29.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 96/107


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/31/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a nem automatikus működésű mérlegek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A nem automatikus működésű mérlegekről szóló, 2009. április 23-i 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (3) lényegi módosításokat hajtottak végre (4). Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit.

(3)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) az ágazati jogszabályokban alkalmazandó közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg, hogy ezáltal egységes alapot biztosítson e jogszabályok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A 2009/23/EK irányelvet hozzá kell igazítani az említett határozathoz.

(4)

Ezen irányelv hatálya az Unió piacán újonnan forgalomba hozott nem automatikus működésű mérlegekre, azaz vagy valamely Unióban letelepedett gyártó által készített új nem automatikus működésű mérlegekre, vagy a harmadik országból behozott, új vagy használt nem automatikus működésű mérlegekre terjed ki.

(5)

A tagállamoknak vállalniuk kell a felelősséget a széles nyilvánosság védelméért a nem automatikus működésű mérlegek segítségével végrehajtott mérési műveletek helytelen eredményeivel szemben, amelyeket meghatározott alkalmazási kategóriákban használnak.

(6)

Az irányelvet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.

(7)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó közérdek magas szintű védelme, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a nem automatikus működésű mérlegek ezen irányelvnek való megfeleléséért.

(8)

Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan nem automatikus működésű mérlegeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. A kötelezettségeket egyértelműen és arányosan, a gazdasági szereplőknek az ellátási és értékesítési láncban betöltött szerepének megfelelően kell elosztani.

(9)

A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a végfelhasználók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai elérhetőségük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg.

(10)

Mivel részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, a gyártó van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(11)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő nem automatikus működésű mérlegek megfeleljenek ennek az irányelvnek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken a nem automatikus működésű mérlegeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék. Az importőrök számára ezért rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott nem automatikus működésű mérlegek megfeleljenek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan nem automatikus működésű mérlegeket, amelyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Rendelkezéseket kell hozni továbbá az importőrök tekintetében annak ellenőrzésére is, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat lefolytatták, illetve hogy a nem automatikus működésű mérlegek jelölése és a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes nemzeti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

(12)

Amikor egy nem automatikus működésű mérleget forgalomba hoznak, az importőröknek fel kell tüntetniük a nem automatikus működésű mérlegen nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és kapcsolattartási postai címüket. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét a nem automatikus működésű mérlegen feltüntethesse.

(13)

A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott, nem automatikus működésű mérleget a forgalmazó forgalmazza, és megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a nem automatikus működésű mérleget olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a mérleg megfelelését.

(14)

Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba nem automatikus működésű mérleget, illetve azt oly módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvnek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(15)

A forgalmazókat és importőröket, mivel közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy rendelkezésükre bocsátják az adott nem automatikus működésű mérleggel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(16)

A nem automatikus működésű mérleg teljes értékesítési láncot átfogó nyomon követhetősége egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő nem automatikus működésű mérleget forgalmazó gazdasági szereplők azonosításában. Az egyéb gazdasági szereplők azonosításához ezen irányelv által előírt információk tárolása esetén nem követelhető meg a gazdasági szereplőtől, hogy ezeket az információkat olyan egyéb gazdasági szereplők tekintetében aktualizálja, amelyek a szóban forgó gazdasági szereplő számára nem automatikus működésű mérleget szállítottak, illetve amelyek számára a szóban forgó gazdasági szereplő nem automatikus működésű mérleget szállított.

(17)

Ez az irányelv csak az alapvető követelmények meghatározására korlátozódik a nem automatikus működésű mérlegek metrológiai követelményeire és működésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a metrológiára és a műszaki jellemzőkre vonatkozó említett alapvető követelményeknek való megfelelőség értékelése könnyebbé váljon, rendelkezni kell arról, hogy vélelmezni kell azon nem automatikus működésű mérlegek megfelelőségét, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően elfogadott harmonizált szabványoknak, különösen, ami a metrológiai, tervezési és szerkezeti jellemzőket illeti.

(18)

Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem teljes mértékben tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(19)

A vonatkozó metrológiai és műszaki rendelkezéseknek való megfelelőség értékelése szükséges a felhasználók és harmadik személyek hatékony védelméhez.

(20)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni tudják, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott nem automatikus működésű mérlegek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, melyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat e modulok közül kell kiválasztani.

(21)

A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, amelyben megadják az ezen irányelvben előírt információt arról, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel az ebben az irányelvben előírt követelményeknek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(22)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés érdekében az alkalmazandó uniós jogi aktusok meghatározásához szükséges információt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terhének csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat lehet az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció.

(23)

A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelési eljárás egészének látható végeredménye a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségét igazoló CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani.

(24)

Az ebben az irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárások megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak.

(25)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2009/23/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(26)

Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumoknak való megfelelést, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel az ebben az irányelvben rögzített vonatkozó követelményeknek.

(27)

A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre szintén követelményeket kell előírni.

(28)

Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás alapvető eszközt jelent a megfelelőségértékelő szervezetek felkészültségének ellenőrzéséhez, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(29)

A nemzeti hatóságoknak előnyben kell részesíteniük a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást, amellyel bizonyítják a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságát az egész Unióban. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében a Bizottság és a többi tagállam számára be kell nyújtaniuk a szükséges igazoló dokumentumot, amely bizonyítja az adott szabályozási követelmények alapján értékelt megfelelőségértékelő szervezetek megfelelését.

(30)

A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. A piacon forgalomba hozandó nem automatikus működésű mérlegekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(31)

Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.

(32)

Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely során tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(33)

A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el.

(34)

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nem automatikus működésű mérlegek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és ésszerűen előrelátható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát. A nem automatikus működésű mérlegeket csak ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha a használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – kell úgy tekinteni, hogy nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek.

(35)

A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai az ezen irányelv hatálya alá tartozó nem automatikus működésű mérlegekre is alkalmazandók. Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban a választásban, hogy mely illetékes hatóságot bízzák meg ezen feladatok ellátásával.

(36)

A 2009/23/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védintézkedési eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja azon intézkedések megalapozottságát, amelyeket valamely tagállam az általa nem megfelelőnek ítélt, nem automatikus működésű mérlegekkel szemben hozott. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, építve a tagállamok szakértelmére.

(37)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan nem automatikus működésű mérlegekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó közérdek védelmének egyéb szempontjaiból. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen nem automatikus működésű mérlegeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(38)

Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tudható be.

(39)

Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban kell gyakorolni.

(40)

A bejelentés követelményeinek nem vagy már nem megfelelő bejelentett szervezetek tekintetében a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések meghozatalára felszólító végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(41)

A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az emberi egészségre vagy biztonságra, illetve a közérdek védelmének más szempontjai tekintetében kockázatot jelentő megfelelő nem automatikus működésű mérlegekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetén.

(42)

A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelv értelmében felállított bizottság hasznos szerepet tölthet be az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan ügyeknek a kivizsgálásában, amelyeket vagy az elnök, vagy egy tagállam képviselője vet fel standard eljárási szabályzatával összhangban.

(43)

Az ezen irányelvhez kapcsolódó ügyek kivizsgálásakor – a végrehajtás és a jogsértések kivételével –, azaz bizottsági szakértői csoport keretében az Európai Parlamentnek a meglévő gyakorlatnak megfelelően rendelkezésére kell bocsátani az összes információt és dokumentációt, valamint – adott esetben – meg kell hívni az ülésekre.

(44)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve különleges tulajdonságaikat – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meghatározza, hogy indokoltak voltak-e a tagállam által a nem megfelelő nem automatikus működésű mérlegek tekintetében hozott intézkedések.

(45)

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv rendelkezései értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítaniuk kell végrehajtásukat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(46)

Ésszerű átmeneti intézkedésekkel kell biztosítani a 2009/23/EK irányelvnek megfelelően az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig már forgalomba hozott nem automatikus működésű mérlegek forgalmazhatóságát és üzemeltethetőségét, további termékkövetelménynek való megfelelés szükségessége nélkül. A forgalmazók tehát az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig rendelkezésre bocsáthatják a már forgalomba hozott nem automatikus működésű mérlegeket, azaz a már az ellátási láncban található készletet.

(47)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő nem automatikus működésű mérlegek teljesítsék az ezen irányelv hatálya alá tartozó közérdekek védelmének magas szintjéhez szükséges követelményeket, valamint a belső piac működésének garantálását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv léptéke és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(48)

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következett.

(49)

Ez az irányelv nem érinti a V. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ennek az irányelvnek a hatálya az összes nem automatikus működésű mérlegre kiterjed.

