22.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 398/1

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2012. december 20.)

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről

2012/C 398/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A nem formális és informális tanulás útján szerzett tanulási eredmények, nevezetesen a tudás, készségek és kompetenciák érvényesítése fontos szerepet játszhat a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításában, továbbá növelheti az egész életen át tartó tanulás iránti motivációt, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy alacsony képesítésű személyek esetében.

(2)

Az Európai Unió jelenleg a munkanélküliség – főleg fiatalok körében tapasztalható – nagyarányú növekedésével járó súlyos gazdasági válsággal néz szembe, a népesség pedig elöregedő tendenciát mutat: ebben a helyzetben a releváns ismeretek, készségek és kompetenciák érvényesítése még nagyobb szerephez jut a munkaerőpiac működésének javításában, a mobilitás elősegítésében, valamint a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítésében.

(3)

A munkáltatói szervezetek, az egyéni munkáltatók, a szakszervezetek, a kereskedelmi kamarák, iparkamarák és kézműves kamarák, a szakmai képesítések elismerésének és a tanulási eredmények értékelésének és tanúsításának folyamatában érintett nemzeti hatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok, az ifjúsági szervezetek, az ifjúságsegítők, az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a civil szervezetek mind fő érdekeltek, akik fontos szerepet töltenek be a nem formális és az informális tanulási lehetőségek, valamint azokat követő érvényesítési folyamatok előmozdításában.

(4)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia az ismeretek, a készségek és kompetenciák fejlesztésére szólít fel a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás erősítése érdekében. A stratégiához kapcsolódó „Mozgásban az ifjúság” és „Új készségek és munkahelyek menetrendje” nevű kiemelt kezdeményezések keretében külön hangsúlyt kap a rugalmasabb tanulási utak szükségessége, amelyek javíthatják a munkaerőpiacra való belépést és előrehaladást, megkönnyíthetik az átmenetet a munka és a tanulás szakaszai között, és előmozdíthatják a nem formális és az informális tanulás érvényesítését is.

(5)

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekben (1) a Tanács megállapította, hogy az egész életen át tartó tanulást a teljes keretrendszert alátámasztó alapelvnek kell tekinteni, amelynek ki kell terjednie valamennyi tanulási helyzetre, függetlenül attól, hogy az formális, nem formális vagy informális-e.

(6)

„Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése: Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című 2009. évi közlemény a fiatalok nem formális oktatás keretében megszerzett készségei elismerésének javítására szólít fel; hangsúlyozza az uniós szinten létrehozott eszközök skálája teljes körű kihasználásának szükségességét az ismeretek, a készségek és a kompetenciák érvényesítése és a képesítések elismerése céljából. Ezt az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalás (2) is megerősítette.

(7)

A 2010. decemberi Bruges-i közleményben a szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek, az európai szociális partnerek és az Európai Bizottság kijelentették, hogy a részt vevő országoknak legkésőbb 2015-ig el kell kezdeniük kidolgozni a nem formális és az informális tanulás elismerésének és érvényesítésének nemzeti eljárásait, amelyeket adott esetben a nemzeti képesítési keretrendszerek is támogatnak.

(8)

A felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciájának (Leuven és Louvain-la-Neuve, Belgium, 2009. április 28–29.) közleménye kiemelte, hogy az egész életen át tartó tanulást szolgáló eredményes szakpolitikáknak magukban kell foglalniuk a korábban elsajátított ismereteknek a tanulási eredményeken alapuló elismerésére irányadó alapelveket és eljárásokat is, a felsőoktatás modernizációjáról szóló, 2011. november 28-i tanácsi következtetésekben (3) a Tanács pedig felkérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a szakképzésben és az egyéb oktatási formákban való részvételt követően igénybe vehető, egyértelmű felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket, valamint mechanizmusokat a formális oktatáson és képzésen kívül korábban elsajátított ismeretek és szerzett tapasztalatok elismerésére.

(9)

A felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló, 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalás (4) a 2012–2014-es időszakra vonatkozóan prioritási területeként jelölte meg olyan teljesen működőképes rendszerek létrehozását, amelyekkel a nem formális és az informális tanulás érvényesíthető, valamint annak ösztönzését, hogy azokat a különböző korú és képesítési szintű felnőttek, valamint a vállalkozások és egyéb szervezetek is igénybe vegyék.

(10)

A szakoktatás és szakképzés területére irányuló megerősített európai együttműködés előmozdításáról szóló, 2002. december 12-i tanácsi állásfoglalás (5) és a 2002. november 30-i koppenhágai nyilatkozat a nem formális és az informális tanulás érvényesítése tekintetében közös elvek kidolgozására szólított fel.

