19.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/23

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet létrehozta a minőségre utaló választható kifejezések rendszerét annak érdekében, hogy a termelők számára megkönnyítse az értéknövelő sajátosságokkal és jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek jellemzőinek és sajátosságainak a belső piacon való megismertetését. A rendelet megállapította a „hegyvidéki termék” minőségre utaló választható kifejezés használatának feltételeit, és feljogosította a Bizottságot arra, hogy a hegyvidéki térségekben a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából kellően indokolt esetben eltéréseket lehetővé tévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. A rendelet arra is feljogosítja a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelési módszerek megállapítására és egyéb, a minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumokra vonatkozóan.

(2)

A fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében egyértelműbbé kell tenni, hogy az állati eredetű termékekre milyen esetben használható a „hegyvidéki termék” kifejezés. Az állatok által előállított termékek, mint a tej és a tojás esetében a termelésnek hegyvidéken kell történnie. Az állatokból előállított termékek esetében az állatokat hegyvidéki térségben kell felnevelni. Mivel a gazdálkodók gyakran jutnak fiatal állatokhoz vásárlás útján, célszerű azt előírni, hogy az állat legalább az élete utolsó kétharmadát töltse hegyvidéki térségben.

(3)

A legelő állatok vándoroltatása – ami akár a hegyvidék és az alacsonyabb fekvésű területek között is történhet – az Unió számos területén élő gyakorlat, amely az időszakos legelők kihasználását szolgálja. Lehetővé teszi az év csak egy részében használható magas fekvésű legelők és az ember által kialakított hagyományos hegyvidéki tájkép megőrzését. A vándorlegeltetésnek a környezetre nézve kedvező hatásai vannak, ugyanis csökkenti az erózió és a lavinák kialakulásának kockázatát. A vándorlegeltetés hagyományának megőrzése érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a „hegyvidéki termék” kifejezést olyan állatokból készített termékek esetében is lehessen alkalmazni, amelyek életüknek legalább egy negyedét hegyvidéki legelőkön töltötték.

(4)

Mivel a kötött tartású állatok esetében is biztosítani kell, hogy takarmányuk alapvetően hegyvidéki származású legyen, egyértelművé kell tenni, hogy az állatok által évente elfogyasztott táplálék legalább felének, szárazanyagban kifejezve, hegyvidéki területről kell származnia.

(5)

A kérődzők esetében az éves takarmányszükségletnek több mint a fele megterem a hegyvidékeken, ezért esetükben magasabb arányt kell előírni.

(6)

A természetes adottságok következtében, és mivel a hegyvidékeken elsősorban kérődzőknek szoktak takarmányt termeszteni, a sertések takarmányai viszonylag kis arányban származnak hegyvidéki térségekből. Annak érdekében, hogy az 1151/2012/EU rendelet (45) preambulumbekezdésének megfelelő „hegyvidéki termék” kifejezés alkalmazásának mindkét célja teljesüljön, vagyis egyrészt folytatódhasson a hegyvidékeken a sertések nevelése, másrészt megőrződjön a vidék szerkezete, célszerű megelégedni azzal, ha a sertések éves takarmányának kevesebb, mint fele származik hegyvidékről.

(7)

A takarmány származására vonatkozó megkötés a vándoroltatott legelő állatok esetében csak a hegyvidéki térségekben töltött időben alkalmazandó.

(8)

Mivel a méhkasokat is gyakran vándoroltatják, egyértelművé kell tenni, hogy a méhészeti termékekre milyen esetben alkalmazható a „hegyvidéki termék” kifejezés. Azonban, mivel a méheknek adott cukor általában nem hegyvidékről származik, a méhek esetében nem szabad a takarmányozásra vonatkozó megkötéseket alkalmazni.

(9)

A fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében a „hegyvidéki termék” kifejezést csak olyan növényi eredetű termékekre szabad alkalmazni, amelyek hegyvidéken termett növényekből készültek.

(10)

A feldolgozott termékek esetében meg kell engedni, hogy összetevőként tartalmazzanak olyan nyersanyagokat, pl. cukrot, sót és fűszereket, amelyek nem állíthatók elő hegyvidéken, amennyiben az ilyen összetevők nem tesznek ki többet az összetevők teljes tömegének felénél (50 %).

(11)

Az Unió egyes hegyvidéki térségei nem rendelkeznek olyan infrastruktúrával, ahol megoldható a nyerstejből a tej és a tejtermékek előállítása, az állatok levágása, a tetemek darabolása és kicsontozása, vagy az olívaolaj préselése. A hegyvidékek természetes adottságai korlátozzák a megfelelő létesítmények rendelkezésre állását, és megnehezítik vagy ellehetetlenítik a helyben történő feldolgozást. A hegyvidék közelében történő feldolgozás azonban nem befolyásolja a termékek hegyvidéki származását. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a „hegyvidéki termék” kifejezést a hegyvidéken kívül feldolgozott hegyvidéki termékekre is alkalmazzák. Figyelemmel egyes tagállamokban a feldolgozó létesítmények elhelyezkedésére és ugyanakkor a fogyasztói igények kielégítésének szükségességére, célszerű úgy rendelkezni, hogy a feldolgozási műveletek a származási hegyvidéki térségtől 30 km-es távolságon belül végzendők el.

(12)

Annak érdekében, hogy a tejet és tejtermékeket előállító meglévő létesítmények működése fennmaradhasson, elő kell írni, hogy a „hegyvidéki termék” kifejezés csak az 1151/2012/EU rendelet hatálybalépésekor már meglévő létesítmények termékeire alkalmazható. Mivel a különböző hegyvidéki térségek között nagyok az eltérések az ilyen létesítmények rendelkezésre állása tekintetében, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a feldolgozás távolsága tekintetében szigorúbb követelményeket vezessenek be, vagy az erre vonatkozó engedményt eltöröljék,

a)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő termékek; valamint

b)

gyógynövények, fűszerek és cukor.

a)

tej és tejtermékek előállítását szolgáló feldolgozási műveletek a 2013. január 3-án már működő létesítményekben;

b)

állatok levágása, a tetemek darabolása és kicsontozása;

c)

olívaolaj préselése.