(2)   Ezen irányelv a mérlegek felhasználásának alábbi kategóriáit különbözteti meg:

a)

tömeg megállapítása kereskedelmi ügyletekhez;

b)

tömeg megállapítása díj, tarifa, adó, jutalom, bírság, díjazás, kártérítés vagy hasonló típusú fizetés megállapítása céljából;

c)

tömeg megállapítása jogszabályok vagy rendelkezések alkalmazására vagy szakértői véleményhez bírósági eljárások során;

d)

tömeg meghatározása orvosi gyakorlatban betegek súlyának mérésére ellenőrzés, diagnózis és gyógykezelés céljaira;

e)

tömeg meghatározása gyógyszertárban gyógyszerek vény alapján történő elkészítéséhez és a tömeg meghatározása orvosi és gyógyszerészeti laboratóriumokban végzett elemzésekben;

f)

az ár meghatározása a tömeg alapján a vásárlók közvetlen kiszolgálásának céljára és előcsomagoláshoz;

g)

minden egyéb alkalmazás az a)-f) pontban felsoroltakon kívül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „mérleg”: olyan mérőeszköz, amely testek tömegének meghatározására szolgál az adott testre ható nehézségi erő felhasználásával. A mérleg egyúttal más, tömeggel kapcsolatos értékek, mennyiségek, paraméterek vagy jellemzők meghatározására is szolgálhat;

2.   „nem automatikus működésű mérleg”: olyan mérleg, amely a mérés során kezelő beavatkozását igényli;

3.   „forgalmazás”: egy nem automatikus működésű mérlegnek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára az uniós piacon, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

4.   „forgalomba hozatal”: a nem automatikus működésű mérleg első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

5.   „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki nem automatikus működésű mérleget gyárt, vagy aki ilyen mérleget terveztet vagy gyártat, és saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz;

6.   „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a nevében eljárjon;

7.   „importőr”: az Unióban letelepedett, bármely természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó nem automatikus működésű mérleget hoz forgalomba az uniós piacon;

8.   „forgalmazó”: bármely, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki forgalmazza a nem automatikus működésű mérleget;

9.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

10.   „műszaki előírás”: az eszköz által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

11.   „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

12.   „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

13.   „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

14.   „megfelelőségértékelés”: értékelő eljárás, amely bizonyítja a nem automatikus működésű mérleggel kapcsolatos alapvető követelmények teljesülését;

15.   „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet;

16.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető, forgalomban lévő nem automatikus működésű mérleg visszavétele;

17.   „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a nem automatikus működésű mérleg forgalmazását az értékesítési láncban;

18.   „uniós harmonizációs jogszabály”: minden, a termékek forgalomba hozatalának feltételeit harmonizáló uniós jogszabály;

19.   „CE-jelölés”: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek.

3. cikk

Forgalmazás és üzembe helyezés

(1)   A tagállamok minden intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy csak olyan nem automatikus működésű mérlegek legyenek forgalmazhatók, amelyek megfelelnek ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

(2)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a)-f) pontjában felsorolt felhasználásokra csak olyan nem automatikus működésű mérlegeket állíthassanak üzembe, amelyek megfelelnek ezen irányelv előírásainak.

(3)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a)-f) pontjában felsorolt felhasználásokra üzembe állított nem automatikus működésű mérlegek továbbra is megfeleljenek ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

4. cikk

Alapvető követelmények

Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt felhasználási módokra alkalmazott vagy alkalmazni szándékozott nem automatikus működésű mérlegeknek meg kell felelniük az I. mellékletben megállapított alapvető követelményeknek.

Azokban az esetekben, amelyekben a nem automatikus működésű mérleg olyan készülékeket tartalmaz, vagy olyan készülékekhez van csatlakoztatva, amelyeket nem használnak vagy nem szándékoznak használni az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt felhasználási módokra, az ilyen készülékekre ezek az alapvető követelmények nem vonatkoznak.

5. cikk

A nem automatikus működésű mérlegek szabad mozgása

(1)   A tagállamok nem akadályozhatják olyan nem automatikus működésű mérlegek forgalmazását, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

(2)   A tagállamok nem akadályozhatják olyan nem automatikus működésű mérlegeknek az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott felhasználási módokra történő üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

2.   FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegeik forgalomba hozatalakor a gyártók szavatolják, hogy e mérlegek tervezése és gyártása az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményekkel összhangban történt.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek esetében a gyártók elkészítik a II. mellékletben említett műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 13. cikk szerinti, vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben a megfelelőségértékelési eljárás keretében bizonyítást nyer, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt nem automatikus működésű mérleg megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, valamint feltüntetik a terméken a CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést.

(3)   Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek esetében a gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a készülék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4)   A gyártó biztosítja a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. Megfelelően figyelembe kell venni a nem automatikus működésű mérleg tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy más műszaki leírások változásait, amelyek alapján a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségét megállapították.

Ha az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt automatikus működésű mérleg kockázataira tekintettel indokolt, a gyártók elvégzik a forgalmazott nem automatikus működésű mérleg mintavizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről a nem megfelelő, nem automatikus működésű mérlegekről és az ilyen mérlegek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(5)   A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott, nem automatikus működésű mérlegeken megtalálható a III. melléklet szerinti, azonosítást lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy más ilyen elem.

Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek esetében a gyártók feltüntetik a III. melléklet 1. pontjában előírt feliratokat.

A nem az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek esetében a gyártók feltüntetik a III. melléklet 2. pontjában előírt feliratokat.

Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt bármely alkalmazásra szánt, nem automatikus működésű mérlegben vagy ahhoz kapcsolva olyan készülékek találhatók, amelyeket nem használnak vagy nem szándékoznak használni az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra, a gyártóknak a készülékek mindegyikét el kell látniuk a 18. cikkben és a III. melléklet 3. pontjában előírt, felhasználást korlátozó jelzéssel.

(6)   A gyártók a nem automatikus működésű mérlegen feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai kapcsolattartási címüket. Címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(7)   A gyártók gondoskodnak arról, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt bármely alkalmazásra szánt, nem automatikus működésű mérleghez mellékelt használati utasítás és információk nyelve az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelv legyen. Az ilyen használati utasításnak és tájékoztatónak, illetve a jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és világosnak kell lennie.

(8)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott, nem automatikus működésű mérleg nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a nem automatikus működésű mérleg kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó nem automatikus működésű mérleget forgalmazták.

(9)   A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a nem automatikus működésű mérleg ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az importőrök, amennyiben az említett hatóság úgy kéri, együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott nem automatikus működésű mérleg jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

7. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)   A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a 6. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(2)   A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízatásnak legalább az alábbiak elvégzését kell engedélyeznie a meghatalmazott képviselőnek:

a)

a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzi, és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)

valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c)

az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízatása körébe tartozó nem automatikus működésű mérleg jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedéseknél.

8. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag megfelelő nem automatikus működésű mérleget hozhatnak forgalomba.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatalát megelőzően az importőrök meggyőződnek arról, hogy a gyártó elvégezte a 13. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a mérőműszeren fel van tüntetve a CE-jelölés és a kiegészítő metrológiai jelölés, és mellékelve vannak hozzá az előírt dokumentumok, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérleg nem felel meg az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, a terméket nem hozhatja mindaddig forgalomba, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a nem automatikus működésű mérleg kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

A nem az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek forgalomba hozatalakor az importőrök szavatolják, hogy a gyártó megfelel a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében szereplő követelményeknek.

(3)   Az importőrök az eszközön feltüntetik nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai kapcsolattartási címüket. Amennyiben ehhez fel kell bontani a csomagolást, a jelöléseket a csomagoláson és a kísérő dokumentáción lehet feltüntetni. A kapcsolattartási adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.

(4)   Az importőrök gondoskodnak arról, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt bármely felhasználási módra szánt nem automatikus működésű mérleghez mellékelt használati utasítás és információk nyelve az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók számára könnyen érthető nyelv legyen.

(5)   Az importőrök biztosítják, hogy amíg az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérleg a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelését.

(6)   Ha az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt automatikus működésű mérleg kockázataira tekintettel indokolt, az importőrök elvégzik a forgalmazott nem automatikus működésű mérleg mintavizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről a nem megfelelő, nem automatikus működésű mérlegekről és az ilyen mérlegek visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(7)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott nem automatikus működésű mérleg nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a nem automatikus működésű mérleg kockázatot jelent, az importőrök erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó nem automatikus működésű mérleget forgalmazták.

(8)   Az importőrök az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára legalább 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9)   Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt, melyet az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Az importőrök, amennyiben az említett hatóság úgy kéri, együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott nem automatikus működésű mérleg jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

9. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   Nem automatikus működésű mérleg forgalmazásakor a forgalmazók az ebben az irányelvben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést, mellékelték-e hozzá a szükséges dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót azon a nyelven, amely a végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint, hogy a gyártók és importőrök betartották-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy, az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérleg nem felel meg az I. mellékletben előírt alapvető követelményeknek, nem forgalmazhatja a nem automatikus működésű mérleget mindaddig, amíg azt megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a nem automatikus működésű mérleg kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

A nem az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegeik forgalomba hozatalakor a forgalmazók ellenőrzik, hogy a gyártó és az importőr megfelel a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, valamint a 8. cikk (3) bekezdésében szereplő követelményeknek.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy amíg az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérleg a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelését.

(4)   Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott, nem automatikus működésű mérleg nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben a nem automatikus működésű mérleg kockázatot jelent, a forgalmazók erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó eszközt forgalmazták.

(5)   A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a nem automatikus működésű mérleg megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. A forgalmazók, amennyiben az említett hatóság úgy kéri, együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott, nem automatikus működésű mérleg jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

10. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót, amennyiben saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy nem automatikus működésű mérleget, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott, nem automatikus működésű mérleget, amely befolyásolja a nem automatikus működésű mérleg ezen irányelvnek való megfelelését, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a 6. cikkben a gyártókra előírt kötelezettségek terhelik.

11. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatalakor a gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

a)

minden olyan gazdasági szereplőt, amely nem automatikus működésű mérleget szállított nekik;

b)

minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek ők szállítottak nem automatikus működésű mérleget.

