9.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 136/1

(1)

a fejlesztési együttműködés elsődleges célja a szegénység csökkentése, illetve hosszú távon a megszüntetése, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkében foglaltak szerint. A globális szegénység leküzdése emellett hozzájárul egy stabilabb, békésebb, virágzóbb és egyenlőbb világ felépítéséhez is, tükrözve a gazdagabb és a szegényebb országok egymástól való kölcsönös függőségét.

(2)

Az Európai Parlament 2012. október 23-i, „Változtatási program: az Unió fejlesztési politikájának jövője” című állásfoglalása szerint a fejlesztési együttműködés emellett az emberi fejlődés előmozdításából és az emberi lény kiteljesedéséből áll, annak minden vetületében, amibe beletartozik a kulturális vetület is.

(3)

Az Unió 1957 óta nyújt fejlesztési együttműködési támogatást, és jelenleg a világon a hivatalos fejlesztési segélyek legnagyobb donora.

(4)

A Lisszaboni Szerződés szilárdan rögzítette a fejlesztési politikát az Unió külső fellépései között, mivel ez szolgálja az Unió érdekeit egy stabil és prosperáló világ kialakításában. A fejlesztési politika más globális kihívások kezelését is segíti, és hozzájárul a 2010. március 3-i, „EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben meghatározott „Európa 2020” stratégiához.

(5)

Az Unió vezető szerepet tölt be a politikák fejlesztési célú koherenciája uniós koncepciójának kialakításában és végrehajtásában, amelynek célja a nem segítségnyújtási célú politikák és fejlesztési célkitűzések közötti szinergiák erősítése annak biztosítása céljából, hogy az uniós szakpolitikák támogassák a fejlődő országok fejlesztési szükségleteit, vagy legalább ne legyenek ellentétesek a szegénység felszámolásának céljával.

(6)

2000-ben a millenniumi fejlesztési célok (MDG) elfogadásával a nemzetközi közösség vállalta, hogy 2015-ig konkrét lépéseket tesz a szegénység leküzdésére; e célokat az Unió és a tagállamok is elfogadták.

(7)

A Tanács, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által az Európai Unió fejlesztési politikájáról elfogadott együttes nyilatkozat: „Az európai konszenzus” (3), amely továbbra is az uniós fejlesztési együttműködés legátfogóbb alapja, annak elősegítésére szólítja fel az Uniót, hogy megerősödjön az új tagállamok új donorként betöltött szerepe.

(8)

Az elmúlt években a világ hatalmas változáson ment keresztül, ideértve a világ gazdasági és politikai egyensúlyának jelentős áthelyeződéseit. A világ színterén új szereplők, többek között magánszereplők és más nem kormányzati szereplők tűntek fel. Míg a világ bruttó hazai terméke túlnyomórészt a fejlett és feltörekvő gazdaságokból származik, utóbbiak mára a globális növekedés fő hajtóerejévé váltak, és máris jelentős hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

(9)

A fejlesztési együttműködés folytatódó támogatása életbevágó fontosságú a gyorsan változó világban. 1,3 milliárd ember továbbra is rendkívüli jövedelmi szegénységben él, és ennél sokkal többen vannak, akik humán fejlesztési szükségletei nem teljesülnek. A világ nagy részén tovább nőttek az országokon belüli egyenlőtlenségek. A természetes környezet növekvő nyomás alatt áll, és a fejlődő országokat különösen súlyosan érintik az éghajlatváltozás hatásai. Mindezek egyetemes és egymással összefüggő problémák, amelyeket valamennyi országnak közösen kell megoldania.

(10)

Megkezdődtek a megbeszélések a 2015 utáni keretről, a Bizottság 2011. október 13-i, „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című közleményére és a Tanácsnak a változtatási programról szóló, 2012. május 14-i következtetéseire építve – amelyek már jelentős irányváltást eredményeztek az uniós fejlesztési politikákban – a Bizottság kifejtette álláspontját a 2013. február 27-i, „Méltó életet mindenkinek: A szegénység felszámolása és a világ fenntartható jövőjének biztosítása” című közleményében, a Tanács pedig a 2013. június 25-i következtetéseiben elfogadta a „2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keret”-et, azzal a céllal, hogy kezelje a jelenlegi fejlesztési keret hiányosságait, és közös megközelítést határozzon meg a szegénység felszámolásának és a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmaknak egy átfogó nemzetközi keretben történő egyesítésére.

