézkedések: az uniós erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére, jellemzésére, gyűjtésére és felhasználására vonatkozó információknak a tagállamok illetékes szervezetei közötti cseréjét elősegítő intézkedések;

c)

kísérő intézkedések: tájékoztatási, ismeretterjesztési és tanácsadási tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint szakmai jelentések készítése.

a)

kkv-nak minősülő magán-erdőbirtokosok javára ítélhető oda; valamint

b)

a jogi és adminisztratív költségekre – beleértve a felmérések költségeit is – irányul és azokra korlátozódik; valamint

c)

mértéke nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-át.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b)

gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d)

számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

a)

a legkülső régiókban:

b)

a kevésbé fejlett régiókban:

c)

a ”c” térségekben:

d)

az elszámolható költségek összegének 10 %-át az összes többi régióban végzett beruházás esetében.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

vidéki térségben tevékenykedő azon mezőgazdasági termelők, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjai, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik;

b)

vidéki térségben működő mikro- és kisvállalkozások; valamint

c)

vidéki térségben élő természetes személyek.

a)

a kedvezményezett kezdeti gazdasági helyzete;

b)

a kedvezményezett új tevékenységeinek fejlesztéséhez kapcsolódó mérföldkövek és célok;

c)

a kedvezményezett tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések – például beruházások, képzés, tanácsadás – részletei.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

a tudástranszfer vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei;

b)

a beruházásokhoz kapcsolódó demonstrációs projektek esetében:

c)

a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.

a)

középvállalkozások esetében a támogatható költségek 60 %-át;

b)

mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 70 %-át.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

az 1151/2012/EU rendelet alapján létrehozott, gyapotra, illetve élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek;

b)

olyan, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

c)

olyan önkéntes élelmiszer-tanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállam ”A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások” című bizottsági közleményben meghatározott követelményeknek megfelelőnek ismert el.

a)

vidékfejlesztési program keretében, az 1305/2013/EU rendelettel és az annak alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal összhangban, az alábbi módok valamelyikének megfelelően:

valamint

b)

a támogatásnak meg kell egyeznie az a) pontban említett vidékfejlesztési programban szereplő, alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel.

a)

céljuk a fogyasztóknak az e rendelet 48. cikkének (4) bekezdése szerinti minőségrendszer hatálya alá tartozó élelmiszer vagy gyapot megvásárlására való ösztönzése;

b)

felhívják a figyelmet az élelmiszernek vagy a gyapotnak az érintett minőségrendszerrel összefüggő egyedi jellemzőire vagy előnyeire, különös tekintettel a minőségre, a speciális termelési módszerre, a magas színvonalú állatjóléti követelményekre és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartására.