20.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/1


A BIZOTTSÁG 639/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Tekintettel a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésére, 35. cikke (1), (2) és (3) bekezdésére, 36. cikke (6) bekezdésére, 39. cikke (3) bekezdésére, 43. cikke (12) bekezdésére, 44. cikke (5) bekezdésére, 45. cikke (5) és (6) bekezdésére, 46. cikke (9) bekezdésére, 50. cikke (11) bekezdésére, 52. cikke (9) bekezdésére, 57. cikke (3) bekezdésére, 58. cikke (5) bekezdésére, 59. cikke (3) bekezdésére, valamint 67. cikke (1) és (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a 73/2009/EK tanácsi rendeletet (2). Az 1307/2013/EU rendelet egy a mezőgazdasági termelők részére nyújtott alaptámogatást és további támogatási rendszereket magában foglaló, a közvetlen támogatás új rendszerét tartalmazó új jogi keretrendszert határoz meg. Felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el. Annak érdekében, hogy a rendszerek az új jogi keretben zökkenőmentesen működjenek, bizonyos szabályokat kell elfogadni a szóban forgó jogi aktusok útján. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében e szabályoknak egyszerűeknek és könnyen ellenőrizhetőeknek kell lenniük. Ezek az aktusok az 1120/2009/EK (3) és az 1121/2009/EK (4) bizottsági rendeletben meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(2)

Bizonyos általános rendelkezésekkel, az alaptámogatási rendszerrel, az egységes területalapú támogatási rendszerrel, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat folytató mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatással, a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatással, a termeléstől függő önkéntes támogatással, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással kapcsolatosan, valamint az egyes támogatási rendszerek tekintetében szükséges értesítésekkel összefüggésben szükség van a keretrendszer e rendelet révén történő kiegészítésére.

(3)

Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések kiigazítása megfelelő módon, a pénzügyi fegyelemre tekintettel történjen, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti csökkentések kiszámításánál alkalmazott sorrendre vonatkozóan általános szabályokat kell meghatározni.

(4)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban (6) indokolt annak tisztázása, hogy a tagállamok – amikor az uniós jogszabályok végrehajtása érdekében intézkedéseket fogadnak el – mérlegelési jogkörüket bizonyos alapelveknek megfelelően kötelesek gyakorolni, különös tekintettel a megkülönböztetésmentesség alapelvére.

(5)

A termeléstől függő támogatástól eltérő támogatások esetében tiszteletben kell tartani a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében elfogadott mezőgazdasági megállapodás (7)„zöld doboza” szerinti, a termelés mennyiségétől és értékétől nem függő támogatásokra vonatkozó előírásokat, a termeléstől függő támogatások esetében pedig tiszteletben kell tartani az említett megállapodás „kék doboza” szerinti előírásokat.

(6)

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a „mezőgazdasági tevékenység” nem követeli meg mezőgazdasági termékek előállítását, tenyésztését vagy termesztését. E helyett a mezőgazdasági termelők olyan állapotban tarthatják a mezőgazdasági területet, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató külön előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, vagy a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken minimumtevékenységeket végezhetnek. Tekintve, hogy e két utóbbi tevékenység a mezőgazdasági termelő részéről bizonyos tevékenységet igényel, szükség van egy olyan uniós keretrendszer létrehozására, amelyen belül a tagállamok további kritériumokat határoznak meg e tevékenységekre vonatkozóan.

(7)

Környezetvédelmi okokból az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjában szereplő „állandó gyepterület” fogalommeghatározás magában foglal nem lágyszárú fajokat is, például a legeltetésre alkalmas cserjéket és/vagy fákat, feltéve, hogy a gyep vagy az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak az adott földterületen. Ezért szükség van egy olyan kritérium meghatározására, amely előírja, hogy a gyep vagy az egyéb egynyári takarmánynövények mely esetekben maradnak túlsúlyban.

(8)

Az „állandó gyepterület” fogalommeghatározás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy állandó gyepterületnek tekintsenek olyan földterületet, amely alkalmas a legeltetésre és amely a bevett helyi gyakorlatok részét képezi ott, ahol a legelőterületeken a gyep vagy az egyéb egynyári takarmánynövények hagyományosan nincsenek túlnyomó többségben. E célból szükség van olyan kritériumok megállapítására, amelyek alapján meghatározhatók e bevett helyi gyakorlatok.

(9)

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdések második albekezdésének megfelelően a tagállamok állandó gyepterületként vehetik figyelembe az olyan földterületet, amely alkalmas a legeltetésre és amely a bevett helyi gyakorlatok részét képezi ott, ahol a legelőterületeken a gyep vagy az egyéb egynyári takarmánynövények hagyományosan nincsenek túlnyomó többségben. Az ilyen állandó gyepterület az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (5) bekezdésének megfelelően csökkentési együttható hatálya alá eshet. E rendelkezés arányos alkalmazásának biztosítása érdekében indokolt lehetővé tenni a területek különböző kategóriáinak megkülönböztetését abból a célból, hogy e kategóriák szerint különböző csökkentési együtthatók legyenek alkalmazhatók.

(10)

Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy nem nyújthatók közvetlen támogatások olyan természetes vagy jogi személyek részére, illetve természetes vagy jogi személyek azon csoportjai részére, akiknek/amelyeknek mezőgazdasági területei főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területeket jelentenek, és akik e területeken nem végeznek a tagállamok által meghatározott minimumtevékenységet. E célból szükség van annak meghatározására, hogy e területek mikor tekintendők a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági földterületének fő részeként, valamint tisztázni szükséges e rendelkezés alkalmazási körét.

(11)

Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően az úgynevezett negatív lista hatálya alá eső személyek aktív mezőgazdasági termelőnek tekintendők, ha képesek igazolni, hogy megfelelnek a rendelkezésben felsorolt kritériumok valamelyikének. E kritériumok egyike annak bizonyításából áll, hogy a közvetlen támogatások éves összege a nem mezőgazdasági tevékenységből származó teljes bevétel legkevesebb 5 %-át teszi ki. Ennek megfelelően szükség van olyan rendelkezések meghatározására, amelyek meghatározzák, hogy a bevételek mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági tevékenységből származnak-e.

(12)

Szükséges továbbá annak szabályozása, hogy miként határozható meg a közvetlen támogatások éves összege az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének és – adott esetben – 9. cikke (3) bekezdésének, valamint 9. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, amely bizonyos mezőgazdasági termelőket mentesít a rendelet 9. cikke (2) és (3) bekezdésének alkalmazása alól. Annak érdekében, hogy Bulgáriában, Horvátországban és Romániában, ahol a közvetlen támogatások fokozatosan kerülnek bevezetésre, a mezőgazdasági termelők egyenlő elbánásban részesüljenek, e tagállamokban a közvetlen támogatások éves összegének a fokozatos bevezetési folyamat végén nyújtott végleges összegen kell alapulnia.

(13)

Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének és – adott esetben – 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően a mezőgazdasági termelők kizárhatók a támogatásból, ha mezőgazdasági tevékenységük nem jelentéktős, vagy ha fő üzleti tevékenységük, illetve vállalatuk célja nem mezőgazdasági tevékenység gyakorlása. E tekintetben bizonyos kritériumok meghatározására van szükség, miközben meg kell adni a tagállamok számára a lehetőséget arra, hogy alternatív kritériumokat állapítsanak meg a csupán marginális jelentőségű mezőgazdasági tevékenységek céljából.

(14)

Az 1307/2013/EU rendelet számos lehetőséget biztosít a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelők részére történő kiosztására. A jogbiztonság érdekében elő kell írni, hogy tényleges vagy várható öröklés, visszavonható várható öröklés vagy mezőgazdasági üzemek egyesülése vagy szétválása esetén a kiosztott támogatási jogosultságok száma és értéke ugyanolyan feltételekkel kerüljön megállapításra, mint amelyek az üzemet eredetileg irányító mezőgazdasági termelőre vonatkoztak volna. Szükséges továbbá meghatározni arra vonatkozó szabályokat, hogy miként kell meghatározni az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (4) vagy (5) bekezdését alkalmazó tagállamban található, szétválás folytán létrejött mezőgazdasági üzemek támogatási jogosultságainak a számát. A mezőgazdasági termelők jogos elvárásai miatt a mezőgazdasági termelő jogállásának változásai nem lehetnek hatással a mezőgazdasági termelőnek kiosztható támogatási jogosultságok számára vagy értékére, amennyiben az adott mezőgazdasági termelő az irányítás, a haszon és a pénzügyi kockázatok tekintetében továbbra is ellenőrzést gyakorol a mezőgazdasági üzem felett.

(15)

A jogbiztonság és a támogatási jogosultságok megfelelő kezelése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy csak a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 23. pontjának a) alpontja értelmében meghatározott támogatható hektárokat kell figyelembe venni a támogatási jogosultságok kiosztása és aktiválása kapcsán.

(16)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban (9) a támogatási jogosultságokat az azon a földterületen folytatott mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos döntéshozatali jogkört és hasznot élvező, valamint a pénzügyi kockázatokat viselő személynek kell kiosztani, amely földterületre a támogatást kérik. Tisztázni szükséges, hogy ez az alapelv különösen akkor alkalmazandó, amikor egy támogatható hektárra vonatkozóan több mezőgazdasági termelő nyújt be támogatási jogosultság kiosztására irányuló kérelmet.

(17)

Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (6) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy csökkentési együtthatót alkalmazzanak bizonyos olyan támogatható hektárok vonatkozásában, amelyek – elsősorban a magas fekvés vagy egyéb hátrányos természeti adottságok miatt – kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező területen elhelyezkedő állandó gyepterületből állnak. E rendelkezés arányos alkalmazásának biztosítása érdekében indokolt megállapítani egy keretet az ilyen csökkentési együttható alkalmazására, különösen az ilyen csökkentés korlátai tekintetében.

(18)

Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke rögzíti azt az alapelvet, hogy kizárólag az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek közvetlen kifizetésekben. Az említett rendelet 24. cikkének (9) bekezdése emellett lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a támogatási jogosultságok kiosztása céljából mezőgazdasági üzemenkénti minimális méretet állapítsanak meg. Ezeket a rendelkezéseket a támogatási jogosultságok értékének meghatározásával kapcsolatban is indokolt figyelembe venni.

(19)

Arra az esetre vonatkozóan, amikor a tagállamok a támogatási jogosultságok kezdeti egységértékének megállapításához az 1307/2013/EU rendelet 26. cikke alapján a 2014. naptári évre nyújtott támogatást veszik figyelembe, egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem veszik figyelembe az említett rendelkezésben felsorolt valamennyi intézkedést. A mezőgazdasági termelők indokolatlan szankcionálásának elkerülése érdekében a támogatási jogosultságok értékének megállapítása szempontjából releváns referenciaösszegek nem foglalhatnak magukba semmilyen, a 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezete alapján meghatározott csökkentést vagy kizárást. Indokolt meghatározni, hogy ezt a támogatást hogyan kell figyelembe venni, és indokolt megállapítani további olyan kritériumokat, amelyek bizonyos figyelembe vehető programok termeléstől független jellegének tiszteletben tartásához szükségesek.

(20)

A támogatási jogosultságok kezdeti egységértékének meghatározásához emellett egyértelművé kell tenni, hogy az 1307/2013/EU rendelet 26. cikke (3) bekezdésében a valamely mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok közé tartoznak azon támogatási jogosultságok is, amelyeket a bérbeadó 2014-re vonatkozó kérelmének benyújtásakor egy másik mezőgazdasági termelő bérel.

(21)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők előre fel tudják mérni a jövedelemtámogatást, indokolt határidőt megszabni arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak meddig kell meghatározniuk és meddig kell közölniük a mezőgazdasági termelőkkel a támogatási jogosultságok végleges értékét és számát abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelőket előzetes adatok alapján tájékoztatták.

(22)

Az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkének vagy 40. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában abban az esetben, ha egy mezőgazdasági termelőt a szóban forgó cikkekben említett referenciaév során vis maior vagy rendkívüli események érintették, indokolt a támogatási jogosultságok értékét a legutolsó, vis maiortól és rendkívüli eseményektől mentes év alapján meghatározni. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos küszöbértékeket határozzanak meg a vis maior vagy a rendkívüli körülmények által a referenciaévben nyújtott közvetlen támogatásra gyakorolt hatás vonatkozásában.

(23)

Azon esetekre vonatkozóan, amikor egy mezőgazdasági üzem egésze vagy egy része a támogatási jogosultságoknak a rendszer alkalmazása első évében történő kiosztása iránti kérelem benyújtására megszabott határidőt megelőzően eladásra vagy bérbeadásra kerül, elő kell írni, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a mezőgazdasági termelők szerződés útján, a mezőgazdasági üzem egészével, illetve adott részével együtt átruházhatják a kiosztandó támogatási jogosultságokat. Az ilyen magánjogi szerződéses kikötés alapján a támogatási jogosultságokat annak az eladónak, illetve bérbeadónak kell kiosztani és közvetlenül arra a vevőre, illetve bérlőre kell átruházni, aki – adott esetben – megkapja az eladó, illetve a bérbeadó részére 2014-re nyújtott támogatásokat, vagy részesül a támogatási jogosultságok kezdeti egységértékének meghatározásakor az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkében említettek szerint az eladónak vagy a bérbeadónak 2014-ben járó jogosultságok értékéből. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az 1307/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó az ilyen átruházásokra.

(24)

A támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása kapcsán egyértelmű szabályokat kell meghatározni a számok kerekítésére vonatkozóan, a meglévő támogatási jogosultságok megosztásának lehetőségét illetően abban az esetben, ha a bejelentett vagy a jogosultsággal együtt átruházott parcella egy hektárnak csak a törtrészét teszi ki, valamint a jogosultságok és a törtrészek összevonására vonatkozóan.

(25)

A jogbiztonság érdekében indokolt határidőt megszabni az 1307/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésében említett régiók létrehozására.

(26)

Egyedi rendelkezéseket kell megállapítani a nemzeti vagy regionális tartalékok kezelését illetően.

(27)

Az 1307/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan kritériumokat és maximális százalékos arányokat szükséges meghatározni annak megakadályozása érdekében, hogy az említett rendelkezés szerinti csökkentések jelentősen akadályozzák vagy ellehetetlenítsék a támogatási jogosultságok átruházását.

(28)

A jogbiztonság érdekében indokolt egyértelművé tenni annak az összegnek a meghatározását, amely a támogatási jogosultságoknak az alaptámogatási rendszer végrehajtásának első évében történő meghatározásakor az 1307/2013/EU rendelet 28. cikke vagy 40. cikkének (5) bekezdése szerint visszajuttatható a nemzeti vagy a regionális tartalékba.

(29)

Az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke a támogatási jogosultságok nemzeti vagy regionális tartalékból történő kiosztásának kötelező és választható eseteiről rendelkezik. Indokolt szabályokat meghatározni az így kiosztásra kerülő támogatási jogosultságok számának és értékének kiszámítására vonatkozóan, és előírni, hogy azok a döntések, amelyeket a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (7) és (10) bekezdése alapján meghozhatnak, nem ássák alá az említett rendelet 30. cikkének (6) bekezdésében megállapított prioritásokat. Hasonlóképpen, az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (6) bekezdése alkalmazásának összhangban kell állnia az említett rendelet 24. cikkének (6) és (7) bekezdésével, valamint e rendelet rendkívüli esetekre vonatkozó szabályaival. Az alaptámogatási rendszer termeléstől független jellegének biztosítása érdekében a nemzeti vagy regionális tartalékból kiosztandó támogatási jogosultságok számának és értékének kiszámítása nem alapulhat ágazatspecifikus kritériumokon azt az időpontot követően, amelyet a tagállamok az 1122/2009/EK bizottsági rendelet (10) 11. cikkének (2) bekezdése szerint határoznak meg a 2013-as igénylési évre vonatkozóan.

(30)

A jogbiztonság érdekében és annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők egyenlő elbánásban részesüljenek, indokolt egyértelművé tenni a „mezőgazdasági tevékenységét megkezdő mezőgazdasági termelőnek” az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (11) bekezdésének b) pontjában említett fogalmát.

(31)

A tagállamok által az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében kiosztott támogatási jogosultságok esetében a jogosultságok értékét az 1307/2013/EU rendelet 25. vagy 40. cikkének megfelelően kell kiszámítni.

(32)

Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (3)-(7) bekezdése számos lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára a mezőgazdasági termelőknek kiosztandó támogatási jogosultságok számának korlátozására. Bizonyos mezőgazdasági termelők birtokában így nagy arányban lehetnek támogatható, de támogatási jogosultság nélküli hektárok, ami rendkívüli eseteket eredményezhet, mivel az alaptámogatási rendszert kiegészítő bizonyos támogatási rendszerek – különösen az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás – a támogatási jogosultságok aktiválása céljából bejelentett támogatható hektárok számán alapulnak. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamoknak lehetőségük van jogosultságokat kiosztani a nemzeti vagy regionális tartalékból, ha az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (3)–(7) bekezdésében említett korlátozások a mezőgazdasági termelőt jelentős mértékben érintik. Mivel bizonyos területek nem esnek a kizöldítési kötelezettségek hatálya alá, illetve a kizöldítésnek való megfelelés csak korlátozott költségekkel jár, a tagállamok számára lehetővé kell tenni az is, hogy a rendkívüli esetek meghatározásakor dönthessenek úgy, hogy nem vonják be az ilyen területeket.

(33)

Az 1307/2013/EU rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelő birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy bérelt), a rendelkezésére álló támogatható hektárok számát meghaladó támogatási jogosultságok hatályukat vesztik. A jogbiztonság érdekében indokolt egyértelművé tenni az ilyen támogatási jogosultságok hatályvesztésének prioritási sorrendjét és meghatározni a végrehajtás további szabályait. Emellett indokolt a tagállamoknak lehetőséget biztosítani arra, hogy ezt a rendelkezést a támogatási jogosultságok értékének meghatározásával kapcsolatban is figyelembe vegyék.

(34)

Az 1307/2013/EU rendelet előírja, hogy egyes tagállamokban az alaptámogatás nyújtása egységes területalapú támogatási rendszer formájában is megvalósítható legkésőbb 2020-ig. Tekintettel arra, hogy a hektáronkénti egységes területalapú támogatást minden évben kiszámítják, és az alaptámogatásra való jogosultság a legtöbb közvetlen kifizetési rendszer esetében előfeltétele a hozzáférésnek, és így eredendően kapcsolódik az ilyen rendszerekhez, egyértelművé kell tenni, hogy csak a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 23. pontjának a) alpontja értelmében meghatározott támogatható hektárokat kell figyelembe venni a releváns programok céljára.

(35)

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó és legkésőbb 2018. január 1-jétől az alaptámogatási rendszert alkalmazó tagállamok a 2014-es naptári évre nyújtott egyes kifizetések figyelembevételével differenciálhatják az egy hektár után nyújtott egységes területalapú támogatást. E differenciálás céljából indokolt meghatározni, hogy miként kell figyelembe venni e kifizetéseket, és indokolt megállapítani további olyan kritériumokat, amelyek bizonyos programok termeléstől független jellegének tiszteletben tartásához szükségesek. Emellett ha egy mezőgazdasági termelőt a 2014-es naptári évben fennálló vis maior vagy rendkívüli körülmények érintettek, indokolt, hogy a differenciálás megállapítására a vis maiortól vagy rendkívüli körülményektől mentes utolsó év alapján kerüljön sor. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos küszöbértékeket határozzanak meg a vis maior vagy a rendkívüli körülmények által a referenciaévben nyújtott közvetlen támogatásra gyakorolt hatás vonatkozásában. Ezenkívül a jogbiztonság érdekében meg kell határozni a tényleges vagy a várható öröklés esetére vonatkozó szabályokat.

(36)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete megállapítja az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás („kizöldített” kifizetés) nyújtásának feltételeit. A kizöldített kifizetésre vonatkozóan az alap-jogiaktusban meghatározott követelményeket általánosítottuk (azaz minden kedvezményezett esetében ugyanazt a mintát követik), és azok olyan, szerződésen kívüli fellépéseket írnak elő, amelyek általában biztosítják, hogy az EU mezőgazdasága a kölcsönös megfeleltetési követelményeket túlteljesítő gyakorlatokra építsen. Az alap-jogiaktusban meghatározott, szóban forgó elveket szem előtt kell tartani a kizöldítési gyakorlatokra vonatkozó részletes szabályok meghatározásakor.

(37)

Az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében előírt, a nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszerek egyenértékű gyakorlatai vonatkozásában előírt kötelezettségekkel kapcsolatos biztosíték megfelelő szintjének biztosítása céljából, kritériumokat kell meghatározni a tanúsítványok kiadásáért felelős állami és magánhatóságok kijelölése tekintetében.

(38)

A kettős finanszírozás tilalma elvének tiszteletben tartása érdekében meg kell határozni az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában és III. szakaszának 7. pontjában említett gyakorlatokra kiterjedő egyes konkrét kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetések kiszámításának szabályait. Mivel az említett kötelezettségvállalások olyan egyenértékű gyakorlatokra vonatkoznak, amelyek lehetővé teszik az ilyen kötelezettségeket vállaló mezőgazdasági termelők számára, hogy teljesítsenek egy vagy több, az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezetében említett „kizöldített” kifizetéshez való hozzájutáshoz szükséges kötelezettséget, az ilyen kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket – az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 28. cikkének (6) bekezdésében előírt rendes kifizetésekhez képest – az érintett tagállamban vagy régióban folyósított kizöldített kifizetés mértéke, vagy egyedi esetekben a mezőgazdasági termelőnek folyósított egyedi kizöldített kifizetés alapján kiszámított összeggel csökkenteni kell.

(39)

Az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke rögzíti a növénykultúrák számával és a növénykultúrák szántóterületen belüli részarányával kapcsolatos kötelezettségeket. Meg kell állapítani a különféle növénykultúrák arányának pontos kiszámítására vonatkozó szabályokat.

(40)

Meg kell határozni a növénykultúrák részarányának kiszámításához figyelembe veendő időszakra vonatkozó szabályokat, tekintetbe véve a növénytermesztési tevékenységek időzítését a gyakorlatban, valamint az egyszerű adminisztráció biztosítása iránti igényt.

(41)

A mezőgazdasági termelők és a tagállamok számára az egyértelműség, valamint a szántóföldeken elhelyezkedő tájképi elemek védelmének érdekében tisztázni kell a tájképi jellemzőkkel rendelkező területek helyzetét.

(42)

A különböző növénykultúrák részarányának kiszámítása céljából kiegészítő szabályokat kell meghatározni a külön sorokban folyó vegyes növénytermesztés, az alávetés és a vetőmagkeverékek alkalmazásának speciális eseteire.

(43)

Az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdése rögzíti az állandó gyepterületek megóvására irányuló azon kötelezettségeket, amelyek a leginkább hozzájárulnak a környezet védelméhez, különösen a szénmegkötés, a biodiverzitás és a talajvédelem tekintetében. Ilyen, nagy környezeti jelentőségű gyepterületek a Natura 2000 hálózaton belül és kívül egyaránt találhatók. A hálózaton kívüliek hatékony védelme érdekében a tagállamok számára keretet szükséges létrehozni az ilyen területek kijelölésére, amely keretnek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok figyelembe vehessék az országra jellemző feltételeket, valamint e keretnek a meglévő környezetvédelmi politikákkal való szinergián kell alapulnia.

(44)

Annak érdekében, hogy az említett állandó gyepterületek az évek során védelemben részesüljenek, meg kell határozni az e területek visszaalakítására vonatkozó szabályokat arra az esetre, ha a mezőgazdasági termelő megszegné a szigorú védelem követelményét.

(45)

Az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (2) bekezdése előírja az állandó gyepterület teljes mezőgazdasági területhez viszonyított arányának a védelmét. E cél elérése érdekében a tagállamok kötelesek nyomon követni az állandó gyepterület arányának alakulását. Lehetővé kell tenni számukra egy előzetes engedélyezési rendszer létrehozását. 5 %-ot meghaladó csökkenés esetén egyedi visszaalakítási kötelezettséget, valamint a további átalakítás tilalmát kell alkalmazni. Az egyértelműség és az arányos végrehajtás érdekében szabályokat kell meghatározni az engedélyek és visszaalakítások által érintett mezőgazdasági termelőkre és területekre vonatkozóan.

(46)

Az állandó gyepterületek átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárás hatékony alkalmazása érdekében a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy az objektív kritériumok alapján odaítélendő engedélyek céljából elsőbbséget élvező területeket, csoportokat vagy mezőgazdasági termelőket határozhassanak meg.

(47)

Szabályokat kell megállapítani az állandó gyepterület mezőgazdasági területhez viszonyított arányának meghatározására szolgáló módszerre vonatkozóan, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan esetek, amikor a hosszú vetésforgójú gyepterületre irányuló gyakorlatból kifolyólag az állandó gyepterületeket kétszer számolják, valamint amikor a visszaalakítás alól mentességet élvező kistermelők és biotermelők átalakításai közvetlen hatással vannak más mezőgazdasági termelők visszaalakításra vonatkozó kötelezettségeire. Indokolt esetekben lehetővé kell tenni a tagállamok számára referenciaarányuk módosítását.

(48)

Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke tartalmazza azoknak az elemeknek és területeknek a felsorolását, amelyeket a tagállamok ökológiai jelentőségű területként alkalmazhatnak. Meg kell határozni az ezen elemek és területek ökológiai jelentőségű területté történő minősítésének további kritériumait. A biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzés megvalósítása érdekében e kritériumoknak biztosítaniuk kell a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzését és javítását. E kritériumoknak figyelembe kell venniük a mezőgazdasági termelők által ez idáig tett erőfeszítéseket is.

(49)

A parlagon hagyott földterületeken a növényvédő szerek vagy a műtrágya használatát korlátozó termelési tilalom nem zárhatja ki az önkéntes intézkedéseket, például a vadvirágmag-keverékeknek a biológiai sokféleség jelentette előnyök növelése céljából történő vetését. Egyértelművé kell tenni, hogy az ökológiai jelentőségű terület követelményének céljára öt évnél hosszabb ideig parlagon hagyott földterületek továbbra is szántóterületek, és nem tartoznak az állandó gyepterület fogalmába.

(50)

Mivel a teraszok kialakítása Unió-szerte sokféle, ezek tekintetében a tagállamoknak kell részletes feltételeket meghatározniuk a nemzeti vagy regionális sajátosságok alapján, figyelembe véve a teraszok értékét a biológiai sokféleség szempontjából.

(51)

Az egyértelműség érdekében fel kell sorolni az ökológiai jelentőségű területnek minősülő tájképi elemeket, és tisztázni kell a tagállamokban a kölcsönös megfeleltetés értelmében már védett elemekkel való kapcsolatot. Egyes elemek esetében meg kell állapítani egy legkisebb és legnagyobb méretet, ezzel elősegítve az ilyen elemek azonosítását és a terület túlnyomórészt mezőgazdasági jellegének biztosítását.

(52)

A vízfolyások mentén elhelyezkedő szántóterületek határához közel, vagy egy lejtőn magasabban elhelyezkedő területen belül található védelmi sávok hatékonyan csökkentik a szennyező anyagok felszíni vizekbe történő szivárgását. A biológiai sokféleség nyújtotta előnyök érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ökológiai jelentőségű területnek számító területeken sehol nem folytatható termelés, ami a növényvédő szerek alkalmazásának elkerülését és a műtrágya alkalmazásának korlátozását is jelenti. A biológiai sokféleségből fakadó kedvező hatások további fokozása céljából a tilalom nem vonatkozhat az olyan önkéntes tevékenységekre, mint például a vadvirágmag-keverékek vetése. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára annak eldöntésére, hogy a védelmi sávokon engedélyezik-e a legeltetést és a takarmánynövények kaszálását.

(53)

Az agrár-erdészeti hektárok tekintetében egyértelművé kell tenni, hogy a figyelembe veendő területek olyan agrár-erdészeti rendszerbe tartozó területen elhelyezkedő szántóterületek, amelyek továbbra is megfelelnek az e területre korábban vagy jelenleg nyújtott vidékfejlesztési támogatás feltételeinek. Az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettség teljesítéséhez ezeket a területeket választó tagállamoknak akkor, amikor vidékfejlesztési programjaikban meghatározzák az agrár-erdészeti rendszerek kialakításához nyújtott támogatás megszerzésének további feltételeit, szem előtt kell tartaniuk a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzést.

(54)

Az erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok tekintetében a tagállamok hatásköre eldönteni, hogy művelési tilalmat vezetnek-e be, amely a határos erdőhöz tartozó pufferzóna kialakítása céljából megakadályozza egy adott, erdővel határos sáv forrásainak igénybevételét. Az ilyen tilalom növeli az ökológiai jelentőségű terület értékét, aminek meg kell jelennie az ilyen területtípusra vonatkozó súlyozási tényező differenciált értékében.

(55)

A rövid rotációs idejű sarjerdő műveléséhez szükséges források korlátozott igénybevétele közvetett előnyöket biztosít a biológiai sokféleség szempontjából. E célból a tagállamoknak az ültethető fafajok jegyzékének és a források felhasználására vonatkozó szabályoknak a meghatározásával rögzíteniük kell az ilyen típusú ökológiai jelentőségű területre alkalmazandó feltételeket.

(56)

Ahhoz, hogy lehetővé tegyék a nemzeti feltételekhez igazított végrehajtást, valamint a köztes kultúráknak és a takarónövényzetnek a visszamaradó nitrogén hatékony megkötéséhez rendelkezésre álló kapacitásának optimális igénybevételét, illetve a fedetlen talaj kialakulásának és a felszín alatti vizek diffúz szennyezésének megakadályozása céljából a tagállamoknak ki kell jelölniük az ilyen növénytakarók vetésének időpontját. A köztes kultúrákat és a takarónövényzetet – a biológiai sokféleség tekintetében optimális agronómiai és környezeti eredmény biztosítása érdekében – különböző növényfajok magkeverékének vetésével vagy fű alávetésével kell létrehozni. Az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 4 alkalmazásában a tagállamok meghatározhatják azokat az időpontokat, amelyeket követően megengedett a köztes kultúrák és a takarónövényzet mechanikai megsemmisítése.

(57)

A nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek tekintetében a tagállamoknak olyan szabályokat kell létrehozniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a nitrogénmegkötő növények ökológiai jelentőségű területeken történő termesztése fokozza a nitrogén kilúgozódását és rontsa a vízminőséget, ami összeegyeztethetetlen lenne a 91/676/EGK tanácsi irányelv (12) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) célkitűzéseivel, és veszélyeztetné a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzés megvalósítását. A tagállamok kötelesek létrehozni továbbá a biológiai sokféleség fokozásához hozzájáruló, nitrogénmegkötő növények listáját.

(58)

A szántóterületen található ökológiai jelentőségű terület kedvező hatásainak maximalizálása céljából, valamint annak érdekében, hogy az ökológiai jelentőségű területek kiterjedése megfeleljen az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében előírt százalékos arányoknak, a hatékony gazdálkodás érdekében egyértelműen úgy kell rendelkezni, hogy egy parcella vagy tájképi elem nem vehető figyelembe kétszer ugyanabban az évben az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó követelmény teljesítése céljából.

(59)

Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó egyedi követelmény legfeljebb 50 %-át regionális szinten hajtsák végre. Annak érdekében, hogy a regionális szintű végrehajtás a környezet és a táj szempontjából további előnyökkel járjon és hozzájáruljon a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégia (14) végrehajtásához, az egymással határos ökológiai jelentőségű területek kialakításához felhasználható elemekre vonatkozó szabályokat kell bevezetni. Szabályokat kell meghatározni továbbá a területek kijelölése tekintetében is az Unió mezőgazdasági és környezetvédelmi politikáinak végrehajtása terén adódó szinergiák kialakítása érdekében.

(60)

Azon tagállami döntés meghozatala céljából, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (6) bekezdésének megfelelően kollektív végrehajtás keretében teljesítsék az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó egyedi kötelezettségük felét, az egymással határos ökológiai jelentőségű területek kialakításához felhasználható elemek tekintetében a regionális szintű végrehajtásra vonatkozó szabályokhoz hasonló szabályokat kell bevezetni a hozzáadott környezeti érték biztosítása céljából. A mezőgazdasági termelők által teljesítendő feltételekre vonatkozó szabályoknak rendelkezniük kell arról, hogy e termelők mezőgazdasági üzemeinek egymás közvetlen közelében kell elhelyezkedniük, ugyanakkor mozgásteret kell biztosítaniuk a tagállamok számára a különböző igazgatási struktúrák figyelembevételéhez. A jogi egyértelműség érdekében a résztvevők által kötendő írásos megállapodás tartalmára vonatkozó szabályokat kell létrehozni az egyes résztvevők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása céljából.

(61)

Azon lehetőség tekintetében, hogy egyes tagállamok mentesíthetik a sűrű erdővel borított területek mezőgazdasági termelőit az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó kötelezettség alól, olyan szabályokat kell meghatározni, amelyek egyértelműen kijelölik az erdő és a teljes földterület, valamint az erdő és a mezőgazdasági földterület arányának kiszámításához alkalmazandó módszereket és adatokat.

(62)

Az 1307/2013/EU rendelet megállapítja a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás igénybevételére jogosító feltételeket. A támogatás azzal a feltétellel fizethető ki, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő először kezd mezőgazdasági üzem vezetőjeként gazdálkodni vagy a kérelem első benyújtását megelőző öt évben már létrehozott ilyen üzemet, valamint hogy a támogatás iránti első kérelem benyújtásának évében a mezőgazdasági termelő nem idősebb 40 évnél. Jogi személyek esetében indokolt előírni, hogy e feltételeknek minden olyan természetes személy eleget tegyen, aki a jogi személy felett az Európai Unió Bírósága által meghatározottak szerint tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol (15). Ezen túlmenően egyértelművé kell tenni, hogy mely feltételeket kell teljesíteniük a jogi személynek és a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló természetes személynek vagy személyeknek.

(63)

A fiatal mezőgazdasági termelők részére biztosított támogatás esetleges kijátszásának elkerülése érdekében elő kell írni, hogy a támogatás csak addig ítélhető oda, amíg az adott jogi személy felett a támogatás igénybevételének első évében ellenőrzést gyakorló természetes személyek közül legalább egy továbbra is ilyen ellenőrzést gyakorol. Az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdése szerinti maximális támogatásnyújtási időszak meghatározása céljából szabályokat kell megállapítani olyan esetekre vonatkozóan, amikor a jogi személy felett több mint egy természetes személy gyakorol ellenőrzést.

(64)

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatást kérelmező jogi személyek és a természetes személyek csoportjai közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése végett azonos szabályokat kell alkalmazni az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett természetes személyek csoportjára, ha az alaptámogatás és a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás iránti kérelmet a csoport és nem annak egyes tagjai nyújtják be.

(65)

Az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 1. fejezete rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a tagállamok termeléstől függő önkéntes támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági termelők részére. A szóban forgó fejezetben említett, a támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeket meg kell határozni.

(66)

Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (3) bekezdése értelmében a termeléstől függő önkéntes támogatás csak a tagállamok azon ágazatainak vagy régióinak nyújtható, ahol meghatározott, gazdasági és/vagy társadalmi és/vagy környezeti szempontból kiemelt fontosságú gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok bizonyos nehézségekkel küzdenek. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (5) és (6) bekezdése szerint a termeléstől függő önkéntes támogatás csak az érintett régiókban és ágazatokban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben ítélhető oda. A támogatást indokolt éves kifizetés formájában, meghatározott mennyiségi korlátok betartása mellett, rögzített területek és terméshozamok vagy rögzített állatlétszám alapján nyújtani. Annak érdekében, hogy a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében hozott intézkedések célirányosak és megfelelően kezeltek legyenek, ugyanakkor pedig a tagállamok a saját igényeknek megfelelő termeléstől függő önkéntes támogatást dolgozhassanak ki, rendelkezni kell arról, hogy a támogatásra jogosult régiók és/vagy gazdálkodási típusok meghatározása, a mennyiségi határértékek rögzítése és a támogatás megfelelő mértékének megállapítása tagállami hatáskörbe kerüljön. A piac torzulásának elkerülése érdekében azonban a kifizetések nem alapulhatnak a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehetnek egyenértékűek olyan veszteségtérítési rendszerrel, amelyben a tagállamok a hazai mezőgazdasági támogatást az irányár és a belföldi piaci ár közötti különbség alapján fizetik a mezőgazdasági termelőknek.

(67)

Az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az olajos magvakról szóló, egyetértési nyilatkozat formájában a GATT keretében létrejött megállapodás értelmében a szóban forgó egyetértési nyilatkozat (16) mellékletében szereplő olajos magvakkal összefüggő támogatásban részesülő termelők vonatkozásában külön bázisterületet kell meghatározni. Mivel ezek az olajos magvak szerepelnek a termeléstől függő önkéntes támogatásra jogosult ágazatok és termékek listáján, az említett nemzetközi kötelezettségvállalásnak való megfelelés érdekében az említett egyetértési nyilatkozatban szereplő olajos magvak tekintetében indokolt uniós szinten bevezetni e támogatási rendszerben a maximális terület fogalmát. A maximális terület túllépése esetén a tagállamok a Bizottság által kiszámított és velük közölt csökkentési együttható alkalmazásával kiigazítják a bejelentett területet.

(68)

Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikke (8) bekezdésének megfelelően az adott cikk alapján nyújtott termeléstől függő támogatásnak összhangban kell lennie az egyéb uniós támogatási intézkedésekkel és állami támogatásokból finanszírozott intézkedésekkel. A támogatási rendszerek megfelelő kezelése érdekében és a kettős finanszírozás elkerülésére hasonló intézkedésre nem nyújtható finanszírozás kétszer, azaz a termeléstől függő önkéntes támogatás és más uniós támogatási rendszer keretében is. Tekintettel a termeléstől függő önkéntes támogatás végrehajtása során a tagállamok előtt álló döntések változatosságára, a tagállamoknak az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően a tagállamoknak az 1307/2013/EU rendeletben megállapított keretrendszeren belül és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően gondoskodniuk kell az érintett intézkedések összhangjáról.

(69)

Az 1307/2013/EU rendelet 55. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság jóváhagyja a rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében vagy adott esetben a rendelet 53. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett határozatot, ha az érintett régióban vagy ágazatban bizonyos szükségletek közül egy bizonyításra kerül. Az adott cikk helyes alkalmazásának biztosítása érdekében rendelkezést kell hozni az e szükségletekre irányadó kritériumok meghatározásáról.

(70)

Az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 2. fejezete a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról rendelkezik. A Bizottságnak meg kell állapítania a mezőgazdasági földterületeknek és a fajtáknak a támogatás tekintetében történő engedélyezésére vonatkozó szabályokat és feltételeket. Ezen túlmenően meg kell határozni a jogosultsági követelményekre vonatkozó szabályokat. Objektív követelménynek minősül az, ha a földterületet a tagállamok által a talaj- és éghajlati viszonyok és a regionális sajátosságok alapján meghatározandó minimális ültetési sűrűség elérését szem előtt tartva kell bevetni. Az agronómiai gyakorlatokra vonatkozó külön szabályok megállapítását tagállami hatáskörben kell hagyni.

(71)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a gyapottermelő ágazati szervezetek elismeréséről a szóban forgó szervezetek méretével és belső szervezeti felépítésével kapcsolatos objektív kritériumok alapján döntsenek. Célszerű az adott ágazati szervezet méretét azon követelmény figyelembevételével megállapítani, hogy a gyapot tisztítását végző tag elegendő mennyiségű tisztítatlan gyapotot tudjon átvenni.

(72)

A támogatási rendszer működésében fellépő komplikációk elkerülésének érdekében egy termelő nem lehet egynél több ágazati szervezet tagja. Ugyanezen okból célszerű úgy rendelkezni, hogy amennyiben egy adott ágazati szervezetben tagsággal rendelkező termelő vállalja, hogy az általa termelt gyapotot leszállítja, azt csak olyan gyapottisztító vállalkozás számára szállíthassa be, amely ugyanannak az ágazati szervezetnek a tagja.

(73)

Az 1307/2013/EU rendeletben megállapított szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérése, valamint a szakpolitika végrehajtásának értékelése céljából értesítési kötelezettségeket kell megállapítani a tagállamok számára, különösen azon információk tekintetében, amelyeket az említett rendelet II–V. címének megfelelően meghozott döntéseik kapcsán közölniük kell.

(74)

Közelebbről, ami a termeléstől függő önkéntes támogatást illeti, a támogatási szabályok helyes alkalmazásának biztosítása, valamint ezen értesítések hatékonnyá tétele érdekében pontosabban meg kell határozni a tagállamok által bejelentendő információk tartalmát, lehetővé téve a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a támogatási intézkedések megtervezésekor a tagállamok tiszteletben tartják-e, a következetességre és a támogatáshalmozásra vonatkozó követelményeket, valamint az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkében a nemzeti felső határértékek tekintetében előírt maximális százalékértékeket és a kapcsolódó teljes összegeket.

(75)

A tagállamok bizonyos feltételek mellett dönthetnek nemzeti támogatás nyújtásáról. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen támogatásokat a megszabott határokon belül nyújtsák, indokolt megállapítani egy olyan kötelezettséget, amely szerint a nyújtott támogatások bizonyos részleteiről éves jelentéseket kell benyújtani a Bizottságnak.

(76)

A Bizottságot adott esetben tájékoztatni kell az 1307/2013/EU rendeletnek vagy e rendeletnek megfelelően bejelentett döntések felülvizsgálata következtében meghozott döntésekről, hogy a Bizottság ellenőrizhesse az ilyen felülvizsgálat helyes alkalmazását és a hatását. Ezt illetően tehát indokolt értesítési szabályokat megállapítani.

(77)

Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletében található egy táblázat, amely a különböző típusú ökológiai jelentőségű területek tekintetében meghatározza az említett rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezőket. Az 1307/2013/EU rendelet elfogadásakor a táblázat üresen maradt. Ezt a mellékletet tehát módosítani kell. Az átváltási tényezőket a mérések útján szerzett tapasztalatok és az elemek sajátosságai alapján kell meghatározni. A súlyozási tényezőknek három különböző értéket kell tartalmazniuk, amelyek tükrözik a biológiai sokféleség tekintetében vett jelentőség eltéréseit. Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell. Az ökológiai jelentőségű terület kiszámítása céljából az átváltási és súlyozási tényezők az egyenértékű gyakorlatokban szereplő elemek esetében is irányadóak, amennyiben ezek megegyeznek az említett mellékletben felsorolt elemekkel.

(78)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az 1120/2009/EK és az 1121/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(79)

Ezt a rendeletet a 2014. naptári év utáni naptári évekhez kapcsolódó támogatás iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Hatály és általános elvek

1. cikk

Hatály

E rendelet az 1307/2013/EU rendelet egyes nem alapvető elemeit kiegészítő rendelkezéseket határoz meg az alábbiakkal kapcsolatosan:

a)

a közvetlen támogatásokról szóló általános rendelkezések;

b)

az alaptámogatási rendszer;

c)

az egységes területalapú támogatási rendszer;

d)

az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot folytató mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás,

e)

a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás;

f)

termeléstől függő önkéntes támogatás;

g)

a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás;

h)

a tagállamok értesítései kötelezettségei.

2. cikk

Általános elvek

(1)   A tagállamok e rendeletet objektív kritériumoknak megfelelően, oly módon hajtják végre, amely biztosítja a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmódot, a piac és a verseny torzulásának megakadályozását és egyúttal a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az éghajlat védelmét.

(2)   A tagállamok biztosítják az e rendelet alapján megvalósuló támogatás összes feltételének igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét.

(3)   E rendelet végrehajtásakor a tagállamok:

a)

a termeléstől függő támogatástól eltérő támogatások esetében tiszteletben tartják a mezőgazdasági megállapodás 2. mellékletének 1., 5. és 6. pontjában foglalt előírásokat; és

b)

a termeléstől függő támogatások esetében tiszteletben tartják mezőgazdasági megállapodás 6. cikkének (5) bekezdésében foglalt előírásokat.

3. cikk

A pénzügyi fegyelem következtében szükséges csökkentések

Az 1307/2013/EU rendelet 8. cikkében említett pénzügyi fegyelem következtében szükséges csökkentéseket az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt azon különböző közvetlen támogatási rendszerekből származó kifizetések összegére kell alkalmazni, amelyekre a mezőgazdasági termelő a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet II. címének IV. fejezete szerint a közvetlen kifizetésekre kirótt visszavonások és közigazgatási szankciók alkalmazása után és az említett, felhatalmazáson alapuló rendelet IV. címének II. fejezete szerint a kölcsönös megfeleltetés tekintetében kirótt közigazgatási szankciók alkalmazása előtt jogosult.

2. SZAKASZ

Az 1307/2013/EU rendelet fogalommeghatározásaival kapcsolatos rendelkezések

4. cikk

A mezőgazdasági terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartása kritériumainak keretrendszere

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alkalmazásában azon kritériumokat, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek teljesíteniük kell annak érdekében, hogy eleget tegyenek kötelezettségüknek, miszerint a mezőgazdasági területet a szokásos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató külön előkészítés nélkül legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartják, a tagállamok határozzák meg az alábbiak közül az egyik vagy mindkét módon:

a)

A tagállamok előírják legalább egy éves tevékenység elvégzését a mezőgazdasági termelő számára. Ahol környezetvédelmi okokból indokolt, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy figyelembe veszik a kétévente elvégzett tevékenységeket is;

b)

A tagállamok meghatározzák, hogy melyek azok a jellemzők, amelyeknek meg kell felelnie egy adott mezőgazdasági területnek ahhoz, hogy az legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartottnak minősüljön.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kritériumok megállapításakor a tagállamok különbséget tehetnek a különböző típusú mezőgazdasági területek között.

5. cikk

A természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken végzett minimumtevékenységek keretrendszere

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja alkalmazásában a tagállamok által meghatározandó, a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken elvégzendő minimumtevékenységnek a mezőgazdasági termelő által elvégzett legalább egy éves tevékenységnek kell lennie. Ahol környezetvédelmi okokból indokolt, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy figyelembe veszik a kétévente elvégzett tevékenységeket is.

6. cikk

A gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyának érvényesülése állandó gyepterület esetén

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése h) pontjának alkalmazásában a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyának fennmaradása akkor valósul meg, ha azok az 1306/2013/EU rendelet 67. cikke (4) bekezdése a) pontjának értelmezése szerinti mezőgazdasági parcella szintjén a támogatható terület több mint 50 -át borítják.

7. cikk

Bevett helyi gyakorlatok állandó gyepterület esetén

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése h) pontjának alkalmazásában a bevett helyi gyakorlat a következők valamelyike vagy kombinációja:

a)

az állatállomány legeltetésére szolgáló területeken érvényesülő azon gyakorlatok, amelyek hagyományos jellegűek és általánosan alkalmazottak az érintett területeken;

b)

a 92/43/EGK tanácsi irányelv (17) I. mellékletében felsorolt élőhelyek, valamint a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott biotópok és élőhelyek megőrzése szempontjából fontos gyakorlatok.

8. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdése szerinti csökkentési együttható

Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (5) bekezdésének alkalmazásakor olyan állandó gyepterület esetében, amely alkalmas a legeltetésre és amely a bevett helyi gyakorlatok részét képezi ott, ahol a legelőterületeken a gyep vagy az egyéb egynyári takarmánynövények hagyományosan nincsenek túlnyomó többségben, a tagállamok különbséget tehetnek a különböző kategóriájú földterületek között annak érdekében, hogy e kategóriák szerint eltérő csökkentési együtthatók legyenek alkalmazhatóak.

9. cikk

Kendertermesztés

Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a kendertermesztésre használt területek támogathatóságának feltétele, hogy a támogatás tárgyévében március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv (19) 17. cikkének megfelelően közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagjait használják. A vetőmagnak a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek (20) megfelelően minősített vetőmagnak kell lennie.

3. SZAKASZ

Aktív mezőgazdasági termelő

10. cikk

Azon esetek, amikor a mezőgazdasági területek főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területeket jelentenek

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja akkor tekinthető olyannak, akinek/amelynek mezőgazdasági területei főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területeket jelentenek, ha e területek az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint bejelentett összes mezőgazdasági területnek több mint 50 -át képviselik.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdése nem vonatkozik arra a természetes vagy jogi személyre, illetve természetes vagy jogi személyek azon csoportjára, aki/amely a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területeken az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontja i. alpontjának értelmezése szerint mezőgazdasági tevékenységet végez.

11. cikk

Nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdése a) pontjának és – adott esetben – e rendelet 13. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek azok a bevételek, amelyeket a mezőgazdasági termelő a gazdaságában végzett, az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmezése szerinti mezőgazdasági tevékenységből szerzett, beleértve az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kapott támogatásokat, valamint a mezőgazdasági tevékenység után járó nemzeti támogatásokat is, az 1307/2013/EU rendelet 18. és 19. cikke alapján járó kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások kivételével.

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése d) pontjának értelmezésében a gazdaság mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó bevétele mezőgazdasági tevékenységből származó bevételnek tekintendő, feltéve, hogy a feldolgozott termékek a mezőgazdasági termelő tulajdonában maradnak és, hogy a feldolgozás eredménye egy az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése d) pontja szerinti másik mezőgazdasági termék.

Minden egyéb bevétel nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételnek tekintendő.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a „bevétel” a költségek és adók levonása előtti bruttó bevételt jelenti.

(3)   Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás kiszámítása:

a)

Bulgáriában és Romániában a 2015. évre, az 1307/2013/EU rendelet V. mellékletének A. pontjában meghatározott megfelelő összeg alapján;

b)

Horvátországban az 1307/2013/EU rendelet 17. cikkében szereplő minden egyes évre, az említett rendelet VI. mellékletének A. pontjában meghatározott összeg alapján.

12. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) és (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett közvetlen támogatások összege

(1)   A mezőgazdasági termelőnek nyújtott, az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontjában és – adott esetben – az e rendelet 13. cikke (2) bekezdésében említett közvetlen támogatás éves összege a közvetlen támogatásoknak az a teljes összege, amelyre a mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendeletnek megfelelően jogosult volt abban a legutolsó pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel igazolható. Ezt az összeget az 1306/2013./EU rendelet 63. cikke és 91. cikkének (1) bekezdése alkalmazásának figyelembevétele nélkül kell kiszámítani.

Amennyiben az első albekezdésben szereplő legutolsó pénzügyi év 2014 vagy egy korábbi év, úgy a közvetlen támogatás éves összege a közvetlen támogatásoknak az a teljes összege, amelyre a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően az annak 21. és 23. cikkében meghatározott támogatáscsökkentéseket és a támogatási körből való kizárásokat megelőzően jogosult volt.

(2)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés első albekezdésében említett legutolsó pénzügyi évben nem nyújtott be közvetlen támogatásra vonatkozó támogatási kérelmet az 1307/2013/EU rendeletnek megfelelően, akkor az (1) bekezdés első albekezdésében szereplő közvetlen támogatás teljes összegét a tagállamok úgy állapítják meg, hogy a mezőgazdasági termelő által a támogatási kérelem benyújtásának évében az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett támogatható hektárok számát megszorozzák az (1) bekezdés első albekezdésében említett évre hektáronként kifizetett nemzeti átlagos közvetlen támogatással.

Az első albekezdésben említett hektáronkénti nemzeti átlagos közvetlen támogatást úgy állapítják meg, hogy az 1307/2013/EU rendelet II. mellékletében az adott évre meghatározott nemzeti felső határértéket elosztják az adott tagállamban arra az évre az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett támogatható hektárok teljes számával.

Amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésében említett év 2014 vagy egy korábbi év, akkor az e bekezdés első albekezdésében szereplő hektáronkénti nemzeti átlagos közvetlen támogatás megállapítása úgy történik, hogy az adott évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határértéket elosztják az adott tagállamban arra az évre a 73/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett támogatható hektárok teljes számával.

(3)   A mezőgazdasági termelőnek nyújtott, az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében említett közvetlen támogatás összege a közvetlen támogatásoknak az a teljes összege, amelyre a mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendeletnek megfelelően az 1306/2013/EU rendelet 63. cikkének és 91. cikke (1) bekezdésének alkalmazása előtt a megelőző évben jogosult volt.

Amennyiben az első albekezdésben említett év 2014, úgy a közvetlen támogatás összege a 2014. évi közvetlen támogatásoknak az a teljes összege, amelyre a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet értelmében az annak 21. és 23. cikkében meghatározott támogatáscsökkentéseket és a támogatási körből való kizárásokat megelőzően jogosult volt.

(4)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő a (3) bekezdés első albekezdésében említett előző évben nem nyújtott be közvetlen támogatásra vonatkozó támogatási kérelmet az 1307/2013/EU rendeletnek megfelelően, akkor a tagállamok a (3) bekezdés első albekezdésében szereplő közvetlen támogatás teljes összegét úgy állapítják meg, hogy a mezőgazdasági termelő által a támogatási kérelem benyújtásának évében az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett támogatható hektárok számát megszorozzák az előző évi hektáronként kifizetett nemzeti átlagos közvetlen támogatással.

Az első albekezdésben említett hektáronkénti nemzeti átlagos közvetlen támogatást úgy állapítják meg, hogy az 1307/2013/EU rendelet II. mellékletében az adott évre meghatározott nemzeti felső határértéket elosztják az adott tagállamban arra az évre az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett támogatható hektárok teljes számával.

Amennyiben a (3) bekezdés első albekezdésében említett előző év 2014, akkor az adott mezőgazdasági termelő részére nyújtott közvetlen támogatás éves összegét a tagállamok úgy állapítják meg, hogy a mezőgazdasági termelő által az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a 2015. évre bejelentett támogatható hektárok számát megszorozzák a 2014. évi hektáronként kifizetett nemzeti átlagos közvetlen támogatással.

A hektáronkénti nemzeti átlagos közvetlen támogatást a 2014. évre úgy állapítják meg, hogy a 2014. évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határértéket elosztják az adott tagállamban a 2014. évre az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően bejelentett támogatható hektárok teljes számával.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben említett közvetlen támogatások teljes összegének kiszámítása:

a)

Bulgáriában és Romániában a 2015. évre, az 1307/2013/EU rendelet V. mellékeltének A. pontjában meghatározott megfelelő összeg alapján;

b)

Horvátországban az 1307/2013/EU rendelet 17. cikkében szereplő minden egyes évre, az említett rendelet VI. mellékletének A. pontjában meghatározott összeg alapján.

13. cikk

Annak bizonyítására vonatkozó kritériumok, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem jelentéktelen, valamint hogy a fő üzleti tevékenység, illetve a vállalat célja a mezőgazdasági tevékenység

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdése b) alpontjának alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenység nem jelentéktelen, ha az e rendelet 11. cikkének értelmezése szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétel abban a legutolsó pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan ez bizonyítható, legalább egyharmada annak a legutolsó pénzügyi évben elért összes bevételnek, amelyre vonatkozóan ilyen bizonyíték rendelkezésre áll.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó összes bevétel küszöbértékét egyharmadnál alacsonyabb szinten határozzák meg, feltéve, hogy ez az alacsonyabb küszöbérték nem teszi lehetővé a marginális jelentőségű mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek számára azt, hogy aktív mezőgazdasági termelőnek minősüljenek.

Eltérve az első és második albekezdéstől, a tagállamok olyan alternatív kritériumokat határozhatnak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott személy bizonyíthassa, miszerint mezőgazdasági tevékenysége az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének b) alpontja értelmében nem jelentéktelen.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a tagállamok az alábbi módszerek alkalmazásával döntést hozhatnak arról, hogy a mezőgazdasági tevékenység a természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek egy csoportja teljes gazdasági tevékenységének csupán jelentéktelen részét teszi ki:

a)

a közvetlen támogatások éves összege az e rendelet 11. cikke értelmezése szerinti nem mezőgazdasági tevékenységből származó teljes bevétel kevesebb mint 5 %-át teszi ki abban a legutolsó pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan ez bizonyítható;

b)

a mezőgazdasági tevékenységből származó, e rendelet 11. cikkének értelmezése szerinti teljes bevétel összege abban a legutolsó pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan ez bizonyítható, alacsonyabb, mint a tagállamok által eldönthető küszöbérték, és nem haladja az abban a legutolsó pénzügyi évben elért teljes bevétel egyharmadát, amelyre vonatkozóan ez bizonyítható.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok olyan alternatív kritériumokat határozhatnak meg, amely szerint a mezőgazdasági tevékenység az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében jelentéktelennek tekintendő.

(3)   Az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdése c) pontjának és – adott esetben – 9. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenység egy jogi személy fő üzleti tevékenységének vagy vállalata céljának tekintendő, ha az valamely tagállam hivatalos cégnyilvántartása vagy más azzal egyenértékű hivatalos tanúsítása mint fő üzleti tevékenységet vagy vállalati főfeladatot tartja nyilván. Természetes személy esetében ezzel egyenértékű bizonyíték szükséges.

Amennyiben ilyen nyilvántartások nem léteznek, úgy a tagállamok azzal egyenértékű bizonyítékot alkalmaznak.

Az első és a második albekezdéstől eltérve a tagállamok olyan alternatív kritériumokat határozhatnak meg, amelyek szerint a mezőgazdasági tevékenység az említett rendelet 9. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdése c) pontjának és – adott esetben – 9. cikke (3) bekezdése b) pontjának értelmében a természetes vagy jogi személy fő üzleti tevékenységének vagy vállalata céljának tekintendő.

2. FEJEZET

ALAPTÁMOGATÁSI RENDSZER ÉS EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSI RENDSZER

1. SZAKASZ

Az 1307/2013/EU rendelet III. címe 1. fejezetének 1., 2., 3. És 5. szakaszában előírt alaptámogatási rendszer végrehajtásának szabályai

1. Alszakasz

A támogatási jogosultságok első kiosztása

14. cikk

Az öröklés esetei, a jogállásban vagy elnevezésben bekövetkezett változások, valamint az egyesülés és a szétválás

(1)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő tényleges vagy várható öröklés útján szerezte meg a mezőgazdasági üzemet vagy annak egy részét, jogosult arra, hogy saját nevében, a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító mezőgazdasági termelőre vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett igényelje a birtokába került mezőgazdasági üzemnek vagy üzem egy részének kiosztandó támogatási jogosultságokat azok száma és értéke szerint.

Visszavonható várható öröklés esetében a támogatási jogosultságok csak az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében vagy 39. cikkének (1) bekezdésében említett időpontig örökösként megnevezett örökösnek oszthatók ki.

(2)   Az elnevezés megváltozása nincs hatással a kiosztandó támogatási jogosultságok számára és értékére.

A jogállás megváltozása nincs hatással a kiosztandó támogatási jogosultságok számára és értékére, amennyiben az új mezőgazdasági üzemet is az a mezőgazdasági termelő irányítja, aki az eredeti mezőgazdasági üzem felett az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében ellenőrzést gyakorolt.

