8.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/72

(1)

A tagállamoknak jogukban áll meghatározni az energiaforrásaik kiaknázására vonatkozó feltételeket, amennyiben tiszteletben tartják, hogy a környezet minőségét meg kell őrizni, továbbá védeni és javítani kell.

(2)

A technológia jelenlegi állása mellett a szénhidrogének, például palagáz feltárása és kitermelése a masszív hidraulikus rétegrepesztés és az irányított (különösen a vízszintes) fúrás olyan mértékű és intenzitású alkalmazását követeli meg, amivel kapcsolatban nagyon kevés tapasztalat áll rendelkezésre az Unióban. A hidraulikus rétegrepesztéses technológia különleges kihívásokkal jár, különösen az egészséggel és a környezettel összefüggésben.

(3)

2012. november 21-i állásfoglalásában az Európai Parlament megállapította, hogy a palagáz és -olaj kitermelése jelentős előnyökkel járhat, és arra szólította fel a Bizottságot, hogy vezessen be egy uniós szintű kockázatkezelési keretrendszert a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok feltárásához és kitermeléséhez, azzal a céllal, hogy valamennyi tagállamban harmonizált rendelkezéseket alkalmazzanak az emberi egészség és a környezet védelmében.

(4)

2013. május 22-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy diverzifikálni kell Európa energiaellátását, az ellátás biztonságának érdekében fejleszteni kell a saját energiaforrásokat, csökkenteni kell az Unió külső energiafüggőségét és ösztönözni kell a gazdasági növekedést. A Tanács elismerte az Európai Bizottság azon szándékát, miszerint értékelni kívánja a saját energiaforrások szisztematikusabb igénybevételét azok biztonságos, fenntartható és költséghatékony hasznosítása érdekében, ugyanakkor tiszteletben tartva a tagállamoknak az energiaszerkezetre vonatkozó döntéseit.

(5)

A Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, a szénhidrogének (például palagáz) masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő uniós feltárásáról és kitermeléséről szóló közleményében (1) felvázolta a nem hagyományos szénhidrogének unióbeli kitermeléséhez kapcsolódó új lehetőségeket és kihívásokat, valamint a technológia biztonságos voltának biztosításához szükséges legfontosabb elemeket. A közlemény azzal a következtetéssel zárult, hogy szükség van egy ajánlásra, amely meghatározza azokat a minimumelveket, amelyek támogatják a tagállamok palakőzetekből való földgázfeltárását és -kitermelését, továbbá biztosítják az éghajlat és a környezet védelmét, az erőforrások hatékony felhasználását és a nyilvánosság tájékoztatását.

(6)

Nemzetközi szinten a Nemzetközi Energia Ügynökség dolgozott ki ajánlásokat a nem hagyományos gázkészletek felhasználásának biztonságos fejlesztésére. Ezek az „aranyszabályok” megfelelő és kiforrott szabályozási rendszereket, a helyszínek körültekintő kiválasztását, megfelelő projekttervezést, a föld alatti kockázatok felmérését, a kutak tervezésére vonatkozó szigorú szabályokat, átlátható üzemeltetést és a hozzá kapcsolódó hatások nyomon követését, ésszerű víz- és hulladékgazdálkodást, továbbá a levegő és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését írják elő.

(7)

Az Unióban mind az általános, mind a környezetre vonatkozó jogszabályokat alkalmazni kell a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárására és kitermelésére. Közelebbről a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó rendelkezéseket megállapító 89/391/EGK tanácsi irányelv (2) vezet be a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását ösztönző intézkedéseket; az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésére vonatkozó rendelkezéseket megállapító 92/91/EGK tanácsi irányelv (3) minimumkövetelményeket állapít meg az ásványi nyersanyagokat fúrólyukon keresztül kitermelő iparágakban dolgozó munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében; a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírja, hogy az engedélyeket megkülönböztetéstől mentesen kell megadni; a vízpolitikai kereteket megállapító 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) a víz kinyeréséhez engedély megszerzésére kötelezi a gazdasági szereplőt, és megtiltja, hogy szennyező anyagokat közvetlenül a felszín alatti vizekbe bocsássanak; a stratégiai környezeti vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) előírja a tervek és programok vizsgálatát az energetika, az ipar, a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a földhasználat területén; a környezeti felelősségre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az olyan szakmai tevékenységekre vonatkozik, mint a hulladékkezelés és a vízkivétel; a bányászati hulladékra vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szabályozza a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel való feltárása és kitermelése során keletkező felszíni és felszín alatti hulladékok kezelését; a felszín alatti vizekre vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák a szennyező anyagok felszín alatti vizekbe jutását; a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) és a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) vonatkozik a rétegrepesztéshez használható vegyi anyagokra és biocid termékekre; a hulladékokra vonatkozó keretrendszert megállapító 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) meghatározza a masszív hidraulikus rétegrepesztést követően és kitermelés során a felszínre kerülő folyadékok újrafelhasználására vonatkozó feltételeket; az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig való csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (14) egyaránt vonatkozik az illékony metán kibocsátására; az ipari kibocsátásokra vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) vonatkozik az olyan létesítményekre, amelyekben az említett irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket végeznek; a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket megállapító 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) környezeti hatásvizsgálat lefolytatását írja elő a kőolaj- és földgáz kereskedelmi célú kitermelésére irányuló projektek esetében – amennyiben a naponta kitermelt mennyiség több mint 500 tonna kőolaj vagy 500 000 m3 földgáz –, valamint a mélyfúró projektek és a felszíni olaj- és gázkitermelő létesítmények ellenőrzését; a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv (17), valamint 2015. június 1-jétől a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) arra kötelezi az olyan létesítményeket üzemeltető gazdasági szereplőket, amelyekben az említett irányelvek I. mellékletében meghatározott egyes küszöbértékeket meghaladó mennyiségben vannak jelen veszélyes anyagok, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a súlyos balesetek megelőzésére, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt következményeik korlátozására. Ez vonatkozik többek között a vegy- és hőkezelési műveletekre, valamint az ásványi anyagok föld alatti és külszíni bányákban történő kitermelésének keretében való tárolásra, valamint a szárazföldi föld alatti gáztárolásra.

(8)

Az Unió környezetvédelmi jogszabályainak kidolgozása idején azonban Európában még nem alkalmazták a masszív hidraulikus rétegrepesztést. A jelenlegi uniós jogszabályok ezért nem szabályozzák kimerítően a szénhidrogének e gyakorlat segítségével történő feltárásával és kitermelésével összefüggő egyes környezeti tényezőket, különösen a stratégiai tervezés, a föld alatti kockázatok értékelése, a kutak sértetlensége, a kiindulási és az üzemeltetés közbeni ellenőrzés, a metánkibocsátások megkötése, valamint az egyes kutaknál használt vegyi anyagokra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala tekintetében.

(9)

Ezért meg kell állapítani a minimumelveket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a masszív hidraulikus rétegrepesztéssel járó tevékenységekre vonatkozó szabályozásuk alkalmazása vagy naprakésszé tétele során. A szabályrendszer egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a gazdasági szereplők számára, növelné a befektetők bizalmát, és javítaná az egységes energiapiac működését. Az egyértelmű és átlátható szabályok a közvélemény palagáz-kitermeléssel kapcsolatos aggályait és lehetséges ellenállását is segítenének eloszlatni. Ez a szabályrendszer sem azt nem jelentené, hogy a tagállamok akaratuk ellenére is masszív hidraulikus rétegrepesztéssel lennének kötelesek végezni a feltárási és kitermelési tevékenységeket, sem azt, hogy a tagállamok nem tarthatnának fenn vagy vezethetnének be a sajátos nemzeti, regionális vagy helyi feltételeknek jobban megfelelő részletesebb intézkedéseket.