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben előírt információkat a nem automatikus működésű mérleg hozzájuk történő szállítását, illetve az általuk történő szállítását követő 10 éven keresztül rendelkezésre kell tudniuk bocsátani.

3.   FEJEZET

A NEM AUTOMATIKUS MŰKÖDÉSŰ MÉRLEGEK MEGFELELŐSÉGE

12. cikk

A nem automatikus működésű mérlegek megfelelőségének vélelmezése

Azokról a nem automatikus működésű mérlegekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott, az I. mellékletben megállapított alapvető követelményeknek.

13. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1)   A nem automatikus működésű mérlegeknek az I. mellékletben megállapított alapvető követelményeknek való megfelelősége a gyártó választása szerint a következő megfelelőségértékelési eljárások bármelyikével megállapítható:

a)

a II. melléklet 1. pontjában meghatározott B. modul, amelyet vagy a II. melléklet 2. pontjában meghatározott D. modul, vagy pedig a II. melléklet 4. pontjában meghatározott F. modul követ;

A B. modul nem kötelező azonban olyan nem automatikus működésű mérlegek esetében, amelyek nem alkalmaznak elektronikus készülékeket, és amelyek tehermérő szerkezete nem használ rugót a teher ellensúlyozására. Azon nem automatikus működésű mérlegek esetében, amelyekre a B. modul nem vonatkozik, a II. melléklet 3. pontjában meghatározott D1. modul vagy a II. melléklet 5. pontjában meghatározott F1. modul alkalmazandó;

b)

a II. melléklet 6. pontjában meghatározott G. modul.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó dokumentumokat és levelezést annak a tagállamnak az egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani, amelyben az említett eljárásokat lefolytatják, vagy a 19. cikknek megfelelően bejelentett szerv által elfogadott nyelven.

14. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy az I. mellékletben meghatározott alapvető követelmények teljesültek.

(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megfelel a IV. mellékletben foglalt mintának, felépítése tartalmazza a II. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és a nyilatkozatot folyamatosan aktualizálni kell. Le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amely piacán a nem automatikus működésű mérleget forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)   Amennyiben egy nem automatikus működésű mérlegre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, minden ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a nem automatikus működésű mérleg ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfeleléséért.

15. cikk

A megfelelőségi jelölés

Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegnek az ezen irányelvnek való megfelelőségét a CE-jelölésnek, valamint a 16. cikkben meghatározott kiegészítő metrológiai jelölésnek a nem automatikus működésű mérlegen való feltüntetésével kell jelezni.

16. cikk

A CE-jelölésre és a kiegészítő metrológiai jelölésre vonatkozó általános elvek

(1)   A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(2)   A kiegészítő metrológiai jelölés egy nagy „M” betűből, valamint a jelölés feltüntetése szerinti év utolsó két számjegyéből áll, amelyeket egy téglalap keretez. A téglalap magassága megegyezik a CE-jelölés magasságával.

(3)   A 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek megfelelően alkalmazandók a kiegészítő metrológiai jelölésre.

17. cikk

A CE-jelölés, a kiegészítő metrológiai jelölés és egyéb jelölések feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a nem automatikus működésű mérlegen vagy annak adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni.

(2)   A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a mérőműszer forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni.

(3)   A kiegészítő metrológiai jelölés közvetlenül a CE-jelölést követi.

(4)   A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a gyártásellenőrzési szakaszban részt vevő bejelentett szervezet vagy szervezetek azonosító száma(i) követi(k) a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, vagy pedig annak meghatalmazott képviselője tünteti fel.

(5)   A CE-jelölést, a kiegészítő metrológiai jelölést és a bejelentett szervezet vagy szervezetek azonosító számát/számait különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.

(6)   A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

18. cikk

Korlátozott felhasználásra utaló jelölés

A 6. cikk (5) bekezdésének negyedik albekezdésében említett és a III. melléklet 3. pontjában meghatározott jelzést a készülékeken világosan látható és kitörölhetetlen formában kell elhelyezni.

4.   FEJEZET

A MEGFELELÉSÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

19. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

20. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felelős a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzéséért, ideértve a 25. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el azzal összhangban.

(3)   Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor ezen szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 21. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének teljes körű rendezéséről.

(4)   A bejelentő hatóság teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szerv által elvégzett feladatokért.

21. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy hozzák létre, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg és működtetik, hogy biztosítva legyen tevékenységének objektivitása és pártatlansága.

(3)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hoz meg.

(4)   A bejelentő hatóság nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5)   A bejelentő hatóság biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas jellegét.

(6)   A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

22. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére irányuló eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

23. cikk

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)   A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy az általa értékelt, nem automatikus működésű mérlegtől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt nem automatikus működésű mérleg tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)   A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelés elvégzéséért felelős munkavállalója nem lehet annak a nem automatikus működésű mérlegnek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékel, valamint nem lehet az említett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt, nem automatikus működésű mérlegek használatát, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen nem automatikus működésű mérlegek személyes célra történő használatát sem.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelés elvégzéséért felelős munkavállalója nem vehet részt közvetlenül e nem automatikus működésű mérlegek tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalmazásában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhet ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)   A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményét.

(6)   A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a számára a II. melléklet által elrendelt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – mindig és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan nem automatikus működésű mérlegfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkeznie kell a következőkkel:

a)

olyan személyzettel, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)

azon eljárások leírásával, amelyekkel összhangban megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. Rendelkezik megfelelő szabályzattal és eljárásokkal a bejelentett szervezetként végzett feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

c)

olyan eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7)   A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)

alapos műszaki és szakképzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)

megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)

az I. mellékletben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)

az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8)   Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző munkavállalóinak javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)   A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felel a megfelelőségértékelésért.

(10)   A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a II. melléklet vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat tiszteletben tartják.

(11)   A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelést végző munkavállalójuk tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

24. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy megfelel a 23. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

25. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   Amennyiben a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg velük, biztosítja, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfelel a 23. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)   Tevékenységeket alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet.

(4)   A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésének értékelésére és az általuk a II. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.

26. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A bejelentés iránti kérelemhez mellékelik azon megfelelőségértékelési tevékenység, megfelelőségértékelési modul vagy modulok, és azon nem automatikus működésű mérleg vagy mérlegek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 23. cikkben rögzített követelményeket.

(3)   Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditációs tanúsítványt benyújtani, a bejelentő hatóságnak benyújt minden, a 23. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelésének igazolásához, elismeréséhez és rendszeres ellenőrzéséhez szükséges igazoló dokumentumot.

27. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak a 23. cikkben rögzített követelményeknek megfelelő megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be.

(2)   Ezek a hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra, az érintett nem automatikus működésű mérlegre vagy mérlegekre vonatkozó részletes információkat, valamint a megfelelő szakmai alkalmasság igazolását.

(4)   Amennyiben a bejelentés nem a 26. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát és az azokat az intézkedéseket igazoló dokumentumokat, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 23. cikkben megállapított követelményeknek.

(5)   Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységét, ha a Bizottság és a többi tagállam – akkreditációs tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)   A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi változásáról.

28. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

(1)   A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság akkor is egyetlen azonosító számot ad ki, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a listát folyamatosan naprakészen tartják.

29. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 23. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy hogy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhető legyen.

30. cikk

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétség merül fel részéről, vagy mások kétségüket közlik vele a bejelentett szervezet alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és teljesíti-e kötelezettségeit.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja a vizsgálatai során kapott különleges adatok bizalmas kezelését.

(4)   Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felszólítja a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 41. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezet a II. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)   A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét kellő mértékben figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk a nem automatikus működésű mérleg ezen irányelvnek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3)   Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette az I. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki előírásokban megállapított alapvető biztonsági követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(4)   Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy nem automatikus működésű mérleg már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5)   Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

32. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A tagállamoknak biztosítják, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

33. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)   A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)

a tanúsítványok bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)

azokról a körülményekről, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c)

a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

d)

kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2)   A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a nem automatikus működésű mérlegekkel foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

34. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

35. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és ez az együttműködés a bejelentett szervezetek ágazati csoportja formájában megfelelően működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vesznek a csoport vagy csoportok munkájában.

5.   FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ, NEM AUTOMATIKUS MŰKÖDÉSŰ MÉRLEGEK ELLENŐRZÉSE ÉS UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

36. cikk

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése

Az ezen irányelv 1. cikkének hatálya alá tartozó nem automatikus működésű mérlegekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16–29. cikkét kell alkalmazni.

37. cikk

A kockázatot jelentő, nem automatikus működésű mérlegek kezelésére vonatkozó, nemzeti szintű eljárás

(1)   Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó nem automatikus működésű mérleg kockázatot jelent a közérdek védelmének ezen irányelv hatálya alá tartozó szempontjait tekintve, akkor elvégzik az érintett nem automatikus működésű mérleg ebben az irányelvben meghatározott összes vonatkozó követelményre kiterjedő ellenőrzését. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a nem automatikus működésű mérleg nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfeleljen az említett követelményeknek, vagy hogy vonja ki a mérleget a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott valamennyi érintett nem automatikus működésű mérleg tekintetében.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak a nemzeti piacukon forgalmazott nem automatikus működésű mérleg betiltására vagy korlátozására, piaci forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő nem automatikus működésű mérleg azonosításához szükséges adatokat, a nem automatikus működésű mérleg származási helyét, a megfelelés feltételezett hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:

a)

a nem automatikus működésű mérleg a közérdek védelmének ezen irányelv hatálya alá tartozó szempontjait tekintve nem felel meg az előírt követelményeknek; vagy

b)

a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(6)   Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett nem automatikus működésű mérleg megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emel kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)   Az érintett nem automatikus működésű mérleggel kapcsolatban a tagállamok gondoskodnak az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a nem automatikus működésű mérleg visszavonása a piacról.

38. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Amennyiben a 37. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2)   Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő, nem automatikus működésű mérleget kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)   Amennyiben a tagállami intézkedés megalapozottnak minősül, és a nem automatikus működésű mérleg megfelelésének hiánya az ezen irányelv 37. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tulajdonítható, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

39. cikk

A megfelelő, de kockázatot jelentő nem automatikus működésű mérlegek

(1)   Amennyiben egy tagállam a 37. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a nem automatikus működésű mérleg megfelel ennek a irányelvnek, azonban a közérdek védelmének szempontjait tekintve mégis kockázatot jelent, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő intézkedések meghozatalára annak biztosítása érdekében, hogy az érintett nem automatikus működésű mérleg a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, illetve hogy – az előírásoknak és a kockázat mértékének megfelelően – ésszerű határidőn belül kivonják a forgalomból vagy visszahívják.

(2)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy az uniós piacon általa forgalmazott, valamennyi érintett nem automatikus működésű mérleg tekintetében kiigazító intézkedések történnek.

(3)   A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett nem automatikus működésű mérleg azonosításához szükséges adatokat, a berendezés származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

E bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 41. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

40. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)   A 37. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a megfelelés említett hiányának:

a)

a CE-jelölést vagy a kiegészítő metrológiai jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy ezen irányelv 17. cikkét megsértve tüntették fel;

b)

a CE-jelölést vagy a kiegészítő metrológiai jelölést nem tüntették fel;

c)

a 6. cikk (5) bekezdésében meghatározott feliratokat nem tüntették fel, vagy a 6. cikk (5) bekezdését megsértve tüntették fel;

d)

a bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban – a 17. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;

e)

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

f)

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

g)

a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

h)

a 6. cikk (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

i)

a 6. vagy 8. cikk által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2)   Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott nem automatikus működésű mérleg korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik visszahívásáról vagy piaci forgalomból történő kivonásáról.

6.   FEJEZET

BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a nem automatikus működésű mérlegekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság eljárási szabályzatával összhangban minden, az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

42. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek érvényesítését. Ezek a szabályok a súlyos szabálysértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

43. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozzák meg a 2009/23/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, 2016. április 20. előtt forgalomba hozott nem automatikus működésű mérleg forgalmazását és/vagy üzembe helyezését.

A 2009/23/EK irányelv értelmében kibocsátott tanúsítványok ezen irányelv értelmében érvényesek.

44. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok 2016. április 19-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 2. cikk 3–19. pontnak, a 6–17. cikknek, a 19–43. cikknek, valamint a II., a III. és a IV. mellékletnek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok 2016. április 20-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

A V. melléklet A. részében feltüntetett rendelettel módosított 2009/23/EK irányelv 2016. április 20-án hatályát veszti, a V. melléklet B. részében meghatározott, az irányelv nemzeti jogba való átültetésére és az irányelv alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

46. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk, a 2. cikk 1. és 2. pontja, a 3., 4., 5. és 18. cikke valamint az I., a V. és a VI. melléklet 2016. április 20-tól alkalmazandó.

47. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 105. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 20-i határozata.

(3)  HL L 122., 2009.5.16., 6. o. A 2009/23/EK irányelv a nem automatikus mérlegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/384/EGK tanácsi irányelv (HL L 189., 1990.7.20., 1. o.) kodifikált változata.

(4)  Lásd a V. melléklet A. részét.

(5)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(6)  HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(7)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(8)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.


I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Az alkalmazott terminológia a Nemzetközi Mérésügyi Szervezet kifejezéseinek felel meg.

Előzetes észrevétel

Amennyiben a nem automatikus működésű mérleg egynél több olyan kijelző vagy nyomtató készüléket tartalmaz vagy ahhoz van kapcsolva, amelyet az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra használnak, azok a készülékek, amelyek a mérlegelési művelet eredményét ismétlik, és amelyek nem befolyásolhatják a mérleg helyes működését, nem képezik tárgyát az alapvető követelményeknek, ha a mérlegelési eredmények kinyomtatása vagy regisztrálása helyesen és kitörölhetetlen módon a mérleg egy olyan részével történik, amely megfelel az alapvető követelményeknek, és az eredmények a mérés által érintett mindkét fél részére hozzáférhetők. A vásárlók közvetlen kiszolgálására alkalmazott mérlegek esetében azonban az eladó és a vevő céljait szolgáló kijelző és nyomtató készülékeknek teljesíteniük kell az alapvető követelményeket.

Metrológiai követelmények

1.   Tömegegységek

Az alkalmazott tömegegységek a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv (1) szerinti törvényes mértékegységek.

E feltétel teljesítésének a sérelme nélkül a következő mértékegységek engedélyezettek:

a)

SI mértékegységek: kg, mikrogramm, milligramm, gramm, tonna;

b)

angolszász mértékegység: Troy uncia, nemesfémek mérésénél;

c)

egyéb, nem SI mértékegység: metrikus karát, drágakövek mérésénél.

A fent meghatározott angolszász tömegegységet alkalmazó mérlegeknél az alábbiakban előírt vonatkozó alapvető követelményeket egyszerű interpoláció alkalmazásával át kell számítani az említett angolszász mértékegységre.

2.   Pontossági osztályok

2.1.   A következő pontossági osztályok kerültek meghatározásra:

a)

I. különleges pontosságú

b)

II. nagy pontosságú

c)

III. közepes pontosságú

d)

IIII. kis pontosságú

Ezeknek a pontossági osztályoknak az előírásait az 1. táblázat tartalmazza.

1.   táblázat

Pontossági osztályok

Osztály

Hitelesítési osztásérték (e)

Alsó méréshatár (min)

A hitelesítési osztásértékek száma

Formula

 

 

minimális érték

minimális érték

legnagyobb érték

I

0,001 g ≤ e

100 e

50 000

II

0,001 g ≤ e ≤ 0,05 g

20 e

100

100 000

0,1 g ≤ e

50 e

5 000

100 000

III

0,1 g ≤ e ≤ 2 g

20 e

100

10 000

5 g ≤ e

20 e

500

10 000

IIII

5 g ≤ e

10 e

100

1 000

Az alsó méréshatár 5 e értékre csökken a II. és III. pontossági osztályba tartozó, díjszabás meghatározására szolgáló mérlegeknél.

2.2.   Osztásértékek

2.2.1.

A tényleges osztásértékeket (d) és a hitelesítési osztásértékeket (e) az alábbi formában kell megadni:

1 × 10k, 2 × 10k, vagy 5 × 10k tömegegység,

ahol k bármely egész szám vagy nulla.

2.2.2.

Minden nem automatikus működésű mérlegnél, kivéve a segédkijelzővel rendelkezőket:

d = e

2.2.3.

A segédjelzővel rendelkező nem automatikus működésű mérlegeknél a következő feltételek érvényesek:

 

Formula;

 

d < e ≤ 10 d.

Az említett feltételek nem érvényesek az I. osztályba tartozó, nem automatikus működésű mérlegekre, ahol d < 10–4 g és e = 10–3 g.

3.   Osztályozás

3.1.   Az egy méréstartománnyal rendelkező mérlegek

A segédkijelzővel rendelkező, nem automatikus működésű mérlegek az I. vagy II. pontossági osztályba tartoznak. Ezeknél a mérlegeknél az alsó méréshatár alsó határértékeit e két osztályhoz az 1. táblázatból lehet megállapítani a harmadik oszlopban lévő hitelesítési osztásértéket (e) a tényleges osztásértékkel (d) helyettesítve.

Amennyiben d < 10–4 g, az I. osztály felbontása kisebb lehet, mint 50 000 e.

3.2.   Több méréstartományú mérlegek

A több méréstartomány megengedett, feltéve, hogy azok világosan fel vannak tüntetve a nem automatikus működésű mérlegen. Minden egyes méréstartományt a 3.1. pont szerint osztályoznak. Amennyiben a méréstartományok különböző pontossági osztályokba esnek, a nem automatikus működésű mérleg a legszigorúbb követelményeknek kell, hogy megfeleljen, amelyek azokból a pontossági osztályokból következnek, amelyekbe a méréstartományok esnek.

3.3.   Változó osztásértékű mérlegek

3.3.1.

Az egy méréstartománnyal rendelkező, nem automatikus működésű mérlegek több részméréstartománnyal rendelkezhetnek (változó osztásértékű mérlegek).

A változó osztásértékű mérlegek segédkijelzővel nem rendelkezhetnek.

3.3.2.

A változó osztásértékű mérlegek minden egyes i. részméréstartományát az alábbiakban leírtak határozzák meg:

hitelesítési osztásértéke ei

amennyiben e(i + 1) > ei

felső méréshatára Maxi

amennyiben Maxr = Max

alsó méréshatára Mini

amennyiben Mini = Max (i – 1)

és Min1 = Min

ahol:

i

=

1, 2, … r,

i

=

a részméréstartományok sorszáma,

r

=

a részméréstartományok száma

Minden terhelés nettó terhelés, függetlenül az alkalmazott táraértéktől.

3.3.3.