(3)   Az egyesülés vagy szétválás nincs hatással a mezőgazdasági üzem(ek) részére kiosztandó támogatási jogosultságok teljes számára és értékére.

Szétválás esetén, ha a tagállam az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (4) vagy (5) bekezdését alkalmazza, a szétválás eredményeképpen létrejövő egyes mezőgazdasági üzemeknek kiosztandó támogatási jogosultságok számát úgy kell meghatározni, hogy az adott új mezőgazdasági üzem rendelkezésére álló támogatható hektárok számát meg kell szorozni a jogosultságok számának azon átlagos csökkentésével, amelyet az eredeti mezőgazdasági üzem esetében az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (4) vagy (5) bekezdésének megfelelően alkalmazni kellett volna.

E bekezdés alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „egyesülés”: két vagy több különálló – az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő egyesülése egyetlen új – az említett cikk szerinti – mezőgazdasági termelővé, amely az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében a mezőgazdasági üzemeket eredetileg irányító mezőgazdasági termelők, illetve valamelyikük ellenőrzése alatt áll;

b)   „szétválás”: egyetlen – az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett – mezőgazdasági termelő szétválása a következőkre:

i.

legalább két új, különálló, az említett cikk szerinti mezőgazdasági termelő, amelyek közül legalább egy továbbra is a mezőgazdasági üzemet eredetileg irányító jogi vagy természetes személyek közül legalább egynek az ellenőrzése alatt áll az irányítás, haszon és pénzügyi kockázat tekintetében; vagy

ii.

az eredeti mezőgazdasági termelő és legalább egy új, különálló, az említett cikk szerinti mezőgazdasági termelő.

15. cikk

A támogatható hektárok megállapítása az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (2) bekezdésének és 39. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában

(1)   A kiosztandó támogatási jogosultságok számának az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdése és 39. cikkének (2) bekezdése szerinti, olyan esetekben történő megállapításához, amikor nem került sor vis maior vagy rendkívüli körülmények elismerésére, csak azok a támogatható hektárok vehetők figyelembe, amelyek a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 23. pontjának a) alpontja értelmében meghatározottak.

(2)   Amikor egy, az (1) bekezdésben említett támogatható hektárra vonatkozóan két vagy több kérelmező nyújt be támogatási jogosultságok kiosztására irányuló kérelmet, akkor azt, hogy kinek kerül kiosztásra a támogatási jogosultság, annak alapján kell eldönteni, hogy ki rendelkezik döntéshozatali jogkörrel az adott hektáron végzett mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatban, ki rendelkezik a haszon felett és viseli a pénzügyi kockázatokat e tevékenységek kapcsán.

16. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (6) bekezdése szerinti korlátozás

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (6) bekezdése szerinti csökkentés nem haladhatja meg a kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező területen elhelyezkedő állandó gyepterületből álló támogatható hektároknak megfelelő támogatási jogosultságok számának 85 %-át.

(2)   Az (1) bekezdésében előírt csökkentési együttható alkalmazása céljából a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében említett hátrányos természeti adottságok alapján különbséget tehetnek a kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező területek kategóriái között annak érdekében, hogy különböző csökkentési együtthatókat alkalmazzanak az egyes kategóriákra.

17. cikk

A támogatási jogosultságok értékének az 1307/2013/EU rendelet 26. és 40. cikke szerinti meghatározása

(1)   A 2014. évhez kapcsolódó, az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkében említett releváns közvetlen kifizetések, illetve jogosultságok értékének meghatározásához csak az olyan mezőgazdasági termelőknek teljesített kifizetéseket, illetve jogosultságokat kell figyelembe venni, akik az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének és 24. cikke (9) bekezdésének megfelelően jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek a 2015. évben.

Az 1307/2013/EU rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében említett, az alaptámogatási rendszer végrehajtását megelőző naptári évhez kapcsolódó releváns közvetlen kifizetések meghatározásához csak az olyan mezőgazdasági termelőknek teljesített kifizetéseket kell figyelembe venni, akik az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének megfelelően jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek az alaptámogatási rendszer végrehajtásának első évében.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 26. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a következő szabályok alkalmazandók:

a)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában szabályozott különleges támogatási intézkedésekre való hivatkozás nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az adott különleges támogatási intézkedések keretében végrehajtott intézkedések közül egyet vagy többet figyelembe vegyenek;

b)

a valamely mezőgazdasági termelőnek a 2014-es naptári évre az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdésében említett támogatási programok közül egynek vagy többnek a keretében odaítélt támogatást a 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezetében meghatározott csökkentések vagy kizárások figyelembevétele nélkül kell kiszámítani;

c)

a tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján dönthetnek arról, hogy az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdésében felsorolt, az érintett tagállam által alkalmazott egy vagy több program kapcsán milyen szintű támogatást kell figyelembe venni.

E bekezdés alkalmazása során a tagállamok nem veszélyeztethetik a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 126., 127. és 129. cikke alapján nyújtott támogatás termeléstől független jellegét.

(3)   Az 1307/2013/EU rendelet 26. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazásában a 73/2009/EK rendelet 72a. és 125a. cikke alapján a 2014. naptári évre nyújtott támogatást a 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezetében meghatározott támogatáscsökkentések és a támogatás köréből való kizárások figyelembevétele nélkül kell kiszámítani.

(4)   Az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében szereplő, valamely mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságokra való hivatkozás vonatkozik azokra a támogatási jogosultságokra is, amelyeket adott mezőgazdasági termelőtől a 2014. évre vonatkozó kérelmének benyújtásakor egy másik mezőgazdasági termelő bérel.

18. cikk

A támogatási jogosultságok értékének és számának végleges megállapítása

Amennyiben az 1307/2013/EU rendelet 25. cikke (10) bekezdésében vagy 40. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett, a mezőgazdasági termelőknek nyújtott tájékoztatás ideiglenes adatokon alapul, a támogatási jogosultságok végleges értékét és számát az 1306/2013/EU rendelet 74. cikke szerinti valamennyi szükséges ellenőrzés után, de minden esetben az alaptámogatási rendszer érintett tagállam általi alkalmazásának első évét követő év április 1-jéig kell megállapítani és közölni a mezőgazdasági termelőkkel.

19. cikk

A támogatási jogosultságok értékének megállapítása rendkívüli esetekben

(1)   Amennyiben az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkében vagy 40. cikkének (3) bekezdésében említett, a 2014. évhez, illetve az alaptámogatási rendszer végrehajtását megelőző évhez kapcsolódó közvetlen kifizetések közül egy vagy több alacsonyabb, mint a vis maiorral vagy rendkívüli körülményekkel érintett éveket megelőző év megfelelő összegei, akkor a kezdeti egységértéket az adott mezőgazdasági termelőnek a vis maiorral vagy rendkívüli körülményekkel érintett éveket megelőző évben nyújtott összegek alapján kell megállapítani.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy azokra az esetekre korlátozzák az (1) bekezdés alkalmazását, amelyekben a 2014. évhez vagy az alaptámogatási rendszer végrehajtását megelőző évhez kapcsolódó közvetlen kifizetések alacsonyabbak, mint vis maiorral vagy rendkívüli körülményekkel érintett éveket megelőző év megfelelő összegeinek egy bizonyos százaléka. Ez a százalékos érték nem lehet kisebb, mint 85 %.

20. cikk

Magánjogi szerződéses kikötés adásvétel esetén

(1)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy mezőgazdasági üzemnek vagy annak egy részének az adásvétele esetében a mezőgazdasági termelők egy, az 1306/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 78. cikke b) pontjának megfelelően a Bizottság által a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelem benyújtására meghatározott legkésőbbi időpont előtt aláírt szerződés útján a mezőgazdasági üzemmel vagy annak egy részével együtt átruházhatják a kiosztandó megfelelő támogatási jogosultságokat. Ilyen esetben a támogatási jogosultságokat az eladó részére kell kiosztani és közvetlenül a vevőre kell átruházni, aki adott esetben hasznot húz azokból a támogatási jogosultságokból, amelyeket az eladó kapott a 2014. évre, vagy azon jogosultságok értékéből, amelyekkel az eladó 2014-ben rendelkezett az említett támogatási jogosultságok kezdeti egységértékének meghatározásakor az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkének megfelelően.

Az ilyen átruházáshoz szükséges, hogy az eladó megfeleljen az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (1) bekezdésének, a vevő pedig az említett rendelet 9. cikkének.

Az ilyen adásvétel nem tekintendő az 1307/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének értelmében vett, földterület nélküli átruházásnak.

(2)   Az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 1307/2013/EU rendelet III. címe 1. fejezetének 5. szakaszát alkalmazó tagállamokra is.

21. cikk

Magánjogi szerződéses kikötés bérlet esetén

(1)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy mezőgazdasági üzemnek vagy annak egy részének a bérbeadása esetén a mezőgazdasági termelők egy, a 20. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpont előtt aláírt szerződés útján a mezőgazdasági üzemmel vagy annak egy részével együtt bérbe adhatják a kiosztandó megfelelő támogatási jogosultságokat. Ilyen esetben a támogatási jogosultságokat a bérbeadó részére kell kiosztani és közvetlenül a bérlőnek kell bérbe adni, aki adott esetben hasznot húz azokból a támogatási jogosultságokból, amelyeket a bérbeadó kapott a 2014. évre, vagy azon jogosultságok értékéből, amelyekkel a bérbeadó 2014-ben rendelkezett az említett támogatási jogosultságok kezdeti egységértékének meghatározásakor az 1307/2013/EU rendelet 26. cikkének megfelelően.

Az ilyen átruházáshoz szükséges, hogy a bérbeadó megfeleljen az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (1) bekezdésének, a bérlő pedig a 9. cikkének, és hogy a bérleti szerződés az alaptámogatási rendszer keretében benyújtandó kérelmek benyújtásának végső határideje után járjon le.

Az ilyen bérbeadás nem tekintendő az 1307/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének értelmében vett földterület nélküli átruházásnak.

(2)   Az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 1307/2013/EU rendelet III. címe 1. fejezetének 5. szakaszát alkalmazó tagállamokra is.

22. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek

Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdése a) pontja i. alpontjának első francia bekezdése alkalmazásában az „áruburgonya” és a „vetőburgonya”a 0701 KN-kód alá tartozó burgonya, a burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya kivételével.

2. Alszakasz

Jogosultságok aktiválása és átruházása

23. cikk

A támogatási jogosultságok értékének kiszámítása

(1)   A támogatási jogosultságokat az első lépésben három tizedesjegyig kell kiszámítani, a második lépésben pedig a legközelebbi második tizedesjegyre kell fel-, illetve lekerekíteni. Amennyiben a számítás olyan eredményt ad, amelyben a harmadik tizedesjegy 5, az összeget felfelé kell kerekíteni a második tizedesjegyre.

(2)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő átruházza egy jogosultság törtrészét, az érintett törtrész értékét minden fennmaradó, az 1307/2013/EU rendelet 25. vagy 40. cikkében említett releváns évre vonatkozóan arányosan kell kiszámítani.

(3)   A tagállamok a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő jogosultságok törtrészeinek összevonásával módosíthatják a támogatási jogosultságokat. Az összevont jogosultságok értékét minden fennmaradó, az 1307/2013/EU rendelet 25. vagy 40. cikkében említett releváns évre vonatkozóan a törtrészek értékének összeadásával kell meghatározni.

24. cikk

A támogatási jogosultságok értékének kiszámítása

(1)   A támogatási jogosultságokat évente csak egyszer jelentheti be kifizetés teljesítésére az azokat (tulajdonosként vagy bérlőként) birtokló mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtására vonatkozó legkésőbbi időpontban.

Amennyiben azonban egy mezőgazdasági termelő az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének b) pontja alapján a Bizottság által megállapított szabályoknak megfelelően igénybe veszi az egységes kérelem módosításának lehetőségét, egyúttal a módosítások illetékes hatóságnak történő bejelentésének időpontjában birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy bérelt) támogatási jogosultságokat is bejelentheti kifizetésre, feltéve, hogy az érintett támogatási jogosultságokat ugyanannak az évnek a vonatkozásában nem jelenti be egy másik mezőgazdasági termelő.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a támogatási jogosultságokat átruházás útján egy másik mezőgazdasági termelőtől szerzi meg, és az említett másik mezőgazdasági termelő már bejelentette kifizetésre azokat a támogatási jogosultságokat, az érintett támogatási jogosultságok kifizetésre való további bejelentése csak akkor megengedett, ha az átruházó az 1307/2013/EU rendelet 34. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság által megállapított szabályoknak megfelelően már tájékoztatta az átruházásról az illetékes hatóságot, és az érintett támogatási jogosultságokat az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének b) pontja alapján a Bizottság által az egységes kérelem módosítására vonatkozóan megállapított határidőkön belül visszavonja saját egységes kérelméből.

(2)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő – miután az 1307/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozott a rendelkezésére álló összes, egész számban kifejezett támogatási jogosultsághoz tartozó parcelláról – még mindig rendelkezik egy hektár törtrészét kitevő parcellával, újabb egész számú támogatási jogosultságot jelenthet be, ami a parcella méretével arányosan kiszámított támogatásra jogosítja fel. A támogatási jogosultságot az említett rendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában teljes mértékben aktiváltnak kell tekinteni.

25. cikk

A jogosultságok átruházása

(1)   Támogatási jogosultságok az év során bármikor átruházhatók.

(2)   Amennyiben egy tagállam él az 1307/2013/EU rendelet 34. cikkének (3) bekezdésében előírt lehetőséggel, az 1307/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése alkalmazásának első évében, de legkésőbb a tagállam által az említett rendelet 33. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított időpont előtt egy hónappal meg kell határoznia a szóban forgó rendelkezésben említett régiókat.

3. Alszakasz

Nemzeti vagy regionális tartalékok

26. cikk

A nemzeti vagy regionális tartalékba való visszajuttatás a támogatási jogosultságok átruházásához kapcsolódó visszatartás miatt

Amennyiben egy tagállam él az 1307/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében előírt lehetőséggel, objektív kritériumok alapján és oly módon, hogy a mezőgazdasági termelők egyenlő elbánásban részesüljenek, és ne torzuljon a piac vagy a verseny, dönthet úgy, hogy a megfelelő, az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatható hektárok nélkül átruházott minden egyes támogatási jogosultság éves egységértékének legfeljebb 30 %-át vagy az annak megfelelő, támogatási jogosultságok számában kifejezett összeget visszajuttatja a nemzeti vagy regionális tartalékba.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok az egyes támogatási jogosultságok éves egységértéke vagy a támogatási jogosultságok számában kifejezett egyenértékű összeg legfeljebb 50 %-ának a visszajuttatásáról rendelkezhetnek az első albekezdésben foglaltak szerint az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első három évében.

27. cikk

A rendkívüli nyereségre vonatkozó záradék alkalmazása

Az 1307/2013/EU rendelet 28. cikke és 40. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a támogatási jogosultságok értékének a szóban forgó rendelkezésekben említett növekedését úgy kell meghatározni, hogy a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságainak az 1307/2013/EU rendelet 25. cikke (4) bekezdésének és 26. cikkének, illetve 40. cikke (3) bekezdésének alkalmazásából eredő, az említett rendelet 28. cikke vagy 40. cikke (5) bekezdésében említett adásvétel, illetve bérbeadás utáni értékét össze kell vetni a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságainak az adásvétel vagy bérbeadás nélküli értékével.

28. cikk

A nemzeti vagy regionális tartalékból az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (6) bekezdése szerint biztosított támogatási jogosultságok megállapítása

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában ha egy fiatal mezőgazdasági termelő vagy egy mezőgazdasági tevékenységét megkezdő mezőgazdasági termelő úgy kérelmez támogatási jogosultságokat a nemzeti vagy regionális tartalékból, hogy nem birtokol (tulajdonosként vagy bérlőként) támogatási jogosultságokat, akkor az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének b) pontja alapján a Bizottság által a támogatási jogosultságok kiosztása és értékük növelése iránti kérelmének benyújtása tekintetében megállapított legkésőbbi időpontban birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy általa bérelt) támogatható hektárok számával megegyező számú támogatási jogosultságot kell biztosítani neki.

(2)   Ha egy fiatal mezőgazdasági termelő vagy egy mezőgazdasági tevékenységét megkezdő mezőgazdasági termelő úgy kérelmez támogatási jogosultságokat a nemzeti vagy regionális tartalékból, hogy már birtokol (tulajdonosként vagy bérlőként) támogatási jogosultságokat, akkor a kérelem benyújtásának az (1) bekezdés szerinti legkésőbbi időpontjában birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy általa bérelt) azon támogatható hektárok számával megegyező számú támogatási jogosultságot kell biztosítani neki, amely hektárok kapcsán nem rendelkezik támogatási jogosultsággal (tulajdonosként vagy bérlőként).

Amennyiben azon támogatási jogosultságok értéke, amelyeket a mezőgazdasági termelő már birtokol (tulajdonosként vagy bérlőként), elmarad az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében említett nemzeti vagy regionális átlagtól, ezeknek a támogatási jogosultságoknak az éves egységértéke az említett rendelet 30. cikkének (10) bekezdésében előírtaknak megfelelően megnövelhető a nemzeti vagy regionális átlag értékéig.

Az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (10) bekezdésében említett értéknövelést az említett rendelet 30. cikkének (7) bekezdése alkalmazásában végrehajtó tagállamokban azonban kötelező az e bekezdés második albekezdésében említett értéknövelés. Az ilyen értéknövelés szintje megfelel az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában végrehajtott legnagyobb mértékű értéknövelés szintjének.

(3)   Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (6) vagy (7) bekezdését alkalmazó tagállamokban a támogatási jogosultságok kiosztására vonatkozóan az említett rendelkezésekben meghatározott korlátozások értelemszerűen alkalmazhatók a támogatási jogosultságoknak az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (6) bekezdésének megfelelően történő kiosztására is.

Azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy abban az esetben, ha az első albekezdésben említett egy vagy több korlátozás alkalmazása olyan mértékre korlátozza a valamely mezőgazdasági termelő birtokában lévő vagy a tartalékból újonnan kiosztott támogatási jogosultságok teljes számát, amely nem éri el az adott mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatható hektárok egy rögzített százalékos arányát abban az évben, amelyben a támogatási jogosultságok tartalékból történő kiosztását kéri, akkor a mezőgazdasági termelőnek további támogatási jogosultságokat kell kiosztani, olyan számban, amely megfelel a mezőgazdasági termelő által az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének megfelelően az említett évre vonatkozóan benyújtott kérelemben bejelentett támogatható hektárok teljes száma egy bizonyos hányadának.

Az e cikk második albekezdésében említett, rögzített százalékos arányt az e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett módszernek megfelelően kell kiszámítani.

A mezőgazdasági termelő támogatható hektárjai teljes számának az e bekezdés második albekezdésben említett hányadát úgy kell kiszámítani, hogy meg kell felezni az e bekezdés harmadik albekezdésben említett rögzített százalékos arány, valamint a támogatási jogosultságoknak a mezőgazdasági termelő által az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének megfelelően az e bekezdés második albekezdésében említett évre vonatkozó kérelmében bejelentett támogatható hektárjaiban meglévő, a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok aránya közötti, százalékpontban kifejezett különbséget. Ezen albekezdés alkalmazásában „a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok” a már a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságokat és a tartalékból újonnan kiosztandó támogatási jogosultságokat jelentik.

Az e bekezdés második, harmadik és negyedik albekezdésben említett támogatható hektárok számának kiszámításakor a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem számítják be az állandó növények által elfoglalt területeket, az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében említett kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken elhelyezkedő állandó gyepterületet vagy az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően állandó gyepterületként elismert területeket.

Az 1307/2013/EU rendelet 23. cikkében biztosított, az alaptámogatási rendszer regionális szinten történő alkalmazásának lehetőséget kihasználó tagállamok az e bekezdés második albekezdésében említett számítási módszert a vonatkozó régióban 2015-ben kiosztott/bejelentett teljes számra alapozhatják.