(10)

A szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő kitermelésének engedélyezésével kapcsolatban egyáltalán nem áll rendelkezésre tapasztalat, míg a feltárás engedélyezésével kapcsolatban is csak korlátozott mértékű tapasztalat áll rendelkezésre az Unióban. Ezért figyelemmel kell kísérni, hogy a tagállamokban miként alkalmazzák az uniós jogszabályokat és ezt az ajánlást. A műszaki fejlődésre, a szénhidrogéneknek a masszív hidraulikus rétegrepesztéstől eltérő technológiával történő feltárásával és kitermelésével járó kockázatok és hatások kezelésének szükségességére, valamint az uniós jogszabályok alkalmazása, illetve a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő tengeri feltárása és kitermelése során felmerülő váratlan kihívásokra tekintettel szükségessé válhat ezen ajánlás aktualizálása vagy jogilag kötelező érvényű rendelkezések kidolgozása.

(11)

Ezért van szükség jelenleg erre az ajánlásra, amely megállapítja a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárása vagy kitermelése érdekében közös alapként alkalmazható minimális elveket. Az ajánlást, amely kiegészíti a masszív hidraulikus rétegrepesztést alkalmazó projektekre vonatkozó meglévő uniós jogszabályokat, a tagállamoknak hat hónapon belül végre kell hajtaniuk.

(12)

Ez az ajánlás tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, különösen az élethez való jogot, a személyi sérthetetlenséghez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a vállalkozáshoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot, valamint az egészség és a környezet magas szintű védelmét. Ezen ajánlást az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani,

1.1.

Ez az ajánlás meghatározza a szükséges minimumelveket azon tagállamok támogatásához, amelyek masszív hidraulikus rétegrepesztéssel kívánnak szénhidrogén-feltárást és -kitermelést végezni, ugyanakkor biztosítják a közegészség, az éghajlat és a környezet védelmét, az erőforrások hatékony felhasználását és a nyilvánosság tájékoztatását.

1.2.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a vonatkozó uniós jogszabályokat végrehajtó meglévő rendelkezéseik alkalmazása, valamint azoknak a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárásához és kitermeléséhez kapcsolódó igényekhez és sajátosságokhoz való hozzáigazítása során alkalmazzák ezeket a tervezésre, a létesítmények értékelésére, az engedélyekre, a működési és környezeti teljesítményre és a bezárásra, valamint a nyilvánosság részvételére és tájékoztatására vonatkozó elveket.

a)

„masszív hidraulikus rétegrepesztés”: legalább 1 000 m3 víz besajtolása a kútba a rétegrepesztés egyes szakaszaiban, vagy legalább 10 000 m3 víz besajtolása a teljes rétegrepesztési folyamat során;

b)

„létesítmény”: a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárása és kitermelése céljából tervezett valamennyi kapcsolódó föld alatti szerkezetet is magában foglalja.

3.1.

Mielőtt a tagállamok olyan szénhidrogén-feltárásra és/vagy -kitermelésre szóló engedélyt adnának ki, amely masszív hidraulikus rétegrepesztés alkalmazásához vezethet, stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezniük, hogy megelőzzék, kezeljék és csökkentsék az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat és kockázatokat. Ezt a vizsgálatot a 2001/42/EK irányelvben foglalt követelmények alapján kell végrehajtani.

3.2.

A tagállamoknak egyértelmű szabályokat kell alkotniuk arról, hogy milyen korlátozások vonatkozhatnak a tevékenységekre például védett, árvíz sújtotta vagy szeizmikus területen, továbbá az engedélyezett műveletek és a vízvédelmi területek között tartandó legkisebb távolságokról. Emellett elő kell írniuk a rétegrepesztés területe és a felszín alatti vizek közötti legkisebb mélységi korlátozásokat is.

3.3.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy sor kerüljön környezeti hatásvizsgálatra a 2011/92/EU irányelvben megállapított követelmények szerint.