A részméréstartományokat a 2. táblázat szerint osztályozzák. Minden részméréstartomány ugyanabba a pontossági osztályba tartozik, ez az osztály a mérleg pontossági osztálya.

2.   táblázat

Változó osztásértékű mérlegek

i

=

1, 2, … r

i

=

a részméréstartomány sorszáma

r

=

a részméréstartományok száma

Osztály

Hitelesítési osztásérték (e)

Alsó méréshatár (min)

A hitelesítési osztásértékek száma

minimális érték

minimális érték (2)

Formula

legnagyobb érték

Formula

I

0,001 g ≤ ei

100 e1

50 000

II

0,001 g ≤ ei ≤ 0,05 g

20 e1

5 000

100 000

0,1 g ≤ ei

50 e1

5 000

100 000

III

0,1 g ≤ ei

20 e1

500

10 000

IIII

5 g ≤ ei

10 e1

50

1 000

4.   Pontosság

4.1.

A 13. cikkben megállapított eljárások végrehajtásakor a kijelzési hiba nem haladhatja meg a 3. táblázatban feltüntetett legnagyobb megengedett kijelzési hibát. Számjegyes kijelzés esetén a kijelzési hibát a kerekítési hiba miatt korrigálni kell.

A legnagyobb megengedett hibák a nettó és az összes táraértékre vonatkoznak az összes lehetséges terhelésnél, kivéve az előre beállított táraértéket.

3.   táblázat

Legnagyobb megengedett hibák

Terhelés

Legnagyobb megengedett hiba

I. osztály

II. osztály

III. osztály

IIII. osztály

0 ≤ m ≤ 50 000 e

0 ≤ m ≤ 5 000 e

0 ≤ m ≤ 500 e

0 ≤ m ≤ 50 e

± 0,5 e

50 000 e < m ≤ 200 000 e

5 000 e < m ≤ 20 000 e

500 e < m ≤ 2 000 e

50 e < m ≤ 200 e

± 1,0 e

200 000 e < m

20 000 e < m ≤ 100 000 e

2 000 e < m ≤ 10 000 e

200 e < m ≤ 1 000 e

± 1,5 e

4.2.

A legnagyobb megengedett hiba üzem közben kétszer akkora, mint a 4.1. pontban rögzített legnagyobb megengedett hiba.

5.   A mérlegek tömegmérési eredményeinek ismételhetőnek és reprodukálhatónak kell lenni az alkalmazott más kijelző készülékekkel és más használt kiegyensúlyozási módszerekkel.

A tömegmérési eredményeknek érzéketleneknek kell lenniük a teherfelvevőn lévő teher helyzetének változásaira.

6.   A mérlegnek reagálnia kell a teher kismértékű változására.

7.   Befolyásoló mennyiségek és idő

7.1.

Azoknak a II., III. és IIII. pontossági osztályú mérlegeknek, amelyek megdöntött helyzetben történő használatnak vannak kitéve, megfelelően érzéketleneknek kell lenniük arra a megdöntési fokra, amely a normális telepítési állapotban előfordulhat.

7.2.

A mérlegeknek a méréstechnikai követelményeket a gyártó által előírt hőmérséklet-tartományon belül teljesíteniük kell. E tartomány értéke legalább az alábbiakkal egyenlő:

a)

5 °C az I. osztályú mérlegnél;

b)

15 °C a II. osztályú mérlegnél;

c)

30 °C a III. vagy IIII. osztályú mérlegnél.

A gyártó által meghatározott értékek hiányában a – 10 °C-tól + 40 °C-ig terjedő hőmérséklet-tartomány érvényes.

7.3.

A méréstechnikai követelményeket a hálózati feszültséggel üzemelő mérlegeknek a szabványos határokon belül ingadozó tápfeszültség mellett teljesíteniük kell.

A telepes üzemeltetésű mérlegeknek jelezniük kell, ha a tápfeszültség a működési határérték alá csökken. Ebben az esetben a mérlegeknek vagy továbbra is helyesen kell működniük, vagy automatikusan üzemen kívül kell helyeződniük.

7.4.

Az elektronikus mérlegeknek, kivéve az I. osztályba és II. osztályba tartozókat, amennyiben az e kisebb, mint 1 g, a méréstechnikai követelményeket hőmérséklet-tartományuk felső határán, magas relatív páratartalmi viszonyok között is teljesíteniük kell.

7.5.

A II., III. vagy IIII. osztályba tartozó mérlegek tartós terhelésének elhanyagolható hatást kell gyakorolnia terhelés esetén a kijelzésre vagy a nulla kijelzésre közvetlenül a teher levétele után.

7.6.

Más feltételek mellett a mérlegeknek vagy helyesen kell tovább működniük, vagy automatikusan ki kell kapcsolniuk.

Tervezés és kivitelezés

8.   Általános követelmények

8.1.

A nem automatikus működésű mérleg tervének és kivitelezésének olyannak kell lennie, hogy az megőrizze méréstechnikai jellemzőit megfelelő telepítés, használat és a rendeltetésének megfelelő környezeti körülmények esetén. A tömeg értékét a nem automatikus működésű mérlegnek ki kell jeleznie.

8.2.

Külső zavarok esetén az elektronikus mérlegek nem mutatnak jelentős hibát vagy pedig automatikusan észlelniük és jelezniük kell ezeket.

Jelentős hiba automatikus észlelésekor az elektronikus mérlegeknek fény- vagy hangjelzést kell adniuk, aminek addig kell folytatódnia, amíg a felhasználó javító intézkedést nem tesz vagy a hiba meg nem szűnik.

8.3.

A 8.1. és 8.2. pont követelményeit tartósan kell teljesíteni annyi ideig, amennyi a mérleg rendeltetésszerű használata esetén normálisnak tekinthető.

A számjegyes kijelzésű elektronikus mérlegeknek folyamatosan ellenőrizniük kell a mérési folyamat, a kijelző szerkezet, valamint a teljes adattárolás és adattovábbítás helyes működését.

Jelentős hiba automatikus észlelésekor az elektronikus mérlegeknek fény- vagy hangjelzést kell adniuk, amelynek addig kell folytatódnia, amíg a felhasználó javító intézkedést nem tesz vagy a hiba meg nem szűnik.

8.4.

Ha egy elektronikus mérlegre külső berendezéseket csatlakoztatunk egy csatolóelemen (interfészen) keresztül, annak a mérleg méréstechnikai jellemzőit nem szabad károsan befolyásolnia.

8.5.

A mérlegek nem rendelkezhetnek olyan jellemzőkkel, amelyek esetleg előmozdíthatják a csalárd használatot, a véletlen hibás használat lehetőségének pedig minimálisnak kell lennie. Az olyan alkatrészeket, amelyeket a felhasználónak nem szabad leszerelnie vagy beállítania, az ilyen műveletekkel szemben biztosítani kell.

8.6.

A mérlegeket úgy kell megtervezni, hogy lehetővé tegyék a meghatározott kötelező ellenőrzések könnyű végrehajtását.

9.   Mérlegelési eredmények és más tömegértékek kijelzése

A mérlegelési eredmények és más tömegértékek kijelzésének helyesnek, egyértelműnek és félre nem érthetőnek kell lennie, ugyanakkor a kijelző szerkezetnek lehetővé kell tennie normális használati feltételek mellett a kijelzés könnyű leolvasását.

Az e melléklet 1. pontjában meghatározott tömegegységek nevének és jelének meg kell felelnie a 80/181/EGK irányelv rendelkezéseinek a metrikus karát jelképének hozzáadásával, amely a „ct” jelzés.

A kijelzés a 9 e-vel megnövelt felső méréshatár (Max) fölött nem megengedett.

Segédkijelző készülék csak a tizedesjeltől jobbra megengedett. A növelt felbontású kijelzés csak ideiglenesen működhet, és a nyomtatást le kell tiltani ennek működése alatt.

Másodlagos kijelzések megjeleníthetők, feltéve, hogy ezeket nem lehet összetéveszteni az elsődleges kijelzésekkel.

10.   Mérlegelési eredmények és más tömegértékek kinyomtatása

A kinyomtatott eredményeknek helyeseknek, megfelelően azonosíthatóknak és egyértelműeknek kell lenniük. A nyomtatásnak világosnak, kitörölhetetlennek és tartósnak kell lennie.

11.   Szintezés

Ahol erre szükség van a helyes működés biztosításához, a mérlegeket megfelelő érzékenységű szintező berendezéssel és szintjelzővel kell felszerelni.

12.   Nullapont-beállítás

A mérlegeket fel lehet szerelni nullapont-beállító szerkezetekkel. Ezeknek a szerkezeteknek a működtetése pontos nullázást kell, hogy eredményezzen, és nem okozhat helytelen mérési eredményeket.

13.   Tárázó szerkezetek és előre beállított tárázó szerkezetek

A mérlegeknek egy vagy több tárázó szerkezetük és egy előre beállított tárázó szerkezetük lehet. A tárázó szerkezeteknek pontos nullázást kell eredményezniük, és biztosítaniuk kell a helyes nettó tömeg mérését. Az előre beállított tárázó szerkezet működésének biztosítania kell a helyes nettó érték meghatározását.

14.   A vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló mérlegek 100 kg-ot meg nem haladó felső méréshatárral: kiegészítő követelmények

A vásárlók közvetlen kiszolgálására szolgáló mérlegeknek a tömegmérési műveletekkel kapcsolatos minden lényeges információt ki kell jelezniük, és árjelzős mérlegek esetében a vevő számára világosan jelezni kell a vásárolandó áru árának kiszámításához szükséges adatokat.

