21.12.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 353/80 |
A BIZOTTSÁG 2012/46/EU IRÁNYELVE
(2012. december 6.)
a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikkére, mivel:
mivel:
(1) |
A nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésről szóló 97/68/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 21-i 2004/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) új IIIA., IIIB. és IV. kibocsátási szakaszokat vezetett be a 97/68/EK irányelvbe a környezet és az emberi egészség fokozottabb védelme érdekében. A vizsgálati módszereket ennek megfelelően módosította előbb a 2004/26/EK irányelv, majd a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2010. március 31-i 2010/26/EU bizottsági irányelv (3). |
(2) |
A IV. szakasz határértékei a Q kategóriájú motorok esetében a 2013. január 1-jétől, az R kategóriájú motorok esetében pedig a 2013. október 1-jétől kiadott típusjóváhagyások tekintetében válnak kötelezővé. A nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartozó nagy teljesítményű Euro V és VI motorokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján sikerült felfedezni bizonyos hiányosságokat a IV. szakasznak megfelelő motorokra vonatkozó vizsgálati követelményekben. Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a IV. szakasznak megfelelő Q és R kategóriájú motorok típusjóváhagyása, a műszaki fejlődés figyelembevételével, továbbá a világszintű harmonizáció érdekében felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a 97/68/EK irányelv egyes rendelkezéseit. Erre a vizsgálati eredmények értelmezési lehetőségének szűkítése és a motorok kibocsátásának értékelése során vétett hibák korlátozása érdekében is szükség van. |
(3) |
A 2010/26/EU irányelv az NOx-szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket vezetett be, amelyekre azért van szükség, hogy a IIIB. és a IV. szakasznak megfelelő motorokra vonatkozó új kibocsátási határértékeknek való megfeleléshez szükséges fejlett kipufogógáz-utókezelő rendszerek megfelelően működjenek. Annak megelőzésére, hogy a gazdasági szereplők kijátsszák a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, az NOx-szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket különösen helyénvaló kiegészíteni egy olyan, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszerrel, amely az 595/2009/EK rendelet nehéz tehergépjárművekre (Euro VI) vonatkozó rendelkezésein alapul, valamint egy kétlépcsős használatkorlátozó rendszerrel, amely jelentősen csökkenti a berendezés teljesítményét, és ezáltal kikényszeríti a megfelelést. |
(4) |
Az elektronikus vezérlésű motorok bevezetését követően a vizsgálati eljárást hozzájuk kell alakítani annak biztosítása érdekében, hogy a motorok vizsgálatai jobban tükrözzék a tényleges használati feltételeket, ezzel is megelőzve a kibocsátási követelmények kijátszását. Ezért a típusjóváhagyás során a megfelelést a vizsgált motornak az ISO 8178 szabvány alapján kiválasztott üzemi tartományában kell igazolni. Meg kell adni továbbá azt is, hogy az említett vizsgálatokat a motor milyen működési feltételei mellett végezték el, és a fajlagos kibocsátásra vonatkozó számításokat úgy kell módosítani, hogy megfeleljenek a nehéz tehergépjárművek (Euro VI) esetében előírtaknak, és összhangba kerüljenek az Unió jelentős kereskedelmi partnereinek rendelkezéseivel. |
(5) |
A 97/68/EK irányelv előírja, hogy a gyártó adja meg a motornak a tengerszint feletti magasságra vagy légnyomásra és hőmérsékletre vonatkozóan meghatározott, ellenőrzött környezeti feltételek melletti kibocsátási jellemzőit. Azért, hogy jobban tükrözzék a motorok tényleges használatát, a hőmérsékletre/nyomásra vagy a tengerszint feletti magasságra vonatkozó kritériumokat helyénvaló úgy kiterjeszteni, hogy a rendelkezések jobban megfeleljenek az Euro VI nagy teljesítményű motorokra vonatkozó követelményeknek. |
(6) |
A tartósságra vonatkozó követelményeket is felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy garantált legyen a hatékony kibocsátáscsökkentés, amikor a motor üzemel. A IV. szakasznak megfelelő motorokhoz és megfelelő utókezelő rendszereikhez kapcsolódó technológiai változások miatt a 97/68/EK irányelvben megállapított, tartósságra vonatkozó rendelkezések e motorok számára nem megfelelők, ezért az 595/2009/EK rendelet rendelkezésein alapuló rendelkezéseket kell beilleszteni a 97/68/EK irányelvbe az Euro VI nagy teljesítményű motorokra vonatkozóan. |
(7) |
Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának szintjén elfogadásra került egy világszinten összehangolt vizsgálati eljárás a IV. szakasznak megfelelő motorok tekintetében (az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása). Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az Unióban is ez az eljárás vonatkozzon az említett motorok vizsgálatára. |
(8) |
A 97/68/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy az egyéb uniós vagy ENSZ-EGB-jogszabályok alapján kiadott jóváhagyások egyenértékűek az említett irányelv alapján kiadott típusjóváhagyásokkal. Az egyenértékűnek tekintett jogi eszközök felsorolását a hatályban lévő változatoknak megfelelően módosítani kell. A nagy teljesítményű Euro VI motorok tekintetében ki kell kötni, hogy az egyenértékűség csak bizonyos további használatkorlátozási követelmények betartása esetén teljesül. |
(9) |
A szén-dioxid-kibocsátás rögzítése további információt nyújt a motor teljesítményéről. A CO2-kibocsátás rögzítése a motorvizsgálati ciklusok során része az 595/2009/EK rendelet nehéz tehergépjárművekre vonatkozó rendelkezéseinek (Euro VI és a Környezetvédelmi Ügynökség [Environmental Protection Agency, EPA] 40CFR üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó normái). Ezért helyénvaló ezeket a rendelkezéseket a 97/68/EK irányelvbe is beilleszteni. |
(10) |
A 97/68/EK irányelvnek nincsenek kifejezetten a motor másodlagos kibocsátásának minősülő, a forgattyúházból származó kibocsátásokra vonatkozó rendelkezései. Az értelmezési problémák elkerülése érdekében tisztázni kell, hogy a forgattyúházból származó kibocsátásokat miként kell figyelembe venni annak elbírálásakor, hogy a kibocsátásvizsgálat sikeres volt-e vagy sem. Ezeket a rendelkezéseket össze kell hangolni az Euro VI nagy teljesítményű motorokra vonatkozó rendelkezésekkel és az USA Tier 4 rendelkezéseivel (EPA 40CFR 1039. rész). |
(11) |
A 97/68/EK irányelv előírja, hogy a motorokat a nettó motorteljesítmény és ennek megfelelő kibocsátási határértékek alapján különböző motorteljesítmény-tartományokba sorolják be. Az új, elektronikus vezérlésű motorok megjelenésével a maximális motorteljesítmény eltérhet a névleges motorteljesítménytől. A kibocsátási követelmények teljesítésének biztosítása érdekében a maximális motorteljesítményt kell figyelembe venni. |
(12) |
A 97/68/EK irányelvben megadott adatközlő lapokat frissíteni kell, hogy tükrözzék a műszaki haladást és a bevezetett változtatásokat. Az új dokumentumoknak teljes adatszolgáltatásra alkalmasnak kell lenniük. |
(13) |
A 97/68/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(14) |
A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. |
(15) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 97/68/EK irányelv 15. cikke értelmében illetékes „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 97/68/EK irányelv módosítása
A 97/68/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
az I. melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul; |
2. |
a II. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul; |
3. |
a III. melléklet ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul; |
4. |
a VI. melléklet ezen irányelv IV. mellékletének megfelelően módosul; |
5. |
a VII. melléklet ezen irányelv V. mellékletének megfelelően módosul; |
6. |
a XI. melléklet helyébe az ezen irányelv VI. mellékletében szereplő szöveg lép; |
7. |
a XII. melléklet helyébe az ezen irányelv VII. mellékletében szereplő szöveg lép. |
2. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. december 21-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. december 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 59., 1998.2.27., 1. o.
(2) HL L 146., 2004.4.30., 1. o.
(3) HL L 86., 2010.4.1., 29. o.
(4) HL L 188., 2009.7.18., 1. o.
I. MELLÉKLET
A 97/68/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
a szöveg a következő 3.2.3. és 3.2.4. ponttal egészül ki:
|
2. |
a 8.3.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
a 8.3.2.3. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
a 8.4. pont címének helyébe az alábbi szöveg lép: „A IIIB. szakasznak megfelelő motorok NOx-szabályozására vonatkozó követelmények” |
5. |
a szöveg a következő 8.5., 8.6. és 8.7. ponttal egészül ki: „8.5. A IV. szakasznak megfelelő motorok NOx-szabályozására vonatkozó követelmények 8.5.1. A gyártónak – a II. melléklet 1. függelékének 2. pontjában és a II. melléklet 3. függelékének 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva – az NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések működési jellemzőit teljes mértékben leíró információkat kell benyújtania. 8.5.2. A motor kibocsátáscsökkentő stratégiájának működnie kell az Unió területén szokásosan előforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hőmérsékletek esetében is. Ez a követelmény nem korlátozódik azon feltételekre, amelyek mellett kibocsátáscsökkentő alapstratégiát kell alkalmazni a 8.3.2.2. pont előírásai szerint. 8.5.3. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során a melegindításos nem közúti állandósult állapotú ciklus vagy nem közúti átmeneti állapotú (tranziens) ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 10 ppm átlagértéket. 8.5.4. Ha a nem közúti mozgó gépekre reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensből való mintavétel lehetőségét. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. 8.5.5. A típusjóváhagyást a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően a következő feltételekhez kell kötni:
8.6. Ellenőrzési tartomány a IV. szakasz esetében E melléklet 4.1.2.7. pontjának megfelelően a IV. szakasznak megfelelő motorok esetében az I. melléklet 2. függelékében meghatározott ellenőrzési tartományból vett kibocsátási minták nem haladhatják meg 100 %-nál nagyobb mértékben az e melléklet 4.1.2.6. táblázatában foglalt kibocsátási határértékeket. 8.6.1. A demonstrációra vonatkozó követelmények A műszaki szolgálat a vizsgálat céljára legfeljebb három terhelési és sebességi pontot választ ki véletlenszerűen az ellenőrzési tartományon belül. A műszaki szolgálat véletlenszerűen meghatározza a vizsgálati pontok sorrendjét. A vizsgálatot az NRSC (non-road steady cycle = nem közúti állandósult állapotú ciklus) fő követelményei szerint kell lebonyolítani, de minden vizsgálati pontot külön kell értékelni. Minden vizsgálati pontnak meg kell felelnie a 8.6. pontban meghatározott határértékeknek 8.6.2. Vizsgálati követelmények A vizsgálatot a III. mellékletben leírt módon, a különálló vizsgálati ciklusok után azonnal el kell végezni. Amennyiben azonban a gyártó a III. melléklet 1.2.1. pontja alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, a vizsgálatot a következőképpen kell végrehajtani:
8.7. A IV. szakasznak megfelelő motorok forgattyúházból származó kibocsátásának ellenőrzése 8.7.1. A 8.7.3. pontban megadott kivétellel a motor forgattyúházának szellőztető rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegőbe. 8.7.2. A motorok működés közben kibocsáthatnak a forgattyúházból gázokat, amennyiben azok a kipufogórendszerbe mindig a kipufogógáz-utókezelő előtt kerülnek be. 8.7.3. A levegőbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltőkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból kibocsáthatnak gázokat a levegőbe. Ebben az esetben a forgattyúházból kibocsátott gázokat az e szakasz 8.7.3.1. pontjának megfelelően végzett valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzá kell adni a kipufogógáz-kibocsátáshoz. 8.7.3.1. A forgattyúházból származó kibocsátások A motor forgattyúházának szellőztető rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegőbe, a következők kivételével: a levegőbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltőkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból bocsáthatnak ki gázokat a levegőbe, ha azokat valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzáadják a kipufogógáz-kibocsátáshoz. Az ezt a kivételt kihasználó gyártóknak úgy kell beszerelniük a motorokat, hogy a forgattyúházból származó kibocsátást a mintavevő rendszerbe lehessen irányítani. E pont alkalmazásában a forgattyúházból származó és a teljes folyamat során a kipufogógáz-utókezelő rendszer előtt a kipufogógázba kerülő kibocsátások nem tekintendők közvetlenül a környezeti levegőbe jutó kibocsátásoknak. A nyitott forgattyúházból származó kibocsátásokat kibocsátásmérési célból a következőképpen kell a kipufogórendszerbe irányítani:
|
6. |
a szöveg a következő 9. szakasszal egészül ki: „9. A MOTORTELJESÍTMÉNY-KATEGÓRIA KIVÁLASZTÁSA
|
7. |
a szöveg az alábbi 1. és 2. függelékkel egészül ki: „1. függelék Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelmények 1. Bevezetés Ez a melléklet határozza meg az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelményeket. Előírásokat tartalmaz mindazon motorokra, amelyek a kibocsátáscsökkentés érdekében reagenst használnak. 1.1. Fogalommeghatározások és rövidítések »NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer« (NCD): a motor fedélzetén található rendszer, mely képes az alábbiakra: a)az NOx-szabályozás működési hibájának észlelése;b)az NOx-szabályozás működési hibája valószínű okának beazonosítása számítógépes memóriában tárolt adatok alapján, és/vagy ilyen információk kiadása külső eszközre.»NOx-szabályozás működési hibája« (NCM): egy motor NOx-szabályozó rendszerébe a jogszabályok kijátszása céljából való szakszerűtlen beavatkozásra tett kísérlet, vagy a rendszert érintő olyan működési hiba, amely vélhetően ilyen szakszerűtlen beavatkozás következménye, amelynek észlelését követően ezen irányelv szerint figyelmeztetésnek vagy használatkorlátozó rendszernek kell bekapcsolódnia. »diagnosztikai hibakód« (DTC): az NOx-szabályozás működési hibáját azonosító vagy címkéző szám vagy alfanumerikus azonosító; »megerősített és aktív diagnosztikai hibakód«: olyan diagnosztikai hibakód, amelyet a rendszer elment, amikor az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer működési hibát jelez; »kiolvasó«: külső mérőberendezés, amely az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgál; »NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád«: a gyártó által annak alapján csoportosított motorrendszerek, hogy az NOx-szabályozás működési hibáinak ellenőrzésére/diagnosztizálására szolgáló módszerek közösek. 2. Általános követelmények A motorrendszernek rendelkeznie kell NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszerrel (NCD), amely azonosítani tudja az NOx-szabályozás azon működési hibáit, amelyek szerepelnek e mellékletben. Az e pont hatálya alá tartozó motorrendszereket úgy kell megtervezni, legyártani és beépíteni, hogy hasznos élettartamuk alatt és szokásos használati körülmények között mindvégig alkalmasak legyenek e követelmények teljesítésére. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez elfogadható, ha azokon a motorokon, melyeket ezen irányelv III. melléklete 5. függelékének 3.1. pontjában említett élettartamukon túl használnak, az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer (NCD) működésének és érzékenységének némi romlása mutatkozik olyan mértékben, amelynek következtében előfordulhat, hogy a kibocsátás túllépi az e mellékletben meghatározott küszöbértékeket, mielőtt működésbe lép a figyelmeztető és/vagy a használatkorlátozó rendszer. 2.1. Kért információk 2.1.1. Reagenst igénylő kibocsátáscsökkentő rendszer esetében a gyártónak – a II. melléklet 1. függelékének 2.2.1.13. pontja és 3. függelékének 2.2.1.13. pontja szerint – meg kell adnia a reagens jellemzőit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hőmérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minőségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást. 2.1.2. A gyártónak a típusjóváhagyás iránti kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtania a jóváhagyó hatóságnak a 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer és az 5. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszer működési jellemzőit teljes körűen leíró részletes írásos tájékoztatást. 2.1.3. A gyártó az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára beépítési útmutatót biztosít, amelynek követése esetén garantált, hogy a motor, beleértve a jóváhagyott motortípus részét képező kibocsátáscsökkentő rendszert, a gépbe beépítve e melléklet követelményeinek megfelelő módon együttműködik a gép megfelelő részeivel. Ez a dokumentáció tartalmazza a részletes műszaki előírásokat és a motorrendszerre vonatkozó rendelkezéseket (szoftver, hardver és kommunikáció), amelyek a motorrendszernek a gépbe való helyes beépítéséhez szükségesek. 2.2. Működési feltételek 2.2.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer a következő feltételek mellett működőképes:
Ez a pont nem vonatkozik a reagensszintnek a reagenstartályban történő ellenőrzésére, amennyiben az ellenőrzésnek a használati körülményektől függetlenül minden olyan körülmény mellett is működnie kell, amikor a mérés műszakilag megvalósítható (például minden olyan körülmény mellett, amikor a folyékony reagens nincs megfagyva). 2.3. A reagens fagyvédelme 2.3.1. Fűtött és fűtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer használata egyaránt megengedett. A fűtött rendszernek meg kell felelnie a 2.3.2. pont követelményeinek. A fűtés nélküli rendszernek pedig a 2.3.3. pont követelményeit kell teljesítenie. 2.3.1.1. A fűtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer használatát a gép tulajdonosának szóló írásbeli használati utasításban fel kell tüntetni. 2.3.2. Reagenstartály és -adagoló rendszer 2.3.2.1. A jármű 266 K (–7 °C) környezeti hőmérsékleten történő indításától számítva legkésőbb 70 percen belül a befagyott reagensnek is használhatónak kell lennie. 2.3.2.2. Fűtött rendszerre vonatkozó tervezési kritériumok A fűtött rendszer kialakításának olyannak kell lennie, hogy a meghatározott eljárás szerint vizsgálva megfeleljen az e szakaszban megállapított, teljesítményre vonatkozó követelményeknek.
2.3.2.3. A tervezési kritériumok értékelése történhet hidegkamrás mérőállásban egy teljes géppel vagy annak a gépbe való beépítés szempontjából reprezentatív részeivel vagy országúti vizsgálatok alapján. 2.3.3. A figyelmeztető és használatkorlátozó rendszer bekapcsolása nem fűtött rendszer esetében 2.3.3.1. A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie, ha 266 K (–7 °C) vagy ez alatti környezeti hőmérsékleten nincs reagensadagolás. 2.3.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erős használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha 266 K (–7 °C) vagy ez alatti környezeti hőmérsékleten az indítástól számított legkésőbb 70 percen belül nincs reagensadagolás. 2.4. Diagnosztikai követelmények 2.4.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszernek (NCD) számítógépes memóriában tárolt diagnosztikai hibakódok (DTC-k) segítségével tudnia kell azonosítani az NOx-szabályozás e mellékletben szereplő működési hibáit (NCM-ek), és ezeket az információkat kérésre ki kell tudnia adni külső eszközre. 2.4.2. A diagnosztikai hibakódok (DTC-k) rögzítésére vonatkozó követelmények 2.4.2.1. Az NCD-rendszernek az NOx-szabályozás minden egyes működési hibája (NCM) esetében diagnosztikai hibakódot kell rögzítenie. 2.4.2.2. Az NCD-rendszer a motor beindításától számított 60 percen belül eldönti, hogy észlelhető-e valamilyen működési hiba. Ekkor a rendszernek el kell mentenie egy „megerősített és aktív diagnosztikai hibakód”-ot, és a figyelmeztető rendszernek a 4. pont szerint működésbe kell lépnie. 2.4.2.3. Amennyiben az ellenőrző rutinoknak több mint 60 perc működési időre van szükségük ahhoz, hogy pontosan észleljék és megerősítsék az NOx-szabályozás működési hibáját (például statisztikai modelleket használó rutinok vagy a jármű fogyasztását figyelembe vevő rutinok esetében), a szakhatóság engedélyezhet hosszabb megfigyelési időt is, feltéve, hogy a gyártó megindokolja ennek szükségességét (például műszaki indoklás, kísérleti eredmények, saját tapasztalatok stb.). 2.4.3. A diagnosztikai hibakódok (DTC-k) törlésére vonatkozó követelmények
2.4.4. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszert nem szabad úgy programozni vagy más módon úgy kialakítani, hogy a gép kora alapján részlegesen vagy teljesen kikapcsoljon a motor tényleges élettartama alatt, és a rendszer nem tartalmazhat olyan algoritmust vagy stratégiát, amelynek célja az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer teljesítőképességének az idő előrehaladtával való csökkentése. 2.4.5. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer esetlegesen újraprogramozható számítógépes kódjának vagy működési paraméterének ellen kell állnia a szándékos beavatkozásnak. 2.4.6. NCD szerinti motorcsalád Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsalád összetételének a meghatározása a gyártó feladata. A motorrendszerek egy NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládba történő besorolásának műszakilag indokoltnak kell lennie, és azt jóvá kell hagyatni a szakhatósággal. A nem egy motorcsaládba tartozó motorok még tartozhatnak ugyanabba az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládba. 2.4.6.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládot meghatározó paraméterek Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládot olyan alapvető tervezési paraméterekkel lehet meghatározni, amelyek a motorcsaládba tartozó motorrendszerek tekintetében közösek. Ahhoz, hogy a motorrendszereket az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerint egy motorcsaládba tartozónak lehessen tekinteni, a következő tervezési alapparamétereknek kell hasonlónak lenniük:
Ezeket a hasonlóságokat a gyártónak megfelelő műszaki igazoló eljárással vagy más megfelelő eljárással igazolnia kell, és jóvá kell hagyatnia a jóváhagyó hatósággal. A gyártó kérheti, hogy a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer ellenőrzésre/diagnosztizálásra szolgáló módszereinek a motorrendszer elrendezésének különbségei miatti kisebb eltéréseit, amennyiben a gyártó ezeket a módszereket hasonlónak tekinti, és azok csak azért térnek el, hogy megfeleljenek egyes vizsgált alkatrészek konkrét jellemzőinek (például méret, kipufogógáz-áram stb.), vagy hasonlóságaik műszakilag megalapozottak. 3. Karbantartási követelmények
4. Üzemeltetőt figyelmeztető rendszer
5. Használatkorlátozó rendszer 5.1. A gépben lennie kell egy használatkorlátozó rendszernek, amely a következő elvek egyikén alapul:
5.2. A jóváhagyó hatóság előzetes jóváhagyásával a motor felszerelhető olyan eszközzel, amellyel a nemzeti vagy regionális kormányzat vagy sürgősségi segélyszolgálataik vagy fegyveres erőik által kihirdetett szükségállapot alatt ki lehet kapcsolni a használatkorlátozó rendszert. 5.3. Mérsékelt használatkorlátozó rendszer
1. ábra A mérsékelt használatkorlátozás nyomatékcsökkentési mechanizmusa
5.4. Erős használatkorlátozó rendszer
5.5. A biztonsági szempontok figyelembevétele és az öngyógyító diagnosztika lehetővé tétele érdekében lehetőség van a használatkorlátozást hatástalanító funkció alkalmazására a teljes motorteljesítmény felszabadítása érdekében, feltéve, hogy az
5.6. Ha a működésbe lépést kiváltó feltételek már megszűntek, a használatkorlátozó rendszernek ki kell kapcsolnia. A használatkorlátozó rendszer nem kapcsolhat ki automatikusan, ha működésbe lépésének okait nem szűntették meg. 5.7. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó eljárások részleteit a 11. pont ismerteti. 5.8. Az ezen irányelv szerinti típusjóváhagyás iránti kérelem részeként a gyártónak a 11. pontban meghatározottak szerint demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer működését. 6. A rendelkezésre álló reagens 6.1. Reagensszint-kijelző A gépen lennie kell egy kijelzőnek, amely egyértelműen tájékoztatja az üzemeltetőt a reagenstartályban lévő reagens szintjéről. A reagenskijelző legalacsonyabb elfogadható működési szintje az, hogy folyamatosan jeleznie kell a reagensszintet, míg a 4. pontban említett figyelmeztető rendszer működik. A reagenskijelző lehet analóg vagy digitális, és mutathatja a szintet a teljes tartály űrtartalmának, a megmaradt reagens vagy a becsült hátralevő üzemórák arányában. 6.2. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése
6.3. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése
7. A reagensminőség figyelése 7.1. A motornak vagy gépnek rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely megállapítja, ha nem megfelelő reagens van a gépben.
7.2. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése Amennyiben az ellenőrző rendszer megerősíti, hogy a reagensminőség nem megfelelő, a 4. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölő üzenetet kell megjelenítenie. (például »nem megfelelő minőségű karbamid«, »nem megfelelő minőségű AdBlue« vagy »nem megfelelő minőségű reagens«). 7.3. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése
8. Reagensadagolás 8.1. A motornak rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely megállapítja, ha megszakad az adagolás. 8.2. Reagensadagolás-számláló
8.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek az adagolás megszakadása esetén működésbe kell lépnie, ami az adagolásszámlálót továbblépteti a 8.2.1. pont szerint. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölő üzenetet kell megjelenítenie (például »karbamidadagolási hiba«, »AdBlue-adagolási hiba« vagy »reagensadagolási hiba«). 8.4. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése
9. A manipulálásnak betudható működési hibák figyelése 9.1. A reagenstartályban lévő reagens szintjén, a reagensminőségen és az adagolás megszakadásán túlmenően a következő működési hibákat kell figyelni, mivel azok manipulálásnak lehetnek betudhatóak:
9.2. Ellenőrzési követelmények 9.2.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszert (NCD) folyamatosan ellenőrizni kell az elektromos hibák, illetve érzékelők kiesése vagy kiiktatása szempontjából, ami megakadályozná a 6–8. pontban előírt más működési hibák észlelését (összetevő-ellenőrzés). A diagnosztikai képességet befolyásoló érzékelők többek között az NOx-koncentrációt közvetlenül mérő érzékelők, a karbamid minőségét ellenőrző érzékelők, a környezeti viszonyok érzékelői, valamint a reagens adagolását, a reagens szintjét vagy a reagens fogyását ellenőrző érzékelők. 9.2.2. A kipufogógáz-visszavezető rendszer szelepének számlálója
9.2.3. Az NCD-rendszer számlálói
9.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott működési hibák bármelyike előfordul, és jeleznie kell a sürgős javítás szükségességét. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölő üzenetet kell megjelenítenie (pl. »a reagensadagoló szelep csatlakozása megszakadt« vagy »károsanyag-kibocsátást érintő kritikus hiba«). 9.4. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése 9.4.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott hibát a 9.3. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 36 motorüzemórán belül nem orvosolják. 9.4.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erős használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott hibát a 9.3. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 100 motorüzemórán belül nem orvosolják. 9.4.3. A működési hiba ismételt előfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer működésbe lépéséig eltelő óraszám a 11. pontban ismertetett mechanizmussal csökkenthető. 9.5. A gyártó a 9.2. pontban megállapított követelmények helyett kipufogórendszerben elhelyezkedő NOx-érzékelőt is használhat. Ebben az esetben
10. Az igazolásra vonatkozó követelmények 10.1. Általános előírások Az e melléklet előírásainak való megfelelést a típusjóváhagyás során kell demonstrálni az 1. táblázatban bemutatott és e pontban részletezett, következő demonstrációk elvégzésével:
1. táblázat Az e függelék 10.3. és 10.4. pontja rendelkezéseinek megfelelő demonstrációs eljárás tartalmának szemléltetése
10.2. Motorcsaládok és ncd szerinti motorcsaládok Egy motorcsalád vagy egy NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád a 10. pont követelményeinek való megfelelése a vizsgált motorcsalád egyik tagján végzett vizsgálattal demonstrálható, feltéve, hogy a gyártó a típusjóváhagyó hatóság számára demonstrálja, hogy az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenőrző rendszerek a családon belül hasonlóak. 10.2.1. Annak igazolása, hogy az NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád egyéb tagjainak ellenőrző rendszerei hasonlóak, történhet úgy, hogy a gyártó benyújt a jóváhagyó hatósághoz egy dokumentációt, mint például algoritmusokat, funkcionális elemzéseket stb. 10.2.2. A vizsgált motort a típusjóváhagyó hatósággal egyeztetve a gyártó választja ki. Ez lehet a vizsgált motorcsalád alapmotora, de nem feltétlenül kell annak lennie. 10.2.3. Amennyiben a motorcsalád olyan NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládba tartozik, amely már a 10.2.1. pont szerint típusjóváhagyással rendelkezik (3. ábra), e motorcsalád megfelelőségét további vizsgálat nélkül demonstráltnak kell tekinteni, feltéve, hogy a gyártó demonstrálja a jóváhagyó hatóságnak, hogy az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenőrző rendszerek a családon és a vizsgált, NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládon belül hasonlók. 3. ábra Egy NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád korábban demonstrált megfelelősége
10.3. A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének demonstrálása 10.3.1. A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének megfelelőségét két vizsgálat elvégzésével kell igazolni: reagenshiány és egy, az e melléklet 7–9. pontjában vizsgált működésihiba-kategória. 10.3.2. A vizsgálandó működési hibák kiválasztása: 10.3.2.1. A figyelmeztető rendszer rossz reagensminőség esetén történő működésbe lépése demonstrálásának céljaira olyan reagenst kell választani, melynek hatóanyag-tartalma legalább annyira fel van hígítva, mint a gyártó által e melléklet 7. pontja követelményei szerint közölt érték. 10.3.2.2. A figyelmeztető rendszer manipulálásnak betudható, e melléklet 9. pontjában meghatározott működési hibák esetén történő működésbe lépése demonstrálásának céljaira a kiválasztást a következő követelmények szerint kell végezni:
10.3.3. Demonstráció 10.3.3.1. A demonstrálás céljaira külön vizsgálatot kell végezni a 10.3.1. pontban említett minden egyes működési hiba vonatkozásában. 10.3.3.2. A vizsgálat alatt csak az éppen vizsgált működési hiba állhat fenn. 10.3.3.3. A vizsgálat megkezdése előtt valamennyi hibakódot törölni kell. 10.3.3.4. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben a vizsgált működési hibát szimulálni is lehet. 10.3.3.5. Reagenshiánytól eltérő működési hiba észlelése A reagenshiánytól eltérő működési hiba kiváltásakor vagy szimulálásakor a működési hiba észlelését a következőképpen kell végrehajtani:
10.3.3.6. Reagenshiány észlelése A figyelmeztető rendszer reagenshiány esetén történő működésbe lépése demonstrálásának céljaira a motort a gyártó döntése szerint egy vagy több NCD-vizsgálati cikluson át kell járatni.
10.3.3.7. NCD-vizsgálati ciklus
10.3.4. A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a figyelmeztető rendszer a 10.3.3. pont szerinti minden demonstrációs vizsgálat végén megfelelően működésbe lép. 10.4. A használatkorlátozó rendszer működésének igazolása 10.4.1. A használatkorlátozó rendszer működésének demonstrálását próbapadon végzett vizsgálattal kell végrehajtani. 10.4.1.1. A motorrendszerhez e célból a jóváhagyó hatóság megelégedésére csatlakoztatni (vagy szimulálni) kell minden további, a demonstráció elvégzéséhez szükséges, a motorrendszerhez fizikailag nem felszerelt alkatrészt vagy alrendszert, úgymint többek között a környezeti hőmérséklet érzékelőjét, a szintérzékelőket, valamint az üzemeltetőt figyelmeztető és tájékoztató rendszereket. 10.4.1.2. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a demonstrációs vizsgálatokat a teljes gépen is elvégezheti, a gépet megfelelő próbapadra szerelve, vagy azt ellenőrzött körülmények között próbapályán futtatva. 10.4.2. A vizsgálati ciklusnak demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer reagenshiány és az e melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott működési hibák egyike esetében történő működésbe lépését. 10.4.3. E demonstráció céljaira:
10.4.4. A gyártónak emellett demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer működését az e melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott azon működési hibák esetében, melyeket a 10.4.1–10.4.3. pontban ismertetett demonstrációs vizsgálatokra nem választottak ki. Ezeket a további demonstrációkat el lehet végezni a jóváhagyó hatóság részére egy műszaki eset bemutatásával, pl. algoritmusok, funkcionális elemzések, korábbi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával. 10.4.4.1. Ezeknek a további demonstrációknak különösen azt kell a jóváhagyó hatóság megelégedésére demonstrálniuk, hogy a jármű motorvezérlő egységébe a megfelelő nyomatékcsökkentő mechanizmust beépítették. 10.4.5. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációs vizsgálata 10.4.5.1. Ez a demonstráció akkor kezdődik, amikor a figyelmeztető rendszer vagy a megfelelő »folyamatos« figyelmeztető rendszer a jóváhagyó hatóság által kiválasztott működési hiba következtében működésbe lép. 10.4.5.2. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiányra való reagálását ellenőrzik, a motorrendszert addig kell járatni, míg a reagens rendelkezésre állása a tartály névleges űrtartalmának 2,5 százalékos értékét vagy a gyártó által a mérsékelt használatkorlátozás működésbe lépéséhez szükségesként megadott értéket eléri, az e melléklet 6.3.1. pontjával összhangban.
