12.3.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 72/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 223/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, ahol elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát (Európa 2020 stratégia), az Unió és a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkentik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát. Mindazonáltal 2011-ben az Unióban élő lakosság közel egynegyedét (119,82 millió lakost) fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztés, ami az előző évhez képest megközelítőleg 4 millióval több embert jelent. A szegénység és a társadalmi kirekesztés azonban nem mindenütt egyforma az Unióban, és súlyosságuk tagállamonként eltérő.

(2)

Az anyagi vagy akár súlyos anyagi nélkülözésben élő személyek száma növekszik az Unióban, és 2011-ben az uniós polgárok közel 8,8 %-a élt súlyos anyagi nélkülözésben. Ráadásul az említett személyek kirekesztettségének mértéke gyakran túl nagy ahhoz, hogy élvezhessék az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), és különösen az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) aktivizáló intézkedéseinek előnyeit.

(3)

A tagállamoknak és a Bizottságnak megfelelő lépéseket kell tenniük a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására, és biztosítaniuk kell a férfiak és nők közötti egyenlőséget és a nemi dimenzió koherens integrálását a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (a továbbiakban: az alap) előkészítésének, programozásának, irányításának és végrehajtásának, monitoringjának és értékelésének valamennyi szakaszában, valamint a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok és a bevált gyakorlatok cseréje során.

(4)	Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke hangsúlyozza, hogy az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.

(5)	Az EUSZ 6. cikke hangsúlyozza, hogy az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket.

(6)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke előírja, hogy átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Uniónak úgy kell kialakítania és folytatnia tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.

(7)

Az alapnak meg kell erősítenie a társadalmi kohéziót azáltal, hogy hozzájárul az Unióban tapasztalható szegénység csökkentéséhez és végső soron a szegénység legrosszabb formáinak felszámolásához olyan nemzeti programok támogatásával, amelyek nem pénzügyi támogatást nyújtanak az élelmiszerhiány és a súlyos anyagi nélkülözés enyhítéséhez és/vagy hozzájárulnak leginkább rászoruló személyeknek a társadalmi befogadásához. Az alapnak enyhíteni kell a mélyszegénység azon formáit, amelyek a legnagyobb társadalmi kirekesztéshez vezetnek, például a hajléktalanságot, a gyermekszegénységet és az élelmiszerhiányt.

(8)

Az alapnak nem célja a tagállamok által a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén folytatott közpolitikák helyettesítése, különösen nem azoké, amelyek a kiszolgáltatott, alacsony jövedelemmel rendelkező csoportok marginalizálódásának megakadályozásához, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés fokozott veszélyére való figyelmeztetéshez szükségesek.

(9)

Az EUMSZ 317. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára az Unió költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos hatáskörének gyakorlását, és egyértelművé kell tenni a tagállamok együttműködési feladatait. E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az alapot.

(10)

Ezen előírásoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a támogatott műveletek összhangban legyenek az alkalmazandó uniós joggal, valamint a kapcsolódó, az e rendeletet közvetlenül vagy közvetve végrehajtó nemzeti joggal és szakpolitikákkal, különösen az élelmezésbiztonság és/vagy a leginkább rászoruló személyeknek juttatott alapvető anyagi támogatás tekintetében.

(11)

Az alap előirányzatainak tagállamok közötti elosztása során a 2014–2020-as időszakban egyforma mértékben figyelembe kell venni a következő mutatókat, amelyeket az Eurostat adatai alapján értékelnek: a súlyos anyagi nélkülözésben élő lakosság és a rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő lakosság. Az elosztás során figyelembe kell venni továbbá a leginkább rászoruló személyek segítésének tagállamonként eltérő módjait. A 2014–2020-as programozási időszakban azonban minden egyes tagállamnak legalább 3 500 000 EUR-t kell kapnia egy megfelelő szintű forrásokkal rendelkező operatív program kialakítása érdekében.

(12)	Az alap tagállamoknak szóló előirányzatait a strukturális alapokból a tagállamnak járó előirányzatokból kell levonni.

(13)

A tagállamok operatív programjainak meg kell határozniuk és indokolniuk kell az élelmiszerhiány és/vagy az anyagi nélkülözés kezelni kívánt formáit, és/vagy a támogatni kívánt társadalmi befogadást célzó tevékenységeket, és meg kell fogalmazniuk a nemzeti programok alap általi támogatása keretében a leginkább rászoruló személyeknek történő segítségnyújtás jellemzőit. További olyan elemeket is tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek az operatív programok eredményes és hatékony végrehajtásának biztosításához.

(14)

Az Unióban a súlyos élelmiszerhiánnyal egyidejűleg jelentős élelmiszer-pazarlás tapasztalható. Ezért az alapnak adott esetben támogatnia kell az élelmiszer-adományozást. Ez azonban nem érinti a meglévő akadályok felszámolásának szükségességét az élelmiszertöbbletből származó adományok ösztönzése érdekében, az élelmiszerhiány leküzdése céljából.

(15)

Az alapból finanszírozott intézkedések eredményes és hatékony végrehajtása érdekében adott esetben a tagállamoknak elő kell segíteniük a regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalmat képviselő szervezetek közötti együttműködést és az alapból finanszírozott intézkedések kidolgozásában és alkalmazásában érintett összes szereplő részvételét.

(16)	Az alap hatékonyságának maximalizálása céljából, különös tekintettel a nemzeti körülmények esetleges változására, helyénvaló az operatív programok módosítására szolgáló eljárás létrehozása.

(17)	A leginkább rászoruló személyek különböző szükségleteire való lehető leghatékonyabb és legmegfelelőbb reagálás és e személyek megsegítése érdekében a partnerség elvét kell alkalmazni.

(18)

A tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje jelentős hozzáadott értéket képvisel, mivel megkönnyíti a kölcsönös tanulást. A Bizottságnak elő kell mozdítania és támogatnia kell ezek elterjedését, miközben törekednie kell a szinergiákra a bevált gyakorlatoknak a kapcsolódó alapok – különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) – keretében történő cseréjével.

(19)

Az operatív programok végrehajtása előrehaladásának monitoringja érdekében a tagállamoknak éves végrehajtási jelentéseket és záró végrehajtási jelentéseket kell készíteniük, és be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. Ennek biztosítania kell, hogy lényeges és naprakész adatok álljanak ezen operatív programok rendelkezésére. Ugyanebből a célból a Bizottságnak és valamennyi tagállamnak – hacsak nem állapodnak meg másképp – minden évben ülésezniük kell felülvizsgálat elvégzése céljából. Az érintetteket megfelelő módon be kell vonni a monitoringba.

(20)

Az egyes operatív programok minőségének és kialakításának javítása, valamint az alap eredményességének és hatékonyságának értékelése érdekében előzetes és utólagos értékeléseket kell végezni. Ezeket az értékeléseket releváns adatokkal kell alátámasztani, és adott esetben az operatív program keretében támogatásban részesülő, leginkább rászoruló személyekkel kapcsolatos felmérésekkel, valamint szükség esetén a programozási időszak során végzett értékelésekkel kell kiegészíteni. Ezeknek az értékeléseknek tiszteletben kell tartaniuk a végső kedvezményezettek magánéletét, és úgy kell őket elvégezni, hogy ne bélyegezzék meg a leginkább rászoruló személyeket. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait.

(21)	Az alap értékelése és az értékelési módszertan kidolgozása során tekintetbe kell venni, hogy a rászorultság összetett, többdimenziós jellegű fogalom.

(22)

A polgároknak joguk van tudni, hogy az Unió pénzügyi forrásait miként és milyen célból fektetik be. Az alap eredményeire vonatkozó információk széles körű terjesztése és a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének és átláthatóságának biztosítása érdekében részletes tájékoztatási és kommunikációs szabályokat kell létrehozni, különösen a kedvezményezettek, a tagállamok és adott esetben a helyi és regionális hatóságok feladataira vonatkozóan.

(23)	A személyes adatok feldolgozásával és szabad áramlásával összefüggésben a személyek védelmére vonatkozó uniós jog, így különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) alkalmazandó.

(24)	Meg kell határozni az alapból az operatív programokhoz nyújtott társfinanszírozás mértékének legmagasabb szintjét az uniós források multiplikátor hatásának biztosítása céljából. Emellett az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok helyzetére is megoldást kell találni.

(25)

A jogosultsági időszakra, valamint az alappal kapcsolatos műveletekre és kiadásokra vonatkozóan Unió-szerte egységes, egyszerű és méltányos szabályokat kell alkalmazni. A jogosultsági feltételeknek tükrözniük kell az alap célkitűzéseinek és lakossági célcsoportjainak egyedi jellegét, különösen a műveletek megfelelő és egyszerűsített támogathatósági feltételei, valamint a támogatási formák és a visszatérítésre vonatkozó szabályok és feltételek révén.

(26)

Tekintettel az ajánlati felhívások közzétételének időpontjára és e rendelet elfogadásának, valamint az operatív programok kidolgozásának határidőire, olyan szabályokra van szükség, amelyek zökkenőmentes átmenetet biztosítanak az élelmiszer-segélyezés megszakadásának elkerülése érdekében. Ennek érdekében helyénvaló a kiadásokat 2013. december 1-jétől elszámolhatóvá tenni.

(27)

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) előírja, hogy az állami intervencióval vásárolt termékekkel való rendelkezés történhet úgy, hogy a termékeket az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Mivel - a körülményektől függően - az intervenciós készletekből származó termékek felhasználásával, feldolgozásával vagy értékesítésével való élelmiszer-előállítás a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség, helyénvaló hogy e rendelet biztosítsa ezt a lehetőséget. Az ilyen termékekkel kapcsolatos ügyletekből származó összegeket a leginkább rászoruló személyek javára kellene felhasználni. Az említett összegeket nem lehetne a tagállamok program-társfinanszírozási kötelezettségeinek a csökkentésére felhasználni. Az említett termékek és az azokból eredő bevételek lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságnak az 1308/2013/EU rendelettel összhangban, olyan eljárásokat létrehozó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amelyek révén az említett termékek felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők a leginkább rászoruló személyek számára kidolgozott program céljaira.

(28)

Meg kell határozni az intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére – az alapból történő támogatással, technikai segítségnyújtásként – lehet végrehajtani. A Bizottságnak ennek érdekében konzultálnia kell a tagállamokkal és az uniós szintű partnerszervezetek képviselőivel.

(29)	A megosztott irányítás elvének megfelelően a programok irányításáért és kontrolljáért a tagállamoknak és a Bizottságnak kell felelniük. Operatív programjaik végrehajtásáért és kontrolljáért – irányítási és kontrollrendszerük révén –a tagállamok viselik az elsődleges felelősséget.

(30)

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és kontrollrendszereik megfelelő struktúrájának és működésének biztosítására az alap jogszerű és szabályos felhasználása érdekében. Meg kell határozni ezért a tagállamoknak az operatív programjaik irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatos, valamint az uniós jog szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(31)

A tagállamoknak teljesíteniük kell az irányítási, kontroll- és auditkötelezettségeket, továbbá el kell látniuk az e rendeletben és a költségvetési rendeletben a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok által megállapított feladatokat. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban hatékony szabályozás álljon rendelkezésre az alappal kapcsolatos panaszok kivizsgálására. A szubszidiaritási elvvel összhangban a tagállamoknak a Bizottság kérésére meg kell vizsgálniuk a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek szabályozásuk hatálya alá tartoznak, és kérésre tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vizsgálat eredményeiről.

(32)

A tagállamoknak egy irányító hatóságot, egy igazoló hatóságot és egy feladatkörében független audithatóságot kell kijelölniük minden egyes operatív program esetében. A tagállamok számára a kontrollrendszerek felállításával kapcsolatos rugalmasság érdekében helyénvaló annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az igazoló hatóság feladatkörét az irányító hatóság lássa el. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy közreműködő szervezeteket jelöljenek ki az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatainak az elvégzésére. Ilyen esetben a tagállamoknak egyértelműen meg kell határozniuk ezek feladatait és funkcióit.

(33)

Az irányító hatóság viseli az elsődleges felelősséget az alap eredményes és hatékony végrehajtásáért, aminek során számos olyan funkciót tölt be, amely kapcsolatban áll az operatívprogram-irányítással és monitoringgal, pénzügyi irányítással és kontrollal, valamint a projekt kiválasztásával. Az irányító hatóság feladatait és funkcióit ennek megfelelően kell e rendeletben meghatározni.

(34)

Az igazoló hatóságnak kifizetési kérelmeket kell elkészítenie, és azokat be kell nyújtania a Bizottságnak. El kell készítenie az elszámolásokat, igazolnia kell azok teljességét, pontosságát és helytállóságát, valamint azt, hogy az elszámolásokban szereplő kiadások megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak. Az igazoló hatóság feladatait és funkcióit e rendeletben kell meghatározni.

(35)

Az audithatóságnak biztosítania kell, hogy sor kerüljön az irányítási és kontrollrendszereknek a műveletekből megfelelően összeállított minta, valamint az elszámolások alapján történő auditjára. Az audithatóság feladatait és funkcióit e rendeletben kell meg határozni. A bejelentett kiadások auditját a műveletek reprezentatív mintáján kell elvégezni, hogy az eredményeket extrapolálni lehessen. Általános szabályként a megbízható reprezentatív minta biztosítása érdekében statisztikai mintavételi módszert kell alkalmazni. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az audithatóságok számára, hogy megfelelően indokolt esetekben nem statisztikai mintavételi módszert vagy tételes tesztelést is alkalmazzanak, feltéve, hogy az e rendeletben megállapított feltételek teljesülnek.

(36)

Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az alaphoz tartozó irányítási és kontrollrendszerek konkrét felépítését, valamint az arányos megközelítés biztosításának szükségességét, egyedi rendelkezéseket kell hozni az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelölésére vonatkozóan. A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében az e rendeletben meghatározott kijelölési kritériumoknak való megfelelés előzetes ellenőrzésének az irányító és az igazoló hatóságra kell korlátozódnia. Nem szükséges előírni a kijelölés Bizottság általi jóváhagyását. A kijelölési kritériumoknak való megfelelés audit- és kontrollintézkedések alapján történő monitoringjának jogorvoslati kiigazító intézkedések megtételéhez, illetve esetlegesen a kijelölés megszüntetéséhez kell vezetnie, amennyiben az eredmények szerint nem valósul meg a kritériumoknak való megfelelés.

(37)

A Bizottság pénzügyi kontrollra vonatkozó jogkörének sérelme nélkül biztosítani kell a tagállamok és a Bizottság közötti, e rendelet keretében történő együttműködést, és meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy – a nemzeti rendszerek kontrolljára irányuló stratégia tekintetében – meghatározza a biztosítékok azon szintjét, amelyet a nemzeti auditszervezetektől meg kell kapnia.

(38)

Meg kell határozni a Bizottság azon jogköreit és feladatait, amelyek keretében ellenőrzi az irányítási és a kontrollrendszerek eredményes működését, valamint felhívhatja a tagállamokat intézkedések meghozatalára. A Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni olyan helyszíni auditok elvégzésére, amelyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre összpontosítanak, annak érdekében, hogy az alap teljesítményéről következtetéseket lehessen levonni.

(39)	Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait évente kell megtenni. A programozás eredményes irányítása érdekében az előfinanszírozásra, az időközi kifizetési kérelmekre és a végső egyenlegre vonatkozóan egyszerű szabályokat kell megállapítani.

(40)

Annak érdekében, hogy Bizottság számára az elszámolások elfogadása előtt megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre, az időközi kifizetési kérelmek esetében a visszatérítés mértéke annak az összegnek a 90 %-a kell, hogy legyen, amelyet az operatív program elfogadásáról szóló határozatban meghatározott társfinanszírozási aránynak az elszámolható kiadásokra történő alkalmazása eredményez. A fennmaradó kifizetendő összegeket az elszámolások elfogadásakor kell kifizetni a tagállamoknak, feltéve, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek, pontosak és a valóságnak megfelelőek.

(41)

Az operatív program kezdetén történő előfinanszírozás kifizetésének biztosítania kell, hogy a tagállam az operatív program elfogadásától kezdve támogatást tudjon nyújtani a kedvezményezetteknek a műveletek végrehajtásához. Ez az előfinanszírozás kizárólag erre a célra használható fel, és úgy, hogy a kedvezményezetteknek elegendő támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy kiválasztása esetén el tudjanak indítani egy adott műveletet.

(42)

A kedvezményezetteknek az előfinanszírozásból és az időközi kifizetésekből rendelkezésre álló összegek függvényében a kifizetési kérelem kedvezményezett általi benyújtási idejétől számított legfeljebb 90 napon belül meg kell kapniuk a támogatást. Lehetővé kell tenni az irányító hatóság számára, hogy megszakítsa ezt a határidőt, amennyiben a támogató dokumentumok hiányosak vagy bizonyíték van további vizsgálatot igénylő szabálytalanságokra.

(43)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében olyan időben korlátozott intézkedéseket kell megállapítani, amelyek lehetővé teszik az felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kifizetések megszakítását, amennyiben egyértelmű bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és kontrollrendszer működésében jelentős hiányosság tapasztalható, bizonyíték van kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanságokra, vagy elmarad az elszámolások vizsgálatához és elfogadásához szükséges dokumentumok benyújtása. Célszerű, hogy a megszakítási időszak legfeljebb hat hónap legyen, amely időszakot a tagállam egyetértésével legfeljebb kilenc hónapra lehessen meghosszabbítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megszakítás okainak megszüntetésére, és ezáltal elkerülhető legyen a felfüggesztések alkalmazása.

(44)	Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében és a programok végrehajtásának hatékonyságát célzó eszközök biztosítására olyan intézkedéseket kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára a kifizetések felfüggesztését.

(45)

A költségvetési rendeletben foglalt követelményeknek az alap pénzügyi irányítására való alkalmazása érdekében egyszerű eljárásokat kell megállapítani az elszámolások elkészítésére, vizsgálatára és elfogadására, hogy biztosítva legyen e rendelkezések egyértelmű alapja és jogbiztonsága. Ezenfelül annak érdekében, hogy a tagállamok megfelelően teljesíthessék feladataikat, lehetővé kell tenni számukra, hogy kizárják azokat az összegeket, amelyek a jogszerűség és szabályosság vonatkozásában folyamatban lévő értékelés tárgyát képezik.

(46)

A kiadások szabálytalan elszámolásával kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében az igazoló hatóságok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy – anélkül, hogy erre bárminemű további indokolással kellene szolgálniuk – az időközi kifizetési kérelmekben szereplő azon összegeket, amelyek további ellenőrzést igényelnek, csak az azt követő számviteli év összegeivel együtt szerepeltessék, amelyben az adott összeg elszámolási rendszerükbe bekerült.

(47)

A kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyedi határidőket kell meghatározni, amelyek lejártáig az irányító hatóságok a kiadások benyújtása vagy valamely művelet lezárása után is kötelesek biztosítani a dokumentumok rendelkezésre állását a műveletekhez. Az arányosság elvének megfelelően a dokumentumok megőrzésének időtartamát differenciáltan kell megállapítani annak függvényében, hogy mekkora az adott művelethez kapcsolódó elszámolható kiadások teljes összege.

(48)

Mivel az elszámolásokat évente ellenőrzik és elfogadják, a lezárási eljárásnak egyszerűnek kell lennie. A program végső lezárását ennek megfelelően kizárólag az utolsó számviteli évhez kapcsolódó dokumentumok és a záró végrehajtási jelentés vagy az utolsó éves végrehajtási jelentés alapján kell elvégezni, és ahhoz semmilyen további dokumentumot nem kell biztosítani.

(49)

Az uniós költségvetés védelme érdekében lehetséges, hogy a Bizottságnak pénzügyi korrekciókat szükséges végrehajtania. A jogbiztonság tagállamok számára történő biztosítása érdekében fontos meghatározni azokat a körülményeket, amelyek mellett az alkalmazandó uniós jognak vagy nemzeti jognak az alkalmazásával kapcsolatos megsértése esetén a Bizottság pénzügyi korrekciót végezhet. Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által a tagállamokra kirótt pénzügyi korrekciók az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódjanak, az ilyen korrekcióknak olyan esetekre kell korlátozódniuk, ahol az alkalmazandó uniós jognak vagy nemzeti jognak a vonatkozó uniós jog alkalmazásával kapcsolatos megsértése a műveletek, illetve az azokhoz kapcsolódó, a Bizottságnak bejelentett kiadások elszámolhatóságát, szabályosságát, irányítását vagy kontrollját érinti. Az arányosság biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság a pénzügyi korrekcióról való döntéskor figyelembe vegye a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt kapcsolódó pénzügyi hatásokat.

(50)

Olyan jogi keretet kell létrehozni, amely biztosítja az erőteljes irányítási és kontrollrendszerek meglétét, valamint a szerepek és a hatáskörök megfelelő megosztását a megosztott irányítással összefüggésben. Ennek megfelelően pontosan és egyértelműen meg kell határozni a Bizottság szerepét, valamint arányos szabályokat kell megállapítani a pénzügyi korrekciók Bizottság általi alkalmazására vonatkozóan.

(51)

A műveletek auditja gyakoriságának arányosnak kell lenni az Uniónak az alapból kifizetett támogatásával. Különösen csökkenteni kell az elvégzett auditok számát, amennyiben egy művelet teljes elszámolható kiadása nem haladja meg a 150 000 EUR-t. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az auditok bármely időpontban történő elvégzését, amennyiben bizonyíték van szabálytalanságra vagy a csalásra, illetve egy befejezett művelet lezárását követően egy auditminta részeként. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy felülvizsgálja az audithatóság auditnyomvonalát vagy részt vegyen az audithatóság helyszíni auditjaiban. Amennyiben a Bizottság ily módon nem szerez kellő bizonyítékot az audithatóság hatékony működéséről, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy újra elvégezze az audittevékenységet, amennyiben ez a nemzetközileg elfogadott auditszabványok szerint lehetséges. Annak érdekében, hogy a Bizottság által végzett audit arányos legyen a kockázattal, a Bizottságnak tudnia kell csökkenteni az operatív programok auditjával kapcsolatos munkát, amennyiben nincsenek jelentős hiányosságok, vagy amennyiben az audithatóság megbízható. A kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyedi szabályokat kell bevezetni az azzal kapcsolatos kockázat csökkentésére, hogy ugyanazon műveletekre vonatkozóan több intézmény, nevezetesen az Európai Számvevőszék, a Bizottság és az audithatóság egymást átfedő auditokat végezzen. Ezenfelül az auditok során teljes körűen figyelembe kell venni az alap lakossági célcsoportjaira vonatkozó célkitűzést és e célcsoport jellemzőit, valamint számos kedvezményezett önkéntes jellegét.

(52)

A pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében helyénvaló az operatív program költségvetési kötelezettségvállalása bármely részének visszavonására vonatkozó rendelkezések meghatározása, különösen abban az esetben, amikor egy összeg mentesíthető a visszavonás alól, amikor a végrehajtási késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függetlenek, rendkívüliek vagy előre nem láthatók, és amelyek minden igyekezet ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járnak, továbbá olyan helyzetben, amikor a kifizetési kérelem benyújtására sor került, de annak tekintetében a fizetési határidőt megszakították vagy a kifizetést felfüggesztették.

(53)

E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a következők tekintetében: az éves és záró végrehajtási jelentések tartalma, ideértve a közös mutatók jegyzékét, a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumai, a nyújtandó adatok és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítése, az irányító hatóságok által létrehozott monitoringrendszerben számítógépesített formában rögzítésre és tárolásra kerülő adatokkal kapcsolatos információkat meghatározó szabályok, az auditnyomvonalat érintő minimumkövetelmények, a nemzeti auditok hatóköre és tartalma, a mintavétel módszertana, az auditok során gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó részletes szabályok, az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságainak meghatározására, az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására és a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.

(54)	A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(55)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén határozatokat fogadjon el a következőkről: a Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtásból finanszírozott éves cselekvési tervekről, operatív programok és azok módosításainak elfogadásáról, a kifizetések felfüggesztéséről, az elszámolások el nem fogadásáról és a számviteli évre vonatkozóan az alap terhére felszámítandó összegről, a pénzügyi korrekciókról, a kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti éves lebontásának meghatározásáról, valamint a kötelezettségvállalás visszavonása esetén a programok elfogadásáról szóló határozatok módosításáról.

(56)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a végső kedvezményezettekről végzett strukturált felmérések mintájáról, a szabálytalanságokról szóló jelentés gyakoriságáról és az alkalmazandó jelentési formátumról, az elektronikus adatcsererendszernek az irányítás és kontroll vonatkozásában való alkalmazási feltételeiről, az irányítási és kontrollrendszerrel kapcsolatos adatrögzítésre és tárolásra vonatkozó műszaki specifikációról, a vezetői nyilatkozat mintájáról, az auditstratégia mintáiról, az auditvéleményről és a kontrolljelentésről, a független auditszervezet jelentésére és véleményére vonatkozó mintáról és az irányító hatóság vagy adott esetben az igazoló hatóság feladatkörének és eljárásainak ismertetéséről, valamint a kifizetési kérelmek mintájáról. Az említett hatáskörök gyakorlásának összhangban kell lennie a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9).

(57)

A 182/2011/EU rendelet 5. cikkében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadandó bizonyos végrehajtási jogi aktusok esetében a tagállamokra gyakorolt lehetséges hatás és a következmények olyan nagymértékűek, hogy indokolt az általános szabály alóli kivétel. Ennek megfelelően, amennyiben a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét. Ilyen végrehajtási jogi aktusok fektetik le az irányítási és kontrollrendszerrel kapcsolatos nyilvántartásra és adattárolásra vonatkozó műszaki specifikációt. Ezért ezekre a végrehajtási jogi aktusokra a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(58)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, többek között az emberi méltóság, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a férfiak és nők közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. E rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(59)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az uniós társadalmi kohézió javítását és a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUMSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(60)	Biztosítani kell, hogy az alap kiegészítse azon intézkedéseket, amelyeket az ESZA társadalmi befogadást célzó tevékenységekként finanszíroz, miközben kizárólag a leginkább rászoruló személyeket támogatja,

(61)	Az e rendeletben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok azonnali elfogadása érdekében e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és cél

E rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (a továbbiakban: az alap), és meghatározza az alap célkitűzéseit, támogatásának hatókörét, a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat és az egyes tagállamoknak történő elosztásukat, valamint megállapítja az alap eredményességének és hatékonyságának biztosításához szükséges szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A következő meghatározások kerülnek alkalmazásra:

1. „alapvető anyagi támogatás”: korlátozott értékű alapvető fogyasztási javak a leginkább rászoruló személyek személyes használatára, például ruhák, lábbelik, tisztálkodási szerek, iskolai felszerelések és hálózsákok;

2. „leginkább rászoruló személyek”: olyan természetes személyek, legyenek azok egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által megállapított objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, vagy a partnerszervezetek által meghatározott és az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, és amelyek lehetővé tehetik a leginkább rászoruló személyek bizonyos földrajzi területeken történő megcélzását;

3. „partnerszervezet”: olyan közszervezet és/vagy nonprofit szervezet, amely közvetlenül vagy más partnerszervezetek révén élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást – adott esetben kísérő intézkedésekkel együtt – juttat a leginkább rászoruló személyekhez, vagy olyan tevékenységeket végez, amelyek közvetlenül a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célozzák, és amelynek műveleteit a 32. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében az irányító hatóság választja ki;

4. „nemzeti program”: bármely program, amely az alap célkitűzéseivel legalább részben megegyező célkitűzésekkel rendelkezik, és amelyet valamely közszervezet vagy nonprofit szervezet hajt végre nemzeti, regionális vagy helyi szinten;

5. „élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív program (OP I)”: olyan operatív program, amely élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás juttatását támogatja a leginkább rászoruló személyek számára, adott esetben olyan kísérő intézkedésekkel kombinálva, amely a leginkább rászoruló személyek társadalmi kirekesztésének enyhítését célozza;

6. „a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó operatív program (OP II)”: olyan operatív program, amely a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó, az aktív munkaerő-piaci intézkedésektől eltérő, nem pénzügyi és nem anyagi támogatásból álló tevékenységeket támogatja;

7. „művelet”: az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés vagy intézkedés, amely hozzájárul azon operatív program célkitűzéseihez, amelyhez kapcsolódik;

8. „befejezett művelet”: olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a megfelelő operatív programból származó támogatást kifizették a kedvezményezettek részére;

9. „kedvezményezett”: a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért;

10. „végső kedvezményezett”: az e rendelet 4. cikkében meghatározott támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek;

11. „kísérő intézkedések”: az élelmiszerosztáson és/vagy az alapvető anyagi támogatásnyújtáson túlmutató tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés enyhítése, és/vagy a társadalmi vészhelyzetek nagyobb részvételen alapuló és fenntarthatóbb kezelése, például a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozó iránymutatás és költségvetés-kezelési tanácsadás;

12. „közkiadás”: közpénzekből nyújtott hozzájárulás műveletek finanszírozására, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervek költségvetéséből, az Unió alaphoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy közigazgatási szervek társulásainak, illetve a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 1. cikkének (9) bekezdése szerinti közjogi intézmények költségvetéséből származik;

13. „közreműködő szervezet”: bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely irányító hatóság vagy igazoló hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;

14. „számviteli év”: a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-től2024. június 30-ig tart;

15. „pénzügyi év”: a január 1. és december 31. közötti időszak;

16. „szabálytalanság”: az uniós jog vagy az alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jog valamely rendelkezésének egy, az alap végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;

17. „gazdasági szereplő”: az alapból nyújtott támogatás végrehajtásában részt vevő természetes vagy jogi személy vagy egyéb jogalany, a közigazgatási szerv jogkörét gyakorló tagállam kivételével;

18. „rendszerszintű szabálytalanság”: bármely szabálytalanság, amely esetében fennáll az ismétlődés lehetősége, amely nagy valószínűséggel hasonló művelettípusok esetében következik be, és amelyet valamely irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága okoz, beleértve azt is, hogy nem történt meg az e rendelet szerinti megfelelő eljárások kialakítása;

19. „az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága”: olyan hiányosság, amely jelentős javító intézkedéseket tesz szükségessé a rendszerben, és amely az alapot szabálytalanságok jelentős kockázatának teszi ki, és amelynek megléte nem egyeztethető össze egy, az irányítási és kontrollrendszer működéséről adott fenntartás nélküli auditvéleménnyel.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az alap azáltal ösztönzi a társadalmi kohéziót, fokozza a társadalmi befogadást és végül ezáltal hozzájárul a szegénység felszámolásának célkitűzéséhez az Unión belül, hogy az Európa 2020 stratégiának megfelelően hozzájárul a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számát legalább 20 millióval csökkenteni kívánó célkitűzés megvalósításához, egyúttal kiegészítve a strukturális alapokat. Az alap a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem pénzügyi támogatás – élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás juttatása a leginkább rászoruló személyeknek és a társadalmi befogadásukat célzó tevékenységek – biztosításával hozzájárul a szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló egyedi célkitűzés megvalósításához.

E célkitűzést és az alap végrehajtásának eredményeit minőségi és mennyiségi szempontból értékelni kell.

(2) Az alap kiegészíti a szegénység felszámolását és a társadalmi befogadást elősegítő fenntartható nemzeti szakpolitikákat, amelyek továbbra is tagállami hatáskörben maradnak.

4. cikk

A támogatás köre

(1) Az alap olyan nemzeti programokat támogat, amelyek keretében a tagállamok által kiválasztott partnerszervezeteken keresztül élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást juttatnak a leginkább rászoruló személyek számára.

A leginkább rászoruló személyek élelmiszer-ellátásának növelése és diverzifikálása, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentése és megelőzése érdekében az alap támogathat élelmiszer-adományok gyűjtéséhez, szállításához, tárolásához és elosztásához kapcsolódó tevékenységeket.

Az alap kísérő intézkedéseket is támogathat az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás kiegészítéseképpen.

(2) Az alap támogatja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásához hozzájáruló tevékenységeket.

(3) Az alap uniós szinten előmozdítja a kölcsönös tanulást, a hálózatépítést és a bevált gyakorlatok terjesztését a leginkább rászoruló személyeknek nyújtott nem pénzügyi támogatás területén.

5. cikk

Elvek

(1) Az Unió költségvetésének az alap számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban, a Bizottság kezdeményezésére végzett technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítás keretében hajtanak végre.

(2) A Bizottság és a tagállamok – valamennyi tagállam sajátos helyzetének figyelembevételével – biztosítják, hogy az alapból származó támogatás összhangban legyen az Unió vonatkozó szakpolitikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió egyéb eszközeit.

(3) Az alapból származó támogatás a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kerül megvalósításra, a szubszidiaritás elvének megfelelően.

(4) A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt szervek feladata az operatív programok végrehajtása és az e rendelet szerinti feladataik elvégzése a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretének megfelelően és e rendelet betartásával.

(5) Az alap végrehajtására és felhasználására – különösen a pénzügyi és igazgatási források felhasználására – vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és kontrollal kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a nyújtott támogatás mértékének tekintetében, valamint a főként önkéntesek révén működő szervezetek korlátozott adminisztratív kapacitásait.

(6) A saját felelősségi körüknek megfelelően és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság és a tagállamok biztosítják az Európai Szociális Alappal (ESZA), valamint más vonatkozó uniós szakpolitikákkal, stratégiákkal és eszközökkel, különösen az egészségügyhöz és az élelmiszer-pazarláshoz kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel történő koordinációt.

(7) A Bizottság, a tagállamok és a kedvezményezettek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 30. cikkének megfelelően.

(8) A Bizottság és a tagállamok biztosítják az alap eredményességét, különösen a monitoring, a jelentéstétel és az értékelés révén.

(9) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az operatív programokat az érintettekkel való konzultációk során a partnerség elvének tiszteletben tartásával készítsék el, programozzák, hajtsák végre, vonják monitoring alá és értékeljék, az e rendeletben rögzítettek szerint.

(10) A Bizottság és a tagállamok megteszik az alap eredményességének biztosításához szükséges lépéseket, és az alappal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek adminisztratív terhei csökkentését célozva látják el.

(11) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a nők és a férfiak közötti egyenlőség és a nemi dimenzió integrálásának figyelembevételét és az alap elkészítésének, programozásának, irányításának és végrehajtásának, monitoringjának és értékelésének különböző szakaszaiban, valamint a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, illetve a bevált gyakorlatok cseréje során. Ahol lehetséges, a Bizottság és a tagállamok nemek szerint lebontott adatokat használ.

A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alaphoz, valamint az alap által támogatott programokhoz és műveletekhez való hozzáférés megszerzése során.

(12) Az alap által támogatott műveletek megfelelnek az alkalmazandó uniós jognak és az uniós jog alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jognak (alkalmazandó jog). Az alap különösen csak olyan élelmiszer- vagy áruelosztás támogatására használható fel, amely megfelel a fogyasztói termékbiztonságra vonatkozó uniós jognak.

(13) A tagállamok és a kedvezményezettek a leginkább rászoruló személyek szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki az élelmiszereket és/vagy az alapvető anyagi támogatást. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai ugyancsak figyelembe veszik az éghajlati és környezeti vonatkozásokat, különösen az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából. Adott esetben a kiosztani kívánt élelmiszer-ipari termékek típusának kiválasztása során figyelembe veszik a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulást is.

(14) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az ezen alap keretében biztosított segítségnyújtás a leginkább rászoruló személyek méltóságát tiszteletben tartva történjék.

II. CÍM

FORRÁSOK ÉS PROGRAMOZÁS

6. cikk

Globális források

(1) A 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában az alapból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2011. évi árakon 3 395 684 880 EUR, a II. mellékletben meghatározott éves bontással összhangban.

(2) A 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok számára az alapból nyújtandó összegek elosztását a III. melléklet tartalmazza. Az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló minimális összeg az egész időszakra nézve 3 500 000 EUR.

(3) A programozás, majd az Unió általános költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.

(4) A globális források 0,35 %-át a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

7. cikk

Operatív programok

(1) E rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül minden tagállam benyújt a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan egy OP I-et és/vagy OP II-t a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:

(2) Az OP I tartalmazza:

az anyagi nélkülözés operatív program keretében kezelni kívánt típusának vagy típusainak azonosítása és kiválasztásának indokolása, valamint az anyagi nélkülözés egyes kezelni kívánt típusai tekintetében az élelmiszer-elosztás és/vagy alapvető anyagi támogatás, valamint adott esetben a biztosítani kívánt kísérő intézkedések fő jellemzőinek ismertetése, a 16. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelés eredményeire figyelemmel;

b)	az anyagi nélkülözés egyes kezelni kívánt típusainak megfelelő nemzeti program vagy programok ismertetése;

c)	a leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus ismertetése, szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban;

d)	a műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén a kezelni kívánt anyagi nélkülözés típusa szerint megkülönböztetett – ismertetése;

e)	a partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban;

f)	az ESZA-nak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus ismertetése;

g)	az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban ismertető táblázatot tartalmazó pénzügyi terv az egész programozási időszakra, valamint a megfelelő kísérő intézkedések.

(3) Az OP II tartalmazza:

a)	a program társadalmi kohézió előmozdításához és a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulásának stratégiája, összhangban az Európa 2020 stratégiával, beleértve a támogatás prioritásai kiválasztásának indokolását is;

b)	az operatív program egyedi, a nemzeti szükségletek azonosítása alapján meghatározott célkitűzései, tekintettel a 16. cikknek megfelelően elvégzett előzetes értékelésre. Az előzetes értékelést az operatív program benyújtásával egy időben kell benyújtani a Bizottságnak;

c)	pénzügyi terv, amely tartalmaz egy, az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét a fellépés típusa szerinti bontásban az egész programozási időszakra ismertető táblázatot;

d)	a megcélozni kívánt leginkább rászoruló személyek azonosítása;

e)	a megfelelő nyújtott kiadásokkal kapcsolatos pénzügyi mutatók;

f)	az egyedi célkitűzések esetében várt eredmények és a megfelelő programspecifikus teljesítmény- és eredménymutatók bázisértékekkel és célértékekkel;

g)	a támogatni kívánt fellépések típusainak és példáinak, valamint a b) pontban szereplő egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulásuknak az ismertetése, beleértve a műveletek kiválasztásának vezérlőelveit és adott esetben a kedvezményezettek típusainak azonosítását is;

h)	az ESZA-val való kiegészítő jelleg biztosítása, valamint a tevékenységek közötti átfedések és a kettős finanszírozás elkerülését célzó mechanizmus ismertetése.

(4) Minden operatív program tartalmazza továbbá:

a)	az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az audithatóság és azon szerv azonosítása, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít, valamint a monitoringeljárás ismertetése;

b)	valamennyi érintett és adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szerveknek, az operatív program elkészítésében történő részvételét biztosító intézkedések ismertetése;

c)	a 27. cikk (4) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának ismertetése, beleértve a kedvezményezetteknek az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket;

d)	az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását, valamint a társfinanszírozás mértékét a 20. cikkel összhangban tartalmazó táblázatot magában foglaló pénzügyi terv;

A 7. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett, az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást közvetlenül juttató partnerszervezetek saját maguk vagy más szervezetekkel együttműködve olyan anyagi támogatás nyújtását kiegészítő tevékenységeket látnak el, adott esetben az illetékes szolgálatok felé átirányítva, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásának megvalósítása, függetlenül attól, hogy az alap támogatja-e ezeket a tevékenységeket. Azonban az ilyen kísérő intézkedések nem lehetnek kötelezőek azokban az esetekben, amikor az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást kizárólag a leginkább rászoruló gyermekeknek nyújtják gyermekgondozó vagy hasonló jellegű intézményekben.

(5) A tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság operatív programokat dolgoz ki. A tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság együttműködik minden érintettel, valamint adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szervekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok szorosan kapcsolódjanak a társadalmi befogadást célzó nemzeti szakpolitikákhoz.

(6) A tagállamok adott esetben az I. mellékletben meghatározott minták szerint készítik el operatív programjaik tervezetét.

8. cikk

Az operatív programok elfogadása

(1) A Bizottság értékeli az egyes operatív programok összhangját e rendelettel, valamint annak az alap célkitűzéseihez való hozzájárulását, figyelembe véve a 16. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelést. A Bizottság biztosítja, hogy ne legyen átfedés egyetlen, az ESZA-ból finanszírozott tagállami operatív programmal sem.

(2) A Bizottság az operatív program benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes további szükséges információt és adott esetben felülvizsgálja a javasolt operatív programot.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján legkésőbb a tagállam általi benyújtást követő hat hónapon belül elfogad minden operatív programot, feltéve hogy a Bizottság által a (2) bekezdéssel összhangban tett észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

9. cikk

Az operatív programok módosítása

(1) A tagállamok az operatív program módosítására vonatkozó kérelmet nyújthatnak be. A kérelemhez csatolni kell a felülvizsgált operatív programot és a módosítás indokolását.

(2) A Bizottság értékeli az (1) bekezdéssel összhangban megadott információkat, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indokolást. A Bizottság észrevételeket tehet, a tagállam pedig megadja a Bizottság számára az összes szükséges további információt.

(3) A Bizottság az operatív program tagállam általi benyújtása után legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja annak módosítását, feltéve hogy a Bizottság által tett észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

10. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság elősegíti a leginkább rászoruló személyek részére biztosított nem pénzügyi segítségnyújtás területén folytatott tapasztalatcserét, kapacitás- és hálózatépítést, valamint a lényeges eredmények terjesztését, többek között egy weboldal révén.

A területen tevékenykedő olyan szervezetek is bevonhatók, amelyek nem veszik igénybe az alap forrásait.

A Bizottság ezenfelül évente legalább egy alkalommal konzultál a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel az alapból származó támogatás végrehajtásáról, majd az ilyen konzultációt követően kellő időben jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság is elősegíti az alappal kapcsolatos releváns eredmények, jelentések és információk online terjesztését.

III. CÍM

MONITORING, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

11. cikk

Az OP II monitoring-bizottság

(1) A tagállam számára egy OP II elfogadásáról szóló határozatról megküldött értesítést követő három hónapon belül a tagállam – az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretének megfelelően – az irányító hatósággal egyetértésben létrehozza vagy kijelöli a program végrehajtását monitoring alá vonó bizottságot.

(2) Minden monitoring-bizottság – az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül – kidolgozza és elfogadja a saját eljárási szabályzatát.

(3) A monitoring-bizottság összetételéről a tagállam határoz, feltéve, hogy a monitoring-bizottság az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és valamennyi érintett, továbbá adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szervek képviselőiből áll. Az illetékes regionális, helyi és más hatóságok, valamint az érintettek képviselőit az adott szervezetek átlátható eljárások révén delegálják a monitoring-bizottságba. A monitoring-bizottság minden tagja rendelkezhet szavazati joggal. A monitoring-bizottság tagjainak listáját közzéteszik.

(4) A Bizottság tanácsadói minőségben részt vesz a monitoring-bizottság munkájában.

(5) A monitoring-bizottság elnöke a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője.

12. cikk

Az OP II monitoring-bizottság feladatai

(1) A monitoring-bizottság évente legalább egyszer ülésezik és felülvizsgálja a program végrehajtását és az egyedi célkitűzései teljesítése terén elért eredményeit. Ennek során figyelembe veszi a pénzügyi adatokat, a közös és programspecifikus mutatókat, beleértve az eredménymutatók értékének változásait, illetve a számszerűsített célértékek teljesítése terén elért eredményeket és adott esetben a minőségi elemzések eredményeit.

(2) A monitoring-bizottság megvizsgálja a program teljesítését érintő valamennyi kérdést, különösen a következőket:

a)	az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján az operatív program konkrét célértékeinek teljesítése terén elért eredmények, beleértve az értékelés megállapításait is;

b)	a tájékoztatással és a kommunikációval kapcsolatos intézkedések végrehajtása;

c)	a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet figyelembe vevő és előmozdító intézkedések.

(3) A monitoring-bizottság a következőket vizsgálja és hagyja jóvá:

a)	a műveletek kiválasztási módszertana és kritériumai, összhangban a 7. cikk (3) bekezdésének f) pontjában rögzített vezérelvekkel;

b)	az éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések;

c)	az irányító hatóság által az operatív program módosítására tett javaslatok.

(4) A monitoring-bizottság a program végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos észrevételeket intézhet az irányító hatósághoz.

Monitoring alá vonja az észrevételek eredményeképpen hozott intézkedéseket.

13. cikk

Végrehajtási jelentések és mutatók

(1) 2015-től 2023-ig minden év június 30-ig a tagállamok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző pénzügyi évben végrehajtott operatív programról.

(2) A tagállamok az éves végrehajtási jelentés tervezetét a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak megfelelően készítik el, beleértve a közös mutatók listáját, valamint a társadalmi befogadást elősegítő operatív programok esetében a programspecifikus mutatók listáját.

A tagállamok az összeférhetetlenségeket elkerülve konzultálnak az érintettekkel az OP I-re vonatkozó végrehajtási jelentésekről. Az érintettek észrevételeiről készített összefoglalót csatolni kell a jelentéshez.

(3) Az éves végrehajtási tervek akkor fogadhatóak el, ha tartalmazzák a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak megfelelően előírt valamennyi információt. Amennyiben a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről az érintett tagállamot. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem tájékoztatta a tagállamot, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a tagállam részére a fenti határidőn belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

(5) A tagállamok 2024. szeptember 30-ig záró jelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról.

A tagállamok a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak megfelelően elkészítik a záró végrehajtási jelentés tervezetét.

A Bizottság megvizsgálja a záró végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított öt hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a tagállam részére a fenti határidőn belül, a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2014. július 17-ig a 62. cikkben foglaltaknak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek rögzítik az éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések tartalmát, ideértve a közös mutatók listáját.

(7) A Bizottság észrevételeket tehet a tagállamok részére az operatív program végrehajtására vonatkozóan. Az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről.

(8) Az irányító hatóság minden egyes éves végrehajtási jelentés és a záró végrehajtási jelentés tartalmáról összefoglalót tesz közzé.

(9) A Bizottság az éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések összefoglalóját kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(10) A végrehajtási jelentésekkel kapcsolatos eljárás a juttatott forrásokhoz és a támogatás jellegéhez képest nem lehet túl bonyolult, és nem okozhat szükségtelen adminisztratív terheket.

14. cikk

Felülvizsgálati ülések

(1) A Bizottság és a tagállamok 2014-től 2023-ig – eltérő megállapodás hiányában – évente egy alkalommal üléseznek, hogy felülvizsgálják az operatív program végrehajtása terén tett előrelépéseket, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a Bizottság 13. cikk (7) bekezdésében említett észrevételeit.

(2) A felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be. Az érintetteket meg kell hívni az OP I felülvizsgálati ülésein való részvételre az említett ülések azon részeinek kivételével, amikor részvételük összeférhetetlenséghez vagy az audit ügyekre vonatkozó titoktartás megsértéséhez vezetne.

(3) A tagállam biztosítja, hogy a felülvizsgálati ülés után megfelelően nyomon kövessék a Bizottság esetleges észrevételeit, és a következő pénzügyi évi vagy – adott esetben – a következő évekre vonatkozó végrehajtási jelentésben kitér erre a nyomon követésre.

15. cikk

Az értékelésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges – többek között a 13. cikkben említett közös mutatókra vonatkozó – adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását.

(2) Az értékeléseket az operatív program végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, ugyanakkor azok nem tartalmazhatnak a végső kedvezményezettek személyazonosságára vonatkozó információkat.

(3) Az értékelések a juttatott forrásokhoz vagy a támogatás jellegéhez képest nem lehetnek túl bonyolultak, és nem okozhatnak szükségtelen adminisztratív terheket.

16. cikk

Előzetes értékelés

(1) A tagállamok minden egyes operatív program vonatkozásában előzetes értékelést végeznek.

(2) Az előzetes értékelést az operatív program előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni. Ezt az operatív programmal egyidejűleg, vezetői összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak.

(3) Az OP I előzetes értékelése a következő elemeket méri fel:

a 2020-ig a szegénységben élők, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számának 20 millióval történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás, tekintettel az anyagi nélkülözés kiválasztott kezelni kívánt típusára, és figyelembe véve a szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint az anyagi nélkülözés tekintetében felmerülő nemzeti szükségleteket;

b)	a javasolt operatív program belső koherenciája, valamint annak kapcsolata más releváns pénzügyi eszközökkel;

c)	a költségvetési források elosztása és az operatív program célkitűzései közötti összhang;

d)	a várható teljesítmények eredményekhez és ezáltal az alap célkitűzéseihez való hozzájárulása;

e)	az érintettek részvétele;

f)	az operatív program monitoringja és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmassága.

(4) Az OP II előzetes értékelése a következő elemeket méri fel:

a)	figyelembe véve a nemzeti igényeket, az Európa 2020 stratégiával összhangban a társadalmi kohézió és a szegénység csökkentése elősegítéséhez való hozzájárulás;

b)	a javasolt operatív program belső koherenciája, valamint annak kapcsolata más kapcsolódó pénzügyi eszközökkel, különösen az ESZA-val;

c)	a költségvetési források elosztása és a program célkitűzései közötti összhang;

d)	a javasolt programspecifikus mutatók relevanciája és egyértelműsége;

e)	a várható teljesítmények miként járulnak hozzá az eredményekhez;

f)	a mutatók számszerűsített célértékei reálisak-e, tekintettel az alapból előirányzott támogatásra;

g)	a javasolt támogatási forma indokoltsága;

h)	a program irányításához szükséges emberi erőforrások és adminisztratív kapacitás megfelelősége;

i)	a program monitoring alá vonását és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmassága;

j)	a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és mindennemű megkülönböztetés megakadályozása érdekében tervezett intézkedések megfelelősége.

17. cikk

Értékelés a programozási időszak során

(1) A Bizottság 2018. december 31-ig benyújtja az alap félidős értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére értékelheti az operatív programokat.

(3) Valamely OP I irányító hatósága a programozási időszak során értékelheti az operatív program eredményességét és hatékonyságát.

(4) Valamely OP I irányító hatósága 2017-ben és 2022-ben a Bizottság által elfogadott minta szerint strukturált felmérést készít a végső kedvezményezettekről. A Bizottság az érintettekkel folytatott konzultációt követően a mintát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. A végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az OP II irányító hatósága 2022. december 31-ig legalább egy értékelést végez. Az értékelés felméri a támogatott műveletek eredményességét, hatékonyságát és hatását. Biztosítani kell a megfelelő nyomon követést.

18. cikk

Utólagos értékelés

A Bizottság saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szoros együttműködésben, külső szakértők segítségével utólagos értékelést végez az alap eredményességéről és hatékonyságáról és a kapott eredmények fenntarthatóságáról, valamint az alap hozzáadott értékének felmérése céljából. Az utólagos értékelést 2024. december 31-ig kell befejezni.

19. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

(1) Az alap által támogatott intézkedésekről a Bizottság és a tagállam információt szolgáltat, és népszerűsíti azokat. A tájékoztatás címzettjei elsősorban a leginkább rászoruló személyek, valamint a szélesebb közönség és a média. A tájékoztatás kiemeli az Unió szerepét és biztosítja az alapból, a tagállamoktól és a partnerszervezetektől származó, az Unió társadalmi kohéziós célkitűzéseihez való hozzájárulás láthatóságát, a végső kedvezményezettek megbélyegzése nélkül.

(2) Az alapból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében az irányító hatóság listát vezet az alap által támogatott műveletekről egy adatokat tartalmazó táblázat formájában, amely lehetővé teszi az adatok szétválogatását, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és könnyű internetes közzétételét. A műveletek listája legalább a következő információkat tartalmazza:

a)	kedvezményezett neve, lakcíme;

b)	a kiutalt uniós támogatás;

c)	az OP I esetében az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusát.

Az irányító hatóság legalább tizenkét havonta aktualizálja a műveletek listáját.

(3) Egy művelet végrehajtása során a kedvezményezettek és a partnerszervezetek úgy tájékoztatják a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen vagy legalább egy – a műveletről, többek között az Uniótól kapott pénzügyi támogatásról tájékoztató – (minimum A3-as méretű) plakátot, vagy egy megfelelő méretű európai uniós emblémát helyeznek el. Ezt az előírást az OP I és/vagy az OP II minden egyes megvalósítási helyszínén a végső kedvezményezettek megbélyegzése nélkül teljesítik, kivéve, ha az elosztás körülményei miatt erre nincs lehetőség.

A saját weboldallal rendelkező kedvezményezettek és partnerszervezetek rövid leírást is közölnek a műveletről, megemlítve annak céljait és eredményeit, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.

(4) A kedvezményezett és a partnerszervezetek valamennyi tájékoztatási és kommunikációs intézkedésükben elismerik az alapból a művelet számára nyújtott támogatást, feltüntetve az Unió jelképét, valamint az Unióra és az alapra utaló hivatkozást.

(5) Az irányító hatóság a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kedvezményezetteket a műveletek listájának közzétételéről. Az irányító hatóság tájékoztatási és kommunikációs segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú mintákat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek és a partnerszervezetek számára a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését.

(6) Az OP II esetében:

a tagállam vagy az irányító hatóság feladatai:

i.	az operatív program elindulását nyilvánosságra hozó nagyszabású tájékoztató kampány megszervezése; továbbá

ii.	évente legalább egy olyan nagyszabású tájékoztató kampány szervezése, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, és/vagy bemutatja az operatív program által elért eredményeket, beleértve adott esetben a műveletek példáit;

b)	valamely művelet végrehajtása során a kedvezményezett tájékoztatja a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, gondoskodva arról, hogy a műveletben részt vevőket tájékoztassák az alaptól kapott támogatásról;

c)	minden dokumentumnak, beleértve az e műveletekre vonatkozó részvételi vagy egyéb igazolást, tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy az operatív program végrehajtása az alap támogatásával történt;

d)	az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek hozzáférjenek a finanszírozási lehetőségekre, a pályázati felhívások kiírására és feltételeire, valamint a támogatni kívánt műveletek kiválasztására vonatkozó információkhoz.

(7) A személyes adatoknak az e rendelet 15–19. cikke értelmében történő feldolgozása során az irányító hatóság, valamint a kedvezményezettek és a partnerszervezetek a 95/46/EK irányelvnek megfelelően járnak el.

IV. CÍM

AZ ALAPBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

20. cikk

Társfinanszírozás

(1) Az operatív program társfinanszírozási aránya az elszámolható kiadások legfeljebb 85 %-a. A 21. cikk (1) bekezdésében ismertetett körülmények között az arány növelhető. A tagállamok szabadon dönthetnek az alap tevékenységeinek nemzeti forrásból történő további támogatásáról.

(2) A Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az operatív program esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányt és az alapból igénybe vehető támogatás maximális összegét.

(3) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

21. cikk

Kifizetések emelése az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetében

(1) A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét az operatív programra vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest tíz százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel meg lehet emelni. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a 100 %-ot, az olyan kifizetési kérelmekre vonatkozik, amelyek azzal a elszámolási időszakkal kapcsolatosak, amelyre a tagállam a kérelmét benyújtotta, és az azt követő elszámolási időszakokra, amelyek során a tagállam megfelel a következő feltételek egyikének:

a)	amennyiben az érintett tagállam bevezette pénznemeként az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelettel (11) összhangban;

b)	amennyiben az érintett tagállam nem vezette be pénznemeként az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelettel (12) összhangban;

c)	a finanszírozási támogatás az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződéssel összhangban áll rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzből nyújtott támogatást és a Bizottságnak az operatív programot jóváhagyó határozatában előírt, az alapból nyújtott támogatás legmagasabb összegét.

22. cikk

Támogathatósági időszak

(1) E cikk nem érinti a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtásra való jogosultság 27. cikkben előírt szabályait.

(2) A kiadás abban az esetben jogosult az operatív programból származó támogatásra, ha az a kedvezményezettnél merül fel, és kifizetését 2013. december 1. és 2023. december 31. között teljesítik.

(3) Az operatív programból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, mielőtt az operatív program finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette-e az összes kapcsolódó kifizetést.

(4) Az operatív program módosítása esetén a módosítás miatt támogathatóvá váló kiadás csak a módosítási kérelem tagállam által a Bizottságnak történő benyújtásának időpontjától kezdve támogatható.

23. cikk

A műveletek támogathatósága

(1) Valamely operatív program által támogatott műveleteket az operatív program által érintett tagállamban valósítják meg.

(2) A műveletek abban az esetben támogathatók valamely operatív programból, ha méltányos és átlátható eljárásban, és vagy az operatív programban meghatározott feltételek, vagy adott esetben a monitoring-bizottság által jóváhagyott feltételek alapján választották ki azokat.

(3) A kiválasztási kritériumokat és a valamely OP II-ből támogatásra kiválasztott műveletek listáját elfogadásukat követően közölni kell az ESZA által társfinanszírozott operatív programok monitoring-bizottságaival.

(4) A leginkább rászoruló személyeknek szánt élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást maguk a partnerszervezetek is beszerezhetik.

A leginkább rászoruló személyeknek szánt élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást közszervezet is megvásárolhatja, és díjmentesen a partnerszervezetek rendelkezésére bocsáthatja. Ebben az esetben az élelmiszer az 1308/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott intervenciós készletekből származó termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből is származhat, feltéve, hogy ez a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség, és nem késlelteti indokolatlanul az élelmiszerek partnerszervezetekhez való szállítását. Minden olyan összeg, amely ilyen ügyletből származik, a leginkább rászoruló személyek javára használandó fel, és nem használható fel a tagállamok e rendelet 20. cikkében előírt, a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére.

A Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 20. cikke i) pontjának értelmében elfogadott eljárásokat alkalmazza, amelyek szerint az abban említett termékek felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők e rendelet céljaira annak érdekében, hogy biztosítsák azok maximális hatékonyságát.

(5) Az említett élelmiszereket és/vagy alapvető anyagi támogatást díjmentesen kell eljuttatni a leginkább rászoruló személyekhez.

(6) A kettős finanszírozás elkerülése érdekében az alapból támogatásban részesülő valamely művelet az alapból társfinanszírozott egynél több operatív programból vagy más uniós eszközből nem kaphat támogatást.

24. cikk

Támogatási formák

Az alap vissza nem térítendő támogatások, beszerzés, illetve ezek kombinációjának formájában nyújt segítséget a tagállamoknak. Ez a támogatás azonban nem lehet az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá eső támogatás.

25. cikk

Vissza nem térítendő támogatási formák

(1) A vissza nem térítendő támogatás a következő formákban valósulhat meg:

a)	a ténylegesen felmerült és kifizetett elszámolható költségek visszatérítése;

b)	egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c)	közpénzből nyújtott egyösszegű, 100 000 EUR-t nem meghaladó támogatás;

d)	százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára.

(2) Az (1) bekezdésben említett lehetőségek kombinálása csak akkor lehetséges egy művelet tekintetében, ha az egyes lehetőségek különböző költségkategóriákra vonatkoznak, illetve ha azok az említett művelet egymást követő szakaszaiban kerülnek felhasználásra.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett összegek meghatározása a következők alapján történik:

igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következők valamelyikén alapul:

i.	statisztikai adatok vagy más objektív információk;

ii.	az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai vagy a szokásos költségelszámolási gyakorlatuk alkalmazása;

b)	a teljes egészében az érintett tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és ezeknek megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás;

c)	e rendeletben meghatározott arányok;

d)	eseti alapú kiszámítás az előzőleg az irányító hatóság által jóváhagyott költségvetés-tervezet alapján, amennyiben a közpénzből nyújtott támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formákban kiszámított összegek a VI. cím alkalmazása céljából a kedvezményezettnél felmerült és általa kifizetett, elszámolható kiadásoknak tekintendők.

(5) Az egyes műveletek támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum rögzíti a művelet költségeinek kiszámítására alkalmazandó módszert és a vissza nem térítendő támogatás folyósításának feltételeit.

26. cikk

A kiadások elszámolhatósága

(1) A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben, illetve e rendelet alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az OP I-ből elszámolható költségek a következők:

a)	az élelmiszerek beszerzésével és/vagy az alapvető anyagi támogatással kapcsolatos költségek;

amennyiben közszervezet vásárolja meg az élelmiszert vagy az alapvető anyagi támogatást, és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az élelmiszernek vagy alapvető anyagi támogatásnak a partnerszervezetek raktárába történő szállításának költségei, valamint a tárolás költségei az a) pontban említett költségek 1 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva, illetve – megfelelően indokolt esetekben– a ténylegesen felmerült és kifizetett költségek;

c)	a partnerszervezetek által viselt adminisztratív, szállítási és tárolási költségek, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott élelmiszerek értékének 5 %-a;

d)	az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a partnerszervezeteknél felmerült és általuk kifizetett költségei;

az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül vagy együttműködési megállapodás keretében eljuttató partnerszervezetek által vállalt kísérő intézkedések bejelentett költségei, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva;

(3) Az (1) bekezdés ellenére a valamely operatív programból támogatásra jogosult költségek a 27. cikk (4) bekezdése értelmében felmerülő költségek, illetve közvetett költségek esetében a 27. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felmerült költségek az elszámolható közvetlen személyi jellegű költségek 15 %-áig terjedő átalányösszegként számolhatók el.

(4) A következő költségek nem jogosultak az operatív programból származó támogatásra:

a)	hitelkamat;

b)	infrastruktúra nyújtása;

c)	a használt áruk költségei;

d)	hozzáadottérték-adó (héa), kivéve, ha a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza.

27. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében és az éves elosztható források legfeljebb 0,35 %-áig az alapból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, audit-, tájékoztatási, kontroll- és értékelési intézkedések, valamint tevékenységek a 10. cikknek megfelelően.

(2) A Bizottság konzultál a tagállamokkal és a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel a technikai segítségnyújtás tervezett igénybevételéről.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén évente megállapítja, hogy milyen típusú intézkedéseket tervez az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban arra az esetre, ha azokra támogatást irányoznak elő az alapból.

(4) A tagállamok kezdeményezésére és az alapból elkülönített források legfeljebb 5 %-áig az operatív programból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, irányítási, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, audit-, tájékoztatási, kontroll- és értékelési intézkedések. Az alapból ugyancsak finanszírozható a partnerszervezetek számára biztosított technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés.

V. CÍM

IRÁNYÍTÁS ÉS KONTROLL

28. cikk

Az irányítási és kontrollrendszerek általános alapelvei

Az irányítási és kontrollrendszerek az 5. cikk (7) bekezdésével összhangban biztosítják a következőket:

a)	az irányításban és a kontrollban részt vevő szervezetek feladatainak ismertetése, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b)	a feladatköröknek e szervezeteken belüli és e szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelés;

c)	a bejelentett kiadások helytállóságát és szabályszerűségét biztosító eljárások;

d)	számítógépesített rendszerek elszámolási célokra, pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és továbbítására, monitoring és jelentéstételi célokra;

e)	jelentéstételi és monitoringrendszerek olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f)	az irányítási és kontrollrendszerek működésének auditjára vonatkozó szabályok;

g)	megfelelő auditnyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

h)	a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzése, felderítése és helyrehozása, és a jogosulatlanul kifizetett összegeknek az esetleges késedelmi kamatokkal együtt történő visszafizettetése.

29. cikk

Megosztott irányítás alá tartozó feladatok

A megosztott irányítás elvével összhangban a tagállamok és a Bizottság az ebben a rendeletben meghatározott feladatköreiknek megfelelően felelősek a programok irányításáért és kontrolljáért.

30. cikk

A tagállamok felelőssége

(1) A tagállamok teljesítik az irányítási, kontroll és auditkötelezettségeket, továbbá vállalják azokat a feladatokat, amelyeket a költségvetési rendeletben és az e rendeletben a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok megállapítanak.

(2) A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, fel kell deríteniük és kezelniük kell a szabálytalanságokat, és a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a késedelmi kamattal együtt. Értesítik a Bizottságot azokról a szabálytalanságokról, amelyeknél az alapból nyert támogatás mértéke meghaladja a 10 000 EUR-t, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot a vonatkozó igazgatási és bírósági eljárások jelentős előrehaladásáról.

A tagállamoknak nem kell értesíteniük a Bizottságot a következő esetekkel kapcsolatos szabálytalanságokról:

a)	amikor a szabálytalanság kizárólag abban áll, hogy a társfinanszírozott operatív programban szereplő valamely művelet részben vagy egészben nem került végrehajtásra a kedvezményezett csődje miatt;

b)	amelyeket a kedvezményezett önként hozott az irányító hatóság vagy igazoló hatóság tudomására, még mielőtt e hatóságok bármelyike maga fedezte volna azt fel, akár a közpénzből nyújtott hozzájárulás kifizetése előtt, akár azt követően;

c)	amelyeket az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság még azelőtt derített fel, mielőtt az érintett kiadás bekerült volna a Bizottságnak benyújtott költségnyilatkozatba.

Minden más esetben, különösen a csődöt megelőző szabálytalanságok vagy a csalás gyanújának esetében jelentést kell küldeni a Bizottságnak a tapasztalt szabálytalanságokról és az azokhoz kapcsolódó megelőző és korrekciós intézkedésekről.

Amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az unió költségvetésébe. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem téríttetnek vissza egy jogosulatlanul kifizetett összeget, amennyiben az alapból való hozzájárulásnak a kedvezményezett által visszatérítendő összege kamatok nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t.

A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek további részletes szabályokat írnak elő a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumairól, a nyújtandó adatokról, valamint az annak meghatározása érdekében alkalmazandó feltételekről és eljárásokról, hogy a vissza nem téríttethető összegeket a tagállamoknak meg kell-e téríteniük.

A Bizottság a 63. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el a jelentés gyakoriságának és az alkalmazandó jelentési formátumnak a meghatározására.

(3) A tagállamok biztosítják az alappal kapcsolatos panaszok kivizsgálására vonatkozó hatékony szabályozás meglétét. E szabályozás hatálya, szabályai és eljárásai a tagállamok felelősségi körébe tartoznak intézményi és jogi keretükkel összhangban. A tagállamok a Bizottság kérésére megvizsgálják azokat a Bizottsághoz benyújtott panaszokat, amelyek szabályozásuk hatálya alá tartoznak. Kérésre a tagállam tájékoztatja a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről.

(4) A tagállam és a Bizottság között minden hivatalos információcsere elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül történik. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyeknek az említett elektronikus adatcsererendszernek meg kell felelnie. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) Minden egyes tagállam minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti közigazgatási szervet vagy közszervezetet irányító hatóságként. Ugyanaz az irányító hatóság két operatív program irányító hatóságaként is kijelölhető.

(2) A tagállam – a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti közigazgatási szervet vagy közszervezetet igazoló hatóságként. Ugyanaz az igazoló hatóság két operatív program igazoló hatóságaként is kijelölhető.

(3) A tagállam valamely operatív programhoz kijelölhet olyan irányító hatóságot, amely az igazoló hatóság feladatait is ellátja.

(4) A tagállam minden egyes operatív program számára audithatóságként olyan nemzeti közigazgatási szervet vagy közszervezetet jelöl ki, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól. Ugyanaz az audithatóság két operatív program audithatóságaként is kijelölhető.

(5) A feladatkörök szétválasztásának tiszteletben tartásával az irányító hatóság, az igazoló hatóság, azon OP I és OP II esetében, ahol az alapból történő támogatás teljes összege nem haladja meg a 250 000 000 EUR-t, az audithatóság lehet ugyanannak a közigazgatási szervnek vagy közszervezetnek a része.

(6) A tagállam egy vagy több közreműködő szervezetet is kijelölhet arra, hogy az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatait annak felelősségére elvégezze. Az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztást hivatalosan, írásban kell rögzíteni.

(7) A tagállam vagy az irányító hatóság valamely operatív program egy részének irányítását közreműködő szervezetre ruházhatja át a közreműködő szervezet és a tagállam vagy az irányító hatóság között létrejött írásos megállapodással. A közreműködő szervezet biztosítékokat nyújt fizetőképessége, illetve az érintett területre, valamint az adminisztratív és a pénzügyi irányítási képességére vonatkozó szakértelme vonatkozásában.

(8) A tagállam írásba foglalja az irányító hatóságokkal, igazoló hatóságokkal és audithatóságokkal fenntartott kapcsolataira, az e hatóságok közötti kapcsolatokra, valamint az e hatóságok és a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályait.

32. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1) Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért.

(2) Az operatív program irányításával kapcsolatosan az irányító hatóság feladata, hogy:

adott esetben támogassa a 11. cikkben említett monitoring-bizottság munkáját, és biztosítsa számára mindazon információkat, amelyek a feladatai elvégzéséhez szükségesek, különösen az operatív program során a célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatokat, a pénzügyi adatokat és a mutatószámokhoz kapcsolódó adatokat;

az érintettekkel való konzultációt követően és az OP I esetében az összeférhetetlenségeket elkerülve, illetve az OP II esetében a 11. cikkben említett monitoring-bizottság jóváhagyása után elkészítse a 13. cikkben említett éves végrehajtási jelentéseket és záró végrehajtási jelentéseket, és azokat benyújtsa a Bizottságnak;

c)	a közreműködő szervezeteket, illetve a kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a műveletek végrehajtása terén lényeges információkkal;

nyilvántartási rendszert hozzon létre, amely számítógépesített formában tárolja az egyes műveletekre vonatkozó, azok monitoringjához, értékeléséhez, pénzügyi irányításához, ellenőrzéséhez és auditjához szükséges adatokat, beleértve az OP II által társfinanszírozott műveletek egyes résztvevőire vonatkozó adatokat is;

e)	a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban biztosítsa, hogy a d) pontban említett adatokat összegyűjtsék, rögzítsék és tárolják a rendszerben, amennyiben lehetséges, nemek szerinti bontásban.

(3) A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:

a)	olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és/vagy kritériumokat alakít ki és – adott esetben, amennyiben jóváhagyták őket – alkalmaz, amelyek nem megkülönböztető jellegűek, ugyanakkor átláthatók;

biztosítja, hogy a kiválasztott művelet:

i.	az alap és az operatív program hatálya alá tartozzon;

ii.	teljesíti az operatív programban, valamint a 22., 23. és 26. cikkben meghatározott feltéteket;

iii.	adott esetben figyelembe veszi az 5. cikk (11), (12), (13) és (14) bekezdésében előírt alapelveket;

biztosítja, hogy a kedvezményezett számára rendelkezésre bocsátják azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a pénzügyi tervet és a végrehajtás határidejét;

d)	a művelet jóváhagyása előtt meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezik a c) pontban említett feltételek teljesítéséhez szükséges igazgatási, pénzügyi és működési kapacitással;

e)	meggyőződik arról, hogy amennyiben a művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, a műveletre vonatkozóan alkalmazandó jogot betartották-e;

f)	meghatározza az OP I esetében az anyagi támogatásnyújtás és az OP II esetében az intézkedés azon típusait, amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő.

(4) Az operatív program pénzügyi irányításával és kontrolljával kapcsolatosan az irányító hatóság:

megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, valamint hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett kiadásai kifizetésre kerültek-e, és hogy azok az alkalmazandó jogszabályokkal, az operatív programmal és a műveletre vonatkozó támogatási feltételekkel összhangban állnak-e;

biztosítja, hogy a műveletek végrehajtásában részt vevő kedvezményezettek, akik a ténylegesen felmerült elszámolható költségek alapján kapnak költségtérítést, vagy külön elszámolási rendszert vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet tekintetében megfelelő elszámolási szabályzatot alkalmazzanak;

c)	eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d)	eljárásokat alakít ki annak érdekében, hogy a megfelelő auditnyomvonal biztosításához szükséges, a kiadásokra és auditokra vonatkozó minden dokumentumot a 28. cikk g) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak nyilván;

e)	elkészíti a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat tartalmazzák:

a)	a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzése;

b)	a műveletek helyszíni ellenőrzése.

A helyszíni ellenőrzések gyakorisága és kiterjedése arányos a művelethez rendelt közpénzből nyújtott támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok, valamint az audithatóság által a teljes irányítási és kontrollrendszer vonatkozásában végzett ilyen ellenőrzések és auditok által kimutatott kockázat mértékével.

(6) Az egyes műveleteknek az (5) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzését mintavétel alapján is el lehet végezni.

(7) Amennyiben az irányító hatóság valamely operatív program kedvezményezettje is egyben, a (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzési szabályoknak megfelelően kell biztosítaniuk a feladatkörök szétválasztását.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja az e cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint létrehozott monitoringrendszerben számítógépesített formában rögzítésre és tárolásra kerülő adatokkal kapcsolatos információkat meghatározó szabályokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint létrehozott rendszer műszaki specifikációjának megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja az e cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett auditnyomvonalra vonatkozó részletes minimumkövetelményeket a fenntartandó számviteli nyilvántartások, valamint az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek szintjén tartandó igazoló dokumentumok tekintetében.

(10) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (4) bekezdés e) pontjában említett vezetői nyilatkozat mintájára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az operatív program igazoló hatósága különösen a következőkért felel:

a)	a kifizetési kérelmek elkészítése, azok benyújtása a Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a bennük foglalt eredmények megbízható elszámolási rendszerekből származnak, ellenőrizhető dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság ellenőrző vizsgálatnak vetette alá;

b)	a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett elszámolások elkészítése;

az elszámolások teljességének, pontosságának és hitelességének, valamint annak az igazolása, hogy az azokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak, és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott, valamint az alkalmazandó jognak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon egy olyan rendszer, amely számítógépesített formában nyilvántartásba veszi és tárolja az egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és amely kiterjed a kifizetési kérelmekhez és az elszámolásokhoz szükséges összes adatra, beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokra;

e)	a kifizetési kérelem elkészítése és benyújtása céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól megfelelő információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott eljárásokról és vizsgálatokról;

f)	az audithatóság által vagy annak felelősségére elvégzett valamennyi audit eredményének figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása során;

g)	a Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzből nyújtott hozzájárulás számítógépesített formában történő számviteli nyilvántartása;

a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő költségnyilatkozatból történő levonásuk útján az Unió költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.

34. cikk

Az audithatóság feladatai

(1) A bejelentett kiadások alapján az audithatóság biztosítja, hogy elvégzik az operatív program irányítási és kontrollrendszere megfelelő működésének és a műveletek egy megfelelő mintájának auditját.

A bejelentett kiadások auditját reprezentatív minta vagy adott esetben tételes vizsgálat alapján, és főszabályként statisztikai mintavételi módszerek alapján végzi.

Nem statisztikai mintavétel az audithatóság szakmai megítélése alapján kellően indokolt esetekben alkalmazható a nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően, és minden olyan esetben, amikor az adott számviteli év műveleteinek száma elégtelen valamely statisztikai módszer alkalmazására.

Ezekben az esetekben a mintának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az audithatóság érvényes auditvéleményt készíthessen a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban.

A nem statisztikai mintavételi módszer lefedi azon műveletek legalább 5 %-át, amelyek tekintetében a számviteli év során kiadásokat jelentettek be a Bizottságnak, és a számviteli év során a Bizottságnak bejelentett kiadások 10 %-át.

Amennyiben az alapból valamely OP I számára nyújtott támogatás teljes összege nem haladja meg a 35 000 000 EUR-t, az audithatóság audittevékenységeit éves rendszerauditra korlátozhatja, amely a műveletek kombinált – szúrópróbaszerű és kockázatalapú –tételes tesztelésére is kiterjed. Az auditot a nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően kell elvégezni, és évente számszerűsíteni kell a Bizottság számára készített hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatok hibaszintjét.

(2) Amennyiben az ellenőrzéseket az audithatóságtól eltérő szervezet végzi, az audithatóság biztosítja, hogy e szervezet a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzen.

(3) Az audithatóság biztosítja, hogy az audittevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott auditszabványokat.

(4) Az audithatóság az operatív program jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó auditstratégiát alakít ki. Az auditstratégia megállapítja az auditok módszerét, a műveletekből audit céljára történő mintavétel vagy adott esetben a tételes vizsgálat módját és az auditok tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre vonatkozóan. Az auditstratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2024-ig bezárólag. Abban az esetben, ha egy közös irányítási és ellenőrzési rendszer alkalmazandó két operatív programra, akkor egy auditstratégiát lehet kidolgozni az érintett operatív programokra. Kérésre az audithatóság az auditstratégiát benyújtja a Bizottságnak.

(5) Az audithatóság elkészíti:

a)	a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti könyvvizsgálói véleményt;

b)	az (1) bekezdéssel összhangban végzett ellenőrzések fő megállapításait tartalmazó kontrolljelentést, beleértve az irányítási és kontrollrendszerekben fellelt hiányosságokra vonatkozó megállapításokat, valamint a javasolt és végrehajtott korrekciós intézkedéseket.

Abban az esetben, ha két operatív programnak egy közös irányítási és kontrollrendszere van, az első albekezdés b) pontja szerinti információt egy jelentésbe lehet csoportosítani.

(6) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységességének biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el az auditstratégia, az auditvélemény és az kontrolljelentés mintáira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás keretében kell elfogadni.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a műveletek auditjának és az elszámolások auditjának hatókörét és tartalmát, valamint a műveletek e cikk (1) bekezdésében említett mintájának kiválasztási módszertanát.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Bizottság tisztviselői vagy az arra jogosult bizottsági képviselők által elvégzett auditok során gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó részletes szabályok tekintetében.

