21.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/14

(1)

A távközlési hálózatok és szolgáltatások egyre inkább internetalapú infrastruktúrákká válnak, amelyekben a széles sávú hálózatok és a digitális szolgáltatások szorosan összefonódnak. Az internet egyre inkább a kommunikáció, a szolgáltatások, az oktatás, a társadalmi és a politikai életben való részvétel, a kulturális tartalomközlés és az üzleti élet meghatározó eszközévé válik. Éppen ezért a társadalmi és gazdasági növekedés, a versenyképesség, a társadalmi befogadás és a belső piac szempontjából nélkülözhetetlen, hogy Európa egészében széles körben elterjedt legyen a nagy sebességű, biztonságos internet-hozzáférés és a közérdekű digitális szolgáltatás.

(2)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén elfogadta a Bizottság 2010. augusztus 26-i közleményét az európai digitális menetrendről, amelyben kijelölte azt az utat, amelyen haladva az információs és kommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági lehetőségei a legteljesebb mértékben kihasználhatók. A menetrend arra hivatott, hogy – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez nélkülözhetetlen, valódi digitális egységes piac kialakulása érdekében – ösztönözze a versenyképes, nagy sebességű internet-infrastruktúrának és az internetalapú digitális szolgáltatásoknak a keresletét és kínálatát.

(3)

Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározza, hogy milyen feltételek, módszerek és eljárások keretében nyújtható uniós pénzügyi támogatás a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák ágazatában a transzeurópai hálózatok számára. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz körébe tartozó ágazatokban hasonlóak a kihívások és a lehetőségek, ezért a szinergiák jelentős körét lehet kiaknázni, ideértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből történő finanszírozás összekapcsolását egyéb forrásokból származó finanszírozással.

(4)

Már ma is nagy számban állnak rendelkezésre olyan, határokon átnyúló digitális szolgáltatások, amelyek az uniós szakpolitikákat támogatva lehetővé teszik az európai közigazgatási szervek közötti adatcserét. Fontos, hogy a javasolt új megoldások kiaknázzák a más európai kezdeményezések keretében megvalósult megoldásokat, elkerüljék a párhuzamosságokat, és biztosítsák a különböző kezdeményezések és szakpolitikák – például a 2009/922/EK európai parlamenti és a tanácsi határozattal (5), létrehozott ISA-program az 1286/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott (6) Fiscalis program és az 1291/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont 2020 – megközelítéseinek és megoldásainak koordinációját és egymáshoz igazítását. Hasonlóan fontos, hogy a megoldások megfeleljenek az elfogadott nemzetközi és/vagy európai szabványoknak vagy az átjárhatóságra vonatkozó – mindenekelőtt az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban a Bizottság által meghatározott – nyílt specifikációknak, és más releváns specifikációknak és irányadó rendelkezéseknek, mint például az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai átjárhatósági keret (EIF).

(5)

A nagy sebességű, széles sávú hálózatok kialakítása európai műszaki szabványok mentén történik majd. Ahhoz, hogy az Unió az élen járó újító szerepét tölthesse be a távközlési iparban, uniós kutatási és fejlesztési programokra, valamint a szabványosítási eljárások fokozott ellenőrzésére van szükség.

(6)

A Versenyképességi és Innovációs Program (9) által társfinanszírozott, több tagállamot felölelő, olyan nagyszabású kísérleti projekteknek, mint a PEPPOL, a STORK, az epSOS, az eCODEX vagy a SPOCS, sikerült kulcsfontosságú határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat érvényre juttatniuk a belső piacon, olyan közös építőelemekre építve, amelyeket az eSENS projekt foglal egybe. Ezek a kísérleti projektek már elérték vagy a közeljövőben el fogják érni a megvalósításhoz szükséges kiforrottságot. Már meglévő közös érdekű projektek bizonyították az európai szintű fellépés egyértelmű hozzáadott értékét az olyan területeken, mint például a kulturális örökség (Europeana), a gyermekvédelem (Safer Internet) és a szociális biztonság (EESSI); ezenkívül más területek, így például a fogyasztóvédelem vonatkozásában is született javaslat hasonló projektre (ODR).