A második albekezdésben szereplő küszöbérték meghatározásához a mezőgazdasági termelő által 2011. október 19. után megszerzett vagy bérbe vett földterületet nem lehet figyelembe venni.

(4)   E cikk alkalmazásában csak azokat a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőket kell figyelembe venni, akik a 2013-as naptári évben vagy egy annál későbbi évben kezdték meg a mezőgazdasági tevékenységüket, és akik legkésőbb két évvel a mezőgazdasági tevékenységük megkezdésének naptári éve után alaptámogatás iránti kérelmet nyújtanak be.

29. cikk

A nemzeti vagy regionális tartalékból az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (7) bekezdése szerint biztosított támogatási jogosultságok megállapítása

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában amennyiben az említett rendelet 30. cikke (10) bekezdésének megfelelően új támogatási jogosultságok kerülnek kiosztásra, azokat az e cikkben foglalt feltételeknek és az érintett tagállam által megállapított objektív kritériumoknak megfelelően kell kiosztani.

(2)   Amennyiben egy olyan mezőgazdasági termelő, aki nem rendelkezik (tulajdonosként vagy bérlőként) egyetlen támogatási jogosultsággal sem, az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (7) bekezdése alapján jogosult arra, hogy támogatási jogosultságokat kapjon a nemzeti vagy regionális tartalékból, és ez iránt kérelmet nyújt be, akkor legfeljebb a kérelem benyújtásának a 28. cikk (1) bekezdése szerinti időpontjában birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy általa bérelt) támogatható hektárok számának megfelelő számú támogatási jogosultságot kaphat.

(3)   Amennyiben egy olyan mezőgazdasági termelő, aki rendelkezik (tulajdonosként vagy bérlőként) támogatási jogosultságokkal, az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (7) bekezdése alapján jogosult arra, hogy támogatási jogosultságokat kapjon a nemzeti vagy regionális tartalékból, és ez iránt kérelmet nyújt be, akkor legfeljebb kérelem benyújtásának a 28. cikk (1) bekezdése szerinti időpontjában birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy általa bérelt) azon támogatható hektárok számának megfelelő számú támogatási jogosultságot kaphat, amely hektárokra vonatkozóan nem rendelkezik támogatási jogosultsággal (tulajdonosként vagy bérlőként).

Amennyiben azon támogatási jogosultságok értéke, amelyeket a mezőgazdasági termelő már birtokol (tulajdonosként vagy bérlőként), elmarad az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében említett nemzeti vagy regionális átlagtól, ezeknek a támogatási jogosultságoknak az éves egységértéke az említett rendelet 30. cikkének (10) bekezdésében előírtaknak megfelelően megnövelhető a nemzeti vagy regionális átlag értékéig.

(4)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok az adott tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 2013-as igénylési évre meghatározott időpontot követő időszakban nem állapíthatnak meg a termeléshez vagy más ágazatspecifikus adathoz kapcsolódó kritériumokat.

30. cikk

A nemzeti vagy regionális tartalékból biztosított támogatási jogosultságok megállapításának további szabályai

(1)   A támogatási jogosultságok éves egységértékének az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (10) bekezdésében említett növelése során a tagállamok a támogatási jogosultságok nemzeti vagy regionális tartalékból történő kiosztása iránti kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelő birtokában lévő (tulajdonában lévő vagy általa bérelt) jogosultságok egységértékének növelését objektív kritériumok alapján és oly módon végzik, hogy a mezőgazdasági termelők egyenlő elbánásban részesüljenek, és ne torzuljon a piac vagy a verseny.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok az adott tagállam által az 1122/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 2013-as igénylési évre meghatározott időpontot követő időszakban nem állapíthatnak meg a termeléshez vagy más ágazatspecifikus adathoz kapcsolódó kritériumokat.

31. cikk

Rendkívüli esetek

(1)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő vis maior vagy rendkívüli körülmények miatt nem tudott támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmet benyújtani az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (1) bekezdésének vagy 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően, és támogatási jogosultságokat kérelmez a nemzeti vagy regionális tartalékból, akkor számára az említett rendelet 30. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján támogatási jogosultságokat kell biztosítani. A tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 25. cikkének vagy 40. cikkének megfelelően állapítják meg a kiosztandó támogatási jogosultságok éves egységértékét, és meghozzák az említett cikkekben szereplő lehetőségekre vonatkozó döntésüket.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben a támogatási jogosultságok kiosztására vonatkozó, az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (3)-(7) bekezdésében meghatározott egy vagy több korlátozás alkalmazása olyan mértékre korlátozza a valamely mezőgazdasági termelőnek kiosztott támogatási jogosultságok számát, amely nem éri el a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatható hektárok egy rögzített százalékos arányát, és amennyiben a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságokat kérelmez a nemzeti vagy regionális tartalékból, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adott mezőgazdasági termelőt az említett rendelet 30. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében vett „különleges hátrányok” sújtják. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelőnek az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően olyan számú támogatási jogosultságot kell kiosztani, amely megfelel a mezőgazdasági termelő által az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2015-re vonatkozóan benyújtott kérelemben bejelentett támogatható hektárok teljes száma egy bizonyos hányadának.

Az első albekezdésben említett rögzített százalékos arányt a tagállamban 2015-ben az 1307/2013/EU rendelet 24. cikke (3)-(7) bekezdésében foglalt korlátozások alkalmazását követően kiosztott támogatási jogosultságok teljes számának és a tagállamban 2015-ben az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett támogatható hektárok teljes számának a hányadosaként kell kiszámítani.

A mezőgazdasági termelő támogatható hektárjai teljes számának az első albekezdésben említett hányadát úgy kell kiszámítani, hogy meg kell felezni az első és a második albekezdésben említett rögzített százalékos arány, valamint a támogatási jogosultságoknak a mezőgazdasági termelő által az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően 2015-ben bejelentett támogatható hektárok teljes számán belüli aránya közötti, százalékpontban kifejezett különbséget.

Az e bekezdés első, második és harmadik albekezdésben említett támogatható hektárok számának kiszámításakor a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem számítják be az állandó növények által elfoglalt területeket, az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében említett kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken elhelyezkedő állandó gyepterületet vagy a szóban forgó rendelet 4. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően állandó gyepterületként elismert területeket.

Az 1307/2013/EU rendelet 23. cikkében biztosított, az alaptámogatási rendszer regionális szinten történő alkalmazásának lehetőséget kihasználó tagállamok az e bekezdés második albekezdésében említett számítási módszert a vonatkozó régióban 2015-ben kiosztott/bejelentett teljes számra alapozhatják.

Az első albekezdésben szereplő küszöbérték meghatározásához a mezőgazdasági termelő által 2011. október 19. után megszerzett vagy bérbe vett földterületet nem lehet figyelembe venni.

4. Alszakasz

Az 1307/2013/EU rendelet 21. Cikkének (3) bekezdését alkalmazó tagállamok

32. cikk

Végrehajtás az 1307/2013/EU rendelet 21. cikkének (3) bekezdését alkalmazó tagállamokban

Ezen alszakasz eltérő rendelkezése hiányában e szakasz rendelkezései az 1307/2013/EU rendelet 21. cikkének (3) bekezdését alkalmazó tagállamokra alkalmazandók.

33. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazása

Annak meghatározásakor, hogy mely támogatási jogosultságok vesztik hatályukat az 1307/2013/EU rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően, a legalacsonyabb értékű támogatási jogosultságokat kell előnyben részesíteni.

Azonos értékű támogatási jogosultságok esetében a tulajdonolt és a bérelt támogatási jogosultságok számát ugyanolyan arányban kell csökkenteni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első és a második bekezdést regionális szinten alkalmazzák.

34. cikk

A támogatási jogosultságok értékének meghatározása az 1307/2013/EU rendelet 26. cikke szerint az említett rendelet 21. cikkének (3) bekezdését alkalmazó tagállamok esetében

A támogatási jogosultságok kezdeti egységértékének meghatározásához az 1307/2013/EU rendelet 21. cikkének (3) bekezdését alkalmazó tagállamok a 2014-re vonatkozó támogatásoknak az említett rendelet 26. cikke (5) bekezdésében említett összegét kiigazíthatják úgy, hogy abból – támogatáscsökkentések és kizárások alkalmazása előtt – kivonják az 1307/2013/EU rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján hatályukat vesztett támogatási jogosultságokból eredő összeget.

2. SZAKASZ

Egységes területalapú támogatási rendszer

35. cikk

Támogatható hektárok az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban

Az 1307/2013/EU rendelet III. címe 1. fejezetének 4. szakaszában előírt egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásában, ideértve az 1307/2013/EU rendeletben [a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet] az e program céljára bejelentett támogatható hektárok említéseit, csak azok a támogatható hektárok vehetők figyelembe, amelyek a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 23. pontjának a) alpontja értelmében meghatározottak.

36. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 36. cikke (3) bekezdésének alkalmazása

(1)   Az egységes területalapú támogatásnak az 1307/2013/EU rendelet 36. cikke (3) bekezdésében előírt differenciálása kapcsán a következő szabályok alkalmazandók:

a)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában szabályozott különleges támogatási intézkedésekre való hivatkozás nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az adott különleges támogatási intézkedések keretében végrehajtott intézkedések közül egyet vagy többet figyelembe vegyenek;

b)

a tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján dönthetnek arról, hogy az érintett tagállam által az említett rendelet 36. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően, illetve adott esetben az említett rendelkezés harmadik albekezdésének megfelelően alkalmazott egy vagy több program kapcsán milyen szintű támogatást kell figyelembe venni; Azonban a vonatkozó rendszer keretében 2014-ben nyújtott támogatás figyelembevételekor az egységes területalapú támogatás differenciálásához használt összeg nem lehet nagyobb, mint az ugyanazon rendszer keretében 2014-ben az egyéni mezőgazdasági termelő részére nyújtott megfelelő összeg.

c)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése c) pontjának vagy 126., 127. vagy 129. cikkének megfelelően nyújtott támogatás figyelembevételekor az ilyen differenciálás nem veszélyeztetheti az említett rendszerek termeléstől független jellegét.

Ez a fajta differenciálás azon mezőgazdasági termelők részére áll rendelkezésre, akik 2014-ben az 1307/2013/EU rendelet 36. cikke (3) bekezdésének második, harmadik vagy negyedik albekezdésében említett támogatást kapták. A hektáronkénti összeget évente határozzák meg úgy, hogy az egyéni mezőgazdasági termelő részére rendelkezésre álló egységes területalapú támogatás differenciálására szolgáló összeget elosztják az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági termelő által bejelentett támogatható hektárok számával.

(2)   Ha az 1307/2013/EU rendelet 36. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett, 2014-hez kapcsolódó egy vagy több támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás összege alacsonyabb, mint a vis maiorral vagy rendkívüli körülményekkel érintett éveket megelőző év megfelelő összege vagy összegei, akkor a tagállamnak az érintett támogatási rendszerek keretében a vis maiorral vagy rendkívüli körülményekkel érintett éveket megelőző évben nyújtott támogatást kell figyelembe vennie.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy azokra az esetekre korlátozzák az első albekezdés alkalmazását, amelyekben a 2014. évhez kapcsolódó közvetlen kifizetések alacsonyabbak, mint vis maiorral vagy rendkívüli körülményekkel érintett éveket megelőző év megfelelő összegeinek egy bizonyos százaléka. Ez a százalékos érték nem lehet kisebb, mint 85 %.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy tényleges vagy várható öröklés esetén az egységes területalapú támogatás differenciálása azon mezőgazdasági termelők számára áll rendelkezésre, akik a mezőgazdasági üzemet örökölték, azzal a feltétellel, hogy az adott mezőgazdasági termelő az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatható.

37. cikk

Kendertermesztés az egységes területalapú támogatási rendszer keretében

A 9. cikk értelemszerűen alkalmazandó az egységes területalapú támogatási rendszerre is.

3. FEJEZET

KIZÖLDÍTÉS

1. SZAKASZ

Egyenértékűség

38. cikk

A nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszerekre alkalmazandó előírások

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett egyenértékű gyakorlatok végrehajtása mellett döntő tagállamok kijelölnek legalább egy, a tanúsítványok kiadásáért felelős állami vagy magánhatóságot, amely tanúsítja, hogy a mezőgazdasági termelő az említett rendelet 43. cikke (3) bekezdésének megfelelő gyakorlatokat folytat mezőgazdasági üzeme területén.

(2)   A tanúsítványok kiadásáért felelős állami vagy magánhatóságok teljesítik az alábbi feltételeket:

a)

rendelkeznek a tanúsítási feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, berendezésekkel és infrastruktúrával;

b)

elegendő számú szakképzett és tapasztalt munkatárssal rendelkeznek;

c)

a tanúsítási feladatok végrehajtása tekintetében pártatlanok, és nem áll fenn összeférhetetlenség.

A tanúsítványok kiadásáért felelős magánhatóságok mezőgazdasági termelési ágazaton belüli akkreditációját az EN ISO/IEC 17021 szabvánnyal (Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények) vagy az EN ISO/IEC 17065 szabvánnyal (Megfelelőségértékelés. Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények) összhangban végzik. A tagállami akkreditációt a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (21) összhangban kizárólag nemzeti akkreditáló testület végezheti el.

(3)   Visszavonják a tanúsítványok kiadásáért felelős állami vagy magánhatóság kijelölését, amennyiben nem teljesíti a kijelölésére vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket.

39. cikk

Az 1305/2013/EU rendelet [vidékfejlesztési rendelet] 28. cikkének (6) bekezdésében említett összeg kiszámítása

(1)   Azon mezőgazdasági termelők esetében, akik úgy döntenek, hogy az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában és III. szakaszának 7. pontjában említett gyakorlatot, valamint bármely egyéb, a szóban forgó mellékletbe felvett olyan egyenértékű gyakorlatot folytatnak, amelyre vonatkozóan a kettős finanszírozás elkerülése érdekében konkrét számításra van szükség – például az említett rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében egyenértékű gyakorlatok esetében –, a tagállamoknak az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (6) bekezdése szerint kiszámított hektáronkénti támogatás összegéből ki kell vonniuk az érintett tagállamban vagy régióban az adott gyakorlattal egyenértékű egyes kizöldítési gyakorlatokra vonatkozó, hektáronkénti átlagos kizöldített kifizetés egyharmadának megfelelő összeget.

Az érintett tagállamban vagy régióban a hektáronkénti átlagos kizöldített kifizetés értékét az 1307/2013/EU rendelet II. mellékletében a 2015–2019. évekre vonatkozóan megállapított átlagos nemzeti felső összeghatárnak az említett rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében foglalt százalékos értéke, valamint az 1307/2013/EU rendelet 33. vagy 36. cikkével összhangban 2015-ben bejelentett támogatható hektárok száma alapján kell kiszámítani. Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy már 2015-ben végrehajtják az e bekezdés első albekezdésében említett gyakorlatokat, a 2015-ben bejelentett támogatható hektárok számát a 73/2009/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdése értelmében 2014-ben bejelentett adatok alapján becsülhetik meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (9) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásáról határoznak, dönthetnek úgy, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett levonást egyedi alapon, az érintett mezőgazdasági termelőnek folyósított hektáronkénti átlagos kizöldített kifizetés egyharmadának megfelelő összeggel alkalmazzák.

A mezőgazdasági termelőnek folyósított átlagos kizöldített kifizetés értékét az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (9) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésével összhangban a 2015–2019. évekre kiszámított egyedi kifizetés átlagos összege, valamint a mezőgazdasági termelő által a rendelet 33. cikkével összhangban 2015-ben bejelentett támogatható hektárok száma alapján kell kiszámítani.

2. SZAKASZ

A növénytermesztés diverzifikálása

40. cikk

A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása a növénytermesztés diverzifikálása céljából

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 44. cikkének (1) bekezdése szerinti, különböző növénykultúrák arányának a kiszámítása céljából a figyelembe veendő időszak a művelési időszaknak a tagállami hagyományos művelési eljárásokra figyelemmel megállapított leglényegesebb része.

A tagállamoknak a mezőgazdasági termelőket időben értesíteniük kell erről az időszakról. A mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén belül minden egyes hektárt igénylési évenként csak egyszer lehet figyelembe venni a különböző növénykultúrák arányának kiszámítása céljából.

(2)   A különböző növénykultúrák arányának kiszámításához egy adott növénykultúrával borított terület magában foglalhat olyan tájképi jellemzőket, amelyek a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkével összhangban támogatható terület részét képezik.

(3)   Az olyan területek esetében, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorokban termesztenek, mindegyik növénykultúra akkor számít külön növénykultúrának, ha a szóban forgó terület legalább 25 %-át elfoglalja. A külön növénykultúrák által elfoglalt területet úgy kell kiszámítani, hogy a vegyes növénytermesztésű területet el kell osztani azon növénykultúrák számával, amelyek az adott terület legalább 25 %-át elfoglalják, függetlenül az adott területen lévő növénykultúra tényleges részarányától.

Az olyan területek esetében, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy a fő növénykultúra alá vetnek egy másik növénykultúrát, úgy kell tekinteni, hogy az adott területet csak a fő növénykultúra borítja.

Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül az ilyen egyetlen növénykultúrát „vegyes növénykultúrának” nevezzük. Ha megállapítható, hogy a különböző vetőmagkeverékekben lévő fajok különböznek egymástól, akkor a tagállamok különálló egyetlen növénykultúraként ismerhetik el ezeket a különböző vetőmagkeverékeket, azzal a feltétellel, hogy ezek a különböző vetőmagkeverékeket nem használják az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett növénykultúra céljaira.

3. SZAKASZ

Állandó gyepterület

41. cikk

További, környezeti szempontból érzékeny, a Natura 2000 területein kívüli állandó gyepterületek kijelölésére szolgáló keret

Azokat az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületeket, amelyek kívül esnek a 92/43/EGK irányelv vagy a 2009/147/EK irányelv hatályán, az alábbi egy vagy több kritérium alapján kell kijelölni:

a)

nagy szervesszén-tartalmú szerves talajt – például tőzegláp vagy vizes élőhelyek – takar;

b)

a 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt vagy a nemzeti jogszabályok értelmében védett élőhelyeknek ad otthont;

c)

a 92/43/EGK irányelv II. mellékletében felsorolt vagy a nemzeti jogszabályok értelmében védett növényfajoknak ad otthont;

d)

a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt vadon élő madárfajok szempontjából kiemelkedően fontos;

e)

a 92/43/EGK irányelv vagy a nemzeti jogszabályok értelmében védett vadon élő állatfajok szempontjából kiemelkedően fontos;

f)

a tagállamok által meghatározandó objektív kritériumok alapján meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő állandó gyepterületet borít;

g)

nagy talajerózió-veszélynek kitett talajt takar;

h)

a 2000/60/EK irányelv szerint vízgyűjtő-gazdálkodási tervben érzékeny területként kijelölt területen helyezkedik el.

A tagállamok minden évben dönthetnek úgy, hogy további területeket jelölnek ki és erről a mezőgazdasági termelőt időben értesítik.

42. cikk

Visszaalakítás a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületekre vonatkozó kötelezettség megszegése esetén

A 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) sérelme nélkül abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett állandó gyepterületet átalakította vagy felszántotta, az érintett tagállam kötelezi a termelőt arra, hogy a szóban forgó területet alakítsa vissza állandó gyepterületté, valamint – eseti alapon – az érintett mezőgazdasági termelőnek pontos utasításokat adhat arra vonatkozóan, hogyan állítsa helyre az okozott környezeti károkat a terület környezeti szempontból érzékeny állapotának a visszaállítása érdekében.

