a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

(1) E rendelet azon feltételeket állapítja meg, amelyek szerint a héára vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes tagállami hatóságok együttműködnek egymással és a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák e jogszabályok tiszteletben tartását.

E célból a rendelet megállapítja azon szabályokat és eljárásokat, amelyek szerint a tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek és átadják egymásnak a héa helyes megállapításához, a héa – különösen a Közösségen belüli ügyletek esetében történő – helyes alkalmazásának ellenőrzéséhez és a héacsalás elleni küzdelemhez szükséges információkat. E rendelet meghatározza különösen azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyek szerint a tagállamok elektronikus úton összegyűjtik és kölcsönösen átadják az említett információkat.

(2) Ez a rendelet meghatározza, hogy az (1) bekezdésben említett hatóságok milyen feltételek szerint nyújtanak segítséget a héabevételeknek a tagállamok összességében történő védelméhez.

(3) Ez a rendelet nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok tagállamokbeli alkalmazását.

(4) Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat is megállapít a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezete szerinti különös szabályozás keretében elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó héaadatok elektronikus úton történő cseréjére, valamint az esetleges ezt követő információcserére, és – amenynyiben e különös szabályozás alá tartozó szolgáltatásokról van szó – a pénzösszegeknek az illetékes tagállami hatóságok közötti átutalására.

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) „központi kapcsolattartó iroda”: a 4. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt hivatal, amely a közigazgatási együttműködés területén a tagállamokkal történő kapcsolattartás fő felelőse;

b) „kapcsolattartó szerv”: a központi kapcsolattartó irodán kívüli bármely más szerv, amelyet az illetékes hatóság a 4. cikk (2) bekezdése szerint ekként kijelölt az e rendelet alapján megvalósuló közvetlen információcsere lefolytatására;

c) „illetékes tisztviselő”: minden olyan tisztviselő, akit az illetékes hatóság a 4. cikk (3) bekezdése szerint felhatalmazott az e rendelet alapján megvalósuló közvetlen információcsere lefolytatására;

d) „megkereső hatóság”: a központi kapcsolattartó iroda, egy kapcsolattartó szerv vagy bármely olyan illetékes tagállami tisztviselő, aki az illetékes hatóság nevében segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

e) „megkeresett hatóság”: a központi kapcsolattartó iroda, egy kapcsolattartó szerv vagy bármely olyan illetékes tagállami tisztviselő, aki az illetékes hatóság nevében a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja;

f) „Közösségen belüli ügylet”: Közösségen belüli termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás;

g) „Közösségen belüli termékértékesítés”: bármely olyan termékértékesítés, amelyet a 2006/112/EK irányelv 262. cikkében meghatározott összesítő nyilatkozat keretében be kell jelenteni;

h) „Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás”: bármely olyan szolgáltatásnyújtás, amelyet a 2006/112/EK irányelv 262. cikkében meghatározott összesítő nyilatkozat keretében be kell jelenteni;

i) „Közösségen belüli termékbeszerzés”: ingó vagyon feletti tulajdonosi rendelkezési jog megszerzése a 2006/112/EK irányelv 20. cikke szerint;

j) „héaazonosító szám”: a 2006/112/EK irányelv 214., 215. és 216. cikkében előírt azonosító szám;

k) „közigazgatási vizsgálat”: feladataik ellátása során a tagállamok által végzett minden olyan ellenőrzés, vizsgálat és egyéb cselekvés, amelynek célja a héára vonatkozó szabályozás megfelelő alkalmazásának biztosítása;

l) „automatikus csere”: előre meghatározott információ előzetes megkeresés nélküli szisztematikus közlése egy másik tagállammal;

m) „önkéntes csere”: információ előzetes megkeresés nélküli, nem szisztematikus közlése egy másik tagállammal bármely időpontban;

o) „automatikus hozzáférés”: egy elektronikus rendszernek az abban foglalt bizonyos információkhoz való hozzáférés céljából történő késedelem nélküli igénybevételi lehetősége;

p) „elektronikus úton”: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása, a digitális tömörítést is beleértve, és tárolása vezetékes vagy rádión történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

q) „CCN/CSI-hálózat”: a közös kommunikációs hálózaton (a továbbiakban: CCN) és a közös rendszerinterfészen (a továbbiakban: CSI) alapuló, az illetékes hatóságok között a vám- és adóügy területén megvalósuló teljes körű elektronikus információtovábbítás biztosítása érdekében az Unió által kifejlesztett közös felület;

r) „egyidejű ellenőrzés”: egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének összehangolt ellenőrzése legalább két olyan részt vevő tagállam szervezésében, amelyek közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkeznek.

(2) 2015. január 1-jétől a 2006/112/EK irányelv 358., 358a. és 369a. cikkében foglalt fogalommeghatározások e rendelet céljaira is alkalmazandók.

Az illetékes hatóságok azok, amelyek nevében e rendeletet akár közvetlenül, akár átruházott hatáskörben alkalmazni kell.

2010. december 1-jéig minden tagállam megnevezi a Bizottságnak az e rendelet alkalmazása céljából illetékes hatóságát, és ezt követően annak bármely változásáról késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot.

A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságainak jegyzékét hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára és ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(1) Minden tagállam kijelöl egyetlen központi kapcsolattartó irodát, amelyre a közigazgatási együttműködés terén a többi tagállammal fenntartott kapcsolat tekintetében főfelelősséget ruháznak. A tagállam erről értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot. A központi kapcsolattartó iroda a Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hivatalként is kijelölhető.

(2) Minden tagállam illetékes hatósága kapcsolattartó szerveket jelölhet ki. A központi kapcsolattartó iroda felelős azért, hogy e szervek jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó irodája számára hozzáférhető legyen.