10.4.5.3. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiánytól eltérő hibára való reagálását ellenőrzik, a motorrendszert az e függelék 3. táblázatában feltüntetett, megfelelő üzemóraszámon keresztül kell járatni, vagy pedig a gyártó választása szerint addig, amikor a megfelelő számláló eléri azt az értéket, amikor a mérsékelt használatkorlátozás működésbe lép. 10.4.5.4. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a 10.4.5.2. és 10.4.5.3. pontnak megfelelően elvégzett minden demonstrációs vizsgálat végén a gyártó igazolta a jóváhagyó hatóságnak, hogy a motorvezérlő egység a nyomatékcsökkentő mechanizmust működésbe hozta. 10.4.6. Az erős használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációs vizsgálata 10.4.6.1. Ez a demonstráció abból az állapotból indul, amikor a mérsékelt használatkorlátozó rendszer előzőleg működésbe lépett, és végrehajtható a mérsékelt használatkorlátozó rendszer demonstrálására végzett vizsgálatok folytatásaként. 10.4.6.2. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiányra való reagálását ellenőrzik, a motort vagy a reagenstartály kiürüléséig kell járatni, vagy pedig addig, amikor a reagensszint a tartály névleges teljes űrtartalmának 2,5 százaléka alatti szintet ér el, amikor a gyártó nyilatkozata szerint működésbe lép az erős használatkorlátozó rendszer.
10.4.6.3. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiánytól eltérő hibára való reagálását ellenőrzik, a motorrendszert az e függelék 3. táblázatában feltüntetett, megfelelő üzemóraszámon keresztül kell járatni, vagy pedig a gyártó választása szerint addig, amikor a megfelelő számláló eléri azt az értéket, amikor az erős használatkorlátozás működésbe lép. 10.4.6.4. Az erős használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a 10.4.6.2. és 10.4.6.3. pontnak megfelelően elvégzett minden demonstrációs vizsgálat végén a gyártó igazolta a jóváhagyó hatóságnak, hogy az e mellékletben vizsgált erős használatkorlátozó mechanizmus működésbe lépett. 10.4.7. Ehelyett a gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a használatkorlátozás demonstrációját teljes gépen is elvégezheti az 5.4. pont követelményeinek megfelelően, a gépet megfelelő próbapadra szerelve, vagy azt ellenőrzött körülmények között próbapályán futtatva. 10.4.7.1. A gépet mindaddig járatni kell, amíg a kiválasztott működési hibához társított számláló el nem éri az e függelék 3. táblázatában megadott, vonatkozó üzemóraszámot, vagy adott esetben a reagenstartály kiürül, vagy a reagensszint a tartály névleges teljes űrtartalmának 2,5 százaléka alatti szintet ér el, mely szintet a gyártó az erős használatkorlátozó rendszer működésbe léptetésére választott. 11. Az üzemeltetőt figyelmeztető és a használatkorlátozó és azt feloldó mechanizmusok ismertetése 11.1. Az e mellékletben a figyelmeztető és a használatkorlátozó mechanizmusok működésbe lépésére és feloldására meghatározott előírások kiegészítésére ez a 11. pont meghatározza e működésbe léptető és feloldó mechanizmusok végrehajtásának műszaki követelményeit. 11.2. A figyelmeztető rendszert működésbe léptető és feloldó mechanizmusok 11.2.1. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek akkor kell működésbe lépnie, amikor az annak működésbe lépését indokoló, az NOx-szabályozás működési hibájához társított diagnosztikai hibakód az e függelék 2. táblázatában meghatározott státusba kerül. 2. táblázat Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése
11.2.2. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek akkor kell feloldania, amikor a diagnosztikai rendszer megállapítja, hogy az adott figyelmeztetés szempontjából jelentős működési hiba többé már nem áll fenn, vagy a működésbe lépést indokoló információt – beleértve a diagnosztikai hibakódot is – a kiolvasóval törlik. 11.2.2.1. Az »NOx-szabályozásra vonatkozó adatok« törlésére vonatkozó előírások 11.2.2.1.1. Az »NOx-szabályozásra vonatkozó adatok« törlése/visszaállítása kiolvasóval A kiolvasótól jövő kérésre a számítógép memóriájából a következő adatoknak törlődniük kell, illetve vissza kell állniuk az e függelékben előírt értékre (lásd a 3. táblázatot). 3. táblázat Az »NOx-szabályozásra vonatkozó adatok« törlése/visszaállítása kiolvasóval
11.2.2.1.2. Az NOx-szabályozási adatoknak nem szabad törlődniük a gép akkumulátorának/akkumulátorainak lekötésekor. 11.2.2.1.3. Az NOx-szabályozási adatok törlésének csak álló motor üzemmódban szabad lehetségesnek lennie. 11.2.2.1.4. Az »NOx-szabályozási adatok«, köztük diagnosztikai hibakódok törlésekor az e hibákhoz társított és e mellékletben nem törlendőként megjelölt számlálókat nem szabad lenullázni, hanem az e melléklet megfelelő pontjában előírt értékre kell azokat visszaállítani. 11.3. A használatkorlátozó rendszert működésbe léptető és feloldó mechanizmusok 11.3.1. A használatkorlátozó rendszernek akkor kell működésbe lépnie, amikor a figyelmeztető rendszer működik és az annak működésbe lépését indokoló, az NOx-szabályozás működési hibája tekintetében jelentőséggel bíró számláló eléri az e függelék 4. táblázatában meghatározott értéket. 11.3.2. A használatkorlátozó rendszernek akkor kell kioldania, amikor a rendszer már nem észleli az annak működésbe lépését indokoló működési hibát, vagy a működésbe lépést indokoló információt – beleértve az NOx-szabályozás működési hibájához kapcsolódó diagnosztikai hibakódot is – a kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik. 11.3.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető és használatkorlátozó rendszernek a reagenstartályban lévő reagens mennyiségének értékelését követően az e melléklet 6. pontjának megfelelően azonnal működésbe kell lépnie vagy ki kell oldania. Ebben az esetben a működésbe léptető és feloldó mechanizmusok nem függhetnek a társított diagnosztikai hibakódok státusától. 11.4. Számlálómechanizmus 11.4.1. Általános előírások 11.4.1.1. E melléklet követelményeinek teljesítéséhez a rendszerben legalább 4 számlálónak kell lennie azon üzemórák számának rögzítésére, amikor a motor úgy működött, hogy a rendszer a következők valamelyikét észlelte:
11.4.1.1.1. A gyártó a 11.4.1.1. pontban megadott hibákat egy vagy több számláló segítségével csoportosíthatja is. 11.4.1.2. Mindezen számlálóknak egy 2 bájtos számlálóval elérhető legnagyobb értékig kell számolniuk egyórás felbontással, és ezt az értéket meg kell tartaniuk, kivéve, ha teljesülnek a számláló nullázásának feltételei. 11.4.1.3. A gyártó használhat egyszeres vagy többszörös NCD-rendszer-számlálókat. Az egyszeres számláló több különböző, az adott számlálótípushoz tartozó működési hiba üzemóráit összegezheti, feltéve, hogy azok még nem érték el az egyszeres számláló által mutatott időt. 11.4.1.3.1. Amennyiben a gyártó többszörös NCD-rendszer-számláló használata mellett dönt, a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy egy adott ellenőrző rendszer-számlálót hozzárendeljen az adott számlálóhoz tartozó minden működési hibához, e melléklet szerint. 11.4.2. A számlálómechanizmusok elve 11.4.2.1. Minden számlálónak a következőképpen kell működnie:
11.5. A működésbe léptetés és kioldás, valamint a számlálómechanizmusok szemléltetése 11.5.1. Ez a pont a működésbe léptetést és kioldást, valamint a számlálómechanizmusokat szemlélteti egyes jellemző esetekben. A 11.5.2., 11.5.3. és 11.5.4. pontban megadott adatok és leírások csak a szemléltetés céljára szolgálnak ebben a mellékletben, és azokra nem lehet ezen irányelv követelményeinek példájaként vagy az érintett folyamatra vonatkozó határozott nyilatkozatként hivatkozni. A 6. és 7. ábrán szereplő, a számlálóra vonatkozó óraértékek a 4. táblázatban az erős használatkorlátozáshoz tartozó legnagyobb értékekre vonatkoznak. Az egyszerűség kedvéért például az illusztrációban nem szerepel az a tény, hogy a használatkorlátozó rendszer működésével egyidejűleg a figyelmeztető rendszer is működik. 4. ábra A számláló újraindítása vagy lenullázása a számláló értékének rögzülését követően.
11.5.2. Az 5. ábra szemlélteti a működésbe léptető és kioldó mechanizmusok működését a reagens rendelkezésre állásának alábbi öt esetére:
5. ábra A rendelkezésre álló reagens
11.5.3. A 6. ábra a nem megfelelő reagensminőség három esetét ismerteti:
6. ábra Nem megfelelő reagenssel való feltöltés
11.5.4. A 7. ábra a karbamidadagoló rendszer meghibásodásának három esetét szemlélteti: Ez az ábra azt a folyamatot is szemlélteti, amely e melléklet 9. pontjában ismertetett ellenőrzési hibák esetében érvényesül.
7. ábra A reagensadagoló rendszer meghibásodása
12. A legkisebb elfogadható reagenskoncentráció (CDMin) demonstrálása
2. függelék Az ellenőrzési tartományra vonatkozó követelmények a IV. szakasznak megfelelő motorok esetében 1. A motor ellenőrzési tartománya Az ellenőrzési tartomány (lásd az 1. ábrát) meghatározása a következő: fordulatszám-tartomány: az A fordulatszámtól a magas fordulatszámig; ahol: A fordulatszám = alacsony fordulatszám + 15 % (magas fordulatszám – alacsony fordulatszám); A III. mellékletben meghatározott magas fordulatszámot és alacsony fordulatszámot vagy, amennyiben a gyártó a III. melléklet 1.2.1. pontjában szereplő lehetőség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 2.1.33. és 2.1.37. szakaszának fogalommeghatározásait kell alkalmazni. Ha a mért A motorfordulatszám ± 3 %-ra megközelíti a gyártó által megadott motorfordulatszámot, a megadott motorfordulatszámokat kell használni. Ha az eltérés bármelyik fordulatszámnál meghaladja ezt a tűrést, akkor a mért fordulatszámokat kell használni. 2. A vizsgálatból ki kell zárni a motor következő működési feltételeit:
A gyártó kérelmezheti, hogy a műszaki szolgálat a tanúsítás/típusjóváhagyás során kizárjon bizonyos üzemi pontokat az ezen függelék 1–2. pontjában meghatározott ellenőrzési tartományból. A műszaki szolgálat a jóváhagyó hatóság kedvező véleményének függvényében elfogadhatja a kizárási kérést, ha a gyártó igazolni tudja, hogy a motor egyetlen gépkombináció esetében sem képes ezeken a pontokon működni. 1. ábra: Ellenőrzési tartomány
|
II. MELLÉKLET
A 97/68/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. függelék a következőképpen módosul:
|
2. |
A 2. függelék a következőképpen módosul:
|
(1) A nem kívánt rész törlendő.