A kijelzésre kerülő fizetendő árnak pontosnak kell lenni.

Az árszorzós mérlegeknek a lényeges kijelzéseket elég hosszú ideig kell megjeleníteniük ahhoz, hogy a vevő ezeket helyesen leolvashassa.

Az árszorzós mérlegek az árucikkenkénti tömegmérésen és árszámításon kívül csak akkor végezhetnek más funkciókat, ha az összes műveletre vonatkozó valamennyi kijelzés világosan, félreérthetetlenül és alkalmas módon elrendezve kerül kinyomtatásra egy blokkon vagy címkén a vevő számára.

A mérlegeket úgy kell kialakítani, hogy se közvetlenül, se közvetetten ne adjanak olyan kijelzéseket, amelyek nem könnyen vagy nem egyértelműen érthetők.

A mérlegeknek védeniük kell a vevőket a helytelen működésből következő téves eladási műveletekkel szemben.

A segédkijelző és a növelt felbontású kijelzés nem megengedett.

A kiegészítő készülékek csak akkor megengedettek, ha nem vezethetnek csalárd használathoz.

Azokon a nem automatikus működésű mérlegeken, amelyek a vásárlók közvetlen kiszolgálására alkalmas mérlegekhez hasonlóak, de nem elégítik ki az e fejezetben megfogalmazott követelményeket, a kijelző közelében „vásárlók közvetlen kiszolgálására nem használható” eltávolíthatatlan feliratot kell elhelyezni.

15.   Árfeliratozó mérlegek

Az árfeliratozó mérlegeknek a vásárlóközönség közvetlen kiszolgálására szolgáló árkijelző mérlegek követelményeit olyan mértékben kell kielégíteniük, amilyen mértékig ezek a szóban forgó mérlegekre alkalmazhatók. Az árfelirat nyomtatása az alsó méréshatár alatt nem megengedett.


(1)  HL L 39., 1980.2.15., 40. o.

(2)  i = r esetében az 1. táblázatban a megfelelő oszlop érvényes, ahol e helyett er áll.


II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

1.   B. Modul: EU-típusvizsgálat

1.1.

Az „EU-típusvizsgálat” a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja a nem automatikus működésű mérleg műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a nem automatikus működésű mérleg műszaki tervezése megfelel ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

1.2.

Az EU-típusvizsgálatot a következő módok egyike szerint lehet elvégezni:

a teljes mérlegnek (gyártási típusnak) a tervezett termelés szempontjából reprezentatív mintadarabján végzett vizsgálat,

a nem automatikus működésű mérleg műszaki tervezésének megfelelőségére vonatkozó értékelés az 1.3. pontban említett műszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyíték vizsgálata révén, továbbá a mérleg egy vagy több kritikus részének a tervezett termelés szempontjából reprezentatív mintadarabjain végzett vizsgálat (a gyártási típus és tervezési típus kombinációja),

a nem automatikus működésű mérleg műszaki tervezésének megfelelőségére vonatkozó értékelés az 1.3. pontban említett műszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyítékok vizsgálata révén, a mintadarab vizsgálata nélkül (tervezési típus).

1.3.

A gyártónak elég az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen bejelentett szervezethez benyújtania, amelyet ő választ meg.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a műszaki dokumentáció. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza a vonatkozó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a nem automatikus működésű mérleg tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbiakat tartalmazza:

i.

a nem automatikus működésű mérleg általános leírása;

ii.

az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;

iii.

az említett rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok, beleértve a termék működésének ismertetését;

iv.

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket az irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;

v.

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

vi.

a vizsgálati jelentések;

d)

a tervezett termelés tekintetében reprezentatív mintadarabok. A bejelentett szervezet további mintadarabokat is kérhet a vizsgálati program végrehajtásához;

e)

a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden alkalmazott dokumentumot fel kell sorolnia, különösen akkor, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat nem teljes egészükben alkalmazták. Az alátámasztó bizonyítéknak, amennyiben szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laborban az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban elvégzett vizsgálatok eredményeit.

1.4.

A bejelentett szervezet köteles:

a nem automatikus működésű mérleg tekintetében:

1.4.1.

megvizsgálni a nem automatikus működésű mérleg műszaki dokumentációját és a műszaki tervezés megfelelőségének értékelésére szolgáló bizonyítékot;

a mintadarab(ok) esetében:

1.4.2.

ellenőrizni, hogy a mintadarab(ok) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá megállapítani, melyek azok az összetevők, amelyeket a vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg, és melyek azok az összetevők, amelyeket az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban terveztek meg;

1.4.3.

elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta;

1.4.4.

elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy amennyiben nem a vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő megoldásokat alkalmazták, a gyártó által elfogadott egyéb vonatkozó műszaki előírásokban alkalmazott megoldások teljesítik-e ezen irányelv megfelelő alapvető követelményeit;

1.4.5.

megállapodik a gyártóval az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének helyszínéről.

1.5.

A bejelentett szervezet elkészíti a 1.4. ponttal összhangban elvégzett tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. Bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

1.6.

Amennyiben a típus megfelel ezen irányelv az érintett nem automatikus működésű mérlegre alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó számára. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány és mellékletei minden olyan vonatkozó információt tartalmaznak, amelyek alapján értékelni lehet, hogy a gyártott nem automatikus működésű mérleg megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány érvényességi ideje a kiadás napjától számított tíz év és megújítható egymást követő, további tízéves időszakokra. A nem automatikus működésű mérleg konstrukciójában történt alapvető változások esetén, például új eljárások alkalmazása eredményeként, az EU-típusvizsgálati tanúsítvány érvényességét két évre lehet korlátozni és meg lehet hosszabbítani három évvel.

Amennyiben a típus nem felel meg ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indoklása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

1.7.

A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót. A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a nem automatikus működésű mérlegnek az ezen irányelvben szereplő alapvető követelményeknek való megfelelőségét vagy e tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

1.8.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatósága rendelkezésére bocsátja az ilyen visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja az ilyen, általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát. A bejelentett szervezet e tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve az ilyen tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

1.9.

A gyártó a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti hatóság számára az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak a tanúsítvány mellékleteit és kiegészítéseit is tartalmazó példányát, valamint a műszaki dokumentációt.

1.10.

A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 1.3. pontban említett kérelmet, és teljesítheti a 1.7. és az 1.9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízatásában.

2.   D. Modul: A gyártás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség

2.1.   A gyártás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2.2. és a 2.5. pontban foglalt kötelezettségeknek, továbbá biztosítja, és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett nem automatikus működésű mérleg megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

2.2.   Gyártás

A gyártó a 2.3. pontban meghatározott módon minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett nem automatikus működésű mérlegek gyártása, végtermék-ellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 2.4. pontban meghatározott módon felügyelik.

2.3.   Minőségbiztosítási rendszer

2.3.1.

A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett nem automatikus működésű mérleggel kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a gyártandó termékosztályra vonatkozó összes lényeges adat;

d)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja; és

e)

a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány másolata.

2.3.2.

A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a nem automatikus működésű mérlegek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:

a)

a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;

b)

az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;

c)

a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága,

d)

a minőségi nyilvántartás, így például ellenőrzési jelentések és a vizsgálatok adatai, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

e)

a kívánt termékminőség elérésének és a minőségirányítási rendszer hatékony működésének megfigyelésére szolgáló eszközök.

2.3.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 2.3.2. pontban említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület és terméktechnológia értékelése terén, és ismeri ezen irányelv alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 2.3.1.e) pontban említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni ezen irányelv alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni az ahhoz szükséges vizsgálatokat, hogy biztosítsa a termék e követelményeknek való megfelelőségét.

A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

2.3.4.

A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá hogy azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.

2.3.5.

A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 2.3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelésre van szükség.

Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

2.4.   A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet

2.4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

2.4.2.

A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)

a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések, stb.

2.4.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.

2.4.4.

Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségirányítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak, és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jelentést is készít.

2.5.   Megfelelőségi jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

2.5.1.

A gyártó minden olyan nem automatikus működésű mérlegen feltünteti a CE-jelölést és az ezen irányelvben meghatározott kiegészítő metrológiai jelölést és – a 2.3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

2.5.2.

A gyártó a nem automatikus működésű mérleg mindegyik modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja a nem automatikus működésű mérleg modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

2.6.   A gyártó a termék forgalomba hozatala után tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:

a)

a 2.3.1. pontban említett dokumentáció;

b)

a 2.3.5. pontban említett módosításra vonatkozó információ jóváhagyott formája;

c)

a bejelentett szervezetnek a 2.3.5., 2.4.3. és 2.4.4. pontban említett határozatai és jelentései.

2.7.   Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

2.8.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 2.3.1., 2.3.5., 2.5. és 2.6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben az említett kötelezettségek szerepelnek a meghatalmazásban.

3.   D1. Modul: A gyártás minőségbiztosítása

3.1.   A gyártás minőségbiztosítása a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 3.2., 3.4. és 3.7. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett nem automatikus működésű mérlegek eleget tesznek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

3.2.   A műszaki dokumentáció

A gyártó elkészíti a műszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel-e ezen irányelv vonatkozó követelményeinek, és tartalmazza a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a nem automatikus működésű mérleg tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a)

a nem automatikus működésű mérleg általános leírása;

b)

az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;

c)

a nem automatikus működésű mérleg ezen rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d)

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket az irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;

e)

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

f)

a vizsgálati jelentések.

