20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/259

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1299/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 178. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke kimondja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli jelentős regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az említett cikk és az EUMSZ 174. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amelyek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

(2)

A(z) 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tartalmazza az ERFA-ra, az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozó közös rendelkezéseket. Az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározza az ERFA által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket, és az e tevékenységekre vonatkozó célokat. Az említett rendeletek nem igazodnak teljes mértékben az európai területi együttműködési célkitűzés egyedi igényeihez, amelynek keretében legalább két tagállam, vagy egy tagállam és egy harmadik ország működnek együtt. Ezért az európai területi együttműködési célkitűzést szabályozó egyedi rendelkezéseket kell meghatározni az alkalmazási kör, a földrajzi lefedettség, a pénzügyi források, a tematikus koncentráció, a beruházási prioritások, a programozás, a monitoring és az értékelés, a technikai segítségnyújtás, a támogathatóság, az irányítás, az ellenőrzés és a kijelölés, harmadik országok részvétele, valamint a pénzügyi irányítás tekintetében.

(3)

Az uniós kohéziós politika hozzáadott értékének növelése érdekében az egyedi rendelkezéseknek jelentős egyszerűsítések elérésére kell irányulniuk minden érintett – a kedvezményezettek, a programhatóságok, ahol szükséges a részt vevő tagállamok helyi, regionális vagy nemzeti szintű hatóságai és harmadik országok, valamint a Bizottság – számára.

(4)	Az Unió területe különböző szinteken történő harmonikus fejlődésének támogatása érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a határokon átnyúló, a transznacionális és a interregionális együttműködést az európai területi együttműködési célkitűzés keretében.

(5)

A határokon átnyúló együttműködés célja, hogy leküzdje a határ menti régiókban együttesen azonosított közös kihívásokat (például rossz megközelíthetőség – különösen az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kapcsolódással és a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatban –, a hanyatló helyi iparágak, nem megfelelő üzleti környezet, a helyi és regionális hatóságok közötti hálózatok hiánya, a kutatás és innováció, valamint az IKT alkalmazásának alacsony szintje, környezetszennyezés, kockázatmegelőzés, a szomszédos országok állampolgáraival szembeni negatív viszonyulás), valamint célja, hogy kiaknázza a határ menti terület még feltáratlan növekedési lehetőségeit (határokon átnyúló kutatási és innovációs rendszerek és klaszterek kialakítása, határokon átnyúló munkaerő-piaci integráció, az oktatási szolgáltatók, beleértve az egyetemeket is, illetve egészségügyi központok közötti együttműködés), egyúttal erősítve az együttműködés folyamatát az Unió átfogó harmonikus fejlődése érdekében.

(6)

A transznacionális együttműködés az Unió kohéziós szakpolitikai prioritásaihoz kapcsolódó integrált területfejlesztési intézkedések révén az együttműködés erősítését célozza, és ki kell terjednie a határokon átnyúló együttműködési programok által le nem fedett területeken a tengeri határokon átnyúló együttműködésre is.

(7)

A interregionális együttműködés célja a kohéziós politika hatékonyságának megerősítése a interregionális, a tematikus célkitűzésekkel, valamint a város-vidék kapcsolatokat is magában foglaló városfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatcsere ösztönzésével a területi együttműködési programok és intézkedések végrehajtásának javítása, valamint a területi kohézió területén a fejlődési tendenciák elemzésének tanulmányok, adatgyűjtés és más intézkedések révén történő előmozdítása érdekében. A tematikus célkitűzésekre vonatkozó tapasztalatcserének erősítenie kell, elsősorban a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésének keretében indítandó operatív programok, de ahol szükséges az európai területi együttműködési célkitűzés programjai tervezését és végrehajtását, beleértve a kölcsönösen előnyös együttműködést az innovatív kutatásintenzív klaszterek, illetve a párbeszédet a kutatók és kutatóintézetek között mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett régiókban, figyelembe véve a hetedik kutatási keretprogramba tartozó „tudásrégiók” és „a konvergenciában és a legkülső régiókban rejlő kutatási potenciál” tapasztalatait.

(8)

Meg kell határozni a támogatható régiók és térségek kijelölésének objektív kritériumait. Ebből a célból indokolt, hogy az uniós szinten támogatható régiók és térségek azonosítása az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által megállapított régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon.

(9)

A határokon átnyúló együttműködés a szárazföldi és tengeri határok mentén található régiókat támogatja. Az előző programozási időszakok tapasztalatai alapján a Bizottságnak meg kell határoznia a határokon átnyúló területek jegyzékét, hogy e területek a határokon átnyúló együttműködési programok keretében egyszerűbben, együttműködési programonként jussanak támogatáshoz. A jegyzék összeállításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a koherencia biztosításához szükséges kiigazításokat, elsősorban a szárazföldi és tengeri határok tekintetében, valamint a 2007–2013 közötti programozási időszakban meghatározott programterületek folyamatosságának biztosítása céljából. Ezek a kiigazítások a jelenlegi programterületek kiterjedésének, illetve a határokon átnyúló együttműködési programok számának csökkentésével vagy növelésével járhatnak, miközben lehetővé tehetik a földrajzi átfedéseket.

(10)

A Bizottságnak meg kell határoznia a transznacionális együttműködés területeit az integrált területfejlesztés elősegítéséhez szükséges intézkedések figyelembevételével. E meghatározás során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a korábbi programok tapasztalatait, és ahol szükséges a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákat.

(11)	Annak érdekében, hogy az Unió minden régiójának hasznára váljon a tapasztalat- és jó gyakorlat-csere, minden interregionális együttműködési programnak le kell fednie a teljes Uniót.

(12)

Továbbra is támogatni kell, vagy – ahol szükséges – határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést kell kialakítani az Unióval szomszédos harmadik országokkal, mivel az ilyen együttműködés fontos regionális fejlesztéspolitikai eszköz és annak a harmadik országgal határos tagállamok régiói számára haszonnal kell járnia. Ennek érdekében az ERFA-nak hozzá kell járulnia, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt érintő jövőbeli uniós jogalkotási aktusnak (a továbbiakban: az ENI jogalkotási aktus) és a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA II) érintő jövőbeli uniós jogalkotási aktusnak (a továbbiakban: az IPA II jogalkotási aktus) megfelelően, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) keretében létrehozott, határokon átnyúló és a tengeri medencéket érintő programokhoz.

(13)

Az Unión belüli és kívüli határ menti régiókat lefedő külső szakpolitikai eszközök segítségével a külső határokon végrehajtott beavatkozásoktól eltekintve lehetővé kell tenni, hogy az ERFA által támogatott együttműködési programok lefedjék a belső és – bizonyos esetekben – a külső régiókat egyaránt, amennyiben az Unión kívüli régiókat nem fedik le külső szakpolitikai eszközök, akár azért nem, mert nem határozták meg őket kedvezményezett országként, akár azért nem, mert ott ilyen programokat nem lehet kialakítani. Mindazonáltal gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országok területén végrehajtott műveleteknek az ERFA támogatása elsősorban az uniós régiók javát szolgálja. Az említett megkötésekkel a Bizottságnak a határokon átnyúló és transznacionális programterületek jegyzékének összeállításakor harmadik országok régióit is figyelembe kell vennie.

(14)

Az európai területi együttműködési célkitűzés elemeinek mindegyike tekintetében meg kell határozni a hozzá rendelt erőforrásokat, ugyanakkor nagy részüket továbbra is a határokon átnyúló együttműködésre kell koncentrálni, beleértve az egyes tagállamoknak a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés globális összegében való részesedését, a tagállamok ezen elemek közötti rugalmasság tekintetében fennálló lehetőségeit, és biztosítani kell azt is, hogy a legkülső régiók együttműködésére megfelelő szintű támogatás álljon rendelkezésre.

(15)

Az Unió régióinak támogatása érdekében mechanizmust kell létrehozni az ERFA-ból a külső szakpolitikai eszközökre, mint például az ENI-re és az IPA II-re szánt támogatás megszervezésére, beleértve azokat az eseteket is, amikor külső együttműködési programokat nem lehet elfogadni, vagy azokat meg kell szüntetni. Ennek a mechanizmusnak az optimális működés elérésére és az ezen eszközök közötti lehető legnagyobb koordinációra kell törekednie.

(16)

A határokon átnyúló és transznacionális együttműködési programok ERFA-finanszírozásának legnagyobb részét korlátozott számú tematikus célkitűzésre kell koncentrálni a kohéziós politika hatásának az egész Unióban történő maximalizálása érdekben. Ugyanakkor a interregionális, tematikus célkitűzésekre irányuló együttműködési program keretében a koncentrációnak az egyes műveletek célkitűzésében kell tükröződnie, nem pedig a tematikus célkitűzések számának korlátozásában annak érdekében, hogy alapvetően a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés és ahol szükséges az európai területi együttműködési célkitűzések keretében is a interregionális együttműködés a lehető legtöbbet nyújtsa a kohéziós politika hatékonyságának fokozásához. Az egyéb interregionális együttműködési programok esetében a tematikus koncentrációnak azok sajátos alkalmazási köréből kell erednie.

(17)

Az uniós stratégiában az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozóan meghatározott célértékek és célkitűzések (Európa 2020 stratégia) teljesítéséhez az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az ERFA hozzájárulása szükséges a tudáson, kutatáson és innováción alapuló gazdaság fejlesztésének tematikus célkitűzéséhez, többek között a következők révén: a vállalkozások – különösen a kkv-k – közötti együttműködés előmozdítása, és az IKT területén a határokon átnyúló információcsere-rendszerek létrehozása révén történő hozzájárulás; a zöldebb, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság előmozdítása, többek között a határokon átnyúló fenntartható mobilitás elősegítése által; a társadalmi és területi kohéziót eredményező magas foglalkoztatottsági szint előmozdítása, többek között a foglalkoztatás-barát növekedés elérésé célzó területi stratégia részeként a fenntartható idegenforgalmat, kultúrát és természeti örökséget támogató tevékenységek révén; valamint az igazgatási kapacitás fejlesztése. Ugyanakkor a különböző tematikus célkitűzések keretében a beruházási prioritások jegyzékét az európai területi együttműködési célkitűzés speciális igényeihez kell igazítani, különösen a határokon átnyúló együttműködés keretében a jogi és igazgatási együttműködést, az állampolgárok és az intézmények közötti együttműködés folyatatását, továbbá a foglalkoztatás, az oktatás, a közösségek integrálása és a társadalmi befogadás területén a határokon átnyúló perspektívában megvalósuló együttműködést lehetővé tévő további beruházási prioritások nyújtásával, valamint makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégia transznacionális együttműködés keretében történő kidolgozását és koordinálását. Ezen túlmenően konkrét vagy további beruházási prioritásokat kell meghatározni bizonyos interregionális együttműködési programok tekintetében, konkrét tevékenységeik tükrözése érdekében.