(2) Ha nem alkalmazandó, n.a.-val kell jelölni.”
(3) További részletekért lásd az 1. függeléket.
(4) További részletekért lásd a 3. függeléket.”
III. MELLÉKLET
A 97/68/EK irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
az 1.2. pont helyébe a következő szöveg lép: „1.2. A vizsgálati eljárás kiválasztása A vizsgálatot próbapadra szerelt és motorfékpaddal összekapcsolt motoron kell elvégezni. 1.2.1. Vizsgálati eljárások az I., II., IIIA., IIIB. és IV. szakaszhoz A vizsgálatot az e mellékletben leírt eljárás szerint kell elvégezni, vagy a gyártó kérésére az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást kell alkalmazni. Ezenfelül az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
|
2. |
Az 5. függelék helyébe a következő szöveg lép: „5. függelék TARTÓSSÁGI KÖVETELMÉNYEK 1. A IIIA. ÉS IIIB. SZAKASZ SZERINTI KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ MOTOROK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE Ezt a függeléket csak a IIIA. és IIIB. szakasz szerinti kompressziós gyújtású (CI) motorokra kell alkalmazni. 1.1. A gyártóknak minden IIIA. és IIIB. szakasz szerinti motorcsalád esetében minden egyes szabályozott szennyező anyagra vonatkozóan meg kell határozniuk a romlási tényező (DF) értékét. Ezeket a DF-értékeket kell alkalmazni a típusjóváhagyással és a gyártás során végrehajtott vizsgálatokkal kapcsolatban. 1.1.1. A romlási tényezőket megállapító vizsgálatot a következők szerint kell elvégezni:
1.2. A romlási tényezőre vonatkozó információk a jóváhagyási kérelmekben 1.2.1. A semmilyen utókezelő készüléket nem alkalmazó, kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó motorcsalád-jóváhagyási kérelemben minden egyes szennyező anyagra additív romlási tényezőket kell meghatározni. 1.2.2. Az utókezelő készüléket alkalmazó, kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó motorcsalád-tanúsítási kérelemben minden egyes szennyező anyagra multiplikatív romlási tényezőket kell meghatározni. 1.2.3. A gyártónak a jóváhagyó hatóságot kérésre a DF-értékek alátámasztására szolgáló információkkal kell ellátnia. Ez általában magában foglalja a kibocsátási vizsgálat eredményeit, a tartampróba ütemtervét, a karbantartási eljárásokat, adott esetben a technológiai egyenértékűségre vonatkozó műszaki vélemények alátámasztására szolgáló információkkal együtt. 2. A IV. SZAKASZ SZERINTI KOMPRESSZIÓS GYÚJTÁSÚ MOTOROK TARTÓSSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE 2.1. Általános előírások 2.1.1. Ezt a pontot a IV. szakasz szerinti kompressziós gyújtású (CI) motorokra kell alkalmazni. A gyártó kérésére a IIIA. és IIIB. szakasz szerinti kompressziós gyújtású (CI) motorokra is alkalmazható az ezen függelék 1. pontjában megállapított követelmények helyett. 2.1.2. Ez a 2. pont a romlási tényezőknek a motorok IV. szakasz szerinti típusjóváhagyásához és a gyártásmegfelelőség megállapításához történő meghatározása céljából a tartampróba alatt vizsgálandó motorok kiválasztására szolgáló eljárásokat határozza meg. A romlási tényezőket a 2.4.7. pont szerint kell az ezen irányelv III. melléklet szerint mért kibocsátásokra alkalmazni. 2.1.3. A romlás meghatározására elvégzett tartampróbákon vagy szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatokon a jóváhagyó hatóságnak nem kell részt vennie. 2.1.4. Ez a 2. pont részletesen leírja a motorokon a tartampróba alatt elvégzendő vagy elvégezhető, kibocsátással kapcsolatos és kibocsátással nem kapcsolatos karbantartásokat is. Az ilyen karbantartásnak meg kell felelnie a használatban lévő motorokon végzett karbantartásnak, és erről tájékoztatni kell az új motorok tulajdonosait. 2.1.5. A gyártó kérésére a jóváhagyó hatóság engedélyezheti a 2.4.1–2.4.5. pontban megállapított eljárásoktól eltérő eljárással meghatározott romlási tényezők alkalmazását. Ebben az esetben a gyártónak a jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon demonstrálnia kell, hogy az alkalmazott eljárások nem kevésbé szigorúak, mint a 2.4.1–2.4.5. pontban megállapított eljárások. 2.2. Fogalommeghatározások Az 5. függelék 2. pontjának alkalmazásában: 2.2.1. »öregítési ciklus«: a tartampróba ideje alatt végrehajtandó gép- vagy motorműködés (sebesség, terhelés, teljesítmény); 2.2.2. »kibocsátással kapcsolatos kritikus alkatrészek«: az elsődlegesen kibocsátáscsökkentésre tervezett alkatrészek, azaz minden kipufogógáz-utókezelő rendszer, az elektronikus motorvezérlő egység és a kapcsolódó érzékelők és működtetők, valamint kipufogógáz-visszavezető rendszer, beleértve az összes kapcsolódó szűrőt, hűtőt, szabályozószelepet és csőrendszert; 2.2.3. »kibocsátással kapcsolatos kritikus karbantartás«: a kibocsátással kapcsolatos kritikus alkatrészeken elvégzendő karbantartás; 2.2.4. »kibocsátással kapcsolatos karbantartás«: olyan karbantartás, mely érdemben befolyásolja a kibocsátást, vagy amely a jármű rendes használata során valószínűleg befolyásolja a jármű vagy a motor kibocsátásromlását; 2.2.5. »utókezelő rendszer szerinti motorcsalád«: olyan motoroknak a gyártó által kialakított csoportja, amelyek megfelelnek egy motorcsalád definíciójának, de amelyeket ezen túlmenően a motorcsaládok hasonló kipufogógáz-utókezelő rendszert alkalmazó családjába soroltak; 2.2.6. »kibocsátással nem kapcsolatos karbantartás«: olyan karbantartás, mely érdemben nem befolyásolja a kibocsátást, vagy amely a gép rendes használata során nem fejt ki tartós hatást a gép vagy a motor kibocsátásromlására; 2.2.7. »tartampróba«: az utókezelő rendszer szerinti motorcsalád romlási tényezőinek meghatározása tekintetében az öregítési ciklus és az összesített használati időszak; 2.3. A motorok kiválasztása a kibocsátástartóssági időtartam romlási tényezőinek meghatározása céljából 2.3.1. A kibocsátástartóssági időtartam romlási tényezőinek meghatározása céljából szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatra az ezen irányelv I. mellékletének 6. pontjában meghatározott motorcsaládból választanak ki motorokat. 2.3.2. Különböző motorcsaládokból származó motorokból is kialakíthatók motorcsaládok, az alkalmazott kipufogógáz-utókezelő rendszer alapján. Annak érdekében, hogy a különböző hengerkonfigurációjú, de a kipufogógáz-utókezelő rendszer vonatkozásában hasonló műszaki specifikációjú és beépítésű motorokat ugyanabba az utókezelő rendszer szerinti motorcsaládba lehessen besorolni, a gyártónak olyan adatokat kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára, amelyek bizonyítják, hogy az ilyen motorok kibocsátáscsökkentési teljesítménye hasonló. 2.3.3. A motor gyártójának ki kell választania egy, az utókezelő rendszer szerinti, a 2.3.2. pont szerint meghatározott motorcsaládot reprezentáló motort a 2.4.2. pontban meghatározott tartampróba alatti vizsgálatra, és ezt a vizsgálat megkezdése előtt jelentenie kell a jóváhagyó hatóságnak. 2.3.3.1. Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy az utókezelő rendszer szerinti motorcsalád legrosszabb károsanyag-kibocsátását egy másik motor jobban jellemezheti, a vizsgált motort a típusjóváhagyó hatóságnak és a motor gyártójának közösen kell kiválasztani. 2.4. A kibocsátástartóssági időtartam romlási tényezőinek meghatározása 2.4.1. Általános előírások Az utókezelő rendszer szerinti motorcsaládra alkalmazandó romlási tényezőket a kiválasztott motorok tartampróbája alapján határozzák meg, amelynek része a gáznemű és a szilárd károsanyag-kibocsátás NRSC- és NRTC-vizsgálatok során történő időszakos vizsgálata. 2.4.2. A tartampróba menetrendje A tartampróbát a gyártó választása szerint a kiválasztott motorral felszerelt gép egy tényleges tartampróba szerinti tényleges üzemeltetésével, vagy a kiválasztott motor motorfékpadon végrehajtott tartampróba szerinti üzemeltetésével lehet teljesíteni. 2.4.2.1. Tényleges és fékpados tartampróba
2.4.2.2. Ha a jóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy további méréseket kell végezni a gyártó által kiválasztott pontok között, akkor erről értesítenie kell a gyártót. A tartampróba módosított programját a gyártó készíti el és a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá. 2.4.3. A motor vizsgálata 2.4.3.1. A motorrendszer stabilizálása
2.4.3.2. Vizsgálat tényleges használatban
2.4.4. Jelentés 2.4.4.1. A tartampróba során végzett valamennyi kibocsátásmérés (melegindításos NRTC és NRSC) eredményét a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátani. Ha egy kibocsátási vizsgálatot érvénytelennek nyilvánítanak, a gyártónak indokolnia kell, hogy miért lett érvénytelen a vizsgálat. Ilyen esetben a tartampróba következő 100 óráján belül másik kibocsátásmérési sorozatot kell lefolytatni. 2.4.4.2. A gyártónak nyilvántartásában a tartampróba alatt végzett kibocsátásmérésre és a motort érintő karbantartásra vonatkozó minden információt meg kell őriznie. Ezeket az információkat a tartampróba során végzett szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálati eredményekkel együtt be kell nyújtania a jóváhagyó hatósághoz. 2.4.5. A romlási tényezők meghatározása 2.4.5.1. A tartampróba során a melegindításos NRTC- és NRSC-vizsgálatokkal mért valamennyi káros anyag esetében és valamennyi vizsgálati ponton mért összes vizsgálati eredmény alapján »legjobban illeszkedő« lineáris regresszióanalízist kell végezni. Az egyes káros anyagokra vonatkozóan kapott minden vizsgálati eredményt eggyel több tizedesjegyig kell megadni, mint ahány tizedesjegyig az adott motorcsaládra az adott káros anyag tekintetében vonatkozó határértéket megadták. Ha a 2.4.2.1.4. vagy a 2.4.2.1.5. pontnak megfelelően minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) folytatnak le, a regressziós analízist csak az összes vizsgálati ponton végzett vizsgálati ciklus eredményei alapján kell elvégezni. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes jóváhagyásával nem lineáris regresszió is megengedett. 2.4.5.2. Az egyes káros anyagok kibocsátási értékeit a tartampróba kezdetén és a vizsgált motorra vonatkozó kibocsátástartóssági időtartam végpontján a regressziós egyenletből kell kiszámítani. Ha a tartampróba rövidebb, mint a kibocsátástartóssági időtartam, a kibocsátástartóssági időtartam végpontjához tartozó kibocsátási értékeket a 2.4.5.1. pontban meghatározott regressziós egyenlet extrapolációjával kell meghatározni. Amennyiben ugyanabba az utókezelő rendszer szerinti motorcsaládba tartozó, de eltérő kibocsátástartóssági időtartammal rendelkező motorcsaládok kibocsátási értékeit használják, valamennyi kibocsátástartóssági időtartam végpontjához tartozó kibocsátási értéket újra kell számolni a 2.4.5.1. pontban meghatározott regressziós egyenlet extrapolációjával vagy interpolációjával. 2.4.5.3. A romlási tényező (DF) minden káros anyagra vonatkozóan a kibocsátástartóssági időtartam végpontján és a tartampróba kezdetén tervezett kibocsátási értékek aránya (multiplikatív romlási tényező). A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság előzetes jóváhagyásával minden egyes káros anyagra additív romlási tényező is alkalmazható. Az additív romlási tényező a kibocsátástartóssági időtartam végpontján és a tartampróba kezdetén számított kibocsátási értékek különbsége. Az 1. ábrán a romlási tényezők lineáris regresszióval történő meghatározására látható példa az NOx-kibocsátásra vonatkozóan. Ugyanazon károsanyagcsoporton belül a multiplikatív és az additív romlási tényezők egyidejű alkalmazása nem megengedett. Ha a számítások a multiplikatív romlási tényezőre vonatkozóan 1,00-nél kisebb, vagy az additív romlási tényezőre vonatkozóan 0,00-nál kisebb értéket eredményeznek, akkor a romlási tényezőnek 1,0-nek, illetve 0,00-nak kell lennie. Ha a 2.4.2.1.4. pontnak megfelelően megállapodás született arról, hogy minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) futtatnak le, és a másik vizsgálati ciklust (melegindításos NRTC vagy NRSC) csak a tartampróba kezdetén és végén futtatják le, a többi vizsgálati ciklusra is alkalmazni kell az arra a vizsgálati ciklusra számított romlási tényezőt, melyet minden vizsgálati ponton lefuttattak. 1. ábra Példa romlási tényezők meghatározására