3.3.   A gyártó a műszaki dokumentációt a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után tíz évig az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

3.4.   Gyártás

A gyártó a 3.5. pontban meghatározott módon minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett nem automatikus működésű mérlegek gyártása, végtermék-ellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 3.6. pontban meghatározott módon felügyelik.

3.5.   Minőségbiztosítási rendszer

3.5.1.

A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett nem automatikus működésű mérleggel kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a gyártandó termékosztályra vonatkozó összes lényeges adat;

d)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

e)

a 3.2. pontban említett műszaki dokumentáció.

3.5.2.

A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a nem automatikus működésű mérlegek megfelelnek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:

a)

a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;

b)

az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;

c)

a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága;

d)

a minőségi nyilvántartás, így például ellenőrzési jelentések és a vizsgálatok adatai, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

e)

a kívánt termékminőség elérésének és a minőségirányítási rendszer hatékony működésének megfigyelését szolgáló eszközök.

3.5.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.5.2. pontban említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az ellenőrzést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület és terméktechnológia értékelése terén, és ismeri ezen irányelv alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.2. pontban említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni az ezen irányelv alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni az ahhoz szükséges vizsgálatokat, hogy biztosíthassa a nem automatikus működésű mérleg e követelményeknek való megfelelését.

A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.5.4.

A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá hogy azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.

3.5.5.

A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.5.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelésre van szükség.

Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.6.   A bejelentett szervezet által gyakorolt felügyelet

3.6.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

3.6.2.

A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)

a 3.2. pontban említett műszaki dokumentáció;

c)

a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

3.6.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.

3.6.4.

Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak, és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jelentést is készít.

3.7.   Megfelelőségi jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

3.7.1.

A gyártó minden olyan nem automatikus működésű mérlegen feltünteti a CE-jelölést és az ezen irányelvben előírt kiegészítő metrológiai jelölést, valamint – a 3.5.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

3.7.2.

A gyártó a nem automatikus működésű mérleg mindegyik modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja a nem automatikus működésű mérleg modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

3.8.   A gyártó a termék forgalomba hozatala után tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:

a)

a 3.5.1. pontban említett dokumentáció;

b)

a 3.5.5. pontban említett módosításra vonatkozó információ jóváhagyott formája;

c)

a bejelentett szervezetnek a 3.5.5., a 3.6.3. és a 3.6.4. pontban említett határozatai és jelentései.

3.9.   Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

3.10.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.3., 3.5.1., 3.5.5., 3.7. és 3.8. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben az említett kötelezettségek szerepelnek a meghatalmazásban.

4.   F. Modul: Termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség

4.1.   A termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 4.2., és 4.5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – a 4.3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – nem automatikus működésű mérlegek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

4.2.   Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy az előállított nem automatikus működésű mérleg megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak és ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

4.3.   Ellenőrzés

A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a nem automatikus működésű mérlegek megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, továbbá az ezen irányelv megfelelő követelményeinek.

A nem automatikus működésű mérlegeknek a vonatkozó követelményeknek való megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokat és teszteket úgy végzik el, hogy minden nem automatikus működésű mérleget a 4.4. pontban meghatározott módon vizsgálnak és tesztelnek.

4.4.   A megfelelőség ellenőrzése valamennyi nem automatikus működésű mérleg vizsgálatával és tesztelésével

4.4.1.

Minden egyes nem automatikus működésű mérleget külön meg kell vizsgálni, és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban és/vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy az EU-típusvizsgálati tanúsítványban ismertetett jóváhagyott típus megfelel-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

4.4.2.

A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott nem automatikus működésű mérlegen feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti azonosító számát.

A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat ellenőrzési célból a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

4.5.   Megfelelőségi jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.5.1.

A gyártó minden olyan nem automatikus működésű mérlegen elhelyezi a CE-jelölést és az e határozatban előírt kiegészítő metrológiai jelölést, valamint – a 4.3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, és eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

4.5.2.

A gyártó a nem automatikus működésű mérleg mindegyik modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja a nem automatikus működésű mérleg modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

A gyártó – a 4.3. pontban említett bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a bejelentett szervezet azonosító számát is feltüntetheti a nem automatikus működésű mérlegeken.

4.6.   A gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási eljárás során feltüntetheti a bejelentett szervezet azonosító számát a nem automatikus működésű mérlegeken.

4.7.   Meghatalmazott képviselő

A gyártó kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban. A meghatalmazott képviselő nem köteles teljesíteni a gyártók 4.2. pontban említett kötelezettségeit.

5.   F1 Modul: A termékellenőrzésen alapuló megfelelőség

5.1.   A termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz az 5.2., 5.3. és 5,6. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – az 5.4. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – nem automatikus működésű mérlegek megfelelnek ezen irányelv rájuk alkalmazandó követelményeinek.

5.2.   A műszaki dokumentáció

5.2.1.

A gyártó elkészíti a műszaki dokumentációt. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a nem automatikus működésű mérleg tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a)

a nem automatikus működésű mérleg általános leírása;

b)

az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;

c)

a nem automatikus működésű mérleg ezen rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d)

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket az irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;

e)

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

f)

a vizsgálati jelentések.

5.2.2.

A gyártó a műszaki dokumentációt a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után tíz évig az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

5.3.   Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa az előállított nem automatikus működésű mérlegnek ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek való megfelelőségét.

5.4.   Ellenőrzés

A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a termékek megfelelnek-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

Az említett követelményeknek való megfelelőséget ellenőrző vizsgálatokat és teszteket úgy végzik el, hogy az 5.5. pontban meghatározott módon minden nem automatikus működésű mérleget megvizsgálnak és tesztelnek.

5.5.   A megfelelőség ellenőrzése valamennyi nem automatikus működésű mérleg vizsgálatával és tesztelésével

5.5.1.

Minden egyes nem automatikus működésű mérleget külön meg kell vizsgálni, és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban és/vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy megfelelnek-e a rájuk vonatkozó követelményeknek. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

5.5.2.

A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott nem automatikus működésű mérlegen feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti azonosító számát.

A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a műszer forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

5.6.   Megfelelőségi jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.6.1.

A gyártó minden olyan nem automatikus működésű mérlegen feltünteti a CE-jelölést és az e határozatban előírt kiegészítő metrológiai jelölést, valamint – az 5.4. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

5.6.2.

A gyártó a nem automatikus működésű mérleg mindegyik modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja a nem automatikus működésű mérleg modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

A gyártó – az 5.5. pontban említett bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a bejelentett szervezet azonosító számát is feltüntetheti a nem automatikus működésű mérlegeken.

5.7.   A gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási eljárás során feltüntetheti a bejelentett szervezet azonosító számát a nem automatikus működésű mérlegeken.

5.8.   Meghatalmazott képviselő

A gyártó kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban. A meghatalmazott képviselő nem köteles teljesíteni a gyártó 5.2.1. és 5.3. pontban említett kötelezettségeit.

6.   G. Modul: Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség

6.1.   Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 6.2., 6.3. és 6.5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – a 6.4. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – nem automatikus működésű mérleg megfelel ezen irányelv rá alkalmazandó követelményeinek.

6.2.   A műszaki dokumentáció

6.2.1.

A gyártó elkészíti a műszaki dokumentációt, és a 6.4. pontban említett bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a nem automatikus működésű mérleg tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a)

a nem automatikus működésű mérleg általános leírása;

b)

az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;

c)

a nem automatikus működésű mérleg ezen rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d)

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket az irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;

e)

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

f)

a vizsgálati jelentések.

6.2.2.

A gyártó a műszaki dokumentációt a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után tíz évig az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

6.3.   Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa a gyártott nem automatikus működésű mérlegnek ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek való megfelelőségét.

6.4.   Ellenőrzés

A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi vagy elvégezteti a vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított megfelelő vizsgálatokat és/vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a nem automatikus működésű mérleg megfelel-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott nem automatikus működésű mérlegen feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti azonosító számát.

A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

6.5.   Megfelelőségi jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

6.5.1.

A gyártó minden olyan nem automatikus működésű mérlegen feltünteti a CE-jelölést és az e határozatban előírt kiegészítő metrológiai jelölést, valamint – a 6.4. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

6.5.2.

A gyártó írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a nem automatikus működésű mérleg forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a nem automatikus működésű mérleget, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.6.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 6.2.2. és 6.5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetők, amennyiben az említett kötelezettségek szerepelnek a meghatalmazásban.

7.   Közös rendelkezések

7.1.

A D., D1., F., F1. vagy G. modullal összhangban elkészített megfelelőségértékelést a gyártó telephelyén lehet elvégezni vagy bármely más telephelyen, amennyiben a felhasználás helyére történő szállítás nem igényli a mérleg szétszerelését, ha a felhasználás helyén az üzembe helyezés nem igényli a mérleg összeszerelését vagy olyan más, felszerelési céllal történő műszaki munkálatot, amely valószínűleg befolyásolhatja a mérleg jellemzőit, és ha az üzembe helyezés helye szerinti gravitációs értéket figyelembe veszik, vagy ha a mérleg jellemzői érzéketlenek a gravitáció változásaira. A megfelelőségértékelést minden más esetben a mérleg felhasználási helyén kell elvégezni.

7.2.

