18.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/63

(1)

Az intelligens energiahálózatok teszik lehetővé a kulcsfontosságú energetikai szakpolitikák végrehajtását. A 2030-ra szóló szakpolitikai keretprogrammal összefüggésben az intelligens energiahálózatok a leendő szén-dioxid-mentes energiarendszer gerinceként előmozdítják az energetikai infrastruktúra átalakítását azzal a céllal, hogy az nagyobb arányban tartalmazzon megújuló energiát, javuljon az energiahatásfoka és biztosítsa az ellátás biztonságát. Az intelligens energiahálózatok lehetőséget nyújtanak az európai uniós technológiaszolgáltatók versenyképességének növelésére, valamint platformot biztosítanak a hagyományos energetikai vállalkozásoknak és az új piaci belépőknek innovatív energiaszolgáltatások és -termékek kifejlesztésére a hálózati infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó információs és kommunikációs technológiák (IKT), háztartások automatizálása és háztartási készülékek területén.

(2)

Az intelligens fogyasztásmérő rendszerek fontos lépést jelentenek az intelligens hálózatok felé. Biztosítják annak eszközét, hogy a fogyasztók aktív résztvevői lehessenek az energiapiacnak, valamint növelik a hálózat rugalmasságát keresletoldali visszajelzési rendszerek és más innovatív szolgáltatások által. A 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) valamint a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell az intelligens mérési rendszerek bevezetését annak érdekében, hogy segítsék a fogyasztók aktív részvételét a villamosenergia-, illetve a gázellátás piacán.

(3)

Az intelligens fogyasztásmérő rendszerek üzemeltetése – és méginkább az intelligens hálózatok és készülékek további fejlesztése – egyetlen személyhez köthető adatok – vagyis a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében vett személyes adatok – feldolgozásának lehetőségét rejti magában.

(4)

A 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoport 12/2011 számú véleménye (4) kimondja, hogy az intelligens fogyasztásmérő rendszerek és az intelligens energiahálózatok lehetővé teszik növekvő mennyiségű személyes adat feldolgozását, és annak a felhasználók jelenleginél szélesebb köre számára való elérhetőségét, olyan új kockázatot hozva létre, mely eddig ismeretlen volt az energiaszektorban.

(5)

A munkacsoport 04/2013 sz. véleménye (5) kimondja, hogy az intelligens fogyasztásmérő rendszerek és az intelligens energiahálózatok előrevetítik a „dolgok internete” megvalósulását, és a részletes fogyasztási adatok gyűjtéséből adódó kockázat valószínűleg nőni fog a jövőben, ha ezeket kombinálják más forrásokból származó adatokkal, mint például geolokációs adatok, az interneten történő nyomon követés és profilalkotás, videokamerás megfigyelőrendszerek, vagy rádiófrekvenciás azonosítási (RFID) rendszerek (6).

(6)

Az intelligens energiahálózatok tulajdonságaival és alapvető előnyeivel kapcsolatos figyelemfelkeltés segíthet kibontakoztatni az e technológiában rejlő teljes potenciált, egyúttal csökkentve a közérdek rovására történő felhasználásának kockázatát, ezáltal növelve annak elfogadottságát.

(7)

A 95/46/EK és 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) foglalt jogok és kötelezettségek teljes mértékben alkalmazandók az intelligens fogyasztásmérő rendszerek és az intelligens energiahálózatok tekintetében, személyes adatok feldolgozása esetén.

(8)

A Bizottság által a 95/46/EK irányelv megreformálására elfogadott csomag tartalmaz egy „javasolt adatvédelmi rendeletet” (8), amely – elfogadása esetén vonatkozna az intelligens fogyasztásmérő rendszerekre és az intelligens energiahálózatokra, személyes adatok feldolgozása esetén.