2.4.6. Rögzített romlási tényezők 2.4.6.1. A romlási tényezők tartampróbával való meghatározásának alternatívájaként a motorgyártók a következő rögzített multiplikatív romlási tényezőket is használhatják:
Rögzített additív romlási tényezők nincsenek megadva. A rögzített multiplikatív romlási tényezők rögzített additív romlási tényezőre való átváltása nem megengedett. Rögzített romlási tényezők alkalmazása esetén a gyártónak megingathatatlan bizonyítékokkal kell a jóváhagyó hatóságnak szolgálnia arról, hogy ésszerűen elvárható, hogy a kibocsátáscsökkentő alkatrészek a rögzített tényezőkhöz tartozó kibocsátástartóssággal rendelkezzenek. A bizonyíték alapulhat a terv elemzésén, vizsgálatokon vagy ezek kombinációján. 2.4.7. A romlási tényezők alkalmazása 2.4.7.1. A motoroknak a romlási tényezőknek a III. mellékletnek megfelelően mért vizsgálati eredményekre (a részecskék és az egyes gázok ciklustól függően súlyozott, fajlagos kibocsátása) történő alkalmazását követően minden egyes káros anyag tekintetében meg kell felelniük a motorcsaládra vonatkozó károsanyag-kibocsátási határértékeknek. A romlási tényező (DF) típusától függően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
Amennyiben a gyártó az e melléklet 1.2.1. pontjában szereplő lehetőség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, a ciklustól függően súlyozott, fajlagos kibocsátás adott esetben magában foglalhatja a rendszertelen regenerálás miatt alkalmazott kiigazítást. 2.4.7.2. A multiplikatív NOx + CH romlási tényezőre vonatkozóan külön CH és NOx romlási tényezőket kell meghatározni, és a rosszabbodó kibocsátási szinteknek a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat eredményéből történő kiszámításakor azokat külön kell alkalmazni, mielőtt a kibocsátási határértéknek való megfelelés megállapítására a kapott leromlott NOx- és CH-értékeket összeadnák. 2.4.7.3. A gyártó a valamely utókezelő rendszer szerinti motorcsaládra meghatározott romlási tényezőit olyan motorrendszerre is átviheti, mely nem tartozik ugyanabba az utókezelő rendszer szerinti motorcsaládba. Ilyen esetben a gyártónak demonstrálnia kell a jóváhagyó hatóság számára, hogy arra a motorrendszerre, melyre az utókezelő szerinti motorcsaládot eredetileg bevizsgálták, és arra a motorrendszerre, melyre a romlási tényezőket átviszik, hasonló műszaki specifikációk és a gépbe való beépítésre vonatkozó követelmények alkalmazandók, valamint hogy az ilyen motor vagy motorrendszer károsanyag-kibocsátása is hasonló. Amennyiben a romlási tényezőket olyan motorrendszerre viszik át, amely eltérő kibocsátástartóssági időtartammal rendelkezik, motorcsaládok kibocsátási értékeit használják, újra kell számolni a romlási tényezőket a vonatkozó kibocsátástartóssági időtartamnak megfelelően a 2.4.5.1. pontban meghatározott regressziós egyenlet extrapolációjával vagy interpolációjával. 2.4.7.4. Valamennyi káros anyagra, valamennyi vizsgálati ciklusban vonatkozó romlási tényezőt rögzíteni kell a VII. melléklet 1. függelékében meghatározott, a vizsgálati eredményeket összesítő dokumentumban. 2.4.8. A gyártásmegfelelőség ellenőrzése 2.4.8.1. A gyártásmegfelelőség károsanyag-kibocsátás tekintetében történő ellenőrzése az I. melléklet 5. pontja alapján történik. 2.4.8.2. A gyártó a károsanyag-kibocsátásokat a kipufogógáz-utókezelő rendszer előtt is lemérheti, a típus-jóváhagyási vizsgálat elvégzésével egyidejűleg. Így a gyártó meghatározhat nem hivatalos romlási tényezőket külön a motorra és külön az utókezelő rendszerre, amelyeket segítségként felhasználhat a sorozatgyártás ellenőrzéséhez. 2.4.8.3. A típusjóváhagyás céljaira csak a 2.4.5. vagy a 2.4.6. pont szerint meghatározott romlási tényezőket kell rögzíteni a VII. melléklet 1. függelékében meghatározott, a vizsgálati eredményeket összesítő dokumentumban. 2.5. Karbantartás A tartampróba céljaira a karbantartást a gyártó szerviz- és karbantartási kézikönyvének megfelelően kell elvégezni. 2.5.1. Szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos karbantartás 2.5.1.1. A tartampróba végrehajtásához a motor működése közben elvégzendő, kibocsátással kapcsolatos tervszerű karbantartásnak azonos intervallumonként kell megtörténnie, ahogyan azt az új gépek vagy új motorok tulajdonosai számára adott gyártói karbantartási utasításban megadták. Ezt a karbantartási tervet a tartampróba alapján szükség esetén módosítani lehet, azzal a feltétellel, hogy olyan művelet nem törölhető a karbantartási tervből, amelyet a vizsgált motoron már elvégeztek. 2.5.1.2. A motorgyártónak a tartampróbára vonatkozóan pontosan meg kell határoznia a beállítást, a tisztítást és a karbantartást (ha szükséges), valamint a következők tervszerű cseréjét:
2.5.1.3. A kibocsátással kapcsolatos kritikus tervszerű karbantartást csak akkor kell elvégezni, ha azt a tervek szerint használat közben végzik el, és az ilyen karbantartás végzésére vonatkozó követelményről értesítik a gép tulajdonosát. 2.5.2. A tervszerű karbantartás változásai 2.5.2.1. A gyártó az általa a tartampróba alatt elvégezni kívánt, és később a gépek és motorok tulajdonosai számára javasolt minden új tervszerű karbantartási műveletre vonatkozóan köteles jóváhagyási kérelmet benyújtani a jóváhagyó hatósághoz. A kérelemhez olyan adatokat kell csatolni, amelyek alátámasztják az új tervszerű megelőző karbantartási művelet szükségességét és a karbantartási intervallumot. 2.5.3. Kibocsátással nem kapcsolatos tervszerű karbantartás 2.5.3.1. Az ésszerű és műszakilag indokolt, kibocsátással nem kapcsolatos tervszerű karbantartást (úgymint olajcsere, olajszűrőcsere, tüzelőanyagszűrő-csere, levegőszűrő-csere, hűtőrendszer-karbantartás, alapjárati fordulatszám beállítása, fordulatszám-szabályozó, motor-forgatónyomaték, szelepholtjáték, porlasztó-holtjáték, ékszíj feszességének beállítása stb.) a tartampróbára kiválasztott motorokon vagy gépeken a gyártó által a tulajdonos számára ajánlott legkisebb gyakorisággal el lehet végezni (azaz nem a mostoha használati körülmények esetén ajánlott gyakorisággal). 2.5.4. Javítás 2.5.4.1. A tartampróba során való vizsgálatra kiválasztott motorok alkatrészeinek javítását csak alkatrészhiba vagy a motorrendszer működési hibája esetén szabad elvégezni. Magának a motornak, a kibocsátáscsökkentő rendszernek vagy a tüzelőanyag-rendszernek a javítása nem megengedett, kivéve a 2.5.4.2. pontban meghatározott mértékben. 2.5.4.2. Ha a tartampróba során maga a motor, a kibocsátáscsökkentő rendszer vagy a tüzelőanyag-rendszer hibásodik meg, a tartampróbát érvénytelennek kell tekinteni, és új motorrendszerrel új tartampróbát kell kezdeni, hacsak a meghibásodott alkatrészeket le nem cserélik olyan egyenértékű alkatrészekre, amelyeket hasonló óraszámú tartampróbának vetettek alá. 3. A IIIA., A IIIB. ÉS A IV. SZAKASZ SZERINTI MOTOROK KIBOCSÁTÁSTARTÓSSÁGI IDŐTARTAMA 3.1. A gyártóknak az e pont 1. táblázatában jelzett kibocsátástartóssági időtartamot kell használniuk. 1. táblázat A kibocsátástartóssági időtartam kategóriái a IIIA., IIIB. és IV. szakasz szerinti kompressziós motorokra (óra)
|
3. |
a szöveg az alábbi 6. és 7. függelékkel egészül ki: „6. függelék az I., II., IIIA., IIIB. és IV. szakasz szerinti motorok CO2-kibocsátásának meghatározása 1. Bevezetés 1.1. Ez a függelék a CO2-kibocsátás jelentésére vonatkozó rendelkezéseket és vizsgálati eljárásokat állapítja meg az I–IV. szakaszra. Amennyiben a gyártó az e melléklet 1.2.1. pontjában szereplő lehetőség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, e melléklet 7. függelékét kell alkalmazni. 2. Általános követelmények 2.1. A CO2-kibocsátásokat a III. melléklet 1.1. pontjában megállapított vonatkozó vizsgálati ciklus során kell meghatározni a III. melléklet 3. pontja (NRSC) vagy 4. pontja (melegindításos NRTC) szerint. A IIIB. szakasz céljára a CO2-kibocsátást a melegindításos NRTC vizsgálati ciklus alatt kell meghatározni. 2.2. A vizsgálati eredményeket munkára vonatkoztatott fajlagos, ciklusra átlagolt kibocsátásként kell jelenteni, g/kWh értékegységben kifejezve. 2.3. Ha a gyártó választása alapján az NRSC ciklust átmeneteket is magában foglaló vizsgálati ciklusként végzik, akkor vagy az e függelékben az NRTC-re vonatkozó hivatkozásokat, vagy a III. melléklet 7. függelékében megállapított követelményeket kell alkalmazni. 3. A CO2-kibocsátás meghatározása 3.1. A hígítatlan kipufogógáz mérése Ezt a pontot kell alkalmazni a CO2-kibocsátás hígítatlan kipufogógázban történő mérésekor. 3.1.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígítatlan kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemző készülékkel kell mérni a III. melléklet 1. függelékének 1.4.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.3.3.2. pontja (NRTC) alapján. A mérőrendszernek teljesítenie kell a III. melléklet 2. függelékének 1.5. pontjában foglalt linearitási követelményeket. A mérőrendszernek teljesítenie kell a III. melléklet 1. függelékének 1.4.1. pontjában (NRSC) vagy 2.3.1. pontjában (NRTC) foglalt követelményeket. 3.1.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat a III. melléklet 3.7.4. pontja (NRSC) vagy 4.5.7.2. pontja (NRTC) szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.1.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, akkor alkalmazni kell a III. melléklet 3. függelékének 1.