(3) Ezen túlmenően minden tagállam illetékes hatósága az általa meghatározott feltételeknek megfelelően kijelölhet olyan illetékes tisztviselőket is, akik e rendelet alapján közvetlenül cserélhetnek információt. Ilyen esetben a szóban forgó hatóság korlátozhatja e kijelölés hatáskörét. A központi kapcsolattartó iroda felelős azért, hogy e tisztviselők jegyzéke naprakész és a többi érintett tagállam központi kapcsolattartó irodája számára hozzáférhető legyen.

(4) Azokat a tisztviselőket, akik a 28., a 29. és a 30. cikk alapján információt cserélnek, e tekintetben illetékes tisztviselőknek kell tekinteni, összhangban az illetékes hatóságok által megállapított feltételekkel.

A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a segítségnyújtásra vonatkozó megkeresés vagy az ilyen megkeresésre adott válasz küldéséről vagy átvételéről, az erre vonatkozó szabályok alapján értesíti tagállama központi kapcsolattartó irodáját.

A kapcsolattartó szerv vagy illetékes tisztviselő a területi vagy működési illetékességén túlmenő cselekvést igénylő segítségnyújtási megkeresés átvétele után a megkeresést haladéktalanul továbbítja tagállamának központi kapcsolattartó irodájához, és erről értesíti a megkereső hatóságot. Ilyen esetben a 10. cikkben megállapított határidő a kérelemnek a központi kapcsolattartó iroda részére történő továbbítását követő napon veszi kezdetét.

(1) A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság átadja az 1. cikkben említett információkat, beleértve az egyedi esetekre vonatkozókat is.

(2) Az (1) bekezdésben említett információátadás céljából a megkeresett hatóság elvégzi az említett információk megszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatokat.

(3) 2014. december 31-ig az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. Amennyiben a megkeresett hatóság a közigazgatási vizsgálatot szükségtelennek találja, ennek indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.

(4) 2015. január 1-jétől az (1) bekezdésben említett megkeresés tartalmazhat egyedi közigazgatási vizsgálat iránti indokolt megkeresést. Amennyiben a megkeresett hatóság a közigazgatási vizsgálatot szükségtelennek találja, ennek indokait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.

Az első albekezdés ellenére az arra vonatkozó vizsgálat, hogy egy adóalany milyen összegeket vallott be az I. melléklet szerinti olyan termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatban, amelyet a megkeresett hatóság szerinti tagállamban letelepedett és a megkereső hatóság székhelye szerinti tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany hajtott végre, csak az alábbi esetekben tagadható meg:

Amennyiben a megkeresett hatóság a második albekezdésben említett közigazgatási vizsgálat elvégzését az a) vagy b) pontban szereplő indokkal utasítja el, a megkereső hatóságot ennek ellenére is tájékoztatja az adóalany által a megelőző két év során a megkereső hatóság szerinti tagállamban nyújtott valamennyi vonatkozó szolgáltatás teljesítési időpontjáról és értékéről.

(5) A kért információ megszerzése, illetve a kért közigazgatási vizsgálat lefolytatása céljából a megkeresett hatóság vagy a közigazgatási hatóság, amelyhez a megkeresett hatóság fordult, úgy jár el, mintha az eljárást saját feladatai ellátása során vagy saját tagállama valamely más hatóságának megkeresésére folytatná le.

A 7. cikkben említett, információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkereséseket az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban elfogadott formanyomtatvány felhasználásával küldik meg, kivéve az 50. cikkben említett esetekben vagy kivételes esetben, ha a megkereséshez magyarázatot is mellékelnek arról, hogy a megkereső hatóság miért nem tartja megfelelőnek a formanyomtatványt.

(1) A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság az összes, birtokában lévő vagy megszerzett, az ügyre vonatkozó információt, valamint a közigazgatási vizsgálat eredményeit jelentések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok vagy ezek hitelesített másolatainak vagy kivonatainak formájában továbbítja a megkereső hatóságnak.

(2) Eredeti dokumentumok átadására csak akkor kerülhet sor, ha ez nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hatályos rendelkezéseivel.

A megkeresett hatóság a 7. és a 9. cikkben említett információt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül átadja.

Amennyiben azonban a kért információ már a megkeresett hatóság rendelkezésére áll, az említett határidő egy hónap.

Bizonyos különleges kategóriákba tartozó esetekben a megkeresett és a megkereső hatóság a 10. cikkben megállapított határidőktől eltérő határidőkben is megállapodhat.

Amennyiben a megkeresett hatóság a megkeresésre a határidő végéig nem tud választ adni, a megkereső hatósággal haladéktalanul közli írásban ennek okát és a válasz várható időpontját.

(1) Az 1. cikkben említett információt minden tagállam illetékes hatósága előzetes megkeresés nélkül továbbítja a többi érintett tagállam illetékes hatóságának, a következő esetekben:

(2) Az előzetes megkeresés nélküli információcsere vagy a 14. cikk értelmében automatikus, vagy a 15. cikk értelmében önkéntes.

(3) Az információk továbbítására az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással elfogadott formanyomtatványok segítségével kerül sor.

(1) Az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban meg kell határozni az alábbiakat:

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy vagy több információkategória vonatkozásában nem vesznek részt az automatikus információcserében, amennyiben az információcsere érdekében folytatandó adatgyűjtés ez a hozzáadottértékadó-köteles személyekre nézve új kötelezettségek előírását tenné szükségessé, vagy a tagállamra aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna.

Az 58. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak minden egyes kategória esetében évente egyszer át kell tekintenie az automatikus információcsere eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy az adott típusú információcsere csak abban az esetben történjen meg, amikor ez jelenti az információcsere leghatékonyabb módját.