Az említett meg nem felelés megállapítását követően a mezőgazdasági termelőt haladéktalanul értesíteni kell arról, hogy a területet vissza kell alakítania és arról a határidőről, ameddig ennek eleget kell tennie. Ez az időpont legkésőbb a, következő évre vonatkozó egységes kérelem benyújtásának időpontja, vagy Svédország és Finnország esetében a következő év június 30. lehet.

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve úgy kell tekinteni, hogy a visszaalakított terület a visszaalakítás első napjától állandó gyepterület, amelyre az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kötelezettség vonatkozik.

43. cikk

Az állandó gyepterület arányának kiszámítása

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet V. címében említett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők által bejelentett területek, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet (23) 11. cikkével összhangban a mezőgazdasági üzem ökológiai termelésre használt egységei nem számítanak bele az állandó gyepterület teljes mezőgazdasági területhez viszonyított arányába, valamint az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében említett referenciaarányba.

(2)   A mezőgazdasági termelők által 2012-ben állandó legelőként hasznosított földterületként bejelentett, más hasznosítási formájú földterületté átalakított területek levonhatók az állandó gyepterületek 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti kiszámítása során, az olyan állandó legelő vagy állandó gyepterület hektárszámáig, amelyet a mezőgazdasági termelők 2012 után alakítottak ki és 2015-ben jelentettek be nemzeti, regionális, szubregionális szinten vagy a mezőgazdasági üzem szintjén, feltéve, hogy az állandó legelők fenntartására vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és az 1306/2013/EU rendelet 93. cikke (3) bekezdésében meghatározott meglévő szabályok teljesülnek.

Az első albekezdésben foglaltak szerint a 2012 után kialakított állandó legelő vagy állandó gyepterület hektárszámának kiszámításakor csak a 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2012-ben, 2013-ban vagy 2014-ben bejelentett mezőgazdasági területen lévő állandó legelő vagy állandó gyepterület hektárszámát kell figyelembe venni.

(3)   A tagállamok kiigazítják a referenciaarányt, ha úgy ítélik meg, hogy jelentős hatás éri az arány alakulását, különösen az ökológiai termelésre használt területek változása vagy a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevők sokaságában bekövetkező változás miatt. Ilyen helyzetekben a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a kiigazításról és az annak alapjául szolgáló indokokról.

44. cikk

Az állandó gyepterület arányának fenntartása

(1)   A tagállamok előírhatják a mezőgazdasági termelők szintjén azt a betartandó egyedi kötelezettséget, hogy előzetes egyedi engedélyeztetés nélkül ne alakítsák át az állandó gyepterületeket. A mezőgazdasági termelőket haladéktalanul, de legkésőbb annak az évnek november 15-e előtt tájékoztatni kell erről a kötelezettségről, amelyben az érintett tagállam így rendelkezik. A szóban forgó kötelezettség csak azon mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó, akikre vonatkoznak az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti, az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó állandó gyepterületekkel kapcsolatos kötelezettségek.

Az engedély kiállítása objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok, ezen belül környezetvédelmi kritériumok alkalmazásától függhet. Amennyiben az első albekezdésben említett engedély esetében alkalmazni kell azt a feltételt, hogy megegyező hektárszámú másik területet kell állandó gyepterületként létrehozni, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve úgy kell tekinteni, hogy a szóban fogó terület az átalakítás első napjától kezdve állandó gyepterület. Az ilyen területeket az átalakítás időpontját követő legalább öt egymást követő évben gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni, vagy – amennyiben a tagállam úgy dönt – abban az esetben, amikor a mezőgazdasági termelő olyan területet alakít át állandó gyepterületté, amelyet már eddig is gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére használt, az öt egymást követő év eléréséhez szükséges fennmaradó számú évben.

(2)   Ha megállapítást nyer, hogy az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett arány az ugyanabban a cikkben említett referenciaarányhoz képest több mint 5 %-kal csökkent, az érintett tagállam kötelezettséget ír elő a földterületek állandó gyepterületté való visszaalakítására vonatkozóan, illetve szabályokat ír elő az állandó gyepterületek új átalakításának elkerülése céljából.

A tagállamok meghatározzák a visszaalakítási kötelezettség tárgyát képező mezőgazdaság termelők körét, mégpedig azon termelők közül:

a)

akikre vonatkoznak az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti, az említett rendelet 45. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó állandó gyepterületekkel kapcsolatos kötelezettségek, valamint;

b)

akik az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkével vagy a 73/2009/EK rendelet 19. cikkével összhangban az elmúlt két naptári év során vagy 2015-ben az elmúlt három naptári év során benyújtott kérelmek alapján olyan mezőgazdasági területekkel rendelkeznek, amelyek állandó gyepterületként vagy állandó legelőként használt földterületből valamilyen más célú földterületté lettek átalakítva.

Ha a második albekezdés b) pontjában említett időszakok 2015 előtti naptári éveket tartalmaznak, a visszaalakítási kötelezettség olyan, állandó legelőként használt földterületből valamilyen más célú földterületté átalakított területekre is alkalmazandó, amelyekre vonatkozott a 73/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy az 1306/2013/EU rendelet 93. cikkének (3) cikke.

A tagállamok annak meghatározása során, hogy mely mezőgazdasági termelőnek kell területet visszaalakítania állandó gyepterületté, először azokat a termelőket kötelezik a visszaalakításra– ha vannak ilyenek –, akik rendelkeznek olyan területtel, amely az e cikk (1) bekezdésében vagy az 1122/2009/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett engedélyeztetési követelmény megsértésével állandó gyepterületként vagy állandó legelőként használt földterületből valamilyen más célú földterületté lett átalakítva. Az érintett mezőgazdasági termelőknek a teljes átalakított területet vissza kell alakítaniuk.

(3)   Ha a (2) bekezdés negyedik albekezdésének alkalmazása nem vezet az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett aránynak az 5 %-os küszöb feletti növekedéséhez, a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik rendelkeznek olyan területtel, amely az e cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett időszak során állandó gyepterületként vagy állandó legelőként használt földterületből valamilyen más célú földterületté lett átalakítva, az átalakított terület bizonyos százalékát szintén vissza kell alakítaniuk állandó gyepterületté vagy a százaléknak megfelelő nagyságú, más területen állandó gyepterületet kell létrehozniuk. A százalékos arányt a mezőgazdasági termelő által az e cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett időszakok alatt átalakított területek, valamint az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében említett aránynak az 5 %-os küszöb fölé emeléséhez szükséges terület alapján kell kiszámítani.

Az első albekezdésben említett százalékos mérték kiszámításakor a tagállamok kizárhatják a mezőgazdasági termelő által átalakított területből azokat a területeket, amelyek 2015. december 31. után váltak állandó gyepterületté, azzal a feltétellel, hogy évente elvégzik a térinformatikai támogatási kérelemben évente bejelentett állandó gyepterület adminisztratív keresztellenőrzéseit a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerében rögzített, 2015-ben állandó legelőként bejelentett terület térbeli metszésével, valamint azzal a feltétellel, hogy ezeket az állandó gyepterületeket nem a visszaalakítási kötelezettség vagy az állandó gyepterület kialakítására vonatkozó kötelezettség eredményeként alakították ki a (2) bekezdés vagy az e bekezdés rendelkezései szerint. Ha azonban e kizárás nem teszi lehetővé az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett aránynak az 5 %-os küszöb fölé emelését, a tagállamok nem zárhatják ki e területeket.

Azok az állandó gyepterületek vagy állandó legelőként hasznosított földterületek, amelyeket a mezőgazdasági termelők az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (24) és az 1305/2013/EU tanácsi rendelet szerinti kötelezettségvállalás keretében hoztak létre, a mezőgazdasági termelő által átalakított területként nem vehető figyelembe az első albekezdésben említett arány kiszámításához.

A mezőgazdasági termelőket haladéktalanul – de legkésőbb az 5 %-ot meghaladó csökkenés megállapításának éve december 31. előtt – tájékoztatni kell a rájuk vonatkozó egyedi visszaalakítási kötelezettségről és az állandó gyepterület új átalakításának elkerülésére vonatkozó szabályokról. A visszaalakítási kötelezettséget a következő évre vonatkozó egységes kérelem benyújtásának időpontjáig, vagy Svédország és Finnország esetében a következő év június 30-ig kell teljesíteni.

Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve úgy kell tekinteni, hogy az állandó gyepterületté visszaalakított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaalakítás, illetve létrehozás első napjától kezdve állandó gyepterület. Az említett területeket az átalakítás időpontját követő legalább öt egymást követő évben gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni, vagy – amennyiben a tagállam úgy dönt – abban az esetben, amikor a mezőgazdasági termelő olyan területet alakít át állandó gyepterületté, amelyet már eddig is gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére használt, az öt egymás követő év eléréséhez szükséges fennmaradó évben.

4. SZAKASZ

Ökológiai jelentőségű terület

45. cikk

Az ökológiai jelentőségű terület típusaira vonatkozó további kritériumok

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében felsorolt területtípusok ökológiai jelentőségű területnek történő minősítéséhez e cikk (2)–(11) bekezdése alkalmazandó.

(2)   A parlagon hagyott földterületeken tilos mezőgazdasági termelést végezni. Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve az ökológiai jelentőségű terület céljára öt évnél hosszabb ideig parlagon hagyott földterület továbbra is szántóterület.

(3)   A teraszok a GAEC 7 értelmében, az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett módon védett teraszok és egyéb teraszok. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy csak a GAEC 7 értelmében védett teraszokat tekintik ökológiai jelentőségű területnek. Az egyéb teraszok figyelembevétele mellett döntő tagállamok kritériumokat határoznak meg ezen egyéb teraszok tekintetében, ideértve a nemzeti és regionális sajátosságok alapján megállapított minimális magasságot.

(4)   A tájképi elemek a mezőgazdasági termelők rendelkezésére állnak, és azok tekintendők tájképi elemeknek, amelyek a GAEC 7, az SMR 2 vagy az SMR 3 értelmében védettek az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerint, valamint tájképi elemek a következők is:

a)

legfeljebb 10 méter széles sövények vagy fás sávok;

b)

legalább 4 méter átmérőjű lombkoronával rendelkező, elszigetelten álló fák;

c)

legalább 4 méter átmérőjű lombkoronával rendelkező, sorban álló fák. A lombkoronák közötti távolság nem haladja meg az 5 métert;

d)

átfedés záródással összekapcsolt fákból álló facsoportok, és mindkét esetben legfeljebb 0,3 hektár kiterjedésű bozótfoltok;

e)

1–20 méter széles táblaszegélyek, amelyeken mezőgazdasági termelés nem végezhető;

f)

legfeljebb 0,1 hektár területű tavak. A betonból vagy műanyagból készült tározók nem tekinthetők ökológiai jelentőségű területnek;

g)

legfeljebb 6 méter széles vizesárkok, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat. A betonfalú csatornák nem tekinthetők ökológiai jelentőségű területnek;

h)

hagyományos kőfalak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a tájképi elemek kiválasztását a GAEC 7, az SMR 2 vagy az SMR 3 szerinti elemekre korlátozzák az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerint, és/vagy – kellőképpen indokolt esetben – az első albekezdés a) – h) pontjában felsorolt egy vagy több elemre.

Az első albekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a tagállamok felvehetik a felsorolásba az általuk értékes tájképi elemnek tekintett, legfeljebb 4 méter átmérőjű lombkoronával rendelkező fákat.

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában a tagállamok kisebb maximális szélességet is meghatározhatnak.

Az első albekezdés f) pontja alkalmazásában a tagállamok megállapíthatják a tavak minimális méretét, és dönthetnek úgy, hogy a part menti vegetációval borított, legfeljebb 10 méter széles sávot beszámítják a tó méretébe. Kritériumokat határozhatnak meg annak biztosítása érdekében, hogy a tavak természeti értéket képviselőként minősüljenek, figyelembe véve a tavaknak az élőhelyek és fajok megőrzése szempontjából betöltött szerepét.

Az első albekezdés h) pontjának alkalmazásában a tagállamok a nemzeti vagy regionális sajátosságokon alapuló minimumkövetelményeket határoznak meg, ideértve a magassági és szélességi értékek korlátozását.

(5)   A védelmi sávok magukban foglalják a GAEC 1, az SMR 1 vagy az SMR 10 alapján megkövetelt, az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerinti, vízfolyások mentén elhelyezkedő védelmi sávokat, illetve további védelmi sávokat. E további védelmi sávok minimális szélességét a tagállamok határozzák meg, az azonban nem lehet 1 méternél kisebb. A sávok szántóterületen helyezkednek el vagy azzal határosak oly módon, hogy hosszú éleik párhuzamosak a vízfolyás vagy víztest szélével. A vízfolyások mentén ide tartozhatnak a part menti vegetációval borított, legfeljebb 10 méter széles sávok. A védelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni. A termelés mellőzésére vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a legeltetést vagy a kaszálást, amennyiben a védelmi sáv továbbra is megkülönböztethető a sávval határos mezőgazdasági földterülettől.

(6)   Az agrár-erdészeti hektárok olyan szántóterület, amely az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezetében említett, és az 1698/2005/EK rendelet 44. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 23. cikke értelmében korábban odaítélt vagy jelenleg odaítélendő támogatás feltételeit teljesítő alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatható.

(7)   Az erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok tekintetében a tagállamok hatásköre eldönteni, hogy engedélyezik a mezőgazdasági termelést, művelési tilalmat vezetnek be, vagy mindkét lehetőséget biztosítják a mezőgazdasági termelők számára. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem engedélyezi a mezőgazdasági termelést, a művelési tilalomtól eltérve engedélyezheti a legeltetést vagy a kaszálást, amennyiben a sáv továbbra is megkülönböztethető a sávval határos mezőgazdasági földterülettől. E sávok minimális szélességét a tagállamok határozzák meg, az azonban nem lehet 1 méternél kisebb. A sávok maximális szélessége 10 méter.

(8)   Azon rövid rotációs idejű sarjerdővel beültetett területek esetében, amelyeken nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket, a tagállamok – az ökológiai szempontból legmegfelelőbb fajoknak az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint összeállított jegyzékből történő kiválasztásával, és így az egyértelműen nem őshonos fajok kizárásával – létrehozzák az e célra felhasználható fajok jegyzékét. A tagállamok – az ökológiai jelentőségű területek célját, különösen a biológiai sokféleség megóvását és fokozását szem előtt tartva – meghatározzák továbbá az ásványi műtrágya és növényvédő szerek használatára vonatkozó előírásokat.

(9)   A köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területek magukban foglalják az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerint az SMR 1 követelményei értelmében meghatározott ilyen területeket, valamint más, köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területeket, amennyiben azokat különböző növényfajok magkeverékének vetésével vagy a főnövény mellett fű alávetésével hozták létre. A tagállamok létrehozzák az alkalmazandó növényfajok keverékeinek jegyzékét, és meghatározzák a köztes kultúrák és a takarónövények vetési időszakát, ezenkívül kiegészítő feltételeket állapíthatnak meg a termelési módszerek tekintetében. A tagállamok által meghatározandó időszak nem tarthat október 1-jénél tovább.

A köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területek nem foglalják magukban az ősszel, rendesen betakarítás vagy legeltetés céljára vetett, téli takarónövényekkel borított területeket. Nem tartoznak ide az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában említett, és a szóban forgó rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettségvállalások útján végrehajtott egyenértékű gyakorlatokkal érintett területek sem.

(10)   A nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területeken a mezőgazdasági termelők azokat a nitrogénmegkötő növényeket termeszthetik, amelyek szerepelnek a tagállamok által összeállított listán. A lista azokat a nitrogénmegkötő növényeket tartalmazza, amelyek a tagállamok megítélése szerint hozzájárulnak a biológiai sokféleség javítására vonatkozó célkitűzéshez. A termesztési idény során ezeknek a növényeknek jelen kell lenniük. A tagállamok szabályokat hoznak létre arra vonatkozóan, hogy hol termeszthetők a területet ökológiai jelentőségét adó nitrogénmegkötő növények. Ezek a szabályok figyelembe veszik a 91/676/EGK és a 2000/60/EK irányelv célkitűzései megvalósításának szükségességét, hiszen a nitrogénmegkötő növények ősszel fokozhatják a nitrogén kilúgozódásának kockázatát. A tagállamok kiegészítő feltételeket állapíthatnak meg a termelési módszerek tekintetében.

A nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek nem foglalják magukban az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában említett, és a szóban forgó rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettségvállalások útján végrehajtott egyenértékű gyakorlatokkal érintett területeket.

(11)   A mezőgazdasági termelő ugyanazt a területet vagy tájképi elemet egy igénylési évben csak egyszer jelentheti be az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó követelmény teljesítése céljából.

46. cikk

Az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó követelmény regionális szintű végrehajtásával kapcsolatos szabályok

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésében előírt regionális szintű végrehajtás mellett döntő tagállamok az említett cikk alkalmazásában régiókat határoznak meg. A meghatározandó régiók hasonló mezőgazdasági és környezeti feltételekkel rendelkező, egységes és homogén földrajzi területeket foglalnak magukban. Ebben a tekintetben a homogenitás a talajtípusra, a tengerszint feletti magasságra, valamint a természeti és természetközeli területek jelenlétére vonatkozik.

(2)   A meghatározott régiókon belül a tagállamok kijelölik azokat a területeket, amelyeken az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó követelmény tekintetében meghatározott százalékpontok legfeljebb felét végre kell hajtani.

(3)   A meghatározott területek tekintetében a tagállamok különleges kötelezettségeket írnak elő a részt vevő mezőgazdasági termelők vagy azok csoportjai számára. Ezek a kötelezettségek biztosítják az egymással határos ökológiai jelentőségű területek egybefüggő struktúráinak létrehozását. A részt vevő mezőgazdasági termelőkre vagy azok csoportjaira vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják azt az előírást, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség hatálya alá tartozó terület legalább 50 %-a az egyes részt vevő mezőgazdasági termelők adott régión belüli mezőgazdasági üzemének földterületén helyezkedjen el, és összhangban álljon az említett rendelet 46. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével.

(4)   A részt vevő mezőgazdasági termelőkre vagy azok csoportjaira vonatkozó kötelezettségek biztosítják, hogy a (3) bekezdésben említett, egybefüggő ökológiai jelentőségű területek magukban foglalnak egy vagy több, az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a), c), d) és h) pontjában szereplő területet.

(5)   A területek (2) bekezdés szerinti kijelölése és a kötelezettségek (3) bekezdésben említett előírása során a tagállamok adott esetben figyelembe veszik a nemzeti vagy regionális szintű biológiai sokféleség meglévő mértékét és/vagy az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó stratégiákat, vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, illetve a Natura 2000 hálózatnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkében említett ökológiai egységessége biztosítása, illetőleg a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégia végrehajtásához való hozzájárulás érdekében meghatározott szükségleteket.

(6)   A mezőgazdasági termelőkre vonatkozó kötelezettségek előírását megelőzően a tagállamok konzultációt folytatnak az érintett mezőgazdasági termelőkkel vagy azok csoportjaival és más érdekeltekkel. E konzultációt követően a tagállamok véglegesítik a regionális szintű végrehajtásra vonatkozó részletes tervet, és tájékoztatják a konzultációban részt vevő érdekelt feleket és az érintett mezőgazdasági termelőket vagy azok csoportjait erről a tervről, ideértve a területek kijelölését és a részt vevő mezőgazdasági termelőkre vagy azok csoportjaira vonatkozó kötelezettségeket, valamint különösen az egyes mezőgazdasági termelők által saját mezőgazdasági üzemük területén végrehajtandó pontos százalékos értékeket. Ezt az információt a tagállamok legkésőbb a regionális szintű végrehajtás évét megelőző év június 30-ig – illetve e rendelet alkalmazásának első évében kellő időben ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelő megfelelően benyújthassa kérelmét – továbbítják a mezőgazdasági termelő számára.