35. cikk

Az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelölésére vonatkozó eljárás

(1) A tagállamok az első időközi kifizetési kérelem Bizottság számára történő benyújtása előtt értesítik a Bizottságot az irányító hatóság és adott esetben az igazoló hatóság megfelelő szinten elvégzendő kijelölésének időpontjáról és formájáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett kijelölések alapjául egy független auditszervezet azon jelentése és véleménye szolgál, amely értékeli a belső kontrollkörnyezettel, a kockázatkezeléssel, az irányítási és kontrolltevékenységekkel, valamint a monitoringgal kapcsolatban a IV. mellékletben foglalt kritériumok hatóságok általi teljesítését.

A független auditszervezet az audithatóság vagy más olyan közjogi, illetve magánjogi szerv, amely rendelkezik a szükséges auditkapacitással, továbbá független az irányító hatóságtól és adott esetben az igazoló hatóságtól, és amely feladatát a nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően végzi.

(3) A tagállamok határozhatnak arról, hogy az 1303/2013/EU rendelet szerinti, ESZA által társfinanszírozásban részesített operatív program vonatkozásában kijelölt irányító hatóságot vagy igazoló hatóságot e rendelet alkalmazásában kijelöltnek kell-e tekinteni.

(4) A Bizottság a kijelölésekről szóló, az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül kérheti a (2) bekezdésben említett független auditszervezet jelentését és véleményét, valamint az irányító hatóság vagy adott esetben az igazoló hatóság feladatainak és eljárásainak ismertetését. A Bizottság saját kockázatértékelése alapján határoz arról, hogy kéri-e az említett dokumentumok benyújtását.

A Bizottság az első albekezdésben említett dokumentumok kézhezvételétől számított két hónapon belül észrevételeket tehet.

A 46. cikk sérelme nélkül e dokumentumok vizsgálata miatt nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását.

(5) Amennyiben az elvégzett audit és kontroll eredményei azt mutatják, hogy a kijelölt hatóság már nem teljesíti a (2) bekezdésben említett kritériumokat, a tagállam a probléma súlyosságának megfelelő szinten próbaidőt állapíthat meg, amely alatt meg kell hozni a szükséges kiigazító intézkedéseket.

Amennyiben a kijelölt hatóság nem hajtja végre a tagállam által megállapított próbaidőn belül a szükséges kiigazító intézkedéseket, a tagállam megfelelő szinten megszüntetheti annak kijelölését.

A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha egy kijelölt hatóságnak próbaidőt szabott meg, tájékoztatást nyújt a próbaidő hosszáról, arról, ha a kiigazító intézkedések végrehajtása után a próbaidő véget ért, valamint a hatóság kijelölésének megszüntetéséről is. A 46. cikk alkalmazásának sérelme nélkül az arról szóló értesítés, hogy egy tagállam próbaidőt határozott meg egy kijelölt hatóság számára, nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását.

(6) Amennyiben egy irányító hatóság vagy igazoló hatóság kijelölése megszűnik, a tagállamok a (2) bekezdésben előírt eljárással összhangban új szervezetet jelölnek ki az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság feladatainak átvételére, és értesítik erről a Bizottságot.

(7) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a független auditszervezet jelentésére és véleményére, valamint az irányító hatóság vagy adott esetben az igazoló hatóság feladatainak és eljárásainak ismertetésére vonatkozó minta tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusok a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk

A Bizottság hatáskörei és feladatai

(1) A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján – beleértve az irányításért és a kontrollért felelős szervezetek kijelölésével kapcsolatos információkat, a kijelölt szervezetek által évente a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) cikke szerint benyújtott dokumentumokat, a kontrolljelentéseket, az éves végrehajtási jelentéseket, valamint a nemzeti és uniós szervezetek által végzett auditokat – meggyőződik arról, hogy a tagállamok felállították az e rendeletnek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket, és hogy ezek a rendszerek eredményesen működnek az operatív program végrehajtása során.

(2) A Bizottság tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői helyszíni auditokat vagy ellenőrzéseket végezhetnek, feltéve, hogy – a sürgős esetek kivételével – az ellenőrzést megelőzően legalább tizenkét munkanappal értesítik az illetékes nemzeti hatóságot. A Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi, hogy el kell kerülni a tagállamok által végzett auditok vagy ellenőrzések indokolatlan megkettőzését, továbbá szem előtt tartja az uniós költségvetésre jelentett kockázat mértékét és azt, hogy e rendeletnek megfelelően minimalizálni kell a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terheket. Az ilyen auditok vagy ellenőrzések kiterjedhetnek különösen az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működésének vizsgálatára valamely programban vagy annak egy részében, műveletek vagy programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának műveleteiben vagy értékelésében. A tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az auditokban, illetve vagy ellenőrzésekben.

A Bizottság helyszíni auditok vagy ellenőrzések végzésére felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek az alapból támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos minden szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón tárolják. A tagállamok a Bizottság kérésére másolatot adnak ezekről a nyilvántartásokról, dokumentumokról és metaadatokról.

Az ebben a bekezdésben meghatározott hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Ugyanakkor ezek a tisztviselők és meghatalmazott képviselők – a tagállami bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalany alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett – hozzáférhetnek az így szerzett információkhoz.

(3) A Bizottság előírhatja a tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és kontrollrendszereik eredményes működésének biztosításához vagy a kiadások helyességének ellenőrzéséhez a rendeletnek megfelelően.

37. cikk

Együttműködés az audithatóságokkal

(1) A Bizottság együttműködik az audithatóságokkal auditterveik és módszereik összehangolása érdekében, és gondoskodik az irányítási és kontrollrendszereken végzett auditok eredményeinek e hatóságokkal történő azonnali megosztásáról.

(2) Amennyiben egy tagállam több audithatóságot jelöl ki, ezen együttműködés megkönnyítése érdekében koordináló szervezetet is kijelölhet.

(3) A Bizottság és az audithatóságok, valamint bármely koordináló szervezet rendszeresen és – eltérő megállapodás hiányában főszabályként – évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az éves kontrolljelentést, az auditvéleményt és az auditstratégiát, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

VI. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, ELSZÁMOLÁSOK VIZSGÁLATA ÉS ELFOGADÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VISSZAVONÁSA

1. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

38. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes operatív programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítik. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 84. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és – az érintett tagállam értesítése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Minden egyes operatív program esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére az adott operatív program Bizottság általi elfogadását követően kerül sor.

A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti a (2) bekezdésben említett határozat alapján, kivéve azokban az esetekben, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

39. cikk

A Bizottság által teljesített kifizetések

(1) Az alapból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök függvényében teljesíti minden operatív program részére. Minden kifizetést az alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.

(2) A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint végsőegyenleg-kifizetés formájában.

40. cikk

A Bizottság által teljesített időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés

(1) Időközi kifizetésként a Bizottság visszatéríti az operatív programot jóváhagyó határozatban szereplő társfinanszírozási arány felhasználásával kiszámolt összeg 90 %-át a kifizetési kérelemben szereplő elszámolható közkiadásnak. A Bizottság határozza meg azon fennmaradó összegeket, amelyeket az 50. cikkel összhangban időközi kifizetésként meg kell téríteni vagy vissza kell fizettetni.

(2) A 21. cikkben foglaltaktól függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetés révén az alapból nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapból nyújtott hozzájárulás maximális összegét.

41. cikk

Kifizetési kérelmek

(1) A Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van a költségvetési rendelet 68. cikke (3) bekezdésének megfelelő elszámolások elkészítéséhez.

(2) Az operatív program egészére és a 27. cikk (4) bekezdésében említett technikai segítségnyújtásra vonatkozó kifizetési kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)	a kedvezményezetteknél a műveletek végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint;

b)	a műveletek végrehajtása során felmerült közkiadás teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint;

(3) A kifizetési kérelemben szereplő elszámolható kiadásokat igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni, kivéve az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontja cikke szerinti támogatási formák esetében. Ez utóbbi támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségeket kell feltüntetni.

(4) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a kifizetési kérelmek mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

42. cikk

A kedvezményezettek számára teljesített kifizetés

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a partnerszervezeteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében a kedvezményezetteknek folyamatosan rendelkezésére álljanak a műveletek megfelelő végrehajtását biztosító elegendő források.

(2) Az előfinanszírozásból és az időközi kifizetésekből származó finanszírozási eszközök rendelkezésre állásának függvényében az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezettek az elszámolható közkiadások teljes összegét maradéktalanul, és a kifizetési kérelemnek a kedvezményezett által történő benyújtását követő 90 napon belül megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

(3) A (2) bekezdésben említett kifizetési határidőt az irányító hatóság megszakíthatja a következő, kellően indokolt esetek valamelyikében:

a)	a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes, vagy nem nyújtották be a megfelelő igazoló dokumentumokat, beleértve a 32. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti irányító hatósági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat;

b)	az adott kiadást érintő esetleges szabálytalanságra vonatkozó vizsgálat indult;

Az érintett kedvezményezetteket írásban kell tájékoztatni a kifizetés megszakításáról és annak indokairól.

43. cikk

Az euro szerepe

(1) A tagállamok által benyújtott operatív programokban megállapított összegeket, a kiadási kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, az elszámolásokat, valamint az éves és a záró végrehajtási jelentésekben említett kiadásokat euróban kell megadni.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót pénznemként, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra. Az említett összegeket a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program igazoló hatósága a kiadást elszámolásaiban rögzítette. Ezt az átváltási árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

(3) Amikor egy adott tagállam bevezeti pénznemeként az eurót, a (2) bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az igazoló hatóság a nemzeti pénznem és az euró közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően rögzített elszámolásaiban.

44. cikk

Előfinanszírozás kifizetése és elszámolásból történő kivezetése

(1) Az operatív program elfogadásáról szóló határozatát követően a Bizottság átutal az érintett operatív programhoz az alapból nyújtott teljes hozzájárulás 11 %-ának megfelelő előfinanszírozási összeget.

(2) Az előfinanszírozás kizárólag az operatív program végrehajtása során a kedvezményezettek számára történő kifizetésekre használható fel. Erre a célra az előfinanszírozást haladéktalanul a felelős szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetésétől számított 24 hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív programra. Az ilyen visszatérítés nem érinti az érintett operatív programhoz való uniós hozzájárulást.

(4) Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az operatív program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság elszámolásaiból.

45. cikk

Az időközi kifizetési kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje

(1) Az igazoló hatóság a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban rendszeresen benyújt időközi kifizetésekre vonatkozó kifizetési kérelmeket az elszámolási rendszerében a számviteli évben szereplő összegekről. Mindazonáltal az igazoló hatóság – amennyiben ezt szükségesnek véli – ezeket az összegeket az azt követő számviteli években benyújtott kifizetési kérelmekbe is felveheti.

(2) Az igazoló hatóság az utolsó időközi kifizetési kérelmet az előző számviteli év végét követő év július 31-ig nyújtja be, de minden esetben a következő számviteli évre vonatkozó első időközi kifizetési kérelmet megelőzően.

(3) Az első időközi kifizetési kérelem nem készíthető el mindaddig, amíg a 35. cikknek megfelelően a Bizottságot nem értesítik az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelöléséről.

(4) Nem történhet időközi kifizetés operatív programra, kivéve, ha az éves végrehajtási jelentését megküldték a Bizottságnak a 13. cikknek megfelelően.

(5) A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottság által történt igazolt átvételét követő 60 napon belül teljesíti.

46. cikk

A kifizetési határidő megszakítása

(1) Valamely időközi kifizetési kérelem fizetési határidejét a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb hat hónapra megszakíthatja, amennyiben:

a)	valamely nemzeti vagy uniós auditszervezet által szolgáltatott tájékoztatás szerint egyértelmű bizonyíték utal arra, hogy az irányítási és kontrollrendszerek működésében súlyos hiányosságok állnak fenn;

b)	a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jutott a tudomására, amely szerint egy kifizetési kérelemben szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik;

c)	a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be.

A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

(2) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a megszakítást az (1) bekezdés első albekezdésében hivatkozott feltételek által érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokra korlátozza, kivéve, ha a kiadások érintett részének azonosítása nem lehetséges. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a kifizetés megszakításának okáról és felkéri őket a helyzet orvoslására. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő közvetlenül a szükséges intézkedések meghozatalát követően megszünteti a megszakítást.

47. cikk

Kifizetések felfüggesztése

(1) A Bizottság felfüggesztheti az időközi kifizetés egy részét vagy egészét, amennyiben a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

a)	az operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket, és amely veszélyezteti az operatív program számára kifizetett uniós hozzájárulást;

b)	egy költségnyilatkozatban szereplő kiadás olyan súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak;

c)	a tagállam nem hozta meg a szükséges intézkedéseket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 46. cikk szerinti megszakítást;

d)	súlyos hiányosságok tapasztalhatók a monitoringra szolgáló rendszer minőségében és megbízhatóságában vagy a mutatókra vonatkozó adatokban.

(2) A Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy megtegye az észrevételeit.

(3) A Bizottság akkor szünteti meg az időközi kifizetések egy részének vagy egészének felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket.

2. FEJEZET

Az elszámolások elkészítése, vizsgálata és elfogadása, valamint az operatív programok lezárása

48. cikk

Információk benyújtása

A tagállamok 2016-tól 2025-ig bezárólag minden évben, a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében említett határidőig benyújtják a Bizottság részére az ugyanebben a cikkben említett következő dokumentumokat, nevezetesen:

a)	az e rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett, a megelőző számviteli évre vonatkozó elszámolások;

b)	az e rendelet 32. cikke (4) bekezdésének e) pontjában említett, a megelőző számviteli évre vonatkozó vezetői nyilatkozat és éves összefoglaló;

c)	az e rendelet 34. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett, a megelőző számviteli évre vonatkozó auditvélemény és kontrolljelentés.

49. cikk

Az elszámolások elkészítése

(1) A költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, az egyes operatív programokra vonatkozó elszámolásokat be kell nyújtani a Bizottságnak. Az elszámolások az adott számviteli évre vonatkoznak, és tartalmazzák a következőket:

a Bizottság számára a 41. cikkel és a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban a számviteli év lezárását követő év július 31-éig benyújtott, kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerébe felvett elszámolható közkiadások teljes összege, a műveletek végrehajtása során felmerült, elszámolható közkiadások teljes összege, és a 42. cikk (2) bekezdése alapján a kedvezményezetteknek juttatott megfelelő kifizetések;

b)	a számviteli év során visszavont és visszatérített összegek, a számviteli év végén visszatérítendő összegek és a nem visszatéríthető összegek;

c)	az a) pont szerint bejelentett kiadások és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadások egyeztetése, az esetleges eltérések magyarázatával együtt.

(2) Amennyiben valamely tagállam – mivel folyamatban van az adott kiadás jogszerűségének és szabályszerűségének értékelése – az elszámolásaiban nem szerepelteti az adott számviteli évre vonatkozóan benyújtott időközi kifizetési kérelmekben korábban feltüntetett kiadásokat, úgy a később jogszerűnek és szabályszerűnek minősített kiadás teljes összege vagy ilyennek minősített része feltüntethető valamely, a következő számviteli évekre vonatkozó időközi kifizetési kérelemben.

(3) A Bizottság, e cikk egységes végrehajtása feltételeinek meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az e cikkben említett elszámolások mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusok a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

Az elszámolások vizsgálata és elfogadása

(1) Az elszámolási időszak végét követő év május 31-ig a Bizottság a költségvetési rendelet 59. cikkének (6) bekezdésével összhangban elvégzi a tagállam által az e rendelet 48. cikke alapján benyújtott dokumentumok vizsgálatát.