(2) 2015. január 1-jétől minden tagállam illetékes hatósága különösen olyan automatikus információcserét folytat, amely a fogyasztás szerinti tagállamok számára lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a területükön nem letelepedett adóalanyok helyesen bevallják és megfizetik-e az azon távközlési szolgáltatásokat, műsorszolgáltatásokat és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat terhelő héát, tekintet nélkül arra, hogy ezek az adóalanyok élnek-e a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában előírt különös szabályozással. A letelepedés szerinti tagállam a tudomására jutó valamennyi eltérésről tájékoztatja a fogyasztás szerinti tagállamot.

A tagállamok illetékes hatóságai a többi tagállam illetékes hatóságának önkéntes csere útján átadják azokat a 13. cikk (1) bekezdésében említett, a 14. cikk szerinti automatikus csere keretében nem továbbított információkat, amelyek tudomásukra jutnak, és amelyek véleményük szerint ez utóbbi hatóságok számára hasznosak lehetnek.

Amennyiben valamely illetékes hatóság a 7. vagy a 15. cikk alapján információt ad át, felkérheti az információt kapó illetékes hatóságot, hogy arról adjon visszajelzést. Ilyen felkérés esetén az információt kapó illetékes hatóság – a tagállamában alkalmazandó, az adótitokra és az adatvédelemre vonatkozó szabályok sérelme nélkül – a lehető leghamarabb megküldi a visszajelzést, amennyiben ez nem jelent számára aránytalanul nagy adminisztratív terhet. A gyakorlati szabályokat az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(1) Mindegyik tagállam elektronikus rendszerben tárolja a következő információkat:

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontban említett információk automatikus lekérdezésének technikai részleteit az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban állapítják meg.

Annak érdekében, hogy a 17. cikkben említett információkat az e rendeletben előírt eljárásokban fel lehessen használni, a szóban forgó információknak legalább öt évig hozzáférhetőeknek kell lenniük annak az első naptári évnek a végétől számítva, amelyben az információt rendelkezésre kell bocsátani.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. cikkben említett elektronikus rendszerben szereplő információk naprakészek, teljesek és pontosak legyenek.

Az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kritériumokat állapítanak meg annak meghatározására, hogy mely változtatások nem érdemlegesek, lényegesek vagy hasznosak és ezért nem kötelezően végrehajtandók.

(1) A 17. cikkben említett információ haladéktalanul bekerül az elektronikus rendszerbe.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az elektronikus rendszerbe a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk legkésőbb az információk tárgyidőszakának végétől számított egy hónapon belül kerülnek bevitelre.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, ha az elektronikus rendszerben tárolt információknak a 19. cikk alkalmazásában történő kiigazítása vagy kiegészítése szükséges, az érintett információkat legkésőbb az azon időszakot követő hónapban kell bevinni, amelyben az információkat gyűjtötték.

(1) Minden tagállam bármely más tagállam illetékes hatóságainak automatikus hozzáférést biztosít a 17. cikk szerint tárolt információkhoz.

(2) A 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk vonatkozásában legalább a következő adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük:

A b), d) és e) pontban említett értékeket az információt adó tagállam pénznemében fejezik ki, és azok az összesítő nyilatkozatok benyújtására az adott adóalany esetében alkalmazandó, a 2006/112/EK irányelv 263. cikkének megfelelően meghatározott időszakokra vonatkoznak.

(1) Annak érdekében, hogy az adóhatóságok számára megfelelő szinten biztosított legyen a 17. cikkben említett elektronikus rendszeren keresztül hozzáférhető információk minősége és megbízhatósága, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az adóalanyok és nem adóalany jogi személyek által a 2006/112/EK irányelv 214. cikke szerinti héa szempontjából történő nyilvántartásba vételük céljából közölt adatok – saját értékelésük szerint – hiánytalanok és pontosak legyenek.

A tagállamok ezen adatoknak az általuk végzett kockázati értékelések eredményei alapján szükséges ellenőrzésére eljárásokat vezetnek be. Az ellenőrzésekre elsősorban héa szempontjából történő nyilvántartásba vétel előtt, illetve, amennyiben a nyilvántartásba vétel előtt csak előzetes ellenőrzéseket végeznek, az ilyen nyilvántartásba vételt követő legfeljebb hat hónapon belül kerül sor.

(2) A tagállamok tájékoztatják az 58. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot az (1) bekezdéssel összhangban az információk minőségére és megbízhatóságának biztosítása érdekében bevezetett nemzeti szintű intézkedésekről.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2006/112/EK irányelv 214. cikkében említett héaazonosító szám az e rendelet 17. cikkében említett elektronikus rendszerben érvénytelenként jelenjen meg, legalább az alábbi helyzetekben:

Amennyiben a 17–21. cikk alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai az információt elektronikus úton cserélik ki, megteszik az 55. cikk betartásához szükséges intézkedéseket.

Az államok felelősek azért, hogy rendszereiken minden szükséges fejlesztést elvégezzenek annak érdekében, hogy ezen információk CCN/CSI-hálózaton keresztüli cseréje megvalósulhasson.

A megkereső hatóság kérelmére és a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hasonló okiratokkal kapcsolatos kézbesítésre vonatkozó szabályaival összhangban, a megkeresett hatóság kézbesíti a címzettnek az illetékes hatóságoktól származó és a megkereső hatóság székhelye szerinti tagállam területén a héaszabályok alkalmazásával összefüggő valamennyi okiratot és határozatot.

A kézbesítés iránti megkeresés tartalmazza a kézbesítendő okirat vagy határozat tárgyát, a név és cím megjelölését, valamint bármilyen egyéb, a címzett azonosítására vonatkozó releváns adatot.

A megkeresett hatóság a kézbesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot, különösen arról az időpontról, amikor a címzett részére a határozatot vagy okiratot kézbesítette.