(7)

A digitális szolgáltatási infrastruktúrák tekintetében az építőelemeknek előnyt kell élvezniük egyéb digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal szemben, mivel az előbbiek az utóbbiak előfeltételét képezik. A digitális szolgáltatási infrastruktúráknak többek között európai hozzáadott értéket kell teremteniük és létező igényeket kell kielégíteniük. Ezen túlmenően mind műszakilag, mind pedig a működés tekintetében megfelelően kiforrottaknak kell lenniük ahhoz, hogy bevezethetők legyenek; ezt a kellő érettséget mindenekelőtt sikeres kísérleti projektnek kell demonstrálnia. A digitális szolgáltatási infrastruktúráknak tényleges fenntarthatósági terveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatási platformok az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretén túl is működhessenek közép-, illetve hosszú távon. Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatást ezért lehetőség szerint idővel fokozatosan meg kell szüntetni, és adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől eltérő más finanszírozási forrásokat kell mobilizálni.

(8)

Fontos, hogy finanszírozásban részesüljenek azok a digitális szolgáltatási infrastruktúrák, amelyek szükségesek az uniós jog szerinti jogi kötelezettségek teljesítéséhez és/vagy amelyek olyan építőelemeket fejlesztenek ki vagy bocsátanak rendelkezésre, amelyek nagy hatással lehetnek az Európa-szerte nyújtott közszolgáltatások fejlődésére, hogy ezáltal egyszerre több digitális szolgáltatási infrastruktúra létrehozását is támogassuk, és idővel fokozatosan egy európai átjárhatósági ökoszisztémát alakítsunk ki. Ebben az összefüggésben a jogi kötelezettségek olyan konkrét rendelkezéseket jelentenek, amelyek digitális szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztését vagy használatát írják elő, illetve olyan eredményeket követelnek meg, amelyeket csak európai digitális szolgáltatási infrastruktúrákkal lehet elérni.

(9)

Mint jól működő digitális szolgáltatási infrastruktúrák, az Europeana és a Safer Internet for Children (a biztonságos és gyermekbarát internetet célzó program) a finanszírozás tekintetében elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Így különösen, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (10) meghatározott, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben biztosítani kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz más uniós programokból nyújtott uniós finanszírozás folyamatosságát, hogy megszakítás nélkül és sikeresen lehessen ugyanolyan szintű szolgáltatást nyújtani, mint a jelenlegi finanszírozási rendszer keretében. A Tanács a 2012. május 10-i következtetéseiben (11) hangsúlyozta annak rendkívüli fontosságát, hogy az Europeana hosszú távon életképes legyen, a kormányzás és a finanszírozás tekintetében is.

(10)

Biztonságos, inkluzív és pozitív online környezetet kell biztosítani a gyermekek és a fiatalok számára. A gyermekjogok online környezetben történő védelmére és előmozdítására irányuló alapvető intézkedésként biztosítani kell, hogy a „Biztonságosabb internet” program 2014 után is működjön. E rendelet végrehajtása révén gondoskodni kell arról, hogy a gyermekbarát internet európai stratégiájának végrehajtása mind uniós, mind pedig tagállami szinten megfelelő pénzügyi támogatásban részesüljön, mindenekelőtt a tagállami Biztonságos Internet Központok tekintetében. Biztonságos Internet Központok tevékenységei – így a figyelemfelkeltés, a tudatosság-növelés, a gyermekeknek, szülőknek és gondviselőknek szóló, az internet gyermekbarát használatáról tájékoztató segélyvonalak és az interneten található pedofil tartalmak bejelentésére szolgáló forróvonalak működtetése – kiemelten fontos szerepet játszanak az említett stratégia megvalósításában és e stratégia sikerének előfeltételei is egyben.

(11)

A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló, jövőbeli uniós jogi aktus feladata meghatározni a kulcsfontosságú tényezők kölcsönös elismerésére vonatkozó részletes követelményeket és feltételeket, amely tényezőkre ez a rendelet a továbbiakban a digitális szolgáltatási infrastruktúrák építőelemeiként hivatkozik. Az említett jogi aktus ki fog terjedni a legfontosabb építőelemek közül többre is, így például az elektronikus azonosításra és az elektronikus aláírásra, amelyek az e rendelet mellékletében foglalt közös érdekű projektek részét képezik.

