20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/281


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1300/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 177. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke első bekezdésének rendelkezése szerint az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az e rendelet által létrehozott Kohéziós Alap ezért a közlekedési infrastruktúra területén pénzügyi hozzájárulást nyújt a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózatok keretében megvalósítandó projektekhez.

(2)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezéseket a/az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza (3). Az említett rendelet.az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, köztük a Kohéziós Alap új keretét képezi. E keretre és az EUMSZ-ben a számára meghatározott célra tekintettel a Kohéziós Alap feladatait pontosítani kell.

(3)

1303/2013/EU [CPR] rendeletben meghatározott tematikus célkitűzésekhez tartozó beruházási prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében meg kell állapítani a Kohéziós Alap által támogatható tevékenységi típusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(4)

Az Unió emellett a Kohéziós Alapon keresztül az EUMSZ 11. és 191. cikkével összhangban hozzájárulhat olyan uniós környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához, mint az energiahatékonyság és a megújuló energiák, valamint a transzeurópai hálózatokon kívüli közlekedési szektorban a vasúti, folyami és tengeri közlekedés, az intermodális közlekedési rendszerek és kölcsönös átjárhatóságuk, a közúti, tengeri és légi közlekedés irányítása, a tiszta városi közlekedés és a közösségi közlekedés.

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdésén alapuló intézkedések egy tagállam hatóságai számára aránytalanul magas költségekkel járnak és a 192. cikk (5) bekezdésének rendelkezései szerint a Kohéziós Alapból biztosított pénzügyi támogatás nyújtására kerül sor, a „szennyező fizet” elve mindazonáltal alkalmazandó.

(6)

A Kohéziós Alapból támogatott transzeurópai közlekedési hálózati TEN-T projekteknek meg kell felelniük a 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott iránymutatásoknak (4). Az ezen vonatkozásban tett erőfeszítések összpontosítása érdekében az említett határozatban meghatározott közös érdekű projektek számára elsőbbséget kell biztosítani.

(7)

A Kohéziós Alapból nem támogathatók a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló beruházások, mivel ezek már támogatásban részesülnek a fent említett irányelv keretében. Ez a kizárás azonban nem korlátozhatja annak lehetőségét, hogy a Kohéziós Alap olyan tevékenységek támogatására kerüljön felhasználásra, amelyek nem szerepelnek a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében, még ha ugyanazok a gazdasági szereplők hajtják is azokat végre, és ide tartoznak az olyan tevékenységek is, mint például – a távfűtési hálózatokba, az intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerekbe és a légszennyezés csökkentését célzó intézkedésekbe – az energiahatékonyság érdekében történő beruházások, még akkor is, ha e tevékenységek egyik közvetett hatása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, vagy ha szerepelnek a 2003/87/EK irányelvben említett nemzeti tervben.

(8)

Lakóingatlanokba történő befektetéseket – kivéve az energiahatékonyság vagy a megújuló energiák támogatását – nem lehet támogatni a Kohéziós Alapból, mivel az EUMSZ-ben szereplő meghatározás szerint az kívül esik a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységek körén.

(9)

Az uniós közlekedési infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása érdekében a Kohéziós Alapnak támogatnia kell összesen 10 000 000 000 EUR összegig a/az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott, európai hozzáadott értéket képviselő közlekedési infrastrukturális projekteket. A Kohéziós Alapból az ezen projektekhez nyújtandó támogatásnak összhangban kell állnia a 1303/2013/EU rendelet. 92. cikkének (6) bekezdése alapján meghatározott szabályokkal. A 1316/2013/EU rendelettel összhangban a támogatás kizárólag a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok számára állhat rendelkezésre, az erre az alapra vonatkozó társfinanszírozási rátákkal.

(10)

Fontos annak biztosítása, hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatos befektetések támogatása során figyelembe vegyék a specifikus regionális, határokon átnyúló és nemzetközi szintű kockázatokat.

(11)

Biztosítani kell a kiegészítő jelleget és szinergiákat a Kohéziós Alap, az ERFA, az európai területi együttműködés és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által támogatott beavatkozások között, hogy elkerülhető legyen az erőfeszítések megkettőződése és biztosítani lehessen a különféle infrastruktúrák közötti optimális kapcsolatot helyi, regionális és nemzeti szinten, valamint szerte az Európai Unióban.