(9)

A Bizottságnak az „Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához 2011. április 12-én intézett közleménye (9) kiemelte az adatvédelmet és a biztonságot az intelligens energiahálózatok megvalósításával kapcsolatos öt kihívás között, és több intézkedést azonosított ezen megvalósítás gyorsítására, mint például a „beépített adatvédelem” elvét vagy a hálózat és az információ biztonságának és ellenállóképességének értékelését.

(10)

Az európai digitális menetrend számos, kifejezetten az Unión belüli adatvédelemre, a hálózat- és információbiztonságra, valamint az informatikai támadásokra vonatkozó intézkedést sorol fel. „Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos kibertér” (10), valamint a Bizottság 2013. február 7-i, az egész Unióban egységesen magas szintű hálózat- és információbiztonság elérését célzó intézkedésekre vonatkozó irányelvjavaslata (11) jogi intézkedéseket és ösztönzőket terjeszt elő a beruházások, az átlátszóság és a felhasználói tudatosság előmozdítására, az Európai Unió online környezetének biztonságosabbá tétele céljával. A tagállamoknak az ipari szereplőkkel, a Bizottsággal és más érdekelt felekkel együttműködve megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az egységes megközelítés biztosításához a biztonság és a személyes adatok védelme területén.

(11)

A 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott, az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoport véleményei és az európai adatvédelmi biztos 2012. június 8-i véleménye iránymutatást ad az intelligens fogyasztásmérő rendszerekkel és intelligens energiahálózatokkal történő adatfeldolgozás során a személyes adatok védelme és az adatbiztonság szavatolásához. Az intelligens fogyasztásmérőkkel foglalkozó munkacsoport 12/2011 sz. véleménye (12) azt ajánlja a tagállamoknak, hogy az adatvédelmi hatásvizsgálatot megkövetelő végrehajtási tervekkel haladjanak tovább.

(12)

Az intelligens fogyasztásmérő rendszerek által nyújtott előnyök kihasználásának szempontjából e technológia felhasználásának egyik kulcsfontosságú feltétele olyan műszaki és jogi megoldások megtalálása, amelyek biztosítják az egyén magánszférájának és személyes adatainak, mint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke szerinti alapjogoknak a védelmét. A 2012/148/EU bizottsági ajánlás (13) konkrét iránymutatásokat ad meg intelligens fogyasztásmérő rendszerekre vonatkozó adatvédelmi és biztonsági intézkedésekre, valamint felhívja a tagállamokat és más érdekelt feleket, hogy biztosítsák az intelligens fogyasztásmérő rendszerek és az intelligens energiahálózati alkalmazások felügyeletét és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását.

(13)

A 2012/148/EU bizottsági ajánlás szerint adatvédelmi hatásvizsgálatok lehetővé teszik az intelligens energiahálózatok fejlesztésében rejlő adatvédelmi kockázatok azonosítását a kezdetektől fogva, alkalmazva a beépített adatvédelem elvét. Az ajánlás bejelenti azt is, hogy a Bizottság kidolgoz egy adatvédelmi hatásvizsgálati sablont az intelligens hálózatokhoz és az intelligens fogyasztásmérő rendszerekhez, melyet véleményezésre megküld az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoport részére.

(14)

A 2012/148/EU ajánlás azt is kifejti, hogy az adatvédelmi hatásvizsgálati sablon segíti az adatkezelőket alapos adatvédelmi hatásvizsgálatok elkészítésében, amelyek – figyelemmel az érintettek jogaira és jogos érdekeire – ismertetik a tervezett adatfeldolgozási műveleteket, értékelik az érintettek jogaira és szabadságaira nézve veszélyt jelentő kockázatokat, bemutatják az e kockázatok mérséklését célzó tervezett intézkedéseket és a személyes adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat, továbbá igazolják a 95/46/EK irányelvvel való összhangot.