(12)

A 2009/922/EK határozatnak megfelelően megvalósított digitális szolgáltatási infrastruktúrák elősegítik a határokon és ágazatokon átnyúló elektronikus együttműködést az európai közigazgatások között. Ez viszont lehetővé teszi alapvető szolgáltatások nyújtását többek között olyan területeken, mint az elektronikus azonosítás és hitelesítés, valamint közbeszerzés, cégjegyzékek határokon átnyúló összekapcsolása, átjárható, határokon átnyúló, elektronikus egészségügyi szolgáltatások, valamint határokon átnyúló együttműködés a kiberbiztonság területén, amely hozzájárul a digitális egységes piac létrejöttéhez. A közigazgatások közötti együttműködés elérhető átjárható alapvető szolgáltatási platformok létrehozása és/vagy továbbfejlesztése révén, amelyek a meglévő közös építőelemekre építenek és/vagy további olyan építőelemeket biztosítanak, amelyek lényegesek egyéb alapvető szolgáltatási platformok és olyan kapcsolódó általános szolgáltatások fejlesztése szempontjából, amelyek a nemzeti infrastruktúrákat az alapvető szolgáltatási platformokhoz kapcsolják határokon átnyúló digitális szolgáltatások nyújtása érdekében.

(13)

A tagállamoknak ösztönözniük kell a helyi és a regionális hatóságokat a digitális szolgáltatási infrastruktúrák irányításában történő teljes körű és hatékony részvételre, és gondoskodniuk kell arról, hogy az e-kormányzati szolgáltatások határokon átnyúló biztosításával kapcsolatos közös érdekű projektek figyelembe vegyék az európai átjárhatósági keretben megfogalmazott ajánlásokat.

(14)

„A széles sávú hozzáférésről Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” című, 2011. július 6-i állásfoglalásában (12) az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a széles sávú szolgáltatások kulcsfontosságúak az Unió iparának versenyképességéhez és nagyban hozzájárulnak az Unió gazdasági növekedéséhez, a társadalmi kohézióhoz és a minőségi foglalkoztatáshoz. Ha az Unió élen kíván járni az innováció, a tudás és a szolgáltatások tekintetében, be kell ruháznia az időtálló csúcstechnológiába.

(15)

A belső piac fejlődésének kulcsa a nagy sebességű, széles sávú hálózathoz hozzáféréssel rendelkező, közel 500 millió fő alkotta európai piac lehet, amely a felhasználók világméretekben is egyedülálló kritikus tömegét alkotja, és amely új lehetőségeket nyit meg valamennyi régió előtt, nagyobb értéket nyújt mindegyik felhasználónak, és lehetőséget biztosít az Uniónak arra, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon. A nagy sebességű, széles sávú hálózatok mihamarabbi kiépítése létfontosságú az uniós termelékenység fejlődése és olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be különböző ágazatokban, például az egészségügy, a gyártás és a szolgáltatóipar területén.

(16)

Az infrastruktúrában rejlő új lehetőségek, valamint az új, innovatív és átjárható szolgáltatások összekapcsolása minden bizonnyal kedvező folyamatrendszert lendít majd mozgásba azáltal, hogy ösztönzi a nagy sebességű, széles sávú kapcsolat iránti kereslet növekedését, amelyet üzleti szempontból érdemes lesz kielégíteni.

(17)

Az európai digitális menetrend előírja, hogy 2020-ig valamennyi európai polgárnak 30 Mbit/s feletti sebességű, az európai háztartások legalább felének pedig 100 Mbit/s feletti sebességű internet-hozzáféréssel kell rendelkeznie.