A mezőgazdasági termelőknek történő, az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (9) bekezdésében említett kifizetések sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy szabályokat határozzanak meg a mezőgazdasági termelők közötti pénzügyi ellentételezés, valamint meg nem felelés esetén az egybefüggő ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó közigazgatási szankciók tekintetében.

47. cikk

A kollektív végrehajtással és az egymás közvetlen közelében lévőnek tekintendő mezőgazdasági üzemek által teljesítendő kritériumokkal kapcsolatos szabályok

(1)   Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően engedélyezik a kollektív végrehajtást, az egymás közvetlen közelében lévőnek tekintendő mezőgazdasági üzemek által teljesítendő kritériumokat határoznak meg, az alábbiak bármelyikének segítségével:

a)

azok a mezőgazdasági termelők, akik mezőgazdasági üzemeinek 80 %-a ugyanazon a településen van;

b)

azok a mezőgazdasági termelők, akik mezőgazdasági üzemének 80 %-a a tagállamok által megállapítandó számú – de legfeljebb 15 – kilométer sugarú körnek megfelelő kiterjedésű területen helyezkedik el.

(2)   A kollektív végrehajtásra kijelölt területek, valamint a mezőgazdasági termelőkre vagy azok csoportjaira vonatkozó kötelezettségek meghatározása mellett döntő tagállamok figyelembe veszik a nemzeti vagy regionális szintű biológiai sokféleség meglévő mértékét és/vagy az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó stratégiákat, vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, illetve a Natura 2000 hálózatnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkében említett ökológiai egységessége biztosítása, illetőleg a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó stratégia javításához való hozzájárulás érdekében meghatározott szükségleteket.

(3)   A részt vevő mezőgazdasági termelőkre vagy azok csoportjaira vonatkozó, (2) bekezdésben említett kötelezettségek között szerepel az a feltétel, hogy az egybefüggő ökológiai jelentőségű területek magukban foglalnak egy vagy több, az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a), c), d) és h) pontjában szereplő területet.

(4)   A kollektív végrehajtásban részt vevő mezőgazdasági termelők írásos megállapodást kötnek, amely részletesen ismerteti a pénzügyi ellentételezéssel, valamint meg nem felelés esetén a közös ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó közigazgatási szankciókkal kapcsolatos belső szabályokat.

48. cikk

Az erdő és a mezőgazdasági földterület arányának meghatározása

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (7) bekezdésének végrehajtása mellett döntő tagállamok az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján meghatározzák az erdőknek és a teljes földterületnek az említett bekezdés első albekezdésében foglalt százalékos arányát. Az erdőre vonatkozó adatok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által alkalmazott fogalommeghatározásra utalnak, és nem foglalják magukban az egyéb fás területekhez tartozó területet. A teljes földterület nem foglalja magában a szárazföldi vizekkel – többek között a folyókkal és tavakkal – borított területet.

(2)   Az erdőnek és a mezőgazdasági földterületnek az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (7) bekezdésében említett arányát az Eurostat rendelkezésre álló adatainak felhasználásával kell kiszámítani. Ha az Eurostatnál nem állnak rendelkezésre az erdővel borított földterületre és a mezőgazdasági földterületre vonatkozó, az erdő arányának az LAU2 szinttel egyenértékű terület szintjén, vagy egy hasonló mezőgazdasági tulajdonságokkal rendelkező egyetlen, egyértelműen egybefüggő földrajzi területet lefedő, pontosan körülhatárolt egység szintjén történő értékeléséhez szükséges adatok, alkalmazhatók más adatforrások.

A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy az erdős területekre és a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó, naprakész és következetes adatokat alkalmaztak, amelyek a lehető legnagyobb mértékben tükrözik a tényleges helyzetet.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett adatok és számítások három évig érvényesek. E határidő lejártát követően az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (7) bekezdésében előírt mentesség további alkalmazása és a hároméves időszak megújítása mellett döntő tagállamok – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok felhasználásával – e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően újra kiszámítják az arányokat.

A közigazgatási határoknak a (2) bekezdésben említett arányt érintő változásai esetén újraértékelik az adatokat és a számításokat, és a mentesség alkalmazásában bekövetkező bármely változást bejelentik a Bizottságnak.

4. FEJEZET

A FIATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐKNEK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

49. cikk

Jogi személyek hozzáférése a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatáshoz

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében említett, a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott éves támogatás odaítélhető jogi személynek tekintet nélkül annak jogi formájára, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

a jogi személy az 1307/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében említett alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú kifizetési rendszer keretében jogosult a támogatásra, valamint az említett rendelet 50. cikkének (4) bekezdése szerint aktiválta a támogatási jogosultságokat vagy támogatható hektárokat jelentett be;

b)

az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése szerinti fiatal mezőgazdasági termelő a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatást igénybe vevő jogi személy felett az igénybevétel első évében tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol az irányítási döntések, a haszon és a pénzügyi kockázatok tekintetében. Amennyiben a jogi személy tőkéje vagy irányítása több természetes személy – közöttük fiatal mezőgazdasági termelőnek nem minősülő személyek – között oszlik meg, a fiatal mezőgazdasági termelőnek képesnek kell lennie – vagy egyedül, vagy más mezőgazdasági termelőkkel együtt – tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorolni;

c)

a b) pontban megállapított feltételt teljesítő fiatal mezőgazdasági termelők közül legalább egynek eleget kell tennie a tagállamok által az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (3) bekezdése alapján meghatározott kritériumoknak, ha léteznek ilyen kritériumok, hacsak a tagállamok nem döntöttek úgy, hogy a szóban forgó kritériumok minden ilyen, fiatal mezőgazdasági termelőre alkalmazandók.

Amennyiben egy jogi személy más jogi személy ellenőrzése vagy más jogi személyek közös ellenőrzése alatt áll, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló természetes személyekre az első albekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alkalmazandók.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás már nem ítélhető oda, ha az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és – adott esetben – az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő fiatal mezőgazdasági termelők közül már egy sem gyakorol ellenőrzést a jogi személy felett.

(3)   E cikk alkalmazásában:

a)

az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (4)–(10) bekezdésében a mezőgazdasági termelőre való valamennyi hivatkozást az e cikkben említett jogi személyre történő hivatkozásként kell értelmezni;

b)

az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett alaptámogatási rendszert vagy egységes területalapú támogatási rendszert érintő kérelem első benyújtására való hivatkozást a jogi személy által a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás iránt benyújtott első kérelemre történő hivatkozásként kell értelmezni;

c)

e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (5) bekezdésének második mondatában a „tevékenység megkezdése” kifejezést az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjának megfelelően a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdésére történő hivatkozásként kell értelmezni.

(4)   Amennyiben több, az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti fiatal mezőgazdasági termelő különböző időpontokban szerzett ellenőrzést a jogi személy felett, az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (5) bekezdésnek második mondata szerinti tevékenységkezdés időpontjának a legkorábbi ellenőrzésszerzést kell tekinteni.

50. cikk

Természetes személyek csoportjának hozzáférése a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatáshoz

A 49. cikk értelemszerűen vonatkozik a természetes személyeknek az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett olyan csoportjára, amely a csoport szintjén eleget tesz az e rendelet 49. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított követelményeknek.

5. FEJEZET

TERMELÉSTŐL FÜGGŐ TÁMOGATÁS

1. SZAKASZ

Termeléstől függő önkéntes támogatás

51. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában a „termeléstől függő támogatási intézkedések” az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében említett, termeléstől függő önkéntes támogatás végrehajtására irányuló intézkedések.

52. cikk

Általános elvek

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében említett régiókat a tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok – például agronómiai és társadalmi-gazdasági jellemzők és regionális mezőgazdasági potenciál vagy intézményi, illetve igazgatási struktúra – alapján határozzák meg. Az ilyen régiók eltérhetnek az 1307/2013/EU rendeletben előírt más támogatási rendszerek keretében kialakított régióktól.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében említett konkrét gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik különösen az érintett régiók vagy ágazatok releváns termelési struktúráit és feltételeit.

(3)   Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy bizonyos gazdálkodási típusok vagy meghatározott mezőgazdasági ágazatok „nehézségekkel küzdenek ”, ha többek között a végzett tevékenység alacsony jövedelmezősége miatt – ami negatív hatással van az érintett régió vagy ágazat gazdasági, társadalmi vagy környezeti egyensúlyára – fennáll a termelés beszüntetésének vagy visszaesésének veszélye.

53. cikk

A támogatás odaítélésének feltételei

(1)   A tagállamok a termeléstől függő támogatási intézkedésekre vonatkozó jogosultsági kritériumokat az 1307/2013/EU rendeletben meghatározott keretrendszerrel és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban állapítják meg.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (6) bekezdésében említett területeket, terméshozamokat és állatlétszámot a tagállamok regionális vagy ágazati szinten rögzítik. Ezeknek tükrözniük kell azokat a maximális hozamokat, művelt földterületet vagy állatlétszámot, amelyeket a megcélzott régióban vagy ágazatban az említett rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett döntés évét megelőző ötéves időszak során legalább egy évben elértek.

Az éves kifizetést egységnyi támogatási összegként kell kifejezni. Ez az összeg e rendelet I. melléklete 3. i. pontjának megfelelően bejelentett intézkedés finanszírozására meghatározott összeg és vagy a kérdéses évben támogatható földterület, illetve állatlétszám, vagy pedig az e bekezdés első albekezdése szerint rögzített terület, illetve állatlétszám hányadosaként számítható ki.

(3)   Amennyiben a termeléstől függő önkéntes támogatás az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az olajos magvakról szóló, a GATT keretében létrejött egyetértési nyilatkozat mellékletében említett olajos magvakra vonatkozik, a tagállamok által bejelentett, támogatható maximális területek összessége a nemzetközi kötelezettségvállalások betartásának biztosítása céljából európai uniós szinten nem haladhat meg egy maximális területet.

Az első albekezdésben említett maximális terület túllépése esetén az érintett tagállamok a maximális terület és az első albekezdésben említett olajos magvakkal összefüggő támogatás vonatkozásában bejelentett összes terület közötti arányból adódó csökkentési együtthatóval kiigazítják az általuk bejelentett területet.

A Bizottság a második albekezdésben említett csökkentési együtthatót az 1307/2013/EU rendelet 71. cikke (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján állapítja meg.

(4)   Ha a termeléstől függő támogatás szarvasmarhafélékre és/vagy juhokra és kecskékre vonatkozik, a tagállamok a támogatás jogosultsági feltételeként meghatározzák az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25), illetve a 21/2004/EK tanácsi rendeletben (26) előírt követelményeket.

(5)   A tagállamok nem nyújthatnak területalapú, termeléstől függő támogatást olyan területekre, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének értelmében nem minősülnek támogatható területeknek. Amennyiben a tagállamok kenderre vonatkozó, termeléstől függő támogatást ítélnek oda, az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében és e rendelet 9. cikkében említett feltétel alkalmazandó.

54. cikk

A támogatások összhangja és halmozása

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 52. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában az 1305/2013/EU rendeletben és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27) előírt intézkedéseket „más uniós intézkedéseknek és szakpolitikáknak” kell tekinteni.

(2)   A tagállamok biztosítják a következők közötti összhangot:

a)

a termeléstől függő támogatási intézkedések és a más uniós intézkedések és szakpolitikák keretében végrehajtott intézkedések;

b)

különböző, termeléstől függő támogatási intézkedések;

c)

termeléstől függő támogatási intézkedések és állami támogatásokból finanszírozott intézkedések.

A tagállamok biztosítják, hogy a termeléstől függő támogatási intézkedések ne akadályozzák az első albekezdésben említett egyéb intézkedések megfelelő működését.

(3)   Ha egy bizonyos termeléstől függő támogatási intézkedés szerinti támogatás más termeléstől függő támogatási intézkedés vagy más uniós intézkedések és szakpolitikák keretében végrehajtott intézkedés értelmében is odaítélhető, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az érintett termelő az 1307/2013/EU rendelet 52. cikke (5) bekezdésében említett célkitűzés elérésre irányuló támogatást csak egyetlen ilyen intézkedés vonatkozásában kapja meg.

55. cikk

A Bizottság általi jóváhagyás kritériumai

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában alternatíva hiánya akkor áll fenn, ha:

a)

a termeléstől függő támogatásban részesülő termelésen kívül a megcélzott régióban vagy ágazatban más termelés nem végezhető, vagy az ilyen termelés folytatásához a termelési struktúrák jelentős megváltoztatása szükséges; vagy

b)

a más termelésre történő átállás lehetősége rendkívül korlátozott az adott termelésre alkalmas területek vagy infrastruktúra rendelkezésre állásának hiánya, az üzemek számát érintő jelentős egymást követő csökkentések, az átálláshoz szükséges beruházások mértéke vagy más hasonló okok miatt.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében gondoskodni kell a helyi feldolgozóipar stabil ellátásáról, amennyiben a megcélzott régióban vagy ágazatban a termelés felfüggesztése vagy csökkentése várhatóan negatív hatást gyakorol a tevékenységre és egyúttal a gazdasági életképességre, vagy a feldolgozóipari tevékenységet végző vállalkozásokban – például a nyersanyag-feldolgozókban, a vágóhidakon vagy az élelmiszer-ipari vállalkozásokban – való foglalkoztatás függ az ilyen termeléstől. Az ilyen feldolgozóipari vállalkozásoknak az adott régióban kell lenniük, vagy tevékenységük végzéséhez jelentős mértékben kell támaszkodniuk az ágazatra.

(3)   Az 1307/2013/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében az érintett piacok elhúzódó zavarai akkor állnak fenn, ha az érintett régióban vagy ágazatban tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket olyan gazdasági veszteségek sújtják, amelyek különösen egy egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, szennyezésből vagy környezetminőség-romlásból adódnak.

(4)   A tagállamok által bejelentett, jóváhagyandó intézkedésekből eredő termeléstől függő támogatás mértékének értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében említett 2010–2014-es referencia-időszak legalább egy évében odaítélt, termeléstől függő közvetlen kifizetések mértékét.

2. SZAKASZ

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

56. cikk

Mezőgazdasági földterületek engedélyezése gyapottermelés céljából

A tagállamok megállapítják azokat az objektív kritériumokat, amelyek alapján a mezőgazdasági földterületek az 1307/2013/EU rendelet 57. cikkének (2) bekezdése értelmében engedélyezhetők.

Az említett kritériumokat az alábbi tényezők közül egy vagy több alapján kell megállapítani:

a)

azon régiók agrárgazdasága, amelyekben a gyapot a legfontosabb növénykultúrák közé tartozik;

b)

a szóban forgó területek talaj- és éghajlati viszonyai;

c)

az öntözésre használt vízzel való gazdálkodás;

d)

a várhatóan környezetkímélő vetésforgók és termesztéstechnológiák.

57. cikk

A vetésre szánt fajták engedélyezése

Az 1307/2013/EU rendelet 57. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok a 2002/53/EK irányelvben előírt Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsoroltak közül a piac szükségleteihez igazodó fajtákat engedélyezik.

58. cikk

A támogathatóság feltételei

Az 1307/2013/EU rendelet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti területeket úgy kell bevetni, hogy az ültetési sűrűség elérje az érintett tagállamok által a talaj- és éghajlati viszonyok és – adott esetben – a regionális sajátosságok figyelembevételével meghatározandó alsó határértéket.

59. cikk

Agronómiai gyakorlatok

A tagállamok egyedi szabályokat írhatnak elő a rendes termesztési körülmények között történő ültetvénygondozás és betakarítás biztosítására irányuló mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan.

60. cikk

Az ágazati szervezetek elismerése

(1)   A tagállamok a legkésőbb március 1-jével kezdődő egyéves időszakra elismernek minden olyan, az 1307/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerinti ágazati szervezetet, amely ilyen szervezetként való elismerés iránti kérelmet nyújt be, és amely:

a)

a tagállam által legalább 4 000 hektárban meghatározott földterületen gazdálkodik és teljesíti az e rendelet 56.. cikkében megállapított engedélyezési kritériumokat;

b)

magában foglal legalább egy gyapottisztító üzemet; és

c)

belső működési szabályzatot fogadott el – különösen a belépési és tagdíjfizetési feltételekről – a nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy ágazati szervezet nem teljesíti az (1) bekezdésben előírt elismerési követelményeket, a tagállam visszavonja az elismerést, kivéve, ha az említett követelmények teljesítésének hiányára megoldást találnak. Amennyiben a tagállam az elismerés visszavonását tervezi, értesíti az érintett ágazati szervezetet erről a szándékról, továbbá ismerteti a visszavonás indokait. A tagállam lehetővé teszi az ágazati szervezet számára, hogy meghatározott időn belül megtegye észrevételeit.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik olyan ágazati szervezetnek a tagjai, amelynek az elismerését e bekezdés első albekezdésével összhangban visszavonták, elveszítik az 1307/2013/EU rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében előírt támogatásnövelési lehetőség igénybevételére való jogukat.

61. cikk

A termelők kötelezettségei

(1)   Egy adott termelő nem lehet tagja egynél több, az 1307/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett elismert ágazati szervezetnek.

(2)   Az elismert ágazati szervezetben tagsággal rendelkező termelő köteles az általa megtermelt gyapotot olyan gyapottisztító vállalkozásnak leadni, amely ugyanazon ágazati szervezet tagja.

(3)   A termelők elismert ágazati szervezetbe való belépése, illetve ilyen szervezetben való részvétele csak önkéntes alapon történhet.

6. FEJEZET

ÉRTESÍTÉSEK

62. cikk

A fogalommeghatározásokhoz és a vonatkozó rendelkezésekhez kapcsolódó értesítések

A tagállamok 2015. január 31-ig értesítik a Bizottságot az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghozott döntésekről. Az ilyen értesítés tartalmazza a döntések részleteit, valamint a döntések alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat.

63. cikk

A csökkentési együtthatóhoz kapcsolódó értesítések az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (5) bekezdésének megfelelően

A tagállamok 2015. január 31-ig értesítik a Bizottságot a 8. cikknek megfelelően meghozott döntésekről. Az ilyen értesítés tartalmazza a döntések részleteit, valamint a döntések alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat.

64. cikk

Az alaptámogatáshoz kapcsolódó értesítések

(1)   Amennyiben egy tagállam az 1307/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) és (3) bekezdése, 24. cikkének (10) bekezdése, 29. cikke és 40. cikkének (4) bekezdése alapján meghozott döntéseiről értesíti a Bizottságot, akkor az értesítésnek tartalmaznia kell az ilyen döntések részleteit. Az említett rendelet 24. cikkének (10) bekezdése, 29. cikke és 40. cikkének (4) bekezdése alapján meghozott döntések esetében az értesítésnek adott esetben indoklást is tartalmaznia kell.

Amennyiben egy tagállam az 1307/2013/EU rendelet 23. cikkének (6) bekezdése alapján meghozott döntéseiről értesíti a Bizottságot, akkor az értesítésnek tartalmaznia kell az ilyen döntések részleteit, valamint a döntések alapjául szolgáló indokokat és objektív kritériumokat, különös tekintettel az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően a régiók meghatározásához használt kritériumokra, az említett rendelet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően a nemzeti felső összeghatárok régiók közötti megosztásához használt kritériumokra, és az említett rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően az éves progresszív módosításokhoz használt kritériumokra.

(2)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke (7) bekezdésében, 30. cikke (11) bekezdésének b) pontjában, 32. cikke (3) bekezdésének b) pontjában, 32. cikkének (5) bekezdésében és 36. cikkének (3) bekezdésében biztosított lehetőségekkel, akkor az ilyen döntés alkalmazása első évének január 31-éig értesíti a Bizottságot az említett döntések részleteiről, döntések indoklásáról, valamint – adott esetben – a döntések alapjául szolgáló objektív kritériumokról.

