31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/164

(1)

A Szerződés 285. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai statisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni az együttműködést az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és terjesztéséhez hozzájáruló hatóságok között.

(2)

Ennek érdekében az említett hatóságok közötti együttműködést és koordinációt szisztematikusabb és szervezettebb módon kell fejleszteni, teljes mértékben tiszteletben tartva a nemzeti és közösségi hatásköröket és figyelembe véve a meglévő alapvető jogi keret felülvizsgálatának szükségességét, hogy az igazodjon a jelenlegi realitásokhoz, egyúttal jobban meg tudjon felelni a jövőbeli kihívásoknak, és hogy biztosítsa az európai statisztikák jobb harmonizációját.

(3)

Ezért az Európai Statisztikai Rendszer (a továbbiakban: az ESR) tevékenységeit egységes szerkezetbe kell foglalni, és javítani kell az irányítását, különösen a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH-k) és egyéb nemzeti hatóságok, illetve a Közösség statisztikai hatósága saját szerepének további tisztázása céljából.

(4)

Mivel az NSH-k és az egyes tagállamokban az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és közzétételéért felelős más nemzeti hatóságok sajátos jellegűek, lehetővé kell tenni számukra, hogy ajánlattételi felhívás nélkül is részesülhessenek támogatásban, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (4) 168. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően.

(5)

Figyelembe véve a statisztikai program végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi terheknek az Európai Unió és a tagállamok költségvetései közötti megoszlását, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban a Közösségnek is pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania az NSH-k és más nemzeti hatóságok javára, hogy az NSH-k és más nemzeti hatóságok teljes mértékben fedezni tudják a Bizottság által meghatározott, ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedések végrehajtása során esetlegesen felmerülő többletköltségeiket.

(6)

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás – Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (6) részes – tagállamai és Svájc statisztikai hatóságainak szorosan kapcsolódniuk kell a megerősített együttműködéshez és koordinációhoz, amint azt az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, különösen annak 76. cikke és 30. jegyzőkönyve, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti statisztikai együttműködésről szóló megállapodás (7), különösen annak 2. cikke előírja.

(7)

Ezen túlmenően fontos az ESR és a Központi Bankok Európai Rendszere (a továbbiakban: a KBER) közötti szoros együttműködés, különösen, hogy elősegítsék a bizalmas adatoknak a két rendszer közötti, statisztikai célú cseréjét, a Szerződés 285. cikke és a Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (18.) jegyzőkönyv 5. cikkének figyelembevételével.

(8)

Európai statisztikákat ilyenformán az ESR és a KBER egyaránt fog fejleszteni, előállítani és közzétenni, ám különálló, saját kormányzási struktúrájukat tükröző jogi keretek szerint. Ezt a rendeletet ezért az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet (8) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(9)

Következésképpen – és bár a KBER tagjai nem vesznek részt az e rendelet szerinti európai statisztikák előállításában – a nemzeti központi bankok és a Közösség statisztikai hatósága között a saját megfelelő hatáskörükön belül kötött megállapodást követően, továbbá a nemzeti központi bank és az NSH és más nemzeti hatóságok közötti nemzeti megállapodások sérelme nélkül, a nemzeti központi bank által készített adatokat az NSH-k és más nemzeti hatóságok és a Közösség statisztikai hatósága közvetlenül vagy közvetve felhasználhatja európai statisztikák előállításához. Hasonlóképpen, a KBER tagjai saját megfelelő hatáskörükön belül közvetlenül vagy közvetve felhasználhatják az ESR által előállított adatokat, amennyiben ennek szükségessége igazolt.

(10)

A 2006/856/EK tanácsi határozattal (9) létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság fontos szerepet játszik az ESR és a KBER közötti kapcsolatok általános összefüggésében, különösen azon segítség révén, amelyet a Bizottságnak nyújt a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó munkaprogramok összeállításához és végrehajtásához.

(11)

Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele tekintetében figyelembe kell venni a nemzetközi ajánlásokat és a legjobb gyakorlatokat.

(12)

Fontos biztosítani az ESR és a nemzetközi statisztikai rendszer más szereplői közötti szoros együttműködést és megfelelő koordinációt a nemzetközi fogalmak, osztályozások és módszerek használatának előmozdítása érdekében, különösen a statisztikák közötti, világszinten érvényesülő nagyobb koherencia és jobb összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

(13)

A statisztikai fogalmak és módszertanok összehangolása érdekében megfelelő, interdiszciplináris együttműködést kell kialakítani a tudományos intézményekkel.

(14)

Az ESR működését szintén felül kell vizsgálni, mivel az európai statisztikák fejlesztésében, előállításában és közzétételében rugalmasabb eljárásokra, valamint a prioritások világos meghatározására van szükség, a válaszadók és az ESR tagjai terhének csökkentése, valamint az európai statisztikák hozzáférhetőségének és időszerűségének javítása érdekében. E célból létre kell hozni a statisztika európai megközelítését.