(15)

A 95/46/EK irányelvet felváltó „javasolt adatvédelmi rendelet” bizonyos feltételek mellett kötelezővé tenné az adatvédelmi hatásvizsgálatot, mint az adatkezelő elszámoltathatóságát elősegítő kulcsfontosságú eszközt. Ebben a tekintetben az adatvédelmi hatásvizsgálati sablon az intelligens hálózatokhoz és az intelligens fogyasztásmérő rendszerekhez – noha maga nem kötelező – értékelő és döntéshozó eszközként megfelel annak a célnak, hogy támogassa az intelligens hálózati ágazat adatkezelőit a „javasolt adatvédelmi rendelet” által meghatározandó jogi kötelmeknek való megfelelésben.

(16)

Egy uniós szinten kidolgozandó, adatvédelmi hatásvizsgálatok végrehajtására szolgáló sablon célja annak biztosítása, hogy a 95/46/EK irányelv és a 2012/148/EU ajánlás rendelkezéseit minden tagállamban egységesen figyelembe vegyék, és hogy létrehozzon egy közös módszert arra, hogy az adatkezelők a személyes adatokat az Európai Unió egész területén megfelelően és harmonizálva dolgozzák fel.

(17)

Egy ilyen sablonnak elő kell mozdítania a beépített adatvédelem elvének alkalmazását, ösztönözve az adatkezelőket adatvédelmi hatásvizsgálatok mihamarabbi elvégzésére, hogy ezáltal előre lássák az érintettek jogaira és szabadságaira vonatkozó esetleges hatásokat, és szigorú biztosítékokat vezethessenek be. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelőnek az alkalmazás vagy rendszer egész életciklusa során ellenőriznie kell és felül kell vizsgálnia.

(18)

A sablonok használatával létrehozott jelentés hozzájárulhat a nemzeti adatvédelmi hatóságok tevékenységéhez is az adatkezelés megfelelőségének ellenőrzése és felügyelete terén, különös tekintettel a személyes adatok védelmének kockázataira.

(19)

A sablon nem csak az intelligens energiahálózatok területén felmerülő adatvédelmi, a magánélet védelmét érintő vagy biztonsági problémák megoldását segítheti, de hozzájárulhat a kiskereskedelmi energiapiac fejlődéséhez kapcsolódó adatkezelési kihívások leküzdéséhez is. A jövőbeni kiskereskedelmi energiapiac értékének jelentős része valóban az adatokból és az információs és kommunikációs technológiáknak az energetikai rendszerbe való széleskörűbb integrációjából származhat. Ezen adatok gyűjtése és a hozzáférés megszervezése kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az új piaci belépők – különösen a beszerzési közösségek szolgáltatói, az energetikai szolgáltató cégek vagy az IKT üzletág – számára üzleti lehetőségek nyíljanak. Ezért az adatvédelem, a magánélet védelme és a biztonság egyre fontosabb megoldandó kérdések lesznek a közműszolgáltatók számára. Ez a sablon segít biztosítani – különösen az intelligens fogyasztásmérők bevezetésének kezdeti időszakában –, hogy az intelligens fogyasztásmérő rendszerek alkalmazásait ellenőrizzék, és hogy az egyének alapvető jogait és szabadságait tiszteletben tartsák azáltal, hogy az intelligens energiahálózatok fejlesztésében rejlő adatvédelmi kockázatokat a kezdetektől fogva azonosítják.

(20)

Miután – az intelligens energiahálózat főbb érdekeltjei által a Bizottság ellenőrzése alatti eljárásban létrehozott – sablont hivatalos konzultáció céljából a munkacsoporthoz továbbították, az kiadta a 04/2013 számú véleményét. A 04/2013 sz. vélemény alapján felülvizsgált sablon benyújtását követően a munkacsoport 2013. december 4-én kiadta a 07/2013 sz. véleményét (14). Az e két véleményben megfogalmazott ajánlásokat az érintett felek figyelembe vették.