A tagállam a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsát minden ahhoz szükséges további információt, hogy a Bizottság az e bekezdés első albekezdésében előírt határidőn belül meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek és pontosak-e, valamint megfelelnek-e a valóságnak.

(2) A Bizottság elfogadja az elszámolásokat, amennyiben azokról meg tudja állapítani, hogy teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak. A Bizottság akkor jut erre a következtetésre, ha az audithatóság fenntartás nélküli auditvéleményt adott az elszámolások teljességéről, pontosságáról és helytállóságáról, kivéve, ha a Bizottságnak konkrét bizonyíték áll rendelkezésére, amely szerint az elszámolásokról készült auditvélemény nem megbízható.

(3) A Bizottság az érintett tagállamokat az (1) bekezdésben előírt határidőn belül értesíti arról, hogy el tudja-e fogadni az elszámolásokat.

(4) Amennyiben a Bizottság a tagállamnak felróható okokból az (1) bekezdésben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elszámolásokat, a Bizottság értesíti a tagállamot, a (2) bekezdéssel összhangban pontosan megnevezve az okokat, valamint azt, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani, és azok teljesítésére milyen határidők vonatkoznak. Az említett határidő lejártakor a Bizottság tájékoztatja a tagállamot arról, hogy el tudja-e fogadni az elszámolásokat.

(5) Az elszámolásokban szereplő kiadásokhoz kapcsolódó ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos szempontokat a Bizottság nem veszi figyelembe az elszámolások elfogadása céljából. Az elszámolások vizsgálatára és elfogadására irányuló eljárás – a 46. és 47. cikk sérelme nélkül – nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását, és nem vezethet a kifizetések felfüggesztéséhez.

(6) A Bizottság az elfogadott elszámolások alapján kiszámítja az adott számviteli évben az alap terhére felszámítható összeget, valamint a tagállamnak történő kifizetések ebből adódó kiigazításait. A Bizottság figyelembe veszi:

i.	a 49. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegek, és azok, amelyekre a 20. cikkben meghatározott társfinanszírozási arány alkalmazandó;

ii.	az adott számviteli évben a Bizottság által teljesített kifizetések teljes összege, azaz a Bizottság által a 21. cikk és a 40. cikk (1) bekezdése szerint teljesített időközi kifizetések összege.

(7) A Bizottság az e cikk (6) bekezdése szerinti számítás alapján az elszámolások elfogadásától számított 30 napon belül kifizeti az ennek alapján esetleg fizetendő különbözetet. Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon operatív programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg a költségvetési rendelet 177. cikkének (3) bekezdésével összhangban belső címzett bevételt képez.

(8) Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során nem tudja elfogadni az elszámolásokat, a rendelkezésére álló információk alapján és a (6) bekezdéssel összhangban meghatározza az adott számviteli évre vonatkozóan az alap terhére felszámítandó összeget, és erről tájékoztatja a tagállamot. Amennyiben a tagállam az említett információk Bizottság általi megküldésétől számított két hónapon belül egyetértéséről értesíti a Bizottságot, a (7) bekezdést kell alkalmazni. Ilyen egyetértés hiányában a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben meghatározza az adott számviteli évre vonatkozóan az alap terhére felszámítandó összeget. Az ilyen határozat nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság a határozat alapján a (7) bekezdéssel összhangban végrehajtja a tagállamnak teljesítendő kifizetések kiigazítását.

(9) Az elszámolások Bizottság általi elfogadása vagy a (8) bekezdés szerinti határozat Bizottság általi meghozatala nem érintheti az 55. és az 56. cikk szerinti korrekciók alkalmazását.

(10) A tagállamok az elszámolások benyújtását követően felfedezett szabálytalan összegeket – az 55. és az 56. cikk sérelme nélkül – helyesbíthetik azzal, hogy az adott számviteli év szabálytalan összegeket tartalmazó elszámolásaiban elvégzik a megfelelő kiigazításokat.

51. cikk

A dokumentumok elérhetősége

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy az adott műveletre elszámolt kiadást tartalmazó elszámolásoknak a benyújtását követő december 31-étől számított három éven keresztül kérésre a Bizottság és az Európai Számvevőszék rendelkezésére bocsássák az 1 000 000 EUR-t meg nem haladó teljes elszámolható közkiadással elszámolt műveletekre vonatkozó valamennyi, az alapból támogatott kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumot.

Az első albekezdésben említettektől eltérő műveletek esetében az összes igazoló dokumentum a lezárt művelet végső összkiadásait tartalmazó elszámolások benyújtását követő december 31-étől számított két évig áll rendelkezésre.

Az irányító hatóság határozhat úgy, hogy az 1 000 000 EUR-t meg nem haladó teljes elszámolható kiadással elszámolt műveletekre a második albekezdésben említett szabályt alkalmazza.

Az első albekezdésben említett időszak jogi eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad.

(2) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket, hogy az (1) bekezdésben említett időszak mely nappal veszi kezdetét.

(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikusan változatban létező dokumentumokat.

(4) A dokumentumokat olyan formában kell megőrizni, amely az adatalanyok azonosítását csak addig teszi lehetővé, ameddig az adatgyűjtés eredeti célja, illetve a továbbfeldolgozás célja indokolja.

(5) A nemzeti hatóságok dolgozzák ki azt az eljárást, amely az általánosan elfogadott adathordozón tárolt dokumentumoknak az eredeti dokumentumokkal való egyezőségét tanúsítja; az eljárás biztosítja, hogy a tárolókon őrzött változatok megfeleljenek a nemzeti jogszabályokban előírt követelményeknek, és azok audit céljára megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

(6) Amennyiben a dokumentumok csak elektronikus formában léteznek, az alkalmazott számítógépes rendszereknek meg kell felelniük az elfogadott biztonsági szabványoknak, amelyek biztosítják, hogy a tárolt dokumentumok megfelelnek a nemzeti jogszabályok által előírt követelményeknek, és audit céljára megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

52. cikk

Lezárási dokumentumok benyújtása és a végső egyenleg kifizetése

(1) A tagállamok a 48. cikkben említett dokumentumok mellett a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti utolsó számviteli év vonatkozásában benyújtják az operatív program záró végrehajtási jelentését.

(2) A végsőegyenleg-kifizetésre legkésőbb az utolsó számviteli év elszámolásai elfogadásának időpontját követő három hónapon belül, vagy amennyiben az későbbi időpont, a záró végrehajtási jelentés elfogadását követő egy hónapon belül kerül sor.

3. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

53. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése, valamint a visszatérítések kezdeményezése. Az egész rendszert érintő szabálytalanság esetén a tagállamnak minden, potenciálisan érintett műveletre kiterjeszti a vizsgálatát.

(2) A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív programok esetében feltárt egyedi, illetve a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A pénzügyi korrekciók a művelet vagy az operatív program számára közpénzből nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget, és arányos korrekciót alkalmaz. A pénzügyi korrekciókat az irányító hatóság rögzíti annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3) Az alapból nyújtandó, de a (2) bekezdés szerint megszüntetett hozzájárulást a tagállam újra felhasználhatja az érintett operatív programban a (4) bekezdés figyelembevételével.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően törölt hozzájárulás nem használható fel újra sem a korrekció tárgyát képező művelethez, sem – amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges – az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más művelethez.

(5) A pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e cikk szerinti visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét.

54. cikk

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján pénzügyi korrekciókat hajt végre valamely operatív programnak nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével és a támogatás összegének a tagállam általi visszafizettetésével annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó jogot sértő kiadásokat;

(2) Az alkalmazandó jog megsértése kizárólag a Bizottságnak bejelentett kiadásokat illetően és abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)	a jogsértés befolyásolta a felelős szervezet által egy műveletnek az alapból történő támogatásra való kiválasztását, illetve olyan esetekben, amikor a jogsértés jellege miatt nem lehetséges megállapítani ezt a hatást, de jelentős a kockázata annak, hogy a jogsértés ilyen hatással járt;

b)	a jogsértés befolyásolta az uniós költségvetésből visszatérítendőnek ítélt kiadás összegét, illetve olyan esetekben, amikor a jogsértés jellege miatt nem lehet számszerűsíteni annak pénzügyi hatását, de jelentős a kockázata annak, hogy a jogsértés ilyen hatással járt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalakor a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét azzal, hogy figyelembe veszi az alkalmazandó jog megsértésének jellegét és súlyosságát, valamint annak az Unió költségvetését érintő pénzügyi következményeit. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a pénzügyi korrekciók alkalmazásáról hozott határozatokról.

55. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekcióira vonatkozó feltételek

(1) A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével, az 54. cikknek megfelelően, végrehajtási jogi aktusok révén pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – a következőket állapítja meg:

a)	az operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az operatív program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást;

b)	a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette az 53. cikkben foglalt kötelezettségeit;

c)	valamely kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta.

A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha nem lehetséges pontosan megállapítani az alap terhére szabálytalanul elszámolt kiadás összegét, a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti korrekcióra vonatkozó döntése során tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi a szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az érintett operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi hatásait.

(3) Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított jelentések alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedések, a 30. cikk (2) bekezdése szerint küldött értesítések és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyek részletes szabályokat írnak elő az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságainak – ideértve a súlyos hiányosságok fő típusait is – meghatározására vonatkozó kritériumok, az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására vonatkozó kritériumok, valamint a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok tekintetében.

56. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekciókra vonatkozó eljárása

(1) A Bizottság – mielőtt pénzügyi korrekcióval kapcsolatos határozatot hoz – azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről, és felkéri arra, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(2) Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy százalékban meghatározott átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében szereplő mértéknél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam a vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az említett vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

(3) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül rendelkezésre bocsátott valamennyi bizonyítékot.

(4) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetéseinek az alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.

(5) Megállapodás esetén, és az e cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállam az 53. cikk (3) bekezdésével összhangban újra felhasználhatja az alapot.

(6) Pénzügyi korrekciók alkalmazásához a Bizottság – végrehajtási jogi aktusok révén – a meghallgatást követő hat hónapon belül, vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott valamennyi információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hathónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásról küldött meghívó keltezésétől számított két hónap elteltével kezdődik.

(7) Amennyiben a 36. cikk szerinti feladatainak ellátása során a Bizottság, illetve az Európai Számvevőszék olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságairól tanúskodnak, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének azon súlyos hiányosságai esetében, amelyek vonatkozásában a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék általi feltárást megelőzően:

a)	a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott vezetői nyilatkozatban, éves kontrolljelentésben és auditvéleményben, illetve az audithatóság által a Bizottságnak benyújtott egyéb auditjelentésekben már említést tettek; vagy

b)	a tagállam megfelelő kiigazító intézkedéseket hozott.

Az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányosságaira vonatkozó értékelés az alkalmazandó jogon alapul, amennyiben sor került a vonatkozó vezetői nyilatkozatok, éves kontrolljelentések és auditvélemények benyújtására.

A pénzügyi korrekcióra vonatkozó döntés során a Bizottság:

a)	tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságának jellegét és mértékét, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásait;

a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekció alkalmazása során kizárja a tagállam által már korábban észlelt és az 50. cikk (10) bekezdésével összhangban az elszámolásokban kiigazított szabálytalan kiadásokat, valamint a 49. cikk (2) bekezdése szerinti jogszerűségi és szabályszerűségi értékelés alatt álló kiadásokat;

c)	az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázat meghatározása során figyelembe veszi a tagállam által észlelt egyéb súlyos hiányosságok okán a tagállam által az érintett kiadásokra alkalmazott százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat.

57. cikk

Visszafizetés

(1) Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 73. cikkének megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.

58. cikk

Az operatív programok arányos ellenőrzése

(1) Azon műveletek esetében, amelyeknél a teljes elszámolható kiadás nem haladja meg a 150 000 EUR-t, az audithatóság vagy a Bizottság csak egy az auditvizsgálatot végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A többi művelet esetében vagy az audithatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy auditvizsgálatot végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az audithatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek auditját, ha az Európai Számvevőszék abban az évben már végzett auditot, feltéve, hogy az Európai Számvevőszék által e műveletek tekintetében elvégzett audit eredményeit az audithatóság vagy a Bizottság fel tudja használni feladatai teljesítéséhez.

(2) Egy OP I által támogatott művelet auditja a végrehajtásának minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet, egyedül a végső kedvezményezettek kontrolljának kivételével, hacsak egy kockázatértékelés alkalmával nem merül fel konkrét szabálytalanság vagy csalás kockázata.

(3) Amennyiben operatív programok esetében a legutóbbi auditvélemény nem mutatott ki jelentős hiányosságokat, a Bizottság megállapodhat az audithatósággal a 37. cikk (2) bekezdésében említett következő találkozó alkalmával, hogy a szükséges auditmunka mértékét csökkenteni lehet, hogy az arányos legyen a megállapított kockázattal. Ezen esetekben a Bizottság nem végez saját helyszíni auditokat, hacsak nem áll rendelkezésre az irányítási és kontrollrendszer hiányosságára utaló bizonyíték, amely a Bizottságnak bejelentett kiadást érint egy olyan számviteli évben, amelynek elszámolásait a Bizottság már elfogadta.

(4) Azon operatív programok esetében, amelyeknél a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az audithatóság véleménye megbízható, megállapodhat az audithatósággal, hogy a Bizottság saját helyszíni auditjait az audithatóság munkájának auditjára korlátozza, hacsak nem merül fel bizonyíték az audithatóság munkájának hiányosságaira egy olyan számviteli évre vonatkozóan, amelynek elszámolásait a Bizottság már elfogadta.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, az audithatóság és a Bizottság végezhet műveletekre irányuló auditokat, amennyiben egy kockázatértékelés vagy az Európai Számvevőszék által végzett audit alkalmával konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata merül fel, vagy amennyiben bizonyított, hogy az érintett operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében súlyos hiányosságok tapasztalhatók, valamint az 51. cikk (1) bekezdésében említett időszak során. A Bizottság az audithatóság munkájának értékelése céljából felülvizsgálja az audithatóság auditnyomvonalát, vagy részt vesz az audithatóság helyszíni auditjaiban, és – amennyiben ez a nemzetközileg elfogadott auditszabványokkal összhangban szükséges ahhoz, hogy megbizonyosodjon az audithatóság hatékony működéséről – a Bizottság elvégezheti a műveletek auditját.

4. FEJEZET

Kötelezettségvállalás visszavonása

59. cikk

A kötelezettségvállalás visszavonása

(1) A Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalást az operatív programhoz kapcsolódó összeg bármely olyan része tekintetében, amelyet az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az előfinanszírozás kifizetésére és időközi kifizetésekre, illetve amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be a 45. cikk értelmében a 41. cikknek megfelelően kiállított kifizetési kérelmet, ideértve azokat a kifizetési kérelmeket, amelyek egy részét vagy teljes egészét illetően a fizetési határidőt megszakították vagy a kifizetéseket felfüggesztették.

(2) A kötelezettségvállalásoknak a 2023. december 31-én még nyitott részét vissza kell vonni, ha az 52. cikk (1) bekezdésében előírt dokumentumokat az 52. cikk (1) bekezdésében előírt határidőig nem nyújtották be a Bizottsághoz.

60. cikk

Kivétel a kötelezettségvállalás visszavonása alól

(1) A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:

a)	a műveleteket valamely bírósági eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt felfüggesztették; vagy

b)	az operatív program egy részének vagy egészének végrehajtását súlyosan érintő vis maior következtében nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani.