(18)

A társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem elősegítésének, valamint gyakorlati jelentősége figyelembevételének tematikus célkitűzése keretében biztosítani kell, hogy az Észak-Írország és Írország határ menti megyéi közötti, a békét és a megbékélést célzó határokon átnyúló PEACE-program esetében az ERFA hozzájáruljon az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítéséhez is, különösen a közösségek közötti kohézió erősítését célzó intézkedéseken keresztül. A fent említett, határokon átnyúló program sajátosságaira tekintettel a műveletek kiválasztására vonatkozó, e rendeletben szereplő bizonyos szabályokat nem kell alkalmazni az említett határokon átnyúló program esetében.

(19)

Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló együttműködési programok tartalmi követelményeit e programok egyedi igényeihez kell igazítani. Ennek megfelelően e követelményeknek tartalmazniuk kell a részt vevő tagállamok területén történő hatékony végrehajtáshoz szükséges szempontokat is, például az auditálásért és az ellenőrzésért felelős szerveket, a közös titkárság felállításának folyamatát és pénzügyi korrekciók esetén a felelősség megosztását érintő szempontokat. Amennyiben a tagállamok és régiók makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégiákban vesznek részt, az érintett együttműködési programoknak meg kell határozniuk, hogy a beavatkozások miként tudnak hozzájárulni e stratégiákhoz. Emellett a interregionális együttműködési programok horizontális jellege miatt az ilyen programok tartalmát ki kell igazítani, különösen a jelenlegi INTERACT és EPSON programok szerinti kedvezményezett vagy kedvezményezettek meghatározása tekintetében.

(20)

A legkülső régiók részvételét célzó, e rendelet alapján elfogadott együttműködési programok esetében az ERFA-támogatás és az Európai Fejlesztési Alapból (EFA), az ENI-ből, az IPA II-ből és az Európai Beruházási Bankból (EBB) származó esetleges kiegészítő finanszírozás közötti összehangolás fokozása érdekében, az említett együttműködési programokban részt vevő tagállamoknak és harmadik országoknak vagy tengerentúli országoknak vagy területeknek(az utóbbi a továbbiakban: a területek) az ezen együttműködési programokban meghatározott szabályokkal összhangban koordinációs mechanizmusokat kell meghatározniuk.

(21)

A harmadik országokat vagy területeket célszerű az együttműködési programok előkészítései folyamatába bevonni, ha ezek az országok vagy területek elfogadták az ilyen programokban történő részvételre szóló felkérést. E rendeletben egyedi eljárásokat kell meghatározni az ilyen bevonás érdekében. A legkülső régiókra és a harmadik országokra vagy területekre kiterjedő együttműködési programok esetében a részt vevő tagállamoknak – a szokásos eljárástól eltérve – konzultálniuk kell a megfelelő harmadik országokkal vagy területekkel, mielőtt a programokat benyújtanák a Bizottságnak. Annak érdekében, hogy a harmadik országoknak vagy területeknek az együttműködési programokban való részvétele eredményesebb és gyakorlatiasabb legyen, lehetővé kell tenni azt is, hogy a harmadik országok vagy területek a harmadik országokkal vagy területekkel tartott konzultációs találkozók vagy a regionális együttműködési szervezetek keretében rendezett megbeszélések során is kifejezésre juttathassák az együttműködési programok tartalmába való beleegyezésüket és a programokhoz való esetleges hozzájárulásukat. A megosztott irányítás és az egyszerűsítés elvének figyelembevétele mellett az operatív programok jóváhagyási eljárását úgy kell kialakítani, hogy a Bizottságnak csak az együttműködési programok központi elemeit kell jóváhagynia, míg az egyéb elemeket a részt vevő tagállamnak vagy tagállamoknak kell jóváhagyniuk. A jogbiztonság és az átláthatóság érdekében biztosítani kell, hogy azokban az esetekben, amikor a részt vevő tagállam vagy tagállamok módosítják az együttműködési program valamelyik olyan elemét, amelyre nem vonatkozik a Bizottság jóváhagyása, az érintett program irányító hatóságának a módosításra vonatkozó határozattól számított egy hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot erről a módosításra vonatkozó határozatról.

(22)

Az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájával összhangban az Európai Strukturális és Beruházási Alapoknak (a továbbiakban: az alapok) integráltabb és inkluzívabb megközelítést kell alkalmazniuk a helyi problémák kezelésére. E megközelítés erősítésére a határ menti régiókban nyújtott ERFA-támogatásokat össze kell hangolni az EMVA és az ETHA támogatásaival, és – ahol szükséges – be kell vonni az 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) alapján létrejött Európai Területi Társulás (ETT), ha a helyi fejlesztés az egyike célkitűzéseiknek.

(23)

A 2007-2013-as programozási időszak tapasztalatai alapján a műveletek kiválasztásának feltételeit egyértelművé kell tenni és meg kell erősíteni annak biztosítására, hogy csak ténylegesen közös műveletek kerülhessenek kiválasztásra. Tekintettel a legkülső régiók és a harmadik országok vagy területek közötti együttműködési programok konkrét körülményeire és sajátosságaira, az e programok keretében végrehajtott műveletek feldolgozása vonatkozásában könnyített együttműködési feltételeket kell kialakítani és elfogadni. Meg kell határozni az egyetlen kedvezményezettek fogalmát, és az ilyen kedvezményezettek számára lehetővé kell tenni, hogy maguk végezhessenek együttműködési műveleteket.

(24)	Meg kell határozni az adott művelet végrehajtásáért teljes felelősséggel tartozó vezető kedvezményezettek kötelezettségeit.

(25)

A végrehajtási jelentésekre vonatkozó követelményeket ki kell igazítani az együttműködési körülmények szerint oly módon, hogy azok tükrözzék a program végrehajtási ciklusát. A hatékony és eredményes irányítás érdekében lehetővé kell tenni, hogy az éves áttekintést írásos formában lehessen megtartani.

(26)

A(z) 1303/2013/EU rendelettel összhangban az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy az értékelési terv alapján elvégezzék az együttműködési programok értékelését, beleértve az említett programok eredményességének, hatékonyságának és hatásainak értékelését az értékelési terv alapján végezzék el. A programozási időszak során legalább egyszer értékelni kell, hogy a nyújtott támogatás miként járult hozzá a program célkitűzéseinek eléréséhez. Ezeknek az értékeléseknek tájékoztatást kell tartalmazniuk a programozási időszak során javasolt kiigazításokról.

(27)

E rendelet mellékletében közös kimeneti indikátorokat kell meghatározni a programok végrehajtása terén elért eredmények értékelésének megkönnyítésére, amelyeket az együttműködési programok egyedi jellegéhez kell igazítani. Ezeket a mutatókat programspecifikus eredménymutatókkal és – ahol szükséges – programspecifikus kimeneti indikátorokkal kell kiegészíteni.

(28)

Az egynél több tagállam bevonása és az ebből következő magasabb igazgatási költségek – különösen az ellenőrzések és a fordítás költségei – miatt a technikai segítségnyújtási költségek felső határának megállapításakor magasabb összeget kell kijelölni, mint a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés esetében. A magasabb igazgatási költségek ellensúlyozására a tagállamokat ösztönözni kell a közös projektek végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív terhek lehetőség szerinti csökkentésére. Ezenfelül a korlátozott ERFA-támogatással működő együttműködési programok számára technikai segítségnyújtásra akár 6 %-ot meghaladó bizonyos minimális összeget kell nyújtani a technikai segítségnyújtási tevékenységek támogatásának biztosítására.

(29)

Az egynél több tagállam részvétele miatt a(z) 1303/2013/EU rendeletben megállapított általános szabály, amely szerint minden tagállam elfogadja a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályait, nem felel meg az európai területi együttműködési célkitűzés esetében. A 2007–2013-as programozási időszak tapasztalatai alapján ki kell alakítani a költségek támogathatóságára vonatkozó szabályok egyértelmű hierarchiáját, amelynek határozottan a költségek támogathatóságára vonatkozó szabályok uniós szintű vagy egy együttműködési program egészét érintő megalkotása felé kell mutatnia, a különféle rendeletek, illetve a rendeletek és a nemzeti szabályok közötti esetleges ellentmondásokat és következetlenségek elkerülése érdekében. Különösen a Bizottságnak a 2007–2013-as programozási időszak tapasztalatai alapján szabályokat kell elfogadnia a költségek elszámolhatóságáról az e rendeletben meghatározott költségkategóriák számára.

(30)

Mivel a műveletek végrehajtásában gyakran egynél több tagállam személyzete vesz részt, és tekintettel azon műveletek számára, amelyeknek jelentős eleme a személyi jellegű költség, az együttműködési műveletek egyéb közvetlen költségei alapján a személyi jellegű költségekkel kapcsolatban költségátalányt kell alkalmazni, elkerülve ezzel az ilyen műveletek igazgatási költségeinek egyedi elszámolását.

(31)

A műveletek programterületen kívüli helyszíneit érintő rugalmassági szabályokat egyszerűsíteni kell. Emellett szükséges az Unióval szomszédos harmadik országokkal vagy területekkel folytatott határokon átnyúló, transznacionális és interregionális hatékony együttműködés támogatása és különös szabályokkal történő megkönnyítése, amennyiben ezáltal biztosítható a tagállamok régiói fejlődésének hatékony segítése. Ennek megfelelően – kivételes esetben és bizonyos feltételek mellett – helyénvaló az ERFA által olyan, az uniós programterületen kívüli és az Unióval szomszédos harmadik országok területén végzett műveletek támogatásának engedélyezése, amely műveletek az Unió régióinak javát szolgálják.

(32)	A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az irányító hatóság feladatait egy ETT-re ruházzák, vagy ilyen csoportosulást bízzanak meg azzal, hogy irányítsa az együttműködési program azon részét, amely az adott ETT hatálya alá tartozó területre vonatkozik.

(33)	Az irányító hatóságnak közös titkárságot kell létrehoznia, amely többek között tájékoztatást nyújt a támogatásra pályázóknak, kezeli a projektkérelmeket, és segíti a kedvezményezetteket műveleteik végrehajtásában.

(34)

Az irányító hatóságoknak kell felelniük a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért, beleértve az hitelesítéseket is, az egységes előírások teljes programterületre kiterjedő alkalmazásának biztosítása érdekében. Amennyiben azonban egy ETT-t jelölnek ki irányító hatóságnak, az ilyen hitelesítéseket az irányító hatóság kell, hogy elvégezze vagy annak felelőssége alatt kell elvégezni legalább azon tagállamokban és harmadik országokban vagy területeken, amelyeknek tagjai részt vesznek az ETT-ben, míg az ellenőrök csak a többi tagállamban és harmadik országban vagy területeken tevékenykedhetnek. A részt vevő tagállamoknak akkor is ki kell jelölniük az irányító hatóságot a hitelesítés elvégzésére a teljes programozási területen, amennyiben ETT nem került kijelölésre.