(18)

Tekintettel az egyre gyorsabb internet-kapcsolatot igénylő digitális szolgáltatások és alkalmazások és az azokat lehetővé tévő csúcstechnológiák dinamikus fejlődésére, az európai digitális menetrend értékelésének keretében célszerű lenne felülvizsgálni a széles sávú internet tekintetében 2020-ra kitűzött célokat, hogy az Unió a világ más gazdaságaihoz hasonlítva versenyképes széles sávú sebességet kínálhasson.

(19)

A széles sávra vonatkozó projektek egy részének még ambiciózusabbnak kell lennie és nagyobb sebesség elérésére kell törekednie, és ezzel kísérleti projektként kell szolgálnia a gyorsabb kapcsolatok és az olyan modellek tekintetében, amelyeknek elterjedésére lehetőségek mutatkoznak.

(20)

„A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy az európai digitális menetrend keretében 2020-ra megvalósítandó módosított célnak előretekintőnek kell lennie: arra kell törekedni, hogy az Unióban valamennyi háztartás 100 Mbit/s sebességű, és ezen belül is a háztartások fele 1 Gbit/s sebességű internet-kapcsolattal rendelkezzen.

(21)

A magánszférának vezető szerepet kell játszania a széles sávú hálózatok kiterjesztésében és modernizálásában, amelyet egy versenyképes és beruházásbarát szabályozói keret támogat. A magánbefektetések hiánya esetén a tagállamoknak kell a szükséges erőfeszítéseket megtenniük az európai digitális menetrend céljainak eléréséhez. A széles sávú szolgáltatások közforrásból történő támogatását olyan programokra vagy kezdeményezésekre kell korlátozni, amelyek egyedül a magánszféra által nem finanszírozható projektekre irányulnak, amelyet a piac hiányosságait vagy a nem eléggé kedvező befektetési helyzetet feltáró előzetes értékelés támaszt alá, összhangban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13).

(22)

A széles sávú hálózatokhoz nyújtott pénzügyi eszközök indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt, nem szoríthatnak ki magánbefektetéseket vagy tántoríthatják el a magánüzemeltetőket a befektetésektől. A pénzügyi eszközöknek mindenekelőtt összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101., 102., 106. és 107. cikkével, valamint adott esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló uniós iránymutatásokkal.

(23)

A széles sávú hálózatokhoz nyújtott állami finanszírozást kizárólag olyan infrastruktúrákhoz lehet felhasználni, amelyek megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak, és mindenekelőtt a versenyjognak, valamint a 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (14) összhangban.

(24)

Tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozott voltára, a pénzügyi támogatásnak uniós szintű finanszírozási mechanizmusok létrehozására kell összpontosulnia további befektetések vonzása, a többszöröző hatás elősegítése és ezáltal a magán- és az egyéb közforrások hatékony befektetési felhasználásának az elősegítése érdekében. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzleti és intézményi szereplők hozzájárulását jóval az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közvetlenül elérhető finanszírozási szintet meghaladóan.

(25)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottságára tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a digitális szolgáltatási infrastruktúrák megfelelő finanszírozásban részesüljenek, a széles sávú hálózatokra a költségvetésből előirányzott teljes összeg nem haladhatja meg a költséghatékony intézkedéshez szükséges minimumösszeget, amelyet előzetes értékeléssel kell megállapítani, figyelemmel többek között a tervezett pénzügyi eszközökre, a minimálisan hatékony projektportfólió tekintetében lehetséges tőkeáttételi hatásra, valamint a piaci feltételekre.

(26)

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a széles sávú hálózatok telepítéséhez nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az egyéb uniós programok és kezdeményezések, így például az európai strukturális és beruházási alapok által biztosított támogatást, amennyiben egy előzetes értékelés piaci hiányosságokat vagy nem eléggé kedvező befektetési helyzetet tárt fel, és az irányító hatóságok támogatás nyújtásáról hoztak döntést. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a széles sávú hálózatok telepítéséhez nyújtott pénzügyi támogatásnak mind közvetlenül, mind pedig az egyéb forrásokból – például az európai strukturális és beruházási alapokból – származó önkéntes, e célra elkülönített hozzájárulásokra vonatkozó befektetési eszköz biztosítása révén hozzá kell járulnia a tagállamok erőfeszítéseihez, lehetővé téve, hogy a tagállamok a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében a maguk javára fordíthassák az Unió által kezelt eszközök know-how-ját és nagyságrendi hatásait.

