18.9.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/18


A BIZOTTSÁG 822/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 17.)

a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 198/2006/EK bizottsági rendeletnek a gyűjtendő adatok, valamint a mintavételi, pontossági és minőségi követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló, 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 8. cikke (2) bekezdésére, és 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1552/2005/EK rendelet megállapítja a vállalati szakképzésre vonatkozó európai statisztikák készítésének közös keretét.

(2)

A vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2006. február 3-i 198/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a képző és nem képző vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozó, begyűjtendő konkrét adatokat, a mintavételi és pontossági követelményeket, a begyűjtendő adatok minőségi követelményeit, valamint a minőségjelentések szerkezetét.

(3)

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálybalépését követően olyan részletes NACE Rev. 2. és méretkategóriákat kell elfogadni, amelyekbe az eredmények lebonthatóak.

(4)

A Bizottságnak meg kell határoznia a képző és nem képző vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozó, begyűjtendő konkrét adatokat.

(5)

Végrehajtási intézkedéseket kell elfogadni a következőkre vonatkozóan: a vállalati szakképzésről gyűjtendő és az európai statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményei, a minőségjelentések szerkezete, és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedés.

(6)

Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló, 2008. április 23-i 452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) egy új statisztikai eszközt határoz meg a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételére vonatkozóan.

(7)

A 452/2008/EK rendelet értelmében a jövőben rendelkezésre álló információk fényében, továbbá a vállalati szakképzéssel kapcsolatos eredmények minőségének javítása, valamint a vállalatok statisztikai terheinek csökkentése érdekében indokolt módosítani a kódolási rendszert, valamint a mintavételi, pontossági és minőségi követelményeket.

(8)

A 198/2006/EK rendeletet ezért indokolt ennek megfelelően módosítani.

(9)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának a véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 198/2006/EK rendelet I., II., III. és V. melléklete helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 255., 2005.9.30., 1. o.

(2)  HL L 32., 2006.2.4., 15. o.

(3)  HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

(4)  HL L 145., 2008.6.4., 227. o.


MELLÉKLET

1.

A 198/2006/EK rendelet I. melléklete helyébe a következő lép:

„I. MELLÉKLET

VÁLTOZÓK

Megjegyzés a táblával kapcsolatban:

A »változó csoportja« oszlopban szereplő »core« (»lényegi«) és a »key« (»fő«) elnevezésekre a III. mellékletben található a magyarázat. Az »ID« azt jelzi, hogy »azonosító változóról« van szó (hiányzó érték megengedhetetlen). A »változó típusa« oszlopban a »QL« érték igen/nem típusú »minőségi változót« jelent, a »QM« a táblában meghatározottak szerinti több választási lehetőséget tartalmazó »minőségi változót«, a »QT« pedig »mennyiségi változót«. A szakmai továbbképzés a továbbiakban CVT rövidítéssel szerepel. A NACE a NACE Rev. 2 szerinti gazdasági tevékenységet jelent.

1.   Az összes vállalkozástól begyűjtendő változók: mintajellemzők

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

COUNTRY

ID

 

Országkód

REGION

ID

 

NUTS-régió azonosítása – 1. szint

REFYEAR

ID

 

Tárgyév

RESPID

ID

 

Vállalat azonosítója

RESPWEIGHT

ID

 

Súlyozási tényező Két tizedesjegy – tizedesjegy-elválasztóként a ».« jel (pont) használandó

RESPEXTRA1

ID

 

1. kiegészítő változó (lásd III. melléklet)

RESPEXTRA2

ID

 

2. kiegészítő változó (lásd III. melléklet)

RESPEXTRA3

ID

 

3. kiegészítő változó (lásd III. melléklet)

SP_NACE

ID

 

Mintavételi terv – gazdasági tevékenység kategória

SP_SIZE

ID

 

Mintavételi terv – méretcsoport

SP_NSTRA

ID

 

Mintavételi terv – vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben, azaz a sokaságban

SP_N

ID

 

Mintavételi terv – a mintába bevont vállalkozások száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott mintavételi rétegben

SP_SUB

ID

 

Részminta-mutató, amely jelzi, hogy a vállalat részmintába tartozik-e

N_RESPST

ID

 