(11)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2004. május 18-án elfogadott tanácsi következtetésekben a Tanács a nem formális és az informális tanulás meghatározására és érvényesítésére vonatkozóan közös európai elveket fogadott el.

(12)

2004 óta rendszeresen közzétételre kerül az európai országok jelenlegi érvényesítési gyakorlatairól naprakész információkkal szolgáló, a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai adattár, a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai útmutatót pedig 2009-ben tették közzé.

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK határozata (6) létrehozta az Europasst: egy olyan európai dossziét, amelyet a polgárok önkéntes alapon használhatnak fel kompetenciáik és képesítéseik jobb közlése, nyilvántartása és bemutatása céljából Európa-szerte.

(14)

Az európai ifjúságpolitika terén a nem formális és az informális tanulás értékének elismeréséről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, 2006. május 18-i állásfoglalásban (7) a tagállamok felkérést kaptak, hogy tegyék lehetővé a nem formális és az informális tanulás útján szerzett kompetenciák meghatározását azok munkaerő-piaci elismerése céljából.

(15)

Létrejött a Youthpass mint átláthatóságot szolgáló eszköz az 1719/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (8) létrehozott „Cselekvő ifjúság” program által finanszírozott projektek részvevői számára.

(16)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (9) e két intézmény felkérést intézett a tagállamokhoz, hogy kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel, továbbá a 2004 májusában elfogadott közös európai elvekkel összhangban mozdítsák elő a nem formális és az informális tanulás érvényesítését.

(17)

Az 1989-ben az Erasmus program keretében létrehozott európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer keretében a formális tanulásra vonatkozóan kreditek adhatók a tanulási eredmények és a hallgatói munkateher alapján, emellett a rendszer elősegíti, hogy a felsőoktatási intézmények krediteket adjanak a nem formális és az informális tanulási tapasztalat tanulási eredményei alapján is.

(18)

A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (10) kimondta, hogy e keretnek támogatnia kell a nem formális és az informális tanulás meghatározásának és érvényesítésének közös európai elveit, erősítenie az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot, és szorosabbá kell fűznie a formális, nem formális és informális tanulás közötti kötelékeket.

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlása (11) létrehozta az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (ECVET), amely a formális és adott esetben a nem formális és informális keretek között megszerzett egyéni tanulási eredmények átvitelére és gyűjtésére használható.

(20)

Az online felmérés formájában végzett konzultációk, az érintett szakpolitikai testületekben folytatott megbeszélések és számos, az egymástól való tanuláson alapuló, a szociális partnerek részvételével végzett tevékenység azt mutatta, hogy a túlnyomó többség egyetért az élet- és munkatapasztalatok során szerzett ismeretek, készségek és kompetenciák láthatóvá tételének jelentősége tekintetében, és az érvényesítésre vonatkozó szakpolitika és az érvényesítés tagállamokban megvalósuló gyakorlatának erősítésére irányuló uniós kezdeményezés széles körű támogatást élvez,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.

A TAGÁLLAMOKNAK – ANNAK CÉLJÁBÓL, HOGY VALAMENNYI POLGÁRNAK FELKÍNÁLJÁK A LEHETŐSÉGET EGYRÉSZT A FORMÁLIS OKTATÁS ÉS KÉPZÉS KERETEIN KÍVÜL ELSAJÁTÍTOTT TUDÁS IGAZOLÁSÁRA, IDEÉRTVE A MOBILITÁS KERETÉBEN ELSAJÁTÍTOTT TUDÁST IS, MÁSRÉSZT ARRA, HOGY EZT A TUDÁST ÉLETPÁLYÁJUK ÉS A TOVÁBBTANULÁS CÉLJÁBÓL FELHASZNÁLJÁK – A KÖVETKEZŐKÉPPEN KELL ELJÁRNIUK, TISZTELETBEN TARTVA SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT IS:

1.

Legkésőbb 2018-ra – a nemzeti szintű körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon – tegyék meg a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése érdekében szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy:

a)

a nem formális és az informális tanulással – többek között adott esetben nyitott oktatási segédanyagok révén – megszerzett ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat érvényesítsék;

b)

az érvényesített, nem formális vagy informális tanulási tapasztalat alapján teljes vagy adott esetben részleges képesítést szerezzenek, más vonatkozó uniós jogszabályok, különösen a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK tanácsi és parlamenti irányelv (12) sérelme nélkül;

A tagállamok szükségleteiknek megfelelően az érvényesítés érdekében tett intézkedések tekintetében egyes területeket és/vagy ágazatokat előtérbe helyezhetnek.