(27)

A gazdaságilag legelőnyösebb megoldások biztosítása érdekében és a korlátozott forrásokra tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében olyan projekteket kell támogatni, amelyek a konkrét projekt tekintetében legalkalmasabb technológián alapulnak, segítik az innovatív üzleti modellek előmozdítását, és komoly lehetőség mutatkozik az elterjedésükre. Amennyiben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a projektek finanszírozása önkéntes hozzájárulások révén történik – például az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve nemzeti vagy regionális támogatás révén –, a támogathatósági kritériumoknak rugalmasabbnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a támogatandó területre jellemző egyedi helyzetet és feltételeket.

(28)

Az Unió valamennyi területtípus esetében támogathatja az európai digitális menetrend céljainak eléréséhez hozzájáruló széles sávú hálózatok telepítését. Az európai digitális menetrendben kiemelt célként szerepel a digitális szakadék szűkítése és a digitális társadalmi befogadás növelése. Az Unió valamennyi, a széles sávú hálózatok területén hozott intézkedésének arra kell irányulnia, hogy választ adjon azokra a sajátos igényekre, amelyek az elővárosi, vidéki, és mindenekelőtt a gyéren lakott és kevésbé fejlett régiókban jelentkeznek, és amely régióknak szükségük van arra, hogy számukra kapcsolatot biztosítsanak. Ennek megfelelően a szigeteken, a körülzárt, hegyvidéki, távoli régiókban és a peremterületeken, ideértve a szigetországi tagállamokat is, széles sávú hálózatokat kell telepíteni, amelyek összeköttetést biztosítanak az Unió központi régióival, és/vagy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek javítják a felsorolt régiók és az Unió központi régiói közötti összeköttetések megbízhatóságát vagy teljesítményét.

(29)

A digitális egységes piac megvalósítása érdekében ösztönözni kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében végrehajtott programok és a nemzeti és regionális intézkedések összeegyeztethetőségét.

(30)

E rendelet végrehajtása során a pénzügyi támogatás módjának összhangban kell lennie az adott intézkedés jellegével. Ezért a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat illetően a más forrásból nem finanszírozható alapvető szolgáltatási platformokat közbeszerzés – vagy kivételes esetben – vissza nem térítendő támogatás formájában előnyben kell részesíteni, míg az általános szolgáltatásoknak csak korlátozott pénzügyi támogatást kell nyújtani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből. Ezenkívül az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott bármely pénzügyi támogatásnak az uniós források hatékony felhasználására kell törekednie, és ezért a széles sávú hálózatokat olyan pénzügyi eszközökkel kell támogatni, amelyek a vissza nem térítendő támogatásokénál nagyobb tőkeáttételi hatást biztosítanak.

(31)

Az e rendelet szerinti támogatásnak – az átfedések és az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése mellett – törekednie kell a mellékletben szereplő közös érdekű projektek közötti, valamint más olyan infrastruktúrákkal való szinergiák és átjárhatóság elérésére, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által támogatott közlekedési és energiaipari infrastruktúrák, a többek között a Horizont 2020 által támogatott megfelelő kutatási infrastruktúrák és az európai strukturális és beruházási alapok által támogatott megfelelő infrastruktúrák.

(32)

A közös érdekű projektek pénzügyi támogatását horizontális intézkedéseknek kell kiegészíteniük, – ideértve a technikai segítségnyújtást, a keresletösztönző intézkedéseket és a koordinációt – amelyek célja az uniós támogatás hatásának a maximalizálása.

(33)

A széles sávú hálózatokra vonatkozó támogatás odaítélésekor a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a meglévő uniós pénzügyi eszközök értékelésének eredményeit.

(34)

A Bizottságot egy, az összes tagállam képviselőiből álló szakértői csoport segíti, amelynek kikérik a véleményét, és amely hozzájárul többek között e rendelet végrehajtásának nyomon követéséhez, a tervezéshez, az értékeléshez és a végrehajtás kapcsán jelentkező problémák kezeléséhez.

