26.10.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 284/1

A TANÁCS 1042/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. október 7.)

a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 397. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2006/112/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy 2015. január 1-jétől a nem adóalanyok részére nyújtott távközlési-, rádió- és televízióműsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat abban a tagállamban kell adóztatni, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található, függetlenül az e szolgáltatásokat nyújtó adóalany letelepedésének helyétől. A legtöbb, nem adóalanyok részére nyújtott egyéb szolgáltatás továbbra is abban a tagállamban adóztatandó, ahol a szolgáltatásnyújtó letelepedett.

(2)

Annak megállapítása érdekében, hogy mely szolgáltatásokat kell a szolgáltatás igénybevevőjének tagállamában adóztatni, elengedhetetlen a távközlési-, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások fogalmának meghatározása. Így különösen a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatások (a továbbiakban: műsorszolgáltatások) fogalmát a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) rögzített fogalommeghatározásokra támaszkodva kell egyértelművé tenni.

(3)

Az egyértelműség érdekében a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) felsorolta az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásként azonosított ügyleteket, ez a lista azonban nem kimerítő. E listát aktualizálni kell, és hasonló listát kell elfogadni a távközlési- és a műsorszolgáltatások tekintetében.

(4)

A hozzáadottérték-adó (héa) céljából meg kell határozni, hogy ki a szolgáltatásnyújtó azokban az esetekben, amikor az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat vagy az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatásokat hírközlő hálózatokon, felületen vagy portálon keresztül nyújtják az igénybevevő részére.

(5)

A közlekedési eszközök bérbeadásának, valamint a távközlési-, a műsor- és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nyújtásának teljesítési helyére vonatkozó szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében meg kell határozni, hogy hol tekintendő letelepedettnek a nem adóalany jogi személy.

(6)

Annak megállapítása érdekében, hogy kit terhel a távközlési-, a műsor- és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások után a héafizetési kötelezettség, és figyelembe véve, hogy az adóztatás helye azonos, tekintet nélkül arra, hogy a szolgáltatások igénybevevője adóalany vagy nem adóalany, a szolgáltatásnyújtónak olyan helyzetben kell lennie, hogy meg tudja állapítani az igénybevevő jogállását pusztán annak alapján, hogy az közölte-e egyedi héaazonosító számát. E jogállást az általános szabályokkal összhangban módosítani kell, ha az igénybevevő utólag közli héaazonosító számát. Ha ilyen közlésre nem kerül sor, továbbra is a szolgáltatásnyújtót terheli a héafizetési kötelezettség.

(7)

Azokban az esetekben, amikor egy nem adóalany több mint egy országban telepedett le, vagy állandó lakóhelye az egyik országban, szokásos tartózkodási helye viszont egy másik országban található, annak a helynek kell elsőbbséget biztosítani, amelyik a tényleges igénybevétel helyén történő adóztatást a leginkább biztosítja. A tagállamok közötti joghatósági összeütközések elkerülése érdekében meg kell jelölni a tényleges igénybevétel helyét.

(8)

Szabályokat kell megállapítani a nem adóalany részére nyújtott, közlekedési eszközök bérbeadása, távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások adóügyi megítélésének egyértelművé tétele érdekében azokban az esetekben, amikor a nem adóalany letelepedési helyét, állandó lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, vagy nem lehet bizonyossággal megállapítani. Helyénvaló, hogy ezek a szabályok vélelmeken alapuljanak.

(9)

Ha rendelkezésre állnak olyan információk, amelyek alapján meghatározható az igénybevevő tényleges letelepedési helye, állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, megdönthető vélelemről kell rendelkezni.

(10)

Bizonyos olyan esetekben, amikor a szolgáltatás eseti jellegű, általában kis összegeket érint és szükségessé teszi az igénybevevő fizikai jelenlétét, mint amilyen a wifi hotspotokon vagy internetkávézókban nyújtott távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nyújtása, vagy ha a nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódóan általában nem kerül sor fizetési bizonylat vagy egyéb bizonyíték kiállítására, mint például telefonfülkék esetében, az igénybevevő letelepedési helyének, illetve állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének megállapítására vonatkozó bizonyíték nyújtása, és ellenőrzése aránytalan terhet jelentene vagy adatvédelmi problémákat okozhatna.