JELENLÉT A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOKBAN ÉS RÉSZVÉTEL A KÖZIGAZGATÁSI VIZSGÁLATOKBAN

(1) A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján és az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban a megkereső hatóság felhatalmazott tisztviselői az 1. cikk szerinti információcsere céljából jelen lehetnek a megkeresett hatóság hivatalaiban, illetőleg bármilyen olyan helyen, ahol ezen hatóságok tevékenységüket végzik. Amennyiben a kért információt olyan dokumentum tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférhetnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselői másolatot kapnak arról.

(2) A megkereső és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján és az utóbbi által megállapított feltételekkel összhangban a megkereső hatóság felhatalmazott tisztviselői az 1. cikk szerinti információcsere céljából jelen lehetnek a megkeresett tagállam területén elvégzett közigazgatási vizsgálatoknál. Az ilyen közigazgatási vizsgálatokat kizárólag a megkeresett hatóság tisztviselői végezhetik. A megkereső hatóság tisztviselői a megkeresett hatóság tisztviselőinek ellenőrzési jogkörét nem gyakorolhatják. Ugyanakkor beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak a megkeresett hatóság tisztviselőinek a közvetítésével és kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából.

(3) A megkereső hatóság azon tisztviselőinek, akik az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban egy másik tagállamban tartózkodnak, bármikor fel kell tudniuk mutatni a személyazonosságukat és hivatalos minőségüket igazoló írásbeli felhatalmazásukat.

A tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyidejű ellenőrzéseket végezzenek minden olyan esetben, amikor véleményük szerint az ilyen ellenőrzés hatékonyabb, mintha csak egyetlen tagállamban kerülne sor ellenőrzésre.

(1) Valamely tagállam önállóan határozza meg, hogy mely adóalanyokat szándékozik egyidejű ellenőrzésre javasolni. E tagállam illetékes hatósága értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságait azon esetekről, amelyeket egyidejű ellenőrzésre javasol. Döntését, amennyire csak lehetséges, a döntés alapjául szolgáló információ közlésével indokolja. Meghatározza azon időszakot, amelyben célszerű az ellenőrzést végrehajtani.

(2) Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága egyidejű ellenőrzésre vonatkozó javaslatot kap, a javaslat kézhezvételétől számított fő szabály szerint két héten, de legfeljebb egy hónapon belül megerősíti egyetértését vagy közli indokolással ellátott elutasítását a másik tagállam illetékes hatóságával.

(3) Az érintett tagállamok minden illetékes hatósága kijelöl egy képviselőt, aki felelős az ellenőrzési műveletet felügyeletéért és összehangolásáért.

(1) Minden tagállam illetékes hatósága biztosítja azt, hogy bármely adott személy héaazonosító számának érvényességéről, valamint az ahhoz tartozó névről és címről elektronikus úton megerősítést kaphassanak a Közösségen belüli termékértékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyek, valamint különösen a 2006/112/EK irányelv II. mellékletében említett távközlési szolgáltatásokat, műsorszolgáltatásokat és elektronikusan nyújtott szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok az ilyen típusú ügyletek céljára. Az említett információknak meg kell felelniük a 17. cikkben említett adatoknak.

(2) Mindegyik tagállam a saját nemzeti adatvédelmi szabályainak megfelelően, elektronikus úton megerősítést ad azon személy nevével és címével kapcsolatban, akinek vagy amelynek részére héaazonosító számot adtak ki.

(3) A 2006/112/EK irányelv 357. cikkében meghatározott időszak alatt e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a távközlési, rádió- és televízióműsor-szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra.

(1) A Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információ alapján internetes oldalán közzéteszi az egyes tagállamok által jóváhagyott, a 2006/112/EK irányelv XI. címének 3. fejezetét átültető rendelkezésekre vonatkozó információkat.

(2) A tájékoztatásban feltüntetendő információk részleteit és formátumát az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

(1) A héacsalás elleni küzdelem terén folytatott többoldalú együttműködés elősegítése és megkönnyítése érdekében e fejezet létrehoz egy hálózatot, amely a célzott információk tagállamok közötti gyors cseréjére szolgál (a továbbiakban: Eurofisc).

(1) A tagállamok az Eurofisc általuk kiválasztott tevékenységi területein vesznek részt, és dönthetnek arról is, hogy valamely területen beszüntetik a részvételüket.

(2) Az Eurofisc valamely tevékenységi területén való részvétel mellett döntő tagállamok aktívan részt vesznek a célzott információknak a valamennyi részt vevő tagállam közötti többoldalú cseréjében.

A Bizottság technikai és logisztikai segítséget nyújt az Eurofisc számára. A Bizottság nem fér hozzá az 1. cikkben említett információkhoz, amelyek cseréjére az Eurofiscen keresztül sor kerülhet.

(1) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai legalább egy-egy Eurofisc-kapcsolattartót jelölnek ki. Az Eurofisc-kapcsolattartóknak a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében illetékes tisztviselőknek kell lenniük, és nekik kell végezniük a 33. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeket. Az Eurofisc-kapcsolattartók továbbra is kizárólag a saját nemzeti hatóságuk felé tartoznak felelősséggel.

(2) Az Eurofisc adott tevékenységi területén részt vevő tagállamok kapcsolattartó tisztviselői (a továbbiakban: részt vevő Eurofisc kapcsolattartó tisztviselők) koordinátort neveznek ki (a továbbiakban: Eurofisc tevékenységi területi koordinátor) a részt vevő Eurofisc kapcsolattartó tisztviselők közül, meghatározott időre. Az Eurofisc tevékenységi területi koordinátorok:

Az Eurofisc tevékenységi területi koordinátorok éves jelentést nyújtanak be valamennyi tevékenységi területen végzett tevékenységekről az 58. cikk (1) bekezdésében meghatározott bizottságnak.