Válaszadó vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben

N_EMPREG

ID

 

Foglalkoztatottak száma a regiszter szerint

INTRESP

ID

 

Válaszmutató (mintaegység típusa)

INTMETHOD

ID

 

Adatgyűjtési mód

INTLANG

ID

 

Az adatgyűjtés nyelve

2.   Az összes vállalattól begyűjtendő változók: háttéradatok

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

A1

Core

QL

Tényleges NACE-kód

A2tot

Core

QT

A tárgyév december 31-én alkalmazásban álló személyek száma

A2m

 

QT

A tárgyév december 31-én alkalmazásban álló férfiak száma

A2f

 

QT

A tárgyév december 31-én alkalmazásban álló nők száma

A3

Key

QT

A tárgyévet megelőző év december 31-én alkalmazásban állt személyek száma

A4

Key

QT

Foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaórák száma a tárgyévben

A5

Key

QT

A tárgyévben az összes foglalkoztatottra jutó teljes munkaerőköltség (közvetlen és közvetett)

A6

 

QL

Új vagy számottevően továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás, illetve ezek ellőállítását vagy nyújtását szolgáló új vagy számottevően továbbfejlesztett eljárás bevezetése a tárgyévben

3.   Az összes vállalattól begyűjtendő változók: CVT stratégiák

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

A7

 

QL

Saját vagy közösen használt képzőközpont

A8

 

QL

A vállalaton belül a CVT szervezéséért felelős személy vagy részleg

A9

 

QL

A vállalat igényeinek felmérése abból a szempontból, hogy a jövőben milyen készségekkel rendelkező alkalmazottakra lesz szükség

A10

 

QM

Jövőbeli igényekre való válasz a következők által:

 

 

 

Jelenlegi alkalmazottak szakmai továbbképzése

 

 

 

Megfelelő képesítéssel, készségekkel/szakképzettséggel és képességgel rendelkező új alkalmazottak felvétele

 

 

 

Új alkalmazottak felvétele egyedi képzéssel egybekötve

 

 

 

Belső átszervezés annak érdekében, hogy a már meglévő készségek/szakképzettségek és képességek jobban kihasználhatóak legyenek

A11a

 

QM

Az egyes alkalmazottak jövőbeli szakképzési, készségfejlesztési igényeinek felülvizsgálata

 

 

 

Igen, főként strukturált interjúk során

 

 

 

Igen, de főként más módszerrel

 

 

 

Nem

A11b

 

QM

Az egyes alkalmazottak jövőbeli szakképzési, készségfejlesztési igényeinek felülvizsgálata a következőkre koncentrál:

 

 

 

Foglalkozások vagy foglalkozáscsoportok

 

 

 

Szakképzettségek/készségek és képességek

 

 

 

Munkafeladatok és tevékenységek

 

 

 

Hivatalos képesítések

A12

 

QM

Készségek/szakképzettségek és képességek, amelyek a következő években fontosak lesznek:

 

 

 

Általános információtechnológiai készségek

 

 

 

Informatikai szakmai készségek

 

 

 

Vezetői készségek

 

 

 

Csapatmunkában való részvétel készsége, ügyfélkezelési készség, szociális készségek

 

 

 

Problémamegoldó készségek

 

 

 

Irodai adminisztrációs készségek

 

 

 

Idegennyelvtudás

 

 

 

Műszaki, gyakorlati vagy szakmai készségek

 

 

 

Szóbeli vagy írásbeli kommunikációs készségek

 

 

 

Számolási és/vagy olvasási-írási készségek

 

 

 

Egyik sem

 

 

 

Nem tudja

A13

 

QL

A vállalaton belüli CVT tervezése írásba foglalt képzési tervhez vagy programhoz vezet

A14

 

QL

Éves képzési költségvetés, amely magában foglalja a CVT-re vonatkozó intézkedéseket

A15

 

QL

CVT biztosításával kapcsolatos nemzeti, ágazati vagy egyéb megállapodások a szociális partnerek között

A16a

 

QL

Alkalmazottak képviselői/bizottságok, amelyek részt vesznek a szakmai továbbképzés irányítási folyamatában

A16b

 