(11)

Mivel a közlekedési eszközök bérbeadása, a távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nem adóalany részére való nyújtásának adóügyi megítélése attól függ, hogy az igénybevevő hol telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye hol található, tisztázni kell, hogy a szolgáltatásnyújtónak – azokban az esetekben, amelyekre vonatkozóan nem állnak fenn különös vélelmek, vagy az adott vélelem megdöntése érdekében – milyen bizonyítékokkal kell rendelkeznie az igénybevevő illetőségének meghatározása céljából. Ebből a célból össze kell állítani a bizonyítékok indikatív, nem kimerítő listáját.

(12)

Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás egységes adóügyi megítélésének biztosítása érdekében meg kell határozni az ingatlan fogalmát. Meg kell határozni, hogy mennyire közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia ahhoz, hogy megállapítható legyen az ingatlanhoz való kapcsolódás, és létre kell hozni egy, az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként azonosított ügyletek példáit tartalmazó, nem kimerítő listát.

(13)

Tisztázni kell továbbá azon szolgáltatások nyújtásának adóügyi megítélését, amelyek keretében az ingatlanon végzendő munka céljából berendezéseket bocsátanak az igénybevevő rendelkezésére.

(14)

Gyakorlati okokból egyértelművé kell tenni, hogy a saját nevében eljáró adóalany által a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban szállásnyújtási szolgáltatással összefüggésben nyújtott távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat a teljesítés helyének meghatározása céljából az adott helyszínen nyújtott szolgáltatásnak kell tekinteni.

(15)

A 2006/112/EK irányelvvel összhangban a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépést minden esetben ott kell adóztatni, ahol az esemény megrendezésére ténylegesen sor kerül. Egyértelművé kell tenni, hogy ez akkor is érvényes, ha a jegyeket nem közvetlenül a szervező értékesíti, hanem közvetítő forgalmazza.

(16)

A 2006/112/EK irányelv értelmében a héafizetési kötelezettség keletkezhet a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítésekor vagy nem sokkal azt követően. A teljesítés helyére vonatkozó új szabályok tekintetében fennálló átmeneti időszak során nyújtott távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat illetően a szolgáltatásnyújtásoz kapcsolódó feltételek vagy a tagállamok között az alkalmazás terén mutatkozó különbségek kettős adózáshoz vagy az adózás elmaradásához vezethetnek. Ennek elkerülése és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani.

(17)

E rendelet alkalmazásában helyénvaló lehet, ha a tagállamok jogalkotási intézkedéseket fogadnak el a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) rögzített egyes jogok és kötelezettségek korlátozására valamely tagállam vagy az Európai Unió fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekének biztosítása céljából – beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket–, amennyiben az ilyen intézkedések az adott tagállamban az adócsalás és az adókikerülés kockázatára, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó héa helyes beszedésének biztosítására tekintettel szükségesek és arányosak.

(18)

Be kell vezetni az ingatlan fogalmát annak biztosítása érdekében, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás tagállamok általi adóügyi megítélése egységes legyen. E fogalom bevezetése jelentős hatást gyakorolhat a tagállamokban a jogszabályokra és a közigazgatási gyakorlatokra. A tagállamokban már alkalmazott ilyen jogszabályok vagy gyakorlatok sérelme nélkül és a zökkenőmentes áttérés érdekében e fogalmat egy későbbi időpontban kell bevezetni.

(19)

A 282/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 282/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A IV. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„6a. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 24. cikke (2) bekezdésének értelmében vett távközlési szolgáltatás különösen az alábbiakra terjed ki:

a)

hang, adatok és videó továbbítására és kapcsolására szolgáló vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatások, ideértve a képalkotó komponenst is tartalmazó telefonos szolgáltatásokat (videotelefon-szolgáltatások);

b)

az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatások, ideértve az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítást (VoIP);

c)

hangposta, hívásvárakoztatás, hívásátirányítás, hívószám-azonosítás, háromutas hívás és más híváskezelési szolgáltatások;

d)

személyhívó szolgáltatások;

e)

audioszöveg szolgáltatások;

f)

fax, távirat és telex;

g)

internet-hozzáférés, ideértve a világhálóhoz való hozzáférést;

h)

az ügyfél kizárólagos használatára szolgáló távközlési összeköttetést biztosító magánhálózati kapcsolatok.