2.

A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése érdekében hozott intézkedések keretében jelenítsék meg az alábbi elemeket, oly módon, hogy minden egyén számára lehetővé tegyék, hogy ezen elemek bármelyikét – szükségleteinek megfelelően külön-külön vagy egymással kombinálva – igénybe vehessék:

a)

az egyén nem formális és informális tanulás útján megszerzett tanulási eredményeinek MEGHATÁROZÁSA;

b)

az egyén nem formális és informális tanulás útján megszerzett tanulási eredményeinek DOKUMENTÁLÁSA;

c)

az egyén nem formális és informális tanulás útján megszerzett tanulási eredményeinek ÉRTÉKELÉSE;

d)

az egyén nem formális és informális tanulás útján megszerzett tanulási eredményeire vonatkozó értékelés eredményeinek TANÚSÍTÁSA képesítés, képesítéshez vezető kreditek formájában vagy egyéb megfelelő módon.

3.

A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítése érdekében szükséges intézkedésekben alkalmazzák megfelelő módon az alábbi elveket, figyelembe véve a nemzeti, regionális és/vagy helyi, valamint ágazati szükségleteket és jellegzetességeket is:

a)

az érvényesítést célzó intézkedések illeszkednek a nemzeti képesítési keretrendszerbe és összhangban áll az európai képesítési keretrendszerrel;

b)

az érvényesítés előnyeire és lehetőségeire, valamint a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó információk és útmutatások az egyének és a szervezetek rendelkezésére állnak;

c)

a hátrányos helyzetű csoportoknak, többek között a munkanélkülieknek, illetve a munkanélküliség veszélyének kitett személyeknek valószínűsíthetően különösen előnyére válnak az érvényesítést célzó intézkedések, mivel esetükben az érvényesítés hozzájárulhat az egész életen át tartó tanulásban való részvételük növeléséhez, valamint a munkaerőpiacra jutási lehetőségeik javításához;

d)

a munkanélküliségnek vagy a munkanélküliség veszélyének kitett személyek számára – a nemzeti jogszabályokkal és sajátosságokkal összhangban – lehetővé kell tenni, hogy a megállapított szükséglet felmerülésének időpontjától számított ésszerű időn, ideális esetben hat hónapon belül sor kerülhessen az ismereteik, készségeik és kompetenciáik megállapítását célzó „készségfelmérésre”;

e)

a nem formális és az informális tanulás érvényesítése megfelelő útmutatással és tanácsadással egészül ki, és könnyen igénybe vehető;

f)

megvannak azok – a meglevő minőségbiztosítási keretekkel összhangban álló – átlátható minőségbiztosítási intézkedések, melyek alátámasztják a megbízható, érvényes és hiteles értékelési módszertanokat és eszközöket;

g)

minden érintett ágazatban biztosított az érvényesítési eljárásban részt vevő személyzet szakmai kompetenciájának fejlesztése;

h)

a nem formális vagy informális tanulási tapasztalat érvényesítésével szerzett képesítés vagy – adott esetben – részleges képesítés megfelel az elfogadott normáknak, amelyek megegyeznek vagy egyenértékűek a formális oktatási programokon keresztül szerzett képesítés normáival;

i)

a tanulási eredmények dokumentálásának megkönnyítése érdekében előmozdítják az uniós átláthatósági eszközök, így például az Europass-keret és a Youthpass használatát;

j)

megfelelő szinergia van az érvényesítést célzó intézkedések és a formális oktatási és képzési rendszerben alkalmazandó kreditrendszerek (pl. ECTS, ECVET) között.

4.

Mozdítsák elő valamennyi érintett érdekelt, mint például munkáltatók, szakszervezetek, kereskedelmi kamarák, iparkamarák és kézműves kamarák, a szakmai képesítések elismerésének folyamatában érintett nemzeti hatóságok, foglalkoztatási szolgálatok, ifjúsági szervezetek, ifjúságsegítők, oktatási és képzési szolgáltatók, valamint civil szervezetek bevonását az (1)–(4) pontokban említett elemek és elvek kidolgozásába és végrehajtásába.