(12)

A Kohéziós Alap konkrét igényeinek kielégítése érdekében, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiával összhangban a/az 1303/2013/EU rendeletben meghatározottmindegyik tematikus célkitűzésen belül meg kell állapítani a Kohéziós Alap-specifikus intézkedéseket mint „beruházási prioritásokat”. E beruházási prioritásoknak olyan részletes célkitűzéseket kell meghatároznia, amelyek nem zárják ki kölcsönösen egymást, és amelyekhez a Kohéziós Alapnak hozzá kell járulnia. E beruházási prioritásoknak kell alapul szolgálniuk a programokon belüli, a programterület igényeit és jellemzőit figyelembe vevő egyedi célkitűzések meghatározásához. A közös végrehajtás lehetővé tétele révén a rugalmasság növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében össze kell hangolni az ERFA és a Kohéziós Alap elsődleges beruházási céljait a megfelelő tematikus célkitűzések keretén belül.

(13)

E rendelet mellékletében kimeneti indikátorokat kell létrehozni az operatív programok végrehajtásából származó uniós szintű összesített eredmények értékelése céljából. Ezen indikátoroknak meg kell felelniük az e rendelettel és a(z) 1303./2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatott befektetési prioritásnak és tevékenységi típusnak. E kimeneti indikátorokat programspecifikus eredményindikátorokkal, és – adott esetben – programspecifikus kimeneti indikátorokkal kell kiegészíteni.

(14)

E rendelet bizonyos nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében meghatározott kimeneti indikátorok listájának módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(15)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziónak a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében történő megerősítését – a tagállamok a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(16)

Mivel ez a rendelet az 1084/2006/EK tanácsi rendelet (7) helyébe lép, ez utóbbi rendeletet hatályon kívül kell helyezni. E rendelet azonban nem érinti az 1084/2006/EK rendelet alapján vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását. Az említett rendelet vagy más ilyen alkalmazandó jogszabály következésképpen az adott támogatásra vagy az érintett projektekre azok lezárásáig 2013. december 31. után is alkalmazandó. Az 1084/2006/EK rendelet alapján támogatás igénylésére beadott vagy jóváhagyott kérelmeknek érvényeseknek kell maradniuk.

(17)

A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kohéziós Alap létrehozása és tárgya

(1)   Kohéziós Alap jön létre az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.

(2)   A rendelet a(z) 1303/2013 rendelet.89. cikkében meghatározott, „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzéssel összhangban megállapítja a Kohéziós Alap feladatait és az általa nyújtott támogatások körét.

2. cikk

A Kohéziós Alap támogatásainak köre

(1)   A Kohéziós Alap a megfelelő egyensúly fenntartása és az egyes tagállamokra jellemző befektetési és infrastrukturális szükségletek figyelembevételével támogatja:

a)

a környezeti beruházásokat, beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak;

b)

TEN-T, a 1315/2013/EU rendeletben elfogadott iránymutatások szerint;

c)

technikai segítségnyújtást.

(2)   A Kohéziós Alap nem támogatja:

a)

atomerőművek leállítását és építését;

b)

a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését elősegítő beruházásokat;

c)

a lakóingatlanokba történő beruházást, kivéve az energiahatékonyság vagy a megújuló energiák felhasználásának támogatását.

d)

dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

e)

az uniós állami támogatási szabályok szerint nehézségekkel küzdő vállalkozások;

f)

repülőtéri infrastrukturális beruházások, a környezetvédelemhez kapcsolódók kivételével, vagy kivéve akkor, ha ezeket a negatív környezeti hatás mérsékléséhez vagy csökkentéséhez szükséges beruházások kísérik.

3. cikk

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében közlekedési infrastrukturális projektekre nyújtott támogatás a Kohéziós Alapból

A Kohéziós Alap összesen 10 000 000 000 EUR összegig a(z) 1316/2013/EU rendeletben meghatározott, európai hozzáadott értéket képviselő közlekedési infrastrukturális projekteket támogat, összhangban a(z) 1303/2013/EU rendelet 92. cikkének (6) bekezdésével.

4. cikk

Beruházási prioritások

A hivatkozott rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett Partnerségi Megállapodásban meghatározott fejlesztési szükségletek és növekedési lehetőségek alapján a Kohéziós Alap a következő beruházási prioritásokat támogatja a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzéseken belül:

a)

az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén:

i.

megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása,

ii.

az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban,

iii.

az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is,

iv.

intelligens alacsony és közepes feszültségen működő elosztórendszerek fejlesztése és kialakítása,

v.

alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását,

vi.

a hasznos hőigény alapján a hő és a villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt előállításának előmozdítása,

b)

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése a következők révén:

i.

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatása,

ii.

egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztésére irányuló beruházások elősegítése,

c)

a környezet védelme és megőrzése és a forráshatékonyság támogatása az alábbiak segítségével:

i.

a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében,

ii.

a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében,

iii.

a biológiai sokféleség és a talaj megóvása, illetve helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások előmozdítása, többek között a NATURA 2000 és a zöld infrastruktúrák révén,

iv.

a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása.

d)

a fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak révén:

i.

a multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a TEN-T-be történő beruházás révén,

ii.

környezetbarát – többek között alacsony zajkibocsátású – és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek – többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúra – fejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében,

iii.

átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek fejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentési intézkedések előmozdítása;

e)

a hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása a Kohéziós Alap feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által.

5. cikk

Indikátorok

(1)   A rendelet I. mellékletében meghatározott közös kimeneti indikátorokat, programspecifikus eredményindikátorokat és szükség esetén programspecifikus kimeneti indikátorokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 27. cikke (4) bekezdésének és 96. cikke (2) bekezdése b) pontja ii. és iv. alpontjának valamint c) pontja ii. és iv. alpontjának.megfelelően kell alkalmazni.

(2)   A közös és a programspecifikus kimeneti indikátorok esetében a bázisértékeket nullára állítják be. Ezen indikátorok kumulatív számszerűsített célértékeit 2023-re kell meghatározni.

(3)   A beruházási prioritásokra vonatkozó programspecifikus eredményindikátorok esetében a bázisértékek a rendelkezésre álló legfrissebb adatokon alapul, a célértékeket pedig 2023-re kell meghatározni. Mennyiségi és minőségi célértékek egyaránt meghatározhatók.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. mellékletben meghatározott kimeneti indikátorok listájának módosítására, hogy indokolt esetben kiigazításokat tehessen az operatív programok végrehajtásában tett előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében.

6. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1)   Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1084/2006/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én irányadó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését is. Az említett rendelet vagy más ilyen jogszabály következésképpen az adott támogatásra vagy az adott műveletre, azok lezárásáig, 2013. december 31. után is alkalmazandók. E bekezdés alkalmazásában a támogatás operatív programokat és nagyprojekteket fedez.

(2)   Az 1084/2006/EK rendelet alapján támogatás iránt benyújtott vagy jóváhagyott kérelmek továbbra is érvényesek.

7. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak az 5. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazásának hatálya 2013. december 21-tól/től2020. december 31-ig szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonó határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az 5. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az e rendelet 6. cikkének sérelme nélkül, az 1084/2006/EK rendelet 2014. január 1-jétől hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

9. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 177. cikkének megfelelően 2020. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

R. ŠADŽIUS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 38. o.

(2)  HL C 225., 2012.7.27., 143. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 320. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 20.12.2013, 1 o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK rendelet és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 20.12.2013, 129 o.).

(7)  A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 79. o.).


I. MELLÉKLET

A KOHÉZIÓS ALAP ESETÉBEN HASZNÁLT KIMENETI INDIKÁTOROK

 

EGYSÉG

NÉV

Környezet

Szilárd hulladék

tonna/év

Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás

Vízellátás

személy

Jobb vízellátásban részesülő további népesség

Szennyvízkezelés

lakosegyenérték

A javított szennyvízkezelésben részesülő további népesség

Kockázatmegelőzés és -kezelés

személy

Árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő népesség

személy

Erdőtűzvédelmi intézkedéseket élvező lakosság

Talajrehabilitáció

hektár

A rehabilitált talaj összterülete

Természet és a biológiai sokféleség

hektár

A jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek területe

Energia és éghajlatváltozás

Megújuló energiaforrások

MW

További kapacitás megújuló energia előállítására

Energiahatékonyság

háztartás

Jobb energiafogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma

kWh/év

A középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkentése

felhasználó

Az intelligens energiahálózatokhoz csatlakozott további energiafogyasztók

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése

tonna CO2-egyenérték

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése

Közlekedés

Vasút

kilométer

Az új vasútvonalak teljes hossza

 

kilométer

A felújított vagy korszerűsített vasútvonalak teljes hossza

Utak

kilométer

Az újonnan épített utak teljes hossza

kilométer

A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

Városi közlekedés

kilométer

Az új vagy felújított villamos- és metróvonalak teljes hossza

Belföldi vízi hajózási útvonalak

kilométer

Az új vagy felújított belvízi hajózási útvonalak teljes hossza


II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

No 1084/2006/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

5a. cikk

7.cikk

6. cikk

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk


Az Európai Parlament és Tanács közös nyilatkozata az ERFA-rendelet 6. cikkének, az ETE-rendelet 15. cikkének és a Kohéziós Alapról szóló rendelet 4. cikkének alkalmazásáról

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által az uniós jogalkotónak nyújtott biztosítékot, hogy az ERFA-rendelet, az ETE-rendelet és a Kohéziós Alapról szóló rendelet közös teljesítménymutatói, amelyek az egyes rendeletekhez csatolt mellékletekben szerepelnek majd, a Bizottság és a tagállamok értékelő szakértői bevonásával végzett hosszas előkészítési folyamat eredményeképpen születtek meg, és a várakozások szerint elviekben változatlanok maradnak.