A 2006/112/EK IRÁNYELV XII. CÍMÉNEK 6. FEJEZETE SZERINTI KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A következő rendelkezéseket a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében meghatározott különös szabályozásra kell alkalmazni. Az említett irányelv 358. cikkében található meghatározásokat e fejezet céljaira is alkalmazni kell.

(1) A 2006/112/EK irányelv 361. cikkében megállapított adatokat a Közösségben nem letelepedett adóalanyoknak tevékenységük megkezdésekor elektronikus úton kell benyújtaniuk az azonosítót kiadó tagállam részére. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban határozzák meg.

(2) Az azonosítót kiadó tagállam ezen adatokat elektronikus úton továbbítja a többi tagállam illetékes hatóságainak azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelyben azok a nem letelepedett adóalanytól beérkeztek. A többi tagállam illetékes hatóságai ugyanilyen módon értesülnek a kiadott hozzáadottértékadó-azonosító számról. Az ezen adatok továbbítására vonatkozó technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(3) Ha az azonosítási nyilvántartásból egy nem letelepedett adóalanyt törölnek, az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton haladéktalanul értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait.

(1) A 2006/112/EK irányelv 365. cikkében megállapított adatokat tartalmazó adóbevallást elektronikus úton kell benyújtani. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(2) Az azonosítót kiadó tagállam ezen adatokat elektronikus úton továbbítja az érintett tagállam illetékes hatóságának legkésőbb azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelynek során az adóbevallás beérkezett. Azon tagállamok, amelyek az adóbevallás elkészítését az eurótól eltérő nemzeti pénznemben írják elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon váltják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által erre a napra közzétett árfolyamon végzik el, ha pedig e napon nem volt ilyen közlés, akkor a következő közzétételi nap árfolyamán. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(3) Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton továbbítja a fogyasztás szerinti tagállamnak azokat az adatokat, amelyek az egyes befizetett összegeknek a negyedéves adóbevalláshoz való hozzárendeléséhez szükségesek.

(1) Az azonosítót kiadó tagállam biztosítja, hogy a nem letelepedett adóalany által befizetett összeget átutalják arra az euróban vezetett bankszámlára, amelyet a befizetésre igényt tartó, fogyasztás szerinti tagállam jelölt meg. Azon tagállamok, amelyek a befizetéseket eurótól eltérő nemzeti pénznemben írták elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által erre a napra közzétett árfolyamon végzik el, ha pedig e napon nem volt ilyen közlés, akkor a következő közzétételi nap árfolyamán. Az átutalásra legkésőbb a befizetés hónapjának utolsó napjától számított tizedik napon kerül sor.

(2) Ha a nem letelepedett adóalany nem fizeti meg az esedékes adót, akkor az azonosítót kiadó tagállam biztosítja, hogy a befizetett összeget az egyes tagállamokban esedékes adók arányában utalják át a fogyasztás szerinti tagállamok részére. Az azonosítót kiadó tagállam erről elektronikus úton értesíti a fogyasztás szerinti tagállamok illetékes hatóságait.

A tagállamok elektronikus úton közlik a többi tagállam illetékes hatóságával azon bankszámlák számait, amelyekre a 41. cikk szerinti befizetések teljesítendők.

A tagállamok elektronikus úton haladéktalanul értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a hozzáadottérték-adó normál kulcsának minden változásáról.

A következő rendelkezéseket a 2006/112/EK irányelv XII. címének 6. fejezetében előírt különös szabályozásra kell alkalmazni.

(1) A 2006/112/EK irányelv 361. cikkében megállapított adatokat a Közösségben nem letelepedett adóalanyoknak tevékenységük megkezdésekor elektronikus úton kell benyújtaniuk az azonosítót kiadó tagállam részére. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(2) Az azonosítót kiadó tagállam az (1) bekezdésben említett adatokat elektronikus úton továbbítja a többi tagállam illetékes hatóságainak azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelyben azok a Közösségben nem letelepedett adóalanytól beérkeztek. A 2006/112/EK irányelv 369b. cikke szerinti különös szabályozást alkalmazó adóalany azonosítására szolgáló megfelelő adatokat továbbítani kell a többi tagállam illetékes hatóságainak azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelyben az adóalany az említett irányelv 369b. cikkének hatálya alá tartozó adóztatandó tevékenységének megkezdését bejelentette. A többi tagállam illetékes hatóságait ugyanilyen módon kell értesíteni a kiadott héaazonosító számról.

A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, amelynek révén ezen információt továbbítják, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

(3) Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait, ha a Közösségben nem letelepedett adóalany vagy a fogyasztás szerinti tagállamban nem letelepedett adóalany kikerül a különleges szabályozásból.

(1) A 2006/112/EK irányelv 365. és 369 g. cikkében megállapított adatokat tartalmazó adóbevallást elektronikus úton kell benyújtani. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(2) Az azonosítót kiadó tagállam ezen adatokat elektronikus úton továbbítja az érintett fogyasztás szerinti tagállam illetékes hatóságának legkésőbb azon hónap utolsó napjától számított tíz napon belül, amelynek során az adóbevallás beérkezett. A 2006/112/EK irányelv 369 g. cikkének második bekezdésében meghatározott információkat szintén továbbítani kell az érintett letelepedés szerinti tagállam illetékes hatósága részére. Azon tagállamok, amelyek az adóbevallás elkészítését az eurótól eltérő nemzeti pénznemben írták elő, az összegeket a bevallási időszak utolsó napjára érvényes átváltási árfolyamon váltják át euróra. Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyam szerint kell elvégezni, vagy ha azon a napon ilyet nem tettek közzé, akkor a következő közzétételi napon kiadott szerint. Az ezen adatok továbbítására vonatkozó technikai részleteket az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg.

(3) Az azonosítót kiadó tagállam elektronikus úton továbbítja a fogyasztás szerinti tagállamnak azon adatokat, amelyek az egyes befizetett összegeknek a negyedéves adóbevalláshoz való hozzárendeléséhez szükségesek.