(2)   A 2006/112/EK irányelv 24. cikke (2) bekezdésének értelmében vett távközlési szolgáltatás nem terjed ki az alábbiakra:

a)

elektronikus úton nyújtott szolgáltatások;

b)

rádió- és televízióműsor-szolgáltatások (a továbbiakban: műsorszolgáltatások).

6b. cikk

(1)   A műsorszolgáltatások audio- és audiovizuális tartalommal rendelkező szolgáltatások, mint például a médiaszolgáltató által és szerkesztői felelőssége mellett, kommunikációs hálózatokon keresztül a lakosság részére – műsorrend alapján, egyidejű meghallgatás vagy megtekintés céljából – nyújtott rádió vagy televízió-műsorszámok.

(2)   Az (1) bekezdés különösen az alábbiakra terjed ki:

a)

rádió- vagy televízióhálózaton keresztül közvetített vagy továbbközvetített rádió- vagy televízió-műsorszámok;

b)

az interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett (IP-streaming) rádió- vagy televízió-műsorszámok, amennyiben a műsorszolgáltatásra rádió- vagy televízió-hálózaton történő közvetítéssel vagy továbbközvetítéssel egyidejűleg kerül sor.

(3)   Az (1) bekezdés nem terjed ki az alábbiakra:

a)

távközlési szolgáltatások;

b)

elektronikus úton nyújtott szolgáltatások;

c)

meghatározott lekérhető műsorszámokra vonatkozó információk nyújtása;

d)

műsorszolgáltatási vagy közvetítési jogok átruházása;

e)

műsorszolgáltatás vételére szolgáló műszaki berendezések vagy létesítmények bérbeadása;

f)

az interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett (IP streaming) rádió- vagy televízió-műsorszámok, kivéve, ha azokat a közvetítéssel vagy továbbközvetítéssel egyidejűleg hagyományos rádió- vagy televízió-hálózatokon keresztül is közvetítik.”

b)

A 7. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

i)

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdés hatálya nem terjed ki az alábbiakra:”;

ii)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

műsorszolgáltatások;”;

iii)

a q), az r) és az s) pontot el kell hagyni;

iv)

a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„t)

kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztató vagy hasonló eseményekre szóló, online foglalt jegyek;

u)

online foglalt szálláshely, gépjármű-kölcsönzés, éttermi szolgáltatások személyszállítás és hasonló szolgáltatások.”

c)

A következő cikk kerül beillesztésre:

„9a. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 28. cikkének alkalmazásában, amennyiben az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat távközlési hálózaton, felületen vagy portálon – például alkalmazásokat összegyűjtő piactéren – keresztül nyújtják, a szolgáltatás nyújtásában részt vevő adóalany úgy tekintendő, mint aki saját nevében, de e szolgáltatások nyújtójának megbízásából jár el, kivéve, ha ez az adóalany szolgáltatásnyújtóként kifejezetten a szolgáltatót jelöli meg és ez a felek közötti szerződéses megállapodásból is kitűnik.

Ahhoz, hogy az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nyújtóját az adóalany kifejezetten az e szolgáltatások nyújtójaként jelölhesse meg, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a)

az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nyújtásában részt vevő minden egyes adóalany által kiállított vagy rendelkezésre bocsátott számlán fel kell tüntetni az ilyen szolgáltatásokat és azok nyújtóját;

b)

az igénybevevő részére kiállított vagy rendelkezésére bocsátott számlán vagy nyugtán fel kell tüntetni az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat és azok nyújtóját.