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.1.2.2. pontja (NRTC) szerinti száraz/nedves korrekciót. Az NRSC esetében a CO2 tömegét (g/h) minden egyes üzemmódban a III. melléklet 3. függelékének 1.3.4. pontja szerint kell kiszámítani. A kipufogógáz-áramot a III. melléklet 1. függelékének 1.2.1–1.2.5. pontjai szerint kell meghatározni. Az NRTC esetében a CO2 tömegét (g/vizsgálat) a III. melléklet 3. függelékének 2.1.2.1. pontja szerint kell kiszámítani. A kipufogógáz-áramot a III. melléklet 1. függelékének 2.2.3. pontja szerint kell meghatározni. 3.2. A hígított kipufogógáz mérése Ezt a pontot kell alkalmazni a CO2-kibocsátás hígított kipufogógázban történő mérésekor. 3.2.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígított kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemző készülékkel kell mérni a III. melléklet 1. függelékének 1.4.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.3.3.2. pontja (NRTC) alapján. A kipufogógáz hígítása történhet szűrt környezeti levegővel, szintetikus levegővel vagy nitrogénnel. A teljes áramú rendszer átbocsátóképességének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljes mértékben megakadályozza a víz lecsapódását a hígító- és mintavevő rendszerben. A mérőrendszernek teljesítenie kell a III. melléklet 2. függelékének 1.5. pontjában foglalt linearitási követelményeket. A mérőrendszernek teljesítenie kell a III. melléklet 1. függelékének 1.4.1. pontjában (NRSC) vagy 2.3.1. pontjában (NRTC) foglalt követelményeket. 3.2.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat a III. melléklet 3.7.4. pontja (NRSC) vagy 4.5.7.2. pontja (NRTC) szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.2.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, akkor alkalmazni kell a III. melléklet 3. függelékének 1.3.2. pontja (NRSC) vagy 2.1.2.2. pontja (NRTC) szerinti száraz/nedves korrekciót. Az NRSC esetében a CO2 tömegét (g/h) minden egyes üzemmódban a III. melléklet 3. függelékének 1.3.4. pontja szerint kell kiszámítani. A hígítottkipufogógáz-áramot a III. melléklet 1. függelékének 1.2.6. pontja szerint kell meghatározni. Az NRTC esetében a CO2 tömegét (g/vizsgálat) a III. melléklet 3. függelékének 2.2.3. pontja szerint kell kiszámítani. A hígítottkipufogógáz-áramot a III. melléklet 3. függelékének 2.2.1. pontja szerint kell meghatározni. A háttérkorrekciót a III. melléklet 3. függelékének 2.2.3.1.1. pontja szerint kell végrehajtani. 3.3. A munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátások kiszámítása 3.3.1. NRSC Az eCO2 munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátást (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
és
3.3.2. NRTC A munkára vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításához szükséges ciklusmunkát a III. melléklet 4.6.2. pontja szerint kell meghatározni. Az eCO2 munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátást (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
7. függelék A Co2-kibocsátás alternatív meghatározása 1. Bevezetés Amennyiben a gyártó az e melléklet 1.2.1. pontjában szereplő lehetőség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, az e mellékletben a CO2-kibocsátás jelentésére vonatkozóan megállapított rendelkezéseket és vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni. 2. Általános követelmények 2.1. A CO2-kibocsátást a melegindításos NRTC vizsgálati ciklus alatt kell meghatározni az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 7.8.3. szakasza szerint. 2.2. A vizsgálati eredményeket munkára vonatkoztatott fajlagos, ciklusra átlagolt kibocsátásként kell jelenteni, g/kWh értékegységben kifejezve. 3. A CO2-kibocsátás meghatározása 3.1. A hígítatlan kipufogógáz mérése Ezt a pontot kell alkalmazni a CO2-kibocsátás hígítatlan kipufogógázban történő mérésekor. 3.1.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígítatlan kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemző készülékkel kell mérni az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 9.4.6. szakasza szerint. A mérőrendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 8.1.4. szakaszában foglalt linearitási követelményeket. A mérőrendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 8.1.9. szakaszában foglalt követelményeket. 3.1.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 7.8.3.2. szakasza szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.1.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, a számítások megkezdése előtt a pillanatnyi koncentrációértékeket korrigálni kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. melléklete 8. függelékének A.8.2.2. szakasza vagy 7. függelékének A.7.3.2. szakasza szerinti száraz/nedves korrekcióval. A CO2 tömegének (g/vizsgálat) kiszámításához össze kell szorozni a szinkronizált pillanatnyi CO2-koncentráció értékeit és kipufogógázáram-értékeket, majd az eredményeket integrálni kell a vizsgálati ciklusra a következők egyike szerint:
3.2. A hígított kipufogógáz mérése Ezt a pontot akkor kell alkalmazni, ha a CO2-kibocsátást hígított kipufogógázban mérik. 3.2.1. Mérés A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott hígított kipufogógáz CO2-tartalmát nem diszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) gázelemző készülékkel kell mérni az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 9.4.6. szakasza szerint. A kipufogógáz hígítása történhet szűrt környezeti levegővel, szintetikus levegővel vagy nitrogénnel. A teljes áramú rendszer átbocsátóképességének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljes mértékben megakadályozza a víz lecsapódását a hígító- és mintavevő rendszerben. A mérőrendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 8.1.4. szakaszában foglalt linearitási követelményeket. A mérőrendszernek teljesítenie kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 8.1.9. szakaszában foglalt követelményeket. 3.2.2. Az adatok kiértékelése A vonatkozó adatokat az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 7.8.3.2. szakasza szerint kell rögzíteni és tárolni. 3.2.3. A ciklusra átlagolt kibocsátás kiszámítása Ha a mérés száraz alapon történik, a számítások megkezdése előtt a pillanatnyi koncentrációértékeket korrigálni kell az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. melléklete 8. függelékének A.8.3.2. szakasza vagy 7. függelékének A.7.4.2. szakasza szerinti száraz/nedves korrekcióval. A CO2 tömegének (g/vizsgálat) kiszámításához össze kell szorozni a CO2-koncentráció értékeit és a hígítottkipufogógázáram-értékeket a következők egyike szerint:
A háttérkorrekciót az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. melléklete 8. függelékének A.8.3.2.4. szakasza vagy 7. függelékének A.7.4.1. szakasza szerint kell végrehajtani. 3.3. A munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátások kiszámítása A munkára vonatkoztatott fajlagos CO2-kibocsátás kiszámításához szükséges ciklusmunkát az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 7.8.3.4. szakasza szerint kell meghatározni. Az eCO2 munkára vonatkoztatott fajlagos kibocsátást (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
|
IV. MELLÉKLET
A 97/68/EK irányelv VI. melléklete a következő 1.a. ponttal egészül ki:
„1.a. |
Ez a melléklet a következők szerint alkalmazandó:
|
V. MELLÉKLET
A 97/68/EK irányelv VII. melléklete 1. függelékének helyébe a következő szöveg lép:
„1. függelék
Kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó vizsgálati jelentés vizsgálati eredmények (1)
A vizsgált motorra vonatkozó információk
A motor típusa:. …
Motorazonosító szám:. …
1. A vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk:. …
1.1. A vizsgálathoz használt referencia-tüzelőanyag
1.1.1. Cetánszám:. …
1.1.2. Kéntartalom:. …
1.1.3. Sűrűség:. …
1.2. Kenőanyag
1.2.1. Gyártmány(ok):. …
1.2.2. Típus(ok):. …
(ha a kenőanyag és a tüzelőanyag keverve van, meg kell adni az olaj százalékos arányát)
1.3. A motor által hajtott berendezés (ha van ilyen)
1.3.1. Felsorolás és azonosító adatok: …
1.3.2. A jelzett motorfordulatszámokon felvett teljesítmény (a gyártó által meghatározottak szerint):
|
Különböző motorfordulatszámon (2), (3)) felvett PAE (kW) teljesítmény, figyelembe véve e melléklet 3. függelékét |
||
Berendezés |
Közbenső fordulatszám (ha van ilyen) |
Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (ha eltér a névleges értéktől) |
Névleges fordulatszám (4) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
1.4. A motor teljesítménye
1.4.1. A motor fordulatszáma
Alapjárat: … min–1
Közepes fordulatszám: … min–1
Legnagyobb teljesítmény: … min–1
Névleges (5): … min–1
1.4.2. A motor teljesítménye (6)
|
A teljesítmény beállítása (kW) különböző motorfordulatszámok mellett |
||
Feltétel |
Közbenső fordulatszám (ha van ilyen) |
Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (ha eltér a névleges értéktől) |
Névleges fordulatszám (7) |
A megadott vizsgálati fordulatszámon mért legnagyobb teljesítmény (PM) (kW) (a) |
|
|
|
A motor által meghajtott berendezés által felvett összes teljesítmény e függelék 1.3.2. pontja szerint, figyelembe véve a 3. függeléket (kW) (b) |
|
|
|
A motor hasznos teljesítménye az I. melléklet 2.4. pontja szerint (kW) (c) |
|
|
|
|
|
|
|
2. Az NRSC-vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk:
2.1. A próbapad beállítása (kW)
|
A próbapad beállítása (kW) különböző motorfordulatszámokon |
||||
Százalékos terhelés |
Közbenső fordulatszám (ha van ilyen) |
63 % (adott esetben) |
80 % (adott esetben) |
91 % (adott esetben) |
Névleges fordulatszám (8) |
10 (adott esetben) |
|
|
|
|
|
25 (adott esetben) |
|
|
|
|
|
50 |
|
|
|
|
|
75 (adott esetben) |
|
|
|
|
|
100 |
|
|
|
|
|
2.2. A motor/alapmotor (9) károsanyag-kibocsátási eredményei
Romlási tényező (DF): számított/rögzített (9)
Az alábbi táblázatban adja meg a romlási tényezők értékét és a kibocsátási eredményeket (9):
NRSC-vizsgálat |
||||||
DF mult/add3 |
CO |
CH |
NOx |
CH + NOx |
PM |
|
|
|
|
|
|
||
Kibocsátás |
CO (g/kWh) |
CH (g/kWh) |
NOx (g/kWh) |
CH + NOx (g/kWh) |
PM (g/kWh) |
CO2 (g/kWh) |
Vizsgálati eredmény |
|
|
|
|
|
|
Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel |
|
|
|
|
|
|
Kiegészítő vizsgálati pontok az ellenőrzési tartományban (adott esetben) |
||||||
Kibocsátás a vizsgálati ponton |
Motor fordulatszám |
Terhelés (%) |
CO (g/kWh) |
CH (g/kWh) |
NOx (g/kWh) |
PM (g/kWh) |
1. vizsgálati eredmény |
|
|
|
|
|
|
2. vizsgálati eredmény |
|
|
|
|
|
|
3. vizsgálati eredmény |
|
|
|
|
|
|
2.3. Az NRSC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer:
2.3.1. Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása (10):. …
2.3.2. PM (10):. …
2.3.2.1. Módszer (11): egy/több szűrő
3. Az NRTC-vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk (adott esetben):
3.1. A motor/alapmotor (11) károsanyag-kibocsátási eredményei
Romlási tényező (DF): számított/rögzített (12)
Az alábbi táblázatban adja meg a romlási tényezők értékét és a kibocsátási eredményeket (12):
A IV. szakasznak megfelelő motorok esetében meg lehet adni a regenerálásra vonatkozó adatokat.