(35)

A szakértői csoportnak együtt kell működnie az e rendelet végrehajtásában érintett szervekkel, vagyis a helyi és a regionális hatóságokkal, az internet-szolgáltatókkal, a nyilvános hálózatok rendszergazdáival és az alkatrészgyártókkal, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC).

(36)

Az 1316/2013/EU rendelet létrehozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságát, amely a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) értelmében vett bizottságnak minősül. Az 1316/2013/EU rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően éves és többéves munkaprogramokat fogadjon el többek között a távközlési ágazat vonatkozásában, amely utóbbi e rendelet tárgyát képezi. Fontos kiemelni, hogy e tekintetben a tagállamokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságában az e rendelethez kapcsolódó kérdésekről és mindenekelőtt az éves és többéves munkaprogramok tervezeteiről folytatott megbeszélések alkalmával a távközlési infrastruktúrák ágazata szakértőinek kell képviselniük.

(37)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatok összehangolt fejlesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a támogatott infrastruktúrák határon átnyúló jellege és az Unió egész területére gyakorolt hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

A közlekedési-, távközlési és energia infrastruktúrák területére vonatkozó közös érdekű projektek támogatása érdekében az 1316/2013/EU rendelet meghatározza, hogy milyen feltételek, módszerek és eljárások keretében nyújtható uniós pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok számára. Az említett rendelet emellett mindhárom ágazat vonatkozásában meghatározza az 1311/2013/EU, Euratom rendelet alapján rendelkezésre álló források bontását. Az 1316/2013/EU rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó. Helyénvaló ezért e rendelet időbeli hatályát az 1316/2013/EU rendelet és az 1311/2013/EU, Euratom rendelet időbeli hatályához igazítani. Ezt a rendeletet ezért 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(39)

Az 1336/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (17) hatályon kívül kell helyezni,

a)

a közös érdekű projektek céljai és működési prioritásai;

b)

a közös érdekű projektek meghatározása;

c)

azok a kritériumok, amelyekkel összhangban a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések – a fejlesztésük, megvalósításuk, telepítésük, összekapcsolásuk és átjárhatóságuk tekintetében – az 1316/2013/EU rendelet szerint uniós pénzügyi támogatásra jogosultak;

d)

a közös érdekű projektek finanszírozásának prioritásai.

a)

gazdasági növekedés, a belső piac teljes körű megvalósításának és működésének támogatása az európai gazdaság, így többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének támogatása érdekében;

b)

a polgárok, az üzleti vállalkozások és a közigazgatási szervek mindennapi életének javítása minden szinten, a következők elősegítése révén: széles sávú hálózatok, a nemzeti, regionális és helyi széles sávú hálózatok összekapcsolása és átjárhatósága, az e hálózatokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés és a digitális társadalmi befogadás.

a)

a transzeurópai digitális szolgáltatási infrastruktúrák átjárhatósága, összekapcsolhatósága, fenntartható telepítése, működése és fejlesztése, valamint európai szintű koordinációja;

b)

olyan eredményes magán- és közbefektetések, amelyek ösztönzik a széles sávú hálózatok telepítését és modernizálását, és hozzájárulnak az európai digitális menetrendben a széles sávú hálózatok tekintetében megfogalmazott célok eléréséhez.

a)

átjárható és lehetőség szerint nemzetközileg kompatibilis olyan alapvető szolgáltatási platformok létrehozását és/vagy javítását célozzák, amelyek a digitális szolgáltatási infrastruktúrákra irányuló általános szolgáltatásokkal járnak együtt;

b)

hatékony befektetési eszközt biztosítanak a széles sávú hálózatok számára, új befektetői köröket és projektgazdákat vonzanak és ösztönzik az innovatív projektek és üzleti modellek elterjedését.

a)

közbeszerzés; és/vagy

b)

vissza nem térítendő támogatás révén kell történnie.