E bekezdés alkalmazásában az az adóalany, aki az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében jóváhagyja a díjnak az igénybevevő terhére történő felszámítását, vagy jóváhagyja a szolgáltatások nyújtását, vagy megállapítja az általános szolgáltatási feltételeket, nem jelölhet meg kifejezetten más személyt az említett szolgáltatások nyújtójaként.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazandó akkor is, ha az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatásokat – ideértve az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítást (VoIP) is – távközlési hálózaton, felületen vagy portálon – például alkalmazásokat összegyűjtő piactéren – keresztül és az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett nyújtják.

(3)   E cikk nem alkalmazandó azokra az adóalanyokra, akik az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokkal vagy az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatásokkal – az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítást (VoIP) is ideértve – kapcsolatban kizárólag fizetések feldolgozásában vesznek részt, az érintett elektronikus úton nyújtott szolgáltatások vagy telefonos szolgáltatások nyújtásában azonban nem.”

2.

Az V. fejezet a következőképpen módosul:

a)

Az 1. szakaszban a következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„13a. cikk

A nem adóalany jogi személyeknek a 2006/112/EK irányelv 56. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében, illetve 58. és 59. cikkében említett letelepedési helye a következők valamelyike:

a)

a központi ügyvezetés helye; vagy

b)

bármely olyan egyéb telephely, amely a személyi és a tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szükségleteinek kielégítésére igénybe vett szolgáltatások fogadásához és használatához.

13b. cikk

A 2006/112/EK irányelv alkalmazásában az alábbiak tekintendők »ingatlannak«:

a)

a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;

b)

bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;

c)

az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;

d)

az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.”

b)

A 18. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nyújtója azonban – tekintet nélkül arra, hogy tudomása van-e az ellenkezőjéről – jogállását illetően nem adóalanynak tekintheti a Közösség területén letelepedett igénybevevőt mindaddig, amíg az érintett igénybevevő nem közölte a szolgáltatásnyújtóval az egyedi héaazonosító számát.”

c)

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Amennyiben a 2006/112/EK irányelv 56. cikke (2) bekezdése első albekezdésének vagy 58. és 59. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatásokat olyan nem adóalany részére nyújtják, aki több országban telepedett le, vagy akinek állandó lakóhelye az egyik országban, szokásos tartózkodási helye pedig egy másik országban van, elsőbbséget élvez:

a)

nem adóalany jogi személy esetében az e rendelet 13a. cikke a) pontjában említett hely, kivéve, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás igénybevételére a szóban forgó cikk b) pontjában említett helyen kerül sor;

b)

természetes személy esetében a szokásos tartózkodási helye, kivéve, ha bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás igénybevételére az állandó lakóhelyén kerül sor.”

d)

A 4. szakasz a következőképpen módosul:

i)

a szakasz a következő alszakaszokkal egészül ki:

„3a.   alszakasz

Az igénybevevő illetőségére vonatkozó vélelmek

24a. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 44., 58., és 59a. cikke alkalmazásában, amennyiben távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások nyújtója a szolgáltatásait olyan helyszínen nyújtja, mint például egy telefonfülke, wifi hotspot, internetkávézó, étterem vagy egy szálloda hallja, ahol a szolgáltatás igénybevevőjének az azon a helyen való fizikai jelenléte szükséges ahhoz, hogy részére az adott szolgáltató szolgáltatást nyújthasson, azt kell vélelmezni, hogy az igénybevevő e helyszínen telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található, és a szolgáltatást ténylegesen ott használja és veszi igénybe.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett helyszín a 2006/112/EK irányelv 37. és 57. cikke értelmében vett Közösségen belüli személyszállítást végző hajó vagy repülőgép fedélzetén, illetve vonaton található, az illetőséget a személyszállítás indulási országa határozza meg.