(35)	Az igazoló hatóságoknak kell felelniük az igazoló hatóság 1303/2013/EU rendeletben meghatározott feladatainak ellátásáért. A tagállamok számára gondoskodni kell arról, hogy kijelölhessék az irányító hatóságot az igazoló hatóság feladatainak ellátására is.

(36)

Egy egyetlen ellenőrzési hatóságnak kell felelnie a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott ellenőrzési hatósági feladatok ellátásáért annak biztosítása érdekében, hogy a teljes programozási területen egységes előírásokat alkalmazzanak. Ahol ez nem lehetséges, auditor csoportnak kell segítenie a program ellenőrzési hatóságának munkáját.

(37)

Az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése, valamint kohéziós politikája hatékonyságának fokozása érdekében, harmadik országoknak lehetőséget kell adni arra, hogy az IPA II és az ENI forrásaiból való hozzájárulás révén részt vegyenek a transznacionális és interregionális együttműködési programokban. Mindazonáltal az ilyen programok keretében társfinanszírozott műveleteknek továbbra is a kohéziós politika célkitűzéseinek megvalósítására kell irányulniuk, akkor is, ha – részben vagy teljes egészükben – az Unió területén kívül kerülnek végrehajtásra. Ezzel összefüggésben, az Unió külső intézkedéseinek célkitűzéseihez való hozzájárulás pusztán járulékos marad, mivel a kohéziós politika tematikus célkitűzéseinek és beruházási prioritásainak kell meghatározniuk az együttműködési programok súlypontját. Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok hatékonyan részt vehessenek a megosztott irányítás elvével összhangban irányított együttműködési programokban, a program végrehajtási feltételeit magukban az együttműködési programokban kell meghatározni, valamint – amennyiben szükséges – azokban a finanszírozási megállapodásokban is, amelyeket a Bizottság, a harmadik országok mindegyikének kormánya és a releváns együttműködési program irányító hatósága szerinti tagállam köt. A program végrehajtási feltételeinek összhangban kell lenniük az alkalmazandó uniós jogszabályokkal, valamint – ahol szükséges – a részt vevő tagállamok nemzeti jogszabályainak azon rendelkezéseivel, amelyek e jogszabályok alkalmazására vonatkoznak.

(38)

A szabálytalanságokkal érintett összegek visszafizetése vonatkozásában a pénzügyi felelősség átlátható láncolatát kell kialakítani a kedvezményezettektől a vezető kedvezményezetten és az irányító hatóságon át a Bizottságig. Rendelkezni kell azon tagállamok felelősségéről, amelyekben a visszafizetés nem lehetséges.

(39)

A 2007–2013-as programozási időszak tapasztalatai alapján kifejezett eltérést kell meghatározni az eurótól eltérő pénznemben keletkezett költségek átváltására, az abban a hónapban érvényes átváltási árfolyam alkalmazásával: amely a költség időpontjához a lehető legközelebbi, vagy abban a hónapban érvényes átváltási árfolyam alkalmazásával, amikor a költséget hitelesítésre benyújtották, vagy abban a hónapban, amikor a költséget bejelentették a vezető kedvezményezettnek. A közös együttműködési műveleteket érintő pénzügyi terveket, jelentéseket és elszámolásokat kizárólag euróban kell benyújtani a közös titkárságnak, a programhatóságoknak és a monitoring bizottságnak. Az átváltás helyességét ellenőrizni kell.

(40)

A közös kimeneti indikátorok módosítására és a költségek elszámolhatóságára vonatkozó egyedi szabályok meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében meghatározott közös kimeneti indikátorok jegyzékének módosítására vonatkozó, és az együttműködési programok keretében elszámolható költségekre vonatkozó egyedi szabályok vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(41)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a határon átnyúló területek és a transznacionális területek jegyzékei, az együttműködési programok jegyzéke és az együttműködési programok mindegyikére vonatkozó ERFA-támogatás globális összege, az beavatkozás kategóriáira vonatkozó nómenklatúra, az együttműködési programok mintái és a végrehajtási jelentések tekintetében. A Bizottság e hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően gyakorolja.

(42)	A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy az együttműködési programok bizonyos elemeinek jóváhagyása és ezen elemek bármely későbbi módosítása tekintetében határozatot fogadjon el.

(43)

Ez a rendelet nem befolyásolhatja az 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján vagy bármely egyéb, a Bizottság által jóváhagyott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján az adott támogatás folytatását vagy módosítását. Az említett rendeletnek vagy az egyéb ilyen alkalmazandó jogszabálynak következésképpen 2013. december 31-ét követően is tovább alkalmazandónak kell lennie az adott támogatásra vagy az érintett műveletekre azok lezárásáig. Az 1080/2006/EK rendelet alapján támogatás igénylésére beadott vagy jóváhagyott kérelmeknek érvényeseknek kell maradniuk.

(44)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítését az Unióban fennálló jelentős regionális egyenlőtlenségek orvoslása révén a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt, e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)	Az e rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet meghatározza az ERFA hatályát az európai területi együttműködési célkitűzés vonatkozásában, és meghatározza az e célt érintő egyedi rendelkezéseket.

(2) Ez a rendelet meghatározza az európai területi együttműködési célkitűzés számára az ERFA prioritási célkitűzéseit és az ERFA szervezetét, a tagállamoknak az ERFA által nyújtott támogatásra való jogosultságának kritériumait, az ERFA-támogatások rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat és azok elosztási kritériumait.

A rendelet ugyancsak meghatározza az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az operatív programok (a továbbiakban: az együttműködési programok) hatékony végrehajtásához, monitoringjához, pénzügyi irányításához és ellenőrzéséhez szükséges rendelkezéseket, beleértve azt az esetet, amikor harmadik országok vesznek részt az ilyen együttműködési programokban.

(3) A(z) 1303/2013/EU rendeletet és a(z) 1301/2013/EU rendelet I. fejezetét kell alkalmazni az európai területi együttműködési célkitűzésre és az ennek keretében megvalósuló együttműködési programokra, kivéve abban az esetben, ha arról e rendelet kifejezetten rendelkezik, vagy ha az ilyen rendelkezések kizárólag a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés céljára alkalmazhatók.

2. cikk

Az európai területi együttműködési célkitűzés elemei

Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az ERFA a következő elemeket támogatja:

a szomszédos régiók határokon átnyúló együttműködése az egymással szomszédos szárazföldi és tengeri határ menti régiók közötti integrált regionális fejlesztés elősegítésére, két vagy több tagállam között vagy legalább egy tagállam és egy az Unió olyan külső határain fekvő harmadik ország között, amelyekre nem terjednek ki az Unió külső pénzügyi eszközei által biztosított programok;

nagyobb transznacionális területeket lefedő transznacionális együttműködés, a nemzeti, regionális és helyi partnerek bevonásával, amely egyben a tengeri határokon átnyúló együttműködésre is kiterjed a határokon átnyúló együttműködés által le nem fedett területeken, az e területek magasabb fokú területi integrációjának elérése érdekében;

interregionális együttműködés a kohéziós politika hatékonyságának megerősítésére a következők ösztönzése révén:

Az Unión belül a partnerek között a jó gyakorlatok azonosítására és terjesztésére összpontosító, tematikus célkitűzéseket érintő tapasztalatok, többek között az EUMSZ 174. cikkében említett régiók fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatok cseréje, e tapasztalatoknak alapvetően a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében megvalósuló operatív programok, de ahol szükséges az együttműködési programok számára való átadása céljából;

b)	a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos jó gyakorlatok azonosítására, átadására és terjesztésére irányuló tapasztalatok cseréje, többek között a város-vidék kapcsolatok vonatkozásában is;

c)	az együttműködési programok és intézkedések végrehajtásával, valamint az ETT-k alkalmazásával kapcsolatos jó gyakorlatok és innovatív megközelítések azonosítására, átadására és terjesztésére irányuló tapasztalatok cseréje;

d)	a területi kohéziós célokat, többek között a gazdasági és társadalmi kohézió területi vonatkozásait is érintő fejlődési tendenciák elemzése, valamint az uniós terület harmonikus fejlesztésének elemzése tanulmányokon, adatgyűjtéseken és egyéb intézkedéseken keresztül.

3. cikk

Földrajzi lefedettség

(1) A határokon átnyúló együttműködésben támogatást élvező régiók az Unió valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén elhelyezkedő 3. NUTS-szintű olyan régiói, amelyekre nem terjednek ki az Unió külső finanszírozási eszközeinek programjai, valamint az Unió valamennyi 3. NUTS-szintű régiója a tengeri határok mentén, amelyeket legfeljebb 150 km választ el, a potenciális kiigazítások sérelme nélkül, amelyek a 2007–2013 közötti programozási időszakra meghatározott együttműködési program koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükségesek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén olyan határozatot fogad el, amely meghatározza a támogatásban részesítendő, határokon átnyúló területek jegyzékét, együttműködési programokra lebontva. Ezt a végrehajtási jogi aktust a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A jegyzék az Unió azon 3. NUTS-szintű régióit is meghatározza, amelyeket az összes belső határok közötti és az Unió külső pénzügyi eszközei – mint például az ENI jogalkotási aktus értelmében az ENI és az IPA II jogalkotási aktus értelmében az IPA II – hatálya alá tartozó külső határok közötti, határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott ERFA-támogatásnál figyelembe vesznek

A határokon átnyúló együttműködési programtervezet benyújtásakor a tagállamok kellően indokolt esetben és a határokon átnyúló területek koherenciájának biztosítása érdekében kérhetik, hogy a második albekezdésben említett határozatban felsorolt régiókon kívüli 3. NUTS-szintű régiókat vegyenek fel.

Az érintett tagállam vagy tagállamok kérésére a legkülső régiók tengeri határain a határokon átnyúló együttműködés elősegítése érdekében és az első albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság a második albekezdésben említett határozatba az említett tagállamok megfelelő előirányzatából támogatásban részesíthető, határokon átnyúló területként felveheti azokat a 3. NUTS-szintű, tengeri határok mentén lévő legkülső régiókban elhelyezkedő régiókat, amelyek több mint 150 km-re találhatók egymástól.

(2) A 20. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a határokon átnyúló együttműködési programok lefedhetnek norvégiai és svájci régiókat, továbbá lefedhetik Liechtensteint, Andorrát, Monacót és San Marinót, valamint a legkülső régiókkal szomszédos harmadik országok vagy területek régióit is, amelyek mindegyikének a 3. NUTS szintű régiókkal egyenértékű régiónak kell lennie.