(21)

A munkacsoport 07/2013 sz. véleménye javasolja a sablon bevezetésénél egy vizsgálati szakasz megszervezését, melynek során az egyes adatvédelmi hatóságok felajánlhatják segítségüket. Ezen vizsgálati szakasz segítségével biztosítható, hogy a sablon magasabb szintű adatvédelmet nyújt az egyes személyeknek az intelligens hálózatok megvalósítása terén.

(22)

A sablon által az ipar, a fogyasztók és a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára nyújtott előnyei fényében a tagállamoknak együtt kell működniük az iparral, a civil társadalom érdekelt feleivel és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal, hogy ösztönözzék és támogassák az adatvédelmi hatásvizsgálati sablon használatát az intelligens energiahálózatok megvalósításának és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének korai szakaszában.

(23)

A Bizottságnak közvetlenül és közvetve hozzá kell járulnia ezen ajánlás megvalósításához az érdekelt felek közötti párbeszéd és együttműködés elősegítése révén, különösen a vizsgálati szakaszban az ipar és a nemzeti adatvédelmi hatóságok közötti visszajelző információk összefogása és terjesztése által.

(24)

A vizsgálati szakasz tanulságai alapján, és a 95/46/EK irányelv felülvizsgálata után a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a sablon által támogatott módszertan felülvizsgálatának és finomításának szükségességét.

(25)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Ezen ajánlás biztosítani kívánja különösen a magán- és a családi élet teljes tiszteletben tartását (a Charta 7. cikke) és a személyes adatok védelmét (a Charta 8. cikke).

(26)

Az európai adatvédelmi biztossal való konzultációt követően,

1.

Ez az ajánlás útmutatással szolgál a tagállamok számára az intelligens hálózatokra és az intelligens fogyasztásmérő rendszerekre vonatkozó adatvédelmi hatásvizsgálati sablon (a továbbiakban: „DPIA sablon”) pozitív és szerteágazó terjesztése, elismerése és használata érdekében végrehajtandó intézkedések tekintetében, az intelligens energiahálózatok megvalósítása és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetése során a személyes adatok védelméhez és a magánélethez való alapvető jogok biztosítása érdekében.

A DPIA sablon elérhető az intelligens hálózatokkal foglalkozó bizottsági munkacsoport weboldalán (http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/smartgrids/smartgrids_en.htm).

2.

A tagállamokat felkérjük, hogy legyenek figyelemmel az alábbi fogalommeghatározásokra:

3.

A személyes adatok Unión belüli védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell az adatkezelőket az intelligens hálózatokra és az intelligens fogyasztásmérő rendszerekre vonatkozó DPIA sablon használatára, és eközben ösztönözniük kell őket a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport javaslatainak – különösen a 07/2013 véleménynek (17) – figyelembevételére. A munkacsoport véleményei elérhetők az intelligens hálózatokkal foglalkozó bizottsági munkacsoport weboldalán (http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/smartgrids/smartgrids_en.htm).

4.

A tagállamok együttműködnek az iparral, a civil társadalom érdekelt feleivel és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal, hogy ösztönözzék és támogassák a DPIA sablon használatát az intelligens energiahálózatok megvalósításának és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének korai szakaszában.

5.

A tagállamok ösztönzik az adatkezelőket, hogy a 2012/148/EU ajánlás 42. pontjában felsorolt, a tagállamok által az iparral, a Bizottsággal és más érintett felekkel együttműködve a villamosenergia-fogyasztás intelligens mérési rendszereinek minden közös funkcionális minimumkövetelményére kidolgozandó legjobb rendelkezésre álló technikákat is az adatvédelmi hatásvizsgálati sablont kiegészítő elemnek tekintsék.

6.

A tagállamok ösztönzik az adatkezelőket a hatékony adatvédelmet lehetővé tevő beépített adatvédelmi és alapértelmezett adatvédelmi megoldások kifejlesztésére és elfogadására.

7.