24b. cikk

A 2006/112/EK irányelv 58. cikke alkalmazásában, amennyiben nem adóalany részére távközlési-, műsor-, vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat:

a)

a nem adóalany vezetékes telefonvonalán keresztül nyújtják, azt kell vélelmezni, hogy az igénybevevő a vezetékes vonal telepítési helye szerinti országban telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található;

b)

mobilhálózaton keresztül nyújtanak, azt kell vélelmezni, hogy az igénybevevő a szolgáltatások igénybevételekor használt SIM-kártya mobil országkódjával (MCC) azonosított országban telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található;

c)

– amelyekhez dekóder vagy hasonló eszköz vagy a megtekintést lehetővé tevő kártya szükséges – vezetékes vonal használata nélkül nyújtják, azt kell vélelmezni, hogy az igénybevevő ott telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található, ahol a dekóder vagy hasonló eszköz található, vagy ha ez a hely nem ismert, akkor azon a helyen, ahova a megtekintést lehetővé tevő kártyát az ott való használat céljából küldték;

d)

a 24a. cikkben és az e cikk a), b) és c) pontjában említettektől eltérő körülmények között nyújtanak, azt kell vélelmezni, hogy az igénybevevő azon a helyen telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található, amely helyet a szolgáltatásnyújtó az e rendelet 24f. cikkében felsoroltak közül két, egymásnak nem ellentmondó bizonyíték alapján ilyenként meghatároz.

24c. cikk

A 2006/112/EK irányelv 56. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben nem adóalany részére közlekedési eszköz nem rövid távú bérbeadását nyújtják, azt kell vélelmezni, hogy az igénybevevő azon a helyen telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ott található, amely helyet a szolgáltatásnyújtó az e rendelet 24e. cikkében felsoroltak közül két, egymásnak nem ellentmondó bizonyíték alapján ilyenként meghatároz.

3b.   alszakasz

A vélelem megdöntése

24d. cikk

(1)   Amennyiben a szolgáltatásnyújtó valamely, a 2006/112/EK irányelv 58. cikkében felsorolt szolgáltatást nyújt, megdöntheti az e rendelet 24a. cikkében és a 24b. cikk a), b) és c) pontjában említett vélelmet három, arra vonatkozó, egymásnak nem ellentmondó bizonyíték alapján, hogy a szolgáltatás igénybevevője más helyen telepedett le, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye más helyen található.

(2)   Az adóhatóság megdöntheti a 24a., 24b. vagy 24c. cikk alapján felállított vélelmet, ha feltételezhető, hogy a szolgáltatásnyújtó visszaélést vagy szabálytalanságot követ el.

3c.   alszakasz

Az igénybevevő illetőségének meghatározására és a vélelem megdöntésére vonatkozó bizonyítékok

24e. cikk

A 2006/112/EK irányelv 56. cikkének (2) bekezdésében rögzített szabályok alkalmazásában, illetve az e rendelet 24c. cikkében foglalt követelmények teljesítése céljából különösen az alábbiak tekintendők bizonyítéknak:

a)

az igénybevevő számlázási címe;

b)

a banki adatok, például az a hely, ahol a fizetéshez használt bankszámlát vezetik, vagy az igénybevevő adott banknál nyilvántartott számlázási címe;

c)

az igénybevevő által bérelt közlekedési eszköz nyilvántartásba vételi adatai, ha e közlekedési eszközt a használat helyén nyilvántartásba kell vetetni, vagy más hasonló információk;

d)

kereskedelmi szempontból releváns egyéb információk.

24f. cikk

A 2006/112/EK irányelv 58. cikkében rögzített szabályok alkalmazásában, illetve az e rendelet 24b. cikke d) pontjában és 24d. cikke (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése céljából különösen az alábbiak tekintendők bizonyítéknak:

a)

az igénybevevő számlázási címe;

b)

az igénybevevő által használt eszköz internetprotokoll (IP) címe, vagy bármely földrajzi helymeghatározási módszer;

c)

a banki adatok, például az a hely, ahol a fizetéshez használt bankszámlát vezetik, vagy az igénybevevő adott banknál nyilvántartott számlázási címe;

d)

az igénybevevő által használt előfizetői azonosító modul (SIM) kártyán tárolt nemzetközi mobil előfizetői azonosító (IMSI) mobil országkódja (MCC);

e)

az igénybevevő vezetékes vonalának helye, amelyen keresztül számára a szolgáltatást nyújtják;

f)

kereskedelmi szempontból releváns egyéb információk.”;

ii)

a szakasz a következő alszakasszal egészül ki:

„6a.   alszakasz

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás

31a. cikk

(1)   A 2006/112/EK irányelv 47. cikkében említett, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak:

a)

a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be;

b)

a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása.