Az ezen folyamatban való részvétel ösztönzése érdekében.

a)

a munkáltatóknak, ifjúsági szervezeteknek és civil szervezeteknek elő kell mozdítaniuk és elő kell segíteniük a munkahelyen vagy önkéntes tevékenységek során szerzett tanulási eredmények meghatározását és dokumentálását, a vonatkozó uniós átláthatósági eszközök (különösen az Europass keretében kidolgozott eszközök és a Youthpass) felhasználásával;

b)

az oktatási és képzési szolgáltatóknak meg kell könnyíteniük a nem formális és az informális úton megszerzett tanulási eredmények alapján a formális tanulásban való részvételt, továbbá adott esetben és lehetőség szerint mentességet és/vagy krediteket kell odaítélniük az ilyen tanulási keretek között megszerzett tanulási eredmények alapján;

5.

Mozdítsák elő az oktatási, képzési, foglalkoztatási és ifjúsági ágazat, valamint valamennyi egyéb érintett szakterület érdekeltjei között az érvényesítést célzó intézkedésekkel kapcsolatban folytatott koordinációt.

2.

A TAGÁLLAMOKNAK ÉS A BIZOTTSÁGNAK A KÖVETKEZŐ INTÉZKEDÉSEKET KELL MEGHOZNIUK:

a)

Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás alapján létrehozott európai képesítési keretrendszer tanácsadó csoportján (13) keresztül kövessék nyomon ezt az ajánlást, és szükség szerint bevonják az érintett ifjúsági szervezeteket és az önkéntes ágazat képviselőit a tanácsadó csoport jövőbeli tevékenységeibe;

b)

Tegyenek jelentést az ezen ajánlás elfogadását követően elért előrehaladásról a Tanács és a Bizottság – az „Oktatás és képzés 2020” stratégia keretében készítendő – közös jelentéseiben, valamint az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretével összefüggésben készítendő közös európai uniós ifjúsági jelentésekben;

c)

Támogassák ezen ajánlás végrehajtását az uniós ügynökségek, különösen a Cedefop szakértelmére támaszkodva, valamint oly módon, hogy a nemzeti képesítési keretrendszerek fejlesztésére vonatkozó éves jelentésben beszámolnak a nem formális és az informális tanulás érvényesítésével kapcsolatos helyzetről.

3.

A BIZOTTSÁGNAK AZ ALÁBBI INTÉZKEDÉSEKET KELL MEGHOZNIA:

a)

Támogassa a tagállamokat és az érdekelt feleket a következők által,

—

elősegíti az egymástól való hatékony tanulást, a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét;

—

a tagállamokkal teljes körűen konzultálva rendszeres aktualizálja a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai iránymutatásokat,

—

a tagállamokkal együttműködésben rendszeres aktualizálja a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai adattárt.

b)

A 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározottak értelmében a tagállamokkal konzultálva 2018 előtt fontolja meg az Europass keretében azoknak az eszközöket a továbbfejlesztését, amelyek elősegítik a nem formális és az informális tanulási tapasztalat útján megszerzett, érvényesített tanulási eredmények átláthatóságát az Unió egészében;

c)

A tagállamokkal együttműködve biztosítsa, hogy az egész életen át tartó tanulás programja, a „Fiatalok lendületben” program és – a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások sérelme nélkül – a jövőbeli európai oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramok és az Európai Strukturális Alap ezen ajánlás végrehajtásának támogatására is szolgáljon;

d)

A tagállamokkal együttműködve és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően mérje fel és értékelje az ezen ajánlás megvalósításaként foganatosított intézkedéseket, és 2019. december 31-ig tegyen jelentést a Tanácsnak a tapasztalatokról és a jövőre vonatkozó következményekről, ideértve szükség esetén ezen ajánlás felülvizsgálatát és módosítását is.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. FLOURENTZOU

(1)  HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(2)  HL C 311., 2009.12.19., 1. o.

(3)  HL C 372., 2011.12.20., 36. o.

(4)  HL C 372., 2011.12.20., 1. o.

(5)  HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(6)  HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(7)  HL C 168., 2006.7.20., 1. o.

(8)  HL L 327., 2006.11.24., 30. o.

(9)  HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

(10)  HL C 155, 2009.7.8., 1. o.

(11)  HL C 155, 2009.7.8., 11. o.