Amennyiben a mérleg jellemzői érzékenyek a gravitációs változásokra, a 7.1. pontban meghatározott eljárásokat két fázisban lehet lefolytatni; a második fázis magában foglalja az összes olyan vizsgálatot és ellenőrzést, amelyek eredménye a gravitációtól függ, és az első fázisban szerepel az összes egyéb vizsgálat és ellenőrzés. A második fázist a mérleg felhasználási helyén hajtják végre. Amennyiben egy tagállam területén gravitációs zónák vannak kijelölve, a „mérleg felhasználási helyén” kifejezés értelmezése: „a mérleg felhasználása szerinti gravitációs zónában”.

7.2.1.

Ha a gyártó a 7.1. szakaszban említett eljárások egyikének két szakaszban történő elvégzését választja, és e két szakaszt különböző szervezetek végzik, akkor azon a mérlegen, amely az eljárás első szakaszán megfelelt, az első szakaszban részt vevő bejelentett szervezet azonosító számát kell elhelyezni.

7.2.2.

Az a fél, amely az eljárás első szakaszát elvégezte, mindegyik mérlegre egy írásos igazolást állít ki a mérleg azonosítására szükséges adatokkal és az elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok leírásával.

Az a fél, amely az eljárás második szakaszát hajtja végre, elvégzi azon ellenőrzéseket és vizsgálatokat, amelyeket még nem végeztek el.

A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének kérés esetén be kell tudni mutatnia a bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi igazolásokat.

7.2.3.

Az a gyártó, amely az első szakaszban a D. vagy D1. modult választotta, ugyanezt az eljárást használhatja a második szakaszban, vagy dönthet úgy, hogy a második szakaszban szükség szerint az F. vagy F1. modullal folytatja.

7.2.4.

A CE-jelölést és a kiegészítő metrológiai jelölést a második szakasz befejezése után, a második szakaszban részt vevő bejelentett szervezet azonosító számával együtt kell a mérlegen feltüntetni.


III. MELLÉKLET

FELIRATOK

1.   Az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegek

1.1.

Ezeken a nem automatikus működésű mérlegeken az alábbi jól látható, olvasható és letörölhetetlen jelölések kerülnek elhelyezésre a következő feliratokkal:

i.

az EU-típusvizsgálati tanúsítvány száma, ha alkalmazható;

ii.

a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye;

iii.

a pontossági osztály, egy ellipszisbe foglalva vagy két vízszintes vonallal összekötött két félkörben;

iv.

a felső mérési határ Max … formában;

v.

az alsó mérési határ Min … formában;

vi.

a hitelesítési osztásérték e = formában;

vii.

típus-, tétel- vagy sorozatszám;

továbbá, ha alkalmazandó:

viii.

különálló, de kapcsolódó egységekből álló mérlegeknél: az egyes egységek azonosító jele;

ix.

az osztásérték, ha az eltér e-től, d = … formában;

x.

maximális additív tárahatás, T = + … formában;

xi.

maximális levonó tárahatás, ha az eltér a Max.-tól, T = – … formában;

xii.

tára osztásértéke, ha eltér d-től, a dT = … formában;

xiii.

maximális terhelhetőség, ha eltér a Max.-tól, Lim … formában;

xiv.

különleges hőmérsékleti határok, a következő formában: … °C/… °C;

xv.

a teherfelvevő és súlyserpenyő közötti arány.

1.2.

A mérlegek kialakításának megfelelőnek kell lennie a megfelelőségi jelölés és feliratok elhelyezésére. Ezeknek olyannak kell lenniük, hogy ne legyen lehetőség a megfelelőségi jelölés és a feliratok eltávolítására azok megrongálása nélkül, és hogy a megfelelőségi jelölés és a feliratok legyenek láthatók, amikor a mérleg szabályos működési pozícióban van.

1.3.

Ahol adattáblát használnak, lehetőséget kell biztosítani annak bélyegzésére, kivéve, ha eltávolítása rongálódás nélkül nem lehetséges. Amennyiben az adatlap lepecsételhető, lehetőséget kell biztosítani az ellenőrző jel elhelyezésére.

1.4.

A Max, Min, e és d feliratokat az eredmény kijelzés közelében szintén fel kell tüntetni, ha azok ott még nincsenek.

1.5.

Minden olyan kiértékelő egységen, amely egy vagy több teherfelvevőhöz csatlakozik vagy csatlakoztatható, fel kell tüntetni az említett teherfelvevőkre vonatkozó, megfelelő feliratokat.

2.   A nem az 1. cikk (2) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt alkalmazásokra szánt, nem automatikus működésű mérlegeken az alábbi jól látható, olvasható és letörölhetetlen jelölések kerülnek elhelyezésre:

a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye,

felső mérési határ Max … formában.

Ezeken a berendezéseken nem kerül elhelyezésre az e határozatban előírt kiegészítő metrológiai jelölés.

3.   A 18. cikkben említett korlátozott felhasználásra utaló jelölés

A korlátozott felhasználásra utaló jelölés egy vörös háttér előtt álló fekete nyomtatott nagy „M”, amely egy olyan, legalább 25 mm × 25 mm méretű négyzetben található, melynek két átlója keresztet alkot.


IV. MELLÉKLET

(XXXX. SZ.) (1) EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1.

Műszermodell/műszer (termék-, típus-, tétel vagy sorozatszám):

2.

A gyártó vagy adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.

Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki.

4.

A nyilatkozat tárgya (a műszer nyomon követésére alkalmas azonosítás; amennyiben a műszer azonosításához erre szükség van, ez fényképet is tartalmazhat):

5.

A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak:

6.

Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.

7.

A bejelentett szervezet… (név, szám) elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése), és a következő bizonyítványt adta ki:

8.

További információk:

A nyilatkozatot a nevében és megbízásából írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):


(1)  A gyártótól függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.


V. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

(hivatkozás a 45. cikkben)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/23/EK irányelve

(HL L 122., 2009.5.16., 6. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete

(HL L 316., 2012.11.14., 12. o.)

Csak a 26. cikk (1) bekezdésének i) pontja

B.   RÉSZ

Az irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó, a 2009/23/EK irányelv VII. mellékletének B. részében meghatározott határidők

(hivatkozás a 45. cikkben)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdete

90/384/EGK

1992. június 30.

1993. január 1. (1)

93/68/EGK

1994. június 30.

1995. január 1. (2)


(1)  Összhangban a 90/384/EGK irányelv 15. cikkének (3) bekezdésével, a tagállamok az abban az irányelvet a nemzeti jogba átültető törvényekben, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott rendelkezések alkalmazásának napjától számított tíz éven keresztül engedélyezik az olyan mérlegek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek az 1993. január 1-je előtt hatályban lévő jogszabályoknak megfelelnek.

(2)  Összhangban a 93/68/EGK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésével: „A tagállamok 1997. január 1-jéig megengedik azon termékek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, melyek az 1995. január 1-je előtt hatályos jelölési szabályoknak megfelelnek.”


VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 2009/23/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

1. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, i. alpont

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, ii. alpont

1. cikk, (2) bekezdés, b) pont

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, iii. alpont

1. cikk, (2) bekezdés, c) pont

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, iv. alpont

1. cikk, (2) bekezdés, d) pont

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, v. alpont

1. cikk, (2) bekezdés, e) pont

1. cikk, (2) bekezdés, a) pont, vi. alpont

1. cikk, (2) bekezdés, f) pont

1. cikk, (2) bekezdés, b) pont

1. cikk, (2) bekezdés, g) pont

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3)–(19) bekezdés

3. cikk

3. cikk, (1) és (2) bekezdés

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

9. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

13. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

9. cikk, (1) bekezdés, a) pont

13. cikk, (1) bekezdés, a) pont

9. cikk, (1) bekezdés, b) pont

13. cikk, (1) bekezdés, b) pont

9. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

10. cikk

11. cikk

12. cikk

14. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk, (1)–(5) bekezdés

17. cikk, (6) bekezdés

13. cikk első mondat

6. cikk, (5) bekezdés, negyedik albekezdés

13. cikk második mondat

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

30. cikk

31. cikk

32. cikk

33. cikk

34. cikk

35. cikk

36. cikk

37. cikk

38. cikk

39. cikk

40. cikk

41. cikk

42. cikk

14. cikk

3. cikk, (3) bekezdés

15. cikk

43. cikk

44. cikk, (1) bekezdés

16. cikk

44. cikk, (2) bekezdés

17. cikk

45. cikk

18. cikk

46. cikk, első bekezdés

46. cikk, második bekezdése

19. cikk

47. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet, 1. pont

II. melléklet, 1. pont

II. melléklet, 2. pont

II. melléklet, 2. pont

II. melléklet, 3. pont

II. melléklet, 3. pont

II. melléklet, 4. pont

II. melléklet, 5. pont

II. melléklet, 4. pont

II. melléklet, 6. pont

II. melléklet, 5. pont

II. melléklet, 7. pont

III. melléklet

IV. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet

VII. melléklet

V. melléklet

VIII. melléklet

VI. melléklet


AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

Az Európai Parlament úgy véli, hogy csak amikor és amennyiben a 182/2011/EU rendelet értelmében vett végrehajtási aktusokról tárgyalnak bizottsági üléseken, tekinthetőek e bizottságok „komitológiai bizottságoknak” az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás I. melléklete értelmében. A bizottságok ülései így a keretmegállapodás 15. pontjának hatálya alá tartoznak, amikor és amennyiben más kérdésekről tárgyalnak.