3.4.

A tagállamoknak már a korai szakaszban hatékony lehetőséget kell biztosítaniuk az érintett nyilvánosság számára, hogy az részt vegyen a 3.1. pontban említett stratégia és a 3.3. pontban említett hatásvizsgálat kidolgozásában.

a)

egynél több illetékes hatóság felelős a szükséges engedély(ek)ért;

b)

egynél több gazdasági szereplő érintett;

c)

egynél több engedély szükséges a projekt valamely meghatározott szakaszában;

d)

Egynél több engedélyre van szükség a nemzeti vagy az uniós jogszabályok értelmében.

5.1.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy helyszín alkalmas legyen a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárására vagy kitermelésére. Biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők elvégezzék a lehetséges helyszín, a környező felszín és felszín alatti terület jellemzését és kockázatértékelését.

5.2.

A kockázatértékelésnek elegendő adaton kell alapulnia ahhoz, hogy jellemezni lehessen a lehetséges feltárási és kitermelési területet, és azonosítani lehessen valamennyi lehetséges expozíciós utat. Ezáltal értékelni lehetne a fúrófolyadékoknak, a hidraulikus rétegrepesztéshez használt folyadékoknak, a természetesen előforduló anyagoknak, a szénhidrogéneknek és gázoknak a kútból vagy a célzott rétegből való szivárgásának vagy elvándorlásának, továbbá a földrengés előidézésének kockázatát.

5.3.

A kockázatértékelésnek/kockázatértékelést:

5.4.

Egy adott területet csak akkor szabad kiválasztani, ha az 5.1., 5.2. és 5.3. pont szerinti kockázatértékelés azt mutatja, hogy a masszív hidraulikus rétegrepesztés eredményeként nem kerülnek szennyező anyagok közvetlenül a felszín alatti vizekbe, és a létesítmény környezetében folyó egyéb tevékenységek nem károsodnak.

6.1.

Masszív hidraulikus rétegrepesztési művelet megkezdése előtt a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

6.2.

Meg kell határozni a következők kiindulási értékeit:

a)

a gazdasági szereplők vagy azok csoportjai integrált megközelítést alkalmazzanak a kitermelési terület fejlesztésére annak érdekében, hogy megelőzzék, illetve csökkentsék a környezetet, valamint mind a munkavállalók, mind a nagyközönség egészségét érintő hatásokat és kockázatokat;

b)

a kitermelés megkezdése előtt létrehozzák a létesítményt kiszolgáló megfelelő infrastruktúrát. Ha egy létesítmény elsődleges célja kőolajtermelés masszív hidraulikus rétegrepesztéssel, akkor létre kell hozni a kísérő földgáz befogására és szállítására szolgáló speciális infrastruktúrát.

9.1.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek közötti, a Bizottság által szervezett információcsere vonatkozó eredményeit figyelembe véve a gazdasági szereplők az elérhető legjobb technológiát, valamint a szénhidrogén-feltárási és -kitermelési projektekkel járó hatások és kockázatok megelőzésére, kezelésére és csökkentésére szolgáló bevált ágazati gyakorlatot alkalmazzák.

9.2.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők:

9.3.

A tagállamoknak ösztönözniük kell a vízkészletek felelős felhasználását a masszív hidraulikus rétegrepesztés során.

10.1.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

10.2.

Ahol csak műszakilag megvalósítható, valamint az emberi egészség, a környezet és az éghajlat szempontjából kedvező, a tagállamoknak olyan rétegrepesztési technológiák használatára kell ösztönözniük a gazdasági szereplőket, amelyek minimálisra csökkentik a vízfogyasztást és a hulladékképződést, továbbá nem alkalmaznak veszélyes vegyi anyagokat.