(11)

A 2015-ös évnek emblematikus és meghatározó évnek kell lennie, mivel ez az utolsó év a közösen elfogadott millenniumi fejlesztési célok megvalósítására, és így egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi kötelezettségek számbavételére. A 2015-ös év lesz az az év is, amely során jelentős nemzetközi döntéseket kell hozni az elkövetkező évtizedekben a millenniumi fejlesztési célok keretének helyébe lépő fejlesztési keretre vonatkozóan.

(12)

A 2015-ös év a megfelelő év az uniós fejlesztési politikának a Változtatási programról szóló bizottsági közleményben meghatározott elvek végrehajtását követő eredményeinek bemutatására.

(13)

A 2015-ös év egyben fontos nemzetközi tagállami események, mint például a Milánóban megrendezendő, „Bolygónk élelmezése – Életre szóló energia” témájú világkiállítás megrendezésének az éve is lesz, amelyek kivételes lehetőséget nyújtanak majd a globális fejlesztési szakpolitikák megvitatására, és arra, hogy a széles nagyközönség tájékoztatást kapjon a fenntartható fejlődésről és a kapcsolódó kérdésekről.

(14)

A változtatási programról szóló állásfoglalásában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy 2015-öt nyilvánítsa a fejlesztés európai évének, kifejezve azt a reményét, hogy ez növeli a fejlesztési együttműködés ismertségét.

(15)

A 2015-ös évet ezért a fejlesztés európai évének (a továbbiakban: az európai év) kell kijelölni, annak érdekében, hogy időszerű lehetőség nyíljon arra, hogy növeljék a nagyközönségnek az uniós fejlesztési politika jelenlegi irányára vonatkozó ismereteit. Információk szükségesek arra vonatkozóan, hogy egy kifelé tekintő Unió miként segíthet a globális fenntarthatóság biztosításában. Ebbe beletartozik az ismeretek növelése a globális egymásrautaltságról és annak bemutatása, hogy a fejlesztés többet jelent, mint csupán segély.

(16)

A fejlesztésre vonatkozó uniós fellépés sikere szempontjából kulcsfontosságú a széles körű társadalmi és politikai támogatás, és az, hogy a fellépések a közpénzeket bizonyítottan hatékony és eredményes módon felhasználva érik el a fejlesztési eredményeket. Az európai évnek ezért többek között nyilvános politikai vitán keresztül és a fejlesztési nevelés révén ösztönöznie kell a figyelemfelkeltést, lendületet kell teremtenie, és segítenie kell a jobb gyakorlatok cseréjét a tagállamok, a helyi és regionális hatóságok, a civil társadalom, a szociális partnerek, a magánszektor, valamint a fejlesztési kérdésekben részt vevő nemzetközi jogalanyok és szervezetek között. Segítenie kell abban, hogy a politikai figyelem a problémára összpontosuljon, és sikerüljön minden érdekeltet mozgósítani annak érdekében, hogy támogassa és népszerűsítse az uniós és tagállami szintű további intézkedéseket és kezdeményezéseket, együttműködve a fejlesztési támogatás kedvezményezettjeivel és az őket képviselőkkel.

(17)

Az európai évnek fel kell hívnia a figyelmet a különböző régiókban élő nők által – különösen az oktatáshoz, a munkához és az egészségügyi rendszerekhez való hozzáférés terén – elszenvedett nemi alapú megkülönböztetés valamennyi formájára, valamint a kényszerházasságra, a szexuális kizsákmányolásra, a nemi szervek megcsonkítására és egyéb visszaélésekre.

(18)

Az „A világon átívelő szolidaritás – az európaiak és a fejlesztés” című, 2012 októberében közzétett Eurobarométer tematikus felmérés 392 szerint az uniós polgárok 85 %-a támogatja az emberek megsegítését a partnerországokban. A jelentés megállapította, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ellenére tízből hat polgár szerint növelni kellene a partnerországok lakosságának szánt segélyeket. Ugyanakkor ez a jelentés egyértelműen bemutatta, hogy hiányosak az uniós fejlesztési politikával kapcsolatos ismeretek, amelyhez jobb tájékoztatásra van szükség.

(19)

Az európai év eredményességének alapvető feltétele az uniós, tagállami, regionális és helyi szinten részt vevő partnerek eredményes koordinációja. A helyi és regionális partnerek e tekintetben különleges szerepet játszanak az uniós fejlesztési politika előmozdításában.