(3) A fogyasztás szerinti tagállamba a 2006/112/EK irányelv XII. címe 6. fejezetének 3. szakaszában előírt különös szabályozással összhangban továbbítandó kifizetéseket illetően az azonosítót kiadó tagállam e cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek meghatározott százalékát a következők szerint tartja meg:

A tagállamok elektronikus úton közlik a többi tagállam illetékes hatóságával azon bankszámlák számait, amelyekre a 46. cikk szerinti befizetések teljesítendők.

A tagállamok elektronikus úton haladéktalanul értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a hozzáadottérték-adó távközlési szolgáltatásokra, műsorszolgáltatásokra és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kulcsának minden változásáról.

A NEM A VISSZATÉRÍTÉS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN, HANEM EGY MÁSIK TAGÁLLAMBAN LETELEPEDETT ADÓALANYOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ HÉA-VISSZATÉRÍTÉSI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓCSERE ÉS INFORMÁCIÓMEGŐRZÉS

(1) Abban az esetben, amikor a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a 2008/9/EK irányelv 5. cikke szerinti héa-visszatérítési kérelmet kap kézhez, és az említett irányelv 18. cikke nem alkalmazandó, a kérelem kézhezvételét követő 15 naptári napon belül elektronikus úton továbbítja a kérelmet valamennyi érintett, visszatérítés szerinti tagállam illetékes hatósága felé, megerősítve ezzel, hogy a kérelmező héa szempontjából adóalanynak számít, és hogy a 2008/9/EK irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott kérelmező által adott azonosító vagy nyilvántartási szám a visszatérítési időszakra érvényes.

(2) A visszatérítés szerinti tagállamok illetékes hatóságai elektronikus úton továbbítják a többi tagállam illetékes hatóságai részére a 2008/9/EK irányelv 9. cikke (2) bekezdésének alapján általuk kért információkat. A technikai részleteket, beleértve az egységes elektronikus üzenetet is, amelynek révén ezen információt továbbítják, az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

(3) A visszatérítés szerinti valamennyi tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait, amennyiben élni kívánnak azzal a lehetőséggel, amely szerint előírható a kérelmező számára üzleti tevékenységének a 2008/9/EK irányelv 11. cikkében említett harmonizált kódokkal való leírása.

Az első albekezdésben említett harmonizált kódok az e rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megállapított NACE osztályozási rendszer alapján kerülnek meghatározásra.

(1) A tagállamok és a Bizottság megvizsgálják és értékelik az e rendeletben meghatározott közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések működését. A Bizottság az intézkedések működésének javítása céljából összefoglalja a tagállamok tapasztalatait.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal az összes olyan rendelkezésükre álló információt, amely az e rendelet általuk történő alkalmazásával függ össze.

(3) Az e rendelet értékeléséhez szükséges statisztikai adatjegyzéket az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban határozzák meg. A tagállamok közlik a Bizottsággal a statisztikai adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak, és amennyiben azok közlése nem jár indokolatlan adminisztratív terhekkel.

(4) Az adócsalás és adókikerülés leküzdésére irányuló közigazgatási együttműködési rendszer hatékonyságának értékelése céljából a tagállamok bármely egyéb, az 1. cikkben említett információt közölhetnek a Bizottsággal.

(5) A Bizottság a (2), (3) és (4) bekezdésben említett információt továbbítja a többi érintett tagállamnak.

(6) Amennyiben szükséges, a Bizottság az e rendeletben szereplő rendelkezések előírásain túl valamennyi tagállam illetékes hatóságát haladéktalanul tájékoztatja a héacsalás elleni küzdelem szempontjából lényeges, birtokába jutott információkról.

(7) A Bizottság az e rendeletben meghatározott célok elérése érdekében tagállami kérésre szakértői véleményét nyújthatja vagy technikai vagy logisztikai segítséget vagy bármely egyéb támogatást biztosíthat.

(1) Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága egy harmadik országtól kap információt, úgy e hatóság az információt továbbíthatja a feltehetően érdekelt tagállamok illetékes hatóságai felé, az ezt kérő tagállamoknak pedig minden esetben, amennyiben ezt az adott harmadik országgal fennálló segítségnyújtási megállapodások megengedik.

(2) Az illetékes hatóságok – a személyes adatok harmadik országok felé történő kiadására vonatkozó hazai rendelkezéseikkel összhangban – közölhetik az e rendelet alapján gyűjtött adatokat harmadik országokkal, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

(1) Az e rendeletnek megfelelően átadott információt lehetőleg elektronikus úton, az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban kell közölni.

(2) Amennyiben a megkeresést nem teljes egészében az (1) bekezdésben említett elektronikus rendszeren keresztül nyújtották be, a megkeresett hatóság elektronikus úton haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül megerősíti a megkeresés kézhezvételét.

Amennyiben valamely hatóság olyan megkeresést vagy információt kap, amelynek nem ő a címzettje, elektronikus úton haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételt követő öt munkanapon belül üzenetet küld a megkeresés, illetve az információ küldőjének.

A segítségnyújtási megkeresések, a kézbesítési megkereséseket is beleértve, és az azokhoz csatolt dokumentumok a megkereső és a megkeresett hatóság között egyeztetett nyelven készülhetnek. E megkereséseket csak olyan különleges esetekben kíséri a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén készült fordítás, ha a megkeresett hatóság az ilyen fordítás kérését megindokolja.