(12)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(13)  HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

A formális tanulás olyan tanulást jelent, amely szervezett és strukturált, kifejezetten tanulási célokra kialakított környezetben zajlik, és rendszerint valamilyen képesítés megszerzésével zárul, általában bizonyítvány vagy diploma formájában; ide tartozik az általános képzés, a szakmai alapképzés és a felsőoktatás rendszere;

b)

A nem formális tanulás olyan tanulást jelent, amely (a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében) tervezett tevékenységeken keresztül valósul meg, továbbá ahol jelen van valamilyen formájú tanulástámogatás (pl. tanár–diák kapcsolat); ide tartozhatnak olyan programok, amelyek munkahelyi készségeket, felnőttkori írni-olvasni tudást és az iskolából kimaradók számára alapoktatást kínálnak; a nem formális tanulásra közkeletű példa a vállalaton belüli képzés, amely során a vállalatok naprakésszé teszik és fejlesztik munkavállalóik készségeit, például az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó (ikt) ismereteiket, a strukturált online tanulás (pl. nyitott oktatási segédanyagok felhasználásával), valamint civil társadalmi szervezetek által tagjaik, valamely célcsoport vagy a nagyközönség számára szervezett képzések;

c)

Az informális tanulás olyan tanulást jelent, amely a munkával, családdal, illetve pihenéssel kapcsolatos mindennapi tevékenységek eredménye és amelycélkitűzések, az idő vagy a tanulástámogatás szempontjából nem szervezett vagy strukturált tevékenység; a tanuló szempontjából lehet szándékolatlan is; az informális tanuláson keresztül elsajátított tanulási eredmény például az élet- és munkatapasztalaton keresztül megszerzett készség; a munkahelyen elsajátított projektmenedzseri vagy ikt-készségek; egy másik országban való tartózkodás során tanult nyelvek és elsajátított interkulturális ismeretek; továbbá a munkahelyen kívül elsajátított informatikai ismeretek, önkéntes munka, kulturális tevékenységek, sport, ifjúsági munka vagy otthon végzett tevékenységek (pl. gyermekfelügyelet) közben megszerzett készségek;

d)

A nyitott oktatási segédanyagok az oktatók, tanulók és az önállóan tanuló személyek számára oktatási, tanulási és kutatási célra ingyenesen és szabadon hozzáférhetővé tett, többször felhasználható digitalizált anyagok; magában foglalja a digitális tartalmat, a tartalom kidolgozásához, felhasználásához és terjesztéséhez szükséges szoftvereszközöket, valamint az alkalmazáshoz szükséges erőforrásokat, például nyílt licenceket; a nyílt oktatási segédanyagok kifejezés utal arra a digitális eszköztárra is, amely anélkül módosítható és fordítható a felhasználó javára, hogy ez korlátozná a mások általi használat lehetőségeit;

e)

A készségfelmérés az a folyamat, amelynek célja, hogy az egyének pályatervének és/vagy pályamódosításának vagy képzési tervének meghatározása érdekében megállapítsa és elemezze ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat – ideértve az alkalmasságot és a motivációt is; a készségfelmérés célja, hogy segítse az egyéneket szakmai hátterük elemzésében, munkaerő-piaci helyzetük önálló megítélésében, pályafutásuk megtervezésében, illetve egyes esetekben a nem formális és az informális tanulási eredmények érvényesítésének előkészítésében;

f)

A képesítés egy értékelési és érvényesítési folyamat formális eredménye, melyet akkor adnak ki, amikor az illetékes testület megállapítja, hogy az egyén adott szabványoknak megfelelő tanulási eredményt ért el;

g)

A tanulási eredmények az ismeretek, készségek és kompetenciák szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni;

h)

A nemzeti képesítési keretrendszer a képesítések osztályozásának eszköze az elért tanulási szint meghatározására szolgáló kritériumok szerint. Célja, hogy integrálja és összehangolja a nemzeti képesítési alrendszereket, továbbá a munkaerőpiac és a civil társadalom felé növelje a képesítések átláthatóságát, hozzáférhetőségét, egymásra épülését és minőségét;

i)

Az érvényesítés az a folyamat, amely során egy arra feljogosított testület megerősíti, hogy az egyén elsajátította a vonatkozó szabvány alapján mért tanulási eredményt és amely a következő négy szakaszból áll:

1.

egyén vonatkozó tapasztalatainak MEGHATÁROZÁSA párbeszéd során,

2.

DOKUMENTÁCIÓ az egyéni tapasztalat megjelenítése érdekében,

3.

e tapasztalatok formális ÉRTÉKELÉSE,

4.

az értékelés eredményeinek – adott esetben részleges vagy teljes képesítéshez vezető – TANÚSÍTÁSA;

j)

A korábban elsajátított ismeretek elismerése a formális, a nem formális vagy az informális tanulás során – az érvényesítés kérelmezése előtt – elért tanulási eredmények érvényesítését jelenti.