QM

Alkalmazottak képviselői/bizottságok által képviselt szempontok

 

 

 

A képzések célkitűzéseinek meghatározása

 

 

 

Résztvevők vagy konkrét célcsoportok kiválasztási kritériumainak meghatározása

 

 

 

Képzés formája/típusa (pl. belső/külső kurzusok; más formában, mint például munkahelyi betanítás)

 

 

 

A képzés tartalma

 

 

 

Képzésre előirányzott költségvetés

 

 

 

Képzést nyújtó külső szolgáltatók kiválasztása

 

 

 

A képzés eredményeinek értékelése/felmérése

A17

 

QM

A CVT-ről begyűjtött információk forrása

 

 

 

Állami információs központok/szolgálatok és hatóságok

 

 

 

Magántulajdonú, képzést nyújtó szolgáltatók

 

 

 

Személyzet/alkalmazottak képviselői

 

 

 

Egyéb

 

 

 

Nem használnak ilyen információforrást

4.   Az összes vállalattól begyűjtendő változók: CVT jellemzők

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

B1a

Core

QL

Belső CVT-tanfolyamok biztosítása a tárgyévben

B1b

Core

QL

Külső CVT-tanfolyamok biztosítása a tárgyévben

B2a

Core

QL

Munkahelyi betanítás biztosítása a tárgyévben

 

 

QT

Munkahelyi betanításban résztvevők száma

B2b

Core

QL

Munkahelyi rotáció biztosítása a tárgyévben

 

 

QT

Résztvevők száma: munkahelyi rotáció, csere, kirendelés vagy tanulmányutak

B2c

Core

QL

Konferenciákon/műhelytalálkozókon való részvétel a tárgyévben

 

 

QT

Konferenciákon/műhelytalálkozókon résztvevők száma

B2d

Core

QL

Tanuló- és minőségi körökben való részvétel a tárgyévben

 

 

QT

Tanuló- és minőségi körökben résztvevők száma

B2e

Core

QL

Tervezett önképzés/e-képzés a tárgyévben

 

 

QT

Önképzésben/e-képzésben résztvevők száma

B3

 

QL

CVT-tanfolyamok biztosítása a tárgyévet megelőző évben

B4

 

QL

CVT-k egyéb formáinak biztosítása a tárgyévet megelőző évben

B5a

 

QL

CVT-hez való hozzájárulások megléte a tárgyévben

 

 

QT

CVT-hez való hozzájárulások összege (euróban)

B5b

 

QL

CVT bevételek megléte a tárgyévben

 

 

QT

CVT bevételek összege (euróban)

B6

 

QM

Intézkedések, amelyek a vállalat javára szolgálnak

 

 

 

Adóelőnyök (adókedvezmények, adómentességek, adójóváírások, adókönnyítés, adóhalasztás)

 

 

 

(Nemzeti, regionális, ágazati) képzési alapokból származó bevételek

 

 

 

Európai Uniós támogatások (pl. Európai Szociális Alap)

 

 

 

Állami támogatások

 

 

 

Egyéb források

 

 

 

Egyik sem

Az 5. és 6. szakaszt a tárgyévben CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok esetében kell kitölteni ([B1a vagy B1b] = IGEN).

A 7. szakaszt minden, a tárgyévben képzést biztosító vállalat esetében kell kitölteni, azaz:

2010-ben CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok ([B1a vagy B1b] = IGEN), vagy

más formában szervezett CVT-t biztosító vállalatok ([B2a vagy B2b vagy B2c vagy B2d vagy B2e] = IGEN).

A 8. szakaszt képzést nem biztosító vállalatok esetében kell kitölteni.