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az információcseréhez az e rendelet szerint szükséges, meglévő vagy új kommunikációs és információcsere-rendszerek működőképesek legyenek. A Bizottság és a tagállamok által az e kommunikációs és információcsere-rendszerek működtetése érdekében nyújtandó szolgáltatások műszaki minőségét és mennyiségét garantáló szolgáltatói megállapodást az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően kell létrehozni. A Bizottság felelős a CCN/CSI hálózat bármilyen fejlesztéséért, ha ez szükséges a tagállamok közötti információcseréhez. A tagállamok felelősek a saját rendszereik bármilyen fejlesztéséért, ha ez szükséges az információ CCN/CSI hálózat segítségével történő cseréjéhez.

A tagállamok lemondanak az e rendelet alkalmazásából eredő költségek visszatérítésével kapcsolatos minden igényükről, kivéve az adott esetben igénybe vett szakértőknek fizetett díjakat.

(1) Az egyik tagállam megkeresett hatósága a másik tagállam megkereső hatóságának az 1. cikkben említett információt a következő feltétellel szolgáltatja:

(2) Ez a rendelet nem kötelez egy adott esettel kapcsolatban vizsgálatok elvégzésére vagy információ szolgáltatására, ha azon tagállam jogszabályai vagy közigazgatási gyakorlata, amelynek szolgáltatnia kellene az információt, nem jogosítja fel a tagállamot az ilyen vizsgálatok végrehajtására, illetve az ilyen információnak a tagállam saját céljára történő beszerzésére vagy hasznosítására.

(3) A megkeresett tagállamok illetékes hatóságai elutasíthatják az információ szolgáltatását, amennyiben a megkereső tagállam jogi okokból nem tud hasonló jellegű adatokat szolgáltatni. A megkeresett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az elutasítás okairól.

(4) Az információszolgáltatás megtagadható, amennyiben az üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedéséhez vezet, amelynek felfedése sérti a közrendet.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdést semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi egy tagállam megkeresett hatósága számára a megkereső hatóság tagállamában héa szempontjából nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozó információszolgáltatás visszautasítását, kizárólag azért, mert ez az információ egy bank, más pénzügyi intézmény, egy meghatalmazott vagy egy ügynökként, illetve vagyonkezelőként fellépő személy birtokában van, vagy mert egy jogi személyre vonatkozó tulajdoni érdekeltségekre vonatkozik.

(6) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal azon okokat, amelyek alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést elutasította.

(7) Az 58. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban lehet elfogadni azt a minimális összeget, amelytől kezdődően élni lehet a segítségnyújtás iránti megkereséssel.

(1) Az e rendelet alkalmazásában bármilyen formában közölt vagy gyűjtött információra, beleértve valamennyi olyan információt, amelyhez a VII. fejezetben, a VIII. fejezetben és a X. fejezetben előírt körülmények között, valamint az e cikk (2) bekezdésében említett esetekben egy tisztviselő hozzáférhetett, hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és ugyanolyan védelmet élvez, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga és az uniós hatóságokra alkalmazandó megfelelő rendelkezések az ilyen jellegű információnak biztosítanak. Az ilyen információ felhasználására kizárólag az e rendeletben előírt körülmények között kerülhet sor.

Ezt az információt fel lehet használni az adóalap megállapításához, illetve az adóalap megállapítása céljából az adó beszedéséhez vagy annak közigazgatási ellenőrzéséhez.

Az információt fel lehet használni egyéb olyan lefölözések, vámok és adók megállapításához is, amelyek az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2008. május 26-i 2008/55/EK tanácsi irányelv (9) 2. cikke alá tartoznak.

Továbbá fel lehet használni az adóüggyel kapcsolatos olyan bírósági és közigazgatási eljárások során is, amelyek az adójogszabályok megsértésének következményeként szankciókat vonhatnak maguk után, az ilyen eljárásokban az eljárások résztvevőinek jogait szabályozó általános szabályok és jogi rendelkezések sérelme nélkül.

(2) A Bizottság Biztonsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személyek ezen információhoz csak a CCN/CSI hálózat gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve az információt szolgáltató tagállam illetékes hatósága engedélyezi annak más célokra történő felhasználását a megkereső hatóság tagállamában, ha a megkeresett hatóság tagállamának joga szerint az információt ott hasonló célokra fel lehet használni.

(4) Amennyiben a megkereső hatóság úgy véli, hogy a megkeresett hatóságtól kapott információ egy harmadik tagállam illetékes hatósága számára hasznos lehet, továbbíthatja ezen információt az utóbbi hatóságnak. Erről előzetesen értesíti a megkeresett hatóságot. A megkeresett hatóság kikötheti, hogy az információ harmadik fél részére történő átadásához a saját előzetes beleegyezése szükséges.

(5) Az ebben a rendeletben említett minden információtárolás vagy információcsere a 95/46/EK irányelvet végrehajtó rendelkezések hatálya alá tartozik. A tagállamok e rendelet helyes alkalmazásának érdekében azonban korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében.

Azon jelentéseket, nyilatkozatokat és egyéb dokumentumokat vagy ezek hitelesített másolatait vagy kivonatait, amelyeket a megkeresett hatóság munkatársai szereztek meg és az e rendeletben meghatározott segítségnyújtás során közöltek a megkereső hatósággal, a megkereső hatóság tagállamának illetékes szervei ugyanúgy bizonyítékként használhatják fel, mint a megkereső ország hatóságai által kiállított hasonló dokumentumokat.

(1) E rendelet alkalmazásában a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy

(2) A Bizottság a rendelkezésére álló, átadható információkat haladéktalanul közli a tagállamokkal.

(1) A Bizottságot a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikkére is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(1) 2013. november 1-jéig, ezt követően pedig ötévente a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére e rendelet alkalmazásáról.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

(1) E rendelet nem érinti az egyéb jogi aktusokból, a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokból származó szélesebb körű kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségek teljesítését.

(2) Az egyedi esetek kezelésének kivételével a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, amennyiben az e rendelet alá tartozó területen és különösen a 11. cikk alapján, kétoldalú megállapodást kötnek. A Bizottság ezt követően tájékoztatja erről a többi tagállamot.