a)

az 1316/2013/EU rendeletben meghatározott olyan pénzügyi eszközök révén kell történnie, amelyek az 1316/2013/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően nyitottak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egyéb részeiből, egyéb eszközökből, programokból és uniós költségvetési tételekből, tagállamoktól, így többek között a regionális és helyi hatóságoktól, valamint bármely más befektetőktől, köztük magánbefektetőktől érkező további hozzájárulások iránt; és/vagy

b)

a nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó – akár uniós, akár nemzeti – közforrásokból nyújtott pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások együttese révén kell történnie.

a)

közbeszerzés; és/vagy

b)

vissza nem térítendő támogatás révén kell történnie.

a)

eléggé kiforrottak a megvalósításhoz, amit – többek között az innovációra és kutatásra vonatkozó uniós programok keretében végzett – sikeres kísérleti projektek támasztanak alá;

b)

hozzájárulnak a belső piacot támogató uniós szakpolitikákhoz és tevékenységekhez;

c)

hozzáadott európai értéket hoznak létre adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől eltérő finanszírozási forrásokat felhasználva - a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó stratégiát és tervet tartalmaznak, és amelyek minőségét megvalósíthatósági tanulmánnyal és költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani; e stratégiát adott esetben naprakésszé kell tenni;

d)

megfelelnek az átjárhatóságra vonatkozó nemzetközi és/vagy európai követelményeknek vagy nyílt specifikációknak és iránymutatásoknak, így például az európai átjárhatósági keretnek, valamint már létező megoldásokra épülnek.

a)

jelentős mértékben hozzájárulnak az európai digitális menetrend céljainak megvalósításához;

b)

a projektfejlesztési és előkészítési fázisaik kellően kiforrottak és hatékony megvalósítási mechanizmusokon alapulnak;

c)

piaci hiányosságokat és az optimálistól elmaradó befektetési helyzeteket kezelnek;

d)

nem vezetnek a piac torzulásához, illetve nem szorítják ki a magánbefektetéseket;

e)

a kérdéses földrajzi terület igényeinek a kezeléséhez a legalkalmasabbnak tekintett technológiát használják, figyelembe véve az objektív kritériumon alapuló földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezőket, valamint összhangban a technológiasemlegesség elvével;

f)

a konkrét projekt megvalósításához a legalkalmasabb technológiát használják, és ezzel párhuzamosan az adatáramlási kapacitás, az adatátviteli biztonság, a hálózat ellenállóképessége és a költséghatékonyság szempontjából a legmodernebb technológiák közötti lehető legjobb egyensúlyt kínálják;

g)

nagy elterjedési potenciállal rendelkeznek és/vagy innovatív üzleti modellekre épülnek.

a)

végrehajtási intézkedések megvalósítását és irányítását készítik elő és támogatják, és már meglevő vagy megjelenő végrehajtási problémákat kezelnek; vagy

b)

digitális szolgáltatási infrastruktúrák iránti új keresletet teremtenek.

a)

e rendelet végrehajtásának nyomon követése;

b)

a nemzeti tervek vagy adott esetben nemzeti stratégiák figyelembevétele;

c)

a munkaprogramok megvalósításának pénzügyi és technikai szinten történő értékelését célzó intézkedések meghozatala;

d)

létező vagy felmerülő projektmegvalósítási problémák kezelése;

e)

az 1316/2013/EU rendelet 17. cikkben említett éves és többéves tervek kidolgozását megelőzően stratégiai iránymutatások megfogalmazása, különös tekintettel a közös érdekű projektekhez hozzájáruló intézkedések kiválasztására és visszavonására, a költségvetési bontás meghatározására, továbbá e munkaprogramok felülvizsgálatára.

a)

a digitális szolgáltatási infrastruktúrák rendelkezésre állása, az egyes digitális szolgáltatási infrastruktúrához kapcsolódó tagállamok számában mérve;

b)

a digitális szolgáltatási infrastruktúrákat használó polgárok és üzleti vállalkozások százalékos aránya és az ilyen szolgáltatások határokon átnyúló rendelkezésre állása;

c)

a széles sávú infrastruktúrák területére vonzott befektetések mértéke és a tőkeáttételi hatás, az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett közforrásokból származó hozzájárulásokból finanszírozott projekteket illetően.