11.1.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gazdasági szereplő rendszeresen ellenőrizze a létesítményt, valamint a feltárási és a kitermelési szakaszban, különösen a masszív hidraulikus rétegrepesztés előtt, alatt és után a műveletek által esetleg érintett környező felszínt és felszín alatti területet.

11.2.

A későbbi nyomon követéshez a 6.1. és a 6.2. pontban előírt alaptanulmányt kell közös viszonyítási alapként használni.

11.3.

Az tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gazdasági szereplő az alaptanulmányban meghatározott környezeti paraméterek mellett a következő működési paramétereket is ellenőrizze:

11.4.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gazdasági szereplők figyelemmel kísérjék, hogy a masszív hidraulikus rétegrepesztés milyen hatást gyakorol a kutak és a műveletek által esetleg érintett környező felszínen és felszín alatti területen található egyéb emberalkotta szerkezetek épségére.

11.5.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzési eredményeket jelentsék az illetékes hatóságoknak.

12.1.

A tagállamoknak egy létesítmény telephelyén folyó összes tevékenységre alkalmazniuk kell a környezeti felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, még azokra is, amelyek jelenleg nem tartoznak a 2004/35/EK irányelv hatálya alá.

12.2.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a masszív hidraulikus rétegrepesztéssel járó műveletek megkezdése előtt a gazdasági szereplő pénzügyi garanciát vagy annak megfelelő biztosítékot nyújtson az engedélyben foglalt rendelkezésekre és a lehetséges környezeti károkért felmerülő felelősségre.

13.1.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok megfelelő emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik elvégzéséhez.

13.2.

A tagállamoknak meg kell előzniük az illetékes hatóságok szabályozási feladatköre és az erőforrások gazdasági fejlesztésével összefüggő szerepe közötti összeférhetetlenséget.

a)

a gazdasági szereplők tájékoztassák a nyilvánosságot az egyes kutaknál a masszív hidraulikus rétegrepesztéshez tervezett, illetve ténylegesen felhasznált vegyi anyagokról és vízmennyiségről. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell valamennyi anyag nevét és Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat szerinti (CAS-) számát, továbbá az anyagok biztonsági adatlapját, ha rendelkezésre áll, valamint az anyag maximális koncentrációját a rétegrepesztéshez használt folyadékban;

b)

az illetékes hatóságok egy nyilvánosan hozzáférhető internetes oldalon közzétegyék a következő információkat ezen ajánlás közzétételétől számított hat hónapon belül, majd legfeljebb 12 hónapos időközönként:

c)

az illetékes hatóságoknak a következőkről is haladéktalanul tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot:

16.1.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek masszív hidraulikus rétegrepesztéssel kívánnak szénhidrogén-feltárást vagy -kitermelést végezni, 2014. július 28-ig végre kell hajtaniuk az ajánlásban foglalt minimumelveket, és legelőször 2014. decemberig, majd évente tájékoztatniuk kell a Bizottságot az általuk ezen ajánlásra válaszul bevezetett intézkedésekről.

16.2.

A Bizottság az egyes tagállamokban kialakuló helyzetet egy nyilvánosan hozzáférhető eredménytáblán összehasonlítva közelről figyelemmel fogja kísérni az ajánlás végrehajtását.

16.3.

A Bizottság az ajánlás közzététele után 18 hónappal felül fogja vizsgálni az ajánlás eredményességét.

16.4.

A felülvizsgálat keretében a Bizottság értékelni fogja az ajánlás alkalmazását, továbbá megvizsgálja az elérhető legjobb technológiák fejlődését, az információcserét és a vonatkozó elérhető legjobb technológiákra (BAT) vonatkozó referenciadokumentumok alkalmazását, valamint azt, hogy az ajánlás rendelkezései frissítésre szorulnak-e. A Bizottság határoz arról, hogy szükséges-e jogilag kötelező rendelkezéseket magukban foglaló jogalkotási javaslatokat előterjeszteni a szénhidrogének masszív hidraulikus rétegrepesztéssel történő feltárásáról és kitermeléséről.