(2)   Az (1) bekezdés különösen az alábbiakra terjed ki:

a)

egy meghatározott telekre szánt épület vagy épület részei terveinek elkészítése, tekintet nélkül arra, hogy az épület megépül-e;

b)

építésfelügyeleti vagy biztonsági szolgáltatások nyújtása;

c)

épület adott földterületen történő megépítése, valamint épületen vagy épület részein végzett építési és bontási munkák;

d)

adott földterületen állandó szerkezetek építése, valamint állandó szerkezeteken, például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszeren végzett építési és bontási munkák;

e)

földmunkák, ideértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat is, például a szántást, vetést, öntözést és trágyázást;

f)

az ingatlan állapotának és kockázatainak felmérése és értékelése;

g)

az ingatlan értékbecslése, ideértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásra biztosítási célokból van szükség, a hitel biztosítékaként szolgáló ingatlan értékének megállapítása vagy viták esetén a kockázatok és károk felmérése érdekében;

h)

a (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki;

i)

szállásnyújtás a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken, ideértve az időben megosztott használati jogok és hasonlók beváltásából eredő, meghatározott helyen való tartózkodás jogát;

j)

a h) és i) pontok hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra, például híd vagy alagút használatának biztosítása;

k)

épület vagy épület részeinek karbantartása, felújítása és javítása, ideértve az olyan munkákat is, mint a takarítás, csempézés, tapétázás és parkettázás;

l)

állandó szerkezetek, mint például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszerek karbantartása, felújítása és javítása;

m)

olyan gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, amelyek a beépítést vagy összeszerelést követően ingatlannak minősülnek;

n)

gépek vagy berendezések karbantartása és javítása, ellenőrzése és felügyelete, amennyiben a gépek vagy berendezések ingatlannak minősülnek;

o)

kereskedelmi, ipari vagy lakóingatlan működtetésére irányuló, az ingatlan tulajdonosa által vagy megbízásából végzett ingatlankezelés, a (3) bekezdés g) pontjának hatálya alá tartozó, ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés kivételével;

p)

ingatlan értékesítése, bérbe vagy haszonbérbe adása, valamint ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítése vagy átruházása tekintetében végzett közvetítés, a (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó közvetítés kivételével;

q)

ingatlanon fennálló jog átruházásához, ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítéséhez vagy átruházásához kapcsolódó jogi szolgáltatások, mint például közjegyzői szolgáltatások vagy ingatlan adásvételére irányuló szerződés elkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, abban az esetben is, ha az ingatlan jogi helyzetének megváltoztatását eredményező alapul szolgáló ügylet nem valósul meg.

(3)   Az (1) bekezdés nem terjed ki az alábbiakra:

a)

épület vagy épület részei terveinek elkészítése, amennyiben azokat nem meghatározott telekre szánják;

b)

termék ingatlanban történő tárolása, amennyiben az ingatlan meghatározott részét nem jelölik ki az igénybevevő kizárólagos használatára;

c)

hirdetési szolgáltatás nyújtása, abban az esetben is, ha ez ingatlan használatával jár;

d)

a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más nevében és javára jár el;

e)

kiállítási stand helyének biztosítása vásárok vagy kiállítások helyszínén, a kiállító számára tárgyak bemutatását lehetővé tevő egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint például a kiállítási stand megtervezése, a tárgyak fuvarozása és tárolása, gépek rendelkezésre bocsátása, kábelfektetés, biztosítás és reklámozás;

f)

gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, karbantartása és javítása, ellenőrzése vagy felügyelete, amennyiben a gép vagy berendezés nem képezi az ingatlan részét vagy nem válik az ingatlan részévé;

g)

ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés;

h)

a (2) bekezdés q) pontjának hatálya alá tartozó esetek kivételével a szerződésekhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, ideértve az ingatlan adásvételi szerződés feltételeire, az ilyen szerződés végrehajtására vagy létezésének bizonyítására vonatkozó tanácsadást, amennyiben e szolgáltatások nem kifejezetten valamely ingatlanon fennálló jog átruházására vonatkoznak.