5.   Az összes, CVT-tanfolyamot biztosító vállalattól begyűjtendő változók: CVT-résztvevők, tárgyak és képzést nyújtók

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

C1tot

Key

QT

A CVT-tanfolyamon résztvevők összlétszáma

C2m

 

QT

A CVT-tanfolyamon résztvevők száma – férfiak

C2f

 

QT

A CVT-tanfolyamon résztvevők száma – nők

C3tot

Key

QT

Az összes CVT-tanfolyamra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

C3i

 

QT

A belső CVT-tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

C3e

 

QT

A külső CVT-tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)

C4

 

QT

Kötelező munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tanfolyamok óraszámának aránya

C5

 

QL

A tanfolyamok tárgya

 

 

 

Általános információtechnológiai készségek

 

 

 

Informatikai szakmai készségek

 

 

 

Vezetési készségek

 

 

 

Csapatmunkában való részvétel készsége, ügyfélkezelési készség, szociális készségek

 

 

 

Problémamegoldó készségek

 

 

 

Irodai adminisztrációs készségek

 

 

 

Idegennyelvtudás

 

 

 

Műszaki, gyakorlati vagy szakmai készségek

 

 

 

Szóbeli vagy írásbeli kommunikációs készségek

 

 

 

Számolási és/vagy olvasási-írási készségek

 

 

 

Egyik sem

C5Main

 

QL

Fő tárgy (a képzési órák mennyiségét illetően)

C6

 

QL

Képzést nyújtók (külső tanfolyamok)

 

 

 

Iskolák, főiskolák, egyetemek és más felsőoktatási intézmények

 

 

 

Közoktatási intézmények (az állam által finanszírozott vagy irányított; pl. felnőttoktatási központok)

 

 

 

Magántulajdonú, képzést nyújtó vállalatok

 

 

 

Azok a magánvállalatok, amelyek fő tevékenysége nem a képzés

 

 

 

Munkaadói társulások, kereskedelmi kamarák, ágazati szervek

 

 

 

Szakszervezetek

 

 

 

Egyéb, képzést nyújtó szolgáltatók

C6Main

 

QL

Fő szolgáltató (a képzési órák mennyiségét illetően)

6.   Az összes, CVT-tanfolyamot biztosító vállalattól begyűjtendő változók: CVT-költségek

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

C7a

 

QL

Tandíj megléte

 

 

QT

CVT-tanfolyamok költségei – az alkalmazottak tanfolyamainak díjai és a kifizetések (euróban)

C7b

 

QL

Útiköltség megléte

 

 

QT

CVT-tanfolyamok költségei – úti- és tartózkodási költségek (euróban)

C7c

 

QL

Belső oktatók munkaerőköltségeinek megléte

 

 

QT

CVT-tanfolyamok költségei – belső oktatók munkaerőköltségei (euróban)

C7d

 

QL

Oktatóközpont és oktatási segédanyagok stb. költségeinek megléte

 

 

QT

CVT-tanfolyamok költségei – CVT-tanfolyamokhoz oktatóközpont vagy -termek és oktatási segédanyagok (euróban)

C7sub

 

QL

»Csak részösszeg« megléte (nincsenek alkategóriák)

 

Key

QT

CVT-költségek részösszege (euróban)

PAC

Key

QT

Személyi távollét költsége – kiszámítandó (PAC=C3tot×A5/A4 euróban)

C7tot

Key

QT

CVT összköltsége – kiszámítandó (C7sub + B5a – B5b euróban)

7.   Az összes, CVT-tanfolyamot, vagy más formában szervezett CVT-t biztosító vállalattól begyűjtendő változók: CVT minősége, eredményei és akadályozó tényezői

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

D1

 

QM

A CVT minőségének biztosításához figyelembe vett szempontok

 

 

 

Külső képzést nyújtók hitelesítése (pl. országos nyilvántartások használata)

 

 

 

Belső oktatók folyamatos képzése

 

 

 

A szakmai továbbképzés és tanúsítás a nemzeti/ágazati szabványokon vagy keretrendszereken alapszik

 

 

 

Egyéb

 

 

 

Nem vettek figyelembe különleges szempontokat

D2a

 

QM

A CVT-tevékenységek eredményeinek értékelése

 

 

 

Igen, minden tevékenység esetében

 

 

 

Igen, néhány tevékenység esetében

 

 

 

Nem, a részvétel igazolása elégséges

D2b

 

QM

Értékelési módszerek

 

 

 

Írásbeli vagy gyakorlati vizsga után kiállított bizonyítvány

 

 

 

Elégedettségi felmérés a résztvevők körében

 

 

 

A résztvevők viselkedésének és teljesítményének értékelése a képzési célkitűzésekkel kapcsolatban

 

 

 

A képzésnek az érintett osztályok vagy az egész vállalat teljesítményére gyakorolt hatásának értékelése/mérése

 

 

 

Egyéb

D3

 

QM

A CVT tárgyévben való biztosításának korlátozó tényezői

 

 

 

Nincs akadályozó tényező: a biztosított képzés szintje megfelel a vállalat igényeinek

 

 

 

A szükséges képesítéssel, szakképzettséggel és képességgel rendelkező személyek felvétele

 

 

 

Nehézségek a vállalat képzési igényeinek felmérésében

 

 

 

Megfelelő CVT-tanfolyamok hiánya a piacon

 

 

 

A CVT-tanfolyamok magas összköltsége

 

 

 

A szakmai alapképzés kiemelt kezelése a szakmai továbbképzéssel szemben

 

 

 

Az előző években jelentős erőfeszítések történtek CVT terén

 

 

 

Az alkalmazottak korlátozott ideje CVT-tanfolyamokon való részvételre

 

 

 

Egyéb okok

8.   Az összes nem képző vállalattól begyűjtendő változók: mi az oka annak, hogy nem biztosítanak CVT-tevékenységeket

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

E1

 

QM

Annak az oka, hogy nem biztosítottak CVT-t a tárgyévben

 

 

 

A meglévő képesítések, szakképzettségek/készségek és képességek megfeleltek a vállalat akkori igényeinek

 

 

 

A szükséges képesítéssel, szakképzettséggel/készségekkel és képességgel rendelkező személyek felvételét részesítették előnyben

 

 

 

Nehézségek a vállalat képzési igényeinek felmérésében

 

 

 

Megfelelő CVT-tanfolyamok hiánya a piacon

 

 

 

A CVT-tanfolyamok magas összköltsége

 

 

 

A szakmai alapképzés kiemelt kezelése a szakmai továbbképzéssel szemben

 

 

 

Az előző években jelentős erőfeszítések történtek CVT terén

 

 

 

Az alkalmazottaknak nem volt ideje CVT-tanfolyamokon való részvételre

 

 

 

Egyéb okok

9.   Az összes vállalattól begyűjtendő változók: Szakmai alapképzés (a továbbiakban: IVT)

A változó neve

A változó csoportja

A változó típusa

A változó leírása

F1tot

Core

QT

IVT-résztvevők összlétszáma a vállalatnál a tárgyévben

F2

 

QM

IVT biztosításának okai (amennyiben F1tot>0)

 

 

 

Leendő alkalmazottaknak a vállalat szükségletei szerinti képzése

 

 

 

Az IVT befejezése után a legjobb tanulók kiválasztása leendő alkalmazottnak

 

 

 

A vállalati igényeknek nem megfelelő képzettségű jelentkező felvételének elkerülése külső felvétel esetén

 

 

 

Az IVT-résztvevők kapacitásának kihasználása már a szakmai alapképzés ideje alatt is

 

 

 

Egyéb (pl. a vállalat vonzóbbá tétele a leendő alkalmazottak számára)

Nem kötelező változók

A tagállamok nem kötelező jelleggel továbbíthatnak a Bizottsághoz (Eurostat) kiegészítő változókat a 8. cikkben említett »Európai uniós kézikönyvben« leírt standardizált formátumban.”

2.

A 198/2006/EK rendelet II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

MINTA

1.

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) említett vállalkozások nyilvántartása szolgál a mintavételi keret fő forrásaként. Egy vállalatokra vonatkozó, nemzeti szinten reprezentatív, rétegzett valószínűségi mintavételre kerül sor e keretből.

2.

A mintarétegezés a NACE Rev. 2 és a méretnagyság szerint történik, a következő minimum-előírásoknak megfelelően:

20 NACE Rev. 2 kategória (B, C10-C12, C13-C15, C17-C18, C19-C23, C24-C25, C26-C28 és C33, C29-C30, C16+C31-32, D-E, F, G(45), G(46), G(47), I, H, J, K(64,65), K(66), L+M+N+R+S),

a tagállamok a rétegezéshez nem kötelező jelleggel más ágazatokat is bevonhatnak és használhatnak további kategóriákat (pl. O, P és Q),

3 vállalatnagyság-kategória, a foglalkoztatottak száma alapján: 50 millió lakos alatti népességgel rendelkező országok esetében (10-49) (50-249) (legalább 250),

6 vállalatnagyság-kategória, a foglalkoztatottak száma alapján: a legalább 50 millió népességgel rendelkező országok esetében (10-19) (20-49) (50-249) (250-499) (500-999) (legalább 1 000).

3.

A minta nagyságát úgy kell kiszámítani, hogy az biztosítsa: a 95 %-os konfidencia-intervallum félhosszának maximuma 0,2 legyen azokra a becsült paraméterekre vonatkozóan, amelyek – a mintavételben szereplők nemválaszolási arányának figyelembevételével – a »képző vállalatok« arányát mutatják az előzőekben meghatározott 60 rétegzett elem mindegyikére nézve (a legalább 50 millió népességgel rendelkező országok esetében ez 120 rétegezett elem).

4.

A mintanagyság meghatározásához a következő formula használható:

nh = 1/[c2 × teh + 1/Nh] / rh

Ahol:

rh

=

a várható válaszadási arány a h. rétegcellában

c

=

a konfidencia-intervallum felének maximális hossza

teh

=

a képző vállalatok várható aránya a h. rétegcellában

Nh

=

a h. rétegcellában található (képző és nem képző) vállalatok száma

3.

A 198/2006/EK rendelet III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

Az imputálás szabályai és a rekordok súlyozása

Az országoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a tételszintű és az egységszintű nemválaszolási arány csökkentése érdekében. Az imputálást megelőzően az országok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek egyéb adatforrások felhasználása érdekében.

Alapváltozók, amelyek esetében a hiányzó érték és az imputálás nem megengedett:

A1, A2tot, B1a, B1b, B2a(QL), B2b(QL) B2c(QL), B2d(QL) B2e(QL), F1tot.

Fő változók, amelyek esetében minden erőfeszítést meg kell tenni a hiányzó értékek elkerülésére és amelyeknél ajánlott az imputálás:

A3, A4, A5, C1tot, C3tot, C7sub, C7tot, PAC.

Tételszintű nemválaszolás esetén az imputálás az alábbi általános keretek között ajánlott:

1.

Ha egy rekord 50 %-ánál kevesebb változót tartalmaz, akkor ez a rekord egységszintű nemválaszolásnak tekintendő.

2.

Egyetlen NACE Rev. 2/méretcella esetében az imputálás nem megengedett, ha a válaszadó vállalatok több mint 50 %-ánál a mennyiségi változók 25 %-át meghaladó mértékben hiányoznak az adatok.

3.

Egyetlen NACE Rev. 2/méretcella esetében mennyiségi változót illetően nem lehet imputálást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 50 %-nál kevesebb.

4.

Egyetlen NACE Rev. 2/méretcella esetében minőségi változót illetően nem lehet imputálást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 80 %-nál kevesebb.

A mennyiségi és minőségi változók az I. mellékletben találhatók.

A tagállamok kiszámítják és továbbítják minden rekord esetében az alkalmazandó súlyt és a súly kiszámításához használt segédváltozót. Ezeket a segédváltozókat szükség esetén RESPEXTRA1, RESPEXTRA2, RESPEXTRA3 változóként kell nyilvántartani. A minőségi jelentésekben részletesen ismertetni kell a súlyok megállapításához alkalmazott módszert.”

4.

A 198/2006/EK rendelet V. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„V. MELLÉKLET

A MINŐSÉGI JELENTÉS FORMÁTUMA

A tagállamok minőségi jelentéseket nyújtanak be a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott standardizált minőségi jelentés formátumában. A nemzeti kérdőívet csatolni kell a minőségi jelentéshez.

1.   RELEVANCIA

A felmérés olyan mértékű végrehajtása, amelynek esetében a statisztika megfelel a jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek. Ez magában foglalja a felhasználók és egyéni szükségleteik leírását, valamint annak értékelését, hogy ezek az igények teljesültek-e, és ha igen, milyen mértékben.

2.   PONTOSSÁG

2.1.   Mintavételi hibák

Az alábbiakat foglalja magában:

A mintavételi terv és a végrehajtott mintavétel leírása.

A végleges súlyok kiszámításának leírása, beleértve a nemválaszolási modellt és a felhasznált segédváltozókat, a felhasznált becslőfüggvényt, pl. a Horvitz-Thompson becslőfüggvényt, a minta rétegzése szerinti becslések szórásnégyzetét, a varianciabecslő szoftvert, különösen a felhasznált segédváltozókat vagy információkat kell bejelenteni annak érdekében, hogy az Eurostat újraszámíthassa a végleges súlyokat a varianciabecsléshez.

Nemválaszolási elemzés esetében a mintában és az eredményekben szereplő torzulások leírása.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és a méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően):

A mintavételi keretben szereplő vállalatok száma.

A mintában szereplő vállalatok száma.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozás megfigyelt jellemzői alapján):

Relatív szórási együttható (2) az alábbi fő statisztikák esetében.

A foglalkoztatottak száma, a CVT-t biztosító vállalatok száma, a CVT-t biztosító vállalatok számának a vállalatok számához viszonyított aránya.

A CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok száma, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok számának a vállalatok számához viszonyított aránya.

A CVT-t biztosító vállalatoknál foglalkoztatottak teljes száma, a CVT-tanfolyamok résztvevőinek száma, a CVT-tanfolyamok résztvevői számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya, a CVT-tanfolyamok résztvevői számának a szakmai továbbképzést biztosító vállalatoknál összesen foglalkoztatottak számához viszonyított aránya.

A CVT-tanfolyamok összköltsége.

Az IVT-t biztosító vállalatok száma, az IVT-résztvevők száma, az IVT-t biztosító vállalatok számának a vállalatok számához viszonyított aránya.

2.2.   Nem mintavételi hibák

2.2.1.   Lefedettségi hibák

Az alábbiakat foglalja magában:

A mintavételre használt regiszterről és annak általános minőségéről szóló leírása, a regiszterben szereplő információk és frissítésük gyakorisága.

A mintavételi keret, valamint a célsokaság és a részsokaság közötti ellentmondásokból eredő hibák (túlzott lefedettség, hiányos lefedettség, téves besorolások).

Az ezen információk megszerzéséhez használt módszerek és a téves besorolások feldolgozására vonatkozó megjegyzések.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozás megfigyelt jellemzői alapján):

Vállalatok száma.

Azon vállalatok számának aránya, amelyek esetében a megfigyelt rétegek azonosak a mintavételi rétegekkel.

2.2.2.   Mérési hibák

Szükség esetén az adatgyűjtés során – például a következők miatt – felmerült hibák vizsgálata:

A kérdőív felépítése (előzetes tesztelés vagy laboratóriumi módszerek eredményei; kérdezési stratégiák).

Adatszolgáltató/válaszadó az adatgyűjtés módjára való tekintettel (pl. nehézségek a vállalatnál megtalálni a megfelelő válaszadó(ka)t, téves emlékezet, a formanyomtatvány hibás kitöltése, válaszadónak nyújtott segítség). Ez magában foglalja a »résztvevőkkel« kapcsolatos információk jó minőségének, valamint annak a biztosítását célzó intézkedések leírását és vizsgálatát, hogy a »rendezvényekről« ne történjen adatgyűjtés.

Az adott információs rendszerek és adminisztratív rekordok megléte/felhasználása a vállalatnál, például az adminisztratív források és a felmérés koncepciója közötti megfelelés (tárgyidőszak, egyéni adatok rendelkezésre állása).

Az ilyen típusú hibák, valamint a kérdőív egészével vagy egyes kérdéseivel kapcsolatos problémák csökkentése érdekében használt módszerek.

2.2.3.   Feldolgozási hibák

Ez magában foglalja az adatszerkesztés folyamatának leírását, például a feldolgozáshoz használt rendszerek és eszközök, a kódolás, editálás, súlyozás és táblázás során fellépő hibák, makro-/mikroszintű minőségellenőrzés, a javítások és hibás editálások leírását.

2.2.4.   A nemválaszolásból eredő hibák

Ez magában foglalja az egységszintű nemválaszolás és a tételszintű nemválaszolás értékelését, valamint az »újbóli kapcsolatfelvételre« vonatkozóan hozott intézkedések leírását.

Teljes körű jelentés az imputálási eljárásokról, beleértve az imputáláshoz és/vagy újrasúlyozáshoz használt módszereket.

Módszertani megjegyzések, a nemválaszolási elemzés eredményei vagy egyéb módszerek a nemválaszolás hatásainak vizsgálatához.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozás megfigyelt jellemzői alapján):

Egységszintű válaszadási arányok (3).

A tételszintű válaszadási arányok (4) a következők esetében, tekintettel az összes válaszadóra: a munkaórák száma, az összes válaszadó vonatkozásában és a teljes munkaerőköltség, az összes válaszadó vonatkozásában.

A tételszintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatokra:

A tanfolyamok résztvevőinek száma (férfiak, nők), a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában.

A CVT-tanfolyami órák száma, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában, belső és külső CVT-tanfolyami órák száma, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában.

A CVT-tanfolyamok összköltsége, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában.

A tételszintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel az IVT-t biztosító vállalatokra. Az IVT-résztvevők száma, az IVT-t biztosító vállalatok vonatkozásában.

3.   IDŐSZERŰSÉG ÉS IDŐBELI PONTOSSÁG

Ez magában foglalja az időponttáblázatot a projekt következő fázisainak kezdetéről, illetve végéről: terepmunka (az adatgyűjtés különböző módjaira való tekintettel), emlékeztetők és nyomon követés, adatok ellenőrzése és editálása, további ellenőrzés és imputálás, nemválaszolás felmérése (szükség szerint), továbbá becslések és adatok továbbítása az Eurostatnak, valamint a nemzeti eredmények közzététele.

4.   HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

Ez magában foglalja a vállalatoknak továbított eredmények típusát, a tájékoztatási rendszert, valamint a szolgáltatott statisztikákkal kapcsolatos bármely módszertani dokumentum egy példányát.

5.   ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

Ez magában foglalja a 8. cikkben említett kézikönyvben meghatározott európai kérdőívtől és fogalommeghatározásoktól való eltéréseket, valamint a más statisztikai forrásokkal való kapcsolatok leírását (nyilvántartásokban hozzáférhető bizonyos adatok felhasználása, a felmérés kapcsolódása más nemzeti felméréshez).

6.   KOHERENCIA

Ez magában foglalja az egyéb felmérésekből vagy forrásokból származó, de ugyanarra a jelenségre vagy egységre vonatkozó statisztikák vagy források összehasonlítását, valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikájával való koherenciavizsgálatot a foglalkoztatottak számát illetően, a NACE Rev. 2 és a méretcsoport vonatkozásában.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozások megfigyelt jellemzői alapján):

Foglalkoztatottak száma a vállalkozások szerkezeti statisztikája szerint, és a foglalkoztatottak összlétszáma a CVTS szerint.

Különbségek százalékos aránya (SBS – CVTS)/SBS.

7.   KÖLTSÉG ÉS TEHER

Ez magában foglalja a teher és haszon nemzeti szintű elemzését például a következők figyelembevételével: az egyes kérdőívek megválaszolására fordított átlagos időtartam, problémás kérdések és változók, a CVT nemzeti szinten való bemutatásához leginkább/legkevésbé használható változók, a nemzeti szintű adatfelhasználók becsült vagy tényleges elégedettségi szintje, eltérő mértékű teher a kis- és nagyvállalkozások esetében, valamint a terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések.


(1)  HL L 61., 2008.3.5., 6. o.”

(2)  A relatív szórási együttható a becslés variancia négyzetgyökének a várt értékhez viszonyított aránya. A mintavételi varianciára vonatkozó becslési érték négyzetgyökének a becsült értékhez viszonyított arányával lehet megállapítani. A mintavételi varianciára vonatkozó becslésnek figyelembe kell vennie a minta összetételét és a rétegek változásait.

(3)  Az egység szintű válaszadási arány a célsokasághoz tartozó válaszadók számának a kiválasztott sokaságnak kiküldött kérdőívek számához viszonyított aránya.

(4)  A tétel szintű válaszadási arány a rendelkezésre álló adatok számának a rendelkezésre álló és a hiányzó adatok számához viszonyított aránya (azonos a célcsoporthoz tartozó válaszadók számával).”