23.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 325/1

(1)

Az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékeire épül, és a demokrácia, valamint a jogállamiság elvén alapul. Ezek az elvek alapvetőek a tagállamokban, olyan társadalmakban, amelyekben a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség uralkodik. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított jogok az Unió minden polgárát megilletik, és minden uniós polgárnak élnie kell tudni e jogokkal.

(2)

A Maastrichti Szerződés 1993-ban bevezette az uniós polgárság fogalmát. Az Amszterdami Szerződés 1999-ben, a Lisszaboni Szerződés pedig 2009-ben tovább erősítette az uniós polgársághoz fűződő jogokat. 2013-ban az uniós polgárság intézményesítésének 20. évfordulóját ünnepeljük. A Lisszaboni Szerződés 1. cikkének 12. pontja és 2. cikkének 34. pontja (jelenleg az EUSZ 9. cikke és az EUMSZ 20. cikke) arról rendelkezik, hogy a tagállamok állampolgárságával rendelkező személyek egyben az Unió polgárai is, az uniós polgárság pedig a tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és nem helyettesíti azt, továbbá, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek. A Lisszaboni Szerződés 2. cikkének 35. pontja (jelenleg az EUMSZ 21. cikke) kimondja az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.

(3)

„A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” (3) a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén folytatott európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt. A program a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítja a fellépéseit, beleértve a polgárok jogainak – különösen a szabad mozgáshoz való jog, valamint az uniós polgárok számára az Unió demokratikus életében való tevékeny részvételt lehetővé tevő jogok – előmozdítását is.

(4)

Az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő hatékony végrehajtás” című, 2010. december 15-i állásfoglalásában (4) felhívta a Bizottságot, hogy a 2013-as évet tegye meg a polgárok európai évének annak érdekében, hogy az uniós polgárságról szóló vitának – ideértve annak terminológiáját, tartalmát és hatályát – lendületet adjon, és hogy az uniós polgárokat tájékoztassa jogaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új jogokról, valamint az azok gyakorlásához rendelkezésre álló eszközökről.

(5)

2013-at a polgárok európai évének kell nyilvánítani. A polgárok európai éve időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nyilvánosság figyelmét felhívjuk az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre. A polgárok európai évének arra is törekednie kell, hogy a polgárok figyelmét felhívja a valamely másik tagállamban – például diákként, munkavállalóként, álláskeresőként, önkéntesként, fogyasztóként, vállalkozóként, fiatalként vagy nyugdíjasként – való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk gyakorlásához kapcsolódó, az uniós polgárságból eredő jogaikra. Ezzel összefüggésben a figyelemfelhívást földrajzi, demográfiai és társadalmi szempontok alapján kell szervezni, és az uniós polgárságból eredő jogok gyakorlásának még útjában álló akadályok eltávolítására is összpontosítania kell. Közvetíteni kell azt az üzenetet, hogy a civil társadalomban és a demokratikus életben való részvételük által az uniós polgárok maguk is döntő szerepet játszanak e jogok megerősítésében.

(6)

Ahhoz, hogy az uniós polgárok számára lehetővé tegyük, hogy megalapozott döntéseket hozzanak arról, hogy gyakorolják-e a szabad mozgáshoz való jogukat, nem elég magára a jogra felhívni a figyelmüket. Lényeges, hogy az uniós polgárok megfelelően tájékozottak legyenek a határokon átnyúló helyzetekben az uniós jog alapján őket megillető más jogokról is. Ezen információk majd lehetővé teszik számukra azt is, hogy teljes körűen gyakorolják ezen más jogaikat, amennyiben úgy döntenek, hogy élnek a szabad mozgáshoz való jogukkal.

(7)

A szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, mint a négy alapvető szabadság egyike, az 1958-as Római Szerződésben történt bevezetése óta bizonyította értékét a belső piac létrehozását szolgáló egyik pillérként a tagállamok gazdaságainak és az egyéni uniós polgároknak az előnyére.

(8)

Az uniós polgárok nagyra értékelik a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgársághoz kapcsolódó alapvető egyéni jogot. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Unió alakításában.

(9)

Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan meg van alapozva, a másodlagos uniós jogban pedig jelentősen továbbfejlesztették, még maradt hézag az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által akkor tapasztalt valóság között, amikor a gyakorlatban élni szándékoznak ezekkel a jogokkal. A mobilitás előnyeivel kapcsolatos bizonytalanság mellett az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy egy másik tagállamban éljenek és vállaljanak munkát.

(10)

A Bizottság a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról – Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című 2010. október 27-i dokumentumban foglalkozott azokkal a fő akadályokkal, amelyekkel a polgárok még mindig találkoznak mindennapi életük során, amikor uniós polgárként a jogaikat kívánják gyakorolni, különösen határokon átnyúló helyzetekben, valamint 25 konkrét intézkedést körvonalazott ezen akadályok megszüntetésére. Az egyik, ebben az összefüggésben megjelölt akadály az információ hiánya volt. A Bizottság jelentésében azt a következtetést vonta le, hogy az uniós polgárokat az akadályozza meg a jogaik gyakorlásában, hogy nem ismerik azokat, továbbá bejelentette szándékát, hogy az uniós polgárok számára a jogaikra, különösen a szabad mozgáshoz való jogukra vonatkozó információk terjesztését fokozza.

(11)

Az EUSZ és az EUMSZ az Unió összes polgára számára biztosítja azt a jogot, hogy a tagállamok területén szabadon mozogjanak és tartózkodjanak; azt a jogot, hogy az európai parlamenti és a tartózkodásuk szerinti tagállambeli helyhatósági választásokon – ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott tagállam állampolgárai – szavazzanak, illetve jelöltessék magukat; azt a jogot, hogy olyan harmadik ország területén, amelyben az állampolgárságuk szerinti tagállamnak nincs képviselete, bármely másik tagállam diplomáciai és konzuli hatóságaitól – ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott tagállam állampolgárai – védelmet kaphassanak; azt a jogot, hogy az Európai Parlamenthez petíciót nyújthassanak be; azt a jogot, hogy az európai ombudsmanhoz, illetve az Unió intézményeihez fordulhassanak; valamint további jogokat is különféle területeken, mint például az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, a fogyasztóvédelemhez és közegészségügyhöz, az egyenlő esélyekhez és egyenlő bánásmódhoz, a foglalkoztatáshoz és szociális védelemhez való jogot.

(12)

A Lisszaboni Szerződés új jogokat vezetett be, különösen a polgári kezdeményezést az 1. cikk 12. pontja és a 2. cikk 37. pontja (jelenleg az EUSZ 11. cikke és az EUMSZ 24. cikke) alapján, amely legalább egymillió, jelentős számú tagállamból származó polgár számára lehetővé teszi, hogy felkérjék a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot bármelyik uniós hatáskör területén, ezáltal pedig a polgárok még tevékenyebben vehetnek részt az Unió politikai életében és közvetlenül részt vehetnek az uniós jog fejlődésének alakításában (5).

(13)

Az 1979-ben tartott első közvetlen választások óta az Európai Parlament közvetlen érintkezési felületként működik a polgárok és az Unió között. Az Európai Parlament és képviselői alapvető szerepet játszanak az uniós polgársággal járó jogok és előnyök megismertetésében, az uniós polgárok aggályainak előtérbe helyezésében a politikák kidolgozása során, valamint az uniós polgárok tevékeny részvételének előmozdításában. A 2014-es európai parlamenti választások szempontjából is fontos a figyelem felhívása az uniós polgárok jogaira, a nemek egyenlőségére, a nők és férfiak részvételére az Unió demokratikus életében, beleértve a tartózkodási helyük szerinti tagállamban szavazóként és jelöltként gyakorolható választói jogaikra, valamint az Európai Parlament által a jogalkotási folyamat során gyakorolt hatáskörök terjedelmére. Az ilyen figyelemfelhívó fellépések hatását meg kell sokszorozni a választások előtti időszakban az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, az európai politikai pártok és alapítványok, valamint a tagállamok által végrehajtott vonatkozó fellépések szoros koordinációjával és a bennük rejlő szinergiák kihasználásával.

(14)

Emellett azokat az uniós polgárokat, akik azt fontolgatják, hogy éljenek-e a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal, tájékoztatni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik, többek között a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról. E szabályok biztosítják azt, hogy a polgárok ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy az Unión belül helyet változtatnak. Továbbá a végzettségük és szakmai képesítésük elismeréséről, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompetenciákról is tájékoztatni kell őket, amelyek „az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer (6) részét képezik, és amelyek a közügyekben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik.

(15)

Az uniós polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek azon jogaikról is, amelyek az Unió területén bármilyen közlekedési módot használó utasként megilletik őket, valamint a határokon átnyúló fogyasztói jogaikról is. Ha az uniós polgárok biztosak abban, hogy a fogyasztói jogaik hatékony védelmet élveznek, akkor hozzá tudnak járulni az áruk és szolgáltatások uniós piacának fejlődéséhez, amely ezáltal még hatékonyabban, a polgárok előnyére valósítja majd meg teljes potenciálját. Hasonlóképpen a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek az általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályokról, hogy tudatában legyenek annak, hogy hogyan védik az egészségüket és a jogaikat az Unió egész területén, különösen olyan veszélyek és kockázatok esetén, amelyekkel szemben egyénileg nem tudnak védekezni. Fontos továbbá az uniós polgárok figyelmét még inkább felhívni a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogaikra, valamint az ehhez kapcsolódó olyan intézkedésekre, mint például az elektronikus egészségügy (eHealth) és a telemedicina, annak érdekében, hogy teljes mértékben élvezhessék a tagállamok határain átnyúló biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátásokat.

(16)

E határozat célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez, amennyiben a személyek szabad mozgásának elősegítése és a munkavállalói mobilitás növelése fontos eszköz a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeinek kezelésében, valamint az egyének foglalkoztathatóságának és az európai ipar versenyképességének növelésében. E határozat hosszú távú célja, hogy támogassa az Unióban a kutatást és az innovációt, a bizonyos tagállamokban jelenleg ijesztően magas munkanélküliségi adatok körülményei között is.

(17)

A polgárok európai évének keretében rendezett tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányoknak figyelembe kell venniük a célzottabb közönségek és a kiszolgáltatott csoportok igényeit is. A tájékoztatásnak ingyenesnek és az Unió minden hivatalos nyelvén elérhetőnek kell lennie. Egyszerű nyelvezetet kell használnia, és a helyi, regionális, nemzeti hatóságokkal, a sajtóval, a civil társadalmi és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve kell kidolgozni. E különféle érintettek mindegyike megfontolhatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az esszépályázatok és a cselekvési tervek és útmutatók kidolgozása, az online fórumok és az iskolákban és egyetemeken folytatott kampányok.

(18)

Az uniós polgárok és az őket képviselő egyesületek tevékeny szerepe központi jelentőséggel bír az Unió működése szempontjából. Az EUSZ 10. és 11. cikke hangsúlyozza a részvételi demokrácia fontosságát annak minden vonatkozásában, valamint a polgárok és érdek-képviseleti szervezeteik által abban játszott szerepet, hogy véleményüket az Unió bármely tevékenységéről nyilvánosságra hozzák és megvitassák. Az Unió intézményeinek elő kell mozdítaniuk a tevékeny demokratikus részvételt a döntéshozatali eljárásban a civil társadalommal folytatott nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd révén, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát. Az uniós polgárok tevékeny részvételét elő kell segíteni a dokumentumokhoz és az információhoz való hozzáférés, valamint a felelősségteljes kormányzás és felelősségteljes irányítás révén is.

(19)

Az oktatáspolitika lényeges szerepet játszik a polgároknak, különösen a fiataloknak az uniós polgárság fogalmáról és a hozzá kapcsolódó jogokról való tájékoztatásában. Segítheti továbbá a többnyelvűség, a diákok, a tanárok, a szakképzésben részt vevők és oktatóik mobilitásának előmozdítását, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai keretrendszerével összhangban a szociális és állampolgári kompetenciák megerősítését, amelynek köszönhetően teljes mértékben részt vehetnek a közügyekben és amely lehetővé teszi számukra, hogy az uniós jogból eredő jogaikat átfogóan gyakorolják. Külön fellépések végrehajtására is lehetőséget kell biztosítani az önkéntes munkavégzéshez, a külföldi tanuláshoz, a másik tagállamban szervezett szakmai gyakorlatban vagy az uniós diákcsereprogramokban való részvételhez kapcsolódó lehetőségekre való figyelemfelhívás érdekében.

(20)

A polgárok európai éve során elkészül majd a Bizottságnak az uniós polgárságról szóló 2013-as jelentése, amely az uniós polgárságról szóló 2010-es jelentése óta megtett előrelépést részletezi majd, valamint további fellépéseket javasol az uniós polgárok jogai gyakorlásának útjában álló, fennmaradó akadályok megszüntetése céljából. E jelentés alapján a Tanács előírásokat tud majd elfogadni az uniós polgársággal járó jogok megerősítése vagy bővítése érdekében.

(21)

Fel kell továbbá hívni az uniós polgárok figyelmét a többnyelvű „Az Ön Európája” elnevezésű internetes portálra is, amely egyablakos információs pontként szolgál a polgárokat és vállalkozásokat az Unióban megillető jogokkal kapcsolatban.

(22)

A „Europe Direct” információs központoknak – mint az Unió és polgárai közötti helyi érintkezési felületeknek – a figyelemfelhívó kampányok során az Európai Parlament szoros partnereivé kell válniuk azáltal, hogy elősegítik az Unióval kapcsolatos helyi és regionális vitát, információs anyagokat továbbítanak és osztanak szét a nagyközönség számára, valamint lehetővé teszik a visszajelzést az uniós intézmények felé.

(23)

A polgárok európai éve céljára és keretében elindított valamennyi kezdeményezésnek az uniós polgárok, az uniós intézmények és a tagállamok közötti kölcsönös megértés fokozására kell irányulnia. Ez magában foglalja a polgárok jogaival kapcsolatos figyelemfelhívást a közigazgatási szervek személyzete körében, uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt.

(24)

Az Európa Tanács 1949-es alapítása óta vezető szerepet játszik az oktatás és a kultúra terén az európai kulturális hálózatok előmozdításával és létrehozásával, valamint a kultúrák közötti párbeszéd, illetve a nyelvi sokféleség támogatása révén. Az Uniónak ezért a polgárok európai évével összefüggésben szinergiákat kell kialakítania az Európa Tanács e téren végzett munkájával.

(25)

A polgárok figyelmének az uniós polgárokként őket megillető jogokra való felhívásáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség. Ennek része az Unióval kapcsolatos tájékoztatás nyújtása és az összes uniós intézmény tevékenységéről szóló célzott jelentéskészítés. Az uniós szintű fellépés kiegészíti a nemzeti, regionális vagy helyi szintű fellépéseket, amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozat (7) is hangsúlyozza. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak fokozottabban együtt kell működniük a sajtóval, és vállalniuk kell a sajtónak az Unióról szóló, magas színvonalú információval való ellátását.

(26)

A polgárok európai évére tervezett tevékenységek hatékonyságának és eredményességének optimalizálása érdekében fontos 2012-ben elvégezni egy sor előkészítő intézkedést az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) (költségvetési rendelet) 49. cikke (6) bekezdésével összhangban.

(27)

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (9), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (10), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban a szabálytalanságok és csalás megelőzésére megfelelő intézkedéseket kell hozni, valamint a szükséges lépéseket meg kell tenni az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(28)

A nem a polgárok európai éve költségvetéséből finanszírozott tevékenységek uniós finanszírozása megvalósítható létező uniós programok vagy a strukturális alapok révén, különösen a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program révén, illetve – az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében – a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Alapvető jogok és polgárság” egyedi program révén, az egész életen át tartó tanulás programja, azon belül többek között az Erasmus program révén, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés és a „MEDIA” program révén.

(29)

A jövőbeli európai évek érdekében alapos értékelést kell készíteni a polgárok európai évének keretében hozott intézkedésekről. E jelentésnek, amely a lehetőségek függvényében a polgárok európai évéről gyűjtött, összehasonlítható, mennyiségi adatokon alapul, a jövőbeni fellépést illetően ötleteket, illetve legjobb gyakorlat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban elérni és bevonni a polgárokat.

(30)

Mivel a polgárok európai évének céljait, nevezetesen az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokra és kötelességekre való figyelemfelhívást és az ezekkel kapcsolatos ismeretek bővítését, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a polgárok számára a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk teljes mértékű gyakorlása, valamint ezzel összefüggésben annak előmozdítását, hogy az uniós polgárok az uniós polgársághoz kapcsolódó egyéb jogaikkal is éljenek, a tagállamok a többoldalú együttműködés, a nemzeteken átnyúló információcsere és a legjobb gyakorlatok Unió-szerte megvalósuló tudatosítása és terjesztése iránti igény miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a polgárok európai évének léptéke miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

felhívni az uniós polgárok figyelmét az Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukra és ezzel összefüggésben az Unió polgárai számára hátrányos megkülönböztetés nélkül garantált összes többi jogra, ideértve a választójogukat a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain;

b)

felhívni az uniós polgárok, köztük a fiatalok figyelmét arra, hogy miként élhetnek kézzelfoghatóan az uniós jogokkal, továbbá az e jogok gyakorlását támogató politikákra és programokra;

c)

vitára ösztönözni a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jognak mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen vetületének következményeiről és a benne rejlő lehetőségekről, ösztönzendő és erősítendő ezzel az uniós polgároknak a különösen az uniós politikákkal kapcsolatos polgári fórumokon és az európai parlamenti választásokon való aktív polgári és demokratikus részvételét, erősítve ezzel a társadalmi kohéziót, a kulturális sokszínűséget, a szolidaritást, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a kölcsönös tiszteletet és az uniós polgárok közös európai identitástudatát, amelyek az EUSZ-ben és az EUMSZ-ben, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt fő uniós értékeken alapulnak.

a)

a nagy nyilvánosságnak, illetve célzott közönségnek címzett tájékoztató, média-, oktató és figyelemfelhívó kampányok kezdeményezése;

b)

információcsere, valamint a tapasztalatok és a jól bevált gyakorlatok cseréje az uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint egyéb állami és a civil társadalmi szervezetek között;

c)

konferenciák, meghallgatások – interneten keresztül is – és más események szervezése, amelyek célja vita ösztönzése és figyelemfelhívás a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog fontosságával és előnyeivel, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgársággal és a hozzá kapcsolódó jogokkal kapcsolatban;

d)

a meglévő többnyelvű részvételi eszközök használata a civil társadalmi szervezeteknek és a polgároknak a polgárok európai évébe való aktív bevonásának ösztönzésére, többek között a közvetlen demokrácia olyan eszközeivel, mint a polgári kezdeményezés és nyilvános meghallgatások;

e)

a polgárok tájékoztatását szolgáló már létező eszközök, köztük a korszerű információs és kommunikációs technológiai eszközök, mint például az uniós polgárok jogaival kapcsolatos „egyablakos” információs rendszer kulcsfontosságú elemei, a többnyelvű „Europe Direct” tájékoztatási központok és „Az Ön Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése;

f)

a problémamegoldó eszközök, mint például a SOLVIT szerepének és ismertségének megerősítése annak lehetővé tétele érdekében, hogy az uniós polgárok hatékonyabban gyakorolhassák és védhessék meg az uniós jog által biztosított jogaikat;

g)

az uniós polgárok tájékoztatása az Európai Parlament Petíciós Bizottságáról és az európai ombudsmanról annak lehetővé tétele érdekében, hogy hatékonyabban gyakorolhassák és védhessék meg az uniós jog által biztosított jogaikat; valamint

h)

az uniós polgárságról szóló jelentés népszerűsítése, amelynek alapos vitán, valamint a polgárok és érdekeltek aktív hozzájárulásán kell alapulnia, és amelynek azonosítania kell az uniós polgárok útjában álló, az uniós polgársággal járó jogok teljes mértékű gyakorlását gátló további akadályokat, illetve megfelelő stratégiákat kell javasolnia ezen akadályok felszámolására.