A tagállamok biztosítják, hogy az adatkezelők – a feldolgozás előtt – konzultáljanak a megfelelő nemzeti adatvédelmi hatóságokkal az adatvédelmi hatásvizsgálatról.

8.

A tagállamok biztosítják, hogy az adatkezelők az adatvédelmi hatásvizsgálat végrehajtása után, és a 95/46/EK irányelv szerinti egyéb kötelezettségeikkel összhangban megteszik a szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket a személyes adatok védelme érdekében, valamint az alkalmazás vagy rendszer teljes életciklusa során felülvizsgálják a hatásvizsgálatot és az azonosított intézkedések további megfelelőségét.

9.

A tagállamok támogatják egy vizsgálati szakasz (18) megszervezését valós esetek alkalmazásával, beleértve az intelligens hálózatok és intelligens fogyasztásmérők iparágából származó tesztelők felkutatását és ösztönzését a vizsgálati szakaszban való részvétel céljából.

10.

Ezen vizsgálati szakasz során a tagállamok biztosítják, hogy minden releváns alkalmazás vagy rendszer alkalmazza a sablont, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport javaslatait (19), és az ezen ajánlás III. szakaszában foglalt rendelkezéseket azért, hogy a lehető legjobban befolyásolják az adatvédelmet, és hogy a lehető legtöbb információ gyűljön össze a sablon ezt követő felülvizsgálatához.

11.

A tagállamok ösztönzik és támogatják, hogy az adatvédelemben illetékes nemzeti hatóságok támogatást és iránymutatásokat nyújtsanak az adatkezelőknek a vizsgálati szakasz során (20).

12.

A bizottság közvetlenül hozzá szándékozik járulni a vizsgálati szakasz megvalósításához és felügyeletéhez az érdekelt felek közötti párbeszéd és együttműködés ösztönzésével, különösen azáltal, hogy a tesztelők, az ipar és a civil társadalom képviselői, a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az energiaszabályozók részvételével zajló egyeztetések szervezéséhez biztosítja az érdekelt felek platformját (21).

13.

A tagállamok ösztönzik a tesztelőket, hogy az érdekelt felek platformja keretében osszák meg a vizsgálati szakasszal kapcsolatos tapasztalataikat az adatvédelemben illetékes nemzeti hatóságokkal és más érdekelt felekkel, három értékelési szempont alapján:

Az ezen értékelési szempontokról történő jelentés a bizottsági ajánlásnak és a sablonnak az összes releváns alkalmazás és rendszer szempontjából történő alkalmazásához kapcsolódó információk továbbítására koncentrál.

14.

A Bizottság biztosítani szándékozik egy jegyzék elkészítését a vizsgálati szakaszban elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálatokról. Az adatvédelmi hatásvizsgálatok jegyzéke az egész vizsgálati szakasz során hozzáférhető lesz az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoport honlapján, és rendszeresen frissítve lesz, hogy elősegítse a sablon alkalmazásának folyamatos és azonnali javítását.

15.

Ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésétől számított két éven belül a tagállamok megküldik a Bizottságnak a vizsgálati szakaszból származó releváns tanulságokat kiemelő értékelő jelentésüket.

16.

Két évvel az ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenése után a Bizottság a tagállamok által beküldött, a vizsgálati szakaszról szóló jelentések és a fenti értékelési szempontok fényében meg szándékozik vizsgálni a DPIA sablon felülvizsgálatának szükségességét. A Bizottság mérlegelni fogja az érdekelt felek e célból történő összehívását, hogy a felülvizsgálat előtt megvitassák az értékelésről alkotott nézeteiket.

17.

Ez a felülvizsgálat hozzájárul annak biztosításához, hogy a DPIA sablon magasabb szintű adatvédelmet nyújtson az egyes személyeknek az intelligens hálózatok megvalósítása során, és hogy megfelelően tükrözze a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit, valamint a munkacsoport 07/2013 véleményét.