NRTC-vizsgálat |
||||||
DF mult/add (12) |
CO |
CH |
NOx |
CH + NOx |
PM |
|
|
|
|
|
|
||
Kibocsátás |
CO (g/kWh) |
CH (g/kWh) |
NOx (g/kWh) |
CH + NOx (g/kWh) |
PM (g/kWh) |
|
Hidegindítás |
|
|
|
|
|
|
Kibocsátás |
CO (g/kWh) |
CH (g/kWh) |
NOx (g/kWh) |
CH + NOx (g/kWh) |
PM (g/kWh) |
CO2 (g/kWh) |
Melegindítás regenerálás nélkül |
|
|
|
|
|
|
Melegindítás regenerálással (12) |
|
|
|
|
|
|
kr,u (mult/add) (12) kr,u (mult/add) (12) |
|
|
|
|
|
|
Súlyozott vizsgálati eredmény |
|
|
|
|
|
|
Végleges vizsgálati eredmény romlási tényezővel |
|
|
|
|
|
Ciklusmunka regenerálás nélküli melegindítás esetén kWh
3.2. Az NRTC-vizsgálat során használt mintavételezési rendszer:
Gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátása (13):. …
PM (13):. …
Módszer (14): egy/több szűrő
(1) Több főmotor esetén a következőket mindegyikre vonatkozóan meg kell adni.
(2) A nem kívánt rész törlendő.
(3) Nem haladhatja meg a vizsgálat alatt mért teljesítmény 10 százalékát.
(4) A normált fordulatszámérték 100 %-ának megfelelő motorfordulatszámhoz tartozó értékeket kell beírni, ha az NRSC vizsgálat ezen a fordulatszámon történik.
(5) A normál fordulatszámérték 100 %-ának megfelelő motorfordulatszámot kell beírni, ha az NRSC vizsgálat ezen a fordulatszámon történik.
(6) Az I. melléklet 2.4. pontja szerint mért, korrekció nélküli teljesítmény.
(7) A normált fordulatszámérték 100 %-ának megfelelő motorfordulatszámhoz tartozó értékekkel kell helyettesíteni, ha az NRSC vizsgálat ezen a fordulatszámon történik.
(8) A normált fordulatszámérték 100 %-ának megfelelő motorfordulatszámhoz tartozó értékekkel kell helyettesíteni, ha az NRSC vizsgálat ezen a fordulatszámon történik.
(9) A nem kívánt rész törlendő.
(10) A VI. melléklet 1. pontjában vagy adott esetben az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 9. pontjában meghatározott, alkalmazott rendszer ábrájának számát kell megadni.
(11) A nem kívánt rész törlendő.
(12) A nem kívánt rész törlendő.
(13) A VI. melléklet 1. pontjában vagy adott esetben az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 4B. mellékletének 9. pontjában meghatározott, alkalmazott rendszer ábrájának számát kell megadni.
(14) A nem kívánt rész törlendő.”
VI. MELLÉKLET
„XI. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYOTT MOTOROK ADATLAPJA
1. Szikragyújtású motorok
A jóváhagyott motortípus |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Típus-jóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
A jóváhagyás dátuma |
|
|
|
|
|
A gyártó neve |
|
|
|
|
|
Motortípus/-család |
|
|
|
|
|
A motor leírása |
Általános tájékoztatás (1) |
|
|
|
|
Hűtőközeg (1) |
|
|
|
|
|
A hengerek száma |
|
|
|
|
|
Hengerűrtartalom (cm3) |
|
|
|
|
|
Az utókezelés típusa (2) |
|
|
|
|
|
Névleges fordulatszám (ford/perc) |
|
|
|
|
|
Névleges hasznos teljesítmény (kW) |
|
|
|
|
|
Kibocsátás (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
2. Kompressziós gyújtású motorok (3) (4)
2.1. A motorra vonatkozó általános információk
A jóváhagyott motortípus |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Típus-jóváhagyási szám |
|
|
|
|
|
A jóváhagyás dátuma |
|
|
|
|
|
A gyártó neve |
|
|
|
|
|
Motortípus/-család |
|
|
|
|
|
A motor leírása |
Általános tájékoztatás (5) |
|
|
|
|
Hűtőközeg (6) |
|
|
|
|
|
A hengerek száma |
|
|
|
|
|
Hengerűrtartalom (cm3) |
|
|
|
|
|
Az utókezelés típusa (7) |
|
|
|
|
|
Névleges fordulatszám (ford/perc) |
|
|
|
|
|
Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (min–1) |
|
|
|
|
|
Névleges hasznos teljesítmény (kW) |
|
|
|
|
|
Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW) |
|
|
|
|
2.2. Végső kibocsátási eredmény
A jóváhagyott motortípus |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Végleges NRSC vizsgálati eredmény romlási tényezővel (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
|
NRSC CO2 (g/kWh) |
|
|
|
|
|
Végleges NRTC vizsgálati eredmény romlási tényezővel (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
|
Melegindításos NRTC ciklus CO2-kibocsátása (g/kWh) |
|
|
|
|
|
Melegindításos NRTC ciklusmunkája (kWh) |
|
|
|
|
2.3. NRSC ciklus romlási tényezői és kibocsátási vizsgálati eredményei
A jóváhagyott motortípus |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
DF mult/add (8) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
|
NRSC vizsgálati eredmény romlási tényező nélkül (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
2.4. NRTC ciklus romlási tényezői és kibocsátási vizsgálati eredményei
A jóváhagyott motortípus |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
DF mult/add (9) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
|
Hideg-indításos NRTC vizsgálati eredmény romlási tényező nélkül (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
|
Meleg-indításos NRTC vizsgálati eredmény romlási tényező nélkül (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
HC |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
HC + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
2.5. Melegindításos NRTC ciklus kibocsátásvizsgálati eredményei
A IV. szakasznak megfelelő motorok esetében meg lehet adni a regenerálásra vonatkozó adatokat.
A jóváhagyott motortípus |
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Melegindításos NRTC ciklus regenerálás nélkül (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM |
|
|
|
|
|
Melegindításos NRTC ciklus regenerálással (g/kWh) |
CO |
|
|
|
|
CH |
|
|
|
|
|
NOx |
|
|
|
|
|
CH + NOx |
|
|
|
|
|
PM” |
|
|
|
|
(1) Folyadék vagy levegő.
(2) Rövidítsen: CAT = katalizátor, PT = részecskecsapda, SCR = szelektív katalitikus redukció.
(3) A motortípusra/-családra vonatkozó összes tételt ki kell tölteni.
(4) Motorcsalád esetében adja meg az alapmotorra vonatkozó részleteket.
(5) Rövidítsen: DI = közvetlen befecskendezés, PC = előkamrás/örvénykamrás, NA = atmoszferikus szívás, TC = turbófeltöltés, TCA = turbófeltöltés utóhűtéssel, EGR = kipufogógáz-visszavezetés. Példák: PC NA, DI TCA EGR.
(6) Folyadék vagy levegő.
(7) Rövidítsen: DOC = dízel oxidációs katalizátor, PT = részecskecsapda, SCR = szelektív katalitikus redukció.
(8) A nem kívánt rész törlendő.
(9) A nem kívánt rész törlendő.
VII. MELLÉKLET
„XII. MELLÉKLET
AZ ALTERNATÍV TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK ELISMERÉSE
1. |
A 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott A, B és C kategóriájú motorok tekintetében a következő típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékűnek kell tekinteni az ezen irányelv szerinti jóváhagyással:
|
2. |
A 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott D, E, F és G kategóriájú (II. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következő típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékűnek kell tekinteni az ezen irányelv szerinti jóváhagyással:
|
3. |
A 9. cikk (3a) és (3b) bekezdésében meghatározott H, I, J és K kategóriájú (IIIA. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következő típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékűnek kell tekinteni az ezen irányelv szerinti jóváhagyással:
|
4. |
A 9. cikk (3c) bekezdésében meghatározott L, M, N és P kategóriájú (IIIB. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következő típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékűnek kell tekinteni az ezen irányelv szerinti jóváhagyással:
|
5. |
A 9. cikk (3d) bekezdésében meghatározott Q és R kategóriájú (IV. szakaszba sorolt) motorok tekintetében a következő típusjóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó típus-jóváhagyási jeleket egyenértékűnek kell tekinteni az ezen irányelv szerinti jóváhagyással:
|