Az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkének (7) bekezdésében említett döntés felülvizsgálata esetében az e bekezdés első albekezdésében említett információkat az ilyen felülvizsgált döntés alkalmazása első évének január 31-éig közölni kell a Bizottsággal.

(3)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az 1307/2013/EU rendelet 34. cikkének (3) és (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, akkor az ilyen döntés alkalmazása első évének január 31-éig értesíti a Bizottságot a döntéséről.

(4)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az 1307/2013/EU rendelet 39. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 40. cikke (2) és (5) bekezdésében biztosított lehetőségekkel, akkor az ilyen döntés első alkalmazásának évét megelőző év július 31-éig értesíti a Bizottságot az említett döntések részleteiről, a döntések indoklásáról, valamint – adott esetben – a döntések alapjául szolgáló objektív kritériumokról.

(5)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének megfelelően alkalmazza az egységes területalapú támogatási rendszert, akkor az érintett igénylési évre vonatkozóan minden év szeptember 1-jéig értesíti a Bizottságot az említett rendelet 36. cikke (2) bekezdésének megfelelően a mezőgazdasági termelők által bejelentett hektárok teljes számáról.

65. cikk

A kizöldítéshez kapcsolódó értesítések

(1)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a következő információkat:

a)

2014. december 15-ig:

i.

adott esetben az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (9) bekezdésében említett kifizetésnek az említett bekezdés harmadik albekezdése szerinti kiszámításával kapcsolatos döntésük;

ii.

adott esetben további, az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterületek kijelölésével kapcsolatos döntésük;

iii.

adott esetben az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (9) bekezdésében említett kifizetésnek az említett rendelet 47. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírtak szerinti, regionális szintű alkalmazásával kapcsolatos döntésük;

b)

az érintett év december 15-ig az új, környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterületek kijelölésével kapcsolatos döntés, az e rendelet 41. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint;

c)

minden év december 15-ig, az érintett igénylési év tekintetében:

i.

azon mezőgazdasági termelők teljes száma, akik kötelesek legalább egy, az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett környezetvédelmi célú kötelezettséget alkalmazni, valamint az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett hektárok teljes száma;

ii.

az egy vagy több kizöldítési gyakorlat alól mentesülő mezőgazdasági termelők teljes száma és az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett hektárok száma, a 834/2007/EK rendelet előírásainak megfelelő és ezért valamennyi gyakorlat alól mentesülő mezőgazdasági termelők száma, a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mezőgazdasági termelők száma, az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mezőgazdasági termelők száma, valamint az említett csoportokba tartozó mezőgazdasági termelők által külön-külön bejelentett hektárok száma. Ezek a számok nem tartalmazzák a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőket;

iii.

az egyenértékű intézkedéseket alkalmazó mezőgazdasági termelők teljes száma, megkülönböztetve az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében egyenértékű gyakorlatokat alkalmazó mezőgazdasági termelőket, valamint az említett két csoportba tartozó mezőgazdasági termelők által külön-külön bejelentett hektárok száma;

iv.

a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők teljes száma a két növénykultúrát érintő diverzifikáció biztosítására kötelezett, illetve a három növénykultúrát érintő diverzifikáció biztosítására kötelezett mezőgazdasági termelők száma szerinti bontásban, és ideértve az e csoportokba tartozó mezőgazdasági termelők által külön-külön bejelentett, szántóterülettel borított hektárok számát;

v.

az állandó gyepterület és a teljes mezőgazdasági terület arányának kiszámításakor figyelembe vett mezőgazdasági termelők teljes száma, valamint az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett, állandó gyepterülettel borított hektárok teljes száma;

vi.

a környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterületeket bejelentő mezőgazdasági termelők teljes száma, az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett, környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterülettel borított hektárok teljes száma és a kijelölt, környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületek hektárjainak teljes száma;

vii.

az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők teljes száma, az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett, szántóterülettel borított hektárok teljes száma és az ökológiai jelentőségű területként bejelentett hektárok teljes száma a súlyozási tényezők alkalmazása előtt, az ökológiai jelentőségű területeknek az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt felsorolásban szereplő típusai szerinti bontásban;

viii.

az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettséget regionális szinten vagy kollektíven végrehajtó mezőgazdasági termelők teljes száma és az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett, szántóterülettel borított hektárok teljes száma;

d)

minden év december 15-ig az állandó gyepterületek és a teljes mezőgazdasági terület referenciaaránya és éves aránya, valamint információk az üzem szintjén az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdésének ötödik albekezdése és e rendelet 44. cikke szerint meghatározott kötelezettségekről.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (8) bekezdése értelmében 2014. augusztus 1-jéig teljesítendő bejelentésükben a tagállamok értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a)

arról a döntésükről, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében felsorolt területek közül mely területek tekintendők ökológiai jelentőségű területnek, és az értesítést 2014. október 1-jéig kiegészítik az ilyen döntésekre vonatkozó részletes információkkal, ideértve a tagállamok által hozott döntések eredményeképpen az ezeken a területeken alkalmazott feltételekre vonatkozó információkat is.

b)

az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezők alkalmazásával kapcsolatos részletes információk.

(3)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (8) bekezdése értelmében a releváns döntés első alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig teljesítendő bejelentésükben a tagállamok értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a)

az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésében foglalt regionális végrehajtás mellett döntő tagállamok esetében a régiók meghatározásával, a területek kijelölésével és az e rendelet 46. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában kiválasztott területekkel kapcsolatos információk, valamint azok az információk, amelyek alátámasztják, hogy a regionális végrehajtás hogyan szolgálja a környezetvédelemmel, az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós politikák végrehajtását;

b)

az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésében említett kollektív végrehajtás engedélyezése mellett döntő tagállamok adott esetben tájékoztatást nyújtanak a területek kijelöléséről és az e rendelet 47. cikkének (3) bekezdésének alkalmazásában kiválasztott területekről.

(4)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (8) bekezdése értelmében a releváns döntés első alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig teljesítendő bejelentésükben azok a tagállamok, amelyek teljesítik az említett rendelet 46. cikkének (7) bekezdésében foglalt feltételt, és az említett rendelkezés által előírt mentesség alkalmazása mellett döntenek, értesítik a Bizottságot e döntésük részleteiről, ideértve azokat az adatokat és számításokat, amelyek bizonyítják, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (7) bekezdésében foglalt mentesség valamennyi feltétele teljesül.

Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (7) bekezdésében előírt mentesség további alkalmazásával és az e rendelet 48. cikkének (3) bekezdésében említett hároméves időszak megújításával kapcsolatos döntésekre.

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (7) bekezdésében előírt mentesség alkalmazását érintő bármely változásról.

66. cikk

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatáshoz kapcsolódó értesítések

(1)   Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás kiszámítása tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (6) bekezdését alkalmazza, a támogatás kiszámításához kiválasztott módszerről és az említett rendelet 50. cikke (9) bekezdésének megfelelően meghatározott felső határértékről 2015. január 31-ig értesíti a Bizottságot.

(2)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (3) bekezdésének megfelelően határozza meg a támogathatósági feltételeket, vagy az említett rendelet 50. cikkének (10) bekezdésében említett számítási módszert alkalmazza, akkor erről a döntéséről 2015. január 31-ig értesíti a Bizottságot.

(3)   Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy él a rögzített hektárszámnak az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (10) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt újraszámításának lehetőségével, döntéséről azon év augusztus 1-jéig értesíti a Bizottságot, amelyben az újraszámítást alkalmazná, valamint indoklást ad és ismerteti a döntést megalapozó objektív kritériumokat.

67. cikk

A termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó értesítések

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 54. cikke (1) bekezdésében említett értesítésekbe be kell foglalni az e rendelet I. mellékletében felsorolt tételeket.

(2)   A termeléstől függő minden támogatási intézkedés és minden meghatározott gazdálkodási típus vagy meghatározott mezőgazdasági ágazat esetében a tagállamok értesítik a Bizottságot a kedvezményezettek teljes számáról, az odaítélt támogatások összegéről, valamint azon teljes területről és azon állatok teljes számáról, amelyekre a támogatást ténylegesen kifizették. Az ilyen értesítéseket a támogatások odaítélésének évét követő év szeptember 15-ig kell elküldeni.

68. cikk

A közvetlen kifizetések odaítélésének minimumkövetelményeivel kapcsolatos értesítések

A tagállamok 2014. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az 1307/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően meghozott döntésekről.

69. cikk

Az átcsoportosítással nyújtható támogatással kapcsolatos értesítések

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet III. címe 2. fejezete alapján átcsoportosítással nyújtható támogatást nyújt, az 1307/2013/EU rendelet 41. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett értesítés tartalmazza az ilyen döntés részleteit, többek között az átcsoportosítással nyújtható támogatás kiszámításának részleteit és indoklását, valamint adott esetben az említett rendelet 41. cikke (2) bekezdése alapján történő regionális alkalmazásra és a megállapított hektárszámon belüli fokozatos támogatási rendszernek az említett rendelet 41. cikke (5) bekezdése alapján történő kialakítására vonatkozó tájékoztatást.

70. cikk

A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatással kapcsolatos értesítések

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete alapján hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatást nyújt, 2014. augusztus 1-jéig értesíti a Bizottságot az 1307/2013/EU rendelet 48. cikkének megfelelően meghozott döntésekről. Ez az értesítés tartalmazza az ilyen döntés részleteit, ideértve adott esetben a támogatásoknak – az 1307/2013/EU rendelet 48. cikkének (2) bekezdése alapján – bizonyos területekre történő korlátozására, az említett rendelet 48. cikkének (4) bekezdésében említett felső határok alkalmazására, valamint az említett rendelet 48. cikkének (5) bekezdése alapján történő regionális alkalmazásra vonatkozó tájékoztatást.

71. cikk

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerrel kapcsolatos értesítések

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet V. címe alapján mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert alkalmaz, 2014. augusztus 1-jéig értesíti a Bizottságot az említett címnek megfelelően meghozott döntésekről.

Ez az értesítés tartalmazza az ilyen döntés részleteit, ideértve a mezőgazdasági termelőknek az 1307/2013/EU rendelet 62. cikkének (2) bekezdése alapján történő lehetséges automatikus bevonását, valamint a támogatásnak az említett rendelet 63. cikke szerinti kiszámítását.

A tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb azon naptári év december 1-ig, amelyre a kifizetés vonatkozik, értesítik a Bizottságot az 1307/2013/EU rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett, finanszírozásra vonatkozó döntésről.

72. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, 41. cikke (4) bekezdésének vagy 52. cikke (6) bekezdésének jogi személyeknek vagy azok csoportjainak a tagjaira történő alkalmazása

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy alkalmazza az 1307/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdését, 41. cikkének (8) bekezdését vagy 52. cikkének (7) bekezdését, 2014. augusztus 1-jéig értesíti a Bizottságot az ilyen döntések részleteiről.

73. cikk

A támogatások lineáris csökkentése

Az 1307/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, 51. cikkének (2) bekezdésében vagy 65. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett lineáris csökkentések alkalmazása esetében a tagállamok haladéktalanul, de legkésőbb a lineárisan csökkentett közvetlen kifizetések igénylésének naptári évét követő év június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot a csökkentésre alkalmazott százalékos arányról.

74. cikk

Tájékoztatás kérése tagállamok által hozott intézkedésekről

Amennyiben az 1307/2013/EU rendeletben vagy e rendeletben foglalt szabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges, a Bizottság kérheti, hogy a tagállamok közöljenek részleteket az 1307/2013/EU rendelet végrehajtása vagy az említett rendelet alapján a Bizottság által elfogadott szabályok végrehajtása céljából meghozott intézkedésekről.

75. cikk

Jelentések

(1)   Amennyiben Bulgária és Románia úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet 18. cikke alapján kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket nyújt, 2016. június 30-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak. A jelentésnek minden egyes kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás tekintetében tartalmaznia kell a kedvezményezettek számát, a nyújtott kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás teljes összegét, a támogatással érintett hektárok számát, valamint adott esetben a támogatás mértékét.

(2)   Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az 1307/2013/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdése alapján átmeneti nemzeti támogatást nyújt, az említett átmeneti nemzeti támogatás végrehajtását követő év szeptember 15-ig éves jelentést nyújt be a Bizottságnak. A jelentésnek minden egyes ágazat tekintetében tartalmaznia kell a kedvezményezettek számát, a nyújtott átmeneti nemzeti támogatás összegét, a támogatással érintett hektárok számát, azon állatok vagy más egységek számát, amelyekre vonatkozóan támogatást nyújtottak, valamint adott esetben a támogatás mértékét.

76. cikk

Értesítés felülvizsgálatból eredő döntésről

Amennyiben egy olyan döntés, amelyről a Bizottságot az 1307/2013/EU rendeletnek vagy e rendeletnek megfelelően értesítették, felülvizsgálható, a Bizottságot – amennyiben az 1307/2013/EU rendelet nem állapít meg más határidőt az értesítésre – a felülvizsgálat eredményeképpen meghozott döntés meghozatalától számított négy héten belül értesíteni kell az ilyen döntésről.

Az ilyen értesítés tartalmazza a döntés részleteit és adott esetben azt az indoklást és azokat az objektív kritériumokat, amelyek alapján az ilyen döntés meghozatalára sor került.

7. FEJEZET

MÓDOSÍTÁS, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS ÉS HATÁLYBALÉPÉS

77. cikk

Az 1307/2013/EU rendelet módosítása

Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

78. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1120/2009/EK rendelet és az 1121/2009/EK rendelet hatályát veszti.

Azonban továbbra is alkalmazandók a 2015. naptári év előtti naptári évekhez kapcsolódó támogatás iránti kérelmek vonatkozásában.

79. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014. naptári év utáni naptári évekhez kapcsolódó támogatás iránti kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

(2)  A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).

(3)  A Bizottság 2009. október 29-i 1120/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 316., 2009.12.2., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2009. október 29-i 1121/2009/EK rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 316., 2009.12.2., 27. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(6)  Lásd a Bíróság 1986. november 25-i, 201/85. és 202/85. számú, a Klensch egyesített ügyekben hozott ítéletét, EBHT 1986., 3477. o., 10. pont.

(7)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

(8)  A Bizottság 2014. március 11-i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről. (Lásd a Hivatalos Lap 48. oldalán).

(9)  Lásd a Bíróság 2010. október 14-i, C-61/09. sz., a Landkreis Bad Dürkheim ügyben hozott ítéletének (EBHT 2010., I-09763. o.) 50. és azt követő pontjait.

(10)  A Bizottság 2009. november 30-i 1122/2009/EK rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 316., 2009.12.2., 65. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [vidékfejlesztési rendelet] (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(12)  A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(14)  Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése. COM(2013) 249 final, 2013.5.6.

(15)  Lásd a Bíróság 2012. október 25-i, C-592/11. számú, az Anssi Ketelae ügyben hozott ítéletének 56. pontját (az EBHT-ban még nem tették közzé).

(16)  HL L 147., 1993.6.18., 26. o.

(17)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(19)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).

(20)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/35/EK irányelve a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).

(23)  A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(24)  A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(26)  A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/01/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).


I. MELLÉKLET

A 67. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtandó tájékoztatás tartalma

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

1.

a termeléstől függő támogatás céljára rögzített teljes összeget és a hozzá kapcsolódó, az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkében említett nemzeti felső határ százalékértékét az egyes évekre vonatkozóan, egészen 2020-ig;

2.

az egyes támogatási intézkedések címét;

3.

az egyes támogatási intézkedések leírását, beleértve legalább a következőket:

a)

a megcélzott régió vagy ágazat;

b)

a kiválasztott konkrét gazdálkodási típusok és/vagy konkrét mezőgazdasági ágazatok, valamint a tapasztalt nehézségek ismertetése;

c)

a kapcsolódó gazdasági, társadalmi vagy környezeti jelentőség leírása;

d)

az. 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett megcélzott ágazatok és termelés meghatározására megállapított kritériumok;

e)

az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (4) bekezdésében megállapított eltérés végrehajtása;

f)

az intézkedés időtartama;

g)

az alkalmazandó jogosultsági feltételek;

h)

a támogatás egységre vetített, az e rendelet 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően kiszámított becsült összege;

i)

a finanszírozás vonatkozásában rögzített összeg;

j)

az alkalmazandó mennyiségi határérték, azaz az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (6) bekezdésével összhangban rögzített területek és terméshozamok vagy állatlétszám;

k)

adott esetben az e rendelet 53. cikkének (3) bekezdésében említett olajos magvakra vonatkozó támogatás felhasználása céljából rögzített maximális terület;

l)

bármilyen meglévő, a termeléstől függő támogatás felhasználása szerinti régióban vagy ágazatban végrehajtott, más uniós támogatási programok keretében vagy állami támogatás révén finanszírozott intézkedés keretében hozott intézkedés, valamint – adott esetben – azok a kritériumok és adminisztratív szabályok, amelyek biztosítják, hogy az 1307/2013/EU rendelet 52. cikkének (5) bekezdésében említett célok megvalósítására irányuló támogatást az említett rendelet 52. cikkének (9) bekezdésével összhangban ne ítéljék oda más uniós támogatási programok keretében;

4.

adott esetben a megcélzott régió vagy ágazat sajátos helyzetének, valamint a konkrét gazdálkodási típusok, illetve meghatározott mezőgazdasági ágazatok sajátos jellemzőinek részletes leírását, amelyek miatt az. 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett százalékérték elégtelen a feltárt nehézségek kezeléséhez, és amelyek indokolják az említett rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerinti magasabb támogatási szintet;

5.

adott esetben annak bizonyítását, hogy az 1307/2013/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában említett szükségletek egyike fennáll.


II. MELLÉKLET

„X. MELLÉKLET

A 46. cikk (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezők (1)

Jellemzők

Átváltási tényező

(m/fa – m2)

Súlyozási tényező

Ökológiai jelentőségű terület

(ha mindkét tényező alkalmazandó)

Parlagon hagyott földterület (egység:1 m2)

n.a.

1

1 m2

Teraszok (egység:1 m)

2

1

2 m2

Tájképi jellegzetességek:

 

 

 

 

Sövények/erdősávok (egység: 1 m)

5

2

10 m2

Elszigetelten álló fa (db fa)

20

1,5

30 m2

Fasorok (egység:1 m)

5

2

10 m2

Facsoportok/Bozótfoltok (egység:1 m2)

n.a.

1,5

1,5 m2

Táblaszegély (egység:1 m)

6

1,5

9 m2

Tavak (egység:1 m2)

n.a.

1,5

1,5 m2

Árkok (egység:1 m)

3

2

6 m2

Hagyományos kőfalak (egység:1 m)

1

1

1 m2

Egyéb, fent fel nem sorolt, a GAEC7, az SMR 2 vagy az SMR 3 értelmében védett jellegzetességek (egység: 1 m2)

n.a.

1

1 m2

Védelmi sávok (egység:1 m)

6

1,5

9 m2

Agrár-erdészeti hektárok (egység:1 m2)

n.a.

1

1 m2

Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok (egység:1 m)

 

 

 

 

 

Ebből termelés alatt nem álló

Ebből termelés alatt álló

6

6

1,5

0,3

9 m2

1,8 m2

Rövid vágásfordulójú sarjerdővel beültetett területek (egység:1 m2)

n.a.

0,3

0,3 m2

A 32. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített területek (egység:1 m2)

n.a.

1

1 m2

Köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területek (egység:1 m2)

n.a.

0,3

0,3m2

Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (egység:1 m2)

n.a.

0,3

0,3 m2


(1)  Az átváltási és súlyozási tényezők – kizárólag a mezőgazdasági üzemen belül elhelyezkedő ökológiai jelentőségű terület e rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerinti kiszámítása céljából – a IX. melléklet III. szakaszában felsorolt egyenértékű gyakorlatok jegyzékében szereplő – a jelen mellékletben felsorolt és a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.) 45. cikkében meghatározott jellemzőkkel megegyező – jellemzőkre is alkalmazandók.”