(20)

A különböző nemzeti társadalmi-gazdasági és kulturális környezet, valamint a kulturális érzékenység miatt az európai év egyes intézkedései tagállami szintre történő decentralizációt igényelnek a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 58. cikkével összhangban. Ugyanakkor a Bizottságnak kell koordinálnia a nemzeti szinten meghatározott politikai prioritásokat, hogy biztosítsa azok összeegyeztethetőségét az európai év stratégiai célkitűzéseivel. Az európai év sikere és a szinergiateremtés érdekében elengedhetetlen a Bizottság és a tagállamok tevékenységeinek szoros összehangolása.

(21)

A tagállamok mellett az európai éven belül finanszírozandó programokban való részvételnek nyitottnak kell lennie az előcsatlakozási stratégiában részt vevő tagjelölt országok számára is a vonatkozó keretmegállapodásokban, illetve a társulási tanácsi határozatok által az ezen országok uniós programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban. Bátorítani kell a nemzeti intézkedésekkel, különösen a nemzeti fejlesztési nevelési és információs programokkal (DEAR) való összehangoltságot. Az európai évben való részvétel mértéke és formája meghatározásának tagállami hatáskörben kell maradnia.

(22)

Biztosítani kell a más uniós jogszabályokkal és fellépésekkel való összeegyeztethetőséget és kiegészítő jelleget, különösen a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott Fejlesztési Együttműködési Eszköz, beleértve a DEAR programot is, az Európai Fejlesztési Alap, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, valamint külső fellépések finanszírozására vonatkozó egyéb uniós pénzügyi eszközök tekintetében, amennyiben azok az eszközök a fejlesztési politikával kapcsolatosak.

(23)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszatéríttetését, és adott esetben igazgatási és pénzügyi bírságok kiszabását a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(24)

Az európai évre tervezett tevékenységek hatékonyságának és eredményességének optimalizálása érdekében fontos 2014-ben elvégezni egy sor előkészítő intézkedést.

(25)

A Bizottság már számos intézkedést tett a fejlesztési politika népszerűsítése érdekében, valamint hogy fejlesztési együttműködéséről tájékoztassa az uniós polgárokat. Ezeket a meglévő intézkedéseket a lehető legjobban ki kell használni az év során.

(26)

A polgárok figyelmének az uniós polgárokként őket megillető jogokra való felhívásáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség. Az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépéseket, amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozatban is hangsúlyozták.

(27)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a többoldalú partnerségekre, a nemzeteken átnyúló információcserére, valamint az Unió-szerte történő ismeretterjesztésre és a helyes gyakorlatok terjesztésére irányuló igényre, mivel azonban az európai év nagyságrendje miatt e célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

a)

tájékoztassa az uniós polgárokat az Unió és a tagállamok által folytatott fejlesztési együttműködésről, kiemelve az Unió és a tagállamok által globális szereplőként az eddigiekben együttesen elért eredményeket, és azt, hogy az Unió a jövőben is hasonló eredményekre törekszik a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keretről folytatott legutóbbi megbeszéléseken elhangzottakkal összhangban;

b)

ösztönözze az uniós polgárok és érdekelt felek közvetlen bekapcsolódását, kritikus gondolkodását és aktív érdeklődését a fejlesztési együttműködés terén, többek között a szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában; valamint hogy

c)

felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós fejlesztési együttműködés nemcsak az uniós segélyek kedvezményezettjei számára, hanem az uniós polgárok számára is rejt előnyöket, hogy szélesebb körben megismertesse a politikák fejlesztési célú koherenciáját, illetve, hogy erősítse Európa és a fejlődő országok polgáraiban a felelősségérzetet, a szolidaritást és az adandó lehetőségek iránti fogékonyságot ebben a változó és egyre inkább egymásra utalt világban.

a)

a nagy nyilvánosságnak, illetve célzott közönségnek – különösen a fiataloknak és más kulcsfontosságú célcsoportoknak – címzett kommunikációs kampányok, többek között a közösségi médián keresztül, a kulcsüzenetek terjesztésére;

b)

konferenciák, rendezvények és kezdeményezések szervezése, valamennyi érintett érdekelt féllel, amelyek célja a részvétel és vita ösztönzése, valamint a figyelemfelhívás minden szinten;

c)

konkrét intézkedések a tagállamokban, amelyek célja az európai év célkitűzéseinek népszerűsítése, különösen a fejlesztési nevelés, az információ cseréje és a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása révén a tagállami, regionális, helyi igazgatás és egyéb szervezetek között; valamint

d)

tanulmányok és felmérések készítése, valamint eredményeik terjesztése.