(15)

Bár az európai statisztikák rendszerint az összes tagállam nemzeti statisztikai hatóságai által előállított és közzétett nemzeti adatokon alapulnak, azonban nem publikált nemzeti statisztikákból, a nemzeti statisztikák meghatározott részeiből, egyedileg kidolgozott európai statisztikai felmérésekből, illetve harmonizált fogalmakból vagy módszerekből is előállíthatóak.

(16)

Ezekben a különös és kellően indokolt esetekben végrehajthatóvá kell tenni a statisztika európai megközelítését, amely olyan pragmatikus stratégiából áll, amely megkönnyíti a közösségi politikák szempontjából különösen fontos, az Európai Unió egészét vagy az euroövezetet leíró európai statisztikai aggregátumok összeállítását.

(17)

A közös struktúrákat, eszközöket és folyamatokat az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok és a Közösség statisztikai hatóságának bevonásával létrejövő együttműködési hálózatok révén is ki lehet alakítani vagy tovább lehet fejleszteni, elősegítve az egyes tagállamok bizonyos statisztikai tevékenységekre történő szakosodását az ESR egészének javára. Ezeknek az ESR partnerei közötti együttműködési hálózatoknak törekedniük kell arra, hogy elkerüljék a munka megkettőzését, ezáltal növeljék a hatékonyságot és csökkentsék a gazdasági szereplőkre háruló válaszadói terheket.

(18)

Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a több, különböző felmérésből származó adat egységes kezelésére. Ennek érdekében interdiszciplináris munkacsoportokat kell létrehozni.

(19)

Az európai statisztikák jobb szabályozási környezetének különösen reagálnia kell a felmérések válaszadóira nehezedő válaszadói terhek mérséklése iránti igényre és hozzá kell járulnia az európai szinten felmerülő adminisztratív terhek csökkentésének általánosabb célkitűzéséhez, összhangban az Európai Tanács 2007. március 8–9-i ülésének elnökségi következtetéseivel. Hangsúlyozni kell ugyanakkor az NSH-knak és más nemzeti hatóságoknak az európai vállalkozásokra nemzeti szinten háruló teher mérséklésében betöltött szerepét.

(20)

Az európai statisztikákba vetett bizalom növelése érdekében valamennyi tagállam nemzeti statisztikai hatóságainak és a Bizottságon belül a Közösség statisztikai hatóságának szakmai függetlenséget kell élveznie, és biztosítania kell a pártatlanságot és a magas szintű minőséget az európai statisztikák előállításában a Szerződés 285. cikke (2) bekezdésében megfogalmazott alapelveknek megfelelően, valamint az Európai statisztika gyakorlati kódexében részletesebben kidolgozott, a Bizottság által a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló, 2005. május 25-i ajánlásában (amely magában foglalja az Európai statisztika gyakorlati kódexét) jóváhagyott alapelveknek megfelelően. Figyelembe kell venni továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága által 1992. április 15-én és az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által 1994. április 14-én elfogadott Hivatalos statisztika alapelveit.

(21)

E rendelet biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, az Európai Unió alapjogi chartájának (10) 7. és 8. cikkében előírtak szerint.

(22)

Ez a rendelet az egyének védelmét is biztosítja a személyes adatok feldolgozása tekintetében, és pontosan meghatározza – az európai statisztikákat illetően – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) megállapított szabályokat.

(23)

A nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok által az európai statisztikák előállításához összegyűjtött bizalmas információt az említett információ szolgáltatásáért felelős felek bizalmának megszerzése és megtartása érdekében védeni kell. Az adatok bizalmas kezelésének minden tagállamban ugyanazoknak az elveknek kell eleget tennie.

(24)

Ebből a célból közös elveket és iránymutatásokat kell megállapítani az európai statisztikák előállításához használt adatok bizalmas kezelésének és az említett bizalmas adatokhoz való hozzáférésnek a biztosítására, megfelelően figyelembe véve a technikai fejlődést és a felhasználói igényeket egy demokratikus társadalomban.

(25)

Az ESR igényei szerinti bizalmas adatok hozzáférhetősége különösen fontos az adatokból származó előnyök maximalizálása az európai statisztikák minőségének növelése és az újonnan felmerülő közösségi statisztikai igényekre adott rugalmas válaszadás érdekében.

(26)

Az európai tudományos haladás érdekében a kutatói közösségnek elemzés céljából szélesebb körű hozzáférést kell élveznie az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez felhasznált bizalmas adatokhoz. Ezért fejleszteni kell a kutatók bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférését, anélkül, hogy a bizalmas statisztikai adatok által igényelt magas szintű védelem veszélybe kerülne.

(27)

Szigorúan tiltani kell a bizalmas adatok nem kizárólag statisztikai, így például közigazgatási, jogi vagy adózási célokra, illetve a statisztikai egységekkel szembeni ellenőrzésre való felhasználását.

(28)

Ezt a rendeletet a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(29)

Mivel e rendelet célját, azaz az európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükséges jogi keret kialakítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem haladja meg az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, és ezért nem sérti a nemzeti statisztikákra jellemző nemzeti megoldásokat, szerepeket és feltételeket.

(30)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(31)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az európai statisztikák minőségértékelési szempontjait érintő intézkedéseket fogadjon el, és hogy meghatározza a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés módozatait, szabályait és feltételeit közösségi szinten. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(32)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések a következők helyébe lépnek: az 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (16), a 322/97/EK tanácsi rendelet (17) és a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (18). Ezeket a jogi aktusokat ezért hatályon kívül kell helyezni. Továbbra is alkalmazni kell azokat a végrehajtó intézkedéseket, amelyek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendeletben (19) és a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/452/EK bizottsági határozatban (20) vannak lefektetve.

(33)

A statisztikai programbizottsággal konzultáltak,

a)

„szakmai függetlenség”: a statisztikákat független módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, különösen a technikák, definíciók, módszertanok és források kiválasztását, valamint az időzítést és a terjesztés valamennyi formájának tartalmát illetően, mindenféle politikai vagy egyéb érdekcsoport, vagy közösségi vagy nemzeti hatóság nyomásától mentesen, az intézményi struktúrák, például a közösségi vagy nemzeti intézményi vagy költségvetési rendelkezések és a statisztikai igények meghatározásának sérelme nélkül;

b)

„pártatlanság”: a statisztikákat semleges módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni, és valamennyi felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni;

c)

„tárgyilagosság”: a statisztikákat szisztematikus, megbízható és elfogulatlan módon kell fejleszteni, előállítani és közzétenni; ez magában foglalja a szakmai és etikai standardok alkalmazását és a felhasználók és adatszolgáltatók számára átlátható politikák és gyakorlatok követését;

d)

„megbízhatóság”: a statisztikáknak a lehető leghitelesebben, legpontosabban és legkövetkezetesebben kell mérniük azt a valóságot, amelyet leképezni hivatottak, és ez magában foglalja a tudományos kritériumok alkalmazását is a források, módszerek és eljárások kiválasztásában;

e)

„a statisztikai adatok bizalmas kezelése”: az egyedi statisztikai egységekre vonatkozó, közvetlenül statisztikai célokra vagy közvetve, adminisztratív vagy egyéb forrásokból beszerzett bizalmas adatok védelme, amely magában foglalja a megszerzett adatok nem statisztikai célú felhasználásának és jogellenes nyilvánosságra hozatalának tilalmát is;

f)

„költséghatékonyság”: a statisztika előállítási költségeinek arányban kell állniuk az eredmények fontosságával és a várt előnyökkel, az erőforrásokat optimálisan kell felhasználni és mérsékelni kell a válaszadói terhet. A kért információ lehetőség szerint kivonható a rendelkezésre álló nyilvántartásokból vagy forrásokból.

1.

„statisztikák”: mennyiségi és minőségi, összesített és reprezentatív információk, amelyek egy kollektív jelenséget jellemeznek az érintett sokaságban;

2.

„fejlesztés”: statisztikák előállításához és közzétételéhez használt statisztikai módszer, standard és eljárás létrehozására, megerősítésére és javítására, valamint az új statisztikák és mutatók megtervezésére irányuló tevékenység;

3.

„előállítás”: a statisztikák összeállításához szükséges információ összegyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos valamennyi tevékenység;

4.

„közzététel”: a statisztikák és statisztikai elemzések hozzáférhetővé tétele a felhasználók számára;

5.

„adatgyűjtés”: felmérések és a különböző forrásokból történő információszerzés valamennyi módja, ideértve az adminisztratív forrásokat is;

6.

„statisztikai egység”: a megfigyelés alapegysége, azaz egy természetes személy, egy háztartás, egy gazdasági szereplő vagy egyéb vállalkozás, amelyre az adatok vonatkoznak;

7.

„bizalmas adat”: olyan adat, amely lehetővé teszi a statisztikai egységek közvetlen vagy közvetett azonosítását, és ezáltal egyedi információt közöl. A statisztikai egység azonosíthatóságának megállapításakor figyelembe kell venni mindazokat az eszközöket, amelyeket egy harmadik személy ésszerűen igénybe vehet az említett statisztikai egység azonosításához;

8.

„statisztikai célú felhasználás”: kizárólag statisztikai eredmények és elemzések fejlesztése és előállítása érdekében történő felhasználás;

9.

„közvetlen azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása annak nevéről vagy címéről, illetve egy nyilvánosan hozzáférhető azonosító számról;

10.

„közvetett azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása bármilyen, a közvetlen azonosítástól eltérő módon;

11.

„a Bizottság (Eurostat) tisztviselői”: a Közösségeknek az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 1. cikke értelmében a Közösség statisztikai hatóságánál dolgozó tisztviselői;

12.

„a Bizottság (Eurostat) személyzetének más tagjai”: a Közösségeknek az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek 2–5. cikke értelmében a Közösség statisztikai hatóságánál dolgozó alkalmazottai.

a)

a Bizottság által tervezett intézkedések az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és terjesztésére, ezek indokoltsága a költséghatékonyság alapján, elérésük eszközei és ütemezése, valamint a felmérések válaszadóira háruló válaszadói teher;

b)

az Európai Statisztikai Program javasolt fejlesztései és prioritásai;

c)

a prioritások újbóli kitűzésére és a válaszadói teher csökkentésének megvalósítására vonatkozó kezdeményezések;

d)

a statisztikai adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos kérdések;

e)

a gyakorlati kódex továbbfejlesztése; és

f)

bármilyen más – különösen módszertani – kérdés, amely a statisztikai programok létrehozásából vagy végrehajtásából ered, és amelyet az elnök saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére vet fel.

a)

„relevancia”: a statisztika jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek való megfelelésének mértéke;

b)

„pontosság”: a becsült és a nem ismert valós értékek közelségének mértéke;

c)

„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt idő;

d)

„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e)

„hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azok a feltételek és rendelkezések, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f)

„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;

g)

„koherencia”: az adatok azon jellemzője, hogy mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

a)

az Európai Parlament és a Tanács;

b)

egyedi és különösen indokolt esetekben a Bizottság, különösen az előre nem látott igények teljesítése érdekében, a (2) bekezdés előírásaival összhangban; vagy

c)

az NSH-k vagy más nemzeti hatóságok és a Bizottság (Eurostat) között, saját megfelelő hatáskörükön belül kötött megállapodás. Ezeket a megállapodásokat írásba kell foglalni.

a)

az intézkedés nem rendelkezik több mint három referenciaévre vonatkozó adatgyűjtésről;

b)

az adatok már rendelkezésre állnak, vagy a felelős NSH-knál és más nemzeti hatóságoknál hozzáférhetők, vagy közvetlenül megszerezhetők, a megfelelő mintákat használva a statisztikai sokaság európai szintű megfigyeléséhez, az NSH-kkal és más nemzeti hatóságokkal való megfelelő koordináció mellett; és

c)

az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban a Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt az NSH-knak és más nemzeti hatóságoknak a felmerülő többletköltségek fedezésére.

a)

a tervbe vett intézkedés indokairól, különös tekintettel az érintett közösségi politika céljai fényében;

b)

az intézkedés célkitűzéseiről és a várt eredményekről;

c)

költséghatékonysági elemzésről, amely tartalmazza a válaszadókra háruló terhek és az előállítási költségek értékelését; és

d)

az intézkedés megvalósításának módjáról, ideértve az időtartamot, valamint a Bizottság és a tagállamok szerepét.

a)

az európai szintű statisztikai aggregátumok hozzáférhetőségének maximalizálása és az európai statisztikák időszerűségének javítása;

b)

a válaszadók, az NSH-k és a nemzeti hatóságok terheinek költséghatékonysági elemzésen alapuló csökkentése.

a)

európai statisztikák előállítása a következők felhasználásával:

b)

európai szintű aggregátumok közzététele egyedi felfedhetőség elleni védelmi technikák révén, a tájékoztatásra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül.

a)

azok az intézkedések, amelyek a Bizottság megítélése szerint előnyt élveznek, figyelembe véve a Közösség politikai igényeit, valamint mind a nemzeti, mind a közösségi pénzügyi korlátokat, valamint a válaszadói terhet;

b)

a prioritások felülvizsgálatára és a válaszadói teher csökkentésére irányuló kezdeményezések; és

c)

az eljárások és a Bizottság által a program végrehajtására előirányzott jogi eszközök.

a)

amennyiben a Tanács és a Parlament a Szerződés 251. cikkével összhangban elfogadott jogszabálya egyedi feltételeket és körülményeket határoz meg, és ezeket a statisztikai eredményeket úgy módosítják, hogy közzétételük ne sértse a statisztikai adatok bizalmas kezelését, amennyiben a statisztikai egység ezt kéri; vagy

b)

amennyiben a statisztikai egység egyértelműen hozzájárult az adatok közzétételéhez.