Az első albekezdés b) pontja szerinti vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maiornak az operatív program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.

Az első albekezdés a) és a b) pontja alkalmazásában a levonást egy alkalommal lehet kérni, abban az esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior nem haladta meg az egy évet, vagy több alkalommal a vis maior időtartamának megfelelő ideig, illetve a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy közigazgatási határozat dátuma és a jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat dátuma között eltelt évek számának megfelelő alkalommal.

(2) A tagállam az előző év végéig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett kivételekről.

61. cikk

Eljárás

(1) A Bizottság a kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot, amennyiben az 59. cikk szerinti kötelezettségvállalás-visszavonási szabály alkalmazásának kockázata fennáll.

(2) A január 31-ét követően kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

(3) A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.

(4) A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált pénzügyi tervét, amely a szóban forgó pénzügyi évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét az operatív programra vonatkozóan. Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a pénzügyi tervet és levonja az alapból történő hozzájárulást az érintett pénzügyi évre vonatkozóan.

(5) A Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig végrehajtási jogi aktusok révén módosítja az operatív programot jóváhagyó határozatot.

VII. CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság a 13. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdése ötödik albekezdésében, a 32. cikk (8) bekezdése első albekezdésében, a 32. cikk (9) bekezdésében, a 34. cikk (7) bekezdésében, a 34. cikk (8) bekezdésében és az 55. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal.

(3) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Amennyiben az említett időszak lejártakor sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor sor kerül annak kihirdetésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában; és az az ott megadott napon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fenti időszak lejárta előtt is kihirdetésre kerülhet az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézménynek meg kell indokolnia a kifogását.

63. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Ha a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét az e rendelet 32. cikkének (8) bekezdése második albekezdésében említett végrehajtási hatáskörök tekintetében, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

64. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) HL C 133., 2013.5.9., 62. o.

(2) HL C 139., 2013.5.17., 59. o.

(3) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 10-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK tanácsi rendelet, a 234/79/EK tanácsi rendelet, az 1037/2001/EK tanácsi rendelet és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

(11) A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118, 2010.5.12, 1. o.).

(12) A Tanács 332/2002/EK rendelete (2009. május 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról (HL L 53, 23.02.02, 1. o.).

I. MELLÉKLET

MINTÁK AZ OPERATÍV PROGRAMHOZ

1. Minta az OP I operatív programhoz

Fejezet

Szakasz

Alszakasz

Leírás/Észrevételek

Méret

(karakterek)

AZONOSÍTÁS

E szakasz célja kizárólag az érintett program azonosítása. E szakasz világosan feltünteti a következőket:

Tagállam

Az operatív program neve

CCI

200

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

2.1.

Tényállás

Az anyagi nélkülözés kezelni kívánt formájának (formáinak) azonosítása és indokolása.

4 000

Az anyagi nélkülözés operatív programban kiválasztott típusának (típusainak) feltüntetése.

200

2.2.

Az anyagi nélkülözés kezelni kívánt formája – X

Az anyagi nélkülözés valamennyi kezelni kívánt formájához külön szakasz (és hozzá tartozó alszakaszok) tartoznak.

2.2.1.

Leírás

A biztosítani kívánt élelmiszer-elosztás vagy alapvető anyagi támogatás és a megfelelő kísérő intézkedések fő jellemzőinek ismertetése.

4 000

2.2.2.

Nemzeti programok

A támogatni kívánt nemzeti programok ismertetése.

2 000

2.3.

Egyéb

További szükségesnek ítélt információk.

4 000

VÉGREHAJTÁS

3.1.

A leginkább rászoruló személyek azonosítása

A leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus ismertetése, szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban.

2 000

3.2.

Műveletek kiválasztása

A műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus – szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerint megkülönböztetett – ismertetése.

2 000

3.3.

A partnerszervezetek kiválasztása

A partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban.

2 000

3.4.

Az Európai Szociális Alapot (ESZA) kiegészítő jelleg

Az ESZA-nak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus ismertetése.

4 000

3.5.

Intézményi felépítés

Az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az audithatóság és azon szerv megnevezése, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít.

2 000

3.6.

Monitoring és értékelés

A program monitoringja módjának ismertetése.

4 000

3.7.

Technikai segítségnyújtás

A 27. cikk (4) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának leírása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy megerősítsék a kedvezményezetteknek a műveleteket érintő hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos adminisztratív kapacitását.

4 000

AZ ÉRINTETTEK BEVONÁSA

Az összes fontos érintettnek, valamint adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szerveknek az operatív program elkészítésébe történő bevonása céljából hozott intézkedések ismertetése.

2 000

PÉNZÜGYI TERV

E szakasz a következőket tartalmazza:

5.1.	az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének és a társfinanszírozás arányának a 20. cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázat;

5.2.	az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés kezelni kívánt minden típusa szerinti bontásban, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket az egész programozási időszakra ismertető táblázat.

Szöveg: 1 000

Adatok CSV vagy XML formátumban

A pénzügyi adatok formátuma (5. szakasz):

5.1.

Az operatív programon belül az alapból származó éves kötelezettségvállalás és a megfelelő nemzeti társfinanszírozás összegét ismertető, az operatív programhoz tartozó pénzügyi terv (EUR-ban)

	Összesen	2014	2015	….	2020
Alap (a)
Nemzeti társfinanszírozás (b)
Közkiadás c) = (a) + (b)
Társfinanszírozási arány d) = (a) / (c)

5.2.

Az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés minden egyes kezelni kívánt típusa szerinti bontásban megadó, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket tartalmazó pénzügyi terv (EUR-ban)

Az anyagi támogatás típusa	Közkiadás
Összesen
Technikai segítségnyújtás
Az anyagi támogatás típusa 1
ezen belül kísérő intézkedések
Az anyagi támogatás típusa 2
ezen belül kísérő intézkedések

Az anyagi támogatás típusa n
ezen belül kísérő intézkedések

2. Minta az OP II operatív programhoz

Fejezet

Szakasz

Alszakasz

Leírás/Észrevételek

Méret

(karakterek)

AZONOSÍTÁS

E szakasz célja kizárólag az érintett program azonosítása. E szakasz világosan feltünteti a következőket:

Tagállam

Az operatív program neve

CCI

200

A PROGRAM KIDOLGOZÁSA

2.1.

Stratégia

A program társadalmi kohézió előmozdításához és a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulására irányuló stratégiájának ismertetése, összhangban az Európa 2020 stratégiával, beleértve a támogatás prioritásai kiválasztásának indokolását is.

20 000

2.2.

Beavatkozási logika

A nemzeti szükségletek azonosítása.

3 500

Az operatív program egyedi célkitűzései.

7 000

Várt eredmények és megfelelő teljesítmény- és eredménymutatók, bázisértékekkel és célértékekkel (egyedi célkitűzések szerinti bontásban).

3 500

A megcélozni kívánt leginkább rászoruló személyek azonosítása.

3 500

Pénzügyi mutatók.

2 000

2.3.

Egyéb

További szükségesnek ítélt információk.

3 500

VÉGREHAJTÁS

3.1.

Intézkedések

A támogatni kívánt intézkedések típusának és példáinak ismertetése, valamint ezek hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez.

7 000

3.2.

Műveletek kiválasztása

Vezérelvek a műveletek kiválasztásához, szükség esetén az intézkedések típusai szerint elkülönítve.

3 500

3.3.

Kedvezményezettek

A kedvezményezettek típusainak meghatározása (adott esetben), szükség esetén az intézkedések típusai szerint elkülönítve.

3 500

3.4.

Az Európai ESZA-t kiegészítő jelleg

Az ESZA-nak kiegészítő jelleget, valamint az átfedések és a kettős finanszírozás megelőzését biztosító mechanizmus ismertetése.

4 000

3.5.

Intézményi felépítés

Az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az audithatóság és azon szerv azonosítása, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít.

2 000

3.6.

Monitoring és értékelés

Ez az alszakasza monitoring módját ismerteti. Különösen fontos annak magyarázata, hogy a mutatókat hogyan fogják felhasználni a program végrehajtásának nyomon követéséhez. A mutatók az előirányzott kiadásokra vonatkozó pénzügyi mutatókat, a támogatott műveletekre vonatkozó programspecifikus teljesítménymutatókat, valamint az egyes egyedi célkitűzésekkel kapcsolatos egyedi eredménymutatókat tartalmaznak.

4 000

3.7.

Technikai segítségnyújtás

A 27. cikk (7) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának ismertetése, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy megerősítsék a kedvezményezetteknek a műveleteket érintő hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos adminisztratív kapacitását.

4 000

AZ ÉRINTETTEK BEVONÁSA

Az összes fontos érintettnek, valamint adott esetben az illetékes regionális, helyi és közigazgatási szerveknek az operatív program előkészítésébe történő bevonása céljával foganatosított intézkedések ismertetése.

2 000

PÉNZÜGYI TERV

E szakasz a következőket tartalmazza:

5.1.	az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének és a társfinanszírozás arányának a 20. cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázat;

5.2.	az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét a támogatott intézkedés típusa szerinti bontásban az egész programozási időszakra ismertető táblázat.

Szöveg: 1 000

Adatok CSV vagy XML formátumban

A pénzügyi adatok formátuma (4. szakasz):

5.1.

	Összesen	2014	2015	….	2020
Alap (a)
Nemzeti társfinanszírozás (b)
Közkiadás c) = (a) + (b)
Társfinanszírozási arány (1) d) = (a) / (c)

5.2.

Az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét az intézkedés minden egyes típusa szerinti bontásban (EUR-ban) megadó pénzügyi terv

Intervenciós terület	Közkiadás
Összesen
Technikai segítségnyújtás
1. intézkedéstípus
2. intézkedéstípus
…
n. intézkedéstípus

(1) Ez az arány felkerekíthető a táblázatban lévő legközelebbi egész számhoz. A kiadás visszafizetésénél alkalmazott pontos arány a (d).

II. MELLÉKLET

A kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2014–2020 közötti időszakban (a 2011-ben érvényes árak szerint)

2014	EUR	485 097 840
2015	EUR	485 097 840
2016	EUR	485 097 840
2017	EUR	485 097 840
2018	EUR	485 097 840
2019	EUR	485 097 840
2020	EUR	485 097 840
Összesen	EUR	3 395 684 880

III. MELLÉKLET

A 2014–2020 közötti időszakban az egyes tagállamok számára az alapból rendelkezésre álló összegek (a 2011-ben érvényes árak szerint)

Tagállamok	EUR
Belgium	65 500 000
Bulgária	93 000 000
Cseh Köztársaság	20 700 000
Dánia	3 500 000
Németország	70 000 000
Észtország	7 100 000
Írország	20 200 000
Görögország	249 300 000
Spanyolország	499 900 000
Franciaország	443 000 000
Horvátország	32 500 000
Olaszország	595 000 000
Ciprus	3 500 000
Lettország	36 400 000
Litvánia	68 500 000
Luxembourg	3 500 000
Magyarország	83 300 000
Málta	3 500 000
Hollandia	3 500 000
Ausztria	16 000 000
Lengyelország	420 000 000
Portugália	157 000 000
Románia	391 300 000
Szlovénia	18 200 000
Szlovákia	48 900 000
Finnország	20 000 000
Svédország	7 000 000
Egyesült Királyság	3 500 000
Összesen	3 383 800 000

IV. MELLÉKLET

Az irányító és az igazoló hatóság kijelölésének kritériumai

1. Belső ellenőrzési környezet

i.	az irányító és az igazoló hatóság feladatait lefedő szervezeti struktúra megléte és a feladatok kiosztása az egyes hatóságokon belül, biztosítva, hogy a funkciók elkülönítésének elvét, amennyiben alkalmazható, betartsák;

ii.	a feladatok közbenső szervezetekre történő ruházása esetén olyan keret, amely révén biztosítható azok feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása, az átruházott feladatok elvégzésére vonatkozó képesség ellenőrzése és a jelentéstételi eljárások megléte;

iii.	a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul átutalt összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoringeljárások;

iv.	a szükséges technikai készségekkel rendelkező, megfelelő emberi erőforrásnak a szervezet különböző szintjei és feladatai közötti elosztására vonatkozó terv.

2. Kockázatkezelés

Egy olyan keret, amellyel – az arányosság elvét figyelembe véve – biztosítható, hogy szükség esetén és különösen a tevékenységek jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak.

3. Irányítási és kontrolltevékenységek

A. Irányító hatóság

a támogatási kérelmekre, a kérelmek értékelésére, a támogatott kérelmek kiválasztására vonatkozó eljárások, ideértve azokat az utasításokat és útmutatásokat, amelyek biztosítják, hogy a műveletek az e rendelet 32. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban hozzájáruljanak az operatív program szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez;

ii.	az audithatóság által lefolytatott ellenőrzésekre vonatkozó eljárások, ideértve a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzését és a műveletek helyszíni ellenőrzését;

iii.	a kedvezményezettek kifizetési kérelmeinek feldolgozására és a kifizetések engedélyezésére vonatkozó eljárások;

iv.

egy olyan rendszer eljárásai, amellyel számítógépesített formában adatgyűjtés, -rögzítés és -tárolás végezhető minden egyes művelet vonatkozásában, ideértve adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat és az adatok bontását nemenkénti mutatók szerint, ha ez szükséges, továbbá olyan eljárások, amelyekkel biztosítható, hogy a rendszer biztonsága megfelel a nemzetközileg elfogadott előírásoknak;

v.	az irányító hatóság által kidolgozott eljárások annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek vagy külön elszámolási rendszert vagy megfelelő elszámolási szabályzatot tartsanak fenn a művelethez kapcsolódó valamennyi ügylethez;

vi.	a hatékony és arányos csalás elleni intézkedések alkalmazásához szükséges eljárások;

vii.	a megfelelő auditnyomvonal és archiválási rendszer biztosításához szükséges eljárások;

viii.

a vezetői megbízhatósági nyilatkozatának, az elvégzett kontrollokról és a feltárt hiányosságokról szóló jelentésnek, valamint a végső auditok és kontrollok éves összefoglalójának az elkészítésére vonatkozó eljárások;

ix.	az annak biztosításához szükséges eljárások, hogy a kedvezményezett megkapja az egyes műveletek támogatási feltételeit tartalmazó dokumentumot.

B. Igazoló hatóság

i.	a Bizottsághoz benyújtott időközi kifizetési kérelmek igazolására vonatkozó eljárások;

ii.	az elszámolások elkészítésére és azok valódiságának, teljességének és pontosságának igazolására szolgáló eljárások, továbbá eljárások annak igazolására, hogy a kiadások az összes audit eredménye alapján megfelelnek az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak;

iii.	a megfelelő auditnyomvonal biztosítására szolgáló eljárások, amelyek keretében számítógépesített formában rögzítik az egyes műveletekre vonatkozó számviteli adatokat, köztük a visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokat;

iv.	adott esetben olyan eljárások, amelyekkel biztosítható, hogy a hatóság megfelelő információkat kapjon az irányító hatóságtól az elvégzett auditokról, valamint az audithatóság által vagy annak hatáskörében végzett auditok eredményeiről.

4. Monitoring

A. Irányító hatóság

i.	adott esetben a monitoring-bizottság munkájának támogatására vonatkozó eljárások;

ii.	a Bizottságnak benyújtandó éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések elkészítésére vonatkozó eljárások.

B. Igazoló hatóság

az igazoló hatóság – irányító hatósági ellenőrzések eredményeinek és az audithatóság által vagy annak felelőssége alatt végzett auditok eredményeinek a kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően végzett monitoringjához kapcsolódó – feladatainak elvégzésére vonatkozó eljárások.