31b. cikk

Amennyiben az igénybevevőnek ingatlanon végzendő munka céljából berendezéseket bocsátanak rendelkezésre, úgy ez az ügylet csak akkor tekintendő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatásnyújtó felelősséget vállal a munka kivitelezéséért.

Amennyiben a szolgáltatásnyújtó a berendezést a működtetéséhez elegendő személyzettel együtt bocsátja az igénybevevő rendelkezésére munka végzése céljából, azt kell vélelmezni, hogy a szolgáltatásnyújtó felelősséget vállal a munka kivitelezéséért. Az a vélelem, hogy a szolgáltatásnyújtó felelős a munka kivitelezéséért, bármely releváns ténybeli vagy jogi eszközzel megdönthető.

31c. cikk

A saját nevében eljáró adóalany által a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken való szállásnyújtással összefüggésben nyújtott távközlési-, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása céljából e szolgáltatásokat az adott helyszíneken nyújtott szolgáltatásnak kell tekinteni.”;

iii)

a 7. alszakaszban a következő cikk kerül beillesztésre:

„33a. cikk

A kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre jogosító jegyek értékesítése, amennyiben azt a saját nevében, de a szervező megbízásából eljáró közvetítő vagy a szervezőtől eltérő, saját javára eljáró adóalany végzi, a 2006/112/EK irányelv 53. cikkének és 54. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.”

3.

Az I. melléket 4. pontja az alábbi pontokkal egészül ki:

„f)

rádió- vagy televízióhálózaton, interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett rádió- vagy televízió-műsorszámok fogadása, ahol a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyedi kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban hallgathatja vagy tekintheti meg a műsorszámokat, mint például a lekérhető televíziós programok vagy videofilmek esetében;

g)

az interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett (IP streaming) rádió- vagy televízió-műsorszámok fogadása, kivéve, ha azokat a közvetítéssel vagy továbbközvetítéssel egyidejűleg hagyományos rádió- vagy televízióhálózatokon keresztül is közvetítik;

h)

hírközlő hálózaton keresztül biztosított audio- és audiovizuális tartalom nyújtása, amelyet nem médiaszolgáltató biztosít, és amelyért médiaszolgáltató nem visel szerkesztői felelősséget;

i)

médiaszolgáltató audio- és audiovizuális végtermékének hírközlő hálózaton keresztül történő továbbszolgáltatása a médiaszolgáltatótól különböző személy által.”

2. cikk

A Közösség területén letelepedett szolgáltatásnyújtó által a Közösség területén letelepedett, ott állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére nyújtott távközlési, rádió- és televízióműsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében az alábbiak alkalmazandók:

a)

a 2015. január 1. előtt keletkezett adófizetési kötelezettség tekintetében a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatásnyújtó a 2006/112/EK irányelv 45. cikkében foglaltak szerint letelepedett, tekintet nélkül arra, hogy a e szolgáltatások nyújtása vagy folyamatos nyújtása mikor fejeződik be;

b)

a 2015. január 1-jén vagy azt követően keletkezett adófizetési kötelezettség tekintetében a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol az igénybevevő letelepedett, illetve állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található, tekintet nélkül arra, hogy e szolgáltatások nyújtása vagy folyamatos nyújtása mikor kezdődött;

c)

amennyiben az adófizetési kötelezettség 2015. január 1-jét megelőzően abban a tagállamban keletkezett, amelyben a szolgáltatásnyújtó letelepedett, ugyanazon adóztatandó tényállással kapcsolatban az igénybevevő tagállamában 2015. január 1-jén vagy azt követően nem keletkezhet adófizetési kötelezettség.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 282/2011/EU végrehajtási rendelet e rendelettel beillesztett 13b., 31a. és 31b. cikke azonban 2017. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2013. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BERNATONIS

(1)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és Tanács 13/2010/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(3)  A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (HL L 77., 2011.3.23., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).