(3) A transznacionális együttműködés során a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot fogad el, amely meghatározza a támogatásban részesítendő, 2. NUTS-szintű régiókat lefedő transznacionális területek jegyzékéről, együttműködési programok szerinti bontásban, biztosítva ugyanakkor az együttműködés folyamatosságát a korábbi programok nagyobb, egybefüggő területein, ahol szükséges a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiák figyelembevételével. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A transznacionális együttműködési programtervezet benyújtásakor a tagállamok kérhetik, hogy az első albekezdésben említett határozatban felsorolt régiókkal szomszédos, további 2. NUTS-szintű régiókat adjanak hozzá egy adott transznacionális együttműködési területhez. A tagállamoknak e kérelmet indokolniuk kell.

(4) A 20. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a transznacionális együttműködési programok kiterjedhetnek a következő harmadik országok vagy területek régióira egyaránt:

a)	az e cikk (2) bekezdésében felsorolt vagy említett harmadik országok vagy területek;

b)	a Feröer szigetek és Grönland.

A 20. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a transznacionális együttműködési programok lefedhetnek olyan harmadik országbeli régiókat, beleértve az Orosz Föderáció érintett régióit, amelyekre az Unió külső pénzügyi eszközei – mint például az ENI jogalkotási aktus értelmében az ENI és az IPA II jogalkotási aktus értelmében az IPA II – kiterjednek. E programok számára az ENI és az IPA II támogatásának megfelelő éves előirányzatok állnak rendelkezésre abban az esetben, ha a programok megfelelő módon átveszik a vonatkozó külső együttműködési célkitűzéseket.

Ezeknek a régióknak a 2. NUTS-szintű régiókkal egyenértékű régióknak kell lenniük.

(5) A interregionális együttműködésben az ERFA-támogatás az Unió teljes területére kiterjed.

A 20. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a interregionális együttműködési programok lefedhetik az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett harmadik országok vagy területek egészét vagy egy részét.

(6) Tájékoztatásul, a (2) és a (4) bekezdésben említett harmadik országok vagy területek régióit az (1) és a (3) bekezdésben említett jegyzékek tartalmazzák.

(7) Kellően indokolt esetekben a programvégrehajtás hatékonyságának növelése érdekében a legkülső régiók egyetlen területi együttműködési programban egyesíthetik az ERFA-ból a határokon átnyúló és transznacionális együttműködésre előirányzott összegeket, beleértve a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kiegészítő előirányzatokat, az egyes említett előirányzatokra vonatkozó szabályok betartása mellett.

4. cikk

Az európai területi együttműködési célkitűzés forrásai

(1) Az európai területi együttműködési célkitűzésre biztosított források a 2014–2020 közötti programozási időszak során az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból költségvetési kötelezettségvállalásra rendelkezésre álló és a(z) 1303/2013/EU rendelet 91. cikkének (1) bekezdésében meghatározott globális források 2,75 %-át teszik ki (azaz összesen 8 948 259 330 EUR-t), és a következők szerint kerülnek felosztásra:

a)	74,05 % (azaz összesen 6 626 631 760 EUR) a határokon átnyúló együttműködés számára;

b)	20,36 % (azaz összesen 1 821 627 570 EUR) a transznacionális együttműködés számára;

c)	5,59 % (azaz összesen 500 000 000 EUR) a interregionális együttműködés számára.

(2) Az európai területi együttműködés célkitűzés alá tartozó programokra a legkülső régiók számára a 2007–2013 közötti programozási időszakban az ERFA keretében az együttműködési programokra kapott támogatás legalább 150 %-át irányozzák elő. Emellett a interregionális együttműködésre elkülönített összegekből 50 000 000 EUR összeget félretesznek a legkülső régiók együttműködésére. A tematikus koncentrációt illetően ezekre a kiegészítő forrásokra a 6. cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

(3) A Bizottság minden egyes tagállammal közli az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett, határokon átnyúló és transznacionális együttműködés számára meghatározott globális összegekből való részesedését, éves bontásban. A tagállamonkénti éve bontás alapjául a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és a 3. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett területek lakosságának számát kell figyelembe venni.

Az első albekezdés szerint megadott összegek alapján valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy élt-e az 5. cikkben biztosított átcsoportosítási lehetőséggel és milyen módon, és hogy ennek eredményeként hogyan alakult az alapokból származó támogatás elosztása azon határokon átnyúló és transznacionális programok között, amelyekben az adott tagállam részt vesz. A Bizottság a tagállamoktól kapott tájékoztatás alapján végrehajtási jogi aktusok révén határozatot fogad el, amelyben meghatározza az összes együttműködési programot tartalmazó jegyzéket, és amelyben feltünteti az egyes programok számára nyújtott teljes ERFA-támogatás globális összegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) Az ERFA által az ENI keretében a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programoknak nyújtott hozzájárulást, valamint az IPA II keretében a határokon átnyúló programoknak nyújtott támogatást a Bizottság és az érintett tagállamok határozzák meg. Az egyes tagállamok tekintetében meghatározott ERFA-hozzájárulást a későbbiekben nem lehet átcsoportosítani az érintett tagállamok között.

(5) Az ENI és az IPA II keretében a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő egyes programok számára nyújtott ERFA-támogatás feltétele, hogy legalább egy azzal megegyező összeget az ENI és az IPA II biztosítson. Ez a megegyezőség az ENI jogalkotási eszközökben vagy az IPA II jogalkotási eszközökben meghatározott maximális összegig érvényes.

(6) Az ERFA által az ENI keretében a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programokhoz és az IPA II keretében a határokon átnyúló programokhoz nyújtott támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat ezen eszközök megfelelő költségvetési sorai tartalmazzák a 2014-es költségvetési évben.

(7) A 2015-ben és 2016-ban az ERFA által az ENI és IPA II keretében megvalósuló programokhoz nyújtott azon éves hozzájárulást, amelyre a Bizottsághoz az ENI keretében a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programokon és az IPA II keretében a határokon átnyúló programokon belül június 30-ig nem nyújtottak be programot, és amelyet a külső együttműködési programok ugyanazon kategóriájában benyújtott másik program céljára nem osztottak ki, azoknak az (1) bekezdés a) pontjában említett, belső határokon átnyúló együttműködési programoknak kell nyújtani, amelyekben az érintett tagállam részt vesz vagy az érintett tagállamok részt vesznek.

Ha 2017. június 30-án még léteznek olyan,az ENI keretében a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programok, és az IPA II keretében a határokon átnyúló programok, amelyeket nem nyújtottak be a Bizottsághoz, akkor a (4) bekezdésben említett, a külső együttműködési programok ugyanazon kategóriájában elfogadott másik program céljára nem kiosztott, az említett programoknak előirányzott ERFA-hozzájárulás teljes, a 2020-ig fennmaradó évekre jutó összegét azoknak az (1) bekezdés a) pontjában szereplő, belső határokon átnyúló programoknak kell nyújtani, amelyekben az érintett tagállam részt vesz vagy az érintett tagállamok részt vesznek.

(8) A (4) bekezdésben említett, a Bizottság által elfogadott, határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programokat meg kell szüntetni vagy a program előirányzatát a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban csökkenteni kell, különösen ha:

a)	egy program hatálya alá tartozó partnerországok egyike sem írta alá a vonatkozó finanszírozási megállapodást az ENI jogalkotási aktusban vagy az IPA II jogalkotási aktusban megállapított határidőig; vagy

b)	egy program tervszerű végrehajtása nem lehetséges a részt vevő országok kapcsolataiban lévő problémák miatt.

Ilyen esetben a (4) bekezdésben említett ERFA-ból nyújtott hozzájárulás még le nem kötött vagy az ugyanazon költségvetési évben lekötött, majd teljes egészében vagy részben felszabadított éves részleteinek megfelelő azon összeget, amelyet nem osztottak ki a külső együttműködési programok ugyanazon kategóriájában benyújtott másik program céljára, azoknak az (1) bekezdés a) pontjában említett, belső határokon átnyúló együttműködési programoknak kell nyújtani az érintett tagállam vagy tagállamok kérésére, amelyekben az adott tagállam részt vesz vagy tagállamok részt vesznek.

(9) A Bizottság a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság rendelkezésére bocsátja az ERFA általi támogatásban részesülő, az ENI keretében határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programok, valamint az IPA II keretében határokon átnyúló programok pénzügyi végrehajtásának éves összefoglalóját.

5. cikk

Átcsoportosítási lehetőség

Valamennyi tagállam a 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett egyes elemekhez tartozó pénzügyi támogatás legfeljebb 15 %-át átcsoportosíthatja az egyik említett elemtől a másik elemhez.

II. FEJEZET

Tematikus koncentráció és beruházási prioritások

6. cikk

Tematikus koncentráció

(1) Minden egyes határokon átnyúló együttműködési és transznacionális program esetében az egyes programokat illető ERFA-forrás legalább 80 %-át a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzések közül legfeljebb négyre kell összpontosítani.

(2) Az e rendelet 2. cikk 3. pontjának a) alpontjában említett minden, a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzés kiválasztható a interregionális együttműködéshez.

7. cikk

Beruházási prioritások

(1) Az ERFA a(z) 1301/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott hatályán belül a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programok keretében közös intézkedéseken keresztül hozzájárul a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzésekhez. A(z) 1301/2013/EU rendelet 5. cikkében meghatározott beruházási prioritásokon túlmenően az ERFA támogathatja az európai területi együttműködés minden egyes elemével kapcsolatosan megjelölt tematikus célkitűzések keretében a következő beruházási prioritásokat:

a határokon átnyúló együttműködés keretében:

i.	a fenntartható és minőségi foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás támogatása a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása révén, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket, a tájékoztató és tanácsadó szolgáltatásokat és a közös képzést;

ii.	a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység, valamint mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a közösségek határokon átnyúló integrálásának előmozdítása révén;

iii.	a az oktatásba, a képzésbe és a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében a közös oktatási, szakképzési és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása révén;

iv.	a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának és a közigazgatás hatékonyságának javítása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint az állampolgárok és az intézmények közötti együttműködés támogatása révén.

b)	a transznacionális együttműködés keretében: a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának és a közigazgatás hatékonyságának javítása makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégiák kidolgozása és koordinálása révén;

a interregionális együttműködés keretében: a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának és a közigazgatás hatékonyságának javítása a következők révén:

i.	a jó gyakorlatok és a szakértelem terjesztése, és a fenntartható – a város–vidék kapcsolatokat is magában foglaló – városfejlesztési tapasztalatok kicserélésével kapcsolatos eredmények hasznosítása a 2. cikk 3. pontjának b) alpontja szerinti.

ii.	a tapasztalatcsere előmozdítása a területi együttműködési programok és intézkedések hatékonyságának, valamint az ETT-k felhasználásának megerősítése érdekében a 2. cikk 3. pontjának c) alpontja szerint;

iii.	a ismeretalap megerősítése a kohéziós politika eredményességének és a tematikus célkitűzések megvalósításának fejlődési tendenciák elemzésén keresztül történő támogatása érdekében a 2. cikk 3. pontjának d) alpontja szerint;

(2) A határokon átnyúló PEACE-program esetében és a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében, az ERFA hozzájárul az érintett régiók társadalmi és gazdasági stabilitásának elősegítéséhez is, különösen a közösségek közötti kohézió erősítésére irányuló intézkedéseken keresztül.

III. FEJEZET

Programozás

8. cikk

Az együttműködési programok tartalma, elfogadása és módosítása

(1) Az együttműködési program prioritási tengelyekből áll. A(z) 1303/2013/EU rendelet 59. cikkének sérelme nélkül egy prioritási tengely egy tematikus célkitűzésnek felel meg, és az adott tematikus célkitűzés egy vagy több beruházási prioritását tartalmazza e rendelet 6. és 7. cikkének megfelelően. Ahol szükséges és hatásának és hatékonyságának – az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájának tematikusan koherens integrált megközelítés által történő – növelése érdekében a prioritási tengely, kellően indokolt esetekben, egyesítheti különböző tematikus célkitűzések egy vagy több kiegészítő beruházási prioritását annak érdekében, hogy e beruházási prioritások prioritási tengelyhez való hozzájárulása a legnagyobb legyen.

(2) Az együttműködési program hozzájárul az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához, és a következőket határozza meg:

a tematikus célkitűzések, a megfelelő beruházási prioritások és pénzügyi támogatások kiválasztásának indokolása, figyelemmel a 1303/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, közös stratégiai keretre; a programozási terület egésze szükségleteinek és az ilyen szükségletekre történő reagáláshoz választott stratégiának az elemzése alapján, ahol szükséges a határokon átnyúló infrastruktúra hiányzó kapcsolódási pontjainak megvalósítása révén, figyelembe véve a(z) 1303/2013/EU rendelet 55. cikkének megfelelően elvégzett előzetes értékelés eredményeit;

a technikai segítségnyújtástól eltérő minden egyes prioritási tengely esetében:

i.	a beruházási prioritások és az azoknak megfelelő egyedi célkitűzések;

ii.	a programozás eredményorientáltságának megerősítése érdekében a várható eredmények minden egyes egyedi célkitűzés vonatkozásában, valamint a megfelelő eredménymutatók, a bázisértékkel és a célértékkel, ahol szükséges számszerűsítve, a 16. cikkel összhangban;

iii.

a támogatandó intézkedések típusának és példáinak leírása minden egyes beruházási prioritás vonatkozásában, és ezek várható hozzájárulása az i. pontban szereplő egyedi célkitűzésekhez, beleértve a művelet kiválasztásában alkalmazandó vezérelveket, illetve ahol szükséges a fő célcsoportok, a konkrét célterületek és a kedvezményezettek típusainak az azonosítását, valamint a pénzügyi eszközök és a nagyprojektek tervezett alkalmazását;

iv.	a közös és a konkrét kimeneti indikátorok, ideértve a számszerűsített célértékeket, amelyek várhatóan hozzájárulnak majd az eredményekhez, a 16. cikkel összhangban, minden egyes beruházási prioritás tekintetében;

v.	a végrehajtás lépéseinek, a mérföldkőként alkalmazandó pénzügyi és kimeneti indikátoroknak és ahol szükséges az eredménymutatók, illetve a teljesítménykeret célértékeinek azonosítása a(z) 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével és az említett rendelet II. mellékletével összhangban;

vi.

ahol szükséges a technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának megfelelő összefoglalása, beleértve szükség szerint a programok és a kedvezményezettek irányításában és ellenőrzésében részt vevő hatóságok igazgatási kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket, és szükség esetén az érintett partnerek igazgatási kapacitásainak a programvégrehajtásban való részvétel céljából történő erősítését szolgáló intézkedéseket;

vii.	a Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, megfelelő beavatkozási kategóriák és a programozott források indikatív bontása;

a technikai segítségnyújtással kapcsolatos minden egyes prioritási tengely esetében:

i.	egyedi célkitűzések;

ii.	a várható eredmények minden egyes egyedi célkitűzés vonatkozásában, valamint amennyiben azt a intézkedések tartalma objektív módon indokolja, a megfelelő eredménymutatók a bázisértékkel és a célértékkel, a 15. cikkel összhangban;

iii.	a támogatandó intézkedések leírása és ezek várható hozzájárulása az i. pontban szereplő egyedi célkitűzésekhez;

iv.	a kimeneti indikátorok, amelyek várhatóan hozzájárulnak majd az eredményekhez;

v.	a Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, megfelelő beavatkozási kategóriák és a programozott források indikatív bontása;

Az ii. alpont nem alkalmazandó, amennyiben az adott együttműködési program keretében a technikai segítségnyújtással kapcsolatos prioritási tengelyhez vagy tengelyekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladja meg a 15 000 000 EUR összeget;

a következő táblázatokat tartalmazó pénzügyi terv (a részt vevő tagállamok szerinti felosztás nélkül):

i.	a(z) 1303/2013/EU rendeletnek a társfinanszírozási arányokról szóló szabályokat meghatározó 60., 120. és 121. cikkének megfelelően az ERFA-támogatás tervezett pénzügyi előirányzatát éves bontásban tartalmazó táblázat;

ii.

az ERFA-ból az együttműködési programra és valamennyi prioritási tengelyre juttatott támogatás pénzügyi előirányzatát és a nemzeti társfinanszírozást az egész programozási időszakra meghatározó táblázat. Az olyan prioritási tengelyek vonatkozásában, amelyek különböző tematikus célkitűzések beruházási prioritásait egyesítik, a táblázat tartalmazza a teljes pénzügyi előirányzatot és a nemzeti társfinanszírozást minden egyes megfelelő tematikus célkitűzés vonatkozásában. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozás állami és magánforrásokból is származik, a táblázat az állami és magánforrások szerinti indikatív bontást is tartalmazza. Tájékoztatás céljából a programban részt vevő harmadik országok esetleges hozzájárulását, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) tervezett részvételét is tartalmazza;

e)	azon nagyprojektek jegyzéke, amelyek végrehajtását a programozási időszak alatt tervezik.

A Bizottság az első albekezdés b) pontjának vii. alpontjában és c) pontjának v. alpontjában hivatkozott nomenklatúra vonatkozásában végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktusok a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikke (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerülnek elfogadásra.

(3) Figyelembe véve annak tartalmát és célkitűzéseit az együttműködési program ismerteti az integrált területfejlesztési megközelítést, az EUMSZ 174. cikkének (3) bekezdésében említett régiókra és területekre kiterjedően, figyelemmel a részt vevő tagállamok Partnerségi Megállapodásaira, és bemutatja, hogy az említett megközelítés miként járul hozzá az együttműködési program a programcélkitűzései és a várt eredményei eléréséhez, meghatározva ahol szükséges a következőket:

a)	a közösségvezérelt helyi fejlesztési eszközök alkalmazásával kapcsolatos megközelítés és az azon területek azonosítása során alkalmazandó elvek, ahol a végrehajtásra sor kerül;

b)	azon városi területek azonosítási elvei, ahol integrált fenntartható városfejlesztési intézkedéseket hajtanak végre, és az ezekre a intézkedésekre fordított ERFA-támogatás indikatív elosztása;

c)	a 11. cikkben említett integrált területi beruházási eszköznek a b) pontban említett esetektől eltérő felhasználásával kapcsolatos megközelítés, és az egyes prioritási tengelyekből juttatott indikatív pénzügyi támogatás;

amennyiben a tagállamok makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégiákban vesznek részt, az együttműködési program keretében tervezett beavatkozások hozzájárulása ezekhez a stratégiákhoz, az érintett tagállamok által meghatározott programterületek szükségleteire figyelemmel, és ahol szükséges figyelembe véve az adott stratégiákban azonosított, stratégiailag fontos projekteket.

(4) Az együttműködési program azonosítja továbbá a következőket:

a végrehajtási rendelkezések, amelyek a következőket határozzák meg:

i.	az irányító hatóság, az igazoló hatóság és ahol szükséges az ellenőrzési hatóság;

ii.	az ellenőrzési feladatok elvégzésére kijelölt szervezet vagy szervezetek;

iii.	az audit feladatok elvégzéséért felelős kijelölt szervezet vagy szervezetek;

iv.	a közös titkárság felállítására vonatkozó eljárás;

v.	az irányítási és ellenőrzési szabályok összefoglaló leírása;

vi.	a felelősségmegosztás a részt vevő tagállamok között az irányító hatóság vagy a Bizottság által elrendelt pénzügyi korrekciók esetében.

b)	az a szervezet, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít;

a(z) 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnereknek az együttműködési program előkészítésébe történő bevonását célzó megtett intézkedések és e partnerek szerepe az együttműködési program előkészítésében és végrehajtásában, ideértve a partnereknek a monitoring bizottság munkájába való bevonását.

(5) Az együttműködési program emellett meghatározza a következőket is, tekintettel a Partnerségi Megállapodások tartalmára, és figyelembe véve a tagállamok intézményi és jogi kereteit:

az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EMVA, az ETHA és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök és az EBB közötti eredményes koordinációt biztosító mechanizmusok, beleértve az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szerinti Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az ENI, az EFA és az IPA II koordinációját és lehetséges egyesítését, figyelembe véve a(z) 1303/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott rendelkezéseket, amennyiben a tagállamok és a harmadik országok vagy területek olyan együttműködési programban vesznek részt, amelyek a legkülső régiók számára ERFA-előirányzatok és EFA-források felhasználásával járnak, megfelelő szintű koordinációs mechanizmusok az ezen előirányzatok felhasználásának eredményes koordinációjának elősegítése érdekében;

b)	a kedvezményezettek adminisztratív terhei értékelésének összefoglalása és szükség szerint a tervezett intézkedések, indikatív ütemezésének kíséretében az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

(6) A (2) bekezdés első albekezdése a) pontjának és a (2) bekezdés első albekezdése b) pontjának i–vii. alpontjában, a (3) bekezdésben és az (5) bekezdés a) pontjában előírt információkat a 2. cikk 3. pontjának b), c) és d) alpontja alá tartozó együttműködési programok egyedi jellegéhez kell igazítani. A (2) bekezdés első bekezdése e) pontjában és az (5) bekezdés b) pontjában előírt információkat a 2. cikk 3. pontjának c) és d) alpontja alá tartozó együttműködési programoknak nem kell tartalmazniuk;

(7) Minden egyes együttműködési program tartalmazza – ahol szükséges és a program tartalma és célkitűzései tekintetében fennálló jelentőségének érintett tagállamok által kellően indokolt értékelése szerint – a következők leírását:

a)	a műveletek kiválasztása során a környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés figyelembevételével tett konkrét intézkedések;

az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló mindenfajta diszkrimináció megakadályozása érdekében az együttműködési program előkészítése, tervezése és végrehajtása és különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés során tett konkrét intézkedések, figyelembe véve az ilyen diszkrimináció veszélyének kitett különböző célcsoportok szükségleteit, és különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése biztosításának a követelményeit;

c)	az együttműködési programnak a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulása és ahol szükséges a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének érdekében hozott szabályok a program és a művelet szintjén.

Az első albekezdés a) és b) pontja nem vonatkozik a 2. cikk 3. pontjának b), c) és d) alpontja szerinti együttműködési programokra.

(8) A 2. cikk 3. pontjának c) és d) alpontjában szereplő együttműködési programok meghatározzák az adott együttműködési program kedvezményezettjét vagy kedvezményezettjeit, és meghatározhatják a támogatási eljárást.

(9) A részt vevő tagállamok és – amennyiben az együttműködési programban való részvételre szóló felkérést elfogadták – a harmadik országok vagy területek ahol szükséges írásban megerősítik egyetértésüket az együttműködési programmal, mielőtt azt benyújtják a Bizottsághoz. Ez a megállapodás tartalmazza valamennyi részt vevő tagállamnak és ahol szükséges a harmadik országoknak vagy területeknek az együttműködési program végrehajtásához szükséges társfinanszírozási kötelezettségvállalását, és ahol szükséges a harmadik országok vagy területek pénzügyi hozzájárulására vonatkozó kötelezettségvállalását.

A legkülső régiókra és harmadik országokra vagy területekre is kiterjedő együttműködési programok esetén az érintett tagállamok az első albekezdéstől eltérve az együttműködési programoknak a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően konzultálnak a megfelelő harmadik országokkal vagy területekkel. Ebben az esetben az együttműködési programok tartalmáról szóló megállapodásokat és a harmadik országok vagy területek esetleges hozzájárulását a harmadik országokkal vagy területekkel tartott konzultációs találkozók vagy a regionális együttműködési szervezetek keretében rendezett megbeszélések hivatalosan elfogadott jegyzőkönyvében is rögzíteni lehet.

(10) A részt vevő tagállamok és – amennyiben az együttműködési programban való részvételre szóló felkérést elfogadták – a harmadik országok vagy területek a Bizottság által elfogadott mintákkal összhangban elkészítik az együttműködési program tervezetét.

(11) A Bizottság a 10. cikkben említett mintát végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

(12) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot fogad el az e cikk hatálya alá tartozó minden elem elfogadásáról – beleértve azok későbbi módosítását is –, kivéve az e cikk (2) bekezdése b) pontja vii. alpontjának, (2) bekezdése c) pontja v. alpontjának, (2) bekezdése e) pontjának, (4) bekezdése a) pontja i. alpontjának, (4) bekezdése c) pontjának, illetve (5) és (7) bekezdésének a hatálya alá tartozó elemeket, amelyek továbbra is tagállami felelősség alá tartoznak.

(13) Az irányító hatóság az említett módosító határozat időpontjától számított egy hónapon belül értesíti a Bizottságot az együttműködési program minden olyan elemének módosításáról szóló határozatról, amely a (12) bekezdés szerint nem tartozik a Bizottság határozatának hatálya alá. A módosító határozat tartalmazza a hatálybalépése időpontját, amely nem előzheti meg az elfogadása időpontját.

9. cikk

Közös Akcióterv

Amennyiben a(z) 1303/2013/EU rendelet 104. cikke (1) bekezdésében említett közös akciótervet felelősségi körében valamely ETT mint kedvezményezett hajtja végre, akkor az együttműködési program közös titkárságának személyzete és az ETT közgyűlésének tagjai lehetnek a(z) 1303/2013/EU rendelet 108. cikke (1) bekezdésében említett irányító bizottság tagjai. Az ETT közgyűlésének tagjai nem alkothatnak többséget az említett irányító bizottságban.

10. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

A(z) 1303/2013/EU rendelet 32. cikkében foglalt közösségvezérelt helyi fejlesztés a határokon átnyúló együttműködési programok keretében hajtható végre, amennyiben a helyi fejlesztési csoport legalább két ország képviselőiből áll, amely országok legalább egyike tagállam.

11. cikk

Integrált területi beruházás

Együttműködési programok esetében a(z) 1303/2013/EU rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében említett integrált területi beruházást irányító és végrehajtó közreműködő szervezet olyan jogi személy lehet, amelyet valamely részt vevő ország jogszabályai alapján hoztak létre, feltéve, hogy létrehozatalában legalább két részt vevő ország hatóságai vagy közjogi intézményei közreműködnek vagy ETT lehet.

12. cikk

Műveletek kiválasztása

(1) Az együttműködési programok műveleteit egy a(z) 1303/2013/EU rendelet 47. cikkében említett monitoring bizottság választja ki. Az említett monitoring bizottság a műveletek kiválasztásához a felelőssége mellett eljáró irányítóbizottságot állíthat fel.

(2) A határokon átnyúló és transznacionális együttműködés keretében kiválasztott műveletekbe legalább két részt vevő ország kedvezményezettjeinek be kell kapcsolódniuk,és az érintett országok közül legalább egynek tagállamnak kell lennie. Egy művelet egyetlen országban is végrehajtható, amennyiben megállapításra kerül, hogy határokon átnyúló vagy transznacionális hatással és előnyökkel jár.

A 2. cikk 3. pontjának a) és b) alpontjában említett interregionális együttműködést érintő műveletekbe legalább három ország kedvezményezettjeinek be kell kapcsolódnia, és ezen országok közül legalább kettőnek tagállamnak kell lennie.

Az első albekezdésben meghatározott feltételek nem alkalmazandók az Észak-Írország és Írország határ menti megyéi között megvalósuló, határokon átnyúló, a békét és megbékélést célzó határokon átnyúló PEACE-programba tartozó, a 7. cikk (2) bekezdésében említett műveletekre.

(3) A 2. bekezdéstől eltérve, egy ETT vagy más, valamely részt vevő ország jogszabályai szerint létrehozott jogi személy egyetlen kedvezményezettként pályázhat egy műveletre, amennyiben azt a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés esetében legalább két részt vevő ország hatóságai vagy közjogi intézményei hozták létre, illetve interregionális együttműködés esetében legalább három részt vevő ország szervei és hatóságai hozták létre.

Valamely pénzügyi eszközt végrehajtó jogi személy vagy ahol szükséges egy alapok alapja lehet a műveletek egyetlen kedvezményezettje az első albekezdésben meghatározott, összetételére vonatkozó követelmények alkalmazása nélkül.

(4) A kedvezményezettek együttműködnek a műveletek kidolgozásában és végrehajtásában. Ezenfelül együttműködnek a műveletek személyzetének biztosításában és/vagy a műveletek finanszírozásában.

A legkülső régiók és harmadik országok vagy területek között létrehozott programok keretében végrehajtott műveletek esetében a kedvezményezettek az első albekezdésben említett területek közül csak két területen működnek együtt.

(5) Minden egyes művelet vonatkozásában az irányító hatóság elkészíti a vezető vagy az egyetlen kedvezményezett számára azt a dokumentumot, amely tartalmazza a művelet támogatásának feltételeit, többek között az adott művelet során leszállítandó áruk és szolgáltatások speciális követelményeit, a pénzügyi tervet és a végrehajtás határidejét.

13. cikk

Kedvezményezettek

(1) Amennyiben egy együttműködési program valamely műveletének két vagy több kedvezményezettje van, a kedvezményezettek egyet közülük kijelölnek vezető kedvezményezettnek.

(2) A vezető kedvezményezett:

megállapodásban rögzíti a szabályokat a többi kedvezményezettel, amely megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek többek között biztosítják a művelethez rendelt forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodást, beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszatérítésére vonatkozó szabályokat;

b)	felelősséget vállal a teljes művelet végrehajtásának biztosításáért;

c)	biztosítja, hogy a kedvezményezettek által bemutatott költségek a művelet végrehajtása során merültek fel, és megfelelnek a kedvezményezettek által megállapított tevékenységeknek, továbbá a 12. cikk (5) bekezdése szerinti, az irányító hatóság által készített dokumentumnak;

d)	biztosítja, hogy a más kedvezményezettek által bemutatott költségeket az ellenőr ellenőrizte vagy az ellenőrök ellenőrizték, ahol az ilyen hitelesítést nem a 23. cikk (3) bekezdésében említett irányító hatóság végzi el.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjával összhangban előírt szabályok másképp nem rendelkeznek, a vezető kedvezményezett biztosítja, hogy a többi kedvezményezett a lehető leggyorsabban, teljes egészében megkapja az alapokból a hozzájárulás teljes összegét. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a többi kedvezményezett számára kifizetendő összegeket.

(4) A vezető kedvezményezett olyan tagállamban kell működnie, amely részt vesz az együttműködési programban. Az együttműködési programban részt vevő tagállamok és harmadik országok vagy területek ugyanakkor megállapodhatnak arról, hogy a vezető kedvezményezett az adott együttműködési programban részt vevő harmadik országban vagy területen is működhet, feltéve hogy az irányító hatóság meggyőződött arról, hogy a vezető kedvezményezett képes a (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatok ellátására, továbbá hogy az irányításra, a hitelesítésre és az ellenőrzésre vonatkozó követelmények teljesülnek.

(5) Az egyetlen kedvezményezettet pedig valamelyik olyan tagállamban kell bejegyezni, amely részt vesz az együttműködési programban. A 12. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek betartása mellett ugyanakkor az egyetlen kedvezményezettet olyan tagállamban is be lehet jegyezni, amely nem vesz részt a programban.

IV. FEJEZET

Monitoring és értékelés

14. cikk

Végrehajtási jelentések

(1) 2016. május 31-ig és minden utána következő év azonos napjáig – egészen 2023-ig bezárólag – az irányító hatóság éves végrehajtási jelentést nyújt be a Bizottsághoz a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A 2016-ban benyújtott végrehajtási jelentés a 2014. és 2015. pénzügyi évekre, valamint a költségek elszámolhatóságának kezdeti napja és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik.

(2) A 2017-ben és 2019-ben benyújtott jelentések esetében az (1) bekezdésben említett határidő június 30.

(3) Az éves végrehajtási jelentések információkat tartalmaznak a következőkről:

a)	az együttműködési program végrehajtása a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

b)	ahol szükséges a nagyprojektek és a közös akciótervek előkészítése és végrehajtása terén elért eredmények.

(4) A 2017-ben, illetve 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentések tartalmazzák és értékelik a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) és (5) bekezdése szerint előírt információkat és az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat, a következőkre vonatkozó információkkal együtt:

a)	az értékelési terv végrehajtása és az értékelésekben tett megállapítások nyomon követése terén elért eredmények;

b)	a kommunikációs stratégia keretében végrehajtott tájékoztatási és közzétételi intézkedések eredményei;

c)	a partnerek részvétele az együttműködési programok végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében.

A 2017-ben és 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentések az egyes együttműködési programok tartalmának és célkitűzéseinek megfelelően információkat tartalmaznak a következőkről és értékelik a következőket:

a)	az együttműködési program alá tartozó területfejlesztés – beleértve a fenntartható városfejlesztést – és a közösségvezérelt helyi fejlesztés területén alkalmazott integrált megközelítés végrehajtása terén elért eredmények;

b)	a hatóságok és kedvezményezettek ERFA-igazgatási és -felhasználási kapacitásának megerősítésére tett intézkedések végrehajtása terén elért eredmények;

c)	ahol szükséges hozzájárulás a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

a nemek közötti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elősegítése – különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése – érdekében tett konkrét intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az együttműködési programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott eljárások;

e)	a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében tett intézkedések;

f)	a társadalmi innováció területén végrehajtott intézkedések terén elért eredmények;

(5) Az éves és záró végrehajtási jelentést a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén elfogadott minták alapján kell elkészíteni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

15. cikk

Éves áttekintés

Az éves áttekintő értekezletet a(z) 13032013/EU rendelet 51. cikkével összhangban kell megtartani.

Amennyiben a(z) 1303/2013/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kerül sor éves áttekintő értekezlet megtartására, az éves áttekintést írásban is el lehet végezni.

16. cikk

Az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó indikátorok

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott közös kimeneti indikátorokat, programspecifikus eredménymutatókat és ahol szükséges programspecifikus kimeneti indikátorokat az 1303/2013/EU rendelet 27. cikke (4) bekezdésében és e rendelet 8. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontja ii. és iv. alpontjában, valamint c) pontja ii. és iv. alpontjában foglaltaknak megfelelően alkalmazzák.

(2) A közös és a programspecifikus kimeneti indikátorok esetében a bázisértéket nullára állítják be. Ezen indikátorok kumulatív számszerűsített célértékeit pedig 2023-ra határozzák meg.

(3) A beruházási prioritásokra vonatkozó programspecifikus eredménymutatók esetében a bázisérték a rendelkezésre álló legfrissebb adatokon alapul, a célértékeket pedig 2023-ra határozzák meg. A célértékek mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt meghatározhatók.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös kimeneti indikátorok e rendelet mellékletében szereplő jegyzékének kiigazítás céljából történő módosítására vonatkozóan, amennyiben az indokolt a program végrehajtása terén elért eredmények eredményes értékelésének biztosítására.

17. cikk

Technikai segítségnyújtás

Az ERFA-ból technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg az együttműködési programra szánt teljes összeg legfeljebb 6 %-a lehet. A legfeljebb 50 000 000 EUR teljes allokációval rendelkező programok esetében az ERFA-ból technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg az együttműködési programokra szánt teljes összeg legfeljebb 7 %-a lehet, de legalább 1 500 000 EUR-t kell kitennie, és a 3 000 000 EUR-t nem haladhatja meg.

V. FEJEZET

Elszámolhatóság

18. cikk

A költségek elszámolhatóságának szabályai

(1) A Bizottság az együttműködési programok keretében elszámolható kiadásokra vonatkozó egyedi szabályok megállapítása érdekében a 29. cikkel összhangban felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a személyi jellegű költségek, irodai és igazgatási költségek, utazási és szállásköltségek, külső szakértői és szolgáltatási költségek, valamint felszerelési költségek tekintetében. A Bizottság a 29. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról 2014. április 22-ig értesíti mind az Európai Parlamentet, mind a Tanácsot.

(2) A(z) 1303/2013/EU rendelet 65–71. cikkében, a(z) 1301/2013/EU rendeletben, az e rendeletben vagy az e cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy az ezek alapján meghatározott elszámolhatósági szabályok sérelme nélkül a monitoring bizottságban részt vevő tagállamok további szabályokat állapítanak meg a költségek elszámolhatóságára az együttműködési program egésze tekintetében.

(3) A(z) 1303/2013/EU rendelet 65–71. cikkében, a(z) 1301/2013/EU rendeletben vagy az e cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, illetve az e cikk (2) bekezdésével összhangban részt vevő tagállamokkal közösen megállapított szabályokban vagy az ezek alapján meghatározott elszámolhatósági szabályok által nem szabályozott kérdésekben azon tagállam nemzeti szabályai az irányadók, amelyben a költség felmerült.

19. cikk

Személyi jellegű költségek

A műveletek személyi jellegű költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyi jellegű költségek 20 %-ának erejéig.

20. cikk

A műveletek helyszíntől függő támogathatósága az együttműködési programokban

(1) A (2) és (3) bekezdésben említett eltéréseket figyelembe véve, az együttműködési programok keretében végzett műveletek helyszíne az uniós területeket magába foglaló programterület („a programterület uniós része”).

(2) Az irányító hatóság elfogadhatja, hogy egy művelet egésze vagy része a programterület uniós részen kívül kerül végrehajtásra, feltéve, hogy a következő összes feltétel teljesül:

a)	a művelet a programterület javát szolgálja;

az együttműködési program keretében az uniós programterületeken kívül végzett műveletekhez elkülönített teljes összeg nem haladja meg az ERFA programszintű támogatásának 20 %-át, illetve 30 %-át azon együttműködési programok esetében, amelyekben a programterület uniós része a legkülső területeket foglalja magában;

az irányító és ellenőrzési hatóságokra a művelet irányításával, ellenőrzésével és auditálásával kapcsolatosan háruló kötelezettségeket az együttműködési programért felelős hatóságok teljesítik, vagy az együttműködési programért felelős hatóságok megállapodást kötnek azon tagállam vagy harmadik ország vagy terület hatóságaival, ahol a műveletet végrehajtják.

(3) A technikai segítségnyújtáshoz vagy a promóciós tevékenységekhez és kapacitásépítéshez kapcsolódó műveletek esetében a költségek – a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesülése esetén – felmerülhetnek a programterület Unión kívüli részén is.

VI. FEJEZET

Irányítás, ellenőrzés és kijelölés

21. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) Az együttműködési programban részt vevő tagállamok a(z) 1303/2013/EU rendelet 123. cikke (1) bekezdése alkalmazásában egyetlen irányító hatóságot, az említett rendelet 123. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában egyetlen igazoló hatóságot, és az említett rendelet 123. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában egyetlen ellenőrzési hatóságot jelölnek ki. Az irányító hatóság és az ellenőrzési hatóság ugyanabban a tagállamban kell, hogy működjön.

A valamely együttműködési programban részt vevő tagállamok kijelölhetik az irányító hatóságot is az igazoló hatóság feladatainak ellátására. Az ilyen kijelölés nem érinti a pénzügyi korrekciók alkalmazásával kapcsolatban a felelősségnek a részt vevő tagállamok között az együttműködési programban meghatározottak szerinti megosztását.

(2) A(z) 1303/2013/EU rendelet 132. cikke értelmében a Bizottság által teljesített kifizetéseket az igazoló hatóság kapja meg, és főszabályként az igazoló hatóság teljesíti a kifizetést a vezető kedvezményezett felé.

(3) Az irányító hatóság és ahol szükséges az igazoló hatóság kijelölésére vonatkozó, a 1303/2013/EU rendelet 124. cikkében előírt eljárást az a tagállam folytatja le, amelyben a hatóság található.

22. cikk

Európai Területi Társulás

Egy együttműködési programban részt vevő tagállamok valamely ETT-t felhasználhatnak arra, hogy ráruházzák az adott együttműködési program egésze vagy egy része irányításának felelősségét, különösen az irányító hatóság kötelezettségeit.

23. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1) E cikk 4.bekezdésének sérelme nélkül az együttműködési program irányító hatósága látja el a(z) 1303/2013/EU rendelet 125. cikkében meghatározott feladatokat.

(2) Az irányító hatóság az együttműködési programban részt vevő tagállamokkal és bármely harmadik országgal folytatott konzultációt követően közös titkárságot hoz létre.

A közös titkárság segíti az irányító hatóságot és a monitoring bizottságot feladataik ellátásában. A közös titkárság tájékoztatást nyújt továbbá a lehetséges kedvezményezetteknek a program keretében biztosítható finanszírozási lehetőségekről, és segíti a kedvezményezetteket műveleteik végrehajtásában.

(3) Amennyiben az irányító hatóságot ETT alkotja, a(z) 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti hitelesítéseket az irányító hatóság végzi vagy annak felelőssége alatt kell elvégezni legalább azon tagállamok és harmadik országok esetében, amelyeknek tagjai részt vesznek az ETT-ben.

(4) Amennyiben az irányító hatóság a(z) 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti hitelesítéseket nem végzi el a teljes programterületen, vagy a (3) bekezdésnek megfelelő hitelesítéseket nem végzi el az irányító hatóság vagy annak felelőssége alatt nem végzik el azon tagállamokban és harmadik országokban vagy területeken, amelyeknek tagjai részt vesznek az ETT-ben, minden egyes tagállam vagy – az együttműködési programban való részvételre szóló felkérés elfogadása esetén – minden egyes harmadik ország vagy terület kijelöl egy felelős szervezetet vagy személyt (a továbbiakban: ellenőr/ellenőrök) a területén a kedvezményezetteket érintő hitelesítések elvégzésére.

Az első albekezdésben említett ellenőrök azonosak lehetnek azokkal a szervekkel, amelyek a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzéssel kapcsolatos operatív programok keretében ilyen hitelesítés végzéséért felelősek, vagy harmadik országok esetében az Unió külső szakpolitikai eszközei keretében végzett hasonló hitelesítésekért felelős szervekkel.

Az irányító hatóság meggyőződik arról, hogy a műveletben részt vevő valamennyi kedvezményezett költségeit ellenőrizte kijelölt ellenőr.

Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a kedvezményezett költségei a dokumentumoknak az érintett kedvezményezett általi benyújtásától számított három hónapos időtartamon belül ellenőrizhetők legyenek.

Minden egyes tagállam vagy – az együttműködési programban való részvételre szóló felkérés elfogadása esetén – minden egyes harmadik ország felelős a területén végzett hitelesítésekért.

(5) Ha a társfinanszírozott termékek átadása vagy szolgáltatások nyújtása csak egy teljes művelet vonatkozásában hitelesíthető, a hitelesítést azon tagállam irányító hatósága vagy ellenőre végzi el, amelyikben a vezető kedvezményezett található.

24. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az együttműködési program igazoló hatósága látja el a(z) 1303/2013/EU rendelet 126. cikkében meghatározott feladatokat.

25. cikk

Az ellenőrzési hatóság feladatai

(1) Az együttműködési programban részt vevő tagállamok és harmadik országok felhatalmazhaták az ellenőrzési hatóságot, hogy az az együttműködési program teljes területén közvetlenül ellássa a(z) 1303/2013/EU rendelet 127. cikkében meghatározott feladatokat. Az együttműködési programban részt vevő tagállamok és harmadik országok ekkor meghatározzák, hogy az ellenőrzési hatóságot mikor kell kísérnie egy tagállam vagy harmadik ország auditorának.

(2) Ha az ellenőrzési hatóság nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett felhatalmazással, akkor az együttműködési programban részt vevő egyes tagállamok vagy harmadik országok képviselőiből álló auditor csoport segíti, amely elvégzi a(z) 1303/2013/EU rendelet 127. cikkében meghatározott feladatokat. Minden egyes tagállam vagy – az együttműködési programban való részvételre szóló felkérés elfogadása esetén – minden egyes harmadik ország felelős a területén végzett ellenőrzésekért.

Az együttműködési programban részt vevő tagállamok vagy harmadik országok minden egyes képviselője köteles benyújtani a területén felmerült költségekkel kapcsolatosan az ellenőrzési hatóság által az értékelés elvégzéséhez megkövetelt ténybeli elemeket.

Az auditor csoportot az együttműködési program jóváhagyásáról hozott határozatot követő három hónapon belül létrehozzák. Az auditor csoport összeállítja saját ügyrendjét, az elnöki tisztet pedig az együttműködési program ellenőrzési hatósága tölti be.

(3) Az auditorok funkcionálisan függetlenül működnek az ellenőröktől, akik a 23. cikk szerinti hitelesítéseket végzik.

VII. FEJEZET

Harmadik országok részvétele transznacionális és interregionális együttműködési programokban

26. cikk

Végrehajtási feltételek harmadik országok részvétele tekintetében

A pénzügyi irányításra, valamint harmadik országok – transznacionális és interregionális együttműködési programokban az IPA II vagy az ENI keretében biztosított források révén történő – részvételének programozására, monitoringjára, értékelésére és ellenőrzésére irányadó, az adott program esetében alkalmazandó végrehajtási feltételeket a releváns együttműködési programban és – amennyiben szükséges – a Bizottság, az érintett harmadik országok kormányai és a releváns együttműködési program irányító hatóságát adó tagállam kormánya közötti finanszírozási megállapodásban határozzák meg. A program végrehajtási feltételei összhangban állnak az uniós kohéziós politika szabályaival.

VIII. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

27. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások, kifizetések és visszafizetések

(1) Az együttműködési programok ERFA-támogatása egyetlen számlára kerül kifizetésre, nemzeti alszámlák nélkül.

(2) Az irányító hatóság gondoskodik róla, hogy a vezető vagy az egyetlen kedvezményezett minden, szabálytalanság következtében kifizetett összeget visszatérítsen. A kedvezményezettek a vezető kedvezményezettnek fizetnek vissza minden jogosulatlanul kifizetett összeget.

(3) Amennyiben a vezető kedvezményezettnek nem sikerül biztosítania a többi kedvezményezett részéről a visszafizetést, illetve az irányító hatóságnak nem sikerül biztosítania a vezető vagy egyetlen kedvezményezett részéről a visszafizetést, az a tagállam vagy harmadik ország köteles visszafizetni az irányító hatóságnak a kedvezményezett számára jogosulatlanul kifizetett összegeket, amelynek területén az adott kedvezményezett található, illetve ETT esetében az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a vezető vagy egyetlen kedvezményezettet bejegyezték. Az irányító hatóság felelős az érintett összegeknek az Unió általános költségvetésébe történő visszafizetéséről az együttműködési programban meghatározott, a részt vevő tagállamok közötti felelősségmegosztásnak megfelelően.

28. cikk

Az euró használata

A(z) 1303/2013/EU rendelet 133. cikkétől eltérve, az eurótól eltérő pénznemben felmerülő költségeket a kedvezményezettek átváltják euróra a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán, amelyikben az adott költség:

a)	felmerült,

b)	azt hitelesítés céljából az irányító hatóságnak vagy az ellenőrnek benyújtották az e rendelet 23. cikkével összhangban, vagy

c)	azt a vezető kedvezményezettnek jelentették.

A választott módszert meg kell határozni az együttműködési programban, és az minden kedvezményezett tekintetében alkalmazandó.

Az átváltást azon tagállam vagy harmadik ország irányító hatósága vagy ellenőre ellenőrzi, amelyben a kedvezményezett található.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. cikk

Felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság a 16. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2013. december 21-től2020. december 31-ig szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (4) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 16. cikk (4) bekezdése és a 18. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbítható.

30. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1) Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1080/2006/EK rendelet alapján vagy bármely más, olyan jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve a teljes vagy részleges megszüntetését is –, amely az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó. Az említett rendelet vagy az egyéb ilyen alkalmazandó jogszabály következésképpen 2013. december 31-ét követően is tovább alkalmazandó az érintett támogatásra vagy az érintett műveletekre azok lezárásáig. E bekezdés alkalmazásában a támogatás operatív programokra és nagyprojektekre terjed ki.

(2) Az 1080/2006/EK rendelet alapján 2014. január 1. előtt benyújtott vagy jóváhagyott támogatási kérelmek érvényben maradnak.

31. cikk

Felülvizsgálat

Az EUMSZ 178. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács e rendeletet 2020. december 31-ig felülvizsgálja.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet 4., 27. és 28. cikkét 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

R. ŠADŽIUS

(1) HL C 191., 2012.6.29., 49. o.

(2) HL C 277., 2012.9.13., 96. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, valamint a 1083/2006/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 320 oldalát).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre vonatkozó egyedi rendelkezésekről, valamint a 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 289. oldalát).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1302/2006/EK rendeletnek 2013. december 17. a csoportosulásoklétrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 303. oldalát).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete 2013. december 11. az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 20.12.2013., 129 o.).

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉS KÖZÖS KIMENETI INDIKÁTORAI

	EGYSÉG	NÉV
Termelő beruházás
	vállalkozás	támogatásban részesülő vállalkozások száma
	vállalkozás	vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma
	vállalkozás	nem támogatásjellegű pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma
	vállalkozás	nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma
	vállalkozás	támogatott új vállalkozások száma
	vállalkozás	a határokon átnyúló, transznacionális vagy interregionális kutatási projektekben részt vevő vállalatok száma
	szervezet	a határokon átnyúló, transznacionális vagy interregionális kutatási projektekben részt vevő kutatóintézetek száma
	EUR	a vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás)
	EUR	a vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatásához illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatástól eltérő támogatás)
	teljes munkaidős egyenérték	a foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál
Fenntartható idegenforgalom	látogatás/év	támogatott kulturális és természeti örökségeknél, illetve nevezetességeknél tett látogatások várható számának a növekedése
IKT infrastruktúra	háztartás	legalább 30 Mbps sávszélességű hozzáféréssel rendelkező további háztartások
Közlekedés
Vasút	kilométer	új vasútvonalak teljes hossza
		ebből: TEN-T
	kilométer	újjáépített vagy korszerűsített vasútvonalak teljes hossza
		ebből: TEN-T
Utak	kilométer	új építésű utak teljes hossza
		ebből: TEN-T
	kilométer	újjáépített vagy korszerűsített utak teljes hossza
		ebből: TEN-T
Városi közlekedés	kilométer	az új vagy felújított villamos- és metróvonalak teljes hossza
Belvízi hajózási útvonal	kilométer	Az új vagy felújított belvízi hajózási útvonal teljes hossza
Környezet
Szilárd hulladék	tonna/év	pótlólagos hulladék-újrafeldolgozó kapacitás
Vízellátás	fő	jobb vízellátásban részesülő lakosság számának növekedése
Szennyvíztisztítás	lakossági egyenérték	jobb szennyvíztisztításban részesülő lakosság számának növekedése
Kockázatmegelőzés és -kezelés	fő	az árvízvédelem hasznát élvező lakosság
	fő	erdőtűzvédelmi intézkedéseket élvező lakosság
Földrehabilitáció	hektár	rehabilitált földterület teljes nagysága
Természet és biológiai sokféleség	hektár	a jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek felszíni területe
Kutatás, innováció
	teljes munkaidős egyenérték	új kutatók száma a támogatott szervezeteknél
	teljes munkaidős egyenérték	jobb kutatási infrastruktúrával ellátott létesítményekben dolgozó kutatók száma
	vállalkozás	kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma
	EUR	az állami finanszírozású innovációs és K+F projektekhez illeszkedő magánberuházások
	vállalkozás	új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma
	vállalkozás	új termékek vállalati gyártása céljából támogatott vállalkozások száma
Energia és éghajlatváltozás
Megújuló energiák	MW	megújuló energiatermelés kapacitásának növekedése
Energiahatékonyság	háztartás	jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma
	kilowattóra/év	a középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése
	felhasználó	intelligens hálózatokhoz csatlakozó energiafogyasztók számának növekedése
Üvegházhatású gázok csökkenése	CO2-egyenérték tonnában	üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése
Szociális infrastruktúra
Gyermekgondozás és oktatás	fő	támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása
Egészségügy	fő	jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság
A városfejlesztés konkrét indikátorai
	fő	integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága
	négyzetméter	városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek
	négyzetméter	városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek
	lakóegység	helyreállított lakások a városi területeken
Munkaerőpiac és képzés (1)
	fő	a határokon átnyúló mobilitási kezdeményezések résztvevőinek száma
	fő	a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések és közös képzések résztvevőinek száma
	fő	a határokon átnyúló, nemek közötti egyenlőséget, esélyegyenlőséget és társadalmi befogadást támogató projektek résztvevőinek száma
	fő	a határokon átnyúló, a fiatalok foglalkoztatását, oktatási lehetőségeket, felsőfokú oktatást és szakképzést támogató közös oktatási és képzési rendszerek résztvevőinek száma

(1) Ahol szükséges a résztvevőkre vonatkozó információt munkaerő-piaci helyzetük szerinti bontásban fogják megadni, a következők feltüntetésével: „alkalmazott”, „munkanélküli”, „tartósan munkanélküli”, „inaktív” vagy „inaktív és nem vesz részt oktatásban vagy képzésben”.

Az Európai Parlament és Tanács együttes nyilatkozata az ERFA-rendelet 6. cikkének, az ETE-rendelet 15. cikkének és a Kohéziós Alapról szóló rendelet 4. cikkének alkalmazásáról

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi a Bizottság által az uniós jogalkotónak nyújtott bizonyosságot, hogy az ERFA-rendelet, az ETE-rendelet és a Kohéziós Alapról szóló rendelet közös teljesítménymutatói az egyes rendeletekhez csatolt mellékletben szerepeljenek, amelyek a Bizottság és a tagállamok szakértői által végzett értékeléseket magában foglaló, hosszas előkészítési folyamat eredményeképpen születtek meg és változatlanul érvényesek maradhatnak.