Az 1798/2003/EK rendelet 2012. január 1-jétől hatályát veszti. Érvényben marad ugyanakkor az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése mindaddig, amíg a Bizottság közzé nem teszi az e rendelet 3. cikkében említett illetékes hatóságok jegyzékét.

Az említett rendelet V. fejezete a 27. cikk (4) bekezdésének kivételével, 2012. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

A hatályát vesztett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

az V. fejezetet a 22. cikk és a 23. cikk kivételével 2013. január 1-jétől kell alkalmazni;

(2) 2010. február 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A Tanács 1798/2003/EK rendelete	E rendelet
1. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés	1. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés
1. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés	—
1. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés	1. cikk, (4) bekezdés
1. cikk, (2) bekezdés	1. cikk, (3) bekezdés
2. cikk, (1) bekezdés, 1. pont	3. cikk
2. cikk, (1) bekezdés, 2. pont	2. cikk, (1) bekezdés, a) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 3. pont	2. cikk, (1) bekezdés, b) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 4. pont	2. cikk, (1) bekezdés, c) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 5. pont	2. cikk, (1) bekezdés, d) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 6. pont	2. cikk, (1) bekezdés, e) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 7. pont	2. cikk, (1) bekezdés, f) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 8. pont	2. cikk, (1) bekezdés, g) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 9. pont	2. cikk, (1) bekezdés, h) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 10. pont	2. cikk, (1) bekezdés, i) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 11. pont	2. cikk, (1) bekezdés, j) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 12. pont	2. cikk, (1) bekezdés, k) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 13. pont	2. cikk, (1) bekezdés, l) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 14. pont	—
2. cikk, (1) bekezdés, 15. pont	2. cikk, (1) bekezdés, m) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 16. pont	2. cikk, (1) bekezdés, n) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 17. pont	—
2. cikk, (1) bekezdés, 18. pont	2. cikk, (1) bekezdés, p) pont
2. cikk, (1) bekezdés, 19. pont	2. cikk, (1) bekezdés, q) pont
2. cikk, (2) bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés
3. cikk, (1) bekezdés	—
3. cikk, (2) bekezdés	4. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés	4. cikk, (2) bekezdés
3. cikk, (4) bekezdés	4. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (5) bekezdés	4. cikk, (4) bekezdés
3. cikk, (6) bekezdés	5. cikk
3. cikk, (7) bekezdés	6. cikk
4. cikk	—
5. cikk, (1) bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés	7. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés	2014. december 31-ig: 7. cikk, (3) bekezdés, 2015. január 1-jétől: 7. cikk, (4) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés	7. cikk, (5) bekezdés
6. cikk	8. cikk
7. cikk	9. cikk
8. cikk	10. cikk
9. cikk	11. cikk
10. cikk	12. cikk
11. cikk	28. cikk
12. cikk	29. cikk
13. cikk	30. cikk
14. cikk	25. cikk
15. cikk	26. cikk
16. cikk	27. cikk
17. cikk, első albekezdés	13. cikk, (1) bekezdés
17. cikk, második albekezdés	14. cikk, (2) bekezdés
18. cikk	14. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
19. cikk	—
20. cikk	—
21. cikk	14. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
22. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	17. cikk, (1) bekezdés, a) pont
22. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	18. cikk
22. cikk, (2) bekezdés	19. cikk
23. cikk, első bekezdés	21. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont
23. cikk, második bekezdés	21. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
24. cikk, első bekezdés, 1. pont	22. cikk, (2) bekezdés, c) pont
24. cikk, első bekezdés, 2. pont	21. cikk, (2) bekezdés, d) pont
24. cikk, második bekezdés	21. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
25. cikk, (1) bekezdés	20. cikk, (1) bekezdés
25. cikk, (2) bekezdés	20. cikk, (2) bekezdés
25. cikk, (3) bekezdés	—
26. cikk	24. cikk, első albekezdés
27. cikk, (1) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés, b) pont
27. cikk, (2) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 21. cikk, (1) bekezdés
27. cikk, (3) bekezdés	17. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 21. cikk, (1) bekezdés
27. cikk, (4) bekezdés	31. cikk
27. cikk, (5) bekezdés	24. cikk
28. cikk	2014. december 31-ig a 38. cikk, 2015. január 1-jétől a 43. cikk
29. cikk	2014. december 31-ig a 39. cikk, 2015. január 1-jétől a 44. cikk
30. cikk	2014. december 31-ig a 40. cikk, 2015. január 1-jétől a 45. cikk
31. cikk	17. cikk, (1) bekezdés, d) pont
32. cikk	2014. december 31-ig a 41. cikk, 2015. január 1-jétől a 46. cikk
33. cikk	2014. december 31-ig a 42. cikk, 2015. január 1-jétől a 47. cikk
34. cikk	—
34a. cikk	48. cikk
35. cikk	49. cikk
36. cikk	50. cikk
37. cikk	51. cikk, (1) bekezdés
38. cikk	52. cikk
39. cikk	53. cikk
40. cikk	54. cikk
41. cikk	55. cikk
42. cikk	56. cikk
43. cikk	57. cikk
44. cikk	58. cikk
45. cikk	59. cikk
46. cikk	60. cikk
47. cikk	61. cikk
48. cikk	62. cikk

A Tanács 1798/2003/EK rendelete	HL L 264., 2003.10.15., 1. o.
A Tanács 885/2004/EK rendelete	HL L 168., 2004.5.1., 1. o.
A Tanács 1791/2006/EK rendelete	HL L 363., 2006.12.20., 1. o.
A Tanács 143/2008/EK rendelete	HL L 44., 2008.2.20., 1. o.
A Tanács 37/2009/EK rendelete	HL L